Találatok erre a kulcsszóra: ‘öntözés’

A szója nélkülözhetetlen a modern, intenzív állattartás számára, emellett humán táplálékként is jelentős növényünk. Hazánkban is fellelhetők a szójából készült különböző élelmiszeripari termékek (pl. tofu, szójatej, olaj, szójaliszt, szójaizolátum, szójakoncentrátum, extrudált termékek, húsanalógok, texturált szójaféleségek stb.). Mind takarmányozási, mind élelmiszeripari szempontból fontos a szója minősége

A szója takarmányozási és humán felhasználási értékét kedvező beltartalma adja. A szója nyersfehérje-tartalma 35-42%, olajtartalma 18-22%, szénhidráttartalma 30-35%, szárazanyag-tartalomra vonatkoztatva. A szójabab rendkívül koncentrált tápanyagforrás, a nyersfehérje-tartalom és az olajtartalom együttesen 55-60% körüli. A fehérje- és olajtartalom együttes százalékos arányát a PO-index fejezi ki, és cél, hogy ennek értéke legalább 60% legyen. A szójabab nyersrosttartalma 3,8-6,4% között változik, aminek 25-50%-a emészthető. A szója értékét elsősorban magas fehérjetartalma és kedvező aminosav-összetétele adja. A növények között a szója tartalmazza a legtöbb esszenciális aminosavat. A szójafehérjék közül a globulinok (60-70%) és az albuminok (57%) fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben. Aminosavak közül kiemelkedő a szója glutaminsav-tartalma, magas a leucin és izoleucin-, valamint jelentős az aszparaginsav-, arginin- és lizintartalma is.

Az esszenciális aminosavak közül a szója metionin-, cisztin- és a treonintartalma is számottevő. A szóját nagy olajtartalma miatt világszerte az olajnövények közé sorolják. A világ növényiolaj-felhasználásának kb. 30%-a szója eredetű. Az 1920-30-as években az USA-ban a szója „karrierje” is a szójababot feldolgozó olajütők létesítésével indult. A szója olaja sokoldalúan felhasználható, kiváló minőségű étolaj, valamint ipari felhasználásra is alkalmas. Felhasználható lakk, zománc- és nyomdafesték készítésére, bőrök kikészítésére, valamint szappan-, műanyag-, linóleum- és gliceringyártásra is. A szójabab olajtartalma fajtától és termesztési körülményektől függően 15-26% között változik. A szójaolaj a félig száradó olajok csoportjába tartozik. Kedvező fizikai és kémiai sajátosságai miatt széleskörű a felhasználása. A szójaolajnak magas a kedvező étrendi hatással bíró telítetlen zsírsav-tartalma, ezen belül a két telítetlen kettős kötést tartalmazó linolsav- (50% feletti arány) és a három telítetlen kettős kötést tartalmazó linolénsav- (10% feletti) tartalma jelentős. A szójának 2-3% körüli a lecitintartalma. A lecitin az egyik legfontosabb természetes felületaktív anyag. Felhasználják az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a vegyiparban stabilizáló és emulgeáló hatása miatt. Emellett antioxidáns hatása is kedvező. A szója amellett, hogy kalóriadús táplálék, többféle vitamin és biológiailag aktív vegyület (pl. fitoszterinek) forrása. Vitaminok közül kiemelkedő az A-, az E-, a K-, a B6-, a B12- és a niacintartalma. A szójabab gazdag ásványi anyagokban. Ásványi anyagok közül nagyobb mennyiségben tartalmaz magnéziumot, kalciumot, foszfort, valamint nem elhanyagolható a szeléntartalma sem.

A szója beltartalmi értéke mellett meg kell említeni azokat a vegyületeket is, amelyek takarmányozási vagy táplálkozás-élettani szempontból hátrányosak. A szója viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz antinutritív anyagokat. Az antinutritív anyagok a táplálék tápanyagainak érvényesülését rontják, a növekedést, súlygyarapodást lassítják. A szójában a legfontosabb antinutritív anyag a tripszin inhibitor, amely a fehérjék emésztésében szerepet játszó tripszin nevű enzim működését gátolja, aminek következtében csökken a fehérje emészthetősége. A tripszin inhibitor hőre érzékeny, a szójabab hőkezelésével ezek a vegyületek inaktiválódnak. Nemesítési célkitűzés, hogy olyan szójafajtákat állítsanak elő a nemesítők, amelyeknek tripszininhibitor-tartalma alacsony, és hőkezelés nélkül, nyersen is etethetők állatokkal. A nyugalmi állapotban lévő szójabab kémiai összetétele örökletesen meghatározott tulajdonság, fajtajelleg, azonban az egyes minőséget meghatározó beltartalmi komponensek mennyiségét és egymáshoz viszonyított arányát a termesztési körülmények és az alkalmazott agrotechnika befolyásolja. Különösen a magvak fehérje- és olajtartalma mutat változást eltérő termesztési körülmények mellett. A szója minőségét az évjárat és a talajtípus alapvetően meghatározza. A szója melegigényes növény, és érzékenyen reagál a csapadékhiányra és a levegő alacsony relatív páratartalmára. A virágzáskori, júniusi csapadékellátottság a fehérjetartalom alakulására kedvező hatású, azonban a szója fehérjetartalmát az érés idejében fellépő bőséges csapadékellátottság vagy öntözés általában csökkenti. Kedvezőtlen a fehérjetartalom alakulására az érés vége felé, a betakarítást megelőzően jellemző magas relatív páratartalom. Érés idején a hőmérséklet növekedése viszont kedvező hatású a fehérjetartalom alakulására. A nyári (júniusi, júliusi) csapadékmennyiség növekedésével az olajtartalom kismértékben csökkenhet.

Az augusztusi magas hőmérséklet és szárazság a termésmennyiségen túlmenően a minőségre is kedvezőtlen hatású. A szójamag fehérje- és olajtartalmának alakulására a tápanyagellátásnak van a legnagyobb szerepe. A minőség szempontjából is fontos a harmonikus NPK-ellátás. Optimális tápanyagellátás mellett a fehérjetartalom kismértékben növelhető, az olajtartalom kismértékben csökken. Az egyoldalú N-ellátás a fehérjetartalmat szembetűnően növeli, mérsékelt N-ellátás és nagyobb adagú P- és K-ellátás mellett a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom növekszik. A túlzott és egyoldalú tápanyagellátás sem a termés mennyisége, sem a stabilitása, sem a minőség szempontjából nem célravezető. 2018-ban Debrecen mellett kiváló tápanyag- és vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező mészlepedékes csernozjom talajon, egy halastó közelében beállított agrotechnikai kísérletünkben a tápanyagellátás és az öntözés hatását vizsgáltuk a szója fehérje- és olajtartalmának alakulására.

A kontroll és az N70+PK tápanyagszinteken a kísérletben szereplő 2 fajta átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 35,04, illetve 35,07% volt, a tápanyag-ellátottsági szintek között nem tapasztaltunk lényeges eltérést (1. ábra). Öntözve az átlagos fehérjetartalom a kontroll kezelésben 38,39%-ra, az N70+PK-kezelés hatására 37,45%-ra növekedett. A legnagyobb fehérjetartalmat öntözetlenül (39,19%) és öntözve (38,77%) is az N140+PK tápanyagszinten értük el. Az öntözés hatására a két vizsgált fajta átlagos olajtartalma mindhárom tápanyag-ellátottsági szinten csökkent (2. ábra). Az olajtartalmat a növekvő műtrágyaadagok öntözetlenül kismértékben csökkentették, öntözve az N70+PK tápanyagszinten értük el a legnagyobb olajtartalmat (22,32%). Öntözés hatására a szójamag fehérjetartalma általában növekszik, olajtartalma többnyire kismértékben csökken, azonban a fajta-összehasonlító kísérletünkben 2018-ban 31 fajtát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy öntözés hatására a fajták többségénél csökkent a fehérjetartalom (20 fajta), és 19 fajta esetében csökkent az olajtartalom. A fajták átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 36,94%, öntözve 36,48% volt. A fajták fehérjetartalma nagy változatosságot mutatott a fehérjetartalom-változást illetően. A többségnél a fehérjetartalom változása elenyésző volt öntözés hatására, míg egyes fajták fehérjetartalmának csökkenése a 2,5-3,0%-ot is meghaladta. 4 fajtánál a fehérjetartalom növekedése meghaladta az 1%-ot öntözés hatására. 2018-ban az olajtartalom a vizsgált 31 fajta átlagában öntözetlenül 22,68%, öntözve 22,56% volt (3. ábra). A vizsgált fajták átlagos olajtartalmát tekintve az eltérés nem számottevő az öntözött és az öntözetlen kezeléseket illetően, azonban az egyes fajták olajtartalmának változása között jelentős eltérést tapasztaltunk. A fajták többségénél a csökkenés kismértékű volt, azonban néhány fajta olajtartalma 1-1,63%-kal csökkent. Azoknál a fajtáknál, ahol az öntözés az olajtartalmat növelte, ez a növekedés kismértékű volt, azonban 3 vizsgált fajtánál az olajtartalom 1-2,6%-kal emelkedett.

A szója minősége szempontjából lényeges a betakarítás, valamint esetenként a lombtalanítás időpontjának körültekintő megválasztása. Az állomány egyenetlen érése, illetve a túl korán végzett lombtalanítás mennyiségi és minőségi veszteséget is okoz. Ennek oka a növény érésének biológiájában keresendő. Az érés utolsó 1015 napján a mag víztartalma 40-50% körüli értékről 12-15% körülire csökken. A magvak víztartalmának csökkenése mellett azonban a fehérje- és olajtartalom még növekszik. Ugyanazon növényen, sőt ugyanabban a hüvelyben sem azonos a magvak minősége. A magvak fehérjetartalma az alsó emeleteken magasabb, a csúcs irányába haladva a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom pedig a fehérje- és olajtartalom között fennálló negatív korrelációnak köszönhetően a növény csúcsi részén a legmagasabb, az alsó hüvelyemeletek irányába csökken. Lényeges, hogy olyan fajtákat termesszünk, amelyeknél érés során az alsó hüvelyek nem nyílnak fel, nem pergetik a már megérett magvakat. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szója minősége elsősorban fajtatulajdonság, azonban a termőterület talaja, az évjárathatás és az alkalmazott agrotechnika a termésmennyiségen kívül a szója minőségét is befolyásolja.

SZERZŐ:
DR. ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS
DEBRECENI EGYETEM
MÉK, NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Forrás: mezohir.hu

A kormány kormányhatározatban tette közzé, miszerint szükségesnek tartja az öntözésfejlesztési stratégia megalkotását. A megvalósításhoz a nemzetgazdasági minisztert utasítja a határozat arra, hogy az idei központi költségvetésből 195 millió forint álljon rendelkezésre. A belügyminiszter pedig készítse elő az öntözésfejlesztési stratégiát, amelyet legkésőbb 2018.április 30-ig a kormány elé kell terjesztenie

Öntözésfejlesztési stratégia megalkotását tartja szükségesnek a kormány a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent kormányhatározat szerint. A megvalósítás érdekében a kormány felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve, készítsen Magyarország területére öntözési katasztert a talajvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi korlátok, a növénytermesztési feltételek, az öntözésfejlesztési igény, valamint az öntözésre alkalmas területek figyelembevételével ez év december 31-ig.

A határozat felhívja a belügyminisztert, hogy a földművelésügyi miniszterrel együttműködve mutassa be a hatékony öntözéses gazdálkodás elterjesztéséhez és működtetéséhez szükséges műszaki, infrastrukturális feltételrendszert, és a humánerőforrás- és pénzügyierőforrás-igényt. Ezen kívül készítsen szakmai stratégiát az öntözésfejlesztéshez szükséges jelenlegi és távlati infrastrukturális és vízkészlet-gazdálkodási lehetőségekről. A teljesítés határideje 2018. február 28.

Szintén a belügyminisztert utasítja a határozat, hogy – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bevonásával, a földművelésügyi miniszterrel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve – készítse elő az öntözésfejlesztési stratégiát. Ha ezt megtette, terjessze azt a kormány elé jóváhagyásra legkésőbb 2018. április 30-ig.

A nemzetgazdasági miniszternek gondoskodnia kell, hogy az öntözésfejlesztési stratégia elkészítéséhez – egyszeri jelleggel – rendelkezésre álljon a feladat végrehajtására az idei központi költségvetéséből 195 millió forint.

Emellett biztosítson 55 millió forintot, szintén e cél teljesítésére a költségvetés Földművelésügyi Minisztérium fejezet terhére az Agrárgazdasági Kutató Intézet javára.

A földművelésügyi miniszternek – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és a belügyminiszterrel együttműködve – meg kell vizsgálnia a stratégiához szükséges feltételrendszert. Ezután javaslatot kell tennie az együttes működtetéshez és a termelői közösségek kialakításához szükséges feladat-, pénzügyi- és szabályozási feltételrendszerre, jövő év január végéig.

A kormányhatározat felhívja a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg az öntözési célú víztározási lehetőségeket, vizsgálja felül a kettős működésű rendszerek, valamint a belvízrendszerek üzemeltetését a védekezés fenntartása és a víz visszatartása, továbbá a tározása érdekében.

Határozza meg továbbá a védekezés fenntartását, a belvizek területen hagyását, a víz visszatartását, tározását szolgáló lehetséges területeket. Ennek a határideje is 2018. január 31.

A földművelésügyi miniszter feladata lesz, hogy a belügyminiszter által szolgáltatott alapadatok felhasználásával a víz komplex hasznosítása érdekében vizsgálja meg, és tegyen javaslatot a víz hasznosítása céljából a környezetvédelmi szempontból is előnyös vizes élőhelyek kialakítását szolgáló területekre. Ennek határideje jövő év, február 28.

Forrás: agrarszektor.hu

Nem használjuk ki az öntözés lehetőségeit, pedig évente 70 milliárd forint termelési értéket veszít az ország az öntözés hiánya miatt

Ma Magyarországon a mezőgazdasági terület mintegy 2,4%-át öntözik, miközben az EU-ban 8, az USA-ban 13% ez az arány. Az öntözött terület annak ellenére nem haladja meg jelentősen a 100 ezer hektárt, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozamokat, termésbiztonságot és jóval nagyobb jövedelmet generál, mint a szárazművelés.

Bár 800-900 ezer hektáron lehetne gazdaságosan öntözni, a felszíni öntözőművekkel „csak” további 300 ezer hektárt lehetne öntözésbe vonni, és még ezt a lehetőséget sem sikerül kihasználni – ezzel évi több mint 70 milliárd forintnyi termelési értékről mond le az agrárium – állapította meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) öntözéssel foglalkozó könyve, amely tervezetének vitáját 2017. május 30-án tartotta az Intézet.

Az AKI nem rég közzétett statisztikai jelentése szerint 2016-ban a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek nagysága 128 823 ha volt, ugyanakkor a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók mindössze 49,44%-a öntözött is. Az engedéllyel rendelkező területek több mint háromnegyede az Alföldön található, a többi régióban összesen csak 3500 és 8500 hektár közötti területekre van vízjogi engedélye a gazdálkodóknak.

A tavalyi évben az öntözési idény kezdetétől a végéig összesen 68 722 hektáron 73 millió m3 vizet öntöztek ki a gazdálkodók. A megöntözött terület négyötöde az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 87 százaléka jutott. A többi öt régióban 1700-4200 hektárnyi területen folyt öntözés, régiónként átlagosan 1,9 millió m3 vizet felhasználva.

Míg Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek több mint 60 százalékát öntözték a gazdálkodók, Közép- és Nyugat-Dunántúlon az engedélyezett területek kevesebb mint 40 százalékán használták ki ezt a lehetőséget. Az országos átlag 53,35 százalék volt.

Hektáronként átlagosan 1066 m3 vizet használtak a gazdálkodók, amennyiben öntözték a területet. Az országos átlagot egyetlen régió tudta felülmúlni: Észak-Alföldön egy hektáron átlagosan 1443 m3 vizet öntöztek. A többi régióban az egy hektárra kiöntözött vízmennyiség 425 és 979 ezer m3 között szóródott. Észak- és Közép-Magyarországon, amely a két legkisebb megöntözött területtel rendelkező és a legkevesebb vizet kiöntöző régió, egyben az egy hektárra jutó vízmennyiség is a legalacsonyabb.

Mivel öntöznek a gazdák?

Az öntözött terület több mint kilenctizedét felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók, s csak az öntözött terület 6,2 százalékát öntözték felszín alatti vízzel. Az öntözővíz eredete mindössze 115 hektáron volt parti szűrésű víz.

Esőztető öntözőberendezéssel biztosítják a vizet a megöntözött területek kilenctizedén. Ezen belül a legelterjedtebb kiadagolási mód hazánkban a lineár öntözőberendezés (69 százalék). Csévélődobos öntözőberendezést használtak a megöntözött területek 16 százalékán, körforgóst pedig 7 százalékán. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás,a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek 1 százalékán használtak.

Forrás: agroinform.hu

Az uniós agrárminiszterek egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt, erősödő negatív hatásainak eredményes kezeléséhez elengedhetetlen a víz- és agrárszektor közötti hatékony együttműködés

Az uniós mezőgazdasági miniszterek informális találkozóját az EU soros elnöki tisztét ellátó Máltán tartották meg, májusban.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszédében emlékeztetett: már a jelenleg hatályos Közös Agrárpolitika (KAP) is számos olyan eszközt tartalmaz, amely alkalmas a klímaváltozás hatásainak csökkentésére. Kiemelte: a 2020 utáni KAP-ról folyó vitában nem szabad elfelejtkezni arról a tényről, hogy az EU gazdálkodói világviszonylatban is a leginkább környezettudatos agrártermelőknek számítanak.

Az új KAP tervezése során alapvető fontosságú lesz megtalálni az egyensúlyt a környezeti fenntarthatóság és a nemzetközi versenyképesség igénye között. A zöldítés esetleges további elmélyítése nem tartalmazhat olyan elemeket, amelyek pusztán a termelés és így a gazdák által elérhető jövedelem csökkenését eredményezik

Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése kitörési lehetőséget jelenthet a gazdálkodóknak, azonban az öntözéspolitikát a rendelkezésre álló vízkészletekkel összhangban szükséges megtervezni. Magyarország álláspontja az, hogy Európában a víztakarékos, hatékony technológiák elterjedése biztosíthatja a fenntartható fejlődési célok teljesülését – hangsúlyozta Fazekas Sándor.

Az agrártárca vezetője tájékoztatta minisztertársait és az Európai Bizottságot arról, hogy Magyarország kormánya szorgalmazza a mezőgazdasági termelés biztonságának növelését szolgáló aszály-monitoring és aszály-előrejelző rendszerek kiépítését is.

Az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés szempontjai alapján uniós szinten nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a mezőgazdasági alapanyag-termesztés, továbbá a fehérjetakarmány előállításának ösztönzése – emelte ki az agrárminiszter. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy a magyar kormány elengedhetetlennek tartja a hazai szójatermesztés fellendítését. Közép- és hosszú távon fel kell hagyni azzal a gazdaságilag jelenleg ugyan rentábilis, de a jövőre nézve bizonytalan, külső tényezőktől való súlyos függést eredményező gyakorlattal, hogy a takarmány döntő részét harmadik országokból importáljuk – érvelt Fazekas Sándor.

Fazekas Sándor az uniós mezőgazdasági miniszterek informális találkozóján kétoldalú megbeszélést tartott Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztossal az aktuális mezőgazdasági kérdésekről, elsősorban a KAP 2020 utáni szabályainak lehetséges irányairól. Ugyanezekről a témákról egyeztetett a magyar miniszter az Európai Néppárthoz tartozó német, osztrák, horvát és ír mezőgazdasági miniszterrel, valamint az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának lengyel elnökével.

Forrás: agroinform.hu

Az új agrártámogatási rendszer miatt rendkívüli év és nagy kihívás az idei esztendő, soha ennyi jogcímen nem lehetett támogatást kérni, mint most – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gyuricza Csaba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke sürgette a vízgazdálkodás átalakítását és a jobb tűrőképességű növények termesztését, mivel alkalmazkodni kell a szélsőségesebb időjáráshoz.

A mezőgazdaságnak minden területen alkalmazkodnia kell a szélsőséges időjárási eseményekhez – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. “Az alkalmazkodásnak nagyon sok formája lehetséges. Ha a mezőgazdaságot tekintem, akkor általában az emberek többsége az öntözést hozza fel példának. Ha aszályos az időjárás, akkor öntözni kell, csakhogy az egész országot nem lehet öntözni, tehát ez összességében nem lehet megoldás, másfajta alkalmazkodásra van szükség” – mutatott rá a hivatal elnöke. Hozzátette: a mezőgazdasági vízhasznosítás, vízgazdálkodás teljes rendszerének az átalakítására van szükség.

Ez jelentheti például olyan növényfajok termesztésbe vonását, amelyek korábban nem voltak ismertek, de az aszálytűrő képessége sokkal jobb. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke megjegyezte, hogy nem feltétlenül csak mediterrán fajokra érdemes áttérni. “Kétségtelen, hogy ezek számára az életfeltételek kedvezőbbé váltak az elmúlt években, mint korábban voltak – ha úgy tetszik, északabbra tolódnak a növények termesztési határai. A hagyományos növények – például a kukoricának, búzának – biztonságos termeléséhez pedig fajtaváltásra lehet szükség. Egyszerűen azért, mert azok a korábbi fajták, amelyek itt termeszthetők voltak, ma már az időjárási feltételek megváltozása miatt sokkal nagyobb kockázattal termeszthetők” – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. Ezért olyan irányba ment el a nemesítés az elmúlt években, hogy próbáljanak ezeknél a fajtáknál is szárazságtűrőbb, aszálytűrőbb, nagyobb tűrőképességű növényfajtákat, hibrideket nemesíteni, és ezeket termesztésbe vonni. Ebben Magyarország jól áll – közölte az elnök. Szerinte a műszaki eszközök átalakítására is szükség lenne.

Az egységes agrártámogatási kérelmekkel kapcsolatban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke azt mondta, minden eddiginél több különböző jogcímre lehetett pályázni az új uniós költségvetési ciklus kezdetén. Rendkívüli évnek és nagy kihívásnak nevezte az ideit az új agrártámogatási rendszer miatt Gyuricza Csaba. “Mindenki számára nagyon fontos próbaév volt, ami éles bevetéssel társult, hiszen a felkészülés nagyon rövid idő volt. Nagy kihívás ez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, az agrárkamarának, és maguknak a gazdálkodóknak is, hiszen egy teljesen új rendszerrel szembesültek. A kérelmek beadása sikeres volt. Ez egy új rendszer esetében óriási eredmény, már önmagában is” – hangsúlyozta. Elmondta: soha ennyi jogcímre nem lehetett beadni támogatási kérelmet, mint ebben az évben. Ezt úgy kell elképzelni, hogy 35 különböző jogcímre lehetett egy egységes kérelem keretében pályázni a megszokott, normatív alapon járó, területalapú támogatása a különböző termeléshez kötött támogatási formákra. “Pályázniuk lehet a növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, emellett a fiatal gazda támogatás is bekerült ebben az évben az egységes kérelemrendszerbe, és a kistermelői átalánytámogatás is megjelent.

Gyuricza Csaba

Gyuricza Csaba (forrás: agrotrend.hu)

 

Körülbelül 178 ezer kérelem érkezett be, ez körülbelül 5 millió hektáros területet érint, ami az országnak több mint a fele” – közölte. Gyuricza Csaba jelezte, hogy a gazdálkodók által elérhető támogatási összeg nagysága meghaladja a 400 milliárd forintot az első összegzés szerint, idén ősszel pedig ennek nagyjából a felét előlegként kifizetik majd.

Forrás: agrotrend.hu

Mintegy 53 milliárd forint áll rendelkezésre az öntözött területek növelését, a  víztakarékosságot, az energiahatékonyságot, a meliorációt és a vízvisszatartást elősegítő beruházások támogatására a vidékfejlesztési program keretein belül, amelyre öntözésfejlesztési igényeiknek megfelelően a mezőgazdasági szereplők pályázhatnak majd.

Fehér Lóránt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságának osztályvezetője egy országos öntözési konferencián elmondta: Brüsszelben belátható időn belül elfogadják a támogatást lehetővé tévő vidékfejlesztési programot. Az öntözéses gazdálkodás fontosságról kifejtette: ugyanazon a területen egy éven belül jelentkezhet az aszály és a belvíz, ezért egyrészt lényeges, hogy az időszakos víztöbbletet tárolják az optimális vízgazdálkodás kialakítása érdekében, másrészt pedig a vízfelhasználás hatékonyságát javító, az öntözött területek növelését támogató beruházások valósuljanak meg. A vidékfejlesztési program egyfelől a profitnövekedést, másfelől a környezeti célok megvalósulását szolgálja – mondta. Előbbi keretében támogatják például a vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a környezetvédelmen belül pedig többek között a partvédelmi zónák, a vizes élőhelyek létrehozását, valamint erózióvédelmi létesítmények kialakítását.

A vidékfejlesztési program keretében a pályázatokon keresztül lehetőség lesz a meglévő öntözőberendezések felújítására és újak beszerzésére is, valamint energia- és víztakarékos rendszerek megvalósítására. Fehér Lóránt arról is beszámolt, hogy a pályázatok elbírálásakor nagy szerepe lesz például az üzleti terv minőségének, a dolgozói létszám növelésének, illetve előny lesz, ha a pályázó tagja egy termelői csoportnak. Hozzátette, előnyben részesülnek a mikro- és kisvállalkozások, illetve pozitívumként veszik figyelembe az ökológiai gazdálkodás folytatását és az öt-tíz százaléknál nagyobb arányú vízhasználat-csökkentést, továbbá a megújuló energia alkalmazását. Fehér Lóránt hangsúlyozta: a beruházásokat csak akkor támogatják, ha a vizek és a védett ökoszisztémák állapotát nem rongálják, és a szakszerű öntözésnek hozzá kell járulnia a terméseredmények növekedéséhez. Szólt arról is, hogy a programban lehetőség lesz vissza nem térítendő tőkejuttatás, kamattámogatás és előleg igénybevételére is.

Forrás: agrotrend

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel full-fat szója monex-45 extruder Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder szója extruder üzem
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség