Találatok erre a kulcsszóra: ‘Nagy István’

Az idén 181 ezer tonna szója kerülhet a tárolókba, mintegy negyedével több a 2015. évinek. A hozam jelentősen javult, 2016-ban 3 tonna hektáronként

A Magyar Szója Nonprofit Kft. rendezvényén Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kiemelte, 2015. jelentős változást hozott a szójatermesztésben, a zöldítés, valamint a fehérjenövényekre elkülönített forrásokkal megemelt területalapú támogatás következtében a termőterület tavaly 77 ezer hektárra emelkedett. A termés megközelítette a 150 ezer tonnát, szemben a 2015-öt megelőző időszak évi 40-45 ezer hektárról betakarított 70-90 ezer tonna termésével.

Az államtitkár elmondta: idén, a kedvező amerikai kilátásoknak köszönhetően, a tavalyinál 3 százalékkal magasabb, történelmi rekordot jelentő, 325 millió tonnás szójatermést prognosztizálnak a világban.

Jelezte: a világ szójatermesztési piacát továbbra is Észak-Amerika és Dél-Amerika uralja, az idei becsült termésből 287 millió tonnát ez a két térség ad majd, a legnagyobb szójatermelő ország az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Argentína. Megjegyezte: a legnagyobb szójafogyasztó régiókban a szójatermés alacsony, Kínában 2016-ban 12,6 millió tonna, az EU-ban 2,3 millió tonna terméssel számolnak.

Magyarországon az elmúlt két évben szójából 15-20 százalék körüli az önellátási arány, továbbra is évente 400-500 ezer tonna a behozatal – tette hozzá. Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország génmódosított növényektől való mentességét a jövőben is meg kell őrizni, amit az alaptörvény is rögzít.

Az államtitkár elmondta, hogy az unió közös agrárpolitikájának keretében 2015-től nyújtott, a fehérjenövények termesztésének támogatására biztosított többletforrás az idén is rendelkezésre áll. A termeléshez kötött szemes és szálas fehérjenövényekre meghirdetett támogatással azt szeretnék elérni, hogy az állattenyésztési ágazatok számára olcsóbb, hazai előállítású, GMO-mentes fehérjeforrás álljon rendelkezésre.

Hozzátette: a támogatás nemcsak szójára vehető igénybe, hanem az alternatív fehérjeforrásként hasznosítható pillangós virágú szálastakarmány-növények termesztésére is, példaként említette, hogy a támogatás lucernára 35 ezer forint hektáronként, lóbabra, édes csillagfürtre pedig a szójáéval megegyező összeg, hektáronként mintegy 53 ezer forint adható.

Nagy István elmondta, hogy Magyarországon hosszú távon a szója vetésterületének jelentős növelését tervezik, több mint 100 ezer hektáron legalább 300 ezer tonna saját termesztésű GMO-mentes szója előállítását szeretnék elérni.

Fontos célkitűzésnek nevezte az államtitkár a kutatási programok ösztönzését, például az alternatív fehérjenövényekre ajánlott termesztési és feldolgozási technológiák fejlesztését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió költségvetésében a kutatás-fejlesztési keret folyamatosan növekszik, a jövőben jelentős forrásokat érhetnek el a pályázati feltételeknek megfelelő kutatóintézetek.

Forrás: agroinform.com

Részlet Nagy István parlamenti államtitkár hajdúböszörményi expón tartott beszédéből

Luxus, hogy 6-8 hónapig “üresen” tartsuk a földeket

A parlamenti államtitkár megragadta az alkalmat, hogy a magyar mezőgazdaságban szükséges változtatásokról is szóljon. Mint kifejtette: azt látjuk, hogy versenytársaink jó szereplése és a világkészletek növekedése miatt nyomottak az árak, nem egyszer önköltség alattiak, ezért mind inkább előtérbe kell helyezni azt a gazdálkodási szemléletet,  amely nemcsak az adott növény betakarítási mennyiségével és az elért eladási árral kalkulál: egy adott terület gazdálkodására kell koncentrálni!  Azaz nem lehet azt a luxust megengedni, hogy 6-8 hónapig üresen tartsuk a földeket. Egyre inkább oda kell figyelni arra, hogy a másodvetéseknek mekkora szerepük lehet (az ökológiai zöldítésen is túl – jegyezte meg).

A másodvetéssel egységnyi földterületről több terményt tudnak betakarítani, így a versenyképesség nagyban javítható.

“Nagyon szeretném, hogy amit apáink, nagyapáink csináltak – másodvetésként takarmányt termeltek az állataik számára –, az a magyar mezőgazdaság egésze számára gyakorlat lenne. ??????????

Ma már nem elegendő a józan paraszti ész

Szeretném felhívni a figyelmüket arra is – mondta a portfolio.hu Kelet-Magyarországi Agrárfóruma hallgatóságának –, hogy elfelejtettük az ásványi anyagok pótlását. Hiába teszünk egyre több és több műtrágyát, az egyre kevésbé fog felszívódni, mert nincsenek meg azok az ionok és oldószerek, amelyek révén hasznosítani tudná a növény. Nélkülözhetetlen az ásványi anyagok szerepe, továbbá a szerves trágyák alkalmazása a talajjavításban. Már csak azért is, mert a talajban élő mikroorganizmusok száma az elmúlt ötven évben a 10 százalékára esett vissza. Ez megmagyarázza azt is, miért nem olyan ízű a répa, mint amilyent nagyanyánk kertjében ettünk gyerekkorunkban.

Azért is megkerülhetetlen, hogy ezekről beszéljünk, mert a termésátlag függ ettől, és ezáltal a versenyképesség is.

Mivel a gazdálkodáshoz manapság már nem elegendő a józan paraszti ész, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy a mezőgazdaság szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokába kerüljenek. Az agrártárca is tisztában van az oktatás jövőt alakító szerepével, ezért hosszabb távon az a célja, hogy 2-3 agrárképzési központ jöjjön létre. Ezek az alapképzéstől kezdve a doktori iskolán át a kutatóintézetekig lefednék az oktatást és a kutatás-fejlesztést. A többi intézmény a területi igényeknek megfelelő specializált ismereteket szolgáltatná.

Ősztől védjegy lesz a GMO-mentességet jelölő címke

A világpiac mennyiségi igényeinek a magyar mezőgazdaság nem képes megfelelni, a kereskedelem nyitottságának való “kitettségünket” minőségi termékekkel kell ellensúlyoznunk – hívta fel a figyelmet Nagy István. Ehhez minden adottságunk megvan, és ezt igénylik a hazai vásárlók is.

Ezzel összefüggésben szólt a GMO-mentesség fontosságáról, és bejelentette: a GMO-mentesség jelölésével kapcsolatos rendelet október végére-november elejére hatályba lép. Bízik abban, hogy ezzel a védjeggyel is erősíteni lehet a magyar termékek,  a magyar élelmiszerek versenyképességét.

Új fehérjeprogram kell!

A megoldásra váró problémák sorában megkerülhetetlennek nevezte egy új fehérjeprogram kialakítását. Magyarországon ugyanis az állatállomány takarmányozását nagyban befolyásolja az a 200 ezer  tonna import szója, amely Dél-Amerikából érkezik, és ennélfogva “természetesen” génmódosított – taglalta. Állattenyésztésünknek jelenleg ez az alapja, ezt szigorúan ki kell váltani. Erre többféle lehetőség is van. Például fel kell fedeznünk a hagyományos takarmánynövényeket, amelyek ráadásul másodvetés céljára is kiválóan megfelelnek.

Azt a problémát is felvetette, hogy – “ha hiszik, ha nem” – évente 3,6 milliárd forint megy el az állati hullák kezelésére. Azért, mert kapzsiságból, hozzá nem értésből kérődző állatoknak is adnak húslisztet, ezért ezeket “ki kell vonni a forgalomból”. Komolyan át kellene gondolni az állati eredetű lisztek alkalmazását a takarmányozásban  – vetette fel a hajdúböszörményi expo szakmai közönségének.

Forrás és teljes cikk: agroinform.com

FM: Ősszel meghozhatják azokat a jogszabályokat, amelyek lehetőséget adnak a génmódosításmentes (GMO-mentes) termékek megjelölésére.

Nagy István, az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában szombaton azt mondta, később ezt a fajta termékmegjelölést európai szinten is össze kell hangolni. Ha Magyarország “zászlóvivőként” ezt meglépi, akkor új piaci szegmenst hódít, amellyel piaci előnyre tehet szert, így a gazdák versenyképességét ezzel is növelni tudná.

Az államtitkár kitért rá: az országok egyetértenek abban, hogy jelölni kell a GMO-mentes termékeket (ezt egy konferencián is megerősítették).

Nagy István elmondása szerint a szakemberek dolgoznak azon, hogy a szóját egy alternatív fehérjével váltsák ki, de a gyakorlati megvalósítás sok kérdést vet fel. Jelezte, hogy csak Magyarországon 750 ezer tonna szóját használnak fel, így a megoldást “nem lehet megúszni”.

Az új Vidékfejlesztési Programmal (VP) lehetőséget kapunk arra, hogy jelentősen növeljük a versenyképességünket – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a Portfolio és az agrárszektor.hu hajdúböszörményi konferenciáján, a Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Bár a hazai mezőgazdaság jövőképe összességében pozitív, a tejágazat az utóbbi évek legsúlyosabb válságával néz szembe, és a kukoricatermesztők is komoly terméskieséssel zárják majd az idei szezont. Éppen ezért, a programnak megújult koncepcióval kell képviselnie a hazai termelők érdekeit – tette hozzá.

A szárazság miatt eddig közel 30 százalékos terméskieséssel kell szembenéznie a kukoricatermesztőknek – csupán két hét alatt közel 2 millió tonna kukorica tűnt el a táblákról. A most elfogadott Vidékfejlesztési Programban éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk az öntözött földek arányának növelésére – mutatott rá Jakab István.

A várhatóan jelentős takarmány-kiesés ellenére ugyanakkor az ország kenyere biztosított – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hajdúböszörményi előadásában. Idén 5,2 millió tonna őszi búza került a raktárakba, amely a tavalyi év átlagához hasonló eredmény, az őszi árpából ugyanakkor 15 százalékkal többet takarítottak be, mint tavaly. A repce termésmennyisége viszont jelentősen csökkent a tavalyi év eredményeihez képest, ennek ellenére az 517 ezer tonnás volumen hozza az ötéves átlagot.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarországon rekordot döntöttek idén a mezőgazdasági gépvásárlások. Míg a nemzetközi trend 5-7 százalékos csökkenést mutat, addig hazánkban az idei első negyedévben 20,4 milliárd forint értékben vásároltak a gazdák mezőgazdasági gépeket, elsősorban cséplő- és aratógépeket. A gépvásárlási láz azt jelzi, hogy a magyar mezőgazdaságban van tőke, van beruházási szándék és van jövőkép – jelentette ki.

Az államtitkár rámutatott, hogy a legfrissebb felmérések szerint a hazai vásárlók több mint 80 százaléka nem szeretne genetikailag módosított élelmiszereket fogyasztani. A GMO-mentesség egyik alappillére lehet az új fehérjeprogram, amely lehetőséget adna arra, hogy takarmánynövényekkel váltsuk ki a genetikailag módosított import szóját. Ha ki lehetne vonni az import szóját a hazai takarmányozásból, a tejünk is GMO-mentes lehetne, ez pedig növelhetné a fogyasztást.

forrás: privátbankár.hu

A fotó forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrárszektor.hu

Megalakult a GMO-mentes egyesület Magyarországon. A 11 tagot számláló szervezet elősegíti a magyar mezőgazdaság versenyképességének megteremtését a hazai és export piacokon, valamint közreműködik a GMO-mentes élelmiszerek fogyasztásának népszerűsítésében és azt is szem előtt tartja, hogy mind több tag és támogató csatlakozzon e törekvéshez.

Magyarországon az elsők között alakulhatott meg a GMO-mentes egyesület – írja a nak.hu. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország ratifikálta először a GMO-mentességről szóló egyezményt, majd saját hatáskörében kitiltotta a génmódosított anyagokat a köztermesztésből.  A cél az, hogy először a hús, a tej, a tojás, a hal és a méz váljon GMO-mentessé, majd a lehető legtöbb élelmiszer – tette hozzá az államtitkár.

Ezért ősztől, de legkésőbb jövő év januárjától védjegy tanúsítja majd a boltok polcain lévő árukon a génmódosítás-mentes minőséget. Nagy István úgy véli, hogy a kutatóknak, a termelőknek és a forgalmazóknak közös erőfeszítéseket kell tenniük a fejlődésért.

A GMO-mentes Magyarországért Egyesületet olyan szervezetek, gazdák, illetve természetes személyek alapították, akik a mezőgazdaságból, a mezőgazdaságért élnek – jelentette ki Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt., az egyik alapító cég vezérigazgatója. Szerinte a fogyasztóknak alapvető joguk, hogy nyomon követhessék az asztalukra kerülő élelmiszerek útját, s ellenőrizhessék azok génmódosítás-mentességét.

Emellett kutatócsoportok vizsgálják, hogy okoznak-e betegségeket a génmódosított élelmiszerek. Egyes vélemények szerint akár az allergiás, vagy a rákos megbetegedések egy része is a „szennyezett” anyagokat tartalmazó élelmiszerekre vezethető vissza.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy a GMO-mentes Magyarországért Egyesület iránt hatalmas az érdeklődés, így egy hónapon belül akár többszörösére nőhet a tagok száma.

A kép forrása: privátbankár.hu

A kép forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrarszektor.hu

Elkezdődnek a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes élelmiszerekről és takarmányokról szóló európai uniós tárgyalások – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Nagy István, az FM parlamenti államtitkára szerint Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége a génmódosított élelmiszerek és takarmányok piacra jutásának megakadályozása és a köztermesztés tiltása.

A GMO mentes élelmiszerekről és takarmányokról szóló tervezet tárgyalások elkezdődhetnek – írja az MTI. A javaslat gyakorlati végrehajthatóságával, kereskedelempolitikai összefüggéseivel több tagállam nem értett egyet, de hétfői tanácsi vitán a 2015 második félévében EU-elnökségi feladatokat ellátó Luxemburg agrárminisztere megerősítette: a felmerülő kérdések tisztázása érdekében, az előterjesztő Európai Bizottsággal együttműködve hamarosan megkezdik a szakértői szintű tárgyalást.

Az FM szerint a génmódosított élelmiszerek és takarmányok nemzeti szintű korlátozásáról és tiltásáról a részletes tárgyalások Magyarország elkötelezett fellépésének eredményeként indulhatnak meg. Nagy István úgy véli: Magyarországnak kötelessége megakadályoznia a génmódosított élelmiszerek és takarmányok piacra jutását, illetve azok köztermesztésbe kerülését.

Forrás: agrárszektor.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-45 extruder szója extruder üzem szója extruder üzem extruder alkatrész gyártás szaraz_kutyatap_gyarto szaraz_kutyatap_gyartogep
Agroinform közösség
Extruder archívum