Találatok erre a kulcsszóra: ‘MVH’

Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé – mondta Lázár János az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának keddi ülésén.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a testület előtt az előző év munkájáról szóló tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig.

– Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnénk elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél – mondta Lázár János. Közölte, vidékfejlesztésre 1294 milliárd forintos uniós támogatás jut a teljes – több mint 8900 milliárd forintos – uniós kasszából. Ez „óriási lehetőség kell legyen a mezőgazdaság számára”. A miniszter szerint a vidékfejlesztésben a kormányprogram szerint a támogatások 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságok, 20 százalékát a nagygazdaságok felé szeretnék fordítani. Közölte azt is, hogy húszmilliárd forintos többletkeretet biztosítanak arra, hogy a nagyüzemek jó pályázatai támogatásban részesülhessenek. Az agárképzésről szólva elmondta, a kormányfő kifejezett célja az agrár-felsőoktatás erősítése. Az állami földárverések lebonyolításról Lázár János elmondta, hogy „az értékesítés módját illetően jogorvoslati kérelem lényegében nincs”. Meggyőződése szerint a földtulajdonhoz juttatás a mezőgazdaság fontos problémáját oldja meg hosszú évtizedekre.
– Jövőre megszünteti a tevékenységét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) több részre bontják. A kifizetések egyszerűsítése és a bürokráciacsökkentés volt a célja az MVH átszervezésének, célszerű, ha egy országban egy kifizető ügynökség van ­– mondta Lázár.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az agrárképzés fontosságát hangsúlyozta, és mint mondta, a versenyképességhez szaktudással rendelkező, jól képzett gazdálkodó rétegre van szükség.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: a Vidékfejlesztési Program pályázatai egyszerre szolgálják a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítését, a vidéki munkahely-teremtést, a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok közötti 80-20 százalékos arány kialakítását. A programban 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímre. Eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel.

– A pályázatok iránt nagy az érdeklődés – mondta. Ilyen volt a kertészek munkáját támogató, 66 milliárd forintos pályázat, amelyre 70 milliárdot is meghaladta az igénylés, és a településképet meghatározó épületek felújítását szolgáló 27 milliárdos keretű is, amelyre 76 milliárd volt az igény. Közölte, a jogos igények kielégítésére, ahol lehet többletforrásokat is bevonnak. A környezetgazdálkodásra 20 milliárd, a kertészetre 15 milliárd forint pluszpénz jut. Kiss Miklós Zsolt továbbá hozzátette, hogy a gazdák nyugodtak lehetnek, ügyeiket ugyanazok az emberek, ugyanolyan pontosan intézik akkor is, amikor a kincstár veszi át a kifizető ügynökség feladatait.

Forrás: nak.hu

A „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése” című, mintegy 19,68 milliárd forint keretösszegű pályázatra mezőgazdasági termelők és csoportjaik 2016. augusztus 5-től kezdhették meg támogatási kérelmeik benyújtását. Az Irányító Hatóság közleménye értelmében – mely elérhető a www.palyazat.gov.hu oldalon – erre legkésőbb 2016. október 5-én 23 óra 59 percig lesz lehetőségük. Ezt követően a felhívás – a forráskeret kimerülése miatt – felfüggesztésre kerül

A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése” című pályázat felfüggesztéséről döntött az Irányító Hatóság. A 19,68 milliárd forint keretösszegű pályázatra eddig több mint 30 milliárd forint igény érkezett.

A megtermelt szántóföldi termények tárolási és szárítási kapacitásainak, valamint erőforrás-hatékonyságának biztosítását elősegítő projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az ügyfelek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről és a felfüggesztést megelőzően gondoskodjanak a támogatási kérelem véglegesítéséről és benyújtásáról.

A felfüggesztésről és a pályázati felhívás részleteiről a www.palyazat.gov.hu honlapon olvasható bővebb tájékoztatás.

Forrás: mvh.gov.hu

A javításra szoruló kérelmekről a napokban küld értesítést az MVH. A múlt évi kérelmek esetében a végkifizetések a hónap végéig lezárulnak

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azzal is segíti a termelőket az idén, hogy bevezette az előzetes ellenőrzés intézményét, és az egységes kérelmek szankciómentes benyújtási időszakának végén ellenőrzéseket végzett a beadott kérelmeken – közölte Gyuricza Csaba, az MVH elnöke.

Tájékoztatása szerint az ellenőrzések eredményét – túligénylés, egymásra fedő táblarajzok, illetve hiányzó csatolt dokumentumok esetén – jelzik a gazdáknak, akik ez alapján június 27-éig szankciómentesen javíthatják kérelmeiket, illetve pótolhatják a hiányzó dokumentumokat.

Az előzetes ellenőrzés segítségével a termelők elkerülhetik a levonásokat és a szankciókat; így magasabb támogatási összeghez juthatnak. Az MVH több alkalommal – és több körben – is informálja az érintetteket a kérelmeikben található hibákról. Gyuricza Csaba elmondta: a jelenlegi ellenőrzési eredmények alapján mintegy 48 ezer gazdálkodó kérelme szorul javításra, ők a napokban kapják meg az erről szóló értesítést az MVH-tól.

Az MVH elnöke felhívta a figyelmet, hogy csak június 27-ig módosíthatják a termelők szankciómentesen azokat a hibákat, amelyek szerepelnek az előzetes ellenőrzésről szóló végzésben. A hibák javítását az MVH elektronikus felületén tehetik meg a gazdálkodók. Amennyiben a hibákat javítják az érintettek, úgy  Magyarország nagyobb biztonsággal hívhatja le a több mint 400 milliárd forintnyi uniós támogatást.

A múlt évi egységes kérelmekhez kapcsolódóan az előleg- és a részfizetések után az MVH a jövő héten indítja el a végkifizetéseket. Június 30-áig, a jogszabályban rögzített határidőig az összes jogosult termelő hozzájut a teljes támogatáshoz.

Forrás: agroinform.com

A Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményeként működő MVH felkészült a kérelmek befogadására – jelentette be az agrárminiszter.

Az egységes kérelmek benyújtásával 170 ezer gazdálkodó juthat hozzá 2016-ban is az agrártámogatások legnagyobb részéhez – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A jogosultak április 7-től adhatják be kérelmeiket a kifizető ügynökségként működő MVH-hoz, amely felkészült a benyújtási dömpingre.

Az uniós közvetlen agrártámogatások nagyságrendje 2015-höz képest gyakorlatilag nem változik 2016-ban, vagyis 1,27 milliárd eurót (mintegy 400 milliárd forintot) tesz ki. Az egységes kérelemben vidékfejlesztési jogcímek is vannak, amelyeket viszont nem az agrártárca, hanem a Miniszterelnökség felügyel.

Az egységes kérelem szankciómentes beadási határideje május 15-e, mivel azonban ez az idén hétvégére esik, május 17-ig fogadják el így a benyújtást. Ezt követően a május 18. és június 9. között beadott kérelmekre a támogatási összeg munkanaponként 1 százalékkal csökken. Az eredeti határidőig benyújtott kérelmeket május 31-ig szankciómentesen lehet módosítani.

Az idén a kérelmekkel összesen 35 jogcímen lehet támogatásokhoz jutni, amelyek a következők:

az elektronikus felület itt érhető el!

1. Egységes területalapú támogatás (SAPS)
2. zöldítési támogatás
3. Húshasznú anyatehéntartás termeléshez kötött közvetlen támogatás
4. húshasznú anyatehéntartás termeléshez kötött átmeneti nemzeti támogatása
5. hízottbika-tartás termeléshez kötött közvetlen támogatás
6. tejhasznú tehéntartás termeléshez kötött közvetlen támogatás
7. rizstermesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
8. cukorrépa termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
9. zöldségnövény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
10. ipari zöldségnövény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
11. gyümölcstermesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
12. szemes fehérjetakarmány-növény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
13. szálas fehérjetakarmány-növény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás
14. EMGA fiatal mezőgazdasági termelők támogatása
15. mezőgazdasági kistermelői támogatás
16. NVT erdőtelepítés
17. EMVA erdészeti potenciál helyreállítása
18. EMVA erdő környezetvédelem
19. EMVA Mezőgazdasági területek agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
20. EMVA mezőgazdasági területek erdősítése
21. EMVA – Nem termelő erdészeti beruházások-szerkezetátalakítás
22. EMVA erdőterületeket érintő tűzkárok megelőzése
23. EMVA agrár-környezetgazdálkodási támogatás
24. EMVA nem termelő beruházások támogatása
25. VP4-10.1.1-15 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés
26. VP4-11.1.1-11.2.1-15 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása
27. VP5-8.4.1-15 Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása
28. VP4-12.1.1-16 Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
29. VP4-12.2.1-16 Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
30. VP4-13.2.1-16 Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken
31. VP3-17.1.1-16 Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás
32. MePAR ügyfél által indított változásvezetési kérelem
33. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.) alapján a kockázatközösségben való önkéntes részvételi szándékáról szóló nyilatkozat
34. Az Mkk tv. 18. § (3) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettségi nyilatkozat
35. Dohány szerkezetátalakítás nemzeti program

Forrás: agrarszektor.hu

Az új agrártámogatási rendszer miatt rendkívüli év és nagy kihívás az idei esztendő, soha ennyi jogcímen nem lehetett támogatást kérni, mint most – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gyuricza Csaba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke sürgette a vízgazdálkodás átalakítását és a jobb tűrőképességű növények termesztését, mivel alkalmazkodni kell a szélsőségesebb időjáráshoz.

A mezőgazdaságnak minden területen alkalmazkodnia kell a szélsőséges időjárási eseményekhez – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. “Az alkalmazkodásnak nagyon sok formája lehetséges. Ha a mezőgazdaságot tekintem, akkor általában az emberek többsége az öntözést hozza fel példának. Ha aszályos az időjárás, akkor öntözni kell, csakhogy az egész országot nem lehet öntözni, tehát ez összességében nem lehet megoldás, másfajta alkalmazkodásra van szükség” – mutatott rá a hivatal elnöke. Hozzátette: a mezőgazdasági vízhasznosítás, vízgazdálkodás teljes rendszerének az átalakítására van szükség.

Ez jelentheti például olyan növényfajok termesztésbe vonását, amelyek korábban nem voltak ismertek, de az aszálytűrő képessége sokkal jobb. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke megjegyezte, hogy nem feltétlenül csak mediterrán fajokra érdemes áttérni. “Kétségtelen, hogy ezek számára az életfeltételek kedvezőbbé váltak az elmúlt években, mint korábban voltak – ha úgy tetszik, északabbra tolódnak a növények termesztési határai. A hagyományos növények – például a kukoricának, búzának – biztonságos termeléséhez pedig fajtaváltásra lehet szükség. Egyszerűen azért, mert azok a korábbi fajták, amelyek itt termeszthetők voltak, ma már az időjárási feltételek megváltozása miatt sokkal nagyobb kockázattal termeszthetők” – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. Ezért olyan irányba ment el a nemesítés az elmúlt években, hogy próbáljanak ezeknél a fajtáknál is szárazságtűrőbb, aszálytűrőbb, nagyobb tűrőképességű növényfajtákat, hibrideket nemesíteni, és ezeket termesztésbe vonni. Ebben Magyarország jól áll – közölte az elnök. Szerinte a műszaki eszközök átalakítására is szükség lenne.

Az egységes agrártámogatási kérelmekkel kapcsolatban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke azt mondta, minden eddiginél több különböző jogcímre lehetett pályázni az új uniós költségvetési ciklus kezdetén. Rendkívüli évnek és nagy kihívásnak nevezte az ideit az új agrártámogatási rendszer miatt Gyuricza Csaba. “Mindenki számára nagyon fontos próbaév volt, ami éles bevetéssel társult, hiszen a felkészülés nagyon rövid idő volt. Nagy kihívás ez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, az agrárkamarának, és maguknak a gazdálkodóknak is, hiszen egy teljesen új rendszerrel szembesültek. A kérelmek beadása sikeres volt. Ez egy új rendszer esetében óriási eredmény, már önmagában is” – hangsúlyozta. Elmondta: soha ennyi jogcímre nem lehetett beadni támogatási kérelmet, mint ebben az évben. Ezt úgy kell elképzelni, hogy 35 különböző jogcímre lehetett egy egységes kérelem keretében pályázni a megszokott, normatív alapon járó, területalapú támogatása a különböző termeléshez kötött támogatási formákra. “Pályázniuk lehet a növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, emellett a fiatal gazda támogatás is bekerült ebben az évben az egységes kérelemrendszerbe, és a kistermelői átalánytámogatás is megjelent.

Gyuricza Csaba

Gyuricza Csaba (forrás: agrotrend.hu)

 

Körülbelül 178 ezer kérelem érkezett be, ez körülbelül 5 millió hektáros területet érint, ami az országnak több mint a fele” – közölte. Gyuricza Csaba jelezte, hogy a gazdálkodók által elérhető támogatási összeg nagysága meghaladja a 400 milliárd forintot az első összegzés szerint, idén ősszel pedig ennek nagyjából a felét előlegként kifizetik majd.

Forrás: agrotrend.hu

Idén nagyjából 178 ezer gazdálkodó nyújtotta be az az egységes támogatási kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) – mondta el Gyuricza Csaba, az MVH elnöke az MTI-nek. Az első összegzés szerint az elérhető támogatási összeg nagysága meghaladja a 400 milliárd forintot, és a támogatási jogcímeket idén is csak elektronikusan lehetett igényelni. Az idei évben több jogcímstruktúra is módosult vagy megszűnt, és új jogcímekre is lehetett pályázni. Az igénylés folyamatát az MVH folyamatosan figyelte és monitorozta. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász-hálózata is segítette a kérelmek kitöltésében.

Új támogatási lehetőségek

Az MVH elnöke a támogatási lehetőségek újdonságai közé sorolta a zöldítést. A húszféle zöldítési komponens közül a magyar gazdák leginkább az ugaroltatást, a másodvetést és a nitrogénmegkötő növények (például borsó, herefélék) termesztését választották. Ezek tették ki a zöldítésre kijelölt területek mintegy 90 százalékát, amely nagyjából 500 ezer hektárt jelent.

Új elemnek számít a fiatalgazda-támogatás is, amellyel évi mintegy kétmillió forint többletforráshoz, pótlólagos támogatáshoz juthatnak a fiatal gazdálkodók. Emellett a kistermelők egyszerűsített támogatása is újnak számít. Erre a jogcímre eddig a kérelmezők egyharmada igényelt támogatást, de még augusztus tizenötödikéig lehet jelentkezni.

Gyuricza Csaba közölte: egy gazdálkodó az idén egy hektárra mintegy 70 ezer forint alaptámogatást kaphat, ami – ha például szóját termeszt – a különböző kiegészítő támogatásokkal együtt akár elérheti a 120-130 ezer forintot is hektáronként. Ráadásul az MVH átalakította ügyfélszolgálatát is, amely már június elsejétől működik.
Az Európai Bizottság bemutatta a zöldítés szabályaira vonatkozó egyszerűsítési javaslatait, melyeket a tagállamok, köztük Magyarország által kezdeményezett indítványok alapján dolgozott ki. A változások a gazdálkodókat segítik és vonatkoznak az idei évi egységes kérelmekre is.

A Földművelésügyi Minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett gazdálkodók megváltoztathassák kérelmeiket még az egységes kérelem szankciómentes módosítására rendelkezésre álló időszakban, június 15-ig.
Az Európai Bizottság korábbi jogértelmezése szerint a szántóterületnek és az EFA területnek közvetlenül szomszédosnak kell lennie ahhoz, hogy a gazdálkodó el tudja számolni. Ezzel ellentétben az új bizottsági jogértelmezés egy 5 méteres, a zöldítés céljaival összeegyeztethető puffert elfogadhatónak tart a szántóterület és az elszámolható EFA elem között. Ez azt jelenti, ha a szántóterület és az EFA elem közé pl. egy maximum 5 méter széles földút ékelődik, akkor azt az EFA elemet attól a gazdálkodó még elszámolhatja egységes kérelmében. Így felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy ha ez volt az akadálya a bejelenteni kívánt EFA terület elszámolásának, úgy vizsgálják felül kérelmeiket. Az MVH 2015. június 9-ikére elkészül a fejlesztéssel, és megnyitja az ehhez szükséges felületet.

Zöldítés (forrás: agroforum.hu)

Zöldítés (forrás: agroforum.hu)

A puffersáv a következő EFA elemek esetén fordulhat elő: táblaszegély, fás sáv, vizes árok, fasor, vízvédelmi sáv.
Szintén megengedőbb lett a Bizottság jogértelmezése a fás sávokban, táblaszegélyekben, vízvédelmi sávokban és vizes árkokban előforduló „szakadások” megítélésénél, azaz a korábban alkalmazandó 2 méter helyett 4 métert engedélyez. Ezt a „szakadást” a fás sávok példáját vizsgálva a gyakorlatban úgy kell értelmezni, hogy nagy számban léteznek olyan fás sávok, amelyekben egy-egy részen megszakad a jellemzően fás–bokros vegetáció és egy füves rész váltja föl azt. Ha ez a füves rész 2 méternél nagyobb, akkor azt a gazdálkodóknak külön jelölni kell a kérelemben, és az nem számítható bele az adott EFA elem nagyságába. Az új értelmezésben pedig csak a 4 méternél nagyobb ilyen „szakadásokat” kell jelölni, az az alattiakat beleszámíthatja a gazdálkodó az adott EFA elem nagyságába.
Itt szintén felhívjuk az ilyen típusú EFA elemekkel rendelkező gazdálkodók figyelmét, hogy június 9. és 15. között még szankciómentesen felülvizsgálhatják a kérelmeiket és amennyiben szükséges, elvégezhetik a szükséges korrekciókat, új EFA területeket is bejelenthetnek.

Forrás: MVH

Díjtámogatott növénybiztosítások

szójaültetvény

szójaültetvény

A mezőgazdasági termelők 2012-től az időjárási kockázatokra kötött, mezőgazdasági biztosítási szerződések díjához állami támogatást vehetnek igénybe.

A biztosítási díj legfeljebb 65%-ának megfelelő mértékű állami támogatás igényelhető. A rendelkezésre álló keret kimerülése esetén a támogatási intenzitás arányosan csökken minden igénylő esetében.

Az államilag támogatott növénybiztosítás 3 típusát jogszabály határoz meg: A, B és C típusú biztosítást.

növénybiztosítás állami támogatásának felosztása a következő sorrendben, történik:

  • „A” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések,
  • „B” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések,
  • „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések.

Az „A” típusú államilag támogatott díjú mezőgazdasági biztosítás keretein belül:

  • őszi búza biztosítás,
  • tavaszi búza biztosítás,
  • őszi árpa biztosítás,
  • tavaszi árpa biztosítás,
  • őszi káposztarepce biztosítás,
  • triticale biztosítás,
  • rozs biztosítás,
  • ipari napraforgó biztosítás,
  • takarmánykukorica biztosítás,
  • borszőlő biztosítás,
  • alma biztosítás.

A” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás e növényi kultúrához az alábbi kockázatok mindegyikére együttesen köthető:

  • jégesőkár biztosítás,
  • aszálykár biztosítás,
  • elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár biztosítás,
  • téli fagykár biztosítás,
  • tavaszi fagykár biztosítás,
  • felhőszakadás kár biztosítás,
  • viharkár biztosítás,
  • tűzkár biztosítás.

A „B” típusú államilag támogatott díjú mezőgazdasági biztosítás keretein belül:

  • borsó biztosítás,
  • brokkoli biztosítás,
  • burgonya biztosítás,
  • cukorrépa biztosítás,
  • csemegekukorica biztosítás,
  • csemegeszőlő biztosítás,
  • fűszerpaprika biztosítás,
  • görögdinnye biztosítás,
  • kajszi biztosítás,
  • káposzta biztosítás,
  • karfiol biztosítás,
  • kelkáposzta biztosítás,
  • körte biztosítás,
  • lencse biztosítás,
  • lóbab biztosítás,
  • mák biztosítás,
  • meggy biztosítás,
  • őszibarack biztosítás,
  • paprika biztosítás,
  • paradicsom biztosítás,
  • sárgadinnye biztosítás,
  • sárgarépa biztosítás,
  • spárga biztosítás,
  • sütőtök biztosítás,
  • szárazbab biztosítás,
  • szilva biztosítás,
  • szója biztosítás,
  • uborka biztosítás,
  • vöröshagyma biztosítás,
  • zab biztosítás,
  • zöldbab biztosítás,
  • zöldborsó biztosítás

A „B” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás a fent felsorolt növényekre együttesen köthető:

  • jégesőkár biztosítás,
  • téli fagykár biztosítás,
  • viharkár biztosítás, beleértve a homokveréskárt biztosítás is,
  • tűzkár biztosítás.

A „C” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás bármely növényi kultúrára köthető, amelyik nem szerepel az „A” és a „B” csoportban, az alábbi kockázatokra:

  • jégverés kár biztosítás,
  • aszálykár biztosítás,
  • elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár biztosítás,
  • téli fagykár biztosítás,
  • tavaszi fagykár biztosítás,
  • felhőszakadás kár biztosítás,
  • viharkár biztosítás,
  • tűzkár biztosítás.

Kiegészítő jég- és viharkár biztosítás a díjtámogatott módozatokhoz

Az alapbiztosításban szereplő növényekre köthető jégeső és vihar kockázatokra.

Az 5-30% közötti súlycsökkenéses károk 90%-os térítésére terjed ki.

Néhány tudnivaló a díjtámogatott növénybiztosítások megkötéséről

a szójabab aratása

a szójabab aratása

  • A kockázatviselés helyét a MePAR kötelező alkalmazásával is meg kell határozni, és a mezőgazdasági termelő regisztrációs számát is fel kell tüntetni.
  • A díjtámogatott biztosítások kizárólag súlycsökkenéses (hozamveszteségben megnyilvánuló) károkat fedeznek
    Egyes kárfajták esetén azonban minőségi károkra is köthetnek kiegészítő biztosítást.
  • Az azonos növénykultúrának a teljes területét ugyanannál a biztosító társaságnál kell biztosítani, ellenkező esetben a díjtámogatás nem vehető igénybe.
  • A biztosított hozam az előző 5 év átlaghozama az adott kultúrát illetően a legjobb és a legrosszabb évek kihagyásával. Ennek hiányában azonos módon kiszámított megyei átlag.
  • A biztosítás kötési szándékot az egységes kérelem beadásakor az MVH felé jelezni kell.
  • A biztosítási szerződéssel lefedett terület vonatkozásában a kárküszöb egyetlen biztosítás típus esetében sem lehet alacsonyabb a károsodott területre eső biztosítási összeg 30%-nál,
  • Az elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, a téli fagykár és a felhőszakadáskár kockázatoknál a károsodott növénytábla biztosítási összegének 50%-a,
  • Aszálykár és tavaszi fagykár kockázatok esetében pedig üzemenként és növénykultúránként nem haladja meg az 50%-ot,
  • Csak regisztrált termelő regisztrált területére köthető díjtámogatott biztosítás,
  • Kizárólag abban az esetben igényelhető támogatás, ha a szerződő a teljes biztosítási díjat tárgyév október 31-ig a biztosítónak megfizeti.

Kérjen díjkalkulációt ide kattintva

Jogszabályi háttér

2011. évi CLXVIII. törvény

a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről

143/2011. (XII. 23.) VM rendelet

a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről

 Forrás: mezogazdasagibiztositasok.hu

Növénybiztosítási díjtámogatás

Az ajánlattételtől számított 5 napon belül kell a támogatási kérelmet (biztosítási ajánlat másolata és K0205 formanyomtatvány) postai úton beküldeni a szerződő fél székhelye/lakhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségre, legkésőbb május 31-ig. A biztosított termelőnek az igénylésen és a díj megfizetésén felül további teendője nincs.
A biztosítható növénykultúrák és szerződéstípusok változatlanok, továbbra is az egységes kérelemben bejelentett kultúrákra és területekre megkötött, a 19/2014. (X.29.) FM rendelet szerinti „A”, „B”, „C” típusú növénybiztosítási szerződés díjára nyújtható a támogatás. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a194/2014. (XII.11.) számú MVH Közlemény tartalmazza.

Forrás: mvh.gov.hu

biztosítási támogatás

biztosítási támogatás (fotó: mandiner.hu)

 

A mezőgazdasági biztosítások fajtái

  • Hagyományos növénybiztosítások

Az ember a technológiai és technikai fejlődés ellenére egyre kiszolgáltatottabb a természet erőinek. Ki tudná ezt jobban a növénytermesztő gazdánál?
fagykár, a jégverés, az aszály, a felhőszakadás és a viharok sok család és vállalkozás több hónapi munkáját, törődését semmisítik meg. Hogy ez ne történhessen meg sok féle növénybiztosítást köthetnek a növénytermesztők.

Jégeső-, jégveréskár biztosítás

jégkárbiztosítás, tűz, villámcsapás és földcsuszamlás kockázatot is tartalmaz.

Biztosítható növények: szántóföldi kultúrák, gyümölcs, szőlő

Csak a közvetlen károk (jégütés mechanikai hatása) térülnek súlycsökkenési és minőségi károk esetén.

Viharkár biztosítás

viharkár biztosítás a legalább 15 m/sec szélsebességű vihar által okozott termésveszteséget téríti.

Viharkár biztosítás az alábbi növénykultúrákra köthető:

Kalászosok, hüvelyesek, rostnövények, repce, facélia, napraforgó, kukorica, alma és körte

viharkár biztosításban a kockázatviselés ideje növényenként eltérő.

Téli fagykárbiztosítás

Téli fagykárbiztosítás a kifagyás, felfagyás és kipállás károk esetén térít.

Őszi kalászosok, őszi káposztarepce és őszi takarmánykeverékek (pl. rozsos bükköny) biztosíthatók téli fagykár ellen.

Tárgyév március 31-ig bekövetkezett károk esetén térítenek a biztosítók

Kérjen díjkalkulációt ide kattintva

Forrás: mezogazdasagibiztositasok.hu

A következő másfél hónapban nyújthatják be kérelmeiket a magyarországi gazdálkodók az új agrártámogatási rendszerben. A fiatal gazdák minden eddiginél több pénzt kapnak.

Megjelentek a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának végrehajtását szolgáló, új, közvetlen kifizetési rendszer legjelentősebb hazai támogatási rendeletei.

1. A közvetlen támogatások igénybevételének közös szabályairól szóló rendeletben nem kizárólag a közvetlen támogatások igénybevételének alapfeltételeit rögzítették, hanem azok a tevékenységi körök is, amelyek a közvetlen támogatási jogosultságot főszabályként kizárják. A rendelet tartalmazza azt a feltételrendszert, amelyet a kizárt tevékenységi köröket folytatóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy mégis közvetlen támogatásban részesülhessenek. Bemutatja továbbá az ennek alátámasztására alkalmazható bizonyítási módszereket. Fontos kiemelni a rendeletnek a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek elkülönítési kötelezettségét előíró rendelkezését.

A rendelet egyaránt alkalmazandó az egységes területalapú támogatás, a termeléshez kötött közvetlen támogatások, a mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás, a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása, valamint a mezőgazdasági kistermelők támogatása tekintetében.

2. Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló rendelet a zöldítés gyakorlatain túl bemutatja az uniós jogból következő, valamennyi támogatásra jogosult terület kultúrállapotban tartásának követelményeit. A korábban a Kölcsönös Megfeleltetés alatt számon tartott követelményeket a zöldítési rendelet 2.§-a tartalmazza.

3. A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet a minisztérium által már korábban bejelentett ágazatok esetében határozza meg az igénybevétel feltételeit. A KAP reform keretében 2020-ig működő támogatási formában húshasznú anyatehén, hízott bika, tejhasznú tehén és anyajuh egyedek, továbbá rizs, cukorrépa, zöldség-gyümölcs-, valamint fehérjenövények támogatására nyílik mód.

2015-ben e jogcímekre összesen 201 millió euró, több mint 60 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az ágazatok többségében a korábbi támogatási szintet meghaladó összegek kifizetését teszi lehetővé. Az egyes támogatásokat az egységes kérelem felületén kell majd igényelni. A kérelemhez szükséges dokumentumokat a hamarosan megjelenő egységes kérelem rendelet fogja meghatározni.

4. A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló rendelet a gazdálkodók generációváltását segíti elő, amely maximum 5 éven keresztül nyújtható, legfeljebb 2020-ig. Területi felső korlátja 90 hektár, hektáronkénti összege várhatóan 67,5 euró lesz.

A támogatás igénybevételére jogosult minden olyan 40 évnél fiatalabb termelő, aki 2015-ben kezd mezőgazdasági tevékenységbe (ad be először egységes kérelmet), vagy gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre.

A támogatás kedvezményezettjei lehetnek továbbá jogi személyek is. Az irányító-döntéshozó pozícióhoz szükséges benyújtandó igazolások felsorolását a fiatal gazdákról szóló rendelet, valamint az Egységes Kérelem tartalmazza.

Legfontosabb tudnivalók a közösségi forrásból finanszírozott termeléshez kötött állatalapú támogatásokról

1. Az egyes támogatási jogcímek igénylésének az alapfeltétele, hogy a mezőgazdasági termelő tárgyév június 9-én rendelkezzen 1 hektár minimális SAPS jogosult területtel vagy adott naptári évben igényelt vagy kapott, állatokra vonatkozó, létszámalapú, termeléshez kötött közvetlen támogatásainak összege meghaladja a száz euró értéket. Ezen szabály alapján, ha a gazdálkodónak nincsen támogatható területe a 100 euró eléréséhez várhatóan egy bika, anyatehén vagy tejhasznú tehén valamint öt anyajuh szükséges.

2. A támogatás igényelését ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton lehet benyújtani az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A benyújtott támogatási kérelem nem része az egységes kérelemnek, így nem vonatkozik rá az egységes kérelem  szabályrendszere. Ez az eljárás lehetővé teszi az átmenteni nemzeti támogatások esetében alkalmazott, esetlegesen felmerülő hiánypótlást.

3. A támogatási kérelemben a módosításokat az egyes támogatási jogcímek tárgyévi benyújtására nyitva álló határidő végéig lehet megtenni. Ezt követően– a korábban is alkalmazott eljárás szerint – 25 naptári napon keresztül lehetőség van módosításra. Az általános uniós eljárásrend alapján azonban naponta 1%-kal csökkennek azok az összegek, amelyekre a kérelmező a kérelmek határidőig történő benyújtása esetén jogosult lett volna.

4. Az elektronikus kapcsolattartás keretében az adatváltozásra, az adategyeztetésre vonatkozó bejelentésre, a terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvre tett ügyféli észrevétel (akár meghatalmazott vagy örökös általi) benyújtására van mód. Ezekkel együtt a kérelem módosítása, pontosítása, visszavonása, továbbá – a mezőgazdasági termelő elhalálozására irányuló vis maior bejelentés kivételével – a vis maior események bejelentése lehetséges ügyfélkapun keresztül.

5. A támogatást támogatási jogcímenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként egy alkalommal lehet igényelni.

6. A támogatható minimális állatlétszám egy egyed. Egy állat után az egyed élete során csak egy típusú termeléshez kötött közvetlen támogatás vehető igénybe, az a kérelmezés ideje során nem változtatható. Ennek gyakorlati jelentősége a kettős hasznú tehenek esetében van. Nincsen lehetőség ugyanazon tehén után egyik évben tejhasznú tehén támogatást, másik évben pedig anyatehén támogatást igényelni. Amennyiben az állat után termeléshez kötött anyatehén átmeneti nemzeti támogatást igényel a termelő, akkor uniós forrásból is csak anyatehén támogatás igényelhető.

7. Csak a külön jogszabályban előírt ENAR előírásoknak megfelelően jelölt és nyilvántartott egyedek jogosultak támogatásra.

8. A támogatásra való jogosultság szempontjából birtokon tartási idő alatt történő ellés, termékenyítés és kiesés-pótlás esetében a birtokon tartási időszak lejártát követő, legfeljebb tizenöt napon belül bejelentett és nyilvántartott adatok fogadhatóak el.

7. Az MVH a kérelmezést követő év június 30-áig fizeti ki a támogatást.

Az alábbiakban olvashatóak részletesen az egyes termeléshez kötött állatalapú támogatásokról szóló tájékoztatók:

Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatásáról.

Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatásáról.

Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött hízott bika tartás támogatásáról.

Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatásáról.

Tájékoztató a fiatal mezőgazdasági termelő támogatásáról

Legfontosabb tudnivalók terménydiverzifikáció követelményéről

Technikai eltérések a zöldítési rendelet és a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv között

Tájékoztató a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen támogatásról

Legfontosabb tudnivalók a közösségi forrásból finanszírozott termeléshez kötött a növénytermesztési ágazatok támogatásokról

Forrás: agroinform.com

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto
Agroinform közösség
Extruder archívum