Találatok erre a kulcsszóra: ‘Magyarország’

Nem használjuk ki az öntözés lehetőségeit, pedig évente 70 milliárd forint termelési értéket veszít az ország az öntözés hiánya miatt

Ma Magyarországon a mezőgazdasági terület mintegy 2,4%-át öntözik, miközben az EU-ban 8, az USA-ban 13% ez az arány. Az öntözött terület annak ellenére nem haladja meg jelentősen a 100 ezer hektárt, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozamokat, termésbiztonságot és jóval nagyobb jövedelmet generál, mint a szárazművelés.

Bár 800-900 ezer hektáron lehetne gazdaságosan öntözni, a felszíni öntözőművekkel „csak” további 300 ezer hektárt lehetne öntözésbe vonni, és még ezt a lehetőséget sem sikerül kihasználni – ezzel évi több mint 70 milliárd forintnyi termelési értékről mond le az agrárium – állapította meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) öntözéssel foglalkozó könyve, amely tervezetének vitáját 2017. május 30-án tartotta az Intézet.

Az AKI nem rég közzétett statisztikai jelentése szerint 2016-ban a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek nagysága 128 823 ha volt, ugyanakkor a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók mindössze 49,44%-a öntözött is. Az engedéllyel rendelkező területek több mint háromnegyede az Alföldön található, a többi régióban összesen csak 3500 és 8500 hektár közötti területekre van vízjogi engedélye a gazdálkodóknak.

A tavalyi évben az öntözési idény kezdetétől a végéig összesen 68 722 hektáron 73 millió m3 vizet öntöztek ki a gazdálkodók. A megöntözött terület négyötöde az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 87 százaléka jutott. A többi öt régióban 1700-4200 hektárnyi területen folyt öntözés, régiónként átlagosan 1,9 millió m3 vizet felhasználva.

Míg Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek több mint 60 százalékát öntözték a gazdálkodók, Közép- és Nyugat-Dunántúlon az engedélyezett területek kevesebb mint 40 százalékán használták ki ezt a lehetőséget. Az országos átlag 53,35 százalék volt.

Hektáronként átlagosan 1066 m3 vizet használtak a gazdálkodók, amennyiben öntözték a területet. Az országos átlagot egyetlen régió tudta felülmúlni: Észak-Alföldön egy hektáron átlagosan 1443 m3 vizet öntöztek. A többi régióban az egy hektárra kiöntözött vízmennyiség 425 és 979 ezer m3 között szóródott. Észak- és Közép-Magyarországon, amely a két legkisebb megöntözött területtel rendelkező és a legkevesebb vizet kiöntöző régió, egyben az egy hektárra jutó vízmennyiség is a legalacsonyabb.

Mivel öntöznek a gazdák?

Az öntözött terület több mint kilenctizedét felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók, s csak az öntözött terület 6,2 százalékát öntözték felszín alatti vízzel. Az öntözővíz eredete mindössze 115 hektáron volt parti szűrésű víz.

Esőztető öntözőberendezéssel biztosítják a vizet a megöntözött területek kilenctizedén. Ezen belül a legelterjedtebb kiadagolási mód hazánkban a lineár öntözőberendezés (69 százalék). Csévélődobos öntözőberendezést használtak a megöntözött területek 16 százalékán, körforgóst pedig 7 százalékán. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás,a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek 1 százalékán használtak.

Forrás: agroinform.hu

Megalakult a GMO-mentes egyesület Magyarországon. A 11 tagot számláló szervezet elősegíti a magyar mezőgazdaság versenyképességének megteremtését a hazai és export piacokon, valamint közreműködik a GMO-mentes élelmiszerek fogyasztásának népszerűsítésében és azt is szem előtt tartja, hogy mind több tag és támogató csatlakozzon e törekvéshez.

Magyarországon az elsők között alakulhatott meg a GMO-mentes egyesület – írja a nak.hu. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország ratifikálta először a GMO-mentességről szóló egyezményt, majd saját hatáskörében kitiltotta a génmódosított anyagokat a köztermesztésből.  A cél az, hogy először a hús, a tej, a tojás, a hal és a méz váljon GMO-mentessé, majd a lehető legtöbb élelmiszer – tette hozzá az államtitkár.

Ezért ősztől, de legkésőbb jövő év januárjától védjegy tanúsítja majd a boltok polcain lévő árukon a génmódosítás-mentes minőséget. Nagy István úgy véli, hogy a kutatóknak, a termelőknek és a forgalmazóknak közös erőfeszítéseket kell tenniük a fejlődésért.

A GMO-mentes Magyarországért Egyesületet olyan szervezetek, gazdák, illetve természetes személyek alapították, akik a mezőgazdaságból, a mezőgazdaságért élnek – jelentette ki Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt., az egyik alapító cég vezérigazgatója. Szerinte a fogyasztóknak alapvető joguk, hogy nyomon követhessék az asztalukra kerülő élelmiszerek útját, s ellenőrizhessék azok génmódosítás-mentességét.

Emellett kutatócsoportok vizsgálják, hogy okoznak-e betegségeket a génmódosított élelmiszerek. Egyes vélemények szerint akár az allergiás, vagy a rákos megbetegedések egy része is a „szennyezett” anyagokat tartalmazó élelmiszerekre vezethető vissza.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy a GMO-mentes Magyarországért Egyesület iránt hatalmas az érdeklődés, így egy hónapon belül akár többszörösére nőhet a tagok száma.

A kép forrása: privátbankár.hu

A kép forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrarszektor.hu

Elkezdődnek a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes élelmiszerekről és takarmányokról szóló európai uniós tárgyalások – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Nagy István, az FM parlamenti államtitkára szerint Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége a génmódosított élelmiszerek és takarmányok piacra jutásának megakadályozása és a köztermesztés tiltása.

A GMO mentes élelmiszerekről és takarmányokról szóló tervezet tárgyalások elkezdődhetnek – írja az MTI. A javaslat gyakorlati végrehajthatóságával, kereskedelempolitikai összefüggéseivel több tagállam nem értett egyet, de hétfői tanácsi vitán a 2015 második félévében EU-elnökségi feladatokat ellátó Luxemburg agrárminisztere megerősítette: a felmerülő kérdések tisztázása érdekében, az előterjesztő Európai Bizottsággal együttműködve hamarosan megkezdik a szakértői szintű tárgyalást.

Az FM szerint a génmódosított élelmiszerek és takarmányok nemzeti szintű korlátozásáról és tiltásáról a részletes tárgyalások Magyarország elkötelezett fellépésének eredményeként indulhatnak meg. Nagy István úgy véli: Magyarországnak kötelessége megakadályoznia a génmódosított élelmiszerek és takarmányok piacra jutását, illetve azok köztermesztésbe kerülését.

Forrás: agrárszektor.hu

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder szója extruder üzem szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség