Találatok erre a kulcsszóra: ‘környezetvédelem’

Megjelent a 2015-ös AKG felhívás, a támogatási kérelmek benyújtására 2015. november 7. és 2015. december 7. között van lehetőség. Olvassa el a legfontosabb tudnivalókat a pályázatról!

Green field

a kép forrása: agrarvilag.hu

A Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Irányító Hatósága 2015. szeptember hónapban tette közzé az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című pályázati felhívás tervezett megjelenéséről szóló tájékoztató anyagot, amely a végleges pályázati felhívás megjelenéséig részletes eligazítást nyújt a gazdálkodók előtt már jól ismert AKG program 2016-ban induló „folytatásának” alapvető szabályairól, a támogatás igénybevételének feltételeiről. Az alábbiakban a 2015. szeptember 16. napján közzétett tájékoztatóban foglaltak alapján a pályázati felhívással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók kerülnek összefoglalásra.

Az előző 5 éves időszak AKG programjához hasonlóan a támogatás fő célja a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a program a biodiverzitás megőrzését, a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával.

A rendszerben résztvevők a fentebb részletezett agrár-környezetgazdálkodási célok elérésének érdekében a gazdálkodásuk során többlet tevékenységek elvégzését vállalják a kötelezettségvállalás 5 éves időtartama alatt, 2016. január 1. és 2020. december 31. között.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 158,6 milliárd forint. A támogatás öt éven keresztül, évente kerül odaítélésre normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás formájában. A kifizetések a kötelezettségek teljesítéséből fakadó többletköltség és a kieső jövedelem elve alapján kerülnek kiszámításra. A támogatás az agrár-környezetgazdálkodási alapcsomag után egy összegben és a választható előírások után előírásonkénti összeg alapján kerül kifizetésre.

A támogatási összegek az ország teljes területére egységesen kerülnek kiszámításra, függetlenül az esetenként fennálló talajtani, vízgazdálkodási vagy egyéb domborzati és klimatikus különbségektől.

A támogatás intenzitása 100% gyep, ültetvény és nádas földhasználati kategória esetében. Szántó földhasználati kategória esetében a támogatás intenzitás a támogatást igénylő gazdaságának üzemméretétől függően változik:

1 – 300 ha                  100%

300,01 – 1200 ha         85%

1200,01 ha felett          50%

Területi feltételek:

A támogatás alapját a területhasználat képezi, amelynek tekintetében ún. horizontális és zonális területi lehatárolás szerinti földhasználati kategóriákat különböztetünk meg. A horizontális, azaz az országban bárhol igényelhető területi kategóriába sorolhatóak a szántó, gyep, ültetvény, nádas területek, míg a zonális, vagyis a MePAR-ban lehatárolt blokkokhoz köthetően igényelhető speciális területek közé a Magas Természeti Értékkel Bíró Mezőgazdasági Területen lévő (MTÉT) szántó, vízvédelmi célú szántó, MTÉT gyep, valamint vízvédelmi célú gyep területek tartoznak.

A felsorolt 8 földhasználati kategóriához összesen 16 tematikus előíráscsoport kapcsolódik, amelyek a támogatást igénylő által – részben kötelező, részben szabadon választható módon – teljesítendő olyan előírás-gyűjtemények, amelyek betartását a gazdálkodó a kötelezettségvállalás 5 éves időtartama alatt vállalja.

A kötelező előírások az ún. AKG alapcsomagok, amely előírásokat, illetve előírás kombinációkat földhasználati kategóriánként (szántó, gyep, ültetvény, nádas), illetve területi lehatárolás kategóriánként [horizontális (A), zonális (ZA)] kell teljesíteni és a kifizetés nem előírásonként, hanem az összes előírásra vonatkozóan, egy összegben történik.

A választható előírások az alapcsomagon túli olyan előírások, amelyek különböző környezeti kihívásokat (vetésszerkezeti elvárások, talaj- és vízvédelem, biodiverzitás megőrzése, stb.) kezelnek, és amelyekből a támogatást igénylők szabadon választanak. A kifizetési összeg előírásonként kerül meghatározásra.

Egy támogatási kérelmen belül több tematikus előíráscsoport megvalósítására is igényelhető támogatás, azonban egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre kizárólag egy agrár-környezetgazdálkodási tematikus előíráscsoport alapján.

A támogatási kérelemben fizikai blokkonként kell feltüntetni az adott tematikus előíráscsoportban igényelt terület nagyságát. A támogatást igénylő a támogatásba bevinni kívánt, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület nagyságát köteles meghatározni. Ez történhet legalább 3 méter pontosságú EOV koordináták vagy shape file segítségével, amelyeket a támogatási kérelem részeként elektronikus úton kell benyújtani. Amennyiben a jelenlegi állapotnak is megfelel a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, lehetőség van továbbá az előző AKG program során meghatározott legalább 3 méter pontossággal beazonosított poligonok feltöltésére is .

Egy tábla minimális területe 0,25 ha lehet és a támogatást igénylőnek a kötelezettségvállalással érintett teljes területen a támogatási időszak öt éves időtartama alatt az adott év minden napjára vonatkozóan jogszerű földhasználónak kell lennie.

A támogatási időszak alatt:

- a beazonosított, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület EOV koordinátákkal rögzített határa nem változhat;

- az előző pont szerinti területen belül elhelyezkedő, azonos előírásokkal érintett táblák határai a támogatási időszak alatt a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül módosíthatók;

- a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területeken belül a táblák száma tárgyévenként és tárgyéven belül is változhat.

- a tematikus előíráscsoportok közötti váltás egyetlen kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában sem lehetséges a támogatási időszak alatt.

- egy tematikus előíráscsoporttal érintett terület növelésére kizárólag kötelezettségátvállalás révén van lehetőség.

Személyi feltételek:

Támogatási kérelmet azok az MVH ügyfél azonosítóval rendelkező, aktív mezőgazdasági termelők (természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek) nyújthatnak be, akikkel szemben nem állnak fenn a pályázati felhívásban meghatározott kizáró okok.

Egyéb kötelezettségek:

A támogatást igénylő köteles a gazdasága teljes területén elvégzett tevékenységekről a külön jogszabály szerinti gazdálkodási naplót papír alapon vagy elektronikus úton naprakészen és folyamatosan vezetni minden év január 1-jétől december 31-ig, majd az adott évet követő év január 1. és március 1. között elektronikus formanyomtatványon elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH). A támogatást igénylő köteles 2016. december 31-ig agrár-környezetgazdálkodási képzésen részt venni.

- A támogatást igénylőnek a teljes támogatási időszak alatt a gazdasága teljes területén be kell tartania:

-  az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben meghatározott Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírásokat és az 1306/2013/EU rendelet II. melléklete alapján meghatározott jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (JFGK);

- az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet (a továbbiakban: 10/2015. (III. 13.) FM rendelet) 2. §-a alapján meghatározott vonatkozó kritériumokat és minimumtevékenységeket;

- a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait.

- a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet VIII. mellékletében szereplő integrált növényvédelem általános elveit

- A támogatást igénylőnek eleget kell tennie a monitoring és hatásindikátor monitoring adatszolgáltatási kötelezettségének.

Támogatási kérelmek benyújtása, elbírálása:

A támogatási kérelmeket elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a www.mvh.gov.hu címen elérhető elektronikus felületen 2015. november 7. és 2015. december 15. között lesz lehetőség benyújtani.

A támogatási kérelmeket az MVH a jogosultsági feltételek vizsgálatát követően rangsor állításával bírálja el a pályázati felhívásban meghatározott pontrendszer alapján.

Többletpont kapható, ha a kötelezettségvállalással érintett terület Natura 2000, nitrát-érzékeny, vagy kedvezőtlen adottságú területen fekszik;  ha a gazdálkodó gazdaságának teljes területe a 2015. évi egységes kérelemben szereplő adatok alapján nem éri el a 300 ha-t; felső- vagy középfokú agrárvégzettség megléte; szaktanácsadó igénybevétele; állatállomány, illetve őshonos/veszélyeztetett állatállomány megléte esetén; a tematikus előíráscsoportba bevinni kívánt adott földhasználati kategóriának megfelelő földterület mértékétől , valamint az 5 éves jogszerű földhasználati jogosultsággal lefedett terület mértékétől függően.

A támogatási kérelem benyújtása során az értékelési szempontokhoz – amennyiben releváns – mellékelni kell:

  • családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozatot
  • végzettséget igazoló oklevél/bizonyítványt
  • gazdasági társaság alkalmazottjának munkaszerződését, amennyiben az alkalmazott végzettségét igazoló oklevél/bizonyítvány kerül benyújtásra
  • szaktanácsadó által kiállított igazolást, melyen igazolja, hogy az előírások a közreműködésével kerültek összeállításra
  • őshonos és veszélyeztetett állatok tartása esetén a tenyésztő szervezeti igazolást.

A támogatási kérelmek közötti rangsor megállapítása tematikus előíráscsoportonként történik. Az IH közleményben teszi közzé tematikus előíráscsoportonként azt a minimális pontszámot, amelytől támogatás nyújtható.

Támogatás folyósítása:

A nyertes pályázóknak évente szükséges kifizetési kérelmet benyújtaniuk az  egységes kérelem részeként a rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően kell elektronikus úton.  Az adott évi támogatás a támogatásra vonatkozó adminisztratív ellenőrzések, a keresztellenőrzések és a helyszíni ellenőrzések lefolytatása után egy részletben kerül kifizetésre.

Amennyiben a támogatást igénylő az adott naptári évben nem nyújt be kifizetési kérelmet a támogatott területre, úgy arra a naptári évre vonatkozóan nem részesül kifizetésben, a vállalt kötelezettségei azonban adott naptári évben is fennállnak.

A fenti információk tájékoztató jellegűek, a pályázati felhívás teljes terjedelmében a www.szechenyi2020.huweboldalon érhető el.

Forrás: Agrotrend.hu

Mire számíthatunk vidéki polgárként a következő öt évben? Pontosan mennyi pénzt is kap a magyar vidék – és hogyan használhatjuk fel ezeket az összegeket?

Ehhez a felkészülési időszakhoz szeretnénk segítséget nyújtani, ezért összefoglaltuk a Vidékfejlesztési Programot (VP), amelyet az Európai Bizottság hivatalosan 2015. augusztus 10-én fogadott el.

A Vidékfejlesztési Program Magyarország prioritásait tartalmazza azon 4,2 milliárd EUR összegű közpénz felhasználását illetően, amely a 2014–2020 közötti hétéves időszak vonatkozásában rendelkezésre áll (3,4 milliárd EUR az EU költségvetéséből, 740 millió EUR pedig nemzeti társfinanszírozásból).


Magyarország vidékfejlesztési programja különleges hangsúlyt fektet az ökoszisztémák helyreállítására, megóvására és fejlesztésére, a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére és a gazdasági fejlődésre a vidéki területeken, továbbá az élelmiszerláncok szervezésének előmozdítására és a kockázatkezelésre a mezőgazdasági ágazatban.


Összesen mekkora terület – és hány termelő részesedhet majd támogatásokban?

Várhatóan majdnem 538 000 hektár mezőgazdasági föld kerül biodiverzitást, valamint hatékonyabb vízgazdálkodást és talajgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés hatálya alá. Továbbá, több mint 132 000 hektár erdő kerül gazdálkodási szerződés hatálya alá, főként a biodiverzitás védelme érdekében. A magyarországi vidékfejlesztési program hozzájárul a társadalmi befogadáshoz és a gazdasági fejlődéshez a vidéki térségekben azáltal, hogy jobb szolgáltatásokat biztosít a vidéki lakosság 68%-a számára.

A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozóipar ágazatában 2600 beruházási projekt az energiahatékonyság fokozása érdekében részesül támogatásban. 5500 feldolgozási tevékenységgel kapcsolatos beruházási projekt és 4800, a mezőgazdasági termelők versenyképességének fokozását szolgáló projekt kap támogatást.

A fiatal mezőgazdasági termelők és a rövid ellátási láncok tekintetében 3000 fiatal mezőgazdasági termelő és 3900 mezőgazdasági üzem célzott támogatását biztosító alprogramokat alakítanak ki. Magyarország a műveletek kiválasztása során különös hangsúlyt fektet az innovációra, a vidékfejlesztési program közkiadásainak 3,6%-át olyan cselekvésekre fordítja, amelyek erősítik az innovációt és az együttműködést, beleértve az európai innovációs partnerség projektjeit is.

 

1. MAGYAR HELYZET ÉS KULCSFONTOSSÁGÚ KIHÍVÁSOK

Magyarország rendkívül kedvező agrárgazdasági feltételekkel rendelkezik a mezőgazdasági termeléshez, amely jelentős növekedési potenciált képvisel. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ben 4%, míg a teljes mezőgazdasági ágazat (agrár- és vegyipar, élelmiszer-feldolgozó ipar, stb.) a GDP 15%-át képviseli. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a helyi gazdaság fontos pillérei, különösen a vidéki térségekben.

  • Magyarországon a mezőgazdasági üzemek átlagos mérete 8,1 hektár, ami jóval az uniós átlag alatt van; a mezőgazdasági üzemek 87%-a kevesebb, mint 5 hektárral rendelkezik. A mezőgazdasági termelők átlagéletkora Magyarországon 56 év, tehát sürgősen szükség van a generációs megújulásra. A horizontális és vertikális együttműködések száma a magyar mezőgazdasági- élelmiszeripari szektorban alacsony.

A vidéki foglalkoztatási ráta alacsony, a vidéki térségekben a fiatalok és a nők munkanélkülisége az országos átlaghoz képest is különösen magas.

  • Az éghajlatváltozást illetően Magyarországon gyakran jelentősek a vízingadozások a szárazság és az áradások között, határozottan hatékonyabb vízgazdálkodásra van szükség. Magyarország korlátozott és elavult öntözőrendszerrel rendelkezik, csak a mezőgazdasági területek 2,4%-a öntözött.
  • Az ökológiai termelés a maga 2,7%-ával az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A biodiverzitást illetően az élőhelyek 83%-a rossz állapotban van Magyarországon. A kezelendő fő környezetvédelmi kihívások a biodiverzitás védelmét, a felszín minőségét, a felszín alatti vizeket és a talajeróziót érintik.

 

2. MIKÉNT KEZELI A MAGYARORSZÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EZEKET A KIHÍVÁSOKAT?

A vidékfejlesztési program mind a 6 vidékfejlesztési prioritás keretében biztosít támogatást, különös hangsúlyt fektetve a mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák helyreállítására, megóvására és fejlesztésére, illetve a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére és a gazdasági fejlődésre a vidéki területeken, valamint az élelmiszerláncok szervezésének előmozdítására és a kockázatkezelésre a mezőgazdasági ágazatban.

  • A tudástranszfer és az innováció a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben: A tudástranszfer a képzést, a tájékoztatási tevékenységeket, az csereprogramokat és üzemlátogatásokat, a tanácsadást és a tanácsadók képzését fedi. Összességében 46 600 résztvevő fogja hasznát látni a vidékfejlesztési program által támogatott képzéseknek. Az innováció fontos elem: 470 projekt támogatására kerül sor a mezőgazdaság, az élelmiszeripari és az erdőgazdálkodási ágazat, valamint a kutatás és innováció közötti kapcsolat erősítése érdekében.
  • A vidékfejlesztési program támogatást nyújt 3000 fiatal mezőgazdasági termelő számára a vállalkozás beindításához, valamint 3000 kis mezőgazdasági üzem fejlesztéséhez. A 4800 fennálló és versenyképes mezőgazdasági üzembe történő beruházások, illetve ezek modernizációja szintén részét képezi a programnak, egyértelműen az állattenyésztésre és a kertészeti ágazatra, valamint a fiatal mezőgazdasági termelőkre koncentrálva.
  • Élelmiszerlánc szervezés, beleértve többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását, az állatjólétet és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelést. E prioritás keretében Magyarország 5500 olyan projektet támogat, amely a feldolgozás és a marketing fejlesztésére irányul. Összesen 4000 mezőgazdasági üzemet egyesítő 200 termelői csoport létrehozásának támogatása révén javulni fog a mezőgazdasági termelők piaci pozíciója. A vidékfejlesztési program keretében Magyarország első alkalommal nyújt támogatást a minőségi termelés számára. Magyarország emellett kockázatkezelési eszközöket is bevezet. A már támogatott preventív beruházási fellépésekhez biztosítási díjak és jövedelemstabilizáló támogatások csatlakoznak.
  • A mezőgazdasággal és az erdészettel összefüggő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása: Magyarország célzott beavatkozásokat végez a belvízzel és aszállyal sújtott területeken, illetve a jelentős természeti értéket képviselő területeken. Az előirányzott EMVA-összeg körülbelül 26%-át a mezőgazdasági termelők részére annak alapján nyújtott területalapú kifizetésekre fordítják, hogy környezet-/éghajlatbarát földgazdálkodási gyakorlatokat folytatnak, beleértve a biogazdálkodást, a természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatását és a Natura 2000 gazdálkodás alá eső területek támogatását. Több mint 111 000 hektár mezőgazdasági terület részesül a biogazdálkodásra való áttérést vagy annak fenntartását célzó támogatásban.
  • Erőforrás-hatékonyság és éghajlat: Magyarország egyértelműen középpontba helyezi az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokat a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozóipari ágazatokban és 2600 projektet tervez támogatni. A már létező vízgazdálkodási rendszerek hatékonyságát szintén javítani fogják 6000 hektár mezőgazdasági területen. A vidékfejlesztési program a szénmegkötést elsődlegesen az erdőtelepítést, az agrár-erdészeti rendszereket, az erdőkárok megelőzését és helyreállítását, az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését, valamint ezek megőrzését célzó támogatások révén kívánja elérni, környezet- és éghajlatbarát erdővédelmi szolgáltatások ösztönzésével is. A vidékfejlesztési program emellett az üvegházhatású gázok és az ammónia kibocsátásának csökkentésére irányul, a trágyatárolásba való beruházások révén.
  • Társadalmi befogadás és helyi fejlesztés a vidéki térségekben: A magyar vidékfejlesztési program kiegészíti az egyéb uniós fellépéseket a vidéki térségekben. A program támogatja a mezőgazdasági termelő tevékenységeinek diverzifikációját, illetve javítja a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést (helyi piacok, szociális vállalkozások, másodrendű utak, tanyák). A vidékfejlesztési program emellett támogatja a kicsi és nagyon kicsi falvak alapvető szolgáltatásainak fejlesztését a 2000 lakosnál kevesebbel rendelkező községek szennyvízkezelése, illetve az 1000 lakosnál kevesebbel rendelkező községek multifunkcionális közösségi tereinek kialakítása révén. Az e prioritás alatt programozott műveletek eredményeként 4500 új munkahely jön létre, és a vidéki lakosság 68%-a részesül jobb szolgáltatásokban.
 fotó: commons.wikimedia.org

fotó: commons.wikimedia.org

A vidékfejlesztési program négy legjelentősebb intézkedése költségvetési szempontból (teljes közpénz-finanszírozás) a következő:

  • 1425 millió EUR: Beruházások tárgyi eszközökbe
  • 638 millió EUR: Agrár-környezetvédelem, illetve éghajlatváltozás
  • 426 millió EUR: Alapvető szolgáltatások a vidéki térségekben
  • 328 millió EUR: A mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése

Forrás: agroinform.com

Mintegy 53 milliárd forint áll rendelkezésre az öntözött területek növelését, a  víztakarékosságot, az energiahatékonyságot, a meliorációt és a vízvisszatartást elősegítő beruházások támogatására a vidékfejlesztési program keretein belül, amelyre öntözésfejlesztési igényeiknek megfelelően a mezőgazdasági szereplők pályázhatnak majd.

Fehér Lóránt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságának osztályvezetője egy országos öntözési konferencián elmondta: Brüsszelben belátható időn belül elfogadják a támogatást lehetővé tévő vidékfejlesztési programot. Az öntözéses gazdálkodás fontosságról kifejtette: ugyanazon a területen egy éven belül jelentkezhet az aszály és a belvíz, ezért egyrészt lényeges, hogy az időszakos víztöbbletet tárolják az optimális vízgazdálkodás kialakítása érdekében, másrészt pedig a vízfelhasználás hatékonyságát javító, az öntözött területek növelését támogató beruházások valósuljanak meg. A vidékfejlesztési program egyfelől a profitnövekedést, másfelől a környezeti célok megvalósulását szolgálja – mondta. Előbbi keretében támogatják például a vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a környezetvédelmen belül pedig többek között a partvédelmi zónák, a vizes élőhelyek létrehozását, valamint erózióvédelmi létesítmények kialakítását.

A vidékfejlesztési program keretében a pályázatokon keresztül lehetőség lesz a meglévő öntözőberendezések felújítására és újak beszerzésére is, valamint energia- és víztakarékos rendszerek megvalósítására. Fehér Lóránt arról is beszámolt, hogy a pályázatok elbírálásakor nagy szerepe lesz például az üzleti terv minőségének, a dolgozói létszám növelésének, illetve előny lesz, ha a pályázó tagja egy termelői csoportnak. Hozzátette, előnyben részesülnek a mikro- és kisvállalkozások, illetve pozitívumként veszik figyelembe az ökológiai gazdálkodás folytatását és az öt-tíz százaléknál nagyobb arányú vízhasználat-csökkentést, továbbá a megújuló energia alkalmazását. Fehér Lóránt hangsúlyozta: a beruházásokat csak akkor támogatják, ha a vizek és a védett ökoszisztémák állapotát nem rongálják, és a szakszerű öntözésnek hozzá kell járulnia a terméseredmények növekedéséhez. Szólt arról is, hogy a programban lehetőség lesz vissza nem térítendő tőkejuttatás, kamattámogatás és előleg igénybevételére is.

Forrás: agrotrend

Az Európai Bizottság javaslatát bírálta az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere.

Ahogyan azt megírtuk, tíz új genetikailag módosított organizmust tartalmazó növény élelmiszeripari és takarmányozási felhasználását hagyta jóvá pénteken az Európai Bizottság. Brüsszel javaslatában nagyobb szabadságot adna a tagállamoknak abban, hogy a saját területükön korlátozzák vagy megtilthassák az EU-szinten engedélyezett GMO-k takarmányokban és élelmiszerekben való felhasználását.

Formailag a hivatalos uniós engedélyezési eljárás végeztével a tagállamok eldönthetnék, hogy engedélyezik-e vagy sem azt, hogy az uniós szinten szabad utat kapott GMO-k belépjenek a hazai élelmiszerláncba. A tagállamoknak ugyanakkor meg kell majd indokolniuk, hogy miért térnek el a főszabálytól és azt is, hogy az intézkedés összhangban áll az uniós joggal, köztük az egységes belső piac szabályaival és az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, amelyeknek a WTO-szabályok is részét képezik.

A kormányok által kért mentességet olyan legitim okokra kell alapozni, amelyeknek nincs közük az EU-szintű engedélyezési eljárás során már mérlegelt egészségügyi vagy környezetvédelmi szempontoknak. A korlátozást tehát nem lehet majd azzal indokolni, hogy a szóban forgó génmódosított termék veszélyes az emberek vagy az állatok egészségére.

Az Európai Bizottság javaslatával tulajdonképpen egységes elveket teremt az európai GMO-szabályozásban. Emlékezetes, hogy néhány hónappal ezelőtt fogadta el az EU azt a jogszabályt, amelynek értelmében a tagállamok gyakorlatilag megtilthatják az uniós szinten engedélyezett GMO-k (hibrid kukoricák vagy burgonyafélék) köztermesztésbe vonását. A mostani javaslat ugyanezeket az elveket érvényesítené az élelmiszerek és a takarmányok esetében is.

„Az Európai Bizottság meghallgatta számos európai polgár aggodalmát, amelyek a tagállami kormányok álláspontjában tükröződtek. Elfogadásukat követően a javaslat a szubszidiaritás elvével összhangban nagyobb beleszólást enged majd a tagállamoknak a saját területükön az engedélyezett GMO-k élelmiszerekben és takarmányokban történő alkalmazásához” – szögezte le Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyekért és élelmiszerbiztonságért felelős tagja.

A Bizottság javaslata nem változtat az egységes uniós kockázatkezelési rendszeren – ami előfeltétele annak, hogy az EU minden pontján azonos szintű legyen a védelem -, ezért az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) tudományos véleményén, és a termékek címkézésének szabályain alapuló jelenlegi engedélyezési rendszer érintetlen marad.

Michael Froman, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője nyilatkozatban bírálta az Európai Bizottság javaslatát. „Mélységesen csalódottak vagyunk a frissen bejelentett szabályozási javaslat miatt, amit első látásra nehéz összeegyeztetni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az EU 28 piacra való felosztása bizonyos áruk áramlása esetében az EU-nak a belső piac mélyítésére vonatkozó céljaival is ellentétesnek tűnik. Amikor az EU és az USA a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség létrehozásán fáradozik, az ilyenfajta kereskedelem-korlátozó akció nem tekinthető konstruktív lépésnek” – szögezte le Michael Froman.

Forrás: agroinform

Magyarország kezdeményezi a génmanipulált szervezetek (GMO) mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok összefogását, azzal a céllal, hogy az egész Európai Unió GMO-mentes övezet legyen – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Berlinben, a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).

Fazekas Sándor a magyar kezdeményezésről elmondta, hogy a GMO-mentes termelésben elkötelezett országoknak szövetségre kell lépniük, “mert egészséges környezetet és egészséges élelmiszereket szeretnénk, és meggyőződésünk, hogy az EU és Magyarország mezőgazdasága a hagyományos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is versenyképes tud maradni”.

Jelenleg a 28 közül 13 uniós országban tiltják a GMO-k alkalmazását, a többiek pedig még nem hoztak döntést vagy ingadoznak, egyben emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament (EP) a napokban a tagállamok hatáskörébe utalta a döntés jogát a GMO-k dolgában.

Az EP-ben kedden elfogadott jogszabály minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák a GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak.

Forrás: index.hu

A Tanácsban politikai megállapodás született 2014. júniusában arról a törvény-tervezetről, amely erősítené az egyes országok önrendelkezését a génmódosított növények engedélyezéséről, illetve tiltásáról. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az agrárdiplomácia sikereként értékelte a döntést.

Ellenszavazat nélküli politikai döntés született az uniós környezetvédelmi miniszterek között arról a jogszabály-tervezetről, amely törvényi alapot teremt a tagországok számára, hogy saját területükön megtiltsák a génmódosított növények (GMO-k) termesztését.

A mostani szabályozás értelmében, ha Brüsszel zöld utat ad egy génmódosított fajta termesztésére, akkor az köteles érvényű minden tagország számára. A nemzeti kormányok csak a védzáradék alkalmazásával, szigorú feltételek mellett tilthatják ki a területükről az adott GM növényt.

Az elmúlt évtizedben jellemzően patthelyzet alakult ki a Bizottság és a Tanács között abban a kérdésben, hogy tiltsák vagy engedélyezzék az egyes GM fajtákat. Ennek eredményeként több-tucat engedélyezési kérelem vesztegel az uniós döntéshozási rendszerben. Az új jogszabály-tervezet ezt a patthelyzetet kívánja feloldani.

Fazekas Sándor történelmi jelentőségű döntésnek nevezte a megállapodást, értékelése szerint „a sikeres magyar GMO-ellenes fellépésnek is köszönhető, hogy sok tagállam Magyarországhoz igazította álláspontját és szavazott igennel a javaslatra”.

Az Európai Bizottság 2010 júliusában adta ki azt a javaslatot, amelynek értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek a GM növények engedélyezéséről. Az idei nyárig több ponton is módosult az eredeti javaslat, hogy azok az országok is rábólintsanak, amelyek addig blokkolták az indítvány megszavazását.

Az átütő löketet azonban az adta a törvényjavaslat megfelelő arányú támogatásához, hogy idén egy újabb GM kukorica köztermesztésbe vonása került a közeli láthatárra az EU-ban.

Az unió eddig két GM-növény termesztéséhez járult hozzá. Magyarországon azonban tilos ezek elvetése, mivel mindkét fajtára vonatkozóan védzáradék-alapú moratóriumot vezettünk be.

Az új törvénytervezet alapján is a Bizottság adja majd ki a termesztési engedélyt az egyes GM fajtákra a közösségben. Ugyanakkor az új szabályok lehetőséget kínálnak a tagállamok számára, hogy az engedély földrajzi behatárolását kezdeményezzék a GM fajtát forgalmazó cégnél.

Ha a cég ellenezné ezt a kezdeményezést, akkor is a tagországok leengedhetik a sorompót a nem kívánt GMO-k előtt társadalmi, gazdasági vagy környezetpolitikai indokokra hivatkozva.

A biotechnológiai cégek oldaláról többek között az a heves kritika éri a törvényjavaslatot, hogy a nemzeti hatáskör erősítésével gyengül az EU-ban az egységes piac, ami a közösség egyik legfontosabb sarokköve.

A jogszabály hatályba lépéséhez még a Parlamenttel is meg kell állapodni…

Forrás: Magyar Szója

A tagállamnak a támogatási borítékja 30%-át kötelezően a környezeti célok megvalósítását segítő intézkedésekre kell felhasználnia, amelyek célja a víz, föld minőségének, a biodiverzitás, valamint a vidéki táj megőrzése, illetve a klímaváltozás megakadályozása és az ahhoz történő alkalmazkodás. Ez lesz az ún. zöldítés, melynek összege előreláthatóan hektáronként 81 euró lesz (ez az összeg a gazda minden hektárjára jár). Ezért az összegért cserébe azonban a zöldítés 3 feltételét teljesíteni kell (mindenkinek azokat, amelyek rájuk vonatkoztathatóak). Lesznek azonban olyan gazdaságok, amelyek különböző okokból mentesülnek egy, vagy több intézkedés alól. (Az ökológiai gazdálkodást folytató üzemnek az az egysége, amely ilyen gazdálkodást folytat, automatikusan mentesül a zöldítés alól.)

Alapesetben a zöldítésnek 3 követelménye lesz:

  1. termény-diverzifikáció,
  2. ökológiai célterület létesítése (EFA),
  3. állandó legelők arányának megőrzése.
  • Diverzifikáció (csak szántóföldön kell teljesíteni!)

10-30 hektár közötti méretű szántóföld esetében, amely nem teljes egészében árasztásos művelés alá esik, legalább 2 különböző növényt kell termeszteni. Egy növény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek.

30 hektár szántón felül legalább 3 különféle növényt kell termeszteni. Ez esetben is a főnövény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek, 2 növény pedig maximum 95%-án terülhet el.

A maximális területhatárt nem kell alkalmazni azokban az estekben, amikor a főnövény több mint 75%-ban gyep, szálastakarmány, vagy ugaroltatott terület. A fennmaradó területre azonban továbbra is érvényes, hogy a fő növény nem foglalhat el nagyobb területet, mint 75%, kivéve ha gyep, szálastakarmány, vagy ugaroltatott terület.

 Mentesülnek az alábbi területek:

  • 75%-ban gyep, fűszálas takarmány, vagy ugaroltatott terület, vagy ezek kombinációjával fedett területek, amennyiben a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;
  • 75%-ban állandó gyep, szálastakarmány, vagy elárasztott terület, illetve ezek kombinációja, amennyiben a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;

Az őszi és tavaszi vetésű növény két külön terménynek minősül, még abban az esetben is, ha egyazon fajhoz tartoznak.

 

  • Állandó gyepterület

Az állandó gyepterületek mértékét tagállami/regionális szinten meg kell őrizni. Ehhez 2015-ben a tagállam egy referenciaértéket állít fel a 2012-es és a 2015-ös állandó legelőként bejelentett területnagyság alapján, amelyhez képest maximum 5%-kal csökkenhet a gyepek aránya. Állandó gyepnek számít minden olyan állandó legelő, amelyet 2012-ben annak jelentettek be, illetve minden 2015-ben állandó gyephasznosítású területként megjelölt terület, még ha azt 2012-ben nem is állandó gyepként jelentették be. Az így meghatározott terület nagyságát a 2015-ben jogosult mezőgazdasági terület nagyságához kell viszonyítani. Az így kapott érték legfeljebb 5 százalékponttal csökkenhet.

Amennyiben a megengedett érték alá csökken a gyepterületek aránya, a tagállam üzem szintű döntést hoz, hogy azok a gazdálkodók, akik felszántották legelőiket, alakítsák vissza. (Ez alól kivételt képez, ha a csökkenés abból ered, hogy a szántóföldek nagy arányát erdősítették be (de nem rövid vágásfordulójú fásszárú, vagy gyorsnövésű energiaerdő, vagy karácsonyfa), hiszen az erdősítés jelentős környezeti hatást eredményez.)

· Ökológiai célterület (EFA) (csak szántó esetén kell teljesíteni!)

Amennyiben a szántó területe 15 hektárnál nagyobb, annak legalább 5%-ának megfelelő méretű területen 2015. január 1-jétől EFA-t kell létrehozni (ez az üzem más területén is lehet, nem feltétlenül a szántón kell kialakítani, csak annak mértékében van megjelölve). A Bizottság 2017. március 31-ig hatástanulmányt készít, amely alapján ezt az értéket 7%-ra emelheti.

Ökológiai célterületbe az alábbi elemek számíthatóak be, eltérő súlyozással (pl: fasor: 10/méter, azaz a fasort méterben mérik, 1 métere 10 m2 ökológiai célterületnek felel meg):

  • az ugaroltatott területet; (1)
  • a teraszokat; (2)
  • illetve a tájképi elemeket, még ha azok nem támogatott területen helyezkednek is el; (sövény: 10/méter; különálló fa 30/darab; fasor 10/méter); tó (1,5/m2); vízfolyam (6/méter)
  • vagy a határsávokat, amelyek lehetnek gyeppel fedettek, amennyiben jól elkülönül a szomszédos jogosult területtől; (9/méter)
  • mezőgazdasági erdősített területeket, amelyek agrártámogatást kapnak; (1/m2)
  • erdőmenti határsávokat, amelyek jogosult területek;
  • olyan rövid vágásfordulójú sarjerdőt, amelyen nem használnak műtrágyát, vagy növényvédőszert; (0,3/m2)
  • köztes növényeket, vagy zöldtakarót, csíráztatásra használt területet, ültetvényt (kizárólag súlyozva); (0,3/m2)
  • nitrogén megkötő növényeket (0,7/m2)  —->> szója!

Az EFA-nak az üzem mezőgazdasági területén kell elhelyezkednie.

 Kivételek:

  • ha a mezőgazdasági terület több mint 75%-a állandó gyep, vagy elárasztott terület és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;
  • ha több mint 75%-a gyep, szálastakarmány, ugar, vagy hüvelyes növénnyel borított és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt.

[Az EFA teljesíthető lesz várhatóan 2016-tól

  • regionálisan, a tagállam által kijelölt területen és a kijelölt gazdacsoportok számára;
  • kollektíven, egymással szomszédos területeken, amelyeken összefüggő EFA-t kell alkotniuk. A tagállam jelöli ki, hol lehetséges ilyen, és további kötelességeket róhat ki a csoportosan teljesítő gazdákra. Legfeljebb 10-en alkothatnak egy csoportot és minden gazdának egy meghatározott mértékű EFA-val kell részt vennie benne.]

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder monex-75 extruder monex-45 extruder extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség