Találatok erre a kulcsszóra: ‘kár’

A 2016. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2016. november 30-ig nyújtható be. A kérelemhez a kapcsolódó anyagok között érhetőek el a 2011-2016. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok

A károsult termelők 2016-ban is elektronikus úton tudják benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) erre szolgáló internetes felületén, amely itt érhető el. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször lehet módosítani, az MVH és az agrárkár-megállapító szerv a 2016. november 30-i nap végi állapot szerinti kérelmet ellenőrzi. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről

2017. március végéig születik döntés és eddig kapják meg kárenyhítő juttatásukat a károsultak.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez a kapcsolódó anyagok között érhetőek el a 2011-2016. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúrák tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról itt található részletes tájékoztatás.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2011-2015. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

A 2011-2015. évi átlaghozam-adatok mellett a 2016. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 százalékot.

A Földművelésügyi Minisztérium felülvizsgálja a tárgyévi átlaghozam-adatokat a következő évben a végleges KSH adatok alapján. Ezért a 2016. év tekintetében a következő évben kiadott végleges átlaghozam a most közzétettől eltérhet, amely viszont nem jogosítja fel a termelőt korábbi kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, a hozamérték-csökkenés jelenti.

A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. Biztosítás nélkül az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a fele nyújtható.

A 2015. november 1-től 2016. október 31-ig tartó kárenyhítési évben a károsult termelők eddig 131.500 hektár területre közel 11.000 db kárbejelentést tettek, közülük a legnagyobb területre jégesőkárra (48.150 hektár), tavaszi fagykárra (43.460 ha), belvízkárra (17.100 hektár) és viharkárra (16.700 hektár). A Kárenyhítési Alapban rendelkezésre álló mintegy 24 milliárd forint bizonyosan elegendő lesz az uniós szabályok szerinti legmagasabb összegű kompenzációra, és a jogos igénnyel rendelkező termelőknek nem kell számolniuk forráshiány miatti támogatáscsökkentéssel.

A referenciaárak és az átlaghozam-adatok a címszavakra kattintva érhetők el.

Szójabab adatai a referenciaárakban: Hasznosítási kód oszlop, IND01 sor! 2011-2016-ig megtalálhatók a szójabab referenciaárai!

Forrás: agroinform.hu

Békésben alig 1 tonna lesz a szója átlaga, a kukoricával, napraforgóval is baj van

A szója károsodott legjobban a szárazság miatt Békés megyében, mivel azonban legnagyobb területen kukoricát vetettek, az itteni 10–40 százalékos terméskiesés okozza a legjelentősebb gondot, veszteséget a megye növénytermesztőinek. Az eső a legtöbb kukoricának későn jött, ahogy a gazdák fogalmaztak: ez már olyan volt, “mint halottnak a csók”.

A kukorica vetésterülete 117 ezer hektár Békésben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) beérkező jelentések alapján az állományok rendkívül változatosak. Egyes helyeken a helyzet tragikusnak is mondható. Bár aszályhelyzetet nem hirdettek ki, mégis aszály kártétele tapasztalható. – Azokon a táblákon, ahol foltszerűen csapadék esett a kritikus időszakban, jóval jobb termésátlagok várhatóak a károsodott táblákénál – hangsúlyozta dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke. – A júliusi hőségnapok száma tízzel meghaladta az átlagot. A nyári rekkenő hőség károsan érintette mind a megtermékenyülést, mind a szemképződést a kukoricánál. A további hőség a növények száradását okozta. A megyei kukorica átlagtermése ennek alapján 4,9-5,2 tonna/hektár között alakulhat, ami alacsonynak számít.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a napraforgóban – melynek vetésterülete 88 050 hektár Békésben – az aszály kártétele nem jelentkezett olyan súlyosan, a növény biológiájából adódóan. Az időjárás szintén a megtermékenyülést, a szemképződést, tányérberakást befolyásolta. Mintegy 150 hektárról jelentettek kipusztulást, illetve kitárcsázást, elsősorban azokon a táblákon, ahol a tervezetthez képest csak később vethettek. A fekvéstől függően eltérőek a termésátlagok, a jelzések 0,5-3 tonna/hektáros hozamokról szólnak.

A legsúlyosabb a helyzet az 5800 hektáros szójánál: rendkívül súlyosan károsodtak az állományok, borzasztóan gyengék a termésátlagok, 0,8-1 tonna/hektár körül alakulnak megyei szinten. A leszerződött gazdálkodóknál ez gondot jelenthet. Természetesen itt is a szárazság okozta a legnagyobb bajt. Szójánál egyébként idén nőtt a vetésterület a kötelezően előírt zöldítési követelmények miatt.

A gazdák már az őszi káposztarepce vetésére is készülnek, és mivel a kukoricán, napraforgón már a mostani esők nemigen segítenek, legalább tartós esők ne hátráltassák a repce telepítését, illetve a kukorica és a napraforgó heteken belül kezdődő betakarítását.

Forrás: agrotrend.hu

Díjtámogatott növénybiztosítások

szójaültetvény

szójaültetvény

A mezőgazdasági termelők 2012-től az időjárási kockázatokra kötött, mezőgazdasági biztosítási szerződések díjához állami támogatást vehetnek igénybe.

A biztosítási díj legfeljebb 65%-ának megfelelő mértékű állami támogatás igényelhető. A rendelkezésre álló keret kimerülése esetén a támogatási intenzitás arányosan csökken minden igénylő esetében.

Az államilag támogatott növénybiztosítás 3 típusát jogszabály határoz meg: A, B és C típusú biztosítást.

növénybiztosítás állami támogatásának felosztása a következő sorrendben, történik:

  • „A” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések,
  • „B” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések,
  • „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések.

Az „A” típusú államilag támogatott díjú mezőgazdasági biztosítás keretein belül:

  • őszi búza biztosítás,
  • tavaszi búza biztosítás,
  • őszi árpa biztosítás,
  • tavaszi árpa biztosítás,
  • őszi káposztarepce biztosítás,
  • triticale biztosítás,
  • rozs biztosítás,
  • ipari napraforgó biztosítás,
  • takarmánykukorica biztosítás,
  • borszőlő biztosítás,
  • alma biztosítás.

A” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás e növényi kultúrához az alábbi kockázatok mindegyikére együttesen köthető:

  • jégesőkár biztosítás,
  • aszálykár biztosítás,
  • elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár biztosítás,
  • téli fagykár biztosítás,
  • tavaszi fagykár biztosítás,
  • felhőszakadás kár biztosítás,
  • viharkár biztosítás,
  • tűzkár biztosítás.

A „B” típusú államilag támogatott díjú mezőgazdasági biztosítás keretein belül:

  • borsó biztosítás,
  • brokkoli biztosítás,
  • burgonya biztosítás,
  • cukorrépa biztosítás,
  • csemegekukorica biztosítás,
  • csemegeszőlő biztosítás,
  • fűszerpaprika biztosítás,
  • görögdinnye biztosítás,
  • kajszi biztosítás,
  • káposzta biztosítás,
  • karfiol biztosítás,
  • kelkáposzta biztosítás,
  • körte biztosítás,
  • lencse biztosítás,
  • lóbab biztosítás,
  • mák biztosítás,
  • meggy biztosítás,
  • őszibarack biztosítás,
  • paprika biztosítás,
  • paradicsom biztosítás,
  • sárgadinnye biztosítás,
  • sárgarépa biztosítás,
  • spárga biztosítás,
  • sütőtök biztosítás,
  • szárazbab biztosítás,
  • szilva biztosítás,
  • szója biztosítás,
  • uborka biztosítás,
  • vöröshagyma biztosítás,
  • zab biztosítás,
  • zöldbab biztosítás,
  • zöldborsó biztosítás

A „B” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás a fent felsorolt növényekre együttesen köthető:

  • jégesőkár biztosítás,
  • téli fagykár biztosítás,
  • viharkár biztosítás, beleértve a homokveréskárt biztosítás is,
  • tűzkár biztosítás.

A „C” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás bármely növényi kultúrára köthető, amelyik nem szerepel az „A” és a „B” csoportban, az alábbi kockázatokra:

  • jégverés kár biztosítás,
  • aszálykár biztosítás,
  • elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár biztosítás,
  • téli fagykár biztosítás,
  • tavaszi fagykár biztosítás,
  • felhőszakadás kár biztosítás,
  • viharkár biztosítás,
  • tűzkár biztosítás.

Kiegészítő jég- és viharkár biztosítás a díjtámogatott módozatokhoz

Az alapbiztosításban szereplő növényekre köthető jégeső és vihar kockázatokra.

Az 5-30% közötti súlycsökkenéses károk 90%-os térítésére terjed ki.

Néhány tudnivaló a díjtámogatott növénybiztosítások megkötéséről

a szójabab aratása

a szójabab aratása

  • A kockázatviselés helyét a MePAR kötelező alkalmazásával is meg kell határozni, és a mezőgazdasági termelő regisztrációs számát is fel kell tüntetni.
  • A díjtámogatott biztosítások kizárólag súlycsökkenéses (hozamveszteségben megnyilvánuló) károkat fedeznek
    Egyes kárfajták esetén azonban minőségi károkra is köthetnek kiegészítő biztosítást.
  • Az azonos növénykultúrának a teljes területét ugyanannál a biztosító társaságnál kell biztosítani, ellenkező esetben a díjtámogatás nem vehető igénybe.
  • A biztosított hozam az előző 5 év átlaghozama az adott kultúrát illetően a legjobb és a legrosszabb évek kihagyásával. Ennek hiányában azonos módon kiszámított megyei átlag.
  • A biztosítás kötési szándékot az egységes kérelem beadásakor az MVH felé jelezni kell.
  • A biztosítási szerződéssel lefedett terület vonatkozásában a kárküszöb egyetlen biztosítás típus esetében sem lehet alacsonyabb a károsodott területre eső biztosítási összeg 30%-nál,
  • Az elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, a téli fagykár és a felhőszakadáskár kockázatoknál a károsodott növénytábla biztosítási összegének 50%-a,
  • Aszálykár és tavaszi fagykár kockázatok esetében pedig üzemenként és növénykultúránként nem haladja meg az 50%-ot,
  • Csak regisztrált termelő regisztrált területére köthető díjtámogatott biztosítás,
  • Kizárólag abban az esetben igényelhető támogatás, ha a szerződő a teljes biztosítási díjat tárgyév október 31-ig a biztosítónak megfizeti.

Kérjen díjkalkulációt ide kattintva

Jogszabályi háttér

2011. évi CLXVIII. törvény

a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről

143/2011. (XII. 23.) VM rendelet

a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről

 Forrás: mezogazdasagibiztositasok.hu

Növénybiztosítási díjtámogatás

Az ajánlattételtől számított 5 napon belül kell a támogatási kérelmet (biztosítási ajánlat másolata és K0205 formanyomtatvány) postai úton beküldeni a szerződő fél székhelye/lakhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségre, legkésőbb május 31-ig. A biztosított termelőnek az igénylésen és a díj megfizetésén felül további teendője nincs.
A biztosítható növénykultúrák és szerződéstípusok változatlanok, továbbra is az egységes kérelemben bejelentett kultúrákra és területekre megkötött, a 19/2014. (X.29.) FM rendelet szerinti „A”, „B”, „C” típusú növénybiztosítási szerződés díjára nyújtható a támogatás. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a194/2014. (XII.11.) számú MVH Közlemény tartalmazza.

Forrás: mvh.gov.hu

biztosítási támogatás

biztosítási támogatás (fotó: mandiner.hu)

 

A mezőgazdasági biztosítások fajtái

  • Hagyományos növénybiztosítások

Az ember a technológiai és technikai fejlődés ellenére egyre kiszolgáltatottabb a természet erőinek. Ki tudná ezt jobban a növénytermesztő gazdánál?
fagykár, a jégverés, az aszály, a felhőszakadás és a viharok sok család és vállalkozás több hónapi munkáját, törődését semmisítik meg. Hogy ez ne történhessen meg sok féle növénybiztosítást köthetnek a növénytermesztők.

Jégeső-, jégveréskár biztosítás

jégkárbiztosítás, tűz, villámcsapás és földcsuszamlás kockázatot is tartalmaz.

Biztosítható növények: szántóföldi kultúrák, gyümölcs, szőlő

Csak a közvetlen károk (jégütés mechanikai hatása) térülnek súlycsökkenési és minőségi károk esetén.

Viharkár biztosítás

viharkár biztosítás a legalább 15 m/sec szélsebességű vihar által okozott termésveszteséget téríti.

Viharkár biztosítás az alábbi növénykultúrákra köthető:

Kalászosok, hüvelyesek, rostnövények, repce, facélia, napraforgó, kukorica, alma és körte

viharkár biztosításban a kockázatviselés ideje növényenként eltérő.

Téli fagykárbiztosítás

Téli fagykárbiztosítás a kifagyás, felfagyás és kipállás károk esetén térít.

Őszi kalászosok, őszi káposztarepce és őszi takarmánykeverékek (pl. rozsos bükköny) biztosíthatók téli fagykár ellen.

Tárgyév március 31-ig bekövetkezett károk esetén térítenek a biztosítók

Kérjen díjkalkulációt ide kattintva

Forrás: mezogazdasagibiztositasok.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder monex-75 extruder szója extruder üzem szója extruder üzem szója felbontó daráló
Agroinform közösség
Extruder archívum