Találatok erre a kulcsszóra: ‘KAP’

Heteken belül elfogadhatja a parlament az új Nemzeti Fehérjeprogramot, amelynek legfontosabb célja az országba beérkező nagy mennyiségű import szója kiváltása a Magyarországon termesztett GMO-mentes fehérjenövényekkel

Az alternatív takarmányozás a program sikerének egyik eleme lehet, a hazai feldolgozók azzal, hogy biztosítják a magas fehérjetartalmú, kukorica alapú takarmány jelenlétét, és hosszú távú elérhetőségét a hazai piacon, aktívan ki tudják venni a részüket a programból. A Nemzeti Fehérjeprogram lényegéről és jelentőségéről, illetve a Hungrana erre vonatkozó terveiről Reng Zoltánnal, a Hungrana vezérigazgatójával beszélgettünk.

Kidolgozás alatt áll az új Nemzeti Fehérjeprogram, amely egyre nagyobb nyilvánosságot kap. Miért van szükség egy ilyen programra?

Magyarországon hozzávetőlegesen 600 ezer tonna extrahált szójadara igényről beszélhetünk éves szinten, amit többnyire importból tud fedezni az ország. Ennek jelentős része külföldről behozott szójatermék, amelynek a minősége és a GMO-mentessége nem garantált. Az új Nemzeti Fehérjeprogram arról szól, hogyan lehet ezt a nagy mennyiségű szóját minél nagyobb mértékben kiváltani a Magyarországon termesztett növényekkel.

A legnagyobb mennyiségben Dél-Amerikából importálunk fehérjetartalmú szóját. Nemcsak Magyarországra, de Európába is hatalmas mennyiség áramlik be Amerikából, aminek az az oka, hogy ott nagy mennyiségben termesztik, így a termék olcsó az európai fehérjeforrásokhoz képest. Ez az oka annak, hogy Európában attól függetlenül is ezt használjuk, hogy nem tudunk egyértelműen meggyőződni a GMO-mentességről.

Magyarországon a GMO-mentesség nagyon fontos szempont. Ugyanakkor az ellátásbiztonság megköveteli azt is, hogy az ország ne legyen kiszolgáltatva egy bizonyos terméknek, illetve országnak, hanem próbálja meg maga előállítani a lehető legtöbb fehérjét.

Mi az oka ennek a nagymértékű importfüggőségnek? Miért jelent ez problémát?

Ennek számtalan oka van. Egyrészt nagyon sok fehérjét eszünk, és ezt legnagyobb mennyiségben tejtermékek és hús formájában visszük be a szervezetünkbe. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy néhány korábban hagyományos fehérjedús anyagot, mint a halliszt vagy a húsliszt, már betiltottak. Magyarországon kevés olyan növény van, amely fehérjében gazdag, a szójatermeléshez ugyanis az Európára jellemző klimatikus, illetve talajtani viszonyok nem a legmegfelelőbbek. Azt a rengeteg állatot azonban, amelyből a tejet és a húst állítja elő az ország, jelentős mennyiségű szójával kell etetni.

Voltak már a Nemzeti Fehérjeprogramhoz hasonló kezdeményezések nemzetközi és hazai szinten is, miben lehet más az elődeihez képest? Mitől lehet valóban sikeres egy ilyen program a gyakorlatban?

Az új Nemzeti Fehérjeprogram koordinálásával és levezénylésével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) bízták meg, amely jelenleg olyan vezetéssel és szaktudással rendelkezik, hogy bizonyára profin meg tudja majd valósítani a program kivitelezését. Emellett most egy sokkal komolyabb szándék érezhető a kormány részéről is.

Ez egy kimondottan komplex kezdeményezés, mikor számíthatunk látható eredményekre?

Nagyon bízom benne, hogy a parlament heteken belül elfogadja az új Nemzeti Fehérjeprogramot, és a NAIK, illetve a többi érintett szervezet azonnal nekilát majd a kidolgozásának. Ez egy több éves, kutatás-fejlesztésen alapuló projekt, ennek eredményeképpen olyan tervek születhetnek, amelyek újabb fehérjedús növények termesztésével, új receptúrákkal és ipari melléktermékek felhasználásával garantálják majd Magyarország minél nagyobb fokú önellátását. Ez egy hosszú folyamat lesz, olyan kísérletekkel és eredményekkel, amelyeket a magyar takarmányipar hosszú távon és fenntarthatóan is felhasználhat majd.

Hogyan tud bekapcsolódni a Hungrana a programba? Tervez-e a cég ehhez kapcsolódóan bármilyen kutatás-fejlesztési programot, termékfejlesztést, illetve kutatóintézetekkel történő együttműködést?

A Hungrana 100 százalékban GMO-mentes magyar kukoricát dolgoz fel, és nagy mennyiségben állít elő többféle takarmányterméket, amelynek jelentős részét már most is Magyarországon értékesíti. Azzal, hogy a cég biztosítja a magas fehérjetartalmú, kukorica alapú takarmány jelenlétét, valamint hosszú távú elérhetőségét a hazai piacon, szerves részként be tud épülni az új Nemzeti Fehérjeprogramba. A Hungrana tervei között egyértelműen szerepel az együttműködés mind a NAIK-kal, mind pedig egyéb, a programban részt vevő cégekkel.

Az új Nemzeti Fehérjeprogram egy közös európai problémára adott válasz is egyben. Nemcsak Magyarország, hanem egész Európa küzd a magas fehérjenövény importfüggőséggel. A Közös Agrárpolitika (KAP) szabályozási oldalról ad erre valamilyen választ?

A Közös Agrárpolitika hamarosan meg fog újulni, így az új Nemzeti Fehérjeprogram kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy mely növények termesztését támogatja majd. Ez természetesen országspecifikus, hiszen korlátai vannak annak, hogy melyik országban milyen mennyiségű és minőségű növényeket lehet előállítani. Magyarországon például nem lehetne nagy mennyiségben cukornádat termeszteni, az ország talajtani és klimatikus viszonyai ugyanis nem megfelelőek ehhez. Azt kell tehát kihasználnunk, ami a lehető legnagyobb mértékben a rendelkezésünkre áll. Fontos szempont, hogy hogyan lehet ösztönözni a termelőket és a gazdálkodókat arra, hogy átálljanak a fehérjedús növények termesztésére. Magyarországon jelenleg is van szójatermesztés, a termés nagy része azonban a külföldi piacokra kerül köszönhetően a garantált GMO-mentességének, és annak, hogy a nyugat-európai piacokon felárral értékesíthető. A jövőben az a legfontosabb, hogy ezt a jó minőségű, GMO-mentes szóját Magyarországon tudjuk tartani.

Mit gondol, az alapján ami már ismert a programból, teljesíti majd a vele szemben támasztott kritériumokat?

Véleményem szerint teljesíteni fogja az elvárt kritériumokat, a NAIK ugyanis egy stabil K+F hátteret ad a programhoz. Az új Nemzeti Fehérjeprogram egy középtávon megvalósítható cél lehet.

Forrás: agrarszektor.hu

Nemzeti fehérjetakarmány program indul, hogy kiváltható legyen az importból származó génmódosított szóját tartalmazó takarmány – jelentette be a földművelésügyi miniszter

Fazekas Sándor elmondta, a program része egy hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd. Kifejtette, Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszereket.

Az agrártárca vezetője elmondta, a program részeként több kutatási-fejlesztési feladatot kell végrehajtani, amelyek révén 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. Vannak azonban már most is olyan eredmények, amelyekre támaszkodni lehet, ilyen például, hogy a GMO-mentes szója vetésterülete az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt – közölte. Ez az új uniós közös agrárpolitikának (KAP) is köszönhető, mivel az uniós pénzből ezt a terület is támogatható – tette hozzá.

A miniszter szerint fontos az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállítása is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása, valamint a pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban. Ezzel tovább nőhet a mezőgazdaság versenyképessége, illetve jelentősen nőhet a vidéki munkahelyek száma – mondta Fazekas Sándor, aki szerint az elképzelések egy-két hónap múlva kerülhetnek a kormány elé.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az új közös agrárpolitika kialakításakor a magyar agrártárca jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövények termelését. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány növények termelése –mondta.

Közölte, az idén 4200 termelő több mint 70 ezer hektárra kért termeléshez kötött támogatást szójatermesztéshez, de a támogatás nemcsak a szója, hanem a pillangós növények termelésében is komoly ösztönző. Hozzátette, a program azért is fontos, mert miközben a magyar állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazék szükséges, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportáltak is.

A fejlesztés szükségességét a nyáron Brüsszelben aláírt szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatások révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten – mondta a helyettes államtitkár.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti fehérjetakarmány program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket – a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget – teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni.

A fehérjetakarmány program átfogó és komplex módon kezeli a területet. Így nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények – borsó, lóbab, lucerna – termesztésének ösztönzésével, és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik a program, mint ahogyan az innovatív új takarmány-előállítási technológiák meghonosításának elősegítésével is.

Elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező száraz és nedves szeszmoslékot is felhasználják. Emellett a rovarfehérje előállítás is szóba jöhet mint lehetőség – fejtette ki. Közölte, a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka – a munkahelyteremtésen túl – 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.

Forrás: agroinform.hu

Az uniós agrárminiszterek egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt, erősödő negatív hatásainak eredményes kezeléséhez elengedhetetlen a víz- és agrárszektor közötti hatékony együttműködés

Az uniós mezőgazdasági miniszterek informális találkozóját az EU soros elnöki tisztét ellátó Máltán tartották meg, májusban.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszédében emlékeztetett: már a jelenleg hatályos Közös Agrárpolitika (KAP) is számos olyan eszközt tartalmaz, amely alkalmas a klímaváltozás hatásainak csökkentésére. Kiemelte: a 2020 utáni KAP-ról folyó vitában nem szabad elfelejtkezni arról a tényről, hogy az EU gazdálkodói világviszonylatban is a leginkább környezettudatos agrártermelőknek számítanak.

Az új KAP tervezése során alapvető fontosságú lesz megtalálni az egyensúlyt a környezeti fenntarthatóság és a nemzetközi versenyképesség igénye között. A zöldítés esetleges további elmélyítése nem tartalmazhat olyan elemeket, amelyek pusztán a termelés és így a gazdák által elérhető jövedelem csökkenését eredményezik

Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése kitörési lehetőséget jelenthet a gazdálkodóknak, azonban az öntözéspolitikát a rendelkezésre álló vízkészletekkel összhangban szükséges megtervezni. Magyarország álláspontja az, hogy Európában a víztakarékos, hatékony technológiák elterjedése biztosíthatja a fenntartható fejlődési célok teljesülését – hangsúlyozta Fazekas Sándor.

Az agrártárca vezetője tájékoztatta minisztertársait és az Európai Bizottságot arról, hogy Magyarország kormánya szorgalmazza a mezőgazdasági termelés biztonságának növelését szolgáló aszály-monitoring és aszály-előrejelző rendszerek kiépítését is.

Az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés szempontjai alapján uniós szinten nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a mezőgazdasági alapanyag-termesztés, továbbá a fehérjetakarmány előállításának ösztönzése – emelte ki az agrárminiszter. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy a magyar kormány elengedhetetlennek tartja a hazai szójatermesztés fellendítését. Közép- és hosszú távon fel kell hagyni azzal a gazdaságilag jelenleg ugyan rentábilis, de a jövőre nézve bizonytalan, külső tényezőktől való súlyos függést eredményező gyakorlattal, hogy a takarmány döntő részét harmadik országokból importáljuk – érvelt Fazekas Sándor.

Fazekas Sándor az uniós mezőgazdasági miniszterek informális találkozóján kétoldalú megbeszélést tartott Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztossal az aktuális mezőgazdasági kérdésekről, elsősorban a KAP 2020 utáni szabályainak lehetséges irányairól. Ugyanezekről a témákról egyeztetett a magyar miniszter az Európai Néppárthoz tartozó német, osztrák, horvát és ír mezőgazdasági miniszterrel, valamint az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának lengyel elnökével.

Forrás: agroinform.hu

A szankciók elkerülése és a támogatási lehetőségek legjobb kihasználása érdekében a gazdák számára is fontos a jogcímek feltételrendszerének részletes megismerése

A közvetlen támogatásokról szóló kiadvány célja, hogy segítse a gazdálkodók számára a 2015-ben bevezetett közvetlen támogatási jogcímek megértését, valamit azok egységes kérelemben történő igénylését.

Újabb információs kiadványt jelentetett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Közvetlen támogatások címmel. A sorban a tizedik gazdálkodói kézikönyv elkészítése a Közös Agrárpolitika (KAP) megújítása miatt vált szükségessé, a reformnak köszönhetően ugyanis 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. Az olyan régi támogatási jogcímek feltételei, mint például a területalapú támogatás (SAPS) vagy termeléshez kötött támogatás, alapjaiban változtak meg.

Emellett új jogcímek is megjelentek, amelyeknek egy része kötelező érvényű. Ezek közé tartozik a zöldítés, de újonnan, választható elemként került a rendszerbe a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása vagy a kistermelői támogatási rendszer is.

A kézikönyv azzal a céllal készült, hogy segítse a közvetlen támogatást igénylő gazdálkodókat az átállásban, az egyes jogcímek céljának és feltételrendszerének megismerésében. A kiadvány ezek mellett hasznos gyakorlati tanácsokkal látja el az olvasókat a támogatás igénylésével kapcsolatban. A kézikönyv egyaránt előnyös lehet azok számára, akik már régebb óta gazdálkodnak, illetve azoknak is, akik egyelőre csak fontolgatják, hogy mezőgazdasági tevékenységbe kezdjenek.

Gazdálkodói kézikönyv

Gazdálkodói kézikönyv

A kiadvány mintegy 50 ezer példányban készül, nyomtatott formában a falugazdász irodákban érhető el, a Kamara portáljáról pedig elektronikusan letölthető!

Forrás: agroinform.com

Elfogytak a legkeresettebb szójavetőmagok a hazai piacon, mert az idén jelentősen nőtt a szója iránti érdeklődés a gazdálkodók körében. Az új uniós támogatási rendszerben ugyanis hektáronként 60 ezer forint extratámogatást kaphatnak azok, akik úgynevezett fehérjenövényeket – így szóját – vetnek. A plusztámogatás hatására a hazai vetésterület 50-60 százalékkal nőhet tavalyhoz képest, de mostantól a termelőknek meg kell elégedniük a kevésbé kurrens fajtákkal is, ha a vetőmagokat most akarnák beszerezni.

A legkurrensebb szójafajták minősített vetőmagjai már elfogytak a hazai piacon – közölte az agrárszektor.hu-val Polgár Gábor, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Az agrárkamarai falugazdászok korábbi felmérései szerint a termelők az idén mintegy 63 ezer hektár szója vetését ütemezték be, és ez csaknem 50 százalékos növekedést jelentene a tavalyi 42-43 ezer hektárral szemben. Bár a közelmúltig még csak 25-30 ezer hektáron került földbe a mag, de a legkeresettebb szójavetőmagokból máris kimerültek a készletek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vetőmaghiány lenne a hazai piacon, mivel a tavaly előállított, minősített készletek fedezik az igényeket, bár a gazdáknak mostantól a kevésbé ismert fajtákkal is meg kell elégedniük – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A szója iránti érdeklődés egyértelműen azért növekszik, mert az idéntől élessé vált új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) hektáronként 60 ezer forintos extratámogatás lép életbe az úgynevezett szemes fehérjenövények termelésére, ha a teljes vetésterület nem haladja meg a Földművelésügyi Minisztériumban (FM) becsült 67 ezer hektárt. Így a mintegy 68-70 ezer forintos idei hektáronkénti területalapú támogatással együtt 128-130 ezer forintot kaphatnak egy hektárra azok, akik fehérjenövényeket vetnek, ezek közül pedig nálunk a szója a legnépszerűbb.

Az extratámogatás annyira vonzó lehet, hogy egyes gazdálkodók a növényt olyan területekre is elvethetik, amelyek egyáltalán nem alkalmasak a szója termelésére. Így akár a megszerezhető uniós forrásokat is kockáztathatják, mivel a szabályozás előírja, hogy minimálisan egy tonnás termésátlagot kell elérniük. Bár a jó termőképességű, minősített vetőmagok kötelező használata ennél sokkal jobb eredményeket tesz lehetővé, a növénynek nem kedvező termőhelyeken így is előfordulhat, hogy a hozamok jóval elmaradhatnak az 1,6-2,3 tonna közötti, több éves hektáronkénti termésátlagtól.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint a plusztámogatásokkal el lehetne érni, hogy az elmúlt évek 40 ezer hektár körüli területnagysága megháromszorozódjon. A tárca szerint fontos, hogy nálunk csak genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szóját lehet termelni, amely iránt az igény Magyarországon és Európában is egyre növekszik. A világ vezető szójatermelői – Brazília, Argentína és az Amerikai Egyesült Államok – ugyanis termőterületük 85-99 százalékán génmódosított szóját termesztenek, ezért a magyar takarmányozásban is több százezer tonna génmódosított (GM) importszóját kell felhasználni évente.

A hazai éghajlati adottságok ugyanakkor nem alkalmasak arra, hogy az itteni szójaterületet a jelenlegi sokszorosára lehessen növelni, így a világpiaci GM-szója nagy részét magyar termeléssel ezután sem lehet kiváltani. A szója ugyanis meleg- és csapadékigényes növény, ezért a magyar mezőgazdasági terület kis részén termeszthető gazdaságosan. Egyes felmérések szerint – figyelembe véve az öntözési lehetőségeket is – a hazai termőterület ésszerűen legfeljebb százezer hektárra bővíthető, ezért az elmúlt évek 60-100 ezer tonnás össztermését maximum 200 ezer tonna fölé lehetne növelni, miközben éves szójaimportunk meghaladhatja a 600 ezer tonnát is.

szója_vetőmag

Extratámogatás fehérjenövényekre!

Forrás: agrárszektor.hu

A következő másfél hónapban nyújthatják be kérelmeiket a magyarországi gazdálkodók az új agrártámogatási rendszerben. A fiatal gazdák minden eddiginél több pénzt kapnak.

Megjelentek a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának végrehajtását szolgáló, új, közvetlen kifizetési rendszer legjelentősebb hazai támogatási rendeletei.

1. A közvetlen támogatások igénybevételének közös szabályairól szóló rendeletben nem kizárólag a közvetlen támogatások igénybevételének alapfeltételeit rögzítették, hanem azok a tevékenységi körök is, amelyek a közvetlen támogatási jogosultságot főszabályként kizárják. A rendelet tartalmazza azt a feltételrendszert, amelyet a kizárt tevékenységi köröket folytatóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy mégis közvetlen támogatásban részesülhessenek. Bemutatja továbbá az ennek alátámasztására alkalmazható bizonyítási módszereket. Fontos kiemelni a rendeletnek a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek elkülönítési kötelezettségét előíró rendelkezését.

A rendelet egyaránt alkalmazandó az egységes területalapú támogatás, a termeléshez kötött közvetlen támogatások, a mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás, a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása, valamint a mezőgazdasági kistermelők támogatása tekintetében.

2. Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló rendelet a zöldítés gyakorlatain túl bemutatja az uniós jogból következő, valamennyi támogatásra jogosult terület kultúrállapotban tartásának követelményeit. A korábban a Kölcsönös Megfeleltetés alatt számon tartott követelményeket a zöldítési rendelet 2.§-a tartalmazza.

3. A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet a minisztérium által már korábban bejelentett ágazatok esetében határozza meg az igénybevétel feltételeit. A KAP reform keretében 2020-ig működő támogatási formában húshasznú anyatehén, hízott bika, tejhasznú tehén és anyajuh egyedek, továbbá rizs, cukorrépa, zöldség-gyümölcs-, valamint fehérjenövények támogatására nyílik mód.

2015-ben e jogcímekre összesen 201 millió euró, több mint 60 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az ágazatok többségében a korábbi támogatási szintet meghaladó összegek kifizetését teszi lehetővé. Az egyes támogatásokat az egységes kérelem felületén kell majd igényelni. A kérelemhez szükséges dokumentumokat a hamarosan megjelenő egységes kérelem rendelet fogja meghatározni.

4. A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló rendelet a gazdálkodók generációváltását segíti elő, amely maximum 5 éven keresztül nyújtható, legfeljebb 2020-ig. Területi felső korlátja 90 hektár, hektáronkénti összege várhatóan 67,5 euró lesz.

A támogatás igénybevételére jogosult minden olyan 40 évnél fiatalabb termelő, aki 2015-ben kezd mezőgazdasági tevékenységbe (ad be először egységes kérelmet), vagy gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre.

A támogatás kedvezményezettjei lehetnek továbbá jogi személyek is. Az irányító-döntéshozó pozícióhoz szükséges benyújtandó igazolások felsorolását a fiatal gazdákról szóló rendelet, valamint az Egységes Kérelem tartalmazza.

Legfontosabb tudnivalók a közösségi forrásból finanszírozott termeléshez kötött állatalapú támogatásokról

1. Az egyes támogatási jogcímek igénylésének az alapfeltétele, hogy a mezőgazdasági termelő tárgyév június 9-én rendelkezzen 1 hektár minimális SAPS jogosult területtel vagy adott naptári évben igényelt vagy kapott, állatokra vonatkozó, létszámalapú, termeléshez kötött közvetlen támogatásainak összege meghaladja a száz euró értéket. Ezen szabály alapján, ha a gazdálkodónak nincsen támogatható területe a 100 euró eléréséhez várhatóan egy bika, anyatehén vagy tejhasznú tehén valamint öt anyajuh szükséges.

2. A támogatás igényelését ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton lehet benyújtani az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A benyújtott támogatási kérelem nem része az egységes kérelemnek, így nem vonatkozik rá az egységes kérelem  szabályrendszere. Ez az eljárás lehetővé teszi az átmenteni nemzeti támogatások esetében alkalmazott, esetlegesen felmerülő hiánypótlást.

3. A támogatási kérelemben a módosításokat az egyes támogatási jogcímek tárgyévi benyújtására nyitva álló határidő végéig lehet megtenni. Ezt követően– a korábban is alkalmazott eljárás szerint – 25 naptári napon keresztül lehetőség van módosításra. Az általános uniós eljárásrend alapján azonban naponta 1%-kal csökkennek azok az összegek, amelyekre a kérelmező a kérelmek határidőig történő benyújtása esetén jogosult lett volna.

4. Az elektronikus kapcsolattartás keretében az adatváltozásra, az adategyeztetésre vonatkozó bejelentésre, a terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvre tett ügyféli észrevétel (akár meghatalmazott vagy örökös általi) benyújtására van mód. Ezekkel együtt a kérelem módosítása, pontosítása, visszavonása, továbbá – a mezőgazdasági termelő elhalálozására irányuló vis maior bejelentés kivételével – a vis maior események bejelentése lehetséges ügyfélkapun keresztül.

5. A támogatást támogatási jogcímenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként egy alkalommal lehet igényelni.

6. A támogatható minimális állatlétszám egy egyed. Egy állat után az egyed élete során csak egy típusú termeléshez kötött közvetlen támogatás vehető igénybe, az a kérelmezés ideje során nem változtatható. Ennek gyakorlati jelentősége a kettős hasznú tehenek esetében van. Nincsen lehetőség ugyanazon tehén után egyik évben tejhasznú tehén támogatást, másik évben pedig anyatehén támogatást igényelni. Amennyiben az állat után termeléshez kötött anyatehén átmeneti nemzeti támogatást igényel a termelő, akkor uniós forrásból is csak anyatehén támogatás igényelhető.

7. Csak a külön jogszabályban előírt ENAR előírásoknak megfelelően jelölt és nyilvántartott egyedek jogosultak támogatásra.

8. A támogatásra való jogosultság szempontjából birtokon tartási idő alatt történő ellés, termékenyítés és kiesés-pótlás esetében a birtokon tartási időszak lejártát követő, legfeljebb tizenöt napon belül bejelentett és nyilvántartott adatok fogadhatóak el.

7. Az MVH a kérelmezést követő év június 30-áig fizeti ki a támogatást.

Az alábbiakban olvashatóak részletesen az egyes termeléshez kötött állatalapú támogatásokról szóló tájékoztatók:

Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatásáról.

Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatásáról.

Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött hízott bika tartás támogatásáról.

Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatásáról.

Tájékoztató a fiatal mezőgazdasági termelő támogatásáról

Legfontosabb tudnivalók terménydiverzifikáció követelményéről

Technikai eltérések a zöldítési rendelet és a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv között

Tájékoztató a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen támogatásról

Legfontosabb tudnivalók a közösségi forrásból finanszírozott termeléshez kötött a növénytermesztési ágazatok támogatásokról

Forrás: agroinform.com

A KAP 2015-2020 rendszerének egyik fontos eleme, hogy a közvetlen támogatások meghatározott hányadát (30 százalékát) az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra (ún. zöldítésre) kell fordítani.

A zöldítést minden gazdálkodónak végeznie kell, aki területalapú támogatást igényel.

A 2015. évi egységes kérelmeken a területalapú támogatás (SAPS) igénylése automatikusan a zöldítés igénylésének is minősül – mondta Feldman Zsolt, a Pest-megyei TESZÖV tagjai számára Hajdúszoboszlón szervezett képzésen. A zöldítés becsült összege várhatóan 2015-ben mintegy 80-81 euró/hektár lesz. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a zöldítésnek három fontos feltétele van, ezek a terménydiverzifikáció, az állandó gyep és az ökológiai célterület fenntartása. Fontos, hogy a terménydiverzifikáció követelményének csak a szántó művelési ág esetében kell megfelelni. Állandó kultúrák, úgy mint az ültetvény vagy állandó gyep esetében, továbbá azon biogazdálkodók esetében, akik ökológiai tanúsítvánnyal vagy átállás alatt lévő területekkel rendelkeznek, automatikusan jogosultak a zöldítés támogatásra.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a terménydiverzifikáció esetében 10 hektár alatti szántóterülettel rendelkezőknek adott évben elegendő 1 növénykultúrát, 10 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteniük, míg a 30 hektár feletti szántóterületen termelőknek legalább háromféle növénykultúrát. Fontos követelmény, hogy a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el, míg három növény esetén a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem teheti ki a szántóterület több mint 95%-át.

Feldman Zsolt az állandó gyepterületek fenntartásával kapcsolatosan megjegyezte, hogy azt országos szinten kell betartani. Magyarországnak 2015-ben meg kell állapítani a teljes mezőgazdasági területhez viszonyított állandó gyep arányát, az ún. referenciaarányt. Az érzékeny állandó gyepterületek fenntartásával kapcsolatosan jelezte, hogy ilyennek minősülnek a Natura 2000-es gyepek, amelyek feltörése szigorúan tilos.

Ökológiai jelentőségű területekkel (EFA) kapcsolatban elmondta, hogy csak 15 hektár fölött kötelező, valamint bevezetése kétlépcsős lesz, vagyis 2015-től a szántóterület 5 százalékának, majd egy 2017. évi felülvizsgálattól függően a szántóterület akár 7 százalékának megfelelő méretű EFA területet kell kijelölnie a gazdálkodónak.
A helyettes államtitkár jelezte, hogy az új és sok esetben szerteágazó szabályok miatt a tárca úgy döntött, hogy a gazdálkodók munkáját kézikönyvekkel, valamint széles körű, folyamatos tájékoztatással kívánják segíteni.

Forrás: Agroinform

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex szója extruder üzem extruder alkatrész gyártás szaraz_kutyatap_gyarto
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség