Találatok erre a kulcsszóra: ‘jégkár’

Egyes területeken százszázalékos a jégkár Zalában

Zala megyében a szerdai jégeső Kerkateskánd, Lovászi és Lenti-Máhonfa környékén okozott kárt a szántóföldi növényekben, egyes területeken százszázalékos a jégkár a repcében, szójában, kukoricában – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Babosdöbrétén a kukoricaföldeken jeleztek jégkárt, a vasárnapi jégeső pedig Hagyárosbörönd, Bagod és Zalaháshágyon környékén a repcében okozott 30-50 százalékos jégkárt – ismertette Süle Katalin, hozzátéve, hogy a károk felmérése folyamatosan tart. Beszámolt arról is, hogy a hétvégi 20-30 milliméteres eső inkább a kukoricának, napraforgónak és a szójának kedvez, a kalászosok közül legfeljebb a késői kalászosoknak segít valamelyest.

Az aszályos idő miatt a gazdák idén a tavalyinál alacsonyabb termésátlagokra számítanak.

Az őszi árpa aratása már megkezdődött a megyében, a 2800 hektárnyi területen 5,2 tonna a hektáronkénti hozam. Zala megyében összesen 58 ezer hektáron kell betakarítani a termést. A csaknem 28 ezer hektáron termelt őszi búza hektáronkénti becsült termésátlaga 5,1 tonna, a 15,6 ezer hektáros repce várható hozama 2,6 tonna hektáronként – közölte a NAK megyei elnöke. Hozzátette: az őszi árpa aratása rövidesen befejeződik Zala megyében, a betakarítási munkát a repce- és az őszibúza-táblákon folytatják.

A gazdáknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a napraforgó gomba- és rovarkártevői, a kukoricabogarak és a szójakártevők elleni védekezésre is – emelte ki Süle Katalin. Az értékesítésről elmondta: az őszi árpa tonnánkénti ára 32-35 ezer forint között alakul, míg a búzáé 40-44 ezer forint tonnánként.

Kártevő körkép: a szójában a tripszek és atkák szaporodása még intenzívebb volt a múlt héten. A kártevők egy-egy táblán az alsó-középső lombzónában is általánosan jelen vannak, a felső szinten csak néhány egyed található elszórtan. Az atkák esetében a kifejlett alakok mellett, tömegesen találhatók tojások is. A kártevők mennyisége átlagosan (fajtától függően) 4-6 mozgó alak/levélke. A szójaállományokban a poloskák is megjelentek, a jelenlétük egyelőre még kártételi küszöbszint alatti. Észlelési szintű a bagolylepkék kártétele.

Forrás: agroinform.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara beadta az országos jégkármérséklő rendszer kiépítésére vonatkozó pályázatát. Sikeres elbírálás estén közel egy év múlva már üzemelhet is. Az üzemeléssel jelentős értéket lehet megmenteni az agráriumban

Az eddig se volt titok, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pályázik az országos jégeső-elhárító rendszer kiépítésére a Vidékfejlesztési Program keretein belül, erről a NAK elnöke, Győrffy Balázs többször beszámolt az elmúlt hónapokban.
Az előkészületek lezárultak, a kamara április 13-án benyújtotta az országos jégkármérséklő rendszer megvalósításra vonatkozó konkrét pályázati anyagot– ezt ugyancsak a kamara elnöke jelentette be április 19-i sajtótájékoztatóján.

50 ezer hektáron volt kár tavaly

Adódik a kérdés: mi a különbség a két elnevezés között? Mint Győrffy Balázs kitért rá, nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a jégesőt teljesen elhárítani, azt nullára csökkenteni nem lehet, ellenben az általa okozott károkat igenis lehet mérsékelni, ezért pontosabb és kifejezőbb ez az új elnevezés. Hogy szükség van a természeti jelenség elleni védekezésre azt egy adattal támasztotta alá: az utóbbi 35 évben a biztosított mezőgazdasági káresemények 20 százalékát a jégeső okozta. 2016-ban például az Alföldön és a Somlói borvidéken pusztított jelentősebben, összességében pedig 50 ezer hektár területen keletkezett jégesőkár.

Szétporlasztva

A NAK elnöke úgy fogalmazott, hogy a kamara erőteljesen lobbizott azért, hogy a védekező rendszer kialakítása bekerüljön a VP-be. És miután ez megtörtént, a NAK az előkészítés során három lehetőséget vizsgált meg: a rakétás, a repülős és a talajgenerátoros módszert. A rakétásat a katonai és a polgári repülés esetleges akadályozása miatt hamar elvetették, és végül a talajgenerátoros megoldást választották. Már csak azért is, mert 1991 óta Baranya, Somogy és Tolna megyék területén a NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés már üzemeltet egy ilyen eszközöket alkalmazó rendszert – amelynek eddigi működési tapasztalatai nagyon jók –, és a kamara rendszere kvázi ehhez csatlakozik hozzá.

A jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüstjodidot juttatnak nagy koncentrációban – a jégszemek kialakulását megelőzően – a zivatarfelhőkbe. Így több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a jégeső-darabok mérete kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán pedig tovább csökken a méretük.

Győrffy Balázs szerint a NEFELA eddigi és más országok tapasztalatai is azt mutatják, hogy az ezüstjodid alkalmazása nem káros az emberi egészségre és a természetre, de biztonságképpen a kamara készíttet erről egy környezeti hatástanulmányt is.

Lefedett ország

A NAK egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseit használja majd, és a riasztás után, 2-3 órával a jégeső megjelenése előtt hozzák működésbe a talajgenerátorokat. Ezeknek csak egy része – kb. 200 darab – lesz automatizált, a többségét manuálisan kell majd működésbe hozni; előbbit olyan pontokra telepítik, amelyek megközelítése nehézkes. A „kézi vezérlésűekhez” a kamara önkéntesek jelentkezését is várja majd.

A kiépítés során 843 darab új generátort helyeznek el. Ezzel és a NEFELA 141 darab állomásával összesen 984 darab generátor üzemel majd, és mint a NAK-elnök megjegyezte, ez a mennyiség védekezés szempontjából az ország teljes egészét lefedi. Három régiót hoznak létre: a kelet-magyarországit, a közép-magyarországit, az észak-dunántúlit, illetve kibővítik a jelenleg a NEFELA kezelésében működő dél-dunántúli régiót. A régiók határvonalát logisztikai számítások határozták meg, nem illeszkednek megyehatárokhoz.

A bal oldalt látható generátor kulcsa a rendszernek

Győrffy Balázs hangsúlyozta, mindez sikeresen elbírált pályázat esetén valósul meg, de úgy vélte, jó esély van arra, hogy a kamara kapja meg ezt a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű feladatot. A NAK lesz a rendszer működtetője a Földművelésügyi Minisztériummal megkötendő működtetési szerződés alapján. A három új régióban egy kamarai tulajdonú társaság, míg a régiben a NEFELA lesz az üzemeltető.
Az elbírálásig a kamara nem jogerős érvényű közbeszerzési eljárásokat ír ki a generátorok és az egyéb szükséges eszközök beszerzésére, hogy tartani lehessen a startnak szánt 2018. május 1-i határidőt.

Komoly értékmentés

Azt is megjegyezte a NAK elnöke, hogy a rendszer kiépítése és üzemeltetése a gazdálkodóknak plusz pénzbe nem kerül. A kiépítés 1,8 milliárd forintos költségét a VP fedezi – illetve ehhez a kamara kisebb saját forrást is hozzátesz –, az éves, becslések szerint közel 1,5 milliárd forintos üzemeltetési költséget az agrár-kárenyhítési alapból tudja majd lehívni a NAK a működtetési szerződés szerint, és ebből finanszírozza majd a két üzemeltető szervezetet.

A NEFELA számításai szerint minden, a rendszer használatára fordított 1 forint 33 forint termelési értéket ment meg csak az agráriumban. Ezt figyelembe véve az évi 1,5 milliárd forint ráfordítás minden esztendőben 50 milliárd forint érték megmentését jelenti.

Forrás: nak.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
full-fat szója monex-45 extruder monex-75 extruderrfej pehelydaráló szójafelbontó monex szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség