Találatok erre a kulcsszóra: ‘hazai szójatermesztés’

Folyamatosan növekszik a kereslet a fehérjenövények iránt

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Elnöksége a magyar állattenyésztés és élelmiszergazdaság fenntarthatóságának, versenyképességének és fejlődésének érdekében az importált génmódosított (GM) takarmány-alapanyagok fokozatos kiváltását szorgalmazza. Ezt azonban csak egy szakmailag megalapozott stratégiai program végrehajtása mellett tartja megvalósíthatónak. Mindezek érdekében a Kamara Országos Elnöksége fontosnak tartja a GM-mentes szója termesztésének és hazai felhasználásának további támogatását.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Elnöksége a hazai mezőgazdaság GMO mentességének fenntarthatóságával kapcsolatban adott ki állásfoglalást. A GMO kérdése azért is nagy jelentőségű, mert folyamatosan növekszik a fehérjenövények iránti kereslet, és ebben a GM-szójának meghatározó szerepe van. Az Európai Unióban a keveréktakarmányok 90 százaléka tartalmaz import génmódosított összetevőket. A Magyarországon megtermelt szójamennyiség 2015-ben mindössze 143 ezer tonna volt, így évente 500-600 ezer tonna szójadarát kell importálnunk.

Mindezek érdekében az Országos Elnökség kiemelt fontosságúnak tartja a GM-mentes szója termesztésének és hazai felhasználásának további támogatását. A Kamarának aktív szerepet kell vállalnia a génmódosított összetevőket tartalmazó termékek kiváltását célzó alternatív takarmányozási kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeinek széleskörű terjesztésében.

A Kamara – tagjai érdekében – a GMO-mentesség fenntartásával kapcsolatos álláspontjának kialakításakor gazdasági megfontolásokat is figyelembe vett. Az elmúlt időszak gazdasági folyamatai egyértelműen mutatják, hogy stratégiailag elkülönült piaci igényként fog jelentkezni a népesség ellátása GMO-t is tartalmazó tömegélelmiszerekkel, illetve GMO-mentes minőségi élelmiszerekkel.

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Magyarország természetföldrajzi adottságai miatt kiválóan alkalmas a minőségi, GMO-mentes élelmiszerek előállítására. A Magyarországon megtermelt egyes mezőgazdasági termékek GMO-mentessége az a tulajdonság, ami a keresletet, és így a magasabb értékesítési árat meghatározza. Indokolt az is, hogy a Kamara részt vegyen a hazai előállítású GMO-mentes élelmiszerekkel kapcsolatos tudatos fogyasztói magatartás kialakításában, és az ezzel kapcsolatos tájékoztatásban is. A Kamara ezért kész együttműködni minden olyan szervezettel, amely ezen célok megvalósítását támogatja, illetve ilyen termékeket állít elő, és ezt a tényt a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a termékein jelölni is szeretné.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának ugyanakkor tagjai azok a vetőmagtermesztéssel is foglalkozó multinacionális nagyvállalatok hazai leányvállalatai, amelyek a világ GM-vetőmag előállításának meghatározó részét adják. Az Országos Elnökség szerint a hazai mezőgazdaság versenyképességének fenntartása érdekében fontos ezen vállalatok magyarországi jelenléte, tevékenységük a nem génmódosított növények nemesítésében, és a hazai piac GM-mentes vetőmagokkal történő ellátása.

Forrás: agroinform

Az Agrárszektor.hu a magyar szójatermesztésről kérdezett mezőgazdasági szakembereket – 2.

Az 1. részben két szakember osztotta meg velünk véleményét a hazai szójatermesztés jelenlegi helyzetéről. Sok, értékes ismerethez is jutottunk e növény tulajdonságaival, termesztésével kapcsolatban. A 2. részben folytatódik a szaktanácsadás: Molnár Szabolcs rávilágít a legfontosabb tényezőkre és teendőkre a szója növényvédelme terén.

Molnár Szabolcs, termékfelelős, BASF

A szója vetésterülete a korábbi 40 ezer hektárról 2015-ben 77 ezer hektár fölé emelkedett. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a szója kiemelten támogatott kultúra lett, így több mint kétszer akkora támogatást vehettek igénybe a termesztők a szója után, mint más szántóföldi kultúrák esetében. Egyes vélemények szerint a szója vetésterülete néhány éven belül akár a 100 ezer hektárt is meghaladhatja Magyarországon.

Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a szója termesztésére a hazai szántó területek csak kisebb része alkalmas a növény speciális igényei miatt (mély termőrétegű, jó vízmegőrző képességű mezőségi talajok, nagy vízigény, különösen a virágzás, hüvelykötődés, magtelítődés időszakában). A növény talaj és klimatikus igényei elég speciálisak, meleg- és vízigényes növénynek számít, ezért a főbb szója termesztő területek ott alakultak ki Magyarországon, ahol ezek a feltételek adottak a termesztéséhez. A legnagyobb szója vetésterülettel Tolna megye rendelkezik, de nagyobb területen található meg Vas, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Zala, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben is.

A másik tényező, amely korlátozhatja a hazai szója termesztés növekedését, a megfelelő szakértelem hiánya. Magyarországon a tradicionális szójatermesztők rendelkeznek megfelelő ismerettel a szója termesztésével kapcsolatban, viszont a termesztést most elkezdő termelőknél ez sok esetben hiányzik. A szója termesztése során figyelembe kell venni a növény környezeti igényeit, a termesztéstechnológia sajátosságait, például a szója helyét a vetésforgóban, a talaj-előkészítés, a fajta kiválasztás, a tápanyagellátás és a vetés speciális szempontjait.

Ha a szója növényvédelméről beszélünk, akkor az első és legfontosabb feladat a gyomok elleni hatékony védelem. A szója kezdeti gyomelnyomó képessége gyenge, ezért ha a talaj víz- és tápanyagkészletéért folyó versenyben alulmarad a gyomokkal szemben, a szójatermesztés gazdaságossága már a kezdeteknél megkérdőjelezhető. Ráadásul a gyomos szója nehezebben, és nagyobb veszteséggel takarítható be.

A szója gyommentesen tartása komplex feladat, amely még a nagy gyakorlattal rendelkező szója termesztőket is gyakran komoly kihívás elé állítja. A gyomirtás nehézsége több okból fakad. Először is a szója gyomösszetétele, amely leginkább a kukorica illetve a napraforgó gyomviszonyaihoz hasonlítható. Ez azt jelenti, hogy a szója területeken előforduló gyomflórában egyaránt megtalálhatók a magról kelő és évelő egy- és kétszikű gyomok. Ezekre a gyomnövényekre jellemző, hogy életformájukból adódóan a talaj különböző mélységéből csíráznak, így egy részük a szójával együtt kel ki, míg mások a szója kikelését követően jelennek meg a területen.

A másik probléma a gyomirtásra felhasználható hatóanyagok száma. Jelenleg a szója vetés utáni, kelés előtti gyomirtására csupán hét hatóanyag használható, míg kelés után a széles levelű gyomok ellen csupán három. Ráadásul több hatóanyag hatásmechanizmusa nagyon hasonló, tehát ha jól megnézzük igen csak szűkös a választék. A harmadik probléma, a már említett kezdeti gyenge gyomelnyomó képesség, azaz a szója kikelése után több hét is eltelik, amíg leveleivel betakarja talajt, megakadályozva ezzel a gyomnövények újabb csírázását. Különösen igaz ez a széles sortávú (45, 70 cm) vetések esetén.

A szója gyomirtása tulajdonképpen már a terület kiválasztásával és az elővetemény gyomirtásával elkezdődik. Nem szerencsés az évelő kétszikű gyomokkal erősen fertőzött területekre szóját vetni (például mezei acat, szulákfélék), hiszen e gyomok ellen jelenleg nincs megbízható megoldás a kultúrában. Ellenük igen hatékony gyomirtó szerek állnak rendelkezésre kalászosokban és kukoricában, így a védekezésre ezekben a kultúrákban koncentráljunk.

A másik fontos alapelv, hogy a szóját vetés után minden esetben azonnal kezeljük valamilyen alap gyomirtó szerrel. Ezeknek a készítményeknek a hatásához csapadék szükséges ugyan, de ha a kezelést követő néhány napon belül megérkezik az eső, a gyomok jelentős része már az első lépésben „megfogható”, azaz ki sem fognak kelni. Akkor is érdemes ezt megcsinálni, ha a kezelést követő időszak csapadékban szegényebb, hiszen az alap gyomirtó szerek hatása – még ha csökkentett mértékben is – de ekkor is érezhető lesz. A szerválasztásnál akkor járunk el helyesen, ha nem egy hatóanyagban gondolkodunk, hanem hatóanyag kombinációt választunk, ezzel ugyanis nagyban növelhetjük az alapgyomirtásunk hatékonyságát.

Egy jó alapkezeléssel a sekélyről csírázó gyomokat tudjuk hatékonyan kiiktatni a területről, a mélyről csírázó gyomok ellen viszont külön védekezés szükséges. Ezt már a kikelt szójában kell elvégezni. A legjobb hatást akkor érjük el, ha a gyomokat azok legérzékenyebb állapotában kezeljük. Ez az egyéves egyszikűeknél az 1 – 3 leveles (gyökérváltás előtti), az egyéves kétszikűeknél pedig a 2 – 4 valódi lombleveles állapot. Különösen igaz ez a szója talán két legveszélyesebb gyomnövénye, a parlagfű és a fehér libatop esetében. Ezek a gyomnövények vastag viaszrétegük miatt nehezen kontrollálhatók, megkésett kezelés esetén pedig szinte biztos a túlélésük.

A rovarok tekintetében a takácsatkák okozhatnak komoly kárt. Tömeges fellépésükre száraz, meleg nyarakon számíthatunk. A kórokozók megjelenése és az általuk okozott kár nagymértékben függ az adott év időjárásától. A baktériumos betegségek mellett esetenként a szója peronoszpóra, a fehérpenész, a szója hamuszürke szárkorhadása, illetve a fuzárium léphet fel.

Forrás: agrarszektor.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok extruder páraelszívóval monex-45 extruder monex-45 extruder szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség