Találatok erre a kulcsszóra: ‘Gyuricza Csaba’

Előrejelzés a zöldítési szabályozás tükrében

Míg a világpiacon töretlenül növekszik a szója vetésterülete, Magyarországon új kihívások előtt állnak a szójatermesztők. A vetésterület jelentős emelkedését követően válaszút előtt állunk. Marad vagy megy a szója? Több tucat szója szakmai rendezvény évente, konferenciák, fajtabemutatók. Miért ilyen fontos Önöknek ez a növény? Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével beszélgettünk

A cikk írásakor fejeztük be azt a szójaszakmai előadásokkal tűzdelt országjárást, ahol rekord mennyiségű gazdát sikerült az ország 9 pontján megszólítanunk. Ha a résztvevők számából kellene csupán kiindulnunk, akkor nem fájna a fejünk a hazai fehérjefüggőség megoldása miatt. Természetesen nem minden érdeklődőből válik szójatermesztő. Egy tudásigényes növényről beszélünk. Akik eljöttek a szakmai rendezvényeinkre, nekik a visszajelzések alapján minden bizonnyal sikerült használható információval szolgálnunk.

Egy jogszabály-változásnak köszönhetően szemből jön a szél, de hogy jutottunk el idáig?

– 2014-ben még nem sokkal haladta meg a szója vetésterülete hazánkban a 40.000 hektárt. Néhány ezer gazdaság magas szinten termesztette a szóját. 2015-től aztán földindulásszerű, 80%-os termőterület emelkedés volt tapasztalható. Az első évet követően – részben az új belépők tapasztalatlanságának, részben pedig a kedvezőtlen időjárási körülményeknek köszönhetően némi visszalépés következett a vetésterületben. Talán mondhatjuk úgy is, hogy letisztult a piac. Maradtak az elszántabb, nagyobb körültekintéssel gazdálkodó termelők. 2017-re 65.800 hektáron vetettük a szóját, ami – ha a 2014-es évet tekintjük kiindulópontnak -, több, mint 50%-os emelkedést jelent.

A szója termelési önköltsége 170.000 – 210.000 Ft/ha körül mozog, vagyis 2 tonna körül már jövedelmezővé válik a termesztése. Ehhez jön még az a pl. kukorica és búza esetében hiányzó termeléshez kötött támogatás, ami több mint 67.000 Ft/ha körül alakult. Óriási összegről beszélünk, hiszen a termelési költség közel harmadát teszi ki ez az extra támogatás.

A termeléshez kötött támogatás minden bizonnyal jelentős szereppel bírt a szója növekvő sikerében. Mi a garancia arra, hogy marad ez a támogatás?

A következő évben a termeléshez kötött támogatás összege véleményünk szerint 70.000 Ft/ha fölé fog emelkedni. Ennek oka, hogy a szója és a borsó vetésterülete minden bizonnyal – köszönhetően a zöldítési támogatás jogszabályi változásának – néhány százalékkal bár, de csökkenni fog. A termeléshez kötött támogatás összege viszont egy fix keretösszeg, mely a szemes fehérjenövények vetésterületével visszaosztva, egy hektárra vetítve arányosan csökken vagy pedig növekszik. Amennyiben tehát az egy kalapban lévő szója és borsó (=szemes fehérjenövények) vetésterülete csökkenni fog, úgy annak arányával fog az egy hektárra jutó extra támogatás összege növekedni. Hosszabb távon sincs véleményem szerint mitől aggódni, ami a támogatást illeti. Az EU 2030-ra a hazaihoz hasonló, óriási mértékű növényi fehérjefüggőséget egészen 50%-ra szeretné lecsökkenteni. Ennek elérése érdekében a fehérjenövények vetése hosszú távon, tehát a következő pénzügyi ciklusokban is reflektorfényben marad. Ez garantálhatja a szója termeléshez kötött támogatásának fennmaradását, megtartva ezzel a vetési kedvet az EU-ban. A támogatás megszerzése tudomásunk szerint továbbra is könnyen teljesíthető lesz, csupán a fémzárolt vetőmag használatát, a gazdálkodási napló vezetését és a hektáronkénti egy tonnás termést kell tudnunk igazolni.

Ha jól értem, úgy számolnak, hogy 65.000 hektár alá nem fog a közeljövőben jelentősen csökkenni a szója vetésterülete?

Nagy kérdés a folytatás. Az idén januártól életbe lépő zöldítési szabályváltozás eredményeképp a zöldítés során nem használhatunk ugyanis kemikáliákat. A szóját viszont 89%-ban elszámolták a gazdák a zöldítéshez. Ezt az arányt látva nem igazán dőlhettünk hátra. A gyomosodás megelőzése létkérdése a szója termesztésének. Kellő tudás és gépesítettség megléte nélkül nem javasoljuk, hogy növényvédőszer használata nélkül vágjanak bele a gazdák a szója termesztésébe. Megoldást jelenthet ugyanakkor, ha a szója kikerül a zöldítésből helyét pedig a másodvetésű zöldítő keverékek veszik át. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy míg a szója zöldítési területi szorzószáma (=súlyozási tényező) 0,7, addig a zöldítő keverék esetében az csupán 0,3, vagyis 1 hektár szóját 2,3 hektár zöldítő másodvetésű keverék fog tudni csak helyettesíteni. Fontos, hogy a tervezésnél ezt minden kép vegyük figyelembe! A 2018-as szója vetésterületet tekintve úgy gondolom, hogy nem fogunk 60.000 ha alá esni.

Sikerült meggyőzni a gazdákat a folytatásról?

Összességében a visszajelzéseket látva, optimisták vagyunk. Az ország nyugati részén, Baranyában és az É-K régióban nincs mitől aggódni, hiszen a 2017-es 2,5-3 tonnás megyei átlagok minden bizonnyal a folytatás irányába terelik a gazdákat. A Békés és Csongrád megyei 1,6-1,8 tonnás átlagait látva ugyanakkor nem dőlhetünk hátra.

Egyre többet hallani az új Nemzeti Fehérjeprogramról. Mennyiben befolyásolhatja ez a program a szója jövőjét?

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója rendszeresen személyesen is beszámol a program fontosabb mérföldköveiről. A szója vetésterülete néhány éven belül 100.000 ha fölé kell, hogy emelkedjen, csökkentve ezzel a hazai fehérjefüggőséget. A legfőbb kihívást mégis a megtermelt kiváló minőségű GMO mentes szója itthon tartása jelenti. A terület növekedés elérésében és a termés megtartásában jelentős, milliárdos összeg fog rendelkezésre állni. A fehérjeprogram keretein belül a termesztés támogatásának részleteit minden bizonnyal heteken belül a gazdák is megismerhetik.

Sándor Ildikó

Kiadvány, amelyben megjelent:
A Duna Szója Szövetség és a Kínai Agrártudományi Akadémia soron következő rendezvényének, a 2018-as Kína-Európa Szója Szimpóziumnak Budapest és Bécs ad otthont, ami jelentős agrárdiplomáciai siker – közölte a Földművelésügyi Minisztérium.

A tárca közleménye szerint Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója kiemelte: a rendezvény kiváló lehetőség az ország mezőgazdasági tudományos-kutatói eredményeinek és pozícióinak erősítésére Európában és a Távol-Keleten egyaránt.

Hozzátette: a 2018-as Kína-Európa Szója Szimpózium megrendezésének joga komoly mérföldkő, része annak a több éve tartó GMO-mentességet szorgalmazó munkának, amelyet Magyarország minden jelentősebb nemzetközi fórumon képviselt, és amelynek egyik fő célja a tengerentúlról érkező szójaimport csökkentése volt.

Magyarország a GMO-mentesség egyik legmeghatározóbb nemzetközi szereplője lett. Ehhez a pozícióhoz a Magyarországot 2017-ben képviselő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a múlt héten Pekingben rendezett idei Kína-Európa Szója Szimpóziumon is ragaszkodott, jövőre Budapesten pedig a kínainál is nagyszabásúbb találkozót terveznek rendezni, amely ráirányítja nemcsak a szakma, hanem a társadalom figyelmét is a fenntartható, egészséges, hagyományosan sokszínű és GMO-mentes mezőgazdaság fontosságára és előnyeire  – hangsúlyozta Gyuricza Csaba.

Emlékeztetett: 2013-ban Magyarország az elsők között csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez, amely a Duna-térségi országok GMO-mentes szójatermesztését célozza, így csökkentve a társult országok importfüggőségét és garantálva a minőségi fehérjenövény termesztést a térségben. 2015-ben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter vezetésével Magyarország meghirdette a “Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést. Ezen összefogás fontos eredménye volt az Európai Szója Nyilatkozat aláírása, amelyhez a kezdeményező Magyarország mellett 13 Uniós tagállam csatlakozott 2017 júliusában.

Közölték: a magyar kormány álláspontja szerint az európai szintű GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása rendkívüli lehetőséget jelent a magyar agrárium számára, ezért az Alaptörvénybe is bekerült Magyarország GMO mentessége.

Forrás: agroinform.hu

Újabb pályázatot függesztenek fel, változik a zöldítés és a termeléshez kötött támogatások, agrárképzésre lehet pályázni – az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója

Felfüggesztik a kertészetek egyik pályázatát
Felfüggesztették a „Kertészet korszerűsítése – üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével” című felhívást.

Agrárképzésekre lehet pályázni
Fiatal gazdáknak nyújt lehetőséget, hogy agrárgazdasági szereplők képzésére, felkészítő tréningjeire indul pályázat 6,2 milliárd forint keretösszeggel – közölte a Miniszterelnökség. A közlemény szerint a pályázat célja az agrárágazat humán hátterének fejlesztése, amely hozzájárul a vidéki területek gazdasági növekedéséhez, a mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók, valamint erdőgazdálkodók fenntartható és versenyképes gazdálkodásának elősegítéséhez.

4,7 milliárd forintos pályázat az erdőgazdálkodóknak
A Miniszterelnökség mintegy 4,7 milliárd forint értékben hirdetett pályázatot 2017. január 23-án az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének növelése és a meglévő erdők természetességi állapotának javítása érdekében.

A generációváltás a magyar mezőgazdaság kulcskérdése
Európa számos országához hasonlóan Magyarország is évek óta küzd az utánpótlás kérdésével az agráriumban. A fiatalok megszólítása olyan sürgető kérdés, amelyre mielőbb választ kell találni, hiszen évtizedekre meghatározhatja a hazai mezőgazdaság sorsát. Többek között erről is szó volt az Agroinform szervezésében megrendezésre kerülő Mi terem a neten? című konferencián.

Idén változnak a termeléshez kötött támogatások és a zöldítés is
A vetéstől számított legalább 60 napig nem forgatható be az ökológiai jelentőségű másodvetés, de bővül a vethető fajok listája. A zöldségnek minősülő fűszernövények támogathatóak, viszont kizárják az olajretket. Minden vidékfejlesztési pályázatot kiírnak március végéig. Bővebben erről ITT olvashat.

Az EU 2030-ig a felére akarja csökkenteni az élelmiszer-hulladékot

Az EU 28 tagországában szakértői becslés szerint évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer hulladék keletkezik, ami feleslegesen növeli a háztartások költségeit, és 55 millió ember ellátására lenne elegendő. Ezeknek a hulladékoknak a 70 százaléka a háztartásokban és az értékesítési láncban, 30 százaléka pedig a gyártásban és feldolgozásban keletkezik. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága január 24-én várhatóan határozatot hoz az európai élelmiszer veszteségek 15 éven belüli 50 százalékos csökkentéséről.

Gyuricza Csaba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ élén
A teljes agrárkutató hálózatot magába foglaló nagy intézményrendszer, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatójává nevezték ki Gyuricza Csabát, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal volt elnökét.

Új szolgáltatásait népszerűsíti a NAK, de nem hagyta otthon a falugazdászokat sem
A birtOKOS fantázianév, amely a telekommunikációs szolgáltatásunkat fedi, amelyet tagjaink számára kínálnak, így a piacinál jóval kedvezőbb díjcsomagok közül választhatnak. A másik új szolgáltatás pedig a NAK biztosítási portfóliója. Részletek ITT.

Fazekas Sándor: jó alappal lehet derűlátó a magyar mezőgazdaság 2017-re

Az elmúlt hat évben történelmi eredményeket ért el a magyar mezőgazdaság, ez jó alap a folytatáshoz. A legfrissebb GDP-adatok szerint 21,4 százalékkal járult hozzá a GDP-hez – mondta el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az AGROmashEXPO-t megnyitó beszédében.

Gyengébb évet jósol a mezőgazdaságnak az agrárközgazdász
Nem lehet megismételni a tavalyi hozamokat a mezőgazdaságban. Ezért gyengébb évet jósol Raskó György agrárközgazdász, annak ellenére hogy a szaktárca vezetője az idei évben is a növekedést látja.Amíg az agrártárca vezetője a növekedés évének kiáltotta ki az idei évet  tegnap az Agromashexpo megnyitóján, addig Raskó György agrárközgazdász szerint ennek épp az ellenkezője lesz igaz: mert visszaesés várható a magyar mezőgazdaságba.

Elkerülhetetlen a liszt drágulása
A liszt árának minimum 5 százalékos emelését elkerülhetetlennek tartja a szakma – közölte kedden a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség).

Életfogytig tartó munkára számítanak a negyvenesek
Sokan a jelenlegi fizetésük felére sem számítanak majd ha nyugdíjasok lesznek, mégsem tesznek félre semmit. Sőt a mostani negyvenesek úgy kalkulálnak, hogy amíg élnek dolgoznak.

Megszűnnek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet területi szervei
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet területi szervei július elsejével szűnik meg. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság pedig november elsejével olvad be a Magyar Államkincstárba. Április elsejével újabb négy minisztériumi háttérintézmény, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ szűnik meg jogutódlással.

Forrás: agroinform.hu

A javításra szoruló kérelmekről a napokban küld értesítést az MVH. A múlt évi kérelmek esetében a végkifizetések a hónap végéig lezárulnak

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azzal is segíti a termelőket az idén, hogy bevezette az előzetes ellenőrzés intézményét, és az egységes kérelmek szankciómentes benyújtási időszakának végén ellenőrzéseket végzett a beadott kérelmeken – közölte Gyuricza Csaba, az MVH elnöke.

Tájékoztatása szerint az ellenőrzések eredményét – túligénylés, egymásra fedő táblarajzok, illetve hiányzó csatolt dokumentumok esetén – jelzik a gazdáknak, akik ez alapján június 27-éig szankciómentesen javíthatják kérelmeiket, illetve pótolhatják a hiányzó dokumentumokat.

Az előzetes ellenőrzés segítségével a termelők elkerülhetik a levonásokat és a szankciókat; így magasabb támogatási összeghez juthatnak. Az MVH több alkalommal – és több körben – is informálja az érintetteket a kérelmeikben található hibákról. Gyuricza Csaba elmondta: a jelenlegi ellenőrzési eredmények alapján mintegy 48 ezer gazdálkodó kérelme szorul javításra, ők a napokban kapják meg az erről szóló értesítést az MVH-tól.

Az MVH elnöke felhívta a figyelmet, hogy csak június 27-ig módosíthatják a termelők szankciómentesen azokat a hibákat, amelyek szerepelnek az előzetes ellenőrzésről szóló végzésben. A hibák javítását az MVH elektronikus felületén tehetik meg a gazdálkodók. Amennyiben a hibákat javítják az érintettek, úgy  Magyarország nagyobb biztonsággal hívhatja le a több mint 400 milliárd forintnyi uniós támogatást.

A múlt évi egységes kérelmekhez kapcsolódóan az előleg- és a részfizetések után az MVH a jövő héten indítja el a végkifizetéseket. Június 30-áig, a jogszabályban rögzített határidőig az összes jogosult termelő hozzájut a teljes támogatáshoz.

Forrás: agroinform.com

Sikeres rendezvényt tudhat maga mögött a Magyar Szója Nonprofit Kft.!

 

2015. november 17-én került megrendezésre a Földművelésügyi Minisztériumban a „Szójatermesztés 2015. évi tapasztalatai és jövőbeli lehetőségei” témájú tanácskozás.

A rendezvényen több, mint száz, a szója iránt érdeklődő gazdálkodó, feldolgozó, takarmányipari képviselő és más pontokon kapcsolódó szakember vett részt. Az érdeklődők nagy létszáma köszönhető többek közt a javuló piaci lehetőségeknek és az idei évben elindult szemes pillangósok támogatásának.

 

Seiwerth Gábor, a Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében kiemelte, hogy sikeres évet tudhat maga mögött a szója ágazat, hiszen a 2015-ös évben közel 77 ezer ha-on termeltek szóját Magyarországon. Az aszály nem kedvezett a növénynek, azonban a termésátlag csökkenés országos átlagban nem éri el a 20%-ot az előző évhez képest. Ez is mutatja a szója magas szintű tűrőképességét a többi növényhez képest.

Az ügyvezető bejelentette, hogy a tagság könnyebb bővíthetősége érdekében 2015. november 12-én megalakult a Magyar Szója Egyesület. A cégbírósági bejegyzést követően elindulhat a tagok csatlakozása. Így a Kft. által képviselt célok szélesebb körben is megvalósulhatnak.

 

A megnyitót követően Gergely Márta Julianna, az FM munkatársa beszélt a szója termeléshez kötött támogatásáról, illetve a növény más támogatásokhoz való kapcsolódásáról. Ismertette a 2015. évi szója termőterületek méretét megyékre bontva, illetve az újonnan induló AKG-támogatás kapcsán kiemelte, hogy nem lesz korlátozás e vetésváltás szabályokban, mint ahogy az az előző AKG-ban megszokott volt.

 

Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke felhívta a figyelmet a szójatermesztés sarkalatos pontjaira. Mint minden növénynél, a szójánál is nagyon fontos a megfelelő a termőhely és a jó fajtaválasztás és nem elhanyagolható az agrotechnika sem. Beszámolt az idei évi ellenőrzési tapasztalatokról. A támogatást igénylők közel 8%-át ellenőrizte a hivatal és az ellenőrzöttek 1%-a esetében nem volt szója a területen!

Papp Gergely, a NAK főigazgató helyettese kiemelte, hogy a szójatermelők esetében 14 nappal kitolta az FM a határidőt a beküldendő dokumentumokra vonatkozóan. Ez nagyon sok gazdának jelentett segítséget, hiszen a nyári aszály, majd az októberi csapadékos időjárás sokakat próbára tett. Az előadása végén utalt rá, hogy a GMO-mentes szója iránti igény tovább növelheti a keresletet, így továbbra is nagy potenciált rejt magában ez a növény.

Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_1_2015Érdiné dr. Szekeres Rozália, az FM főosztályvezetője beszélt a GMO-mentes jelölés helyzetéről. Mint ismert, elfogadásra vár az a jogszabály, mely a hazai takarmányok és élelmiszeripari termékek jelölését tenné lehetővé. Ez a lépés nagyban segítheti mind a termelőket, mind a feldolgozókat a termékeik értékesítésében, és a fogyasztókat is, a termékválasztásban. A régiónkban már több pozitív példa is akad az ilyen jelölések hasznosságára. Ilyen pl. a Donau Soya Szövetség által kialakított védjegy rendszer.

Marija Kalentic a Duna Szója Szövetség kelet-európai vezetője a szünet után a Duna Szója védjegy jelentőségéről és az abban rejlő lehetőségekről beszélt. A fokozódó érdeklődés miatt már bevezetésre került az Európai Szója védjegy is, hiszen bizonyos piacok igenis igénylik a GMO-mentes szóját. Ilyen pl. Ausztria, Svájc és Németország. Kiemelkedő, hogy Szerbia meg tudja termelni magának a számára szükséges éves GMO-mentes szója mennyiséget. Fontos ez azért, mert GMO-t tartalmazó terméket nem importálnak, így a megtermelt élelmiszerek is GMO-mentesek.

Dr. Balikó Sándor a 2015. évi termelési tapasztalatokról beszélt és a jövőbeli lehetőségekről. Előadásában ismertette az idei év szélsőséges időjárási viszonyait a korábbi évekhez képest. Felhívta a figyelmet a gyomok elleni védekezésre, a szója betegségeire és kártevőire. Kiemelte, hogy a már ismert, de korábban nem vizsgált jelenség is hangsúlyos volt a szójában: a gyomirtószer-érzékenység. Ez olyan károsodást okozhat a növényekben, amely visszafordíthatatlan és akár teljes pusztuláshoz is vezethet. Nagyon fontos a szója növényvédelme, hiszen a szójánál ez az egyik döntő momentum a termesztés sikerét tekintve.

 

Dr. Tikász Ildikó, az AKI osztályvezetője érdekfeszítő statisztikákat mutatott az EU szójatermelő országainak adataiból. Kiemelte, hogy a 2015-ös évben újonnan belépő gazdaságok többsége 10-30 ha közötti területen termelt szóját. A szója versenyképessége csapadékos években kiváló, szárazabb években viszont a gyengébb termőképességű szójatermő területeken bízhatunk a más növényekkel szembeni nagyobb profitban.

Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója betekintést nyújtott a szója aktuális világpiaci helyzetébe. Előadásában elmondta, hogy a folyamatosan növekvő világpiaci igények növekvő szójatermelést hoznak magukkal. A nemzetközi piacokon már lehet látni, hogy a GMO-mentes szója esetében felárat fizet a piac. Ez hazánkban azonban nem érzékelhető egyelőre.Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_3_2015

Az előadásokat követően a moderátor, dr. Bódis László kívánt a hallgatóságnak sok sikert a munkában, kapcsolódjon az bármilyen szállal is a szójához!

/Bányai Tibor/
Az előadásanyagok itt érhetők el.

Forrás: magyarszoja.hu

Az új agrártámogatási rendszer miatt rendkívüli év és nagy kihívás az idei esztendő, soha ennyi jogcímen nem lehetett támogatást kérni, mint most – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gyuricza Csaba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke sürgette a vízgazdálkodás átalakítását és a jobb tűrőképességű növények termesztését, mivel alkalmazkodni kell a szélsőségesebb időjáráshoz.

A mezőgazdaságnak minden területen alkalmazkodnia kell a szélsőséges időjárási eseményekhez – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. “Az alkalmazkodásnak nagyon sok formája lehetséges. Ha a mezőgazdaságot tekintem, akkor általában az emberek többsége az öntözést hozza fel példának. Ha aszályos az időjárás, akkor öntözni kell, csakhogy az egész országot nem lehet öntözni, tehát ez összességében nem lehet megoldás, másfajta alkalmazkodásra van szükség” – mutatott rá a hivatal elnöke. Hozzátette: a mezőgazdasági vízhasznosítás, vízgazdálkodás teljes rendszerének az átalakítására van szükség.

Ez jelentheti például olyan növényfajok termesztésbe vonását, amelyek korábban nem voltak ismertek, de az aszálytűrő képessége sokkal jobb. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke megjegyezte, hogy nem feltétlenül csak mediterrán fajokra érdemes áttérni. “Kétségtelen, hogy ezek számára az életfeltételek kedvezőbbé váltak az elmúlt években, mint korábban voltak – ha úgy tetszik, északabbra tolódnak a növények termesztési határai. A hagyományos növények – például a kukoricának, búzának – biztonságos termeléséhez pedig fajtaváltásra lehet szükség. Egyszerűen azért, mert azok a korábbi fajták, amelyek itt termeszthetők voltak, ma már az időjárási feltételek megváltozása miatt sokkal nagyobb kockázattal termeszthetők” – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. Ezért olyan irányba ment el a nemesítés az elmúlt években, hogy próbáljanak ezeknél a fajtáknál is szárazságtűrőbb, aszálytűrőbb, nagyobb tűrőképességű növényfajtákat, hibrideket nemesíteni, és ezeket termesztésbe vonni. Ebben Magyarország jól áll – közölte az elnök. Szerinte a műszaki eszközök átalakítására is szükség lenne.

Az egységes agrártámogatási kérelmekkel kapcsolatban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke azt mondta, minden eddiginél több különböző jogcímre lehetett pályázni az új uniós költségvetési ciklus kezdetén. Rendkívüli évnek és nagy kihívásnak nevezte az ideit az új agrártámogatási rendszer miatt Gyuricza Csaba. “Mindenki számára nagyon fontos próbaév volt, ami éles bevetéssel társult, hiszen a felkészülés nagyon rövid idő volt. Nagy kihívás ez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, az agrárkamarának, és maguknak a gazdálkodóknak is, hiszen egy teljesen új rendszerrel szembesültek. A kérelmek beadása sikeres volt. Ez egy új rendszer esetében óriási eredmény, már önmagában is” – hangsúlyozta. Elmondta: soha ennyi jogcímre nem lehetett beadni támogatási kérelmet, mint ebben az évben. Ezt úgy kell elképzelni, hogy 35 különböző jogcímre lehetett egy egységes kérelem keretében pályázni a megszokott, normatív alapon járó, területalapú támogatása a különböző termeléshez kötött támogatási formákra. “Pályázniuk lehet a növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, emellett a fiatal gazda támogatás is bekerült ebben az évben az egységes kérelemrendszerbe, és a kistermelői átalánytámogatás is megjelent.

Gyuricza Csaba

Gyuricza Csaba (forrás: agrotrend.hu)

 

Körülbelül 178 ezer kérelem érkezett be, ez körülbelül 5 millió hektáros területet érint, ami az országnak több mint a fele” – közölte. Gyuricza Csaba jelezte, hogy a gazdálkodók által elérhető támogatási összeg nagysága meghaladja a 400 milliárd forintot az első összegzés szerint, idén ősszel pedig ennek nagyjából a felét előlegként kifizetik majd.

Forrás: agrotrend.hu

Idén nagyjából 178 ezer gazdálkodó nyújtotta be az az egységes támogatási kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) – mondta el Gyuricza Csaba, az MVH elnöke az MTI-nek. Az első összegzés szerint az elérhető támogatási összeg nagysága meghaladja a 400 milliárd forintot, és a támogatási jogcímeket idén is csak elektronikusan lehetett igényelni. Az idei évben több jogcímstruktúra is módosult vagy megszűnt, és új jogcímekre is lehetett pályázni. Az igénylés folyamatát az MVH folyamatosan figyelte és monitorozta. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász-hálózata is segítette a kérelmek kitöltésében.

Új támogatási lehetőségek

Az MVH elnöke a támogatási lehetőségek újdonságai közé sorolta a zöldítést. A húszféle zöldítési komponens közül a magyar gazdák leginkább az ugaroltatást, a másodvetést és a nitrogénmegkötő növények (például borsó, herefélék) termesztését választották. Ezek tették ki a zöldítésre kijelölt területek mintegy 90 százalékát, amely nagyjából 500 ezer hektárt jelent.

Új elemnek számít a fiatalgazda-támogatás is, amellyel évi mintegy kétmillió forint többletforráshoz, pótlólagos támogatáshoz juthatnak a fiatal gazdálkodók. Emellett a kistermelők egyszerűsített támogatása is újnak számít. Erre a jogcímre eddig a kérelmezők egyharmada igényelt támogatást, de még augusztus tizenötödikéig lehet jelentkezni.

Gyuricza Csaba közölte: egy gazdálkodó az idén egy hektárra mintegy 70 ezer forint alaptámogatást kaphat, ami – ha például szóját termeszt – a különböző kiegészítő támogatásokkal együtt akár elérheti a 120-130 ezer forintot is hektáronként. Ráadásul az MVH átalakította ügyfélszolgálatát is, amely már június elsejétől működik.
Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás extruder páraelszívóval monex-75 extruder szója extruder üzem extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum