Találatok erre a kulcsszóra: ‘Gönczi Krisztina’

Ahol el lehet rontani

A GM-mentes szója vetésterülete olyan kicsi a világban, hogy a vegyszergyártók nem tartják érdemesnek foglalkozni vele, így szerény a felhasználható készítmények száma. A szója tág sorközű (45 centi), alacsony növény, teljesen kifejlett állapotban sem zárja úgy a sorokat, mint a kukorica, ez pedig igencsak kedvez a parlagfűnek. Tudják ezt a földhivatal ellenőrei is, akik júliustól gyakran kilátogatnak a szójás gazdaságokba.

A sorköz ugyan alkalmas a kultivátorozásra, jót is tesz a növénynek, de a parlagfű megmarad a sorokban. Olyan évjáratokban, mint a tavalyi volt, nehéz vele boldogulni. A szója ugyanis későn került földbe, vontatottan, foghíjasan kelt, aztán a szárazság gyötörte. Bezzeg a nyári aszályban elemében volt a parlagfű. A sorokban a főnövényt is túlnőtte. „Kitaláltuk, hogy tapadásfokozóval kevert totális gyomirtót teszünk a tankba, és szivacsot tekerünk a keretre. A szórófejből alacsony nyomással épp csak annyi vegyszer került a keretre, hogy átitatódjon, de ne csepegjen. Ezt húztuk át a parlagfűn. Nem volt más megoldás” – emlékezik az extrém helyzetre a Szabadszentkirályi Zrt. ágazatvezetője, Kovács Gábor. Náluk jól előkészített, gyommentes, sík magágyba kerül a vetőmag. Utóbbinak a betakarításkor van jelentősége. Bár már öt éve foglalkoznak a pillangóssal, még mindig használnak hozzá hektáronként egy zacskónyi nitrogénkötő baktériumot tartalmazó oltóport is, ami 1500-1600 forintba kerül. Aztán preemergensen kap a tábla egy Pledge-s alapkezelést a magról kelő kétszikűek ellen, és drukkolnak, hogy jöjjön rá egy kis bemosó csapadék. Később is résen kell lenni, mert a gyom több hullámban kel, és nem mindegy, mekkora a haszonnövény és mekkora a parlagfű. Van olyan helyzet, hogy a szója még túl kicsi a védekezéshez, közben a parlagfű meg túlnövi azt a 4 leveles állapotot, amikor igazán hatékony lenne ellene a vegyszer. Szabadszentkirályon állományban osztott kezeléssel még kétszer permeteznek Refine-nal és Pulsarral.

A gyomirtási, kapálási munkacsúcs sajnos más kultúrák gépigényével is ütközik, ezért májusban, júniusban nagy a kapkodás. De aki kiismerte a szója gyengéjét, megbirkózik vele, és minden további nélkül produkálja a 3 tonnás átlagot, ahogy a Baranya megyei cég is. Az utolsó rizikós pont a betakarítás. Kulcsfontosságú, hogy egyenletes talajfelszínünk legyen, ezt kopírozva, a növény szárat alacsonyan, a legalsó, legkövérebb hüvelyek alatt el tudja vágni a gép. Egy speciális szójaasztal egyébként 8-10 millió forintba kerül, de megéri. Talán tudni érdemes még, hogy szóját a topramezon és mezotrion használata után ne vessünk; továbbá érdemes a szintén kukoricában felhasznált sulkotrion hatóanyagot és a kalászosokban alkalmazott egyes szulfonil-karbamidokat is kerülni. Egyéb kockázata nincs a növénynek.

Állati fehérje: muszáj

Miután Nagy-Britanniában a 1980-as évek végén kitört szivacsos agyhártyagyulladás (BSE) és az állati fehérje etetése között kapcsolatot találtak, egyre szigorúbb takarmányozási előírásokat vezettek be, míg végül 2001-től mindennemű állati fehérje etetését megtiltották az Unióban. A hiányzó mennyiség pótlása azóta sem oldódott meg, ezért Európa visszakozott a kérdésben: 2013-tól az akvakultúrában, idéntől a sertések takarmányában, jövőre pedig a baromfik tápjában is megjelenhet egy fajidegen, nem kérődző állat hús- és vérlisztje (keresztetetés). A takarmánygyártók azonban úgy vélik: nem olyan olcsók már ezek sem. Ugyanis a pet food, az állateledel-gyártás mindent felszív a piacról, vásárlói pedig teljesen árérzéketlenek. A legkisebb pénzű nyugdíjas is, aki magának csak csirkelábat vásárol, megveszi a macskájának a Whiskast. A magyar pet food ipar pedig alaposan megizmosodott az utóbbi években, hatalmas piacra leltünk ugyanis Oroszországban.

Forrás: Haszon Agrár Magazin

Verseny a kukoricával

„Ahol a kukorica jól terem, ott a szója is működik. Ma már olyan fajták állnak rendelkezésre, amelyekkel öntözés nélkül, az ország szinte bármely pontján elérhető a 2,5 tonnás termésátlag. Rutinos termesztők inkább 3-4 tonnára képesek, de öntözve az 5 tonnás hozam is elérhető” – állítja Bárány Sándor. Az Agroméda Kft. szakembere 400 hektárnyi integrált területen felügyeli a szójavetőmag előállítását Baranyában. Szaktanáccsal segít a növényvédelemben, agrotechnikában és közvetít a felvásárló felé is. A tavalyi 41 ezer hektáros vetésterület idén legalább 4 ezer hektárral nőni fog – jósolja –, mivel utolsó évükbe fordultak az AKG-programok (az átmeneti év miatt még egy évig kihúzhatók – a szerk.), és sokaknak csak most jutott eszébe az öt év alatt egyszer kötelezően vetendő pillangós növény.

A cég erre a Mentor, Sponsor, Isidor fajtákat ajánlja, a tenyészidő hossza ebben a sorrendben nő. Általánosságban április második felében, a napraforgó és kukorica vetése után, 12 fokos talajhőmérséklet felett vethető a szója, és az a jó, ha szeptemberben le is kerül a tábláról. A pillangós növény nitrogénigénye szerény, inkább csak a kezdeti fejlődését segíti a 30-40 kiló N-műtrágya. A foszfort és a káliumot alaptrágya formájában meghálálja. Virágzása idején – június végétől július közepéig – a 22-25 fokos meleget szereti, néhány kiadósabb esővel tarkítva. Az egyes fajták augusztus végétől október elejéig érnek, 13-14% nedvességtartalommal. A korszerű fajták legalsó hüvelykötése 12 centi felett van, betakarításkor nem peregnek, többnyire nem igényelnek szárítást sem. A mag fehérjetartalma 35-38%, olajtartalma 20-22%.

A vetőmag ára tonnánként 350-400 ezer forint, egy hektárra 80-90 kiló kell belőle, tehát a vetőmagköltség 40 ezer forint körül alakul. Nagyjából a kukoricáénak felel meg. A gazda fejében minden egyéb szempontból is a kukoricával kell versenyeznie a területért a növénynek. A jelenlegi árakkal számolva a kukoricánál is jövedelmezőbb a szója (lásd táblázat). Persze mindkét növény piaca ingadozó. Ám kettejük közül a kukorica mutatott az utóbbi 5 évben nagyobb hullámzást: képes volt megduplázni, majd harmadával csökkenteni az árát. Ezzel szemben a szója 20%-os áringadozása már-már stabilnak mondható piaccal kecsegtet. Tudni kell azt is, hogy száraz évjáratban a kukoricának, nedvesben pedig a szójának áll a zászló. Egy-egy tonna differencia pedig jelentősen módosítja a végeredményt.

Várható eredmény – öntözés nélkül -  a jelenlegi piaci árakkal számolva:

 

Kukorica

(45 ezer Ft/t, 8 t/ha)

Szójabab

(120 ezer Ft/t, 3 t/ha)

Bevétel

360 ezer Ft/ha

360 ezer Ft/ha

Termelési költség:

230 ezer Ft/ha

200 ezer Ft/ha

Haszon:

130 ezer Ft/ha

160 ezer Ft/ha

 

Forrás: Haszon Agrár Magazin

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok full-fat szója monex-75 extruderrfej monex-45 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex szaraz_kutyatap_gyartogep
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség