Találatok erre a kulcsszóra: ‘génmódosított szója’

Tíz új genetikailag módosított organizmust (GMO) tartalmazó növény élelmiszeripari és takarmányozási felhasználását hagyta jóvá pénteken az Európai Bizottság.

A testület egyúttal hét korábban kiadott GMO engedélyezését is meghosszabbította. Az uniós szintű engedély köztermesztést egyik esetben sem tesz lehetővé. A jövőben a jóváhagyás alapján több újabb génmódosított kukorica, szójabab, repce és gyapot jelenhet meg az uniós piacon takarmányozási és élelmiszeripari felhasználásra. A meghosszabbított engedélyek szintén különféle kukorica-, repce- és gyapotfajtákra vonatkoznak. A bizottság emellett kétféle génmódosított szegfű importját is jóváhagyta.

A hatályos GMO-engedélyezési eljárás szabályai szerint az Európai Bizottság csak olyan GMO-kat engedélyezhet, amelyek jóváhagyását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság támogatja, illetve az állandó és fellebbviteli bizottság egyike sem ellenzi; a tagállamok kormányait képviselő tanácsban pedig minősített többségre van szükség az engedélyezés megakadályozásához. A bizottság közleménye szerint az összesen 19 GMO engedélyezési eljárása során sem a jóváhagyás mellett, sem ellene nem alakult ki legalább kétharmados többség, így a bizottságnak ki kellett adnia az engedélyeket, amelyek 10 évig érvényesek.

Az Európai Unióban 58 GMO-t lehet élelmiszeripari és takarmányozási célra felhasználni, ezeket egészíti majd ki a most jóváhagyott 10 növény. Termesztésre eddig egyetlen génmódosított vetőmagot hagyott jóvá Brüsszel. Az egyetlen az Európai Unióban termeszthető génmódosított növény egy amerikai vállalat által engedélyeztetett kukoricafajta.

GMO kukorica

GMO kukorica

Az uniós jóváhagyás dacára Magyarországon ennek termesztése sem engedélyezett, mert a kormány az uniós GMO-rendelet védzáradékára hivatkozva az engedély magyarországi hatályát felfüggesztette. Magyarországon az alaptörvény is kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, s ezt az állam a többi között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő.

A bizottság a héten ismertette javaslatát az uniós GMO-engedélyeztetési rendelet módosítására, amellyel szándéka szerint nagyobb szabadságot szeretne biztosítani a tagállamoknak arra, hogy eldönthessék, igazodnak-e az uniós szinten kiadott GMO-engedélyekhez, vagy inkább úgynevezett opt-outért folyamodnak, azt kérve, hogy az adott ország területére az engedély ne legyen érvényes. Az opt-out kérelmet indokolni kell majd, és csak akkor lesz jóváhagyható, ha összhangban áll az uniós joggal, és az EU nemzetközi kötelezettségeivel.

Forrás: agroinform.com

Több fronton veszi fel a harcot a génmódosított élelmiszerek ellen Magyarország. Az előkészítés előtt álló fehérjeprogram a többségében GM-szóját tartalmazó takarmányokat szorítaná ki a piacról. A GMO-mentes jelölés bevezetésével pedig a boltok polcain is egyre nagyobb hely juthat a „tiszta” élelmiszereknek.

 

Nemzeti szójaprogram elindításán dolgozik a Földművelésügyi Minisztérium. A kezdeményezés célja, hogy csökkentse a főként importból érkező, génmódosított szóját tartalmazó takarmányok arányát az állattenyésztésben. Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára elmondta: Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban, amely a hazai forrásokat jobban kihasználja, és megszünteti a függést a tengerentúli importtól az élelmiszerekben és állati takarmányban felhasznált szójababnál.

 

– Egy átfogó uniós fehérjenövény-program elengedhetetlen lenne, de egyelőre nincs jele annak, hogy az Európai Bizottság gondolkodna ebben – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Magyarország ezért külön utat választott és – csatlakozva a Duna-menti szójakezdeményezéshez – elindítja saját programját. Első lépésként a földművelésügyi tárca egyeztetésre hívta a tudomány, valamint az ipar képviselőit. A szójatermesztéssel, -feldolgozással, -értékesítéssel foglalkozó ágazat szereplői pedig kezdeményezték a szakmai szervezetté alakulásukat.

 

A Magyar Szója Nonprofit Kft. néven bejegyzett szervezet egyik legfontosabb feladatának az agrotechnikai és fajtaháttér felállítását tartja. A tárca szerint ők lehetnek azok, akik biztosítják a szaporítóanyagot, a vetőmagot a termelőknek, és árualapot termeltetnek. A magyar célok megvalósítását az uniós közös agrárpolitika is támogatja. Nagy István szerint a legnagyobb ösztönzést a fehérjenövényekre adható, termeléshez kötött támogatás adhat. Ennek összege hektáronként elérheti a hatvanezer forintot. Emellett folyamatban van a GMO-mentes jelöléssel kapcsolatos előkészítő munka is. A minisztérium szakértői az ágazati szereplőkkel egyeztetve alakítják ki a részletszabályokat. Az már biztos, hogy a GMO-mentes jelöléssel ellátott hús, tej és tojás nem származhat olyan állattól, amelyikkel génmódosított takarmányt etettek. Nagy István szerint ez a fogyasztók, a gazdák és az állatok szempontjából is számos előnnyel jár. – A fogyasztók igénylik és keresik az egészséges, GMO-mentes élelmiszert, a jelöléssel pont ezt az igényt tudják majd a termelők kielégíteni. Bízunk benne, hogy a védjeggyel ellátott terméket könnyebb lesz eladni, mert jobb pozíciót jelent majd a piacon – tette hozzá az államtitkár. A védjeggyel ellátott termékek már az idén megjelenhetnek a boltokban.

gmo

GMO-mentes felirat

Az Európai Unió szabályozása szerint ma minden terméken, amelyben a GMO-s összetevő meghaladja a 0,9 százalékot, azt külön fel kell tüntetni a csomagoláson. Az egyes állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen. Az úgynevezett inverz jelölést, vagyis a GMO-mentes védjegyet korábban Németországban, Franciaországban, Ausztriában és Luxemburgban vezették be.

Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.

Fellendülést hozhat a magyar szójatermesztőknek az EU jövőre induló új támogatási rendszere, ráadásul a piaci trendek is nekik kedveznek, hiszen a GMO-mentes termékek egyre keresettebbek a piacon. Az ágazat bővülése nyomán hazai GMO-mentes szójával válthatjuk ki a génmódosított importot.

Jelentősen erősítheti a szójatermesztők pozícióját az EU 2014-2020-as agrártámogatási rendszere – írja a Szójakörkép, a Magyar Szója Nonprofit Kft. időszakos kiadványa. A szója 2015-től extra támogatásban részesül, Magyarországon várhatóan hektáronként 200 euró termeléshez kötött támogatás jut majd évente a szójatermesztőknek, a területalapú támogatás felett.

A piaci trendek is a hazai szójababnak kedveznek, miután a garantáltan GMO-mentes alapanyag iránt növekszik a kereslet az EU-ban, különösképpen Ausztriában és Németországban. A döntéshozókat a felgyorsult éghajlatváltozás és a gazdasági válság is arra ösztönzi, hogy a termelékenység mellett az önellátás erősítésére is mind több hangsúlyt fektessenek – fogalmaz a szaklap.

Hazánk a legfontosabb mezőgazdasági terményekből közel önellátó, egyedüli kivételt jelent a szója, ami a takarmányok fontos összetevője. A magyar állattenyésztés megközelítőleg 500 ezer tonna szójadarát használ fel évente, aminek csupán 10 százaléka származik magyar forrásból. A hiányzó részt Brazíliából és Argentínából importált génmódosított szójával fedezik, ami az állattartókat kiszolgáltatottá teszi a külpiaci ármozgásoknak.

Bár hazánk éghajlata megfelelő lenne, szóját mindössze a teljes szántóterület 1 százalékán, 30-40 ezer hektáron termesztenek. Helyette a gabonatermesztés élvez előnyt, ráadásul a történelem sem kedvezett a fehérjében gazdag növénynek: az 1960-as években az Európai Közösség az USA-val olyan megállapodást irt alá, amely biztosította a tengerentúlról érkező szójaimport vámmentességét.

Ezzel párhuzamosan a növény termesztésének technológiai háttere elavult, a szaktudás pedig megkopott. Az importfüggőség csillapítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hazai állattenyésztés a jövőben ne legyen kitéve a szója világpiaci ármozgásának, a dollár árfolyam-ingadozásának, és a dél-amerikai országok aktuális belpolitikai helyzetének.

Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.

A termék szinte kikerülhetetlen a takarmányozásban, de a támogatáspolitika elősegítheti a változást

Minden bizonnyal növekedni fog a következő években a hazai szójatermelés, s így esély nyílik importfüggőségünk csökkenésére is. a külföldi szója jelentős része génmódosított termékként kerül az országba, és az állatok takarmányozását szolgálja.

Magyarország fellép a génmódosított szója visszaszorítása és az e termény esetében tapasztalható importfüggőség csökkentése érdekében – jelentette ki egy hazai szójatermesztési lehetőségekkel foglalkozó tegnapi rendezvényen Feldman Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a kormány tervei szerint a jövő évtől termeléshez kötött támogatásit kaphatnak a szójatermesztők.

Emlékeztetett rá, hogy hazánk az első között csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amelynek kimondott célja, hogy csökkenjen a térségben a génmódosított szója felhasználása. Ezzel hazánk egyértelműen elkötelezte magát a nem módosított szójából és szójafehérjéből készült élelmiszerek iránt. – A polgárok mind élénkebben figyelnek arra, hogy a megvásárolt élelmiszerek GMO-mentesek legyenek. Ezért a kormány kiemelten támogatja a törekvést, amely a fogyasztók számára a szabad választás lehetőséget termeti meg – tette hozzá. Mindez – fejtette ki – egyrészt az előállítás átlátható nyomon követhetőségének biztosításával, másrészt pedig a GMO-mentes élelmiszerek egyértelmű jelölésével képzelhető el.

Feldman Zsolt fontosnak nevezete, hogy a cél nem önmagában a termelés növelése, hanem az,   hogy a jó minőségű, egészséges hazai termelés az itthoni piacon találjon vevőre, a magyar fogyasztókhoz jusson, felváltva a nehezen ellenőrizhető importtermékeket. A helyettes államtitkár szerint a takarmánynövény-termesztés – beleértve a magas fehérjetartalmú szóját – és a takarmány-előállítás ösztönzésére van szükség ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a génmódosított tételekkel szennyezett tengerentúli fehérjeimportot, és az állattartókat minél több hazai takarmánnyal lássuk el. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a közös agrárpolitika reformja során olyan feltételeket építettek be a támogatási rendszerbe, amelyek segítik a szójababtermelés elterjedését.

Magyarországon tavaly az előző évhez képest 12%-kal nagyobb területen, 41 ezer hektáron termeltek szóját, a betakarított termés mennyiség pedig elérte a 85 ezer tonnát. Mindez a hazai igények alig 10-15%-át fedezi. A takarmánygyártó társaságok és az állattartók ezért a haszonállatok etetésére felhasznált szója szinte 100%-át importból szerzik be. Egyes becslések szerint a szójafehérje a feldolgozott élelmiszerek 60%-ában jelen van mint állagjavító. A világ szójatermelésének 80%-át génmódosított fajták adják.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének titkára szerint biztosra vehető a szójatermelés uniós és hazai felfutása, ami elsősorban a megváltozott támogatási rendszer következménye. Tavaly a közösség átsorolta a szóját az olajnövények kategóriájából a fehérjenövények közé, s így a zöldesítésnek nevezett rendszerben – amely kötelezi a nagyobb gazdaságokat több fajta növény termesztésére – a szóját is be lehet kapcsolni a vetésszerkezetbe.

Forrás: Magyar Nemzet, 2014. február 26.

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruderrfej szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto szaraz_kutyatap_gyartogep
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség