Találatok erre a kulcsszóra: ‘genetikailag módosított organizmus’

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt Ulmban, az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves fórumán. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához, és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez. 2020-ig több, mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idei évben született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe. Mivel sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agroinform.com

A hazai szójatermelés fokozásával váltaná ki a takarmányozásban felhasznált, genetikailag módosított (GM) importszója jelentős részét a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Az uniós támogatásoknak köszönhetően A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idén 72,2 ezer hektárra nőtt, 2020-ig pedig várhatóan 120 ezer hektárra bővül.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves ulmi fórumán. Magyarországon a GMO mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez.

Extratámogatás

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak. 2020-ig több mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idei évben 72,2 ezer hektárra nőtt. A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Az elsők vagyunk az új szabályozásban

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem – mutatott rá, egyben jelezte, hogy Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe.

Tény ugyanakkor, hogy sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agrarszektor.hu

Megalakult a GMO-mentes egyesület Magyarországon. A 11 tagot számláló szervezet elősegíti a magyar mezőgazdaság versenyképességének megteremtését a hazai és export piacokon, valamint közreműködik a GMO-mentes élelmiszerek fogyasztásának népszerűsítésében és azt is szem előtt tartja, hogy mind több tag és támogató csatlakozzon e törekvéshez.

Magyarországon az elsők között alakulhatott meg a GMO-mentes egyesület – írja a nak.hu. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország ratifikálta először a GMO-mentességről szóló egyezményt, majd saját hatáskörében kitiltotta a génmódosított anyagokat a köztermesztésből.  A cél az, hogy először a hús, a tej, a tojás, a hal és a méz váljon GMO-mentessé, majd a lehető legtöbb élelmiszer – tette hozzá az államtitkár.

Ezért ősztől, de legkésőbb jövő év januárjától védjegy tanúsítja majd a boltok polcain lévő árukon a génmódosítás-mentes minőséget. Nagy István úgy véli, hogy a kutatóknak, a termelőknek és a forgalmazóknak közös erőfeszítéseket kell tenniük a fejlődésért.

A GMO-mentes Magyarországért Egyesületet olyan szervezetek, gazdák, illetve természetes személyek alapították, akik a mezőgazdaságból, a mezőgazdaságért élnek – jelentette ki Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt., az egyik alapító cég vezérigazgatója. Szerinte a fogyasztóknak alapvető joguk, hogy nyomon követhessék az asztalukra kerülő élelmiszerek útját, s ellenőrizhessék azok génmódosítás-mentességét.

Emellett kutatócsoportok vizsgálják, hogy okoznak-e betegségeket a génmódosított élelmiszerek. Egyes vélemények szerint akár az allergiás, vagy a rákos megbetegedések egy része is a „szennyezett” anyagokat tartalmazó élelmiszerekre vezethető vissza.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy a GMO-mentes Magyarországért Egyesület iránt hatalmas az érdeklődés, így egy hónapon belül akár többszörösére nőhet a tagok száma.

A kép forrása: privátbankár.hu

A kép forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrarszektor.hu

A genetikailag módosított növények (GMO) tervezett termesztési tilalmáról folytatott vitában a tartományok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Christian Schmidt (CSU) német mezőgazdasági miniszterre.

Rheinland-Pfalz (Rajna-vidék – Pfalz) és más zöld, kormányzásban résztvevő tartományok pénteken saját törvénytervezetet nyújtottak be a parlamentbe, amiben országos tilalmat javasolnak. Schmidt ezzel szemben tartományi szinten törekszik a tilalomra, mert ezt tartja jogilag a legbiztosabb módszernek. A háttérben az áll, hogy az Európai Unió államai hamarosan nagyobb függetlenséget kapnak, hogy az Európában engedélyezett génmódosított növények termesztését a saját területükön megtiltsák. Ehhez minden egyes esetben kényszerítő okokat kell felmutatni, általános termesztési tilalom vagy korlátozás nem lehetséges.

Schmidt az Európai Unió ún. Opt-out irányvonalát őszig át szeretné ültetni az egyes országok jogrendszerébe. Ugyanakkor a német kormányon belül is tapasztalható ellenállás: Barbara Hendricks (SPD) környezetvédelmi miniszter CSU-kollégájától eltérően az országos szabályozás mellett áll. Kompromisszumként Schmidt már bővítette törvénytervezetét. Az új tervezet egy országos és tartományi szakértőkből és képviselőkből álló termesztési bizottság felállítását tervezi. A 20 tagnak minden egyes növény esetében közöst döntést kell hozni, hogy milyen kényszerítő okok szólnak a tilalom mellett, és javaslatot kell tenniük az országos vagy a regionális megvalósításra. A tartományok szerint ez kevés.

Forrás: agrotrend

Hivatalosan is elfogadta hétfőn az Európai Unió Tanácsa azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy minden uniós tagállam maga döntse el, hogy engedélyezi-e a területén a genetikailag módosított organizmusok köztermesztését.

A GMO-k uniós engedélyezési szabályai tavaly tavasszal kerültek ismét reflektorfénybe. Egy-egy GMO-ról ugyanis két bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) kell döntenie. Ha az EFSA támogatja és egyik bizottság sem ellenzi, akkor az Európai Bizottság köteles kiadni a termesztési engedélyt, amely az egész Európai Unióra érvényes. Ez alól csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával bújhat ki minden tagállam, amelyet eredetileg nem erre a célra találtak ki, és amelynek nagyon szigorú feltételei vannak.

A tagállamok kormányainak képviselőiből álló tanács csak akkor tudja megakadályozni az engedély kiadását, ha az uniós tagok minősített többsége határozottan ellene szavaz. Tavaly tavasszal egy GMO-kukorica esetében nem volt meg ugyan a súlyozott minősített többség, de szám szerint a tagországok döntő hányada ellenezte az engedély kiadását. Ez mozdította ki a patthelyzetből a most elfogadott jogszabály tervezetét.

Az új jogszabály az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak.
Az Európai Parlament már januárban elfogadta a jogszabály-tervezetet, amely így 20 nappal azt követően lép majd hatályba, hogy közzéteszik az EU hivatalos közlönyében.

Forrás: Agrotrend

GMO kukorica

GMO kukorica (fotó: Shutterstock)

 

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás full-fat szója monex-45 extruder Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder monex-45 extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség