Találatok erre a kulcsszóra: ‘Földművelésügyi Minisztérium’

A Földművelésügyi Minisztérium idén is október 16-át követően kezdi el a közvetlen támogatások ezúttal magasabb, 70%-os előlegének kifizetését. Továbbá hazai forrásból a közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó egyes átmeneti nemzeti támogatások egy részét is folyósítanák az utolsó negyedévben.

Megközelítőleges euró összegeket már eddig is tudtunk, de miután az átváltási árfolyam csak szeptember végén vált ismertté, a pontos forint összegek mindezidáig várattak magukra. Az ország számára euróban folyósított közvetlen támogatások átváltási árfolyama a szeptember 30-i legutolsó, EKB által meghatározott középárfolyam. Az idei évben tehát 313,45 Ft-tal kell átszámolni a közvetlen támogatások összegét.

Apró változás történt a SAPS terén, amit nem árt figyelembe venni. A KAP reform során ugyanis az a döntés született, hogy a közvetlen támogatások 30%-át kötelezően bizonyos környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani. Ez az, amit zöldítés néven már jól ismerünk.

A támogatási rendszernek tehát az a komponense, amelyet jelenleg SAPS-nak nevezünk, nem azonos azzal a SAPS támogatással, amelyet EU csatlakozásunk óta, 2014-ig kaptak a termelők. Ez a mostani SAPS, a zöldítésért járó komponenssel együtt teszi ki az eddigi területalapú támogatásnak nagyságrendileg megfelelő, ~70.000,- Ft-os összeget. Vagyis a gazdálkodó két jogcímen kapja majd a korábbi SAPS-ot, 45.525,- Ft SAPS és 25.354,- Ft zöldítés jogcímeken.

Ilyen összegek várhatóak az idén:
eloleg

De mielőtt fejben elköltenénk az előleget, nem árt leszögezni, hogy természetesen ez nem azt jelenti, hogy október 16-án mindenkinek elutalja az MVH az összes támogatásának 70%-át. Az előlegek ugyanis csak akkor kerülnek folyósításra, ha az illető gazdálkodó támogatási kérelme már túl van az ellenőrzésen, és csak akkor kapja a maximális összeget, ha mindent rendben találtak, vagyis, ha az adott gazdálkodó esetében semmilyen levonás nem történt és semmilyen további kockázat nem áll fenn.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy azok a gazdálkodók, akiknél az ellenőrzés még folyamatban van (az MVH-tól bármilyen végzést, vagy adategyeztetésre való felszólítást kaptak, illetőleg EFA kompenzációval élnek, KM ellenőrzés előtt állnak, stb), várhatóan később jutnak majd az előleg összegéhez.

Az előlegek kifizetése terén is előfordulhat, hogy egyesek csak SAPS előleget kapnak, míg mások SAPS és zöldítés, megint mások pedig  pl. csak SAPS és ÁNT támogatások előlegét.

Ezt olvasva egyesek bosszankodhatnak, hogy eszerint pont ők nem kapják majd meg, ami „jár” nekik. Nem árt azonban szem előtt tartani, hogy az előlegfizetés nem kötelesség, hanem egy lehetőség, amellyel a tagállam élhet, ha mindent rendben talál a gazdálkodónál. Helyesebb tehát, ha az előlegre úgy gondolunk, mint amit kiérdemelhetünk, ha szerencsénk van és mindent jól csináltunk, mintsem úgy, mint ami „jár” nekünk.

Forrás: agroinform.com

Több fronton veszi fel a harcot a génmódosított élelmiszerek ellen Magyarország. Az előkészítés előtt álló fehérjeprogram a többségében GM-szóját tartalmazó takarmányokat szorítaná ki a piacról. A GMO-mentes jelölés bevezetésével pedig a boltok polcain is egyre nagyobb hely juthat a „tiszta” élelmiszereknek.

 

Nemzeti szójaprogram elindításán dolgozik a Földművelésügyi Minisztérium. A kezdeményezés célja, hogy csökkentse a főként importból érkező, génmódosított szóját tartalmazó takarmányok arányát az állattenyésztésben. Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára elmondta: Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban, amely a hazai forrásokat jobban kihasználja, és megszünteti a függést a tengerentúli importtól az élelmiszerekben és állati takarmányban felhasznált szójababnál.

 

– Egy átfogó uniós fehérjenövény-program elengedhetetlen lenne, de egyelőre nincs jele annak, hogy az Európai Bizottság gondolkodna ebben – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Magyarország ezért külön utat választott és – csatlakozva a Duna-menti szójakezdeményezéshez – elindítja saját programját. Első lépésként a földművelésügyi tárca egyeztetésre hívta a tudomány, valamint az ipar képviselőit. A szójatermesztéssel, -feldolgozással, -értékesítéssel foglalkozó ágazat szereplői pedig kezdeményezték a szakmai szervezetté alakulásukat.

 

A Magyar Szója Nonprofit Kft. néven bejegyzett szervezet egyik legfontosabb feladatának az agrotechnikai és fajtaháttér felállítását tartja. A tárca szerint ők lehetnek azok, akik biztosítják a szaporítóanyagot, a vetőmagot a termelőknek, és árualapot termeltetnek. A magyar célok megvalósítását az uniós közös agrárpolitika is támogatja. Nagy István szerint a legnagyobb ösztönzést a fehérjenövényekre adható, termeléshez kötött támogatás adhat. Ennek összege hektáronként elérheti a hatvanezer forintot. Emellett folyamatban van a GMO-mentes jelöléssel kapcsolatos előkészítő munka is. A minisztérium szakértői az ágazati szereplőkkel egyeztetve alakítják ki a részletszabályokat. Az már biztos, hogy a GMO-mentes jelöléssel ellátott hús, tej és tojás nem származhat olyan állattól, amelyikkel génmódosított takarmányt etettek. Nagy István szerint ez a fogyasztók, a gazdák és az állatok szempontjából is számos előnnyel jár. – A fogyasztók igénylik és keresik az egészséges, GMO-mentes élelmiszert, a jelöléssel pont ezt az igényt tudják majd a termelők kielégíteni. Bízunk benne, hogy a védjeggyel ellátott terméket könnyebb lesz eladni, mert jobb pozíciót jelent majd a piacon – tette hozzá az államtitkár. A védjeggyel ellátott termékek már az idén megjelenhetnek a boltokban.

gmo

GMO-mentes felirat

Az Európai Unió szabályozása szerint ma minden terméken, amelyben a GMO-s összetevő meghaladja a 0,9 százalékot, azt külön fel kell tüntetni a csomagoláson. Az egyes állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen. Az úgynevezett inverz jelölést, vagyis a GMO-mentes védjegyet korábban Németországban, Franciaországban, Ausztriában és Luxemburgban vezették be.

Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.

Már a jövő év elején lehetővé válhat a génmódosított organizmusokat (GMO) tartalmazó, s az ezen összetevőktől mentes élelmiszerek megkülönböztetése a termékek címkéin – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István tájékoztatása szerint a jogszabályt úgy módosítaná, hogy lehetővé tenné a GMO-mentesség feltüntetését. Hozzátette: előreláthatóan már a tavaszi ülésszak végén, de legkésőbb őszi elején tárgyalhatja a módosítást.

A politikus reményei szerint a vásárlói elvárásoknak megfelelni igyekvő termelők lényegében kénytelenek lesznek áttérni azon takarmányozási módszerekre, amelyekkel ki lehetne váltani az import GMO-szóját. E kényszerűség – tette hozzá – egyébként gazdasági előnyökkel is jár a gazdálkodóknak, mert a jelenleg még kísérletezési stádiumban lévő hazai takarmánykeverék olcsóbb az import GMO-szójás változatnál. A tervek szerint a keverékkel kapcsolatos kísérletek nagyüzemi körülmények között tartott állatok esetében is véget érnek az év végére. Ezért 2016. elejétől már minden szempontból elő lesz készítve a GMO-mentes magyar
élelmiszerek boltokban való megjelenése.

Az államtitkár egyébként egy, a Mezőfalvai Zrt.-nél tartott sajtótájékoztatón jelentette be január 22-én, hogy Magyarország a GMO-mentes tej, hús és tojás előállítására készül. Jelezte, hogy az agrárkormányzat első lépésként a hazai állati takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga, a jelentős fehérjeforrásnak számító import szója kiváltását kezdte el. Mivel a többségében Dél-Amerikából származó növényt génmódosított eljárással termesztik, ezért új fehérje programot hirdettek, amelynek célja a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazása. A takarmányozási probléma megoldása érdekében bevonták a programba az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetet, valamint az agrár felsőoktatás kiemelt intézményeinek takarmányozással és állattenyésztéssel foglalkozó tanszékeit.

A világ génmódosított növény termelésének 99 százalékát négy fontos mezőgazdasági haszonnövény adja:  a szója, a kukorica, a repce és a gyapot. Ezek közül Magyarországon nem ideálisak a klimatikus feltételek a szója termeléséhez sem. Mindez azért is fontos, mert miközben a hazai fehérjenövények – szója, csicseriborsó, lóbab, csillagfürt – termelési területe csökkent, megugrott az állattenyésztés importfehérjére alapozott takarmányozási gyakorlata, ami egyébként jelentős költségnövelő tényező: az állattenyésztés igényeit ezért jelenleg csak behozatallal lehet kielégíteni. Európa szójafehérje-ellátása az Egyesült Államoktól illetve egyes dél-amerikai országoktól függ, ahol engedélyezett a GMO-szója termesztése.

gmo-mentesség

gmo-mentesség (fotó: Shutterstock)

Az államtitkár kiemelte, hogy az állati takarmányozás megnövekedett energiaigényének fedezéséhez a gabonamagvak (kukorica, búza), a silózott takarmányok (silókukorica, fűszenázs, zöld gabona szenázs) többnyire megfelelő minőségben rendelkezésre állnak, de a tejtermelést biztosíró tehénállomány fehérjeellátása nem megnyugtató. Utóbbi megoldásaként szóba jöhet például az extrahált napraforgódara, az extrahált repcedara, a kukoricaglutén és a DDGS (kukorica alapú bio alkohol előállítás) szárított mellékterméke. Ez utóbbival kapcsolatban zajlanak az említett ígéretes kísérletek, amelyek előreláthatóan már az év vége előtt befejeződnek.

Forrás: NAK lap (III. évfolyam, 2. szám)

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder páraelszívóval full-fat szója szója extruder üzem extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség