Találatok erre a kulcsszóra: ‘FM’

Magyarország elkötelezett a GMO-mentes növénytermesztés mellett, és az FM célként tűzte ki azt is, hogy a GMO-mentesség a takarmány-előállításban is megvalósuljon. Ezért a hazai támogatási rendszer 2014-től az eddiginél erőteljesebben ösztönzi a szójatermesztést

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) reményei szerint a 2014-es 40 ezer hektár körüli szója-termőterület a közeljövőben a háromszorosára fog növekedni. Kérdés, hogy az így megtermelt többlet mire lesz elegendő, illetve, hogy inkább exportálásra kerül-e, vagy a magyar állattenyésztők fogják hasznosítani?

A hagyományosan gabonacentrikus magyarországi vetésszerkezet mellett a szója térhódítását a gyengének tartott jövedelmezősége nagymértékben korlátozta, viszont a KAP 2014–2020 időszakának közvetlen támogatásai – úgy tűnik – már 2015-ben lendületet adtak a termesztésnek. A vetésterület (vetőmagtermesztéssel együtt) a 2014. évi 43 ezer hektárról 77 ezer hektárra emelkedett 2015-ben, ami csaknem 80 százalékos növekedést jelent.

A szója vetésterületének alakulása Magyarországon

A szója vetésterületének alakulása Magyarországon

Hazai szójatermesztési tapasztalatok

Magyarországon 1930-1945 között még alig több mint 1600 hektáron foglalkoztak szója termesztésével. Az 1970-es évektől kezdett növekedni a szójatermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma (a hazai fehérjeszükséglet megtermelésének igényével). Az utóbbi években jellemzően 30-40 ezer hektáron folyt Magyarországon szójatermesztés.

A szója rövid bemutatása

A szója az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye (immár ötezer éves). Jelenlegi sikerét közel 40 százalékos fehérjetartalmának köszönheti, amelyben a nélkülözhetetlen aminosavak is jelentős mértékben fordulnak elő. Emberi táplálkozásra és takarmányozásra egyaránt kitűnően használható, húspótló termékeket és különféle értékes élelmiszereket készítenek belőle. Fehérjetartalma mellett 20 százalékos az olajtartalma. Olajának egy része lecitin, amelyet gyógyászati célokra használnak. Vetésterülete alapján a szója a világon a negyedik legjelentősebb növény, ma már több 100 millió hektáron vetik, termésmennyisége pedig meghaladja a 300 millió tonnát.

Termőtájai

Magyarország a szója termőterületének északi határán fekszik, kutatók felmérései alapján talajtani szempontból kb. 400 ezer ha, éghajlati adottságok alapján pedig kb. 300 ezer ha felel meg a szójatermesztés kívánalmainak.

A szója virágzása idején igényli a jó vízellátást és a levegő magas relatív páratartalmát, viszont az érés időszakában (szeptemberben) a meleg, száraz időjárást kedveli. A szója származási helyén a monszun klíma alatt a virágzás és terméskötés idején a meleg levegő magas páratartalmú is, emiatt termőterületének kiválasztásakor nem szabad elfeledkezni a vízigényének figyelembe vétele mellett a páratartalommal szemben támasztott igényéről sem. Ha a júliusban és augusztus első felében a levegő páratartalma nem elégséges számára, a megfelelő vízellátás sem biztosítja a nagy termés lehetőségét.

Legmegfelelőbb termőtájak a szójatermesztés számára Északnyugat-Dunántúl (Alpokalja), Délkelet-Dunántúl (Dél-Baranya), Duna-Tisza köze (Bácskai löszhát), Északi hegyvidék (Sajó-Hernád völgye), Nagyalföld (Békés-Csanádi löszhát).

Vetésterületek elhelyezkedése

Vetésterületek elhelyezkedése 2015-ben

A GMO-mentes szója felhasználási területei

A génmódosított szervezetekkel és a belőlük származó élelmiszerekkel szembeni fogyasztói ellenérzések miatt a GMO-mentesség ma már számszerűsíthető többlet értéket képvisel a kontinensen. Általános irányvonal, hogy a baromfihús-, a tojás- és a tej jelentik azokat a stratégiai árucikkeket, amelyeknél az élelmiszerláncok leginkább megkövetelik a GMO-mentességet. A GMO kérdése azért is nagy jelentőségű, mert folyamatosan növekszik a fehérjenövények iránti kereslet, és ebben a GMO-szójának meghatározó szerepe van.

A szója szempontjából az Európai Unió rendkívüli mértékben függ az importtól, hiszen az állati takarmányhoz szükséges szójaliszt 70 százalékát Dél-Amerikából importálja. Jelenleg a keveréktakarmányok 90 százaléka tartalmaz import génmódosított összetevőket. A növekvő fogyasztói igények eredményeként a tanúsítottan GMO-mentes szójabab és -dara iránt is bővül a kereslet, ezért a GMO-mentes szója felárának növekedésére lehet számítani a világpiacon, miután a GMO-k gyors térhódítása következtében szűkülnek a hagyományos szójaterületek a főbb exportőr országokban. Az EU így mindinkább kénytelen alternatív – elsősorban saját – forrásokból biztosítani a GMO-mentes alapanyagok iránti növekvő belső keresletét.

Belföldi kereslet alakulása

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számításai szerint a hazai állattenyésztési ágazat fehérjetakarmányalapanyag-szükséglete hozzávetőleg 637 ezer tonna szójababból biztosítható (2014), ami a jelenleg jónak mondható (2,6 t/ha) termelésátlag mellett mintegy 245 ezer hektár termőterület-igényt jelent.

Ezt a számot összevetve az FM által vizionált 100-120 ezer hektáros szója termőterülettel megállapíthatjuk, hogy elméletileg – a jelenlegi állatállomány mellett – a közeljövőben a hazai takarmányigény felét lehetne hazai termésű GMO-mentes szója alapanyagból kielégíteni. A szójatermesztés technológiai színvonalának emelkedésével ez az arány javulhat, de amennyiben a teljes önellátást tűzzük ki célul, akkor mindenképpen szükséges az alternatív takarmánynövények termőterületének növelése is.

Az AKI információi szerint 2015-ben a hazai GMO-mentes szójababtermés mintegy 60-70 százalékát exportáltuk, ebből arra lehet következtetni, hogy itthon még nincs akkora fizetőképes kereslet, ami a teljes szójababtermés belföldi felhasználását lehetővé tenné.

Szójafelhasználás Magyarországon

Takarmányozási szójafelhasználás Magyarországon

A közelmúltban itthon végrehajtott, illetve jövőre tervezett ÁFA-csökkentések révén a sertés tőkehús, illetve baromfihús, valamint a tojás piacának fehéredése várhatóan kedvező hatással lesz az ágazat szereplőinek jövedelmezőségére is, és megnyithatja az utat a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó, GMO-mentes élelmiszeripari alapanyag nagyobb volumenű előállításának irányába.

Ugyanakkor a nyilvánvalóan prémiumterméknek számító GMO-mentes élelmiszerek forgalmának hazai bővülésére a magyar fogyasztók jelenlegi alacsony fizetőképes keresletéből fakadó árérzékenysége lehet korlátozó hatással.

Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központja a magyar mezőgazdasághoz kapcsolódóan folyamatosan készíti és teszi közzé iparági elemzéseit, hogy minél több és hasznosabb információt szolgáltasson a hazai agrárpiac szereplői számára. Az iparági elemzéseket IDE KATTINTVA érheti el.

Forrás: agroinform.com

A hazai szójatermelés fokozásával váltaná ki a takarmányozásban felhasznált, genetikailag módosított (GM) importszója jelentős részét a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Az uniós támogatásoknak köszönhetően A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idén 72,2 ezer hektárra nőtt, 2020-ig pedig várhatóan 120 ezer hektárra bővül.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves ulmi fórumán. Magyarországon a GMO mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez.

Extratámogatás

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak. 2020-ig több mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idei évben 72,2 ezer hektárra nőtt. A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Az elsők vagyunk az új szabályozásban

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem – mutatott rá, egyben jelezte, hogy Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe.

Tény ugyanakkor, hogy sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agrarszektor.hu

A Földművelésügyi Minisztérium könnyíteni kíván a termelők helyzetén és két héttel, november 15-ig meghosszabbítja a szemes fehérjetakarmány-növények tárolására, illetve az értékesítésére vonatkozó dokumentumok másolatainak leadási határidejét.

Mivel az elmúlt időszakban a heves esőzések nehezítették a betakarítást, több szójatermesztő körzetben is problémát jelenthetne a dokumentáció naprakész vezetése, leadása, ezért döntött a minisztérium a határidő módosításáról. A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 20.§-a rendelkezik a termeléshez kötött szemes fehérje növények támogatásának feltételeiről.

E rendelkezés értelmében az érintett termelőknek – a gazdálkodási napló mellett – támogatására jogosult területen termelt szemes fehérjetakarmány-növényekre vonatkozóan meg kell küldeniük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak a tárolásra, illetve az értékesítésre vonatkozó dokumentumok másolatát. Erre a betakarítást követő két héten belül, de legkésőbb – a jelenlegi határidő módosítással – november 15-ig kell sort keríteni.

Forrás: agroinform

A Földművelésügyi Minisztérium idén is október 16-át követően kezdi el a közvetlen támogatások ezúttal magasabb, 70%-os előlegének kifizetését. Továbbá hazai forrásból a közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó egyes átmeneti nemzeti támogatások egy részét is folyósítanák az utolsó negyedévben.

Megközelítőleges euró összegeket már eddig is tudtunk, de miután az átváltási árfolyam csak szeptember végén vált ismertté, a pontos forint összegek mindezidáig várattak magukra. Az ország számára euróban folyósított közvetlen támogatások átváltási árfolyama a szeptember 30-i legutolsó, EKB által meghatározott középárfolyam. Az idei évben tehát 313,45 Ft-tal kell átszámolni a közvetlen támogatások összegét.

Apró változás történt a SAPS terén, amit nem árt figyelembe venni. A KAP reform során ugyanis az a döntés született, hogy a közvetlen támogatások 30%-át kötelezően bizonyos környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani. Ez az, amit zöldítés néven már jól ismerünk.

A támogatási rendszernek tehát az a komponense, amelyet jelenleg SAPS-nak nevezünk, nem azonos azzal a SAPS támogatással, amelyet EU csatlakozásunk óta, 2014-ig kaptak a termelők. Ez a mostani SAPS, a zöldítésért járó komponenssel együtt teszi ki az eddigi területalapú támogatásnak nagyságrendileg megfelelő, ~70.000,- Ft-os összeget. Vagyis a gazdálkodó két jogcímen kapja majd a korábbi SAPS-ot, 45.525,- Ft SAPS és 25.354,- Ft zöldítés jogcímeken.

Ilyen összegek várhatóak az idén:
eloleg

De mielőtt fejben elköltenénk az előleget, nem árt leszögezni, hogy természetesen ez nem azt jelenti, hogy október 16-án mindenkinek elutalja az MVH az összes támogatásának 70%-át. Az előlegek ugyanis csak akkor kerülnek folyósításra, ha az illető gazdálkodó támogatási kérelme már túl van az ellenőrzésen, és csak akkor kapja a maximális összeget, ha mindent rendben találtak, vagyis, ha az adott gazdálkodó esetében semmilyen levonás nem történt és semmilyen további kockázat nem áll fenn.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy azok a gazdálkodók, akiknél az ellenőrzés még folyamatban van (az MVH-tól bármilyen végzést, vagy adategyeztetésre való felszólítást kaptak, illetőleg EFA kompenzációval élnek, KM ellenőrzés előtt állnak, stb), várhatóan később jutnak majd az előleg összegéhez.

Az előlegek kifizetése terén is előfordulhat, hogy egyesek csak SAPS előleget kapnak, míg mások SAPS és zöldítés, megint mások pedig  pl. csak SAPS és ÁNT támogatások előlegét.

Ezt olvasva egyesek bosszankodhatnak, hogy eszerint pont ők nem kapják majd meg, ami „jár” nekik. Nem árt azonban szem előtt tartani, hogy az előlegfizetés nem kötelesség, hanem egy lehetőség, amellyel a tagállam élhet, ha mindent rendben talál a gazdálkodónál. Helyesebb tehát, ha az előlegre úgy gondolunk, mint amit kiérdemelhetünk, ha szerencsénk van és mindent jól csináltunk, mintsem úgy, mint ami „jár” nekünk.

Forrás: agroinform.com

FM: Ősszel meghozhatják azokat a jogszabályokat, amelyek lehetőséget adnak a génmódosításmentes (GMO-mentes) termékek megjelölésére.

Nagy István, az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában szombaton azt mondta, később ezt a fajta termékmegjelölést európai szinten is össze kell hangolni. Ha Magyarország “zászlóvivőként” ezt meglépi, akkor új piaci szegmenst hódít, amellyel piaci előnyre tehet szert, így a gazdák versenyképességét ezzel is növelni tudná.

Az államtitkár kitért rá: az országok egyetértenek abban, hogy jelölni kell a GMO-mentes termékeket (ezt egy konferencián is megerősítették).

Nagy István elmondása szerint a szakemberek dolgoznak azon, hogy a szóját egy alternatív fehérjével váltsák ki, de a gyakorlati megvalósítás sok kérdést vet fel. Jelezte, hogy csak Magyarországon 750 ezer tonna szóját használnak fel, így a megoldást “nem lehet megúszni”.

Elkezdődnek a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes élelmiszerekről és takarmányokról szóló európai uniós tárgyalások – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Nagy István, az FM parlamenti államtitkára szerint Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége a génmódosított élelmiszerek és takarmányok piacra jutásának megakadályozása és a köztermesztés tiltása.

A GMO mentes élelmiszerekről és takarmányokról szóló tervezet tárgyalások elkezdődhetnek – írja az MTI. A javaslat gyakorlati végrehajthatóságával, kereskedelempolitikai összefüggéseivel több tagállam nem értett egyet, de hétfői tanácsi vitán a 2015 második félévében EU-elnökségi feladatokat ellátó Luxemburg agrárminisztere megerősítette: a felmerülő kérdések tisztázása érdekében, az előterjesztő Európai Bizottsággal együttműködve hamarosan megkezdik a szakértői szintű tárgyalást.

Az FM szerint a génmódosított élelmiszerek és takarmányok nemzeti szintű korlátozásáról és tiltásáról a részletes tárgyalások Magyarország elkötelezett fellépésének eredményeként indulhatnak meg. Nagy István úgy véli: Magyarországnak kötelessége megakadályoznia a génmódosított élelmiszerek és takarmányok piacra jutását, illetve azok köztermesztésbe kerülését.

Forrás: agrárszektor.hu

Elfogytak a legkeresettebb szójavetőmagok a hazai piacon, mert az idén jelentősen nőtt a szója iránti érdeklődés a gazdálkodók körében. Az új uniós támogatási rendszerben ugyanis hektáronként 60 ezer forint extratámogatást kaphatnak azok, akik úgynevezett fehérjenövényeket – így szóját – vetnek. A plusztámogatás hatására a hazai vetésterület 50-60 százalékkal nőhet tavalyhoz képest, de mostantól a termelőknek meg kell elégedniük a kevésbé kurrens fajtákkal is, ha a vetőmagokat most akarnák beszerezni.

A legkurrensebb szójafajták minősített vetőmagjai már elfogytak a hazai piacon – közölte az agrárszektor.hu-val Polgár Gábor, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Az agrárkamarai falugazdászok korábbi felmérései szerint a termelők az idén mintegy 63 ezer hektár szója vetését ütemezték be, és ez csaknem 50 százalékos növekedést jelentene a tavalyi 42-43 ezer hektárral szemben. Bár a közelmúltig még csak 25-30 ezer hektáron került földbe a mag, de a legkeresettebb szójavetőmagokból máris kimerültek a készletek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vetőmaghiány lenne a hazai piacon, mivel a tavaly előállított, minősített készletek fedezik az igényeket, bár a gazdáknak mostantól a kevésbé ismert fajtákkal is meg kell elégedniük – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A szója iránti érdeklődés egyértelműen azért növekszik, mert az idéntől élessé vált új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) hektáronként 60 ezer forintos extratámogatás lép életbe az úgynevezett szemes fehérjenövények termelésére, ha a teljes vetésterület nem haladja meg a Földművelésügyi Minisztériumban (FM) becsült 67 ezer hektárt. Így a mintegy 68-70 ezer forintos idei hektáronkénti területalapú támogatással együtt 128-130 ezer forintot kaphatnak egy hektárra azok, akik fehérjenövényeket vetnek, ezek közül pedig nálunk a szója a legnépszerűbb.

Az extratámogatás annyira vonzó lehet, hogy egyes gazdálkodók a növényt olyan területekre is elvethetik, amelyek egyáltalán nem alkalmasak a szója termelésére. Így akár a megszerezhető uniós forrásokat is kockáztathatják, mivel a szabályozás előírja, hogy minimálisan egy tonnás termésátlagot kell elérniük. Bár a jó termőképességű, minősített vetőmagok kötelező használata ennél sokkal jobb eredményeket tesz lehetővé, a növénynek nem kedvező termőhelyeken így is előfordulhat, hogy a hozamok jóval elmaradhatnak az 1,6-2,3 tonna közötti, több éves hektáronkénti termésátlagtól.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint a plusztámogatásokkal el lehetne érni, hogy az elmúlt évek 40 ezer hektár körüli területnagysága megháromszorozódjon. A tárca szerint fontos, hogy nálunk csak genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szóját lehet termelni, amely iránt az igény Magyarországon és Európában is egyre növekszik. A világ vezető szójatermelői – Brazília, Argentína és az Amerikai Egyesült Államok – ugyanis termőterületük 85-99 százalékán génmódosított szóját termesztenek, ezért a magyar takarmányozásban is több százezer tonna génmódosított (GM) importszóját kell felhasználni évente.

A hazai éghajlati adottságok ugyanakkor nem alkalmasak arra, hogy az itteni szójaterületet a jelenlegi sokszorosára lehessen növelni, így a világpiaci GM-szója nagy részét magyar termeléssel ezután sem lehet kiváltani. A szója ugyanis meleg- és csapadékigényes növény, ezért a magyar mezőgazdasági terület kis részén termeszthető gazdaságosan. Egyes felmérések szerint – figyelembe véve az öntözési lehetőségeket is – a hazai termőterület ésszerűen legfeljebb százezer hektárra bővíthető, ezért az elmúlt évek 60-100 ezer tonnás össztermését maximum 200 ezer tonna fölé lehetne növelni, miközben éves szójaimportunk meghaladhatja a 600 ezer tonnát is.

szója_vetőmag

Extratámogatás fehérjenövényekre!

Forrás: agrárszektor.hu

A Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal együttműködésében megjelent a Zöldítési Gazdálkodói Kézikönyv, melynek célja, hogy közérthető módon bemutassa a zöldítés alapvető követelményeit, valamint felhívja a figyelmet az EU joganyagokból származó kötelezettségekre.

 

A kézikönyv szemléltető ábrákkal, példaszerűen felsorolt fajlistákkal, számításokkal és hasznos tanácsokkal is hozzájárul ahhoz, hogy a gazdák megismerjék a zöldítés hazai feltételeit, és végrehajtását.

 

A NAK a következő napokban 100 ezer példányban fogja kinyomtatni a kiadványt. Ebből mintegy 60 ezer darabot azokhoz a tagokhoz fog eljuttatni, akik közel 10 hektáron, vagy annál nagyobb területen gazdálkodnak. Így a zöldítéssel érintett valamennyi gazdálkodóhoz eljut majd a kézikönyv, tehát az érintettek megfelelő mennyiségű és minőségű információval rendelkeznek majd az egységes kérelem benyújtásánál a zöldítés szabályainak való megfelelésről.

 

A kézikönyv megjelenése időben megelőzi az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól valamint növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartás feltételeiről szóló jogszabályt, mely várhatóan február végén jelenik meg. Az FM felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a kiadványban foglaltak, és az említett jogszabály közötti eltérés esetén mindenkor a jogszabály az irányadó.

zöldítés kézikönyv

A kiadvány digitális változata a képre, vagy ide kattintva letölthető!

Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok extruder páraelszívóval monex-45 extruder szója felbontó daráló extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum