





Kiemelten fontos cél az Európai Unió szójaimport-függőségének csökkentése, hosszútávon pedig kiváltása – mondta Nagy István a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 28-i ülésén az Európai Bizottság által javasolt Fehérje Tervvel kapcsolatban. Ennek azonban elengedhetetlen előfeltétele a GMO-mentes fehérjetermesztés megfelelő ösztönzése – tette hozzá.
A bizottság által kiadott Fehérje Terv kitér arra, miszerint kiemelt szerepet kaphatnak a fehérjenövényekre vonatkozó kutatási és innovációs programok – írja közleményében az Agrárminisztérium. Ezzel kapcsolatban elsősorban az új összetételű takarmányreceptúrák kifejlesztésének ösztönzése, valamint az ipari melléktermékek és a magas fehérje tartalmú szemes takarmányok piacképes elterjesztése jelenthet előrelépést. A kutatási és innovációs programok mellett az új Közös Agrárpolitikának is támogatnia kell a fehérjenövények termesztését, Magyarország szerint pedig ehhez arra van szükség, hogy a termeléshez kötötten adható támogatások 2021 után is megmaradjanak.
Nagy István kiemelte, hogy világszerte egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termékek iránt, ezért Magyarország szorgalmazza, hogy egyértelműen jelölésre kerüljön a termékeken, ha azok GMO-mentes növényi, illetve GMO-mentes takarmánnyal etetett állatokból származnak. Ehhez azonban elkerülhetetlen a már meglévő GMO-mentes tanúsítási rendszerek összehangolása – hangsúlyozta.
Többek között Magyarország kezdeményezésére jött létre 2012-ben a Duna Szója egyezmény, amelynek ma 18 uniós állam a tagja. Hazánkban működik Európa legnagyobb etanolgyára, valamint egyik legnagyobb napraforgó-feldolgozója, a gyárak melléktermékei a GMO-mentes fehérjetakarmányozásban egyre hatékonyabban alkalmazhatók. A hazai Nemzeti Fehérjeprogram éppen azokat az elemeket tartalmazza, amelyeket most Brüsszel a Fehérje Tervben felvázolt.
Forrás: agrarszektor.hu