Találatok erre a kulcsszóra: ‘Feldman Zsolt’

Összességében nincs oka kételkedni a kormánynak abban, hogy Phil Hogan agrárbiztos meg akarja védeni a Közös Agrárpolitikát, hazánk pedig ebben partner lesz – hangzott el a 2017-es Agrárszektor Konferencián, Siófokon. A kormány úgy látja, hogy a vidékfejlesztési politika jelenleg kellő szabadságot ad a tagállamoknak

November 29-én jelent meg az Európai Bizottság közleménye a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról. A közös költségvetés azonban bizonytalan, számtalan olyan eseményt látni, ami az elfogadását veszélyezteti. Ilyen kockázati helyzet a német kormányalakítás elhúzódása, a Brexit-tárgyalások és a 2019-es Európai Parlamenti választások. A magyar kormány érdeke is, hogy elfogadják a közös költségvetést – mondta el a 2017-es Agrárszektor Konferencia nyitóelőadásában, mintegy 800 fős hallgatóság előtt Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: összességében nincs oka kételkedni a kormánynak abban, hogy Phil Hogan agrárbiztos és munkatársai meg akarják védeni a Közös Agrárpolitikát, Magyarország pedig ebben partner lesz. Erős Európa ugyanis elképzelhetetlen Közös Agrárpolitika nélkül, és továbbra is fontos a kétpilléres agrárpolitika fenntartása: ennek továbbra is kiemelkedő szerepe van a gazdák jövedelembiztonságának megőrzésében, és a családi gazdaságok érdekeit is szolgálja.

A kormány úgy látja, hogy a vidékfejlesztési politika jelenleg kellő szabadságot ad a tagállamoknak.

A fejlesztési támogatásokra továbbra is szükség van

Mezei Dávid előadásában elmondta, hogy 2010 és 2016 között jelentős fejlődésen ment át a magyar mezőgazdaság, ennek kiemelkedő szerepe volt az utóbbi évek gazdasági növekedésében. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene növekszik, a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron szintén emelkedik. 2016-ban a mezőgazdasági kibocsátás értéke 4,4 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest, ezzel Magyarország az EU legjobbjai között van.

Az agrárexport 6 év alatt 37 százalékkal nőtt, az agártermékek a magyar külkereskedelmi aktívum közel harmadát adják, egyre nagyobb az exportban a feldolgozott termékek aránya is. A mezőgazdasági beruházásokkal párhuzamban bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás is, 217 ezer főt foglalkoztatott az ágazat a tavalyi évben.

A fejlesztési támogatásokra ugyanakkor a magyar mezőgazdaságnak továbbra is szüksége van: a kormányzat álláspontja szerint fontos, hogy minél nagyobb arányban legyenek jelen ezek a támogatások azért, hogy megőrizzük és tovább növeljük versenyképességünket Európán belül és kívül is.

Az állattenyésztésnél viszonylagos stagnálást lát a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, vannak azonban részsikerek, mint például a szarvasmarha-ágazat. Az öntözési fejlesztések stratégiai célt jelentenek a kormány számára, a pályázati felhívások több ponton módosultak az öntözési beruházások könnyebb engedélyeztetése érdekében, sőt, komplex öntözési stratégia is készül.

Továbbra is szándék van a kis-és közepes méretű gazdaságok erősítésére: Mezei Dávid szerint ezek a gazdaságok csak akkor tudnak talpon maradni, ha összefognak, integrálnak és közösen hajtanak végre beruházásokat is.

De mi lesz a támogatásokkal 2020 után?

„A Közös Agrárpolitika jelene és jövője – Eltűnnek-e a támogatások 2020 után?” – című panelbeszélgetés résztvevői arról osztották meg véleményüket, hogy mennyi uniós agrár-és vidékfejlesztési támogatást kaphat Magyarország 2020-2027-ben, a mostani hétéves ciklushoz képest.

Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója 10 százalék körüli csökkenést vár. A cégvezető szerint a legfontosabb kérdés, hogy a Brexit miatti kiesést a többi tagország fogja-e majd pótolni. Ugyanakkor hozzátette, hogy a támogatási pénzekre továbbra is szükség van: továbbra is az egész EU agrárjövedelmének jelentős részét teszik majd ki ezek a források. Ugyanakkor az országok közötti támogatásiszint-kiegyenlítődést kedvezőnek nevezte, de hozzátette, hogy a társfinanszírozás megjelenése nagy veszély, valószínűleg ezt nem Magyarországra fogják szabni.

A Bonafarm vezetője úgy gondolja, hogy a magyar költségvetésnek el kell különítenie összegeket arra, hogy az EU-s támogatásokat kiegészítse.

A szakember csak részben elégedett az eddigi Közös Agrárpolitikával, a következő célokat azonban előnyösnek látja. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységének fejlesztése, az őstermelői adórendszer egyszerűsítése, az öntözés és az integráció elősegítése is olyan folyamatok, amelyek határozott előnyökkel járnak.

Kormányzati oldalról az alapvető cél az lesz, hogy legalább ugyanannyi agrártámogatás legyen. A mennyiségi mellett a minőségi paraméterek is fontosak lesznek – mondta el Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Ezzel együtt nagyobb felelősség hárulna a tagállamokra is. A helyettes államtitkár szerint a legnagyobb kockázat a mai rendszerhez képest, hogy látszólag nagyobb, de erősen kontrollált és irányított tagállami felelősség várható.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese
szerint a tagállami hatáskör növekedése nem feltétlenül előnyös, és arra számít, hogy a támogatások csökkenni fognak. Ezt az Európai Bizottság költségvetési opciói (5-ből 4 esetben) elővetítik. A legnagyobb probléma a társfinanszírozás: Magyarország ebben a korábbi ciklusban jelentős hátrányban van. Szerinte komolyan végig kell gondolni a modernizációs forgatókönyveket. A szakember úgy látja, hogy a modernizáció, a technológiai megújulás fókuszban kell legyen a magyar mezőgazdaságnál – ugyanakkor a tagállami hatáskör növekedése nem feltétlenül előnyös.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese azon az állásponton van, hogy a Magyarországra jutó pénz kevesebb lesz a következő ciklusban: a vidékfejlesztési támogatásoknál hosszú alkudozással alakul ki az egyes országokra jutó összegek, ebben pedig hazánk nem áll túl jól. A NAK szakértője felhívta a figyelmet ara, hogy önmagában a zöldítés meg fog szűnni, de ha valaki nem teljesíti a környezetvédelmi feltételeket, nem fog támogatást kapni. A feltételek folyamatos szigorításának ugyanakkor az lehet a következménye, hogy eljön egy olyan pont, amikor a mezőgazdasági termelőknek túl sok feltételnek kell megfelelni, és sokan lesznek, akik inkább nem kérik majd a támogatást.

Forrás: agrarszektor.hu

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt Ulmban, az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves fórumán. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához, és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez. 2020-ig több, mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idei évben született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe. Mivel sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agroinform.com

A hazai szójatermelés fokozásával váltaná ki a takarmányozásban felhasznált, genetikailag módosított (GM) importszója jelentős részét a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Az uniós támogatásoknak köszönhetően A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idén 72,2 ezer hektárra nőtt, 2020-ig pedig várhatóan 120 ezer hektárra bővül.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves ulmi fórumán. Magyarországon a GMO mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez.

Extratámogatás

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak. 2020-ig több mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idei évben 72,2 ezer hektárra nőtt. A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Az elsők vagyunk az új szabályozásban

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem – mutatott rá, egyben jelezte, hogy Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe.

Tény ugyanakkor, hogy sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agrarszektor.hu

Magyarország az eddiginél jobban ösztönzi a GMO-mentes szója termesztését

Magyarország az eddiginél hatásosabban kívánja ösztönözni a GMO-mentes szója termesztését – mondta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Feldman Zsolt hangsúlyozta: 2020-ig a GMO-mentes szója termesztéséhez hektáronként 60 ezer forint támogatást biztosítanak a gazdálkodóknak. Így azt remélik, hogy a 40 ezer hektár körüli szója-termőterület háromszorosára nő. Kitért arra, hogy a szója az egyik legfontosabb és leghatékonyabb fehérjeforrás az állati takarmányozásban, de a világ vezető szójatermelőinél – Brazília, Argentína, Amerikai Egyesült Államok – a termőterület 85-99 százalékán génmódosított növényt termesztenek.

Eközben a nagy szójafogyasztó Európában és Magyarországon egyre jelentősebb kereslet mutatkozik a GMO-mentes szója iránt, annak ellenére, hogy drágább. A génmódosítástól mentes magyar szóját vásárolják például Ausztriában is, mert így tudnak előállítani GMO-mentes élelmiszereket és takarmányt – tette hozzá Feldman Zsolt. A GMO-mentes termékeket mindenütt megfizetik Európában, a magyar gazda pedig szereti, ha munkáját anyagilag is megbecsülik – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Forrás: agrotrend.hu

A KAP 2015-2020 rendszerének egyik fontos eleme, hogy a közvetlen támogatások meghatározott hányadát (30 százalékát) az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra (ún. zöldítésre) kell fordítani.

A zöldítést minden gazdálkodónak végeznie kell, aki területalapú támogatást igényel.

A 2015. évi egységes kérelmeken a területalapú támogatás (SAPS) igénylése automatikusan a zöldítés igénylésének is minősül – mondta Feldman Zsolt, a Pest-megyei TESZÖV tagjai számára Hajdúszoboszlón szervezett képzésen. A zöldítés becsült összege várhatóan 2015-ben mintegy 80-81 euró/hektár lesz. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a zöldítésnek három fontos feltétele van, ezek a terménydiverzifikáció, az állandó gyep és az ökológiai célterület fenntartása. Fontos, hogy a terménydiverzifikáció követelményének csak a szántó művelési ág esetében kell megfelelni. Állandó kultúrák, úgy mint az ültetvény vagy állandó gyep esetében, továbbá azon biogazdálkodók esetében, akik ökológiai tanúsítvánnyal vagy átállás alatt lévő területekkel rendelkeznek, automatikusan jogosultak a zöldítés támogatásra.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a terménydiverzifikáció esetében 10 hektár alatti szántóterülettel rendelkezőknek adott évben elegendő 1 növénykultúrát, 10 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteniük, míg a 30 hektár feletti szántóterületen termelőknek legalább háromféle növénykultúrát. Fontos követelmény, hogy a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el, míg három növény esetén a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem teheti ki a szántóterület több mint 95%-át.

Feldman Zsolt az állandó gyepterületek fenntartásával kapcsolatosan megjegyezte, hogy azt országos szinten kell betartani. Magyarországnak 2015-ben meg kell állapítani a teljes mezőgazdasági területhez viszonyított állandó gyep arányát, az ún. referenciaarányt. Az érzékeny állandó gyepterületek fenntartásával kapcsolatosan jelezte, hogy ilyennek minősülnek a Natura 2000-es gyepek, amelyek feltörése szigorúan tilos.

Ökológiai jelentőségű területekkel (EFA) kapcsolatban elmondta, hogy csak 15 hektár fölött kötelező, valamint bevezetése kétlépcsős lesz, vagyis 2015-től a szántóterület 5 százalékának, majd egy 2017. évi felülvizsgálattól függően a szántóterület akár 7 százalékának megfelelő méretű EFA területet kell kijelölnie a gazdálkodónak.
A helyettes államtitkár jelezte, hogy az új és sok esetben szerteágazó szabályok miatt a tárca úgy döntött, hogy a gazdálkodók munkáját kézikönyvekkel, valamint széles körű, folyamatos tájékoztatással kívánják segíteni.

Forrás: Agroinform

Csak elektronikusan adható be a kárenyhítési kérelem

Novembertől a mezőgazdasági káreseményeket – az eddig megszokott papíralapú kárbejelentés helyett – csak elektronikus úton jelenthetik be a gazdák. Az elektronikus kárbejelentő felület az MVH honlapján az „Elektronikus ügyintézés” menüpont alatt érhető el az „MKR -Mezőgazdasági Kockázatkezelő Rendszer” elnevezésű alkalmazáson keresztül. Az elektronikus felület használatához szükség esetén a falugazdászok nyújtanak segítséget. Az október 31-ig bekövetkezett mezőgazdasági káreseményeket a fenti változás még nem érinti.

Nagyot nőtt a kertészet

A kertészeti ágazat adta a hazai agrártermelés 16 százalékát a múlt évben, a növénytermesztésen belük pedig 27 százalékot tett ki – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára az Agrya konferenciáján. Feldman Zsolt elmondta, a magyar kertészeti ágazat kibocsátásának értéke tavaly mintegy 366 milliárd forint volt, ami 2010-hez képest 27 százalékos növekedés. A teljes mezőgazdasági kibocsátás értéke a múlt évben elérte a 2313 milliárd forintot. A hazai földek 4,7 százalékát használták tavaly kertészeti célokra.

Hektáronként húszezer fiatal gazdáknak

A jövő évtől az ifjú mezőgazdászok jelentős pluszforráshoz juthatnak. A tagállami átlag támogatás 25 százaléka adható többletként. Ez a plusz a számítások szerint 67,5 euró – 20 ezer forint – lesz hektáronként. Pályázni az tud, aki 40 évnél fiatalabb és 2015-ben kezd mezőgazdasági tevékenységbe, vagy gazdaságát az első fiatal gazda támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre. A támogatás igénybevételének felső területi korlátja 90 hektár.

Jegyzések és ártrend

M. búza:
T. búza:
Napraforgó:
Repce:
T. kukorica:
49 800 Ft
45 000 Ft
94 200 Ft
95 500 Ft*
38 000 Ft
=

=
=
=

Forrás: BÉT, decemberi kötések, leszállítva
*2015. márciusi kötés

Forrás: Haszon Agrár hírlevele

A termék szinte kikerülhetetlen a takarmányozásban, de a támogatáspolitika elősegítheti a változást

Minden bizonnyal növekedni fog a következő években a hazai szójatermelés, s így esély nyílik importfüggőségünk csökkenésére is. a külföldi szója jelentős része génmódosított termékként kerül az országba, és az állatok takarmányozását szolgálja.

Magyarország fellép a génmódosított szója visszaszorítása és az e termény esetében tapasztalható importfüggőség csökkentése érdekében – jelentette ki egy hazai szójatermesztési lehetőségekkel foglalkozó tegnapi rendezvényen Feldman Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a kormány tervei szerint a jövő évtől termeléshez kötött támogatásit kaphatnak a szójatermesztők.

Emlékeztetett rá, hogy hazánk az első között csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amelynek kimondott célja, hogy csökkenjen a térségben a génmódosított szója felhasználása. Ezzel hazánk egyértelműen elkötelezte magát a nem módosított szójából és szójafehérjéből készült élelmiszerek iránt. – A polgárok mind élénkebben figyelnek arra, hogy a megvásárolt élelmiszerek GMO-mentesek legyenek. Ezért a kormány kiemelten támogatja a törekvést, amely a fogyasztók számára a szabad választás lehetőséget termeti meg – tette hozzá. Mindez – fejtette ki – egyrészt az előállítás átlátható nyomon követhetőségének biztosításával, másrészt pedig a GMO-mentes élelmiszerek egyértelmű jelölésével képzelhető el.

Feldman Zsolt fontosnak nevezete, hogy a cél nem önmagában a termelés növelése, hanem az,   hogy a jó minőségű, egészséges hazai termelés az itthoni piacon találjon vevőre, a magyar fogyasztókhoz jusson, felváltva a nehezen ellenőrizhető importtermékeket. A helyettes államtitkár szerint a takarmánynövény-termesztés – beleértve a magas fehérjetartalmú szóját – és a takarmány-előállítás ösztönzésére van szükség ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a génmódosított tételekkel szennyezett tengerentúli fehérjeimportot, és az állattartókat minél több hazai takarmánnyal lássuk el. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a közös agrárpolitika reformja során olyan feltételeket építettek be a támogatási rendszerbe, amelyek segítik a szójababtermelés elterjedését.

Magyarországon tavaly az előző évhez képest 12%-kal nagyobb területen, 41 ezer hektáron termeltek szóját, a betakarított termés mennyiség pedig elérte a 85 ezer tonnát. Mindez a hazai igények alig 10-15%-át fedezi. A takarmánygyártó társaságok és az állattartók ezért a haszonállatok etetésére felhasznált szója szinte 100%-át importból szerzik be. Egyes becslések szerint a szójafehérje a feldolgozott élelmiszerek 60%-ában jelen van mint állagjavító. A világ szójatermelésének 80%-át génmódosított fajták adják.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének titkára szerint biztosra vehető a szójatermelés uniós és hazai felfutása, ami elsősorban a megváltozott támogatási rendszer következménye. Tavaly a közösség átsorolta a szóját az olajnövények kategóriájából a fehérjenövények közé, s így a zöldesítésnek nevezett rendszerben – amely kötelezi a nagyobb gazdaságokat több fajta növény termesztésére – a szóját is be lehet kapcsolni a vetésszerkezetbe.

Forrás: Magyar Nemzet, 2014. február 26.

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder monex-75 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség