Találatok erre a kulcsszóra: ‘fehérje’

Részlet Nagy István parlamenti államtitkár hajdúböszörményi expón tartott beszédéből

Luxus, hogy 6-8 hónapig “üresen” tartsuk a földeket

A parlamenti államtitkár megragadta az alkalmat, hogy a magyar mezőgazdaságban szükséges változtatásokról is szóljon. Mint kifejtette: azt látjuk, hogy versenytársaink jó szereplése és a világkészletek növekedése miatt nyomottak az árak, nem egyszer önköltség alattiak, ezért mind inkább előtérbe kell helyezni azt a gazdálkodási szemléletet,  amely nemcsak az adott növény betakarítási mennyiségével és az elért eladási árral kalkulál: egy adott terület gazdálkodására kell koncentrálni!  Azaz nem lehet azt a luxust megengedni, hogy 6-8 hónapig üresen tartsuk a földeket. Egyre inkább oda kell figyelni arra, hogy a másodvetéseknek mekkora szerepük lehet (az ökológiai zöldítésen is túl – jegyezte meg).

A másodvetéssel egységnyi földterületről több terményt tudnak betakarítani, így a versenyképesség nagyban javítható.

“Nagyon szeretném, hogy amit apáink, nagyapáink csináltak – másodvetésként takarmányt termeltek az állataik számára –, az a magyar mezőgazdaság egésze számára gyakorlat lenne. ??????????

Ma már nem elegendő a józan paraszti ész

Szeretném felhívni a figyelmüket arra is – mondta a portfolio.hu Kelet-Magyarországi Agrárfóruma hallgatóságának –, hogy elfelejtettük az ásványi anyagok pótlását. Hiába teszünk egyre több és több műtrágyát, az egyre kevésbé fog felszívódni, mert nincsenek meg azok az ionok és oldószerek, amelyek révén hasznosítani tudná a növény. Nélkülözhetetlen az ásványi anyagok szerepe, továbbá a szerves trágyák alkalmazása a talajjavításban. Már csak azért is, mert a talajban élő mikroorganizmusok száma az elmúlt ötven évben a 10 százalékára esett vissza. Ez megmagyarázza azt is, miért nem olyan ízű a répa, mint amilyent nagyanyánk kertjében ettünk gyerekkorunkban.

Azért is megkerülhetetlen, hogy ezekről beszéljünk, mert a termésátlag függ ettől, és ezáltal a versenyképesség is.

Mivel a gazdálkodáshoz manapság már nem elegendő a józan paraszti ész, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy a mezőgazdaság szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokába kerüljenek. Az agrártárca is tisztában van az oktatás jövőt alakító szerepével, ezért hosszabb távon az a célja, hogy 2-3 agrárképzési központ jöjjön létre. Ezek az alapképzéstől kezdve a doktori iskolán át a kutatóintézetekig lefednék az oktatást és a kutatás-fejlesztést. A többi intézmény a területi igényeknek megfelelő specializált ismereteket szolgáltatná.

Ősztől védjegy lesz a GMO-mentességet jelölő címke

A világpiac mennyiségi igényeinek a magyar mezőgazdaság nem képes megfelelni, a kereskedelem nyitottságának való “kitettségünket” minőségi termékekkel kell ellensúlyoznunk – hívta fel a figyelmet Nagy István. Ehhez minden adottságunk megvan, és ezt igénylik a hazai vásárlók is.

Ezzel összefüggésben szólt a GMO-mentesség fontosságáról, és bejelentette: a GMO-mentesség jelölésével kapcsolatos rendelet október végére-november elejére hatályba lép. Bízik abban, hogy ezzel a védjeggyel is erősíteni lehet a magyar termékek,  a magyar élelmiszerek versenyképességét.

Új fehérjeprogram kell!

A megoldásra váró problémák sorában megkerülhetetlennek nevezte egy új fehérjeprogram kialakítását. Magyarországon ugyanis az állatállomány takarmányozását nagyban befolyásolja az a 200 ezer  tonna import szója, amely Dél-Amerikából érkezik, és ennélfogva “természetesen” génmódosított – taglalta. Állattenyésztésünknek jelenleg ez az alapja, ezt szigorúan ki kell váltani. Erre többféle lehetőség is van. Például fel kell fedeznünk a hagyományos takarmánynövényeket, amelyek ráadásul másodvetés céljára is kiválóan megfelelnek.

Azt a problémát is felvetette, hogy – “ha hiszik, ha nem” – évente 3,6 milliárd forint megy el az állati hullák kezelésére. Azért, mert kapzsiságból, hozzá nem értésből kérődző állatoknak is adnak húslisztet, ezért ezeket “ki kell vonni a forgalomból”. Komolyan át kellene gondolni az állati eredetű lisztek alkalmazását a takarmányozásban  – vetette fel a hajdúböszörményi expo szakmai közönségének.

Forrás és teljes cikk: agroinform.com

Már a jövő év elején lehetővé válhat a génmódosított organizmusokat (GMO) tartalmazó, s az ezen összetevőktől mentes élelmiszerek megkülönböztetése a termékek címkéin – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István tájékoztatása szerint a jogszabályt úgy módosítaná, hogy lehetővé tenné a GMO-mentesség feltüntetését. Hozzátette: előreláthatóan már a tavaszi ülésszak végén, de legkésőbb őszi elején tárgyalhatja a módosítást.

A politikus reményei szerint a vásárlói elvárásoknak megfelelni igyekvő termelők lényegében kénytelenek lesznek áttérni azon takarmányozási módszerekre, amelyekkel ki lehetne váltani az import GMO-szóját. E kényszerűség – tette hozzá – egyébként gazdasági előnyökkel is jár a gazdálkodóknak, mert a jelenleg még kísérletezési stádiumban lévő hazai takarmánykeverék olcsóbb az import GMO-szójás változatnál. A tervek szerint a keverékkel kapcsolatos kísérletek nagyüzemi körülmények között tartott állatok esetében is véget érnek az év végére. Ezért 2016. elejétől már minden szempontból elő lesz készítve a GMO-mentes magyar
élelmiszerek boltokban való megjelenése.

Az államtitkár egyébként egy, a Mezőfalvai Zrt.-nél tartott sajtótájékoztatón jelentette be január 22-én, hogy Magyarország a GMO-mentes tej, hús és tojás előállítására készül. Jelezte, hogy az agrárkormányzat első lépésként a hazai állati takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga, a jelentős fehérjeforrásnak számító import szója kiváltását kezdte el. Mivel a többségében Dél-Amerikából származó növényt génmódosított eljárással termesztik, ezért új fehérje programot hirdettek, amelynek célja a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazása. A takarmányozási probléma megoldása érdekében bevonták a programba az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetet, valamint az agrár felsőoktatás kiemelt intézményeinek takarmányozással és állattenyésztéssel foglalkozó tanszékeit.

A világ génmódosított növény termelésének 99 százalékát négy fontos mezőgazdasági haszonnövény adja:  a szója, a kukorica, a repce és a gyapot. Ezek közül Magyarországon nem ideálisak a klimatikus feltételek a szója termeléséhez sem. Mindez azért is fontos, mert miközben a hazai fehérjenövények – szója, csicseriborsó, lóbab, csillagfürt – termelési területe csökkent, megugrott az állattenyésztés importfehérjére alapozott takarmányozási gyakorlata, ami egyébként jelentős költségnövelő tényező: az állattenyésztés igényeit ezért jelenleg csak behozatallal lehet kielégíteni. Európa szójafehérje-ellátása az Egyesült Államoktól illetve egyes dél-amerikai országoktól függ, ahol engedélyezett a GMO-szója termesztése.

gmo-mentesség

gmo-mentesség (fotó: Shutterstock)

Az államtitkár kiemelte, hogy az állati takarmányozás megnövekedett energiaigényének fedezéséhez a gabonamagvak (kukorica, búza), a silózott takarmányok (silókukorica, fűszenázs, zöld gabona szenázs) többnyire megfelelő minőségben rendelkezésre állnak, de a tejtermelést biztosíró tehénállomány fehérjeellátása nem megnyugtató. Utóbbi megoldásaként szóba jöhet például az extrahált napraforgódara, az extrahált repcedara, a kukoricaglutén és a DDGS (kukorica alapú bio alkohol előállítás) szárított mellékterméke. Ez utóbbival kapcsolatban zajlanak az említett ígéretes kísérletek, amelyek előreláthatóan már az év vége előtt befejeződnek.

Forrás: NAK lap (III. évfolyam, 2. szám)

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
full-fat szója pehelydaráló szójafelbontó monex szója extruder üzem extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség