Találatok erre a kulcsszóra: ‘élelmiszerbiztonság’

Az Európai Unió mezőgazdaságának versenyképességi kulcstényezőiről tartott előadást Kis Miklós Zsolt, a Copa-Cogeca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke

A takarmányipar innovációs lehetőségeiről tartottak konferenciát 2016. június 9-én Brüsszelben, az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (a FEFANA és a FEFAC) rendezésében. Ennek keretében a takarmányokat érintő innovációs lehetőségekre és a gazdákkal történő együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt, a Copa-Cogeca – az európai gazdák és szövetkezetek érdekképviseleti szervezetének – alelnöke. fefana

Az európai mezőgazdaságnak a jövőben is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek között említendő a túlnépesedésből adódó növekvő kereslet az állati eredetű élelmiszerek iránt. További ilyen kihívás a globalizáció okozta változások a fogyasztási szokások területén, ami szintén az állati takarmányban használandó növényi fehérje iránti növekvő kereslethez vezet. Az Európai Unió pedig e téren rendkívüli mértékben függ az importtól, hiszen az állati takarmányhoz szükséges szójaliszt 70 százalékát Dél-Amerikából importálja.

“Kiemelten fontos, hogy mindezen kockázatokra milyen lépéseket tervezünk és teszünk.” – hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt.

Kutatási igények összehangolása és gyakorlati alkalmazása miatt szoros kapcsolatot kell tartani a gazdákkal. Be kell vonni őket az elképzelések kidolgozásától, az azok megvalósításáig tartó folyamatba. Ebben fontos szerep hárul a tanácsadási szolgáltatásokra, a képzésre és a pénzügyi támogatásokra is. Javítani kell a termelékenységet, és fokozni kell a gazdák piaci jelzésekhez és fogyasztói elvárásokhoz való alkalmazkodó-képességét.

Kis Miklós Zsolt kiemelte a körkörös gazdaság koncepciójának fontosságát, amelyben kulcsfontosságú az állati és növényi eredetű melléktermékek takarmányozási célú felhasználása. A gazdák már komoly erőfeszítéseket tesznek az élelmiszerpazarlás területén is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad elfelejteni: a takarmányhasználat hatékonyságának javítása mellett középpontban kell maradnia a biztonságnak.

Az előadásokat követően egy vitára került sor a panel résztvevők között. Kis Miklós hangsúlyozta, hogy „együtt gondolkozásra” van szükség, majd hozzátette, hogy az innováció befogadásához az érintett szereplők közötti bizalom elengedhetetlen. Jelenleg az innováció sokkal gyorsabb ütemben fejlődik, mint a gazdák és társadalom befogadási képessége, ezért nagyon fontos ebben a folyamatban a megfelelő egyensúly megtalálása.

Forrás: nak.hu

Budapest ad helyszínt az első Innovatív Takarmányozási Világkonferenciának (WIANF) 2015. október 15. és 17. között

A konferenciasorozatot azzal a céllal rendezik meg, hogy bemutassák a gazdasági állatok takarmányozásában és a vele kapcsolatos tudományterületeken elért legújabb eredményeket, továbbá azok alkalmazásának lehetőségeit a fenntartható állattenyésztésben, biztosítva ezzel a jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszer alapanyagokat.

wianf-header

A világ állattenyésztésének egyik legnagyobb kihívása a huszonegyedik században az, hogy hogyan állítsunk elő megfelelő mennyiségben, minőségben és biztonságosan állati eredetű élelmiszert úgy, hogy a termelés nyomon követhető legyen és a termelés a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje. A fenti kihívásra adandó választ bonyolítja az a tény, hogy

• a világ népessége rohamosan növekszik (jelenleg 7 milliárd ember él a Földön)
• egyre nő a jó minőségű és biztonságos élelmiszer iránti igény
• csökken a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület az iparosítás, az új autópályák, a városfejlesztési programok, urbanizáció, talajerózió miatt;a klímaváltozás drámai hatással van a növénytermesztésre, állattenyésztésre és élelmiszer-termelésre
• egyre súlyosabbak a környezetterheléssel kapcsolatos problémák

Ismeretes, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos költségeknek kb. 70%-át a takarmányozási költségek teszik ki. Ezért, ha ezt a költséget csak néhány százalékkal sikerül csökkenteni, az már jelentős költségcsökkenést eredményezhet az élelmiszer alapanyag előállításban.

Az állati termék-előállítás hatékonyságának növelése érdekében különösen fontos a legújabb tudományos eredmények mielőbbi, a gyakorlatba történő bevezetése, azaz az innovációs idő lerövidítése. Az is egyértelmű, hogy a klasszikus takarmányozási ismeretek önmagukban már nem elegendőek napjaink kérdéseinek megválaszolására. Ezért a klasszikus takarmányozáson túl más tudományterületeket is be kell vonni az innovációs tevékenységbe, mint például táplálkozás-élettan, molekuláris biológia, molekuláris genetika, a táplálkozás immunológia, mikrobiológia, molekuláris táplálkozás, információs technológia, illetve a mérnöki tudomány bizonyos területeit.

A konferenciasorozat az elkövetkező évek során részletesen foglalkozik majd a fenti problémákkal. A tervek szerint a világkonferenciát kétévente rendezik meg, kezdetben Budapesten, majd később Európa más nagyvárosaiban. Minden alkalommal más-más téma kerül majd előtérbe. A meghívott főelőadók (keynote speaker-ek) a délelőtti plenáris üléseken tartják meg az előadásukat egy-egy 45 perces vitaindító előadás formájában. A délutáni szekcióüléseken 10-10 perces előadásokban és/vagy posztereken lehet ugyanazt a témát megvitatni.

Ebben az évben a konferencia célja annak bemutatása, hogy a klímaváltozás (elsősorban a hő-sokk) miképpen hat az állati eredetű élelmiszer-termelésre és a termék minőségére, továbbá hogyan csökkenthető a klímaváltozás káros hatása az állatok teljesítményére különböző takarmányozási módszerekkel. A konferencia további témája lesz a mikotoxinok hatásának bemutatása az állatok termelésére, az állati eredetű élelmiszer minőségére. A konferencia szintén kitér az alternatív fehérje- és energiaforrások felhasználására és a takarmány-adalékok új generációjára.
A konferencia elnöke Prof. Dr. Babinszky László, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék vezetője. A konferencia szakmai hátterét az elnökkel együtt a Nemzetközi Tudományos Tanács biztosítja, melynek tagjai a világ neves egyetemeinek elismert professzorai, kutatói (lásd konferencia weboldal).

A vitaindító előadásokat a szakterületükön világszerte elismert szakemberek tartják:
Dr. Michel Magnin, tudományos főtanácsadó, “MIXSCIENCE” INNOVÁCIÓS KÖZPONT, Franciaország – “Innováció a takarmányozásban”Prof. Dr. R. Marquardt, egyetemi tanár, MANITOBAI EGYETEM, Winnipeg, Kanada – “Mikotoxinok a gazdasági állatok takarmányában”Dr .D. Melchior és Dr. S. Ladirat, fejlesztési igazgatók, CARGILL Int. Co. USA – “Takarmány adalékok és a bél egészségi állapota”Dr. D. Renaudeau, tudományos főmunkatárs, állatlabor vezető, PEGASE, INRA, Franciaország – “Takarmányozási stratégiák a hő-stressz káros hatásának csökkentésére” Prof. M. Grashorn, egyetemi tanár, HOHENHEIMI EGYETEM, Németország – Alternatív fehérje- és energiaforrások a gazdasági haszonállatok takarmányozásában”

A konferencia időpontja: 2015. október 15-17.
A konferencia helyszíne: Novotel Budapest Centrum (1088 Budapest, Rákóczi út 43-45.)

A konferencia munkanyelve angol, tolmácsolást nem biztosítunk. A WIANF-konferencián való részvétel regisztrációhoz és regisztrációs díjhoz kötött. A regisztrációról, a jelentkezés feltételeiről, a vitaindító előadást tartókról (keynote speaker-ekről), és a Nemzetközi Tudományos Tanács tagjairól további információk IDE kattintva érhetők el. A konferencia támogatásának lehetőségeiről IDE kattintva tájékozódhatnak.

Forrás: agroinform.com

Az Európai Bizottság javaslatát bírálta az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere.

Ahogyan azt megírtuk, tíz új genetikailag módosított organizmust tartalmazó növény élelmiszeripari és takarmányozási felhasználását hagyta jóvá pénteken az Európai Bizottság. Brüsszel javaslatában nagyobb szabadságot adna a tagállamoknak abban, hogy a saját területükön korlátozzák vagy megtilthassák az EU-szinten engedélyezett GMO-k takarmányokban és élelmiszerekben való felhasználását.

Formailag a hivatalos uniós engedélyezési eljárás végeztével a tagállamok eldönthetnék, hogy engedélyezik-e vagy sem azt, hogy az uniós szinten szabad utat kapott GMO-k belépjenek a hazai élelmiszerláncba. A tagállamoknak ugyanakkor meg kell majd indokolniuk, hogy miért térnek el a főszabálytól és azt is, hogy az intézkedés összhangban áll az uniós joggal, köztük az egységes belső piac szabályaival és az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, amelyeknek a WTO-szabályok is részét képezik.

A kormányok által kért mentességet olyan legitim okokra kell alapozni, amelyeknek nincs közük az EU-szintű engedélyezési eljárás során már mérlegelt egészségügyi vagy környezetvédelmi szempontoknak. A korlátozást tehát nem lehet majd azzal indokolni, hogy a szóban forgó génmódosított termék veszélyes az emberek vagy az állatok egészségére.

Az Európai Bizottság javaslatával tulajdonképpen egységes elveket teremt az európai GMO-szabályozásban. Emlékezetes, hogy néhány hónappal ezelőtt fogadta el az EU azt a jogszabályt, amelynek értelmében a tagállamok gyakorlatilag megtilthatják az uniós szinten engedélyezett GMO-k (hibrid kukoricák vagy burgonyafélék) köztermesztésbe vonását. A mostani javaslat ugyanezeket az elveket érvényesítené az élelmiszerek és a takarmányok esetében is.

„Az Európai Bizottság meghallgatta számos európai polgár aggodalmát, amelyek a tagállami kormányok álláspontjában tükröződtek. Elfogadásukat követően a javaslat a szubszidiaritás elvével összhangban nagyobb beleszólást enged majd a tagállamoknak a saját területükön az engedélyezett GMO-k élelmiszerekben és takarmányokban történő alkalmazásához” – szögezte le Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyekért és élelmiszerbiztonságért felelős tagja.

A Bizottság javaslata nem változtat az egységes uniós kockázatkezelési rendszeren – ami előfeltétele annak, hogy az EU minden pontján azonos szintű legyen a védelem -, ezért az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) tudományos véleményén, és a termékek címkézésének szabályain alapuló jelenlegi engedélyezési rendszer érintetlen marad.

Michael Froman, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője nyilatkozatban bírálta az Európai Bizottság javaslatát. „Mélységesen csalódottak vagyunk a frissen bejelentett szabályozási javaslat miatt, amit első látásra nehéz összeegyeztetni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az EU 28 piacra való felosztása bizonyos áruk áramlása esetében az EU-nak a belső piac mélyítésére vonatkozó céljaival is ellentétesnek tűnik. Amikor az EU és az USA a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség létrehozásán fáradozik, az ilyenfajta kereskedelem-korlátozó akció nem tekinthető konstruktív lépésnek” – szögezte le Michael Froman.

Forrás: agroinform

Ellenőrzött forrásból származó, minősített, fémzárolt vetőmagok felhasználására hívja fel a figyelmet a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A hamisított vetőmagot használók akár teljes termésüket is elveszíthetik.

Magyarországon jogszabály írja elő, hogy a továbbszaporításra és árutermesztésre forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalosan minősíteni, fémzárolni kell. Az ennek ellentmondó magatartás illegális vetőmag-forgalmazásnak minősül, hangsúlyozta Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Kizárólag az ellenőrzött keretek között megtermelt, minősítő bizonyítvánnyal ellátott vetőmag garantálja a fajtatisztaságot és a használati értéket. A vetőmag hamisítások jelentős károkat okozhatnak a gazdálkodóknak. A hamisított vetőmagot általában a piaci árnál olcsóbban kínálják, nem szokványos vetőmag értékesítési módszerekkel gépkocsiból, alkalmi vételi lehetőségként beállítva azokat. Az ilyen magok az esetek meghatározó részében árutermelő területekről betakarított termények, melyeket esetlegesen színezékkel, ételfestékkel kezeltek. A hibridnövényeknél a visszavetés súlyos termelési nehézségeket, kiegyenlítetlen állományt, jelentős terméscsökkenést idézhet elő.

szójabab

szójabab

A minősített fémzárolt vetőmag használata kiemelt jogszabályi kötelezettség a zöldségfélékre és takarmánynövényre vonatkozó közvetlen támogatások igénybevételénél. A gazdálkodónak a fémzárolt minősített vetőmag felhasználását a vásárlást igazoló számla másolatával és a hatósági függőcímke, vagy vetőmag minősítő bizonyítvány másolatával kell igazolnia. A nem fémzárolt és nem minősített vetőmag értékesítése tiltott, törvényellenes cselekedet, több jogszabály előírását is sérti. A feketekereskedelem és a vetőmag hamisítások visszaszorítása, valamint a fémzárolt vetőmag használattal megvalósított nyomon követhető termelés az élelmiszerbiztonság kiemelten fontos eleme.

A Vetőmag Szövetség felhívja a termelők figyelmét, hogy vetőmag vásárlásakor ezért minden esetben vizsgálják meg a címke tartalmát, kérjenek számlát, amelyen szerepel a vásárolt tétel fémzárszáma, vagy gondoskodjanak a vetőmagminősítő bizonyítvány, vagy annak másolatának elkéréséről. Vizsgálják meg a vetőmag csomagolását, a hatósági címkéket, melyek függőcímke esetén nehezen téphetőek.

Forrás: agrotrend

Hivatalosan is elfogadta hétfőn az Európai Unió Tanácsa azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy minden uniós tagállam maga döntse el, hogy engedélyezi-e a területén a genetikailag módosított organizmusok köztermesztését.

A GMO-k uniós engedélyezési szabályai tavaly tavasszal kerültek ismét reflektorfénybe. Egy-egy GMO-ról ugyanis két bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) kell döntenie. Ha az EFSA támogatja és egyik bizottság sem ellenzi, akkor az Európai Bizottság köteles kiadni a termesztési engedélyt, amely az egész Európai Unióra érvényes. Ez alól csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával bújhat ki minden tagállam, amelyet eredetileg nem erre a célra találtak ki, és amelynek nagyon szigorú feltételei vannak.

A tagállamok kormányainak képviselőiből álló tanács csak akkor tudja megakadályozni az engedély kiadását, ha az uniós tagok minősített többsége határozottan ellene szavaz. Tavaly tavasszal egy GMO-kukorica esetében nem volt meg ugyan a súlyozott minősített többség, de szám szerint a tagországok döntő hányada ellenezte az engedély kiadását. Ez mozdította ki a patthelyzetből a most elfogadott jogszabály tervezetét.

Az új jogszabály az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak.
Az Európai Parlament már januárban elfogadta a jogszabály-tervezetet, amely így 20 nappal azt követően lép majd hatályba, hogy közzéteszik az EU hivatalos közlönyében.

Forrás: Agrotrend

GMO kukorica

GMO kukorica (fotó: Shutterstock)

 

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-45 extruder monex-75 extruder monex-45 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex szója extruder üzem traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség