Találatok erre a kulcsszóra: ‘élelmiszer’

Budapest ad helyszínt az első Innovatív Takarmányozási Világkonferenciának (WIANF) 2015. október 15. és 17. között

A konferenciasorozatot azzal a céllal rendezik meg, hogy bemutassák a gazdasági állatok takarmányozásában és a vele kapcsolatos tudományterületeken elért legújabb eredményeket, továbbá azok alkalmazásának lehetőségeit a fenntartható állattenyésztésben, biztosítva ezzel a jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszer alapanyagokat.

wianf-header

A világ állattenyésztésének egyik legnagyobb kihívása a huszonegyedik században az, hogy hogyan állítsunk elő megfelelő mennyiségben, minőségben és biztonságosan állati eredetű élelmiszert úgy, hogy a termelés nyomon követhető legyen és a termelés a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje. A fenti kihívásra adandó választ bonyolítja az a tény, hogy

• a világ népessége rohamosan növekszik (jelenleg 7 milliárd ember él a Földön)
• egyre nő a jó minőségű és biztonságos élelmiszer iránti igény
• csökken a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület az iparosítás, az új autópályák, a városfejlesztési programok, urbanizáció, talajerózió miatt;a klímaváltozás drámai hatással van a növénytermesztésre, állattenyésztésre és élelmiszer-termelésre
• egyre súlyosabbak a környezetterheléssel kapcsolatos problémák

Ismeretes, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos költségeknek kb. 70%-át a takarmányozási költségek teszik ki. Ezért, ha ezt a költséget csak néhány százalékkal sikerül csökkenteni, az már jelentős költségcsökkenést eredményezhet az élelmiszer alapanyag előállításban.

Az állati termék-előállítás hatékonyságának növelése érdekében különösen fontos a legújabb tudományos eredmények mielőbbi, a gyakorlatba történő bevezetése, azaz az innovációs idő lerövidítése. Az is egyértelmű, hogy a klasszikus takarmányozási ismeretek önmagukban már nem elegendőek napjaink kérdéseinek megválaszolására. Ezért a klasszikus takarmányozáson túl más tudományterületeket is be kell vonni az innovációs tevékenységbe, mint például táplálkozás-élettan, molekuláris biológia, molekuláris genetika, a táplálkozás immunológia, mikrobiológia, molekuláris táplálkozás, információs technológia, illetve a mérnöki tudomány bizonyos területeit.

A konferenciasorozat az elkövetkező évek során részletesen foglalkozik majd a fenti problémákkal. A tervek szerint a világkonferenciát kétévente rendezik meg, kezdetben Budapesten, majd később Európa más nagyvárosaiban. Minden alkalommal más-más téma kerül majd előtérbe. A meghívott főelőadók (keynote speaker-ek) a délelőtti plenáris üléseken tartják meg az előadásukat egy-egy 45 perces vitaindító előadás formájában. A délutáni szekcióüléseken 10-10 perces előadásokban és/vagy posztereken lehet ugyanazt a témát megvitatni.

Ebben az évben a konferencia célja annak bemutatása, hogy a klímaváltozás (elsősorban a hő-sokk) miképpen hat az állati eredetű élelmiszer-termelésre és a termék minőségére, továbbá hogyan csökkenthető a klímaváltozás káros hatása az állatok teljesítményére különböző takarmányozási módszerekkel. A konferencia további témája lesz a mikotoxinok hatásának bemutatása az állatok termelésére, az állati eredetű élelmiszer minőségére. A konferencia szintén kitér az alternatív fehérje- és energiaforrások felhasználására és a takarmány-adalékok új generációjára.
A konferencia elnöke Prof. Dr. Babinszky László, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék vezetője. A konferencia szakmai hátterét az elnökkel együtt a Nemzetközi Tudományos Tanács biztosítja, melynek tagjai a világ neves egyetemeinek elismert professzorai, kutatói (lásd konferencia weboldal).

A vitaindító előadásokat a szakterületükön világszerte elismert szakemberek tartják:
Dr. Michel Magnin, tudományos főtanácsadó, “MIXSCIENCE” INNOVÁCIÓS KÖZPONT, Franciaország – “Innováció a takarmányozásban”Prof. Dr. R. Marquardt, egyetemi tanár, MANITOBAI EGYETEM, Winnipeg, Kanada – “Mikotoxinok a gazdasági állatok takarmányában”Dr .D. Melchior és Dr. S. Ladirat, fejlesztési igazgatók, CARGILL Int. Co. USA – “Takarmány adalékok és a bél egészségi állapota”Dr. D. Renaudeau, tudományos főmunkatárs, állatlabor vezető, PEGASE, INRA, Franciaország – “Takarmányozási stratégiák a hő-stressz káros hatásának csökkentésére” Prof. M. Grashorn, egyetemi tanár, HOHENHEIMI EGYETEM, Németország – Alternatív fehérje- és energiaforrások a gazdasági haszonállatok takarmányozásában”

A konferencia időpontja: 2015. október 15-17.
A konferencia helyszíne: Novotel Budapest Centrum (1088 Budapest, Rákóczi út 43-45.)

A konferencia munkanyelve angol, tolmácsolást nem biztosítunk. A WIANF-konferencián való részvétel regisztrációhoz és regisztrációs díjhoz kötött. A regisztrációról, a jelentkezés feltételeiről, a vitaindító előadást tartókról (keynote speaker-ekről), és a Nemzetközi Tudományos Tanács tagjairól további információk IDE kattintva érhetők el. A konferencia támogatásának lehetőségeiről IDE kattintva tájékozódhatnak.

Forrás: agroinform.com

Az Európai Bizottság javaslatát bírálta az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere.

Ahogyan azt megírtuk, tíz új genetikailag módosított organizmust tartalmazó növény élelmiszeripari és takarmányozási felhasználását hagyta jóvá pénteken az Európai Bizottság. Brüsszel javaslatában nagyobb szabadságot adna a tagállamoknak abban, hogy a saját területükön korlátozzák vagy megtilthassák az EU-szinten engedélyezett GMO-k takarmányokban és élelmiszerekben való felhasználását.

Formailag a hivatalos uniós engedélyezési eljárás végeztével a tagállamok eldönthetnék, hogy engedélyezik-e vagy sem azt, hogy az uniós szinten szabad utat kapott GMO-k belépjenek a hazai élelmiszerláncba. A tagállamoknak ugyanakkor meg kell majd indokolniuk, hogy miért térnek el a főszabálytól és azt is, hogy az intézkedés összhangban áll az uniós joggal, köztük az egységes belső piac szabályaival és az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, amelyeknek a WTO-szabályok is részét képezik.

A kormányok által kért mentességet olyan legitim okokra kell alapozni, amelyeknek nincs közük az EU-szintű engedélyezési eljárás során már mérlegelt egészségügyi vagy környezetvédelmi szempontoknak. A korlátozást tehát nem lehet majd azzal indokolni, hogy a szóban forgó génmódosított termék veszélyes az emberek vagy az állatok egészségére.

Az Európai Bizottság javaslatával tulajdonképpen egységes elveket teremt az európai GMO-szabályozásban. Emlékezetes, hogy néhány hónappal ezelőtt fogadta el az EU azt a jogszabályt, amelynek értelmében a tagállamok gyakorlatilag megtilthatják az uniós szinten engedélyezett GMO-k (hibrid kukoricák vagy burgonyafélék) köztermesztésbe vonását. A mostani javaslat ugyanezeket az elveket érvényesítené az élelmiszerek és a takarmányok esetében is.

„Az Európai Bizottság meghallgatta számos európai polgár aggodalmát, amelyek a tagállami kormányok álláspontjában tükröződtek. Elfogadásukat követően a javaslat a szubszidiaritás elvével összhangban nagyobb beleszólást enged majd a tagállamoknak a saját területükön az engedélyezett GMO-k élelmiszerekben és takarmányokban történő alkalmazásához” – szögezte le Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyekért és élelmiszerbiztonságért felelős tagja.

A Bizottság javaslata nem változtat az egységes uniós kockázatkezelési rendszeren – ami előfeltétele annak, hogy az EU minden pontján azonos szintű legyen a védelem -, ezért az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) tudományos véleményén, és a termékek címkézésének szabályain alapuló jelenlegi engedélyezési rendszer érintetlen marad.

Michael Froman, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője nyilatkozatban bírálta az Európai Bizottság javaslatát. „Mélységesen csalódottak vagyunk a frissen bejelentett szabályozási javaslat miatt, amit első látásra nehéz összeegyeztetni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az EU 28 piacra való felosztása bizonyos áruk áramlása esetében az EU-nak a belső piac mélyítésére vonatkozó céljaival is ellentétesnek tűnik. Amikor az EU és az USA a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség létrehozásán fáradozik, az ilyenfajta kereskedelem-korlátozó akció nem tekinthető konstruktív lépésnek” – szögezte le Michael Froman.

Forrás: agroinform

Már a jövő év elején lehetővé válhat a génmódosított organizmusokat (GMO) tartalmazó, s az ezen összetevőktől mentes élelmiszerek megkülönböztetése a termékek címkéin – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István tájékoztatása szerint a jogszabályt úgy módosítaná, hogy lehetővé tenné a GMO-mentesség feltüntetését. Hozzátette: előreláthatóan már a tavaszi ülésszak végén, de legkésőbb őszi elején tárgyalhatja a módosítást.

A politikus reményei szerint a vásárlói elvárásoknak megfelelni igyekvő termelők lényegében kénytelenek lesznek áttérni azon takarmányozási módszerekre, amelyekkel ki lehetne váltani az import GMO-szóját. E kényszerűség – tette hozzá – egyébként gazdasági előnyökkel is jár a gazdálkodóknak, mert a jelenleg még kísérletezési stádiumban lévő hazai takarmánykeverék olcsóbb az import GMO-szójás változatnál. A tervek szerint a keverékkel kapcsolatos kísérletek nagyüzemi körülmények között tartott állatok esetében is véget érnek az év végére. Ezért 2016. elejétől már minden szempontból elő lesz készítve a GMO-mentes magyar
élelmiszerek boltokban való megjelenése.

Az államtitkár egyébként egy, a Mezőfalvai Zrt.-nél tartott sajtótájékoztatón jelentette be január 22-én, hogy Magyarország a GMO-mentes tej, hús és tojás előállítására készül. Jelezte, hogy az agrárkormányzat első lépésként a hazai állati takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga, a jelentős fehérjeforrásnak számító import szója kiváltását kezdte el. Mivel a többségében Dél-Amerikából származó növényt génmódosított eljárással termesztik, ezért új fehérje programot hirdettek, amelynek célja a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazása. A takarmányozási probléma megoldása érdekében bevonták a programba az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetet, valamint az agrár felsőoktatás kiemelt intézményeinek takarmányozással és állattenyésztéssel foglalkozó tanszékeit.

A világ génmódosított növény termelésének 99 százalékát négy fontos mezőgazdasági haszonnövény adja:  a szója, a kukorica, a repce és a gyapot. Ezek közül Magyarországon nem ideálisak a klimatikus feltételek a szója termeléséhez sem. Mindez azért is fontos, mert miközben a hazai fehérjenövények – szója, csicseriborsó, lóbab, csillagfürt – termelési területe csökkent, megugrott az állattenyésztés importfehérjére alapozott takarmányozási gyakorlata, ami egyébként jelentős költségnövelő tényező: az állattenyésztés igényeit ezért jelenleg csak behozatallal lehet kielégíteni. Európa szójafehérje-ellátása az Egyesült Államoktól illetve egyes dél-amerikai országoktól függ, ahol engedélyezett a GMO-szója termesztése.

gmo-mentesség

gmo-mentesség (fotó: Shutterstock)

Az államtitkár kiemelte, hogy az állati takarmányozás megnövekedett energiaigényének fedezéséhez a gabonamagvak (kukorica, búza), a silózott takarmányok (silókukorica, fűszenázs, zöld gabona szenázs) többnyire megfelelő minőségben rendelkezésre állnak, de a tejtermelést biztosíró tehénállomány fehérjeellátása nem megnyugtató. Utóbbi megoldásaként szóba jöhet például az extrahált napraforgódara, az extrahált repcedara, a kukoricaglutén és a DDGS (kukorica alapú bio alkohol előállítás) szárított mellékterméke. Ez utóbbival kapcsolatban zajlanak az említett ígéretes kísérletek, amelyek előreláthatóan már az év vége előtt befejeződnek.

Forrás: NAK lap (III. évfolyam, 2. szám)

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel extruder páraelszívóval full-fat szója Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség