Találatok erre a kulcsszóra: ‘DDGS’

Tavaly a szója magyarországi termőterülete a korábbi évekhez képest közel a duplájára, 77 ezer hektárra emelkedett. A GMO-mentes termény jó része azonban a magasabb eladási ár miatt külföldre vándorolt, és a hazai szükségleteket génmódosított alapanyagból készült import szójadarával kellett kielégíteni. A Pannonia Ethanol szerint ugyanakkor van alternatív fehérjeforrás: ez a száraz törköly, vagyis a DDGS

Az évszázad közepére, 2050-re a mostaninál 35%-kal több embert kell ellátni élelemmel, amihez új gépek, új technológiák és új műszaki megoldások szükségesek. A világ átalakul, egy újabb zöld forradalom részesei vagyunk – mondta Mark Turley, a Pannonia Ethanol Zrt. alapítója és tulajdonosa a közelmúltban megrendezett tengelici Agro Inno Show-n.

A felsoroláshoz hozzátehetjük azt is, hogy új alapanyagokra is szükség lesz, például az állati takarmányozásban, ahol a génmódosított szója kiváltására még mindig nem találtuk meg a megfelelő alternatívát. A magas fehérjetartalmú DDGS (száraz törköly) ugyanakkor jó eséllyel pályázik erre a szerepre, amint azt Árendás Editnek, a Pannonia Ethanol takarmányértékesítési vezetőjének előadásából is megtudhattuk. A Pannonia Gold márkanéven forgalomba hozott termék a vállalat száraz kidarálású technológiát alkalmazó dunaföldvári üzemében készül, és nemcsak GMO-mentes, de antibiotikumos kezeléstől is mentes kukoricából állítják elő.

A takarmányozás alapja a fehérjegazdálkodás, ám minden hazai igyekezet ellenére ebben továbbra is központi szerepe van a szójának. A zömmel az Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából származó, „kétes eredetű” (vagyis génmódosított alapanyagú) szójadara felhasználása ma még hihetetlen méreteket ölt. Ennek alátámasztására Árendás Edit felsorolt néhány meghökkentő adatot: 1 kg marhahús előállításához 175 g szója-alapanyagra van szükség, 1 kg sertéshúshoz viszont már 263 g-ra, míg 1 kg baromfihúshoz 575 g-ra, vagyis bőven több mint fél kilóra. Mivel a GMO-termékek egészségügyi kockázata egyelőre nem tisztázott, célszerű lenne a szóját teljes mértékben más alapanyagokkal kiváltani. Hiába kísérleteznek azonban Magyarországon is különféle helyettesítő növényekkel (a csillagfürttel például már évtizedek óta), a nagy áttörés továbbra sem következett be.

A Pannonia Ethanol évente 450 millió liter bioetanolt állít elő kukoricából, és melléktermékként csúcsminőségű takarmány, mintegy 350 ezer tonna DDGS ddgs(száraz törköly) keletkezik. A baromfitápokban ezt 10–15%-os mennyiségben tudják felhasználni, sertéstápokban azonban a 20–25%-ot, míg marhatápokban a 30%-ot is elérheti az arány. A homogén beltartalomnak és a stabil tápanyag-összetételnek köszönhetően a DDGS kiválóan emészthető. A magas fehérje- és energiatartalom nemcsak a tömeggyarapodáshoz járul hozzá, de marháknál például hatékonyan támogatja a tejtermelést, a xantofill-tartalom pedig kedvezően befolyásolja a tojás sárgájának és a baromfi bőrének sárga színét.

A dunaföldvári gyárban – nem mellékesen – évente 10 ezer tonna kukoricaolajat (DCO) is előállítanak. A piros színű folyadékot a törkölyből nyerik centrifugálással, és hasonlóan értékes terméknek számít. Javítja a fehérje-értékesülést, valamint magas az A-, D-, E- és K-vitamin tartalma is. Sertéstakarmányokban is alkalmazható, áldásos hatása viszont a baromfitenyésztésben mutatkozik meg leginkább. Luteinben és zeaxantinban gazdag, és ezek azok a színanyagok, amelyek a tojás, a bőr és a taraj szép, természetes színét adják. Az esszenciális zsírsavak a fiatal baromfinál gondoskodnak a növekedésről, az idegrendszer, a bőr- és a tollképzés folyamatáról. A telítetlen zsírsavak révén a kukoricaolaj kevésbé növeli a madarak elzsírosodását. A DDGS és a DCO személyében tehát máris jelen vannak a szója kiváltására alkalmas alapanyagok, csupán a gazdálkodóknak kellene egy kicsit bátrabban fordulniuk az új megoldások felé.

Forrás: agrarszektor.hu

Már a jövő év elején lehetővé válhat a génmódosított organizmusokat (GMO) tartalmazó, s az ezen összetevőktől mentes élelmiszerek megkülönböztetése a termékek címkéin – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István tájékoztatása szerint a jogszabályt úgy módosítaná, hogy lehetővé tenné a GMO-mentesség feltüntetését. Hozzátette: előreláthatóan már a tavaszi ülésszak végén, de legkésőbb őszi elején tárgyalhatja a módosítást.

A politikus reményei szerint a vásárlói elvárásoknak megfelelni igyekvő termelők lényegében kénytelenek lesznek áttérni azon takarmányozási módszerekre, amelyekkel ki lehetne váltani az import GMO-szóját. E kényszerűség – tette hozzá – egyébként gazdasági előnyökkel is jár a gazdálkodóknak, mert a jelenleg még kísérletezési stádiumban lévő hazai takarmánykeverék olcsóbb az import GMO-szójás változatnál. A tervek szerint a keverékkel kapcsolatos kísérletek nagyüzemi körülmények között tartott állatok esetében is véget érnek az év végére. Ezért 2016. elejétől már minden szempontból elő lesz készítve a GMO-mentes magyar
élelmiszerek boltokban való megjelenése.

Az államtitkár egyébként egy, a Mezőfalvai Zrt.-nél tartott sajtótájékoztatón jelentette be január 22-én, hogy Magyarország a GMO-mentes tej, hús és tojás előállítására készül. Jelezte, hogy az agrárkormányzat első lépésként a hazai állati takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga, a jelentős fehérjeforrásnak számító import szója kiváltását kezdte el. Mivel a többségében Dél-Amerikából származó növényt génmódosított eljárással termesztik, ezért új fehérje programot hirdettek, amelynek célja a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazása. A takarmányozási probléma megoldása érdekében bevonták a programba az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetet, valamint az agrár felsőoktatás kiemelt intézményeinek takarmányozással és állattenyésztéssel foglalkozó tanszékeit.

A világ génmódosított növény termelésének 99 százalékát négy fontos mezőgazdasági haszonnövény adja:  a szója, a kukorica, a repce és a gyapot. Ezek közül Magyarországon nem ideálisak a klimatikus feltételek a szója termeléséhez sem. Mindez azért is fontos, mert miközben a hazai fehérjenövények – szója, csicseriborsó, lóbab, csillagfürt – termelési területe csökkent, megugrott az állattenyésztés importfehérjére alapozott takarmányozási gyakorlata, ami egyébként jelentős költségnövelő tényező: az állattenyésztés igényeit ezért jelenleg csak behozatallal lehet kielégíteni. Európa szójafehérje-ellátása az Egyesült Államoktól illetve egyes dél-amerikai országoktól függ, ahol engedélyezett a GMO-szója termesztése.

gmo-mentesség

gmo-mentesség (fotó: Shutterstock)

Az államtitkár kiemelte, hogy az állati takarmányozás megnövekedett energiaigényének fedezéséhez a gabonamagvak (kukorica, búza), a silózott takarmányok (silókukorica, fűszenázs, zöld gabona szenázs) többnyire megfelelő minőségben rendelkezésre állnak, de a tejtermelést biztosíró tehénállomány fehérjeellátása nem megnyugtató. Utóbbi megoldásaként szóba jöhet például az extrahált napraforgódara, az extrahált repcedara, a kukoricaglutén és a DDGS (kukorica alapú bio alkohol előállítás) szárított mellékterméke. Ez utóbbival kapcsolatban zajlanak az említett ígéretes kísérletek, amelyek előreláthatóan már az év vége előtt befejeződnek.

Forrás: NAK lap (III. évfolyam, 2. szám)

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás Monex extruder fődarabok monex-75 extruder szója extruder üzem szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség