Találatok erre a kulcsszóra: ‘csávázás’

Az aratás időszaka egyben a számvetésé is. Egyrészről annak a megállapítása, hogy egy-egy kultúra mekkora termést adott, illetve hogyan alakultak az értékesítési árak. Vagyis nyereséges volt-e, vagy rosszabb esetben veszteséggel termesztettük az adott kultúrát

Ez a számvetés egyben a következő vetési időszakra vonatkozó döntésünket is megalapozza. Érdemes-e ezt vagy azt a növényt termeszteni, növeljük vagy csökkentsük az adott kultúra területét jövőre? A terményárak és a termésátlagok mellett a gazda figyelembe kell hogy vegye esetenként a jogszabályi háttér változását is.

A következő esztendőtől pl. a szójatermesztők egy részét elbizonytalaníthatja az, hogy a pillangósokat a zöldítés körében csak akkor veszik figyelembe, ha a termesztését vegyszer nélkül folytatják. A szója vetésterülete az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, köszönhetően annak, hogy eddig nemcsak a zöldítésben kapott helyet, hanem közel 50 ezer Ft/ha támogatást kapott, amely a fehérjenövényekre vonatkozott.

Csak zárójelben említem meg, hogy a szóját az olajos növények közé sorolják világszerte, ám nálunk a magas fehérjetartalma miatt a közhiedelem fehérjenövényként tartja számon.

Szója vetésterülete hazánkban, ha (KSH-adatok)
2010 2011-2015 átlagában 2016 2017
36 391 48 397 60 702 77 270

Ezt az emelkedést megtörheti a fent említett jogszabályi háttér változása, pedig a hazai termelés a magyarországi felhasználási igényeknek így is csak kb. a 20 százalékát fedezte. A szója termesztésére hazánkban a déli országrész melegebb, csapadékosabb tájegységei a legalkalmasabbak. Ám az új fajták megjelenésével a termesztés a hűvösebb, de párás északabbi régiókban is történhet. Ugyanarra a területre növényvédelmi okokból négyévente kerülhet vissza.

Az erőteljes karógyökerei 1,5-2 méterre is lehatolnak a talajba. A jelentős mennyiségű gyökérszőröket viszont 20-30 cm-es mélységben találjuk. Ez nem véletlen, hiszen a szója is, mint a többi pillangósvirágú rokona, a gyökérszőrökön a levegő nitrogénjét megkötő gümőket képez. Ezzel a szervvel a növény fejlődésének kezdeti stádiuma után nitrogénből önellátóvá lesz. A gyökérgümők kialakulása csak úgy jöhet létre, ha a gazdanövény találkozik a vele szimbiózist kialakító rhizobium baktériummal, a szója esetében a Bradyrhizobium japonicum-mal.

A gümők kialakulásának folyamata szójagyökéren

kép

Ez a baktérium hazánkban nem őshonos, ezért, hogy a találkozó létrejöhessen, oltással a talajba kell juttatnunk. Hazánkban a szakirodalmak korábban úgy vélték, hogy az oltás elmaradhat, ha a területen korábban már termeltek szóját. Ezek az elméletek nem vették figyelembe azt, hogy a rhizobium törzsek általában is érzékenyek egyes gyomirtó szerekre, ezért számuk 2-3 év alatt drasztikusan lecsökken. Nem érdemes tehát az oltást, mely egyébként sem számottevő költség, elmulasztani.

„A szója többféle hormont is termel. Legfontosabb fitoösztrogénei a genisztin és daidzin nevű izoflavonok. A genisztein és a daidzein a növény számára több szempontból létfontosságú. A növény gyökere választja ki őket, segítségükkel kémiailag vonzza a gümőbaktériumokat. A genisztein egyébként a rovarok ellen is hat. A szója fitoösztrogénjeivel befolyásolja az őt fogyasztani kívánó állatok szaporodását. Rossz években nő a koncentráció, ezzel azok szaporodása csökken. Így kevés termés esetén is marad elég mag a földön. Olyan években, amikor bő a termés, a hatóanyag-tartalom csökken, ekkor a gazdag termés egy részét fogyasztóik, például madarak messzire viszik, így terjesztve a növényt.” Forrás: EU.L.E.N-SPIEGEL 4/2008. Az Európai Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos információs szolgálata. 14. évfolyam, 2008. július 28.

Az oltást többféleképpen is végezhetjük. Jelenleg az a leggyakoribb, hogy a vetőmagot már készen, azaz rhizobiummal oltott és fungiciddel csávázott formában vásároljuk (biogazdálkodás esetén nem alkalmazhatunk csávázott vetőmagot, ellentétben oltott szaporítóanyag alkalmazható). Végezhetjük magunk is a magoltást, az oltóanyagot (por vagy folyadék formában) a vetést közvetlenül megelőzve visszük föl a magra, vagy a vetéssel egy menetben úgy, hogy a vetőgép tartályába por alakban juttatjuk a rhizobiumokat. A magoltási eljárásoknál lényegesen hatékonyabb az, ha a teljes táblán végezzük az oltást. Ehhez jelenleg néhány készítmény áll rendelkezésre.

Az oltás úgy történhet, hogy pl. 1 liter/ha BIOFIL talaj pH specifikus készítményhez 0,2 liter/ha BIOFIL Szója oltóanyagot adunk, és kipermetezés után vagy azzal egy menetben a talajba dolgozzuk.

A teljes terület-kezelés hatékonyságát fokozza, hogy így a mixben lévő egyes baktériumtörzsek erőteljes gyökérfejlődést indítanak el, és ezzel a rhizobium megtelepedése a nagyszámú gyökérszőrön biztosan megtörténik.

A befertőződést akadályozó tényezők:

A területről hiányzó rhizobium törzs – nem őshonos, gyomirtó szer hatása
Hibásan megválasztott rhizobium törzs – nem specifikus
Gyenge hatékonyságú oltóanyag – alacsony csíraszám, túl kis kijuttatott mennyiség, túl nagy távolság a növénytől
Túlzott nitrogénellátás – a növény nem jelez a rhizobiumnak

kép

/fotók: Terragro Kft./

Emellett a talajspecifikus készítményben lévő törzsek több növénypatogén gombát is képesek visszaszorítani.

Laboratóriumi vizsgálat szójával

szója

A kezelést BIOFIL Normál + BIOFIL Szója oltóanyaggal végezték szántóföldi dózisban

A szójavetőmagot gyakran fungicid csávázószerrel kezelten kapjuk. A csávázáshoz alkalmazott hatóanyagok egy része bizonyítottan károsítja a rhizobiumokat, ezért is célszerű a teljes területoltást választanunk. Ebben az esetben ugyanis a kijuttatott baktériumok mennyisége több százszorosa más eljáráshoz viszonyítva.

A zöldítésről szóló rendelet módosításából kiderül, hogy ha vegyszer nélkül termesztjük a fehérjenövényt, pl. szóját, úgy az továbbra is a program része marad. Természetesen a talajbaktériummal történő tápanyagfeltárás és a rhizobium oltás a biogazdálkodásban engedélyezett eljárás.

Egyes gyomirtó szerek kivonása a termesztésből a szójagyomirtást is megnehezítette, a biotermesztésben ezt megoldjuk mechanikusan.

További információt talál a Terragro Kft. oldalán, vagy keresse a cég szaktanácsadóit.

Forrás: agroinform.hu

A növényvédelem aktuális teendői sorában – egyebek között – a következő feladat a csávázott őszi káposztarepce, majd a gabonafélék vetése

A csávázószer-kínálat áttekintése

A felszívódó hatású gomba- és rovarölő szerek kifejlesztése tette lehetővé a mind hatékonyabb magcsávázást, ami jelentősen biztosítja a csírázó vetőmagok és a kicsírázott növényállomány hatékonyabb védelmét.

A vetőmagcsávázó szerek forgalma a növényvédőszer-piac viszonylag alacsony részesedését teszi ki. Azonban ez sem csekély, a felmérések szerint 2014-ben a világ 57 milliárd US dollár növényvédőszer-forgalmának 6 százaléka volt.

Piaci elemzések szerint a csávázószerek értékesítése 2016-ban 4,8-5,9 milliárd US dollárt tett ki, beleértve a vegyi anyagok mellett a biohatású csávázószereket is. 2016 és 2021 között a csávázószerpiac növekedése meghaladhatja az évi 10 százalékot, ennek alapján a várható csávázószer-értékesítés 2021-ben 8,3 milliárd US dollár értékben várható.A csávázószerpiacot számos tényező befolyásolja: gazdálkodási technológiák, mint pl. a szántás nélküli vetés terjedése, hatósági intézkedések, a környezeti tényezők figyelembevételének növekvő szerepe, a vetőmagok minőségének javulása, a csávázási technológiák és a vetőgépek tökéletesedése.

A csávázószerpiac növekedését negatívan befolyásolja a generikus anyagok piaci részesedésének emelkedése és a neonikotinoid csávázószerek méhekre gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatos, évek óta tartó vita és csávázószerként történő alkalmazásuk több jelentős kultúrában 2013 óta történő felfüggesztése.

vetőmag

A csávászószerpiacot a vetőmagok minőségének javulása is befolyásolja – fotó: Shutterstock

A magcsávázás legfontosabb alkalmazási területei kultúránként

A magcsávázásnak hagyományosan a gabonafélékben a legjelentősebb a szerepe. Az utóbbi években a magcsávázás jelentősége megnövekedett a kukoricában és szójában, részben a genetikailag módosított vetőmagvak területének növekedésével, egyidejűleg a a hagyományos kukorica- és szójaterület növekedésével.

Őszi búzaJelenleg is az őszibúza-vetőmagot csávázzák a legnagyobb területen. 2014-ben 220 millió hektár őszi búzát csáváztak a világon. Ennek a területnek 14 százalékát tette ki India, ezt a 12 százalékos részesedéssel az EU őszi búza termesztett területe adta, majd Kína következett 11 százalékkal. Az őszibúza-termés világátlaga 3,3 tonna/ha. Ezt a termésátlagot igen széles határok között termesztik.

Az EU-ban az őszibúza-termesztés jelentős anyagi ráfordítással történik. Németországban az átlagtermés pl. 8,6 tonna volt 2014-ben. A csávázásban vezető szerepet játszanak a Bayer, Syngenta és BASF hatóanyagai. A Syngenta difenokonazolja hosszú ideig volt a csávázásban legáltalánosabban használt termék a cég egyéb gombaölő szereivel kombinálva, mint pl. fludioxinil és mefenoxan, esetenként a cég rovarölő szerekkel is kombinálja. A BASF tritikonazolja és a Bayer tebukonazolja főleg több hatóanyagot tartalmazó kombinációkban kerül alkalmazásra.

Kukorica – 2014-ben a világ betakarított kukoricaterülete 185 millió hektár volt. E terület 38 százalékát Kínában és az USA-ban termesztették. A kukorica termésátlaga Kínában 5,8 t/ha volt, az USA-ban 10,7 t/ha. A kukoricatermő területek növekedése és a GM-vetőmagok területének terjedése eredményeként jelentősen növekedett a kukoricavetőmag-csávázás alkalmazása is. A vezető növényvédőszer-gyártók a kukoricacsávázó szerek területén is aktívak, elsősorban gombaölő és rovarölő szerekkel. Egyes területeken a nematicidek alkalmazása is szükségessé vált.

• Szója – A szóját 118 millió hektáron termesztették 2014-ben. E terület 70 százalékát az USA-ban, Brazíliában és Argentínában termesztették. 2014-ben az USA áru szójatermesztésének 93 százalékát GM-vetőmag használatával termesztették. Brazíliában és Argentínában a szójatermesztő területen GM-vetőmagot az összterület több mint 90 százalékán vetnek.

szója

Brazíliában és Argentínában a szójatermesztő területen GM-vetőmagot az összterület több mint 90 százalékán vetnek – fotó: Shutterstock

A szójacsávázásban használt leggyakoribb gombaölőszer-hatóanyagok a metalaxil, carboxin, karbendazim, tiram és fludioxonil voltak. Jelentős a strobilurin típusú gomabölő szerek alkalmazása, mint az azoxistrobin, piraklostrobin, trifloxistrobin. A Fusarium korai fertőzés ellen a fluopiram hatóanyagot vezették be sikeresen. A talajlakó rovarkártevők ellen a neonikotinoidokat alkalmazták széles körben, ezek jövőbeni alkalmazása jelenleg széles körű viták tárgya, főleg az EU-tagországokban.

A szóján károsító fonálférgek ellen alkalmazzák az abamektint. A piacon megjelentek a bionematicidek is, ilyen a Bacillus firmus, illetve a Pasteuria nishizawae tartalmú „hatóanyagok”. A nitrogén megkötésének növelésére baktériumokkal történő kezelést ajánlanak a magcsávázásra.

Magcsávázásra használt védekezőszer-formulációk és alkalmazásuk

A csávázószereket közvetlenül viszik fel a magra, esetleg csekély hígításban. A hagyományos termékek poralakúak voltak, amelyet száraz (DS) formulációban vittek fel a magra, később vizes formában (WS), vagy szerves oldószerekkel keverve (LS). Újabb fejlesztés eredménye a folyékony szuszpenzió-koncentrátumok (FS) és emulziók (ES) alkalmazása volt a porolódás csökkentése, a formulációstabilitás megőrzése és a tapadás növelése céljából.

A gombaölő szereknél gyakori a különböző hatásmechanizmusú és több kórokozó ellen hatásos anyagok kombinációja, a rezisztencia kialakulásának csökkentésére.

A funkcionális magcsávázás fogalma magában foglalja mindazokat az elemeket, amelyek biztosítják a könnyű és pontos vetést, optimális csírázást és az erőteljes növényállományt.

Az ilyen csávázószerek a csírázást elősegítő anyagokat is tartalmazhatnak, erre a célra a magon védőbevonatot létrehozva.

A vetőgépek folyamatos fejlesztését követte a nagy értékű, csávázott vagy bevonattal ellátott vetőmagok forgalmazása.

A csírakori betegségek elleni védelem

A csírafejlődés és a növény korai fejlődési szakaszában főleg a gombakártevők ellen szükséges a védekezés. A gombák a talajból vagy fertőzött vetőmagból támadhatnak. A szisztemikus gombaölő szerek csávázószerként történő alkalmazásával – védő vagy megelőző hatással – a még ki sem fejlett tünetek ellen vagy eradikáns hatással hatásos védelem biztosítható a kelő állományban.

Rovarok és más kártevők elleni védelem

A talajból károsító rovarok, majd a lombozaton megjelenő, talajból károsító rovarok ellen a neonikotinoid típusú rovarölő szerek igen hatásosak. Ezek alkalmazását szabadföldi kultúrákban történő csávázószerként újra értékelik, mivel a termékcsoporthoz tartozó hatóanyagok a méhállomány veszélyeztetését, illetve a méhekre való veszélytelenségét vitató álláspontok éles vita tárgyát képezik.

Egyéb magcsávázó szerek

Biológiai hatású termékek – erre alkalmas mikroszervezetekkel történő csávázás, amely biztosítja a vetőmag életképességét, eltérő talaj- és meteorológiai viszonyok között, a tárolás és a vetés során. A biopeszticidek és a kémiai védekező szerek kombinációi is már forgalomba kerültek.

Rhizobia inokuláció – a Rhizobium baktériumok a hüvelyesek talajjavító hatását fokozzák.

Biostimulánsok – különféle anyagok és mikroszervezetek keveréke, melyek módosítják a növények fiziológiáját, melynek révén a növények erőteljesebben növekednek, többet teremnek, és a termés minősége javul.

Mikroelemek – a magra felvitt mikroelemek, mint a foszfor, illetve bór, réz, mangán, molibdén, cink tartalmú csávázószerek.

Repellens anyagok – a kártevők riasztására, pl. a tiram tartalmú csávázószerek.

Gyomirtószer-antidotumok – a gyomirtó hatás csökkenése nélkül növelik egyes gyomirtó szerek szelektivitását, akár a gyomirtószer-kijuttatással együtt vagy magcsávázás formájában alkalmazva.

A magcsávázás az első és egyben nélkülözhetetlen lépés a magasabb termésátlagok eléréséhez, jelentősége kiemelkedő az intenzív növénytermesztésben.

Dr. Kádár András

Forrás: agroinform.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel full-fat szója monex-75 extruder monex-75 extruder szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum