Találatok erre a kulcsszóra: ‘Bradyrhizobium japonicum’

Biológiai talajművelés

Termésnövelők, biostimulánsok és bioeffektív megoldások

Az egészséges termőtalaj olyan különleges rendszer (ökoszisztéma), ami önműködő módon, a saját rendje, törvényei, a saját életereje által, természetesen képes a növényeket ellátni. Ezzel szemben az intenzív, a termésre, a hozamra figyelő gazdálkodás során a növénytáplálást, az elvárt termékenységet, de a növényvédelmet is külsőleg, műtrágyákkal, egyéb kémiai növényvédő szerekkel,mesterséges, művi úton lehet elérni. A lehetséges negatív ökológiai következmények miatt terjednek az élő mikroorganizmusokat vagy azok anyagait, enzimeit, kivonatait is tartalmazó termésnövelők, bio- vagy baktérium-trágyák, illetve biostimuláns termékek. Az életigenlő biológiai alapú talajművelés során az ember szerepe, hogy önmagát is a rendszer, az ökoszisztéma részének tekintve környezetbarát és fenntartható bioeffektív módon avatkozzon be a természet rendjébe.

A szója oltása

A cikksorozatban lehetőséget adtunk az olvasói kérdésekre is. A legtöbb kérdés a szója talaj-/növény-oltásával kapcsolatosan érkezett. Többen panaszkodtak, hogy a szójához ajánlott oltóanyagok használata ellenére sem találnak nitrogén-kötő gümőket a szója gyökerén és vajon mi lehet ennek az oka? Vegyük sorra a szója-oltással kapcsolatos ismereteket.

Használok talajoltót, de mégsem találok gyökérgümőket. Miért nincsenek?

A talajoltó készítmények nagyon sokfélék. Még ha a szójára ajánlják is, akkor sem biztos, hogy az a biológiai nitrogén-kötés kialakítására alkalmas. A gyökérgümőket csak azok a baktériumok képezik, amelyek a növénnyel egy „intim” kapcsolatot, „szimbiózist” tudnak kialakítani és csak ezt követően lesz kölcsönösen hasznos az együttélés a baktériumok nitrogén-kötése által. A növény a nitrogént aminosavak, fehérjék anyagába építi be és saját növekedésére fordítja. A folyamatban a növényi igény ezáltal nem külsőleg bevitt nitrogén műtrágyákkal valósulhat meg.  A szója oltására ajánlott termékek nem mindegyike tartalmaz megfelelő N2-kötő baktériumokat. Találkozhatunk olyan talajoltóval is, amiben az oltóanyag nem alakít ki kapcsolatot a szójával és ezért nem hatásos. A legtöbb (szójához is ajánlott) kereskedelmi oltóanyagban nem a növényhez specifikus, hanem általános, mindegyik növényhez megfeleltethető, illetve növény nélkül is használható, „szabadon-élő” nitrogén-kötő baktérium, az Azotobacter genusz fajai és törzsei találhatók. Az így létrejött nitrogén igen kevés (5-15 kg/ha) és nem fedezi a növényi igényt.

A hatékony nitrogén-mennyiséget biztosító gyökérgümőket csak a szójával szimbiózist kialakítani tudó baktériumok hozzák létre. Biológiai nitrogén-kötés a pillangós növények gyökérrendszerében az úgynevezett gyökérgümőkben valósul meg. Ezekben a különös kis „kamrácskákban” a baktériumok zavartalanul tudják a molekuláris N2-t felbontani, hogy az alkalmas legyen a növénytáplálásra. A levegő 78%-a ilyen szabadon felhasználható (de más élőlények számára mégsem hozzáférhető, nem megbontható) nitrogéngázból áll. A szimbiózisban egymásra-talált két közreműködő partner a növény és a baktérium igényes

egymás társaságára, a szója gazdanövények csak a hozzájuk illő baktériummal „hajlandók” együttélni. Ahány pillangós növény szinte annyiféle nitrogén-kötő faj létezik. A szójával ennek megfelelően kizárólag a Bradyrhizobium japonicum nevű baktérium faj tud szimbiózist kialakítani. Ha hatékony szimbiózist akarunk, akkor célszerű ellenőrizni, hogy az oltóanyag tartalmaz-e B. japonicum törzseket (is)? A szója Amerikából került hazánkba és mivel itthon még korábban ezt a növényt nem termesztették, így a rhizobium partner is hiányozhat a talajainkból. A szója idehaza a megfelelő szimbionta rhizobium baktérium nélkül csak úgy terem meg, ha a biológiai természetes nitrogén-kötő képesség helyett külsőleg adjuk a növény igényét fedező nitrogén-műtrágyákat.

Lehet-e fokozni a gümő-képzést második vagy a harmadik évi újra-termesztéssel?

A következő évekre, ha újra-termesztjük az adott talajban a szóját, akkor a rhizobium baktériumokkal történő oltás nélkül is több gyökérgümő lesz a növényen. Ennek oka, hogy a növény előidézi az ilyen „mikro-segítők” elszaporodását a talajban, hiszen ezzel a növény csak jól járhat. Az adott talajban már az első évben is előfordulhatott valamennyi „alvó”, nyugalmi állapotú „japonicum” baktérium és azok az első év során fel tudtak szaporodni. Ehhez az is kell, hogy a talajban a felvehető nitrogén mennyisége a növény fejlődésével párhuzamosan ne fedezze teljes mértékben a növényi igényt. A sok műtrágya visszaveti a természetes úton történő biológiai nitrogén-kötést, mert a jól ellátott növény nem igényli a mikrobák természetes segítségét, nem kell ezzel is törődnie, energiát befektetnie e-nélkül is elvan. Tarka koronafürt (Coronilla varia) takarmány-növény termesztésénél tapasztaltuk, hogy gyengén humuszos homok-talajban mindössze 45 kg indító (starter) N-műtrágyára volt szükség az optimális biológiai nitrogén-kötés kialakulásához. A starter biztosította a növény kezdeti fejlődését, később pedig rá lett utalva arra, hogy azt követően a baktériumok is dolgozzanak. Ezzel 140 kg/ha nitrogén kiadását lehetett megspórolni a természet erejével.

Mindegyik szójára ajánlott oltóanyag hasznos? Melyiket válasszam?

A talajoltó termékek között a nitrogén-kötő baktériumok jelenléte a leggyakoribb. A nitrogén az egyik leginkább szükséges makro-tápelem, amelyre minden növénynek a legnagyobb mennyiségben szüksége van. A szójánál a nitrogénnel való ellátást csak a Bradyrhizobium japonicum biztosítja. Az oltóanyagok gyakran tartalmaznak még egyéb, pl. szabadon élő, vagy asszociatív nitrogén-kötő baktériumokat is, mint pl. az Azotobacter, Azospirillum genuszhoz tartozó nitrogén-kötőket. Az asszociatív szimbiózisnál nincsenek gyökérgümők, ezek a baktériumok a gyökérbelsőben élnek. A szójával való hasznosságuk nem biztos, hogy megvalósul. A nitrogén-kötők mellett a leggyakoribb biotrágyák a nehezen felvehető foszfor (P) oldására és a növény felé történő mobilizálására képesek. Olyan szerves savakat választanak ki, amelyek oldják az agyagásványokkal organo-minerális komplexek formájában kötött és így a növény számára nehezen felvehető foszfor-tápelemeket. A leghatékonyabbak ebben az arbuszkuláris mikorrhiza gombák (AMF), amelyek szintén szimbionták, azaz „kölcsönösen hasznos együttélést” tudnak kialakítani gazdanövényükkel, ha a körülmények ezt lehetővé teszik. AMF szimbiózis a magasabb-rendű növények 80%-ánál előfordul, így a szójánál is hasznos lehet. Szintén foszforoldó hatásúak még a spóra-képző (Bacillus) nemzetség fajai is a talajoltó készítményekben. A növényi szármaradványok bontására is számos talajoltó-készítmény van forgalomban. Erre nem csak a baktériumok alkalmasak, de sugárgombákra és fonalas gombákra is szükség lehet. A cellulóz és a lignin lebontásához többféle mikrobából álló konzorciumra van rendszerint szükség. Az ásványosítás (mineralizáció) egy folyamat, ahol az egyik mikroba a másikat követi a hosszú molekula cukrokra bontása közben. Gyakran előfordul, hogy a lebontás megakad, ha például elfogy a talajból az enzim-aktivitáshoz szükséges mikroelem. Így alakul ki pl. az ún. pentozán hatás is, ha a nagy szén-tartalmú szalma lebontása közben az erős mikrobás aktivitás elhasználja a talajból a nitrogént és ennek hiányában toxikus anyagok keletkezhetnek. A cellulózlebontókat ezért nem tanácsos egyedül használni, olyan konzorciumi oltóanyag kell, ami nitrogént, foszfort, káliumot és egyéb tápelemeket is biztosítani tud a folyamathoz. Jól működő talaj(mikro)biológiai tevékenységre van szükség a szója termesztése és a mikrobiális oltásokkal történő javítása során is. Általában elmondható, hogy szimbionta mikrobák, nitrogén-kötők és foszfor-mobilizálók (japonicum baktérium, mikorrhiza gomba, spórás foszforoldók) és a cellulóz-lignin lebontására alkalmas sugár-, élesztő és fonalas gombák is szükségesek az egészséges talajhoz. Minél több mikroba típus és faj alkotja az oltóanyagot, annál inkább kialakul a teljes talajélet és „felpörög” a mikrobiális aktivitás is. A talajoltók alkalmazásánál általános elvként elmondható, hogy „a talajt kell táplálni, nem a növényt”, ami a szójánál és a pillangósoknál úgy módosul, hogy a növényre specifikus kapcsolatra is figyelve, a „neki-való partnert is” vigyük a talajba, lehetőség szerint.

Lehet-e együtt alkalmazni a talajoltókat a gomba- rovar- és gyomirtószerekkel?

A gümősödés elmaradását okozhatják a mezőgazdasági kemikáliák is. Ezek a vegyszerek a xenobiotikumok, azaz a mesterséges életidegen anyagok sorába tartoznak, így károsak lehetnek a hasznos baktériumokra is. Ezt a tényt úgy lehetne kivédeni, hogy a magra került csávázószertől távolabbra kerülne a hasznos mikrobás oltóanyag, hogy ne oltsák ki egymás hatását. Kérdés persze, hogy akkor hova kerüljenek azok a gyomirtószerek, amelyeket a mikrobiális lebontás akadályozására még további vegyszerekkel, úgynevezett hatásfokozókkal (extenderekkel, antidótumokkal) is ellátnak, hogy a mikrobákat gátolva, ölve azok ne bomoljanak könnyen le a talajban. A gyomirtókkal el lehet érni a gyommentes állományt, de akár a mikroba-mentes (steril?) talajt is. És akkor ismét jöhetnek a műtrágyák és az újabb növényvédőszerek, illetve a külsőleg bevitt baktérium-trágyák. A természetben semmi sincs ok és következmények nélkül. Ismernünk kell az ökológiai törvényszerűségeket ahhoz, hogy a talaj egészségi állapota, jobb működőképessége által a mi emberi életünk, egészségünk is jobbá váljon. Az ökoszisztéma-törvényeket és a biológiai gondolkodást követő, ÉLETet óvó gazdálkodással javul a talajélet, a talajminőség és a talajerő. Nem csak a termékenység, hanem a talajegészség és ellenálló (pufferképesség) is.
A fizikai-kémiai tulajdonságok mellett a biológiai mutatók jeleznek, óva intenek és megoldást is adnak. Bioeffektív (www.biofector.info) alkalmazásokkal az élő szervezeteket tartalmazó oltóanyagok hatása igazodik az adott talajhoz és talaj-növény rendszerhez. Ilyen talaj-diagnosztikai szolgáltatást a Szent István Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszékén valósítunk meg.

 

Az ide vonatkozó tudást új szakirányú továbbképzéssel is megalapozzuk, 2018 februárjában a Tanszék gondozásában „biológiai talajerő-gazdálkodó mérnök” és „biológiai talajerő-gazdálkodó szakember” képzést indítunk, amihez szakirányú alapdiplomával rendelkező jelentkezőket várunk. További információ a http://talajesviz.kertk.szie.hu honlapon található.

 

Prof. Dr. Biró Borbála, DSc.
egyetemi tanár,
az MTA doktora
talajbirologia@gmail.com

 

Forrás: Agrárágazat, 2017. november (agraragazat.hu, magyarszoja.hu)

Szója talajoltó baktérium készítmény

A szója jelentősége Magyarországon

Az uniós és hazai támogatásoknak köszönhetően 2014 óta egyre több gazdálkodó foglalkozik szójatermesztéssel és jelentősen megnőtt a szója-termőterületek nagysága. 2016-ban országosan közel 3 t/ha termésátlagot sikerült elérni, amire korábban nem volt még példa. Köszönhető ez a gazdálkodók termesztéstechnológiai ismeretének és a kedvező időjárásnak. Az ágazatot támogatja a viszonylag magas felvásárlási ár és a sokoldalú felhasználhatóság is. A takarmányfehérje-ellátás döntően szója alapanyagra épül.

terragro terragro

A szójatermesztés sikerének alapfeltétele – a növény biológiájából eredően – a megfelelő gümőképződés. Ezért a szója oltása sarkalatos pontot jelent. A gümőket képző baktérium (Bradyrhizobium japonicum) a magyarországi talajokban nem honos, ezért szükséges oltani a szóját.
A BIOFIL és a SANIPLANT Kft. kutatói többéves munkájukkal fejlesztették ki a BIOFIL szója talajoltási technológiát, amely már három éve eredményesen teljesít és népszerű a gazdák körében. A BIOFIL Szója talajoltó (0,2–0,4 l/ha) a talajspecifikus BIOFIL Savanyú vagy Normál (1 l/ha) talajoltó baktérium készítménnyel együtt alkalmazva hatékonyan támogatja a szója gümőképződését és növekedését, terméstöbbletet és beltartalmiérték-javulást hoz.

Eredmények a 2016. évi ellenőrzött üzemi vizsgálatainkból (20 ha/kezelés, 0,4 l/ha BIOFIL Szója + 1 l/ha BIOFIL Normál)

terragro

Ismert, hogy a fehérjetartalom az olajtartalommal fordított arányosságban áll. A ProFat-érték, amely a fullfat szója minőségi mutatója, a fehérje- és olajtartalom összegéből áll.
A ProFat érték alapján a BIOFIL talajoltási technológiával kezelt szója magas minőségű full-fat szója alapanyagnak minősül. A kedvező terméseredményt és beltartalmat alátámasztja a növények gümőzése.

terragro Látható, hogy a BIOFIL talajoltásos kezelésben igen nagy a gümős növények aránya (90-100 %) mind a virágzás, hüvelykezdemények megjelenése idején (R1-R3), amikor a növénynek maximális nitrogénkötésre van szüksége, mind az érés, magtelítődés szakaszában (R6). Az R6 fázisban meglévő nagyszámú, még aktív gümő jelentősen hozzájárult a magasabb fehérjetartalom és ProFat érték kialakulásához.

Forrás: agroinform.hu

Az idei év, mondhatjuk, hogy a szójáról szólt. Nem a várható termés mennyisége, és különösen nem az érte kínált ára miatt, hanem a vetett terület okán.

Soha ekkora területen nem termelték nálunk ezt a növényt, idén több mint 70 ezer hektáron. Az elmúlt évben ez a szám 37 ezer hektár körül alakult, vagyis egyik évről a másikra duplázódott meg a területe. A várható termés mennyisége már közel sem mutat ekkora növekedést. Minek tudható be ez a hirtelen érdeklődés a szója iránt? Egyrészről a Zöldítő Programnak, melynek keretében a pillangósok fontos szerepet kaptak. Másrészről a termesztését támogató plusz pénznek, ami jó jövedelmet ígért. Ez utóbbi a szerénynek látszó terméseredmény miatt már nem biztos, hogy bejön az összes termelőnek. A tavalyi 2 200 kg/ha átlagtermést idén biztosan nem érjük el országos viszonylatban. Ugyanakkor a felvásárlási ára alig mozdult el a tavalyi 102 e Ft/t összegről annak ellenére, hogy a GMO-mentes szójabab iránt nőtt a kereslet világszerte.

Sok vagy kevés az a 70-75 ezer hektár szójaterület hazánkban? Egyes vélemények szerint 100 ezer hektárra kellene növelni a vetett terület nagyságát. Más szakemberek inkább azt az álláspontot vallják, hogy ismét meg kell tanulni szóját termeszteni, hiszen az 1980-90-es években már volt, hogy közel 70 ezer hektáron termeltük jövedelmezően. De ugye kimaradt az a 20-25 év. A megváltozott fajtakínálat lehetővé tette, hogy az északibb, csapadékkal jobban ellátott, bár összes hő összegben kevesebbet mutató térségben is termesszék. Sajnos az idei száraz tavasz alaposan lehűtötte a termelők kedvét. A növények kelése egyenetlen volt, és a szója, ellentétben más növényekkel, a kezdeti lemaradást az érésig megtartja, ezért a betakarításkor még zöld egyedek termése elvész. Emellett az év első felében lehullott, az átlagosnál kevesebb csapadék nem csak a kelést zavarta meg, hanem a növények magasságát is csökkentette, így az emeletenként jelentkező virágok száma is kevesebb lett.

Még egy dolog, amit a figyelmes szemlélő sajnos több helyen is tapasztalhatott 2015-ben. A nitrogéngyűjtő gümők kialakulása a gyökereken számos helyen elmaradt. Pedig a szóját, akárcsak más pillangóst, ezért a nitrogéngyűjtő képességéért különös becsben tartjuk. A magra már korábban csávázással felvitt rhizobiumot, vagy a mag mellé a vetőgép tartályába juttatott oltóanyagot mindenki használ. Miért marad el esetenként mégis a nitrogéngyűjtő gümők kialakulása? Egy gödöllői laboratóriumban pár éve vizsgálják ennek az okát. Érdemes figyelembe venni e kérdés kapcsán, hogy a szója Európában nem őshonos növény, így a vele szimbiózisban élő Bradyrhizobium japonicum sem található meg a talajainkban. Ezért azt minden esetben oltással kell odajuttatni.

A gyökérfejlődés elősegítése

A rhizobiumok egyébként kényes baktériumok, melyek a szárazságra, egyes gyomirtó szerekre érzékenyek, könnyen elpusztulnak. Emellett, hogy a találkozás a növény gyökereivel megtörténjen, viszonylag közel kell, hogy kerüljenek rövid időn belül egymáshoz. A hajszálgyökerekbe történő behatolásuk nehézkes, ezért az általánosan alkalmazott csávázás az így kijutott alacsony csíraszám miatt, szinte csak minden tekintetben optimális körülmények között eredményes. Érdemes ezért a csávázás mellett a teljes területet beoltani vetés előtt. Erre a tavalyi évtől a BioFil Szója készítmény rendelkezésre áll.

A baktériumok infekcióját az is gátolhatja, ha a vetés előtt nagyobb adagú N műtrágyát szórunk ki. Ebben az esetben ugyanis a növény nem érzi szükségét, hogy a kialakuló gümőkön keresztül a tápanyagot maga állítsa elő, hiszen azt – legalábbis a fejlődés korai szakaszában – készen kapja. Ennek a következménye viszont az, hogy a növekedés és a virágzás szakaszában nitrogénhiány alakul ki, melyet műtrágya kijuttatásával kell pótolnunk. Ez nem csak a termesztés költségét növeli meg, hanem így az egyébként utóvetemény számára visszahagyott tápanyagról is lemondhatunk.

A célszerű technológia e tekintetben az, hogy vetés előtt kezeljük a területet 1,3 liter BioFil Szójával, és nitrogén hatóanyagból legfeljebb 30-40 kg-t juttassunk ki hektáronként. Így a hajszálgyökerek megjelenésével a rhizobium baktériumok behatolása megtörténik, és az így kialakuló új szerv (gyökérgümő) jelentős mennyiségű nitrogént juttat a szója és a későbbi utóvetemény számára is. Ezzel az eljárással még szárazabb időszakban is meg tud történni a rhizobium infekciója, mert a BioFil készítmények gyökérfejlődést serkentő hormonokat (pl. gibberellin) termelnek, melyek erőteljes gyökérnövekedést indítanak el a csírázó magvaknál.

Forrás: agroinform.com

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruderrfej szója felbontó daráló extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség