Találatok erre a kulcsszóra: ‘aszály’

Egyes területeken százszázalékos a jégkár Zalában

Zala megyében a szerdai jégeső Kerkateskánd, Lovászi és Lenti-Máhonfa környékén okozott kárt a szántóföldi növényekben, egyes területeken százszázalékos a jégkár a repcében, szójában, kukoricában – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Babosdöbrétén a kukoricaföldeken jeleztek jégkárt, a vasárnapi jégeső pedig Hagyárosbörönd, Bagod és Zalaháshágyon környékén a repcében okozott 30-50 százalékos jégkárt – ismertette Süle Katalin, hozzátéve, hogy a károk felmérése folyamatosan tart. Beszámolt arról is, hogy a hétvégi 20-30 milliméteres eső inkább a kukoricának, napraforgónak és a szójának kedvez, a kalászosok közül legfeljebb a késői kalászosoknak segít valamelyest.

Az aszályos idő miatt a gazdák idén a tavalyinál alacsonyabb termésátlagokra számítanak.

Az őszi árpa aratása már megkezdődött a megyében, a 2800 hektárnyi területen 5,2 tonna a hektáronkénti hozam. Zala megyében összesen 58 ezer hektáron kell betakarítani a termést. A csaknem 28 ezer hektáron termelt őszi búza hektáronkénti becsült termésátlaga 5,1 tonna, a 15,6 ezer hektáros repce várható hozama 2,6 tonna hektáronként – közölte a NAK megyei elnöke. Hozzátette: az őszi árpa aratása rövidesen befejeződik Zala megyében, a betakarítási munkát a repce- és az őszibúza-táblákon folytatják.

A gazdáknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a napraforgó gomba- és rovarkártevői, a kukoricabogarak és a szójakártevők elleni védekezésre is – emelte ki Süle Katalin. Az értékesítésről elmondta: az őszi árpa tonnánkénti ára 32-35 ezer forint között alakul, míg a búzáé 40-44 ezer forint tonnánként.

Kártevő körkép: a szójában a tripszek és atkák szaporodása még intenzívebb volt a múlt héten. A kártevők egy-egy táblán az alsó-középső lombzónában is általánosan jelen vannak, a felső szinten csak néhány egyed található elszórtan. Az atkák esetében a kifejlett alakok mellett, tömegesen találhatók tojások is. A kártevők mennyisége átlagosan (fajtától függően) 4-6 mozgó alak/levélke. A szójaállományokban a poloskák is megjelentek, a jelenlétük egyelőre még kártételi küszöbszint alatti. Észlelési szintű a bagolylepkék kártétele.

Forrás: agroinform.hu

Békésben alig 1 tonna lesz a szója átlaga, a kukoricával, napraforgóval is baj van

A szója károsodott legjobban a szárazság miatt Békés megyében, mivel azonban legnagyobb területen kukoricát vetettek, az itteni 10–40 százalékos terméskiesés okozza a legjelentősebb gondot, veszteséget a megye növénytermesztőinek. Az eső a legtöbb kukoricának későn jött, ahogy a gazdák fogalmaztak: ez már olyan volt, “mint halottnak a csók”.

A kukorica vetésterülete 117 ezer hektár Békésben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) beérkező jelentések alapján az állományok rendkívül változatosak. Egyes helyeken a helyzet tragikusnak is mondható. Bár aszályhelyzetet nem hirdettek ki, mégis aszály kártétele tapasztalható. – Azokon a táblákon, ahol foltszerűen csapadék esett a kritikus időszakban, jóval jobb termésátlagok várhatóak a károsodott táblákénál – hangsúlyozta dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke. – A júliusi hőségnapok száma tízzel meghaladta az átlagot. A nyári rekkenő hőség károsan érintette mind a megtermékenyülést, mind a szemképződést a kukoricánál. A további hőség a növények száradását okozta. A megyei kukorica átlagtermése ennek alapján 4,9-5,2 tonna/hektár között alakulhat, ami alacsonynak számít.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a napraforgóban – melynek vetésterülete 88 050 hektár Békésben – az aszály kártétele nem jelentkezett olyan súlyosan, a növény biológiájából adódóan. Az időjárás szintén a megtermékenyülést, a szemképződést, tányérberakást befolyásolta. Mintegy 150 hektárról jelentettek kipusztulást, illetve kitárcsázást, elsősorban azokon a táblákon, ahol a tervezetthez képest csak később vethettek. A fekvéstől függően eltérőek a termésátlagok, a jelzések 0,5-3 tonna/hektáros hozamokról szólnak.

A legsúlyosabb a helyzet az 5800 hektáros szójánál: rendkívül súlyosan károsodtak az állományok, borzasztóan gyengék a termésátlagok, 0,8-1 tonna/hektár körül alakulnak megyei szinten. A leszerződött gazdálkodóknál ez gondot jelenthet. Természetesen itt is a szárazság okozta a legnagyobb bajt. Szójánál egyébként idén nőtt a vetésterület a kötelezően előírt zöldítési követelmények miatt.

A gazdák már az őszi káposztarepce vetésére is készülnek, és mivel a kukoricán, napraforgón már a mostani esők nemigen segítenek, legalább tartós esők ne hátráltassák a repce telepítését, illetve a kukorica és a napraforgó heteken belül kezdődő betakarítását.

Forrás: agrotrend.hu

Növénybiztosítási díjtámogatás

Az ajánlattételtől számított 5 napon belül kell a támogatási kérelmet (biztosítási ajánlat másolata és K0205 formanyomtatvány) postai úton beküldeni a szerződő fél székhelye/lakhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségre, legkésőbb május 31-ig. A biztosított termelőnek az igénylésen és a díj megfizetésén felül további teendője nincs.
A biztosítható növénykultúrák és szerződéstípusok változatlanok, továbbra is az egységes kérelemben bejelentett kultúrákra és területekre megkötött, a 19/2014. (X.29.) FM rendelet szerinti „A”, „B”, „C” típusú növénybiztosítási szerződés díjára nyújtható a támogatás. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a194/2014. (XII.11.) számú MVH Közlemény tartalmazza.

Forrás: mvh.gov.hu

biztosítási támogatás

biztosítási támogatás (fotó: mandiner.hu)

 

A mezőgazdasági biztosítások fajtái

  • Hagyományos növénybiztosítások

Az ember a technológiai és technikai fejlődés ellenére egyre kiszolgáltatottabb a természet erőinek. Ki tudná ezt jobban a növénytermesztő gazdánál?
fagykár, a jégverés, az aszály, a felhőszakadás és a viharok sok család és vállalkozás több hónapi munkáját, törődését semmisítik meg. Hogy ez ne történhessen meg sok féle növénybiztosítást köthetnek a növénytermesztők.

Jégeső-, jégveréskár biztosítás

jégkárbiztosítás, tűz, villámcsapás és földcsuszamlás kockázatot is tartalmaz.

Biztosítható növények: szántóföldi kultúrák, gyümölcs, szőlő

Csak a közvetlen károk (jégütés mechanikai hatása) térülnek súlycsökkenési és minőségi károk esetén.

Viharkár biztosítás

viharkár biztosítás a legalább 15 m/sec szélsebességű vihar által okozott termésveszteséget téríti.

Viharkár biztosítás az alábbi növénykultúrákra köthető:

Kalászosok, hüvelyesek, rostnövények, repce, facélia, napraforgó, kukorica, alma és körte

viharkár biztosításban a kockázatviselés ideje növényenként eltérő.

Téli fagykárbiztosítás

Téli fagykárbiztosítás a kifagyás, felfagyás és kipállás károk esetén térít.

Őszi kalászosok, őszi káposztarepce és őszi takarmánykeverékek (pl. rozsos bükköny) biztosíthatók téli fagykár ellen.

Tárgyév március 31-ig bekövetkezett károk esetén térítenek a biztosítók

Kérjen díjkalkulációt ide kattintva

Forrás: mezogazdasagibiztositasok.hu

A Kormány 2012. január 1-től bevezette az új, kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert. A rendszer egyik pillérét a kibővített kockázati körrel jellemezhető kárenyhítési rendszer képezi, míg a második pillére a biztosítási díjtámogatás, amelynek keretében a gazdálkodók a biztosítónak megfizetett díj 65 százalékát visszakaphatják támogatásként – áll a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatójában.

A díjtámogatásnak köszönhetően a biztosítási konstrukciókban is bővült a kockázati kör, így a termelők a biztosítók által korábban nem vállalt veszélynemekre is köthetnek biztosítást. Így lehetséges a tavaszi fagy, a mezőgazdasági árvíz, a felhőszakadás és az aszály okozta károkra is biztosítást kötni. A tervek szerint 2015-től mindkét pillér kiegészül az őszi fagykár kockázattal is.

Az első év után az érintettek (a szaktárca, a MABISZ, a biztosítók képviselői és az Agrárgazdasági Kutató Intézet) részletesen elemezték a rendszer fejlesztésében rejlő lehetőségeket, amelyet követően a biztosítási feltételeket módosították.

A tanulságok leszűrését követően 2013-ban már egy jobban felkészült üzletkötői háttér és tájékozottabb falugazdász hálózat segítette a díjtámogatott biztosítások kötését. Ez az értékesítési eredményekben is éreztette hatását, hiszen 2013-ban megkötött biztosításokra rendelkezésre álló forrás mintegy 80%-át felhasználták.

A biztosítási díjtámogatás bevezetése felélesztette a gazdákban a termelői öngondoskodás igényét. Egyrészt a díjtámogatással azoknak a termelőknek is megfizethetővé vált a biztosítás, akiknek a korábbiakban erre nem volt anyagilag lehetőségük. Másrészt a kárenyhítési rendszer is ösztönzi a biztosítottságot, mivel csak így válhatnak a gazdák jogosulttá a teljes összegű kárenyhítő juttatásra. Az elemzések során egyértelműen beigazolódott, hogy jelentős számban olyan termelők is kötöttek szerződéseket, akik korábban nem rendelkeztek mezőgazdasági biztosítással.

A díjtámogatott biztosítások dinamikus fejlődését az állománydíj növekedése és az igénybe vett biztosítások száma egyaránt alátámasztja. Míg 2012-ben a termelők mintegy 1,5 milliárd forintnyi összegben kötöttek mezőgazdasági biztosítást, az erre a célra szánt összeg 2013-ban már elérte a 4 milliárd forintot, 2014-ben pedig csaknem közel 5,7 milliárd forintot fordítottak agrárcélú biztosításokra. A 2012-ben megkötött biztosítások után kifizetett díjtámogatás összege mintegy 880 millió forint volt, a 2013-ban megkötött biztosítások után pedig közel 2,5 milliárd forintot fizettek ki a gazdáknak.

Forrás: OrientPress

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder páraelszívóval monex-45 extruder monex-75 extruder szója extruder üzem szaraz_kutyatap_gyarto szaraz_kutyatap_gyartogep
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség