Találatok erre a kulcsszóra: ‘alternatív fehérje’

Az idén 181 ezer tonna szója kerülhet a tárolókba, mintegy negyedével több a 2015. évinek. A hozam jelentősen javult, 2016-ban 3 tonna hektáronként

A Magyar Szója Nonprofit Kft. rendezvényén Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kiemelte, 2015. jelentős változást hozott a szójatermesztésben, a zöldítés, valamint a fehérjenövényekre elkülönített forrásokkal megemelt területalapú támogatás következtében a termőterület tavaly 77 ezer hektárra emelkedett. A termés megközelítette a 150 ezer tonnát, szemben a 2015-öt megelőző időszak évi 40-45 ezer hektárról betakarított 70-90 ezer tonna termésével.

Az államtitkár elmondta: idén, a kedvező amerikai kilátásoknak köszönhetően, a tavalyinál 3 százalékkal magasabb, történelmi rekordot jelentő, 325 millió tonnás szójatermést prognosztizálnak a világban.

Jelezte: a világ szójatermesztési piacát továbbra is Észak-Amerika és Dél-Amerika uralja, az idei becsült termésből 287 millió tonnát ez a két térség ad majd, a legnagyobb szójatermelő ország az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Argentína. Megjegyezte: a legnagyobb szójafogyasztó régiókban a szójatermés alacsony, Kínában 2016-ban 12,6 millió tonna, az EU-ban 2,3 millió tonna terméssel számolnak.

Magyarországon az elmúlt két évben szójából 15-20 százalék körüli az önellátási arány, továbbra is évente 400-500 ezer tonna a behozatal – tette hozzá. Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország génmódosított növényektől való mentességét a jövőben is meg kell őrizni, amit az alaptörvény is rögzít.

Az államtitkár elmondta, hogy az unió közös agrárpolitikájának keretében 2015-től nyújtott, a fehérjenövények termesztésének támogatására biztosított többletforrás az idén is rendelkezésre áll. A termeléshez kötött szemes és szálas fehérjenövényekre meghirdetett támogatással azt szeretnék elérni, hogy az állattenyésztési ágazatok számára olcsóbb, hazai előállítású, GMO-mentes fehérjeforrás álljon rendelkezésre.

Hozzátette: a támogatás nemcsak szójára vehető igénybe, hanem az alternatív fehérjeforrásként hasznosítható pillangós virágú szálastakarmány-növények termesztésére is, példaként említette, hogy a támogatás lucernára 35 ezer forint hektáronként, lóbabra, édes csillagfürtre pedig a szójáéval megegyező összeg, hektáronként mintegy 53 ezer forint adható.

Nagy István elmondta, hogy Magyarországon hosszú távon a szója vetésterületének jelentős növelését tervezik, több mint 100 ezer hektáron legalább 300 ezer tonna saját termesztésű GMO-mentes szója előállítását szeretnék elérni.

Fontos célkitűzésnek nevezte az államtitkár a kutatási programok ösztönzését, például az alternatív fehérjenövényekre ajánlott termesztési és feldolgozási technológiák fejlesztését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió költségvetésében a kutatás-fejlesztési keret folyamatosan növekszik, a jövőben jelentős forrásokat érhetnek el a pályázati feltételeknek megfelelő kutatóintézetek.

Forrás: agroinform.com

Budapest ad helyszínt az első Innovatív Takarmányozási Világkonferenciának (WIANF) 2015. október 15. és 17. között

A konferenciasorozatot azzal a céllal rendezik meg, hogy bemutassák a gazdasági állatok takarmányozásában és a vele kapcsolatos tudományterületeken elért legújabb eredményeket, továbbá azok alkalmazásának lehetőségeit a fenntartható állattenyésztésben, biztosítva ezzel a jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszer alapanyagokat.

wianf-header

A világ állattenyésztésének egyik legnagyobb kihívása a huszonegyedik században az, hogy hogyan állítsunk elő megfelelő mennyiségben, minőségben és biztonságosan állati eredetű élelmiszert úgy, hogy a termelés nyomon követhető legyen és a termelés a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje. A fenti kihívásra adandó választ bonyolítja az a tény, hogy

• a világ népessége rohamosan növekszik (jelenleg 7 milliárd ember él a Földön)
• egyre nő a jó minőségű és biztonságos élelmiszer iránti igény
• csökken a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület az iparosítás, az új autópályák, a városfejlesztési programok, urbanizáció, talajerózió miatt;a klímaváltozás drámai hatással van a növénytermesztésre, állattenyésztésre és élelmiszer-termelésre
• egyre súlyosabbak a környezetterheléssel kapcsolatos problémák

Ismeretes, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos költségeknek kb. 70%-át a takarmányozási költségek teszik ki. Ezért, ha ezt a költséget csak néhány százalékkal sikerül csökkenteni, az már jelentős költségcsökkenést eredményezhet az élelmiszer alapanyag előállításban.

Az állati termék-előállítás hatékonyságának növelése érdekében különösen fontos a legújabb tudományos eredmények mielőbbi, a gyakorlatba történő bevezetése, azaz az innovációs idő lerövidítése. Az is egyértelmű, hogy a klasszikus takarmányozási ismeretek önmagukban már nem elegendőek napjaink kérdéseinek megválaszolására. Ezért a klasszikus takarmányozáson túl más tudományterületeket is be kell vonni az innovációs tevékenységbe, mint például táplálkozás-élettan, molekuláris biológia, molekuláris genetika, a táplálkozás immunológia, mikrobiológia, molekuláris táplálkozás, információs technológia, illetve a mérnöki tudomány bizonyos területeit.

A konferenciasorozat az elkövetkező évek során részletesen foglalkozik majd a fenti problémákkal. A tervek szerint a világkonferenciát kétévente rendezik meg, kezdetben Budapesten, majd később Európa más nagyvárosaiban. Minden alkalommal más-más téma kerül majd előtérbe. A meghívott főelőadók (keynote speaker-ek) a délelőtti plenáris üléseken tartják meg az előadásukat egy-egy 45 perces vitaindító előadás formájában. A délutáni szekcióüléseken 10-10 perces előadásokban és/vagy posztereken lehet ugyanazt a témát megvitatni.

Ebben az évben a konferencia célja annak bemutatása, hogy a klímaváltozás (elsősorban a hő-sokk) miképpen hat az állati eredetű élelmiszer-termelésre és a termék minőségére, továbbá hogyan csökkenthető a klímaváltozás káros hatása az állatok teljesítményére különböző takarmányozási módszerekkel. A konferencia további témája lesz a mikotoxinok hatásának bemutatása az állatok termelésére, az állati eredetű élelmiszer minőségére. A konferencia szintén kitér az alternatív fehérje- és energiaforrások felhasználására és a takarmány-adalékok új generációjára.
A konferencia elnöke Prof. Dr. Babinszky László, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék vezetője. A konferencia szakmai hátterét az elnökkel együtt a Nemzetközi Tudományos Tanács biztosítja, melynek tagjai a világ neves egyetemeinek elismert professzorai, kutatói (lásd konferencia weboldal).

A vitaindító előadásokat a szakterületükön világszerte elismert szakemberek tartják:
Dr. Michel Magnin, tudományos főtanácsadó, “MIXSCIENCE” INNOVÁCIÓS KÖZPONT, Franciaország – “Innováció a takarmányozásban”Prof. Dr. R. Marquardt, egyetemi tanár, MANITOBAI EGYETEM, Winnipeg, Kanada – “Mikotoxinok a gazdasági állatok takarmányában”Dr .D. Melchior és Dr. S. Ladirat, fejlesztési igazgatók, CARGILL Int. Co. USA – “Takarmány adalékok és a bél egészségi állapota”Dr. D. Renaudeau, tudományos főmunkatárs, állatlabor vezető, PEGASE, INRA, Franciaország – “Takarmányozási stratégiák a hő-stressz káros hatásának csökkentésére” Prof. M. Grashorn, egyetemi tanár, HOHENHEIMI EGYETEM, Németország – Alternatív fehérje- és energiaforrások a gazdasági haszonállatok takarmányozásában”

A konferencia időpontja: 2015. október 15-17.
A konferencia helyszíne: Novotel Budapest Centrum (1088 Budapest, Rákóczi út 43-45.)

A konferencia munkanyelve angol, tolmácsolást nem biztosítunk. A WIANF-konferencián való részvétel regisztrációhoz és regisztrációs díjhoz kötött. A regisztrációról, a jelentkezés feltételeiről, a vitaindító előadást tartókról (keynote speaker-ekről), és a Nemzetközi Tudományos Tanács tagjairól további információk IDE kattintva érhetők el. A konferencia támogatásának lehetőségeiről IDE kattintva tájékozódhatnak.

Forrás: agroinform.com

A magyar mezőgazdaság sem lehet eredményes agrárkutatás nélkül, ezért támogatja a karcagi kutatóintézetben zajló munkát a magyar állam.

Magyarország legnagyobb nemzeti kincse a föld, nem mindegy, mit termelnek rajta, hogyan óvják azt – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a bemutatóval egybekötött “Alternatív növények – alternatív talajművelés” című szakmai napon a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézetében. Hozzátette, fontos az is, hogy a legújabb kutatási eredményeket átültessék a gyakorlatba. Ezt felismerve hozott létre a kormány az elmúlt években egy egységes agrárkutatói hálózatot, együttműködnek az egyetemek és az akadémia kutatóintézeteivel is.

A miniszter emlékeztetett: 2015-öt a Talajok nemzetközi évének nyilvánította az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), ami jelzésértékű. Kifejtette, fontos a talaj termőképességének megőrzése, a változatos növénytermesztés, hogy ne a nagy mennyiségben termelt gabonától függjön a gazdák bevétele, mert ez a világpiaci áraknak történő kiszolgáltatottsággal jár. Hozzátette: ezért a kormány támogatja az alternatív növények kutatását, az alternatív fehérjenövények termelését. Kiemelte: Magyarország génmódosított szervezetektől (GMO) mentes mezőgazdasággal dicsekedhet és részt vesz egy GMO-mentes szójaprogramban is. Elmondta: míg tavaly 40 ezer hektáron termeltek Magyarországon GMO-mentes szóját, idén már 77,5 ezer (a cikk szerint 65 ezer) hektáron.

“El tudjuk látni magunkat, nem kell import, mert meg tudjuk termelni saját termőterületen is azt, ami az állatállománynak szükséges” – mondta a miniszter. Zsembeli József, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézetének igazgatója köszöntőjében elmondta: az intézet a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés tudományos megalapozásához elsősorban növénynemesítési és fajfenntartási, talajművelési és talajvédelmi, juhtenyésztési és gyepgazdálkodási kutatásaival kapcsolódik. Az intézet fő feladata a Nagykunság agroökológiai feltételeinek vizsgálata, a tájhoz alkalmazkodó mezőgazdaság fejlesztése, a biológiai alapok megőrzése és fejlesztése hagyományos nemesítési módszerekkel.

Forrás: agroinform.com

FM: Ősszel meghozhatják azokat a jogszabályokat, amelyek lehetőséget adnak a génmódosításmentes (GMO-mentes) termékek megjelölésére.

Nagy István, az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában szombaton azt mondta, később ezt a fajta termékmegjelölést európai szinten is össze kell hangolni. Ha Magyarország “zászlóvivőként” ezt meglépi, akkor új piaci szegmenst hódít, amellyel piaci előnyre tehet szert, így a gazdák versenyképességét ezzel is növelni tudná.

Az államtitkár kitért rá: az országok egyetértenek abban, hogy jelölni kell a GMO-mentes termékeket (ezt egy konferencián is megerősítették).

Nagy István elmondása szerint a szakemberek dolgoznak azon, hogy a szóját egy alternatív fehérjével váltsák ki, de a gyakorlati megvalósítás sok kérdést vet fel. Jelezte, hogy csak Magyarországon 750 ezer tonna szóját használnak fel, így a megoldást “nem lehet megúszni”.

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder monex-75 extruder monex-45 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex
Agroinform közösség
Extruder archívum