Találatok erre a kulcsszóra: ‘AKG’

A mezőgazdasági támogatások legnagyobb hulláma még a téli időszakban lezajlott, de a téma mégis egész évben aktuális. Nézzük mire érdemes mostanában odafigyelni

Az alábbi terjedelmes listán megtalálhat minden éppen aktuális, vagy a közeljövőben induló támogatásra vonatkozó információt. További naprakész tippeket cserélhet olvasóinkkal az alábbi fórumok segítségével:

- Agrártámogatások kifizetése
- AKG támogatás
- Mezőgazdasági támogatások – agrárpályázatok

- Termeléshez kötött támogatások 2015-2020
- Kertészeti géptámogatás

1. Egységes Kérelem 2017
Idén áprilisban is megnyílt az egységes kérelem kitöltési felülete, amit 41 jogcímre, intézkedésre lehet igényelni. Ennek támogatáscsökkentés nélküli időszaka május 15-ével zárul, így érdemes igyekezni azoknak, akik eddig nem nyújtották be kérelmüket. A Magyar Államkincstár mindenkit emlékeztet arra, hogy a május 16. és június 9. között benyújtott kényelmek munkanaponként 1% késedelmi szankciót szenvednek majd, az ez után beérkezőket azonban gondolkodás nélkül elutasítják majd.

A Magyar Államkincstár a tavalyihoz hasonlóan, 2017-ben is alkalmazza az előzetes ellenőrzés jogintézményét. Ennek keretében az egységes támogatási kérelmek május 15-i, szankciómentes beadási határideje után a hivatal ügyfélkapura kiküldött végzésben értesíti a gazdálkodókat, ha a kérelmek előzetes ellenőrzésekor komolyabb problémát találnak. A termelők az értesítésekben szereplő pontokon a szankciómentes benyújtási határidőt követő 35 napon belül még szankciómentesen pontosíthatják kérelmeiket.

Családi gazdálkodók figyeljenek rá, hogy valamennyi használt és igényelt terület legyen bejelentve a családi gazdaság területeihez is. A családi gazdaságok nyilvántartásba vételével, módosításával, törlésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat 2017. január 1-től a családi gazdaság központja, vagyis a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme alapján illetékes járási hivatal látja el.

Ide kapcsolódva még tájékoztatják az EMVA Irányító Hatóság tájékoztatja a támogatást igénylőket, hogy mivel az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak kezdetéig a Magyar Államkincstár nem fejezte be a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaira beérkezett támogatási kérelmek ellenőrzését, lehetőséget biztosít arra, hogy az egységes kérelem keretében azon támogatást igénylők is igényelhessenek kifizetést, akiknek a támogatási kérelme az egységes kérelem benyújtásáig nem került elbírálásra.
A kifizetési igénylés fentiek szerinti benyújtására az alábbi pályázati felhívások esetében van lehetőség:
- VP5-8.1.1-16 Erdősítés támogatása
- VP4-4.4.1-16 Élőhely fejlesztési célú nem termelő beruházások
- VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése
- VP4-10.1.1-15 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés
- VP4-11.1.1-11.2.1-15 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása
- VP-4-10.1.1-16 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés
- VP3-14.1.1.-16 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás
- VP4-10.2.1.1.-15 A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése
A kifizetések teljesítésére csak a támogatói döntés meghozatalát, a támogatói okirat hatálybalépését követően kerülhet sor.

2. Szakmai tanulmányutak és csereprogramok
A Magyar Államkincstár felhívása szerint az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan:
- A célterület esetében: Szakmai tanulmányút megvalósítása.
- B célterület esetében: Szakmai csereprogram megvalósítása.
- C célterület esetében: Gyakornoki program megvalósítása.
A projekt maximális elszámolható összköltsége:
- A és B célterület esetén: 130 €/fő/nap euró összegnek megfelelő forint összeg.
- C célterület esetén: 162 €/fő/nap euró összegnek megfelelő forint összeg.
A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100 %-a.
A támogatási kérelmek benyújtására 2017. június 1-től van lehetőség.
Az első értékelési szakaszhatár: 2017. július 31.

3. REL együttműködések támogatása
Önállóan támogatható tevékenységek:
- Termelői együttműködésen alapuló, rövid ellátási láncú értékesítési üzleti modell kialakítása és működtetése, ennek érdekében új REL csoport kialakítása és működtetése (a projektterv megvalósítása);
- Létező REL-jellegű közvetlen értékesítést végző csoport esetén a projekttervben meghatározott, új projekt megvalósítása.
Új projektnek minősül pl. a rövid ellátási lánc kritériumnak megfelelő (maximum egy közvetítő közbeiktatása) értékesítés új vagy továbbfejlesztett megszervezése és megindítása; a végső fogyasztók egy, a REL-csoport addigi tevékenysége során nem kiszolgált típusának bevonása; és/vagy az értékesítés megszervezése és megindítása a REL-csoport addigi tevékenysége során nem használt kereskedelmi formában, valamint a REL-csoport által addig nem használt, a csoporthoz kapcsolódó védjegy-rendszer kidolgozása és bevezetése.
A támogatási kérelmek benyújtására a 2017. június 6-tól van lehetőség.
Az első értékelési határnap: 2017. július 6.

4. Erdei ökoszisztémák közjóléti funkcióinak fejlesztése
Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az alábbi célterületekre:
A) erdei pihenőhely kialakítása vagy továbbfejlesztése: jellemzően gyalogos kirándulás vagy gyalogtúra során rövid pihenésre szolgáló, közúton jellemzően nem megközelíthető, kisebb közjóléti berendezés-együttes,
B) erdei kirándulóhely és településkörnyéki kirándulóhely kialakítása vagy továbbfejlesztése: intenzíven látogatott, huzamosabb ott tartózkodást biztosító vagy kirándulási célt szolgáló, többfunkciós közjóléti berendezés-együttes, amely a kirándulók számára pihenési, rekreációs lehetőséget is biztosít.
Mindkét célterületen kizárólag korlátozás mentesen és ingyenesen igénybe vehető eszközök és létesítmények támogathatók.
Elszámolható összköltség:
a.) erdei pihenőhely esetén egy projekt keretén belül legfeljebb 32 500 eurónak megfelelőforint összeg lehet,
b.) erdei kirándulóhely esetén egy projekt keretén belül legfeljebb 260 000 eurónak megfelelőforint összeg lehet,
A támogatási kérelmek benyújtására 2017. május 31-től van lehetőség
Az első értékelési határnap: 2017. július 31.

5. Őshonos és veszélyeztetett állatfajtákhoz kapcsolódó támogatások
Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek:
I. célterület: In vitro génmegőrzés támogatása
A védett őshonos és veszélyeztetett helyzetbe került mezőgazdasági állatfajták szaporítóanyagának (sperma, embrió vagy petesejt) begyűjtése, mélyhűtve történő tárolásra előkészítése, laboratóriumi körülmények közötti tárolása mélyhűtéses eljárással, továbbá a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták egyedein végzett genetikai vizsgálatok.
II. célterület: Ex situ génmegőrzés támogatása
A védett őshonos és veszélyeztetett helyzetbe került mezőgazdasági állatfajták (kivéve baromfifélék) hímivarú egyedeinek az eredeti tartási-, takarmányozási feltételektől eltérőmódon, ex situ környezetben történő megőrzése.
III. célterület: Genetikai beszűkülést megelőző tanácsadói tevékenységek támogatása
A védett őshonos és veszélyeztetett helyzetbe került mezőgazdasági állatfajták megőrzését biztosító tenyésztési, génmegőrzési feladatok ismertetése a tenyésztőkkel, szaktanácsadás a végrehajtásban, a hasznosítási feltételek megteremtésének elősegítése.

A támogatás öt éven keresztül évente kerül odaítélésre, vissza nem térítendő támogatásformájában. A támogatás intenzitása 100%.
A támogatási kérelmek benyújtására 2017. június 1-től van lehetőség.
Az első értékelési határnap: 2017. július 3.

6. Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság
Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek:
Legalább egy mezőgazdasági vállalkozás és egy meghatározott célcsoport tagjainak bevonásán alapuló, több éves tematikus együttműködés kialakítása, az együttműködés szervezése és megvalósítása, az alábbi célterületi bontás valamelyike szerint:
1. célterület: A célcsoport tagjainak a mezőgazdasági termelők által végzett termelésbe történő bevonásához szükséges tevékenységek.
2. célterület: A célcsoport bevonásával előállított mezőgazdasági termékek közösség általtámogatott mezőgazdasági tevékenység keretében történő értékesítése, illetve annak szervezése.
A támogatási kérelmek benyújtására 2017. június 2-től van lehetőség.
Az első értékelési határnap: 2017. július 4.

7. Innovációs Operatív Csoportok támogatása
Egy meghatározott, együttműködésen alapuló innovatív projekt kialakítása, megvalósítása és eredményeinek megosztása érdekében az alábbi A-D) pontokban foglalt önállóan támogatható tevékenység-csoportokon belüli – a felhívásban részletezett – tevékenységek csak együttesen valósíthatók meg, a tevékenységek mindegyikének megvalósítása kötelező.
A) Mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos operatív csoportok közös innovációs tevékenysége
B) Élelmiszer-feldolgozással borászattal kapcsolatos operatív csoportok közös innovációs tevékenysége
C) REL-el kapcsolatos operatív csoportok közös innovációs tevékenysége
D) Erdőgazdálkodással kapcsolatos operatív csoportok közös innovációs tevékenysége
A támogatási kérelmek benyújtására 2017. május 30-tól van lehetőség.
Az első értékelési határnap: 2017. július 3.

8. Szőlő szerkezetátalakítás
A legfrissebb megjelent rendelet alapján jóváhagyott egyéni tervben foglaltak szerint megvalósított szerkezetátalakítás alapján támogatás kifizetése igényelhető.
Támogatási kérelem az egyéni tervben szereplő tevékenység végrehajtását követően, de legkésőbb a jóváhagyott egyéni tervben megjelölt tevékenység végrehajtásának borpiaci évét követő borpiaci évben nyújtható be.

A támogatási kérelmet az előírt mellékletek csatolásával együtt 2017. április 1-je és 2017.július 17-e között kell benyújtani postai úton a következő címre: Magyar Államkincstár Piaci és Nemzeti Támogatások Főosztálya (1476 Budapest Pf. 407.).

9. Szőlőkabóca elleni védekezés támogatása
A hatályos rendelet értelmében a növény-egészségügyi megelőzés, illetve a növény-egészségügyi felszámolás támogatása igénybevételéhez a támogatási kérelmet a szőlőtárgyévi növény-védőszeres kezelését követően, de legkésőbb 2017. augusztus 15-ig kell benyújtani. A benyújtás helye: a területileg illetékes, növényvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (növényvédelmi hatóság).

10. Erdészeti géptámogatás
Támogatható igényelhető az alábbi területeken:
I. Erdőgazdálkodásban használt gépek, eszközök beszerzése
II. Fatermékek felkészítését szolgáló gépek beszerzése
III. Erdei gomba, gyógynövény és vadgyümölcs feldolgozását vagy tárolását szolgáló fejlesztés
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: támogatást igénylőnként maximum 100 millió Ft. A támogatás maximális mértéke: 50%, a Közép-Magyarországi régióban: 40%
Támogatási kérelmek benyújtása: 2017. június 1-től
Az első szakaszhatár: 2017. július 3.

11. Diverzifikáció támogatása
Önállóan támogatható tevékenységek:
a) Falusi turisztikai attrakciók és szolgáltatások létesítése, fejlesztése:
- új falusi szálláshely létesítése és meglévő fejlesztése esetében a projekt eredményének rendelkeznie kell a 4 napraforgós minősítést tartalmazó Minősítő Bizonyítvánnyal;
Egyéb szálláshely esetében:
- új egyéb szálláshely létesítése és meglévő fejlesztése támogatható;
- amennyiben a projekt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén valósul meg, egyéb szálláshelyhez kapcsolódó fejlesztés támogatható.
b) A felhívás 11. számú mellékletében felsorolt listában szereplő nem mezőgazdasági termék-, szolgáltatás- és technológiafejlesztés, a tevékenység elindításához vagy továbbfejlesztéséhez szükséges műhely vagy bemutató tér kialakítása, fejlesztése, interaktív bemutatók tartásához szükséges fejlesztések, árusító helyek/csatornák kialakítása, fejlesztése.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be:
Vidéki térségekben működő mikrovállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők.
A támogatás mértéke, összege:
Az igényelhető támogatás összege: maximum 160 000 eurónak megfelelő forintösszeg. A támogatás maximális mértéke 50-70%.
A támogatási kérelmek benyújtására 2017. május 8. napjától van lehetőség.
Az első értékelési szakaszhatár: június 8. Az értékelési határnapokig benyújtásra került projektek együttesen kerülnek

12. Tenyésznyúl támogatás
A támogatás mértéke a támogatási időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulanként 2000 forint. A tárgyév január 1. és június 30. közötti időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulak alapján a tárgyév július 1. és július 31. közötti időszakban lehet támogatási kérelmet benyújtani.
A tárgyév július 1. és december 31. közötti időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulak alapján a tárgyévet követő év január 1. és január 31. közötti időszakban lehet támogatási kérelmet benyújtani.

13. Fűszerpaprika termelők támogatása
A támogatás mértéke a 2016. október 20. és 2017. április 30. közötti időszakban megvásárolt fémzárolt vetőmag nettó árának 75%-a, de kilogrammonként legfeljebb 30 000 forint.
A támogatási kérelmet 2017. május 1. – 2017. augusztus 5. közötti időszakban postai úton az alábbi címre kell benyújtani: Magyar Államkincstár Piaci és Nemzeti Támogatások Főosztálya (1476 Budapest, Pf. 407.).

14. Továbbra is nyitva van még:
Időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása
A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan: a jégesőkár, az esőkár és a tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások.Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: egyéni projekt esetén maximum 20 millió forint, kollektív projekt esetén maximum 100 millió forint. Támogatás: 60-80%.
A következő értékelési határnap 2017. július 6.

Borászati fejlesztések támogatása
Támogatható tevékenységek: Borászati gépek, technológiai berendezések beszerzése, építéssel járó fejlesztési beruházások. Energiahatékonyság javítására vonatkozó és környezetterhelést csökkentő tevékenységek, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 200 millió Ft. Támogatás:40-50%.
A következő értékelési határnap: 2017. június 12.

Kisüzemek fejlesztése
A következő értékelési határnap: 2018. március 20.

Forrás: agroinform.hu

Vitavax 2000

Magyarországon szója csávázására egyetlen készítmény használható fel, a Vitavax 2000. Az új AKG előírásai azonban korlátozásokat tartalmaznak a szer használatát illetően.  vitavax-2000

A horizontális szántó tematikus előíráscsoportnál a korlátozás nem érvényes, a szer szója vetőmagnál szabadon használható!

Növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó, növényvédelmi mérnök, növényorvos írásbeli javaslatára a Vitavax 2000 készítmény felhasználható az alábbi tematikus előíráscsoportokban is:

  • MTÉT alföldi madárvédelmi szántó
  • MTÉT hegy- és dombvidéki madárvédelmi szántó
  • MTÉT túzokvédelmi szántó

Az aktuális AKG-s tiltott, ill. korlátozásokkal használható szerek listája innen letölthető.

Forrás: magyarszoja.hu

Sikeres rendezvényt tudhat maga mögött a Magyar Szója Nonprofit Kft.!

 

2015. november 17-én került megrendezésre a Földművelésügyi Minisztériumban a „Szójatermesztés 2015. évi tapasztalatai és jövőbeli lehetőségei” témájú tanácskozás.

A rendezvényen több, mint száz, a szója iránt érdeklődő gazdálkodó, feldolgozó, takarmányipari képviselő és más pontokon kapcsolódó szakember vett részt. Az érdeklődők nagy létszáma köszönhető többek közt a javuló piaci lehetőségeknek és az idei évben elindult szemes pillangósok támogatásának.

 

Seiwerth Gábor, a Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében kiemelte, hogy sikeres évet tudhat maga mögött a szója ágazat, hiszen a 2015-ös évben közel 77 ezer ha-on termeltek szóját Magyarországon. Az aszály nem kedvezett a növénynek, azonban a termésátlag csökkenés országos átlagban nem éri el a 20%-ot az előző évhez képest. Ez is mutatja a szója magas szintű tűrőképességét a többi növényhez képest.

Az ügyvezető bejelentette, hogy a tagság könnyebb bővíthetősége érdekében 2015. november 12-én megalakult a Magyar Szója Egyesület. A cégbírósági bejegyzést követően elindulhat a tagok csatlakozása. Így a Kft. által képviselt célok szélesebb körben is megvalósulhatnak.

 

A megnyitót követően Gergely Márta Julianna, az FM munkatársa beszélt a szója termeléshez kötött támogatásáról, illetve a növény más támogatásokhoz való kapcsolódásáról. Ismertette a 2015. évi szója termőterületek méretét megyékre bontva, illetve az újonnan induló AKG-támogatás kapcsán kiemelte, hogy nem lesz korlátozás e vetésváltás szabályokban, mint ahogy az az előző AKG-ban megszokott volt.

 

Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke felhívta a figyelmet a szójatermesztés sarkalatos pontjaira. Mint minden növénynél, a szójánál is nagyon fontos a megfelelő a termőhely és a jó fajtaválasztás és nem elhanyagolható az agrotechnika sem. Beszámolt az idei évi ellenőrzési tapasztalatokról. A támogatást igénylők közel 8%-át ellenőrizte a hivatal és az ellenőrzöttek 1%-a esetében nem volt szója a területen!

Papp Gergely, a NAK főigazgató helyettese kiemelte, hogy a szójatermelők esetében 14 nappal kitolta az FM a határidőt a beküldendő dokumentumokra vonatkozóan. Ez nagyon sok gazdának jelentett segítséget, hiszen a nyári aszály, majd az októberi csapadékos időjárás sokakat próbára tett. Az előadása végén utalt rá, hogy a GMO-mentes szója iránti igény tovább növelheti a keresletet, így továbbra is nagy potenciált rejt magában ez a növény.

Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_1_2015Érdiné dr. Szekeres Rozália, az FM főosztályvezetője beszélt a GMO-mentes jelölés helyzetéről. Mint ismert, elfogadásra vár az a jogszabály, mely a hazai takarmányok és élelmiszeripari termékek jelölését tenné lehetővé. Ez a lépés nagyban segítheti mind a termelőket, mind a feldolgozókat a termékeik értékesítésében, és a fogyasztókat is, a termékválasztásban. A régiónkban már több pozitív példa is akad az ilyen jelölések hasznosságára. Ilyen pl. a Donau Soya Szövetség által kialakított védjegy rendszer.

Marija Kalentic a Duna Szója Szövetség kelet-európai vezetője a szünet után a Duna Szója védjegy jelentőségéről és az abban rejlő lehetőségekről beszélt. A fokozódó érdeklődés miatt már bevezetésre került az Európai Szója védjegy is, hiszen bizonyos piacok igenis igénylik a GMO-mentes szóját. Ilyen pl. Ausztria, Svájc és Németország. Kiemelkedő, hogy Szerbia meg tudja termelni magának a számára szükséges éves GMO-mentes szója mennyiséget. Fontos ez azért, mert GMO-t tartalmazó terméket nem importálnak, így a megtermelt élelmiszerek is GMO-mentesek.

Dr. Balikó Sándor a 2015. évi termelési tapasztalatokról beszélt és a jövőbeli lehetőségekről. Előadásában ismertette az idei év szélsőséges időjárási viszonyait a korábbi évekhez képest. Felhívta a figyelmet a gyomok elleni védekezésre, a szója betegségeire és kártevőire. Kiemelte, hogy a már ismert, de korábban nem vizsgált jelenség is hangsúlyos volt a szójában: a gyomirtószer-érzékenység. Ez olyan károsodást okozhat a növényekben, amely visszafordíthatatlan és akár teljes pusztuláshoz is vezethet. Nagyon fontos a szója növényvédelme, hiszen a szójánál ez az egyik döntő momentum a termesztés sikerét tekintve.

 

Dr. Tikász Ildikó, az AKI osztályvezetője érdekfeszítő statisztikákat mutatott az EU szójatermelő országainak adataiból. Kiemelte, hogy a 2015-ös évben újonnan belépő gazdaságok többsége 10-30 ha közötti területen termelt szóját. A szója versenyképessége csapadékos években kiváló, szárazabb években viszont a gyengébb termőképességű szójatermő területeken bízhatunk a más növényekkel szembeni nagyobb profitban.

Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója betekintést nyújtott a szója aktuális világpiaci helyzetébe. Előadásában elmondta, hogy a folyamatosan növekvő világpiaci igények növekvő szójatermelést hoznak magukkal. A nemzetközi piacokon már lehet látni, hogy a GMO-mentes szója esetében felárat fizet a piac. Ez hazánkban azonban nem érzékelhető egyelőre.Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_3_2015

Az előadásokat követően a moderátor, dr. Bódis László kívánt a hallgatóságnak sok sikert a munkában, kapcsolódjon az bármilyen szállal is a szójához!

/Bányai Tibor/
Az előadásanyagok itt érhetők el.

Forrás: magyarszoja.hu

Megjelent a 2015-ös AKG felhívás, a támogatási kérelmek benyújtására 2015. november 7. és 2015. december 7. között van lehetőség. Olvassa el a legfontosabb tudnivalókat a pályázatról!

Green field

a kép forrása: agrarvilag.hu

A Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Irányító Hatósága 2015. szeptember hónapban tette közzé az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című pályázati felhívás tervezett megjelenéséről szóló tájékoztató anyagot, amely a végleges pályázati felhívás megjelenéséig részletes eligazítást nyújt a gazdálkodók előtt már jól ismert AKG program 2016-ban induló „folytatásának” alapvető szabályairól, a támogatás igénybevételének feltételeiről. Az alábbiakban a 2015. szeptember 16. napján közzétett tájékoztatóban foglaltak alapján a pályázati felhívással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók kerülnek összefoglalásra.

Az előző 5 éves időszak AKG programjához hasonlóan a támogatás fő célja a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a program a biodiverzitás megőrzését, a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával.

A rendszerben résztvevők a fentebb részletezett agrár-környezetgazdálkodási célok elérésének érdekében a gazdálkodásuk során többlet tevékenységek elvégzését vállalják a kötelezettségvállalás 5 éves időtartama alatt, 2016. január 1. és 2020. december 31. között.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 158,6 milliárd forint. A támogatás öt éven keresztül, évente kerül odaítélésre normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás formájában. A kifizetések a kötelezettségek teljesítéséből fakadó többletköltség és a kieső jövedelem elve alapján kerülnek kiszámításra. A támogatás az agrár-környezetgazdálkodási alapcsomag után egy összegben és a választható előírások után előírásonkénti összeg alapján kerül kifizetésre.

A támogatási összegek az ország teljes területére egységesen kerülnek kiszámításra, függetlenül az esetenként fennálló talajtani, vízgazdálkodási vagy egyéb domborzati és klimatikus különbségektől.

A támogatás intenzitása 100% gyep, ültetvény és nádas földhasználati kategória esetében. Szántó földhasználati kategória esetében a támogatás intenzitás a támogatást igénylő gazdaságának üzemméretétől függően változik:

1 – 300 ha                  100%

300,01 – 1200 ha         85%

1200,01 ha felett          50%

Területi feltételek:

A támogatás alapját a területhasználat képezi, amelynek tekintetében ún. horizontális és zonális területi lehatárolás szerinti földhasználati kategóriákat különböztetünk meg. A horizontális, azaz az országban bárhol igényelhető területi kategóriába sorolhatóak a szántó, gyep, ültetvény, nádas területek, míg a zonális, vagyis a MePAR-ban lehatárolt blokkokhoz köthetően igényelhető speciális területek közé a Magas Természeti Értékkel Bíró Mezőgazdasági Területen lévő (MTÉT) szántó, vízvédelmi célú szántó, MTÉT gyep, valamint vízvédelmi célú gyep területek tartoznak.

A felsorolt 8 földhasználati kategóriához összesen 16 tematikus előíráscsoport kapcsolódik, amelyek a támogatást igénylő által – részben kötelező, részben szabadon választható módon – teljesítendő olyan előírás-gyűjtemények, amelyek betartását a gazdálkodó a kötelezettségvállalás 5 éves időtartama alatt vállalja.

A kötelező előírások az ún. AKG alapcsomagok, amely előírásokat, illetve előírás kombinációkat földhasználati kategóriánként (szántó, gyep, ültetvény, nádas), illetve területi lehatárolás kategóriánként [horizontális (A), zonális (ZA)] kell teljesíteni és a kifizetés nem előírásonként, hanem az összes előírásra vonatkozóan, egy összegben történik.

A választható előírások az alapcsomagon túli olyan előírások, amelyek különböző környezeti kihívásokat (vetésszerkezeti elvárások, talaj- és vízvédelem, biodiverzitás megőrzése, stb.) kezelnek, és amelyekből a támogatást igénylők szabadon választanak. A kifizetési összeg előírásonként kerül meghatározásra.

Egy támogatási kérelmen belül több tematikus előíráscsoport megvalósítására is igényelhető támogatás, azonban egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre kizárólag egy agrár-környezetgazdálkodási tematikus előíráscsoport alapján.

A támogatási kérelemben fizikai blokkonként kell feltüntetni az adott tematikus előíráscsoportban igényelt terület nagyságát. A támogatást igénylő a támogatásba bevinni kívánt, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület nagyságát köteles meghatározni. Ez történhet legalább 3 méter pontosságú EOV koordináták vagy shape file segítségével, amelyeket a támogatási kérelem részeként elektronikus úton kell benyújtani. Amennyiben a jelenlegi állapotnak is megfelel a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, lehetőség van továbbá az előző AKG program során meghatározott legalább 3 méter pontossággal beazonosított poligonok feltöltésére is .

Egy tábla minimális területe 0,25 ha lehet és a támogatást igénylőnek a kötelezettségvállalással érintett teljes területen a támogatási időszak öt éves időtartama alatt az adott év minden napjára vonatkozóan jogszerű földhasználónak kell lennie.

A támogatási időszak alatt:

- a beazonosított, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület EOV koordinátákkal rögzített határa nem változhat;

- az előző pont szerinti területen belül elhelyezkedő, azonos előírásokkal érintett táblák határai a támogatási időszak alatt a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül módosíthatók;

- a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területeken belül a táblák száma tárgyévenként és tárgyéven belül is változhat.

- a tematikus előíráscsoportok közötti váltás egyetlen kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában sem lehetséges a támogatási időszak alatt.

- egy tematikus előíráscsoporttal érintett terület növelésére kizárólag kötelezettségátvállalás révén van lehetőség.

Személyi feltételek:

Támogatási kérelmet azok az MVH ügyfél azonosítóval rendelkező, aktív mezőgazdasági termelők (természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek) nyújthatnak be, akikkel szemben nem állnak fenn a pályázati felhívásban meghatározott kizáró okok.

Egyéb kötelezettségek:

A támogatást igénylő köteles a gazdasága teljes területén elvégzett tevékenységekről a külön jogszabály szerinti gazdálkodási naplót papír alapon vagy elektronikus úton naprakészen és folyamatosan vezetni minden év január 1-jétől december 31-ig, majd az adott évet követő év január 1. és március 1. között elektronikus formanyomtatványon elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH). A támogatást igénylő köteles 2016. december 31-ig agrár-környezetgazdálkodási képzésen részt venni.

- A támogatást igénylőnek a teljes támogatási időszak alatt a gazdasága teljes területén be kell tartania:

-  az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben meghatározott Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírásokat és az 1306/2013/EU rendelet II. melléklete alapján meghatározott jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (JFGK);

- az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet (a továbbiakban: 10/2015. (III. 13.) FM rendelet) 2. §-a alapján meghatározott vonatkozó kritériumokat és minimumtevékenységeket;

- a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait.

- a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet VIII. mellékletében szereplő integrált növényvédelem általános elveit

- A támogatást igénylőnek eleget kell tennie a monitoring és hatásindikátor monitoring adatszolgáltatási kötelezettségének.

Támogatási kérelmek benyújtása, elbírálása:

A támogatási kérelmeket elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a www.mvh.gov.hu címen elérhető elektronikus felületen 2015. november 7. és 2015. december 15. között lesz lehetőség benyújtani.

A támogatási kérelmeket az MVH a jogosultsági feltételek vizsgálatát követően rangsor állításával bírálja el a pályázati felhívásban meghatározott pontrendszer alapján.

Többletpont kapható, ha a kötelezettségvállalással érintett terület Natura 2000, nitrát-érzékeny, vagy kedvezőtlen adottságú területen fekszik;  ha a gazdálkodó gazdaságának teljes területe a 2015. évi egységes kérelemben szereplő adatok alapján nem éri el a 300 ha-t; felső- vagy középfokú agrárvégzettség megléte; szaktanácsadó igénybevétele; állatállomány, illetve őshonos/veszélyeztetett állatállomány megléte esetén; a tematikus előíráscsoportba bevinni kívánt adott földhasználati kategóriának megfelelő földterület mértékétől , valamint az 5 éves jogszerű földhasználati jogosultsággal lefedett terület mértékétől függően.

A támogatási kérelem benyújtása során az értékelési szempontokhoz – amennyiben releváns – mellékelni kell:

  • családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozatot
  • végzettséget igazoló oklevél/bizonyítványt
  • gazdasági társaság alkalmazottjának munkaszerződését, amennyiben az alkalmazott végzettségét igazoló oklevél/bizonyítvány kerül benyújtásra
  • szaktanácsadó által kiállított igazolást, melyen igazolja, hogy az előírások a közreműködésével kerültek összeállításra
  • őshonos és veszélyeztetett állatok tartása esetén a tenyésztő szervezeti igazolást.

A támogatási kérelmek közötti rangsor megállapítása tematikus előíráscsoportonként történik. Az IH közleményben teszi közzé tematikus előíráscsoportonként azt a minimális pontszámot, amelytől támogatás nyújtható.

Támogatás folyósítása:

A nyertes pályázóknak évente szükséges kifizetési kérelmet benyújtaniuk az  egységes kérelem részeként a rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően kell elektronikus úton.  Az adott évi támogatás a támogatásra vonatkozó adminisztratív ellenőrzések, a keresztellenőrzések és a helyszíni ellenőrzések lefolytatása után egy részletben kerül kifizetésre.

Amennyiben a támogatást igénylő az adott naptári évben nem nyújt be kifizetési kérelmet a támogatott területre, úgy arra a naptári évre vonatkozóan nem részesül kifizetésben, a vállalt kötelezettségei azonban adott naptári évben is fennállnak.

A fenti információk tájékoztató jellegűek, a pályázati felhívás teljes terjedelmében a www.szechenyi2020.huweboldalon érhető el.

Forrás: Agrotrend.hu

A szójából, mint fehérjedús növényből – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvő igényekhez képest elenyésző. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékű a 35 000–40 000 hektár szójatermő terület. De vajon miért nem akarnak a termelők szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselőit.

* * *

Dr. Balikó Sándor válasza:

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítői, -termesztői, -termeltetői, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmű választ megfogalmazni. Miért?

Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetővé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.

A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésű szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielőtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkező Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!

Miért termeljünk szóját? (Kralovánszky U. Pál után szabadon)

1. Célszerűségből:
- Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.
- Szükséges az emberi táplálkozásban.

2. Termesztési előnyök reményében:
- vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.

3. Gazdasági megfontolásokból:
- hosszú távú piaci lehetőséget jelent,
- nagyobb hozzáadott értéket biztosít,
- csökkenthetők a takarmányozási költségek,
- versenyképességet növel.

4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.

5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.

A terület növelésének feltételei – ahogy a szerző a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésű fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

MI A TEENDŐ?

Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerű „igazítani”. (Vetésváltási idő csökkentése!)

Hazai forrásból célszerű dotálni:
- a szántóföldi termelést,
- a szójafeldolgozók (full-fat) létesítését,
- a full-fat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.

A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az előzőekben megfogalmazott támogatásokat a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították!

* * *

Dr. Bárány Sándor (Agromédia Kft.) válasza:

Miért nem akarnak a gazdák szóját termelni? Megfordítom a kérdést. Mit akar a gazda termelni? Azt a növényt, melynek a termesztése neki biztos nyereséget hoz! Azt szeret termelni, aminek a termesztéséhez ért, a szaktudása, ismeretei, gépi-műszaki háttere is megvan hozzá. A szóját a gazdák kevésbé ismerik. Az ország 37 000 hektáros vetésterületének 40 százaléka, kb. 16 000 hektár Baranya megyében van. Itt a szója elfogadott, megbecsült és sikeresen termesztett növény. Az itteni tapasztalatokból kiindulva, azokat felhasználva kell a „térítő munkát” megkezdeni. A feladat nagy. Az ország extrahált szójadara behozatala kb. 600 000 tonna/év, ami szinte biztosan GM eredetű. A hazai termés évek átlagában 60–80 000 tonna szójabab. (Csak a nagyságrend érzékeltetésére: az USA 2013 januárjában Kínának 320 000 tonna extrahált szójadarát szállított hetente! Az éves magyar termés négyszeresét hetente!)

A szója termőterületének jelentős emeléséhez (80–100 000 hektárra) szükséges a jelenlegi támogatási rendszer átalakítása. A jelenlegi AKG-ban működő vetésváltási előírások – négyévenkénti pillangós – nem segítik elõ a kitűzött célt, és szakmailag sem indokoltak. Az USA kukorica-szója övezetében évtizedek óta kitűnően bevált a két növény váltótermesztése.

A területalapú támogatásból (EU forrásból és nemzeti kiegészítésből) ki lehetne emelni a szója – mint legfontosabb hazai fehérjeforrás – külön támogatását. Az extrahált szója kiváltására a hazánkban már működő takarmányfeldolgozási főként extrudáló technológia végtermékét, az extrudált szójadarát is támogatni lehetne. Erre a célra az állattenyésztési támogatások között is sor kerülhetne. A lényeg: a hazai előállítású feldolgozott szója ára versenyképes legyen az importból származó extrahált szójadarával.

A szójatermesztés technológiai termesztésében is rengeteg teendőnk van. A technológia kiemelten fontos része a növényvédelem. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek a világban a GMO előretörése miatt a növényvédelmi technológiai fejlesztéseiket visszafogták.

A hazai piacon ezért egy sajátos „maradékelv” érvényesül. Évről évre csökken a szójában felhasználható hatóanyagok száma. Pl. 2013-tól kivették a gyomirtásból a Propiziklór (proponit) hatóanyagot. Állati kártevők ellen nincs a szójában engedélyezett készítmény, a védekezést eseti engedély megkérésével kell megoldani. Ennek illetéke 50 000 Ft.

A szójaterület növelésére, „a fehérjeágazat” súlyának emelésére az eddigieknél jóval nagyobb együttműködésre és együttgondolkodásra van szükség.

A vertikum minden szereplőjének van feladata:

- Kormányzati, hatósági feladatok (támogatási feltételek kidolgozása, fejlesztés koordinálása).

- Mezőgazdasági szakigazgatási hatóságok (a vetőmag-előállítás, növényvédőszer-engedélyeztetés hatósági vizsgálatai).

- Kiemelt bemutató gazdaságok (fajtabemutatók, technológiai fejlesztések, öntözési kísérletek stb.).

- Szaksajtó (szakcikkek, híradások ismeretterjesztés).

A rendszerváltás után létrejött magángazdaságok, családi gazdaságok, társas vállalkozások között a birtoknagyság átlagos mérete csökkent. A szójatermesztésre alkalmas területek így gazdaságonként a tíz és több száz hektár sávban változnak. A feldolgozáshoz, értékesítéshez azonban komoly, homogén árualap szükséges. Ez nem képzelhető el a termelés integrációja nélkül. Az integrációban a termelőnek, az integrátornak és a feldolgozónak, a nagyfelvásárlónak is meg vannak a jól elkülöníthető feladatai.

* * *

Galankó Attila (Saatbau Linz Hungária Kft.) válasza:

A megszólítottságból kifolyólag személyes véleményemet fogalmazom meg, vállalva annak minden ódiumát. Ez azt jelenti, hogy megközelítésem abszolút a gyakorlati tapasztalatokon alapul, nem tudományos és matematikailag nem egyértelműen mérhető. Újat és különlegeset nem tudok, és nem akarok megfogalmazni, egyszerűen megerősítem azt, amit többen mások is gondolnak, vagy nem. Világunk olyan gyorsan, és sokszor minden tudományos előrejelzésnek ellentmondóan változik, hogy abszolút igazságokat manapság kijelenteni egyre nagyobb felelőtlenségnek tűnik, ráadásul minden szempontból a szélsőségek irányába mutatnak a kilengések. Ebbe a klímaváltozástól elkezdve a gazdasági változásokig az élet minden területe beletartozik.

Az, hogy Magyarországon az ökológiai feltételek a jelenlegi területek többszörösére lennének alkalmasak, az vitathatatlan tény. Ennek jeles bizonyítéka, hogy manapság olyan országokban kezdődött el és növekszik a szójatermesztés, ahol korábban nem, vagy alig létezett. Ez többek között az ökológiai változásoknak és a nemesítési eredményeknek köszönhető. Valóban el kell felejteni azt a tényt, amit még én is tanultam az egyetemen, mely szerint a szójatermesztés északi határa Magyarország, annak is a déli régiója. Ausztria példája fényesen bizonyítja, hogy ez ma már rég nem igaz. És persze a sógorok zárt termesztési rendszerben, a legmagasabb feldolgozottsági szintű végtermékig, humán felhasználásra hasznosítva hozzák a magyar polcokra (is) termékeiket, mi magyarok meg fogyasztjuk. Lásd, számos élelmiszerlánc szójaitalait. Mindez védett márkatermékként, kiváló érdekeltséget teremtve a folyamat minden résztvevőjének, termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek, fogyasztónak. A szójatermesztés elkezdődött Csehországban, bővül Szlovákiában, csak, hogy ne csak a szokásos nagyokat említsem. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi állapotának legfontosabb eleme az emberi tényező. A genetikai alapok folyamatosan fejlődnek, a technológia legtöbb eleme szintén hihetetlenül magas színvonalú, elsősorban a gépesítés. Nagy előrelépést valószínűleg a vegyszeres gyomirtás területén lehetne és kell még elérni, de vélhetően ebben is lesz előrelépés. Nagy szükség lenne a szóját kevésbé retardáló gyomirtó szerekre, mert sok szer kiváló hatású a gyomok ellen, de a szóját igen jelentősen visszafogja a fejlődésben.

Az alsó hüvelyszint magasságának kialakulásában szinte fontosabb szerepet játszik, mint a fajták genetikai adottságai, így növelik a betakarítási veszteséget. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez pont az egyik gyakorlati tény, amit nem mértem, de a gazdálkodó szakemberek szinte mindegyike kiemel.

Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi növekedésének legfontosabb tényezője az emberi tényező. Ez két oldalról is alapvető fontosságú. Ha van felső akarat és érdek, ami mozgatja a rendszert, akkor a szójatermesztés is fejlődhet. Ez manapság elsősorban a támogatási rendszert jelenti, mert e nélkül sajnos kevés dolog működik. Ráadásul a szójatermesztés nagyon rizikós vállalkozás, elsősorban a szója időjárás-érzékenysége miatt, így nem csodálható, hogy a gazdák óvatosak. Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés növekedésének ez a legfontosabb gátja.

Az emberi tényező másik fontos oldala az, amit a termelő jelent. Sikeres szójatermesztésre azok az igényes gazdálkodók számíthatnak, akik a legnagyobb technológiai fegyelmet képesek és akarnak a növényeiknek szentelni. Bár ez más növényekről, például a repcéről is elmondható, a szója termesztése is olyan, mint a növénytermesztés legmagasabb szintjét jelentő aprómag-termesztés, persze annak a valóban igényes, lelkiismeretes változata. Ehhez hasonlatosan, a szója komoly, apró részletekre odafigyelő gondoskodást igényel, de meghálálja. Véleményem szerint, a sikeres szójatermesztés bővülésének másik fontos eleme a magas színvonalú termelést megcélzó és felvállaló gazda.

Leírva talán kissé furcsának, de vitathatatlannak tűnik, hogy a népességrobbanás folyamatban van, az emberiség mindent felfal, feldolgoz és elfogyaszt. Így a mezőgazdasági termékeknek változó feltételű, de hosszú távon kétségtelenül biztos értékesítési kilátásai vannak. Ehhez itt van még az Istenadta csodás Kárpát-medence jelenleg is rendelkezésünkre álló kiváló adománya, rajtunk, embereken múlik, hogy mit teremtünk benne.

* * *

Bene László (Raiffeisen Agro Magyarország Kft.) válasza:

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon? Miután egy integrátorcégnek vagyok az ügyvezetője és emellett a vetőmag üzletág vezetője is, így több oldalról közelíteném meg a feltett kérdést.

A fajták oldaláról megközelítve a kérdést, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a szójafajták kimagasló eredményeket érnek el, évről évre magasabb és magasabb termést produkálva a korai éréscsoportban is. Tehát a fajta oldalról adott a lehetőség, hogy a szója elterjedjen Magyarországon.

A vetőmag oldaláról az látszik, hogy megindult a mennyiségi oldalról a minőségi oldalra történő váltás. Mit is értek ez alatt? A szója vetőmagot a legtöbb cégnél már nem kilogrammra, hanem szemre csomagolják ki. Emellett a szója rhizobium magra történő felvitele is egyre jobban terjed. Tehát a vetőmag oldalról is adott lenne a siker.

 A termelő oldaláról még látok tennivalót. Nagyon sokan még a 10–15 évvel ezelőtti szója technológiát alkalmazzák – különösen azon régiókban, ahol újonnan lépett be a vetésforgóba, miközben az utóbbi néhány évben nagyot változott a szója termesztésében a világ (kicsit hasonló a helyzet, mint a repcében volt 10 évvel ezelőtt). Ám biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években ez pozitív irányba fog mozdulni!

Az integrátorok részéről is van még tennivaló. A szója a legtöbb kereskedő cégnél a nagy kultúrák mellett csak egy „kiegészítő növényként” szerepel. Ezen szeretnénk, mint elkötelezett szója integrátor cég változtatni! Az idei évben megindítottuk a „Duna Szója” programunkat, amelynek keretén belül a GM-mentes szója termesztését szeretnénk Magyarországon (és anyacégünk támogatásával az egész Duna régióban) forszírozni!

Nonszensz, hogy több tízezer tonna GM szóját importálunk a tengeren túlról, miközben a potenciáljaink messze sincsenek kihasználva! A nagy élelmiszerláncokkal és a mezőgazdasági kormányzattal összefogva felárral tudjuk jutalmazni azon partnereinket, akik igazoltan GM-mentes szóját termesztenek, ezáltal kedvezőbbé téve a szója termesztését régiónkban!

Mi a magunk részéről (fajtáink mellett) ezt tudjuk a gazdáknak nyújtani annak érdekében, hogy sikeres növényként tudják termeszteni ezt a kiváló növényt!

* * *

Bene Zoltán (Karintia Kft.) válasza:

Igenis van realitása a vetésterület emelkedésének! A választ ugyanakkor elsősorban magunkban, integrátorokban kell keresnünk. Miért is?

A körülmények mind input oldalon, mind pedig az értékesítés frontján, hosszabb távon is megnyugtatóak. A szója termesztéstechnológiai és gazdasági előnyei ismertek. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a gazdák rendelkezésére állnak-e a megfelelő információk, kellő időben. Mit vessek? Kinek adjam el?

A vetőmagkínálatban jobbnál jobb fajták állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos már a fajtaválasztásnál szem előtt tartani a biztonságos betakaríthatóságot.

Hiába a kiváló genetika, ha nincs meg a kellő hektáronkénti csíraszám. Közismert, hogy az oltást követően jellemzően a gazdák nem végeztetnek csíravizsgálatot, pedig az oltás során a mag felületén keletkezett mikrorepedések jelentősen csökkenthetik a kijuttatott csírázóképes magok számát. Erre a sokak által alábecsült problémára is találtunk már megoldást! A Karintia Kft. a kezdetektől „új formában” hozza forgalomba a szója vetőmagjait. Szabadalmaztatott, kétkomponensű anyag (oltóanyag + növekedésserkentő) kerül a mag felületére felvitelre. A lényeg, hogy ez a folyamat még a fémzárolást megelőzőleg történik. Az alacsonyabb csíra%-ból eredő kockázatot tehát nem hárítjuk át a termelőkre.

Cégvezetőként rálátásom van a közép-európai szójakereskedelemre. A szójabab értékesíthetősége betakarítástól betakarításig megoldottnak mondható. A Karintia Kft. – a Mauthner Csoport tagjaként – ugyanakkor új piacok után kutatva Európában az elsők között csatlakozott a garantáltan GM-mentes szójabab termesztését felkaroló „Duna Soja” Szövetséghez. A projektünk lényege, hogy a nyomon követhetőség szabályait betartva termesztett, saját fajtájú szójabab értékesítését jelentős felárral is honoráljuk.

A megoldás tehát véleményem szerint a kellő szintű és korrekt tájékoztatásban rejlik!

Forrás: Agronapló

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok full-fat szója monex-75 extruderrfej pehelydaráló szójafelbontó monex szója extruder üzem szaraz_kutyatap_gyarto
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség