Szója és gabona extruder gyártás, forgalmazás

Találatok erre a kulcsszóra: ‘Agrotrend’

A címben szereplő kérdésre két szóban is válaszolhatnánk: megfelelő szakemberrel. A továbbiakban egy félreértést szeretnénk tisztázni, ami a növényvédelmi szaktanácsadói szerződéseket illeti.

Az azonban leszögezhető, hogy a kötelező szerződéskötés legfőbb célja minden esetben az, hogy a gazda – növényorvos kapcsolatokat erősítse, és a gazda olyan növényvédelmi szaktanácsadót találjon, aki tényleges szakmai segítséget nyújthat számára.

Az előző év végén megjelent a korábban 43/2010-es FVM rendelet módosítása, amely a növényvédelmi tevékenységet szabályozza.

Az egyik legfontosabb intézkedés, amelyet a módosított rendelet bevezetett: a növényorvosi vény kiadásához szükséges szaktanácsadói szerződés. Az új szabályozás alapján csak annak a gazdának állítható ki a növényorvosi vény, akivel a vényt kiadó növényorvos érvényes növényvédelmi szaktanácsadói szerződéses viszonyban áll. A szerződéses viszonyt, az abban szereplő területeket és kultúrákat a Nébih által üzemeltetett honlapon kell majd rögzíteni, ennek hiányában növényorvosi vény nem adható ki.

A szerződés időtartama az árutermelésben nem lehet rövidebb, mint egy vegetációs időszak, így azok megkötését érdemes a tavasz folyamán, a növényvédelmi kezelések előtt megkezdeni.

A tavalyi évben megjelenő AKG pályázati felhívásban, plusz pontért vállalhatták a gazdálkodók, hogy növényvédelmi szakirányító bevonásával folytatják 5 éven át a gazdálkodást. Az AKG pályázat felhívásában szerepel, hogy ilyen szaktanácsadói szerződés csak a szaktanácsadói névjegyzékben szereplő szaktanácsadóval köthető.

Mindkét fenti esetben növényvédelemhez kapcsolódó szaktanácsadói szerződéskötésről van szó. A rendelet által előírt szerződés kötelező jellegű abban az esetben, ha a termelő növényorvosi vényhez kötött növényvédő szer beszerzését tervezi, vagy az indokolttá válik a gazdálkodás során. Az AKG pályázati felhívás esetében azonban egy önkéntes vállalásról van szó, amely a pályázat elbírálásakor plusz pontot jelent, és az csak akkor fogadható el, ha a szerződésben szereplő növényorvos szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben.

Fontos különbség – röviden összefoglalva -, hogy csak az AKG pályázat esetében kötelező a szaktanácsadói névjegyzékbe való regisztráció. A növényorvosi vény kiadására a nem névjegyzéki növényorvos is jogosult.

Forrás: agrotrend.hu / Benedek Borbála

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről

A GMO-mentes Magyarországért Egyesület célként tűzte ki a génmódosított takarmányok kiszorítását – hangzott el a Kossuth Rádió – Hajnal-táj című műsorában.

Magyarország szerencsés helyzetben van, mert a GMO-mentesség célként jelenik meg az Alkotmányban és a pártok között ebben egyetértés van. Miközben Európában a hangulat és a jogszabályi környezet erősen génmódosítás-ellenes, addig a világ más részein, például Amerikában engedélyt adtak az első étkezésre szánt GMO-állat tenyésztésére, a gyorsan nagyra növő lazacra.

Eközben Indiában kudarcot vallott a génpiszkált gyapot, a gazdák kártérítést követelnek. Vannak azért biztató hírek is: Oroszország lehet az ökológiailag tiszta és jó minőségű bioélelmiszereinek legnagyobb szállítója a világon. Figyelembe véve az ország termőföldjeit és vízkészletét, nem csak magukat képesek ellátni jó minőségű és ökológiailag tiszta élelmiszerekkel, hanem az egész világot.

Idehaza pedig okostelefonnal beolvasható QR-kóddal lehet ellenőrizni a pultban lévő sertéshús származását, így igazolva azt, hogy a sertés Magyarországon született, kizárólag GMO-mentes gabonán nevelkedett. A GMO-mentes Magyarországért Egyesület célként tűzte ki a génmódosított takarmányok kiszorítását – hangzott el a Kossuth Rádió – Hajnal-táj című műsorában.

Magyarország jó helyzetben van, hiszen a szóján kívül minden olyan takarmányanyag rendelkezésre áll, amely génmódosított szervezetet nem tartalmaz. Magyarország évente 600 ezer tonna extrahált szójadarát használ fel, ennek 90 százaléka génmódosított, és elsősorban Dél-Amerikából származik – mondta Kulik Zoltán alelnök. Hozzátette: 70 ezer hektáron mintegy 140 ezer tonna szójabab terem Magyarországon. Ennek több mint 70 százalékát külföldre adjuk el, mert értékes, GMO-mentes, és megfizetik. Mi pedig külföldről vesszük a génmódosított szójababot sokkal olcsóbban – magyarázta.

Zászlós Tibor elnök arról beszélt: az egyesület egyik tagja, az Alföldi Tej jelezte, GMO-mentes jelöléssel látja el termékeit, ez már megjelenik az áruházak polcain. Ahhoz, hogy GMO-mentes legyen Magyarország, Ausztriához hasonlóan kis kezdeményezéseknek kell összeforrni, egyesülni, de ilyenek már vannak az országban.

Hubai Imre karcagi biogazdálkodó szerint elérkezett annak az ideje, hogy ne csak a termelést korlátozzuk, hanem a felhasználást is. Sok olyan vállalkozás van már, melyben a termelő kifejezetten GMO-mentes takarmányokat használ.

Kulik Zoltán azt emelte ki: egy 30 ezer forintos vizsgálattal azonnal látható, hogy egy takarmány génmódosított vagy GMO-mentes. Ha egy komoly ellenőrzési rendszert vezetünk be, akkor ki tudjuk iktatni a feketegazdaság egy részét, ami közös cél.

A GMO-mentesség először a legkisebb településeken fog kiteljesedni. Azt mondják majd, ez a bolt azért van, hogy bennünket szolgáljon, és ha ez a kis közösség azt mondja, hogy ide nem lehet betenni csak bizonyítottan GMO-mentes terméket, a kereskedő pedig rá fog jönni, hogy mást nem vesznek meg tőle – hangoztatta az egyesület elnöke, aki leszögezte, hisz a GMO-mentes Magyarországban és az emberek bölcsességében.

Forrás: agrotrend.hu

A legnagyobb élelmiszeripar beruházás a rendszerváltás óta

530 ezer tonna hazai kukoricát dolgoznak fel évente

Gabona-feldolgozó gyárat épít zöldmezős beruházással a Szolnok melletti Tiszapüspökiben a Tisza-TK Projekt Kft., a 145 millió euró (nagyjából 45 milliárd forintos) beruházással megépülő üzem a rendszerváltoztatás óta a legnagyobb élelmiszeripari beruházás Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter kiemelte: a kormány 9,2 milliárd forintos támogatást, az Eximbank hosszú lejáratú hitelt nyújt a beruházáshoz, amellyel 550 új munkahely jön létre.

A beruházást nemzetgazdaságilag kiemeltnek minősítették, a társaság 100 százalékban magyar tulajdonú – tette hozzá. Az üzem évente 530 ezer tonna magyar termelőktől felvásárolt kukoricát fog feldolgozni, az előállított termék 70 százalékát exportálják majd, ezzel a beruházás hozzájárul a magyar élelmiszeripari export jelentős növekedéséhez – mondta Szijjártó Péter. A projektcég háromezer magyar termelővel van közvetlen kapcsolatban, a Tisza-TK beruházása az oktatási együttműködésen keresztül az agrárszakképzés megújításához is hozzájárul. Hangsúlyozta: a fejlesztés a mezőgazdaság és az élemiszeripar stratégiailag kiemelt ágazatokban valósul meg, a mezőgazdasági eredetű export jelentősen hozzájárul a magyar külkereskedelem eredményességéhez.

Zahola-Pollák Vanda, a Tisza-TK Projekt Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a vállalat modern, környezetbarát magyar üzemet épít a tiszapüspöki iparterületen, az elérhető legjobb technológiával épül, a hőenergiát biomasszából nyeri. A versenyképességet a munkaerő és a hulladékmentes, korszerű technológia biztosítja, a cél, hogy a gyár 50 év múlva is magyar terméket állítson elő magyar alapanyagból, magyar dolgozókkal. Ismertette: az alapanyag a GMO-mentes magyar kukorica lesz, a gyár évente több mint félmillió tonna kukoricából állít majd elő élelmiszeripari alapanyagokat, termékportfóliója a legmagasabb minőségű alkoholtól, cukortól az étolaj alapanyagig terjed. Jelentős lesz az állattenyésztési célokra gyártott GMO-mentes takarmányalapanyag-termelés is, az új gyár stabil, hosszú távú keresletet biztosít a kukorica és biomassza számára. Tájékoztatása szerint 45 milliárd forint értékű beruházás legalább 60 százalékban magyar beszállítók segítségével valósul meg. A tervezett 55 milliárd forintos árbevétel 75 százalékát az exportpiacok adják majd – jelezte. Az építkezés augusztusban indul, és 2017 nyarán fejeződik be.

Magyar, GMO-mentes  kukoricából, magyar dolgozókkal, magyar termékeket!

A térségben a kukorica fontos termék, ami a helyi termelőknek is piacot teremt majd, és több száz családnak biztosít munkalehetőséget hosszú távon.

Forrás: agrotrend

Az új agrártámogatási rendszer miatt rendkívüli év és nagy kihívás az idei esztendő, soha ennyi jogcímen nem lehetett támogatást kérni, mint most – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gyuricza Csaba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke sürgette a vízgazdálkodás átalakítását és a jobb tűrőképességű növények termesztését, mivel alkalmazkodni kell a szélsőségesebb időjáráshoz.

A mezőgazdaságnak minden területen alkalmazkodnia kell a szélsőséges időjárási eseményekhez – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. “Az alkalmazkodásnak nagyon sok formája lehetséges. Ha a mezőgazdaságot tekintem, akkor általában az emberek többsége az öntözést hozza fel példának. Ha aszályos az időjárás, akkor öntözni kell, csakhogy az egész országot nem lehet öntözni, tehát ez összességében nem lehet megoldás, másfajta alkalmazkodásra van szükség” – mutatott rá a hivatal elnöke. Hozzátette: a mezőgazdasági vízhasznosítás, vízgazdálkodás teljes rendszerének az átalakítására van szükség.

Ez jelentheti például olyan növényfajok termesztésbe vonását, amelyek korábban nem voltak ismertek, de az aszálytűrő képessége sokkal jobb. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke megjegyezte, hogy nem feltétlenül csak mediterrán fajokra érdemes áttérni. “Kétségtelen, hogy ezek számára az életfeltételek kedvezőbbé váltak az elmúlt években, mint korábban voltak – ha úgy tetszik, északabbra tolódnak a növények termesztési határai. A hagyományos növények – például a kukoricának, búzának – biztonságos termeléséhez pedig fajtaváltásra lehet szükség. Egyszerűen azért, mert azok a korábbi fajták, amelyek itt termeszthetők voltak, ma már az időjárási feltételek megváltozása miatt sokkal nagyobb kockázattal termeszthetők” – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. Ezért olyan irányba ment el a nemesítés az elmúlt években, hogy próbáljanak ezeknél a fajtáknál is szárazságtűrőbb, aszálytűrőbb, nagyobb tűrőképességű növényfajtákat, hibrideket nemesíteni, és ezeket termesztésbe vonni. Ebben Magyarország jól áll – közölte az elnök. Szerinte a műszaki eszközök átalakítására is szükség lenne.

Az egységes agrártámogatási kérelmekkel kapcsolatban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke azt mondta, minden eddiginél több különböző jogcímre lehetett pályázni az új uniós költségvetési ciklus kezdetén. Rendkívüli évnek és nagy kihívásnak nevezte az ideit az új agrártámogatási rendszer miatt Gyuricza Csaba. “Mindenki számára nagyon fontos próbaév volt, ami éles bevetéssel társult, hiszen a felkészülés nagyon rövid idő volt. Nagy kihívás ez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, az agrárkamarának, és maguknak a gazdálkodóknak is, hiszen egy teljesen új rendszerrel szembesültek. A kérelmek beadása sikeres volt. Ez egy új rendszer esetében óriási eredmény, már önmagában is” – hangsúlyozta. Elmondta: soha ennyi jogcímre nem lehetett beadni támogatási kérelmet, mint ebben az évben. Ezt úgy kell elképzelni, hogy 35 különböző jogcímre lehetett egy egységes kérelem keretében pályázni a megszokott, normatív alapon járó, területalapú támogatása a különböző termeléshez kötött támogatási formákra. “Pályázniuk lehet a növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, emellett a fiatal gazda támogatás is bekerült ebben az évben az egységes kérelemrendszerbe, és a kistermelői átalánytámogatás is megjelent.

Gyuricza Csaba (forrás: agrotrend.hu)

Körülbelül 178 ezer kérelem érkezett be, ez körülbelül 5 millió hektáros területet érint, ami az országnak több mint a fele” – közölte. Gyuricza Csaba jelezte, hogy a gazdálkodók által elérhető támogatási összeg nagysága meghaladja a 400 milliárd forintot az első összegzés szerint, idén ősszel pedig ennek nagyjából a felét előlegként kifizetik majd.

Forrás: agrotrend.hu

Hivatalosan is elfogadta hétfőn az Európai Unió Tanácsa azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy minden uniós tagállam maga döntse el, hogy engedélyezi-e a területén a genetikailag módosított organizmusok köztermesztését.

A GMO-k uniós engedélyezési szabályai tavaly tavasszal kerültek ismét reflektorfénybe. Egy-egy GMO-ról ugyanis két bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) kell döntenie. Ha az EFSA támogatja és egyik bizottság sem ellenzi, akkor az Európai Bizottság köteles kiadni a termesztési engedélyt, amely az egész Európai Unióra érvényes. Ez alól csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával bújhat ki minden tagállam, amelyet eredetileg nem erre a célra találtak ki, és amelynek nagyon szigorú feltételei vannak.

A tagállamok kormányainak képviselőiből álló tanács csak akkor tudja megakadályozni az engedély kiadását, ha az uniós tagok minősített többsége határozottan ellene szavaz. Tavaly tavasszal egy GMO-kukorica esetében nem volt meg ugyan a súlyozott minősített többség, de szám szerint a tagországok döntő hányada ellenezte az engedély kiadását. Ez mozdította ki a patthelyzetből a most elfogadott jogszabály tervezetét.

Az új jogszabály az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak.
Az Európai Parlament már januárban elfogadta a jogszabály-tervezetet, amely így 20 nappal azt követően lép majd hatályba, hogy közzéteszik az EU hivatalos közlönyében.

Forrás: Agrotrend

GMO kukorica (fotó: Shutterstock)