Találatok erre a kategóriára: ‘Takarmány’

A szója nélkülözhetetlen a modern, intenzív állattartás számára, emellett humán táplálékként is jelentős növényünk. Hazánkban is fellelhetők a szójából készült különböző élelmiszeripari termékek (pl. tofu, szójatej, olaj, szójaliszt, szójaizolátum, szójakoncentrátum, extrudált termékek, húsanalógok, texturált szójaféleségek stb.). Mind takarmányozási, mind élelmiszeripari szempontból fontos a szója minősége

A szója takarmányozási és humán felhasználási értékét kedvező beltartalma adja. A szója nyersfehérje-tartalma 35-42%, olajtartalma 18-22%, szénhidráttartalma 30-35%, szárazanyag-tartalomra vonatkoztatva. A szójabab rendkívül koncentrált tápanyagforrás, a nyersfehérje-tartalom és az olajtartalom együttesen 55-60% körüli. A fehérje- és olajtartalom együttes százalékos arányát a PO-index fejezi ki, és cél, hogy ennek értéke legalább 60% legyen. A szójabab nyersrosttartalma 3,8-6,4% között változik, aminek 25-50%-a emészthető. A szója értékét elsősorban magas fehérjetartalma és kedvező aminosav-összetétele adja. A növények között a szója tartalmazza a legtöbb esszenciális aminosavat. A szójafehérjék közül a globulinok (60-70%) és az albuminok (57%) fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben. Aminosavak közül kiemelkedő a szója glutaminsav-tartalma, magas a leucin és izoleucin-, valamint jelentős az aszparaginsav-, arginin- és lizintartalma is.

Az esszenciális aminosavak közül a szója metionin-, cisztin- és a treonintartalma is számottevő. A szóját nagy olajtartalma miatt világszerte az olajnövények közé sorolják. A világ növényiolaj-felhasználásának kb. 30%-a szója eredetű. Az 1920-30-as években az USA-ban a szója „karrierje” is a szójababot feldolgozó olajütők létesítésével indult. A szója olaja sokoldalúan felhasználható, kiváló minőségű étolaj, valamint ipari felhasználásra is alkalmas. Felhasználható lakk, zománc- és nyomdafesték készítésére, bőrök kikészítésére, valamint szappan-, műanyag-, linóleum- és gliceringyártásra is. A szójabab olajtartalma fajtától és termesztési körülményektől függően 15-26% között változik. A szójaolaj a félig száradó olajok csoportjába tartozik. Kedvező fizikai és kémiai sajátosságai miatt széleskörű a felhasználása. A szójaolajnak magas a kedvező étrendi hatással bíró telítetlen zsírsav-tartalma, ezen belül a két telítetlen kettős kötést tartalmazó linolsav- (50% feletti arány) és a három telítetlen kettős kötést tartalmazó linolénsav- (10% feletti) tartalma jelentős. A szójának 2-3% körüli a lecitintartalma. A lecitin az egyik legfontosabb természetes felületaktív anyag. Felhasználják az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a vegyiparban stabilizáló és emulgeáló hatása miatt. Emellett antioxidáns hatása is kedvező. A szója amellett, hogy kalóriadús táplálék, többféle vitamin és biológiailag aktív vegyület (pl. fitoszterinek) forrása. Vitaminok közül kiemelkedő az A-, az E-, a K-, a B6-, a B12- és a niacintartalma. A szójabab gazdag ásványi anyagokban. Ásványi anyagok közül nagyobb mennyiségben tartalmaz magnéziumot, kalciumot, foszfort, valamint nem elhanyagolható a szeléntartalma sem.

A szója beltartalmi értéke mellett meg kell említeni azokat a vegyületeket is, amelyek takarmányozási vagy táplálkozás-élettani szempontból hátrányosak. A szója viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz antinutritív anyagokat. Az antinutritív anyagok a táplálék tápanyagainak érvényesülését rontják, a növekedést, súlygyarapodást lassítják. A szójában a legfontosabb antinutritív anyag a tripszin inhibitor, amely a fehérjék emésztésében szerepet játszó tripszin nevű enzim működését gátolja, aminek következtében csökken a fehérje emészthetősége. A tripszin inhibitor hőre érzékeny, a szójabab hőkezelésével ezek a vegyületek inaktiválódnak. Nemesítési célkitűzés, hogy olyan szójafajtákat állítsanak elő a nemesítők, amelyeknek tripszininhibitor-tartalma alacsony, és hőkezelés nélkül, nyersen is etethetők állatokkal. A nyugalmi állapotban lévő szójabab kémiai összetétele örökletesen meghatározott tulajdonság, fajtajelleg, azonban az egyes minőséget meghatározó beltartalmi komponensek mennyiségét és egymáshoz viszonyított arányát a termesztési körülmények és az alkalmazott agrotechnika befolyásolja. Különösen a magvak fehérje- és olajtartalma mutat változást eltérő termesztési körülmények mellett. A szója minőségét az évjárat és a talajtípus alapvetően meghatározza. A szója melegigényes növény, és érzékenyen reagál a csapadékhiányra és a levegő alacsony relatív páratartalmára. A virágzáskori, júniusi csapadékellátottság a fehérjetartalom alakulására kedvező hatású, azonban a szója fehérjetartalmát az érés idejében fellépő bőséges csapadékellátottság vagy öntözés általában csökkenti. Kedvezőtlen a fehérjetartalom alakulására az érés vége felé, a betakarítást megelőzően jellemző magas relatív páratartalom. Érés idején a hőmérséklet növekedése viszont kedvező hatású a fehérjetartalom alakulására. A nyári (júniusi, júliusi) csapadékmennyiség növekedésével az olajtartalom kismértékben csökkenhet.

Az augusztusi magas hőmérséklet és szárazság a termésmennyiségen túlmenően a minőségre is kedvezőtlen hatású. A szójamag fehérje- és olajtartalmának alakulására a tápanyagellátásnak van a legnagyobb szerepe. A minőség szempontjából is fontos a harmonikus NPK-ellátás. Optimális tápanyagellátás mellett a fehérjetartalom kismértékben növelhető, az olajtartalom kismértékben csökken. Az egyoldalú N-ellátás a fehérjetartalmat szembetűnően növeli, mérsékelt N-ellátás és nagyobb adagú P- és K-ellátás mellett a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom növekszik. A túlzott és egyoldalú tápanyagellátás sem a termés mennyisége, sem a stabilitása, sem a minőség szempontjából nem célravezető. 2018-ban Debrecen mellett kiváló tápanyag- és vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező mészlepedékes csernozjom talajon, egy halastó közelében beállított agrotechnikai kísérletünkben a tápanyagellátás és az öntözés hatását vizsgáltuk a szója fehérje- és olajtartalmának alakulására.

A kontroll és az N70+PK tápanyagszinteken a kísérletben szereplő 2 fajta átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 35,04, illetve 35,07% volt, a tápanyag-ellátottsági szintek között nem tapasztaltunk lényeges eltérést (1. ábra). Öntözve az átlagos fehérjetartalom a kontroll kezelésben 38,39%-ra, az N70+PK-kezelés hatására 37,45%-ra növekedett. A legnagyobb fehérjetartalmat öntözetlenül (39,19%) és öntözve (38,77%) is az N140+PK tápanyagszinten értük el. Az öntözés hatására a két vizsgált fajta átlagos olajtartalma mindhárom tápanyag-ellátottsági szinten csökkent (2. ábra). Az olajtartalmat a növekvő műtrágyaadagok öntözetlenül kismértékben csökkentették, öntözve az N70+PK tápanyagszinten értük el a legnagyobb olajtartalmat (22,32%). Öntözés hatására a szójamag fehérjetartalma általában növekszik, olajtartalma többnyire kismértékben csökken, azonban a fajta-összehasonlító kísérletünkben 2018-ban 31 fajtát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy öntözés hatására a fajták többségénél csökkent a fehérjetartalom (20 fajta), és 19 fajta esetében csökkent az olajtartalom. A fajták átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 36,94%, öntözve 36,48% volt. A fajták fehérjetartalma nagy változatosságot mutatott a fehérjetartalom-változást illetően. A többségnél a fehérjetartalom változása elenyésző volt öntözés hatására, míg egyes fajták fehérjetartalmának csökkenése a 2,5-3,0%-ot is meghaladta. 4 fajtánál a fehérjetartalom növekedése meghaladta az 1%-ot öntözés hatására. 2018-ban az olajtartalom a vizsgált 31 fajta átlagában öntözetlenül 22,68%, öntözve 22,56% volt (3. ábra). A vizsgált fajták átlagos olajtartalmát tekintve az eltérés nem számottevő az öntözött és az öntözetlen kezeléseket illetően, azonban az egyes fajták olajtartalmának változása között jelentős eltérést tapasztaltunk. A fajták többségénél a csökkenés kismértékű volt, azonban néhány fajta olajtartalma 1-1,63%-kal csökkent. Azoknál a fajtáknál, ahol az öntözés az olajtartalmat növelte, ez a növekedés kismértékű volt, azonban 3 vizsgált fajtánál az olajtartalom 1-2,6%-kal emelkedett.

A szója minősége szempontjából lényeges a betakarítás, valamint esetenként a lombtalanítás időpontjának körültekintő megválasztása. Az állomány egyenetlen érése, illetve a túl korán végzett lombtalanítás mennyiségi és minőségi veszteséget is okoz. Ennek oka a növény érésének biológiájában keresendő. Az érés utolsó 1015 napján a mag víztartalma 40-50% körüli értékről 12-15% körülire csökken. A magvak víztartalmának csökkenése mellett azonban a fehérje- és olajtartalom még növekszik. Ugyanazon növényen, sőt ugyanabban a hüvelyben sem azonos a magvak minősége. A magvak fehérjetartalma az alsó emeleteken magasabb, a csúcs irányába haladva a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom pedig a fehérje- és olajtartalom között fennálló negatív korrelációnak köszönhetően a növény csúcsi részén a legmagasabb, az alsó hüvelyemeletek irányába csökken. Lényeges, hogy olyan fajtákat termesszünk, amelyeknél érés során az alsó hüvelyek nem nyílnak fel, nem pergetik a már megérett magvakat. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szója minősége elsősorban fajtatulajdonság, azonban a termőterület talaja, az évjárathatás és az alkalmazott agrotechnika a termésmennyiségen kívül a szója minőségét is befolyásolja.

SZERZŐ:
DR. ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS
DEBRECENI EGYETEM
MÉK, NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Forrás: mezohir.hu

Országos Szója Fórum 2018

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület közösen tartotta meg december elején, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a 2018. évi „Szója Fórum” rendezvényt, ahová az ország minden részéről érkeztek vendégek.

Folyamatosan növekvő fehérjeigény

A fórum résztvevőit Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke köszöntötte, aki előadásában kiemelte: az elmúlt évtizedek során és napjainkban is világszerte folyamatosan növekszik a fehérjeigény.

Az Európai Unióban óriási a fehérjehiány: a csupán mintegy 2,5 millió tonna megtermelt szója mellé a Közösség 14 millió tonna szójabab és 18 millió tonna szójaliszt importjára kényszerül. A hazai szójafelhasználás 600-700 ezer tonna körüli, de a 2015. évi rekordévben is „csak” 77 ezer hektáron termesztették. Összességében elmondható, hogy bőven akad még potenciál a hazai szójatermesztésben.

Stratégiai megállapodás a sikeres szójatermesztésért

A rendezvényen háromoldalú stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Zászlós Tibor alelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Dr. Gyuricza Csaba főigazgató a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, valamint Vadász Attila elnök a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület képviseletében. A megállapodás célja egyebek mellett elérhetővé tenni a szójatermesztők számára a legfrissebb kutatási eredményeket és innovációkat, hogy azok a gyakorlatban is mielőbb alkalmazhatók legyenek. Dr. Gyuricza Csaba elmondta, hogy 2017-ben kezdték kidolgozni a nemzeti fehérjetakarmány-programot, aminek alkalmazását 2019-ben elindítják; ennek segítségével 4-5 éven belüli cél a szójaterület garantált növekedése.

Vadász Attila arról számolt be, hogy egyesületük több éven át dolgozott a stratégiai megállapodás megvalósulásáért, azért, hogy a gazdálkodók még eredményesebben termeszthessék a fehérjenövényeket. Napjainkban a szója genetikai potenciálja 6-7 tonna hektáronkénti termés előállítását tenné lehetővé; ezt a lehetőséget ki kell használni, s el kell érni legalább a stabil 3 tonna körüli átlagot.

A hazai szóját itthon használjuk fel!

Dr. Nagy István előadásában jó eredménynek értékelte a szója 2018-as 2,9 tonnás termésátlagát. A cél természetesen ennek növelése, s az is, hogy a magyar gazdálkodók minél nagyobb területen termeszthessenek szóját.

A nemzetközi előrejelzések szerint 10 éven belül az emberiségnek 40 százalékkal több fehérjére lesz szüksége. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy Magyarország hazai forrásból elégíthesse ki a fehérjeigényét, amihez különféle termesztési ösztönzők is szükségesek. A jelenlegi legfontosabb lépés, hogy az itthon megtermelt szóját hazánkban használjuk fel, s mielőbb elmondhassuk, a magyar élelmiszeripar garantáltan GMO-mentes.

Az agrárminiszter megfelelő célkitűzésnek tartja, hogy a hazai szójafelhasználás felét (300-350 ezer tonna) akár 3 éven belül Magyarországon állítsuk elő.

Seiwerth Gábor-díj

A Lajtamag Kft. egykori tulajdonosaként Seiwerth Gábor mindig kereste a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket és innovációkat. Kezdeményezésére alakult a Magyar Szója Nonprofit Kft., majd a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület. Sokat tett a hazai szójatermesztés népszerűsítéséért. Sajnos 2016-ban tragikus balesetben elhunyt. Emlékének megőrzésére alapították a Seiwerth Gábor-díjat, amit olyan szakemberek vehetnek át, akik sokat tettek a magyar szója és a fehérjenövények termesztéséért.

Az elismerést első alkalommal dr. Nagy István agrárminiszter és Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője adta át dr. Balikó Sándornak, Falusi Jánosnak és dr. Bódis Lászlónak.

Az ünnepélyes pillanatokat követően a takarmányozási célú GMO-mentes szójabab termesztésének lehetőségeiről, a szójapiaci kilátásokról, valamint a 2018. évi, a Magyar Szója által szervezett bemutatók termesztési és beltartalmi eredményeiről is hallhattak előadásokat a vendégek, aki számos, gyakorlatban is alkalmazható tapasztalattal térhettek haza.

Forrás: mezohir.hu

Hazánkban a szója az egyik legfontosabb fehérjetartalmú takarmánynövény, amely 36-40% közötti fehérjetartalma, kedvező aminosav-összetétele, magas esszenciálisaminosav-tartalma miatt nélkülözhetetlen az intenzív állattartásban

Fehérjetartalma mellett olajtartalma is jelentős. Olajtartalma 20% körüli, a világ növényiolaj-felhasználásának közel 30%-a szója eredetű. A szója humán felhasználása is számottevő (olaj, szójatej, tofu, stb.). Takarmányozási és élelmiszeripari célokra főként extrahált szójadarát használnak, de a szója tömegtakarmányként (zöldtakarmány, széna, szilázs) is felhasználható.

Magyarország állattenyésztésének fehérjeigénye nagyjából 600-800 ezer tonna. Ezt saját belső előállítással nem tudjuk biztosítani az állattenyésztés számára, ezért az extrahált szójadara importjára szorulunk. Ugyanakkor szójaexportunk is jelentős. Mivel Magyarországon a génmódosított (GMO) növények termesztését moratórium tiltja, a hazánkban előállított szója GMO-mentes. A GMO-mentes szója a világpiacon magasabb áron értékesíthető, mint a GMO-szója, emiatt a megtermelt szójamennyiségünk jelentős része exportra kerül, helyette a világpiacról olcsóbb áron GMO-szója feldolgozása során keletkezett extrahált szójadarát importálunk. 2016-ban a FAO adatai alapján 121,5 millió hektáron termesztettek szóját világszerte.

A szója vetésterületének 75%-án, körülbelül 90 millió hektáron génmódosított fajtákat termesztenek, azonban a GMO-mentes takarmánynövények termesztése Európában egyre nagyobb prioritást kap. Európában a GMO-mentes szóját termelő országok több érdekképviseletet hoztak létre az elmúlt évek során (Duna Szója Szövetség, Európai Szója Nyilatkozat). A 2012ben indult Duna Szója Szövetség jóvoltából a Duna-régióban a GMO-mentes szója vetésterülete 700 ezer hektárra nőtt. 2017-ben Magyarország kezdeményezésére számos európai ország aláírta az Európai Szója Nyilatkozatot. A kezdeményezéssel nem csak az Európai Unió határain belül, de egész Európában növelnék a GMO-mentes szója termesztését és felhasználását.

Magyarországon a szója kiemelten támogatott kultúra, a kötelező támogatási szinten felül a kormányzat által kiegészített támogatásban részesül. A szója vetésterülete hazánkban az elmúlt évek során jelentősen növekedett. Magyarországon 2014-ben még alig haladta meg a szója vetésterülete a 40 ezer hektárt, 2015-ben már 72,5 ezer hektáron termesztettünk szóját. 2016ban, főként a 2015-ös, szója számára kedvezőtlen évjárat hatására a vetésterülete 60 ezer hektár körül alakult, majd 2017-ben ismét meghaladta a 70 ezer hektárt (1. ábra). Ösztönző hatású volt a szója termesztésére, hogy néhány évig a zöldítési programban is elszámolható kultúra volt, de 2018-től csak akkor számolható el zöldítésben, ha az állományban semmiféle peszticidet nem használnak. A szója vetésterületének növelésével függetlenedjünk a fehérjeszükségletünk kielégítése céljából a világpiacról behozott GMO-szójából készült extrahált szójadarától!

A szója nagyobb arányú termesztésével az import GMO-szója-függőségünk egy része kiváltható lenne. A szója termesztésének számos előnye van, a termesztése azonban magas szintű szaktudást igényel. A vetésszerkezetbe jól beilleszthető, kedvező elővetemény-értékkel bíró hüvelyes növény. A hazai vetésszerkezet gabonacentrikus, a szántóterület 70%-án gabonanövényeket termesztünk, a hüvelyes növények részaránya sajnos alacsony, csupán 2% körüli. A szójával szimbiózisban élő Rhizobium japonicum baktériumok a levegő nitrogéntartalmát megkötik, emiatt a szója nitrogénpótlást csak a kezdeti fejlődése során igényel. A szóját hazánkban célszerű oltani, mivel ezek a baktériumok nem honosak a talajainkban. A sikeres növénytermesztésnek három alappillére van: az ökológiai feltételek, a biológiai alapok és az agrotechnikai tényezők. Ezeknek az alapoknak a minősége, színvonala, valamint a köztük lévő kapcsolat és összhang alapvetően befolyásolja egy adott növényfaj termeszthetőségét, termesztésének eredményességét.

A továbbiakban a biológiai alapok jelentőségét emeljük ki. A sikeres szójatermesztés egyik kulcsfontosságú eleme a fajtaválasztás. A Nemzeti Fajtajegyzékben 2018-ban 51 szójafajta szerepelt, de számos olyan fajtát forgalmaznak és termesztenek Magyarországon, melyeket más európai uniós tagállamban regisztráltak. A szója növekedési típusát tekintve lehet korlátozott (determinált) vagy folyamatos, indeterminált jellegű. A determinált fajtáknál a vegetatív és a generatív szakasz jól elkülönül egymástól, az első virágok megjelenésével a hajtás növekedése leáll. Ezeket a típusokat az Egyenlítőhöz közeli termőhelyeken termesztik. Az indeterminált fajtáknál a vegetatív és a reprodukciós szakaszban átfedés van, a hajtás növekedése az utolsó levélszinten fejlődő virágok megjelenéséig tart. Alkalmazkodóképességük kiváló, extenzív körülmények között is termeszthetőek. A Magyarországon termesztett fajták zöme ebbe a csoportba tartozik. Hazánkban terjed a szemideterminált (féldeterminált) fajták termesztése is. Ezek a típusok a determinált és indeterminált fajták keresztezéséből származnak, és átmenetet képeznek a két típus között. Termőképességük és állóképességük jó, de intenzív termesztéstechnológiát igényelnek. A szójafajták legfontosabb értékmérő tulajdonsága a termőképesség, az alkalmazkodóképesség a termesztési körülményekhez, a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni rezisztencia, tolerancia, a megfelelő érésidő, jó szárszilárdság, a lombhullató jelleg, az alsó hüvelyek talajfelszíntől való távolsága, valamint a magas fehérje- és olajtartalom. Fontos továbbá, hogy éréskor a hüvelyek ne nyíljanak fel, ne pergessék a magokat.

A hazánkban termeszthető szójafajtákkal 3-4 t/ha-os termésmennyiség érhető el. A hosszabb tenyészidejű fajták termőképessége általában jobb, mint a korai és igen korai érésű fajtáké, azonban egyes évjáratokban a korai éréscsoportba tartozó fajtákkal érhetünk el jobb eredményt. A fajtákban rejlő genetikai potenciál csak megfelelő termesztési körülmények mellett realizálódhat. A szója igényes növény, nagyon érzékeny a termőhely klimatikus és edafikus adottságaira. A termesztés sikerének érdekében emiatt alapvető fontosságú a termőhely alapos ismerete: a talajtípus és az ökológiai viszonyok (csapadékellátottság, hőmérsékleti viszonyok és a mikroklíma) figyelembe vétele. A klimatikus és talajadottságok alapján körülbelül 300 ezer hektár alkalmas a szója termesztésére Magyarországon. Termesztésére a legjobb talajaink alkalmasak. Vízigényes kultúra, azonban vízigényén túl a levegő páratartalmára is rendkívül érzékeny: alacsony relatív páratartalom hatására a fejlődő hüvelyeket lerúgja, ami jelentős terméscsökkenést eredményezhet. Emiatt a szója termesztésére a folyóvölgyek és a tavak közelében lévő területek a legalkalmasabbak. Fajtaválasztás során elsődleges szempont, hogy a termőhelyi adottságainkhoz legjobban adaptálható fajtákat termesszük. A felszíni vizektől távolabb eső területeken, a termésbiztonság érdekében célszerű a szóját öntözni, a szója vízigénye, valamint a párás mikroklíma kialakítása érdekében is.

Fajtaválasztás során a fajták tenyészidejének hossza alapvetően fontos tulajdonság. A szójafajtákat érésidő szerint csoportosítjuk. Érésidő alapján Magyarországon 5 csoportba sorolják be a fajtákat. A szuperkorai (000) érésű fajták vegetációs ideje 80 napnál rövidebb. Az igen korai (00) fajták tenyészideje 80-100 nap, a korai éréscsoportba tartozó fajtáké (0) 100-120 nap. A középérésű fajták (I) tenyészideje 120-140 nap közötti, hazánkban ezek a legelterjedtebbek. A késői éréscsoport (II) fajtáinak tenyészideje 140 napnál hosszabb, termesztésük csak az ország déli részén javasolható. Az éréscsoportok tenyészideje között 10-15 nap eltérés van, azonban egyes évjáratokban az éréscsoportok számára szükséges tenyészidő hossza az átlagostól akár 15-30 nappal is eltérhet, a szója egyes fenológiai szakaszaiban tapasztalható fény- és hőmérsékleti viszonyok alapján. Magyarországon csak azok a fajták termeszthetők biztonsággal, amelyek hazai körülmények között legkésőbb szeptember közepére beérnek, tenyészidejük maximum 150-160 nap. Őszi vetésű utóvetemények előtt célszerű korai éréscsoportba tartozó fajtát, tavaszi vetésű utóvetemények elé a hosszabb tenyészidejű fajtákat választani. Azokban a gazdaságokban, ahol nagyobb területen folyik szójatermesztés, célszerű különböző éréscsoportba tartozó fajtákat termeszteni, területünk nagysága és betakarítókapacitásunk figyelembevétele mellett.

Ezzel növekszik a termésbiztonság, a betakarítás ideje pedig széthúzható, aminek hatására csökken a betakarításkori munkacsúcs és a betakarítás időjárási kockázata. Az ország északi területein, a lassan felmelegedő termőhelyeken a legrövidebb tenyészidejű fajták termesztése ajánlott. A 000-ás tenyészidejű fajták akár másodvetésre is alkalmasak lehetnek, megfelelő színvonalú agrotechnika mellett. A korai (0) éréscsoportba tartozó fajták az ország egész területén biztonsággal termeszthetők.  A hosszabb tenyészidejű fajták (I) potenciális termőképessége magasabb, azonban termesztésük során figyelembe kell venni a biztonságos beérést és az utóveteményt. A fajták állóképessége, szárszilárdsága örökletes jelleg, de ezt a környezeti tényezők és az agrotechnika is befolyásolja. A szükségesnél nagyobb adagú N-műtrágya, az öntözés és a nem megfelelő állománysűrűség serkenti a vegetatív növekedést, ezáltal növekedhet a megdőlés veszélye.

A fajtaválasztásunkat meghatározza a termesztési cél. Takarmány célú termesztésre a legtöbb fajta alkalmas, a humán célú termesztésnél fontos a beltartalmi mutatókon kívül a magküllem és a szemnagyság. Vannak kifejezetten étkezési célra nemesített fajták a regisztrált fajták között. A fajtakínálat a szójatermesztő szakemberek számára bőséges. Ahhoz, hogy megfelelő eredményt érjünk el szójatermesztéssel, a bőséges kínálatból azokat a fajtákat célszerű választani, melyek az adott termőhely adottságaihoz és az agrotechnika színvonalához legjobban adaptálhatóak. Ebből a célból a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén évente fajta-összehasonlító kísérletet állítunk be. 2018-ban már 31 fajtát teszteltünk. Kísérleti eredményeink alapján a hajdúsági löszhát területén legjobb eredménnyel termeszthető fajtákat ki tudjuk választani, és eredményeinkkel hozzájárulunk a szója fajtaspecifikus termesztéstechnológiájának fejlesztéséhez a Hajdúságban.

SZERZŐ: DR. ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS, DEBRECENI EGYETEM MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Forrás: mezohir.hu

Kiemelt szerepet kaphatnak a fehérjenövényekre vonatkozó kutatási és innovációs programok, így az új összetételű takarmányreceptúrák kifejlesztése, valamint az ipari melléktermékek piacképes elterjesztése az Európai Bizottság által kiadott Fehérje Terv szerint. Nagy István agrárminiszter az Európai Unió szójaimport-függőségének csökkentését tartja a legfontosabbnak, ezt azonban csak a GMO-mentes fehérjenövény termesztés ösztönzésével lehet elérni

Kiemelten fontos cél az Európai Unió szójaimport-függőségének csökkentése, hosszútávon pedig kiváltása – mondta Nagy István a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 28-i ülésén az Európai Bizottság által javasolt Fehérje Tervvel kapcsolatban. Ennek azonban elengedhetetlen előfeltétele a GMO-mentes fehérjetermesztés megfelelő ösztönzése – tette hozzá.

A bizottság által kiadott Fehérje Terv kitér arra, miszerint kiemelt szerepet kaphatnak a fehérjenövényekre vonatkozó kutatási és innovációs programok – írja közleményében az Agrárminisztérium. Ezzel kapcsolatban elsősorban az új összetételű takarmányreceptúrák kifejlesztésének ösztönzése, valamint az ipari melléktermékek és a magas fehérje tartalmú szemes takarmányok piacképes elterjesztése jelenthet előrelépést. A kutatási és innovációs programok mellett az új Közös Agrárpolitikának is támogatnia kell a fehérjenövények termesztését, Magyarország szerint pedig ehhez arra van szükség, hogy a termeléshez kötötten adható támogatások 2021 után is megmaradjanak.

Nagy István kiemelte, hogy világszerte egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termékek iránt, ezért Magyarország szorgalmazza, hogy egyértelműen jelölésre kerüljön a termékeken, ha azok GMO-mentes növényi, illetve GMO-mentes takarmánnyal etetett állatokból származnak. Ehhez azonban elkerülhetetlen a már meglévő GMO-mentes tanúsítási rendszerek összehangolása – hangsúlyozta.

Többek között Magyarország kezdeményezésére jött létre 2012-ben a Duna Szója egyezmény, amelynek ma 18 uniós állam a tagja. Hazánkban működik Európa legnagyobb etanolgyára, valamint egyik legnagyobb napraforgó-feldolgozója, a gyárak melléktermékei a GMO-mentes fehérjetakarmányozásban egyre hatékonyabban alkalmazhatók. A hazai Nemzeti Fehérjeprogram éppen azokat az elemeket tartalmazza, amelyeket most Brüsszel a Fehérje Tervben felvázolt.

Forrás: agrarszektor.hu

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 28-i ülésén az uniós szakminiszterek véleményt cseréltek az Európai Bizottság által javasolt Fehérje Tervről

Ahogyan arra a Fehérje Terv is kitér, kiemelt szerepet kaphatnak a fehérjenövényekre vonatkozó kutatási és innovációs programok. Ezzel kapcsolatban elsősorban az új összetételű takarmányreceptúrák kifejlesztésének ösztönzése, valamint az ipari melléktermékek és a magas fehérje tartalmú szemes takarmányok piacképes elterjesztése jelenthet előrelépést.

A kutatási és innovációs programok mellett az új Közös Agrárpolitikának is támogatnia kell a fehérjenövények termesztését. Erre Magyarország megfelelő és jól bevált eszköznek tartja a termeléshez kötött támogatásokat, amelyeket 2021 után is fent szeretne tartani – írja az agrárminisztérium közleménye.

Magyarország továbbra is elkötelezett a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes élelmiszerek, illetve takarmányozás iránt, utóbbinál fontos cél az Európai Unió szójaimport-függőségének csökkentése, illetve kiváltása, ehhez pedig szükség van a GMO-mentes fehérjetermesztés megfelelő ösztönzésére – mondta Nagy István az ülésén.

Nagy István arról is beszámolt, hogy világszerte egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termékek iránt, a fogyasztók számára pedig biztosítani kell a szabad termékválasztást. A vásárlóknak joguk van tudni, hogy milyen alapanyagokból készült a termék, amelyet megvásárolnak. Magyarország emiatt szorgalmazza, hogy a termékeken egyértelműen jelöljék, hogy azok GMO-mentes növényi, illetve GMO-mentes takarmánnyal etetett állatokból származnak. Ehhez elkerülhetetlen a már meglévő GMO-mentes tanúsítási rendszerek összehangolása –tette hozzá a miniszter.

Forrás: agroinform.hu

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója (GMO-mentes) termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Nagy István agrárminiszter tegnap, a Budapesten tartott Szója Fórumon. A tárcavezető a NAK és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület rendezvényén ismertette, hogy idén, hazánkban,  60 ezer hektáron, mintegy 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonna termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik. A cél, hogy legalább százezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsunk elő, mivel az import mintegy fele kiváltható lenne. Kitért arra is, hogy a világon, tíz éven belül negyven százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból, vagy fehérjenövényekből lehet előállítani. (AMB)

Forrás: Magyar Hírlap (2018. december 4.)

Az Európai Unióban is komoly hiány van, az itt megtermelt 2,5 millió tonnával szemben az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület „Szója Fórum” címmel rendezvényt tart Budapesten, 2018. december 3-án.

Helyszín: Vajdahunyad Vár – Magyar Mezőgazdasági Múzeum – konferencia terem

Időpont: 2018. december 3.,  10:00 – 13:30

Részletek: itt

 

Fontosabb témák:

  • Takarmányozási célú GMO-mentes szójabab termesztésének lehetőségei helyes agrotechnológia alkalmazása mellett a közép-magyarországi régióban
  • Szójapiaci kilátások 2018/2019.
  • A 2018. évi Magyar Szója bemutatók termesztési és beltartalmi eredményeinek bemutatása

Forrás: nak.hu

Európában a lengyelek voltak az elsők, akik úgy döntöttek, hogy az uniós szinten lazuló szabályokkal szembemenve megtiltják a génmódosított növények termesztését, sőt, a takarmány-összetevők közül is száműzik az ilyen alapanyagokat. Ilyen messzire egyik tagállam sem merészkedett Európában – mi sem -, de mint kiderült, a lengyelek is túl nagy fába vágták a fejszét

Lengyelországban 2006-ban született meg az a jogszabály, amelyik  a géntechnológiával módosított (GM) összetevőket száműzi a takarmánygyártásból.  A törvény azt is tartalmazza, hogy az importált szójaliszt mennyiségét folyamatosan csökkenteni kell a hazai felhasználásban, helyette helyi, alternatív fehérjeforrásokat kell előnyben részesíteni. A jogszabály fokozatos megvalósítást tett lehetővé: 2018-ig adott türelmi időt az ilyen tápok etetésére.

A génmódosított növények szabadföldi termesztése Lengyelországban is tilos (egyébként Európa egyetlen tagállamában sem lehet GM-szóját vetni). Eközben a közösség évente 33 millió tonna szójaterméket szállít be – elsősorban állati takarmányozás céljából. Az import hozzávetőlegesen 65 százalékát a szójaliszt teszi ki. A maradék szójalisztigényt az európai gyártók elégítik ki – 85 százalékban import szójababból.

A 2006-os lengyel jogszabály szigorúbb az európainál, és megtiltja a génmódosított alapanyagok – köztük  a GM-szójából készült liszt – felhasználását az állatok takarmányozására.
Csakhogy a dinamikusan fejlődő lengyel sertés- és pulykaszektor számára létszükséglet ez a takarmányalkotó, így aztán folyton tologatják a megvalósítás határidejét. A mostani jogszabály módosítás 2024-ig ad türelmi időt. A helyzet érthető: Európa legnagyobb pulykatartó országa 2017-ben 7 millió tonna takarmányt gyártott le a szektor számára, míg a sertéseknek 2,2 millió tonna táp készült. Mindehhez a lengyelek éves szinten több mint 2 millió tonna szójalisztet importálnak, ami a növényi eredetű fehérjeforrások 80 százalékát teszi ki. A felhasznált szójaliszt 95 százaléka pedig GM-szójából származik. A repce, napraforgó és borsó feldolgozásával nyert hazai fehérjeforrás az állattenyésztés igényeinek csak mintegy ötödét képes fedezni.

A számok dacára a lengyel vezetés célja, hogy az elkövetkező 5 évben megfelezze a behozott GM-szója mennyiségét, ami tekintve a fehérjeéhség mértékét, továbbra is lehetetlen küldetésnek tűnik. Ha valóban ragaszkodnának a hazai fehérjeforrásokhoz, azzal elveszítenék a versenyképességüket. Az importált szójaliszt ugyanis jóval olcsóbb, mint a hazai eredetű fehérjeforrás. Mindezek fényében szinte biztosra vehető, hogy ez a GMO-szabályozás nemcsak a legszigorúbb, de a legformálhatóbb is Európában: úgy nyúlik, mint a rétestészta.

Forrás: agrarszektor.hu

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

GMO_mentes_elelmiszerlancA GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

Mi itthon az amerikai szójabab fehérjetartalmát irigyeljük, az amerikaiak meg a kínai szójáét. A huainani szója már kiváló beltartalommal bír, épp csak a mag kezelése, tisztítása nem nőtt még fel az élelmiszeripar igényeihez. A Kína és USA közti kereskedelmi háborút elsőként az oroszok használhatták ki

A kínai huainani szójabab nagyméretű, ovális, és az amerikai babnál is több fehérjét tartalmaz, átlagosan 42-44 százaléknyit. Épp csak tisztasági kifogások merülnek fel vele szemben. Héjszilánkokat és tört szemeket tartalmaznak a szállítmányok, ami az élelmiszeripari feldolgozást megnehezíti. A tételek válogatása és újratisztítása hosszadalmasabbá és költségesebbé teszi a bab felhasználását, így az amerikai szója a kisebb fehérjetartalom ellenére is vonzóbb lehetne, hiszen tonnánként 30-40 dollár tisztítási költséget lehet spórolni vele – érvel az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA). Az amerikai szója festékanyagokban is gazdagabb, ami szélesebb felhasználási lehetőséget kölcsönöz neki az élelmiszeriparban.

Csakhogy Kínában tiltják a GMO-k termelését és élelmiszeripari felhasználását. És van még egy bökkenő: az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó kereskedelmi háború. Peking folyamatosan keresi az alternatív szójabeszerzési lehetőségeket, ami kedvez Oroszországnak, utóbbitól máris 800 ezer tonna szóját vásároltak. A fogyasztói igények azonban gyorsabban nőnek a szójalapú élelmiszerek iránt, mintsem azt a nem-GMO-források követni tudnák, ezért lehetséges, hogy a GM-mentes szója belátható időn belül kikerül a „háborús” termékek köréből.

Az állatok igényeiről se feledkezzünk el. Kínában évente 4-6 millió egyeddel nő a sertésállomány, miközben a baromfi-fogyasztás is bővül. A takarmányipar fehérjeigényét az ázsiai országban is szabad génmódosított szójával fedezni, ami pedig a brazil export fellendülését hozhatja az idei évben. A brazilok pedig éppen mindenkori rekordot állítottak fel szójatermelésben.

Forrás: agrarszektor.hu

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel Monex extruder fődarabok pehelydaráló szójafelbontó monex szója extruder üzem szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség