Találatok erre a kategóriára: ‘Szójatermesztés’

Az elfogadott fehérjeprogram végrehajtása nem úgy halad, ahogy tervezték. Jelenleg is dolgoznak azon, hogy a megvalósításhoz szükséges források rendelkezésre álljanak. Elsősorban a gazdálkodók részvételétől és termelési, beruházási hajlandóságától függ a nemzeti fehérjestratégia sikere – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója egy siófoki agrárkonferencián

A témáról az Agro Napló írt, ezt az anyagot szemléztük. A NAIK koordinálhatja majd a program végrehajtását, ennek érdekében jövőre már kiemelten szerepelnek e célok a saját kutatási és innovációs célkitűzések között. Erre jelentős forrásokat összpontosítunk majd. Továbbá az agrártárca is támogatást biztosít majd ehhez – ismertette a program jelenlegi helyzetét a főigazgató. Szavai szerint ezen túlmenően tervezik a gazdasági szereplők, egyetemek és kutatóintézetek megkeresését is, hogy közösen kezdjék el a már rendelkezésre álló keretek között a fehérjeprogram feladatainak végrehajtását.

Gyuricza Csaba szerint a magyar mezőgazdaság a legtöbb fontos terményből képes az önellátásra, a fehérjetakarmányok esetében ezt elsősorban a szója miatt nem sikerült elérni. Igaz, egész Európára jellemző gond, hogy mindössze a szója-, illetve fehérjeszükséglet 10 százalékát tudja helyben előállítani, ezen felül pedig behozatalra szorul.

A lehetőség adott hazánkban, a jövőben pedig több támogatás várható

Magyarországon annyival kedvezőbb a helyzet, hogy minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy a fehérjeszükségletünket önellátásban fedezni tudjuk – mondta Gyuricza Csaba, hozzátéve azt, hogy érdemben ezért elsősorban a gazdasági szereplők tehetnek, mivel a kormány ezt nem tudja és nem fogja megoldani. Az állam feladata ugyanis az, hogy támogatások, ösztönzők révén nyújtson segítséget a fehérjekérdés megoldásához. Ennek kezdeményei már most is megvannak a támogatáspolitikában. A korábbiakhoz képest már most jelentős előrelépés mutatkozik a fehérjenövények termeléshez kötött támogatásával. De még messze nem tartunk ott, hogy minden, a támogatáspolitikában rejlő lehetőséget kihasználtunk volna – mondta a főigazgató.

Gyuricza Csaba szerint abszurd, és mielőbbi változtatásra szorul az a hazai szójaágazatban tapasztható helyzet, hogy miközben nem tudjuk előállítani az ország szükségleteit fedező mennyiséget, még a megtermelt gmo-mentes termény is kivitelre kerül. Egyelőre még piaci előnyt számunkra a magyar gmo-mentesség. Ám az állattenyésztés fehérjeigénye miatt nem valósítható meg a teljes értéklánc gmo-mentessége – mondta.

Hiányzik a szaktudás

A hazai szójatermesztést kapcsán nem valósítható meg az az elképzelés, hogy a teljes, lehetséges 230 ezer hektáros termőterületet kihasználjuk, és a terményt belföldön használjuk fel fehérjetakarmányként. A 100 ezer hektáros vetésterület már elérhetőbb, de nem a kormányzat dolga, hogy az első lépéseket megtegye, hanem az ágazati szereplőké, mivel a legnagyobb akadály az, hogy hiányzik a kukoricával, vagy más hagyományos kultúrákkal összevetésben versenyképes termeléshez szükséges szaktudás – mondta.

További nagy kihívást jelent, hogy az öntözési lehetőség megteremtése nélkül nem érhető el még a 100 ezer hektáros vetésterület sem. Hosszabb távon elképzelhetetlen lesz az öntözés nélküli szójatermesztés, mivel eljön az az idő, amikor Magyarországon csak ezzel biztosítható a termelésbiztonság – folytatta Gyuricza Csaba.

A fehérjeprogram további részeiről elmondta, hogy a szójaterület növelésének ösztönzésén túl tervezik az alternatív fehérjenövények termesztésbe vonását, új takarmányozási receptúrák kidolgozását, valamint innovatív takarmány-feldolgozási technológiák és a kapcsolódó minőségbiztosítási rendszerek kidolgozását. Ezen túlmenően nagy jelentősége lesz a kukorica, napraforgó vagy akár a repce ipari melléktermékek felhasználásának. Illetve akár a rovarfehérje-előállításnak, amivel Magyarország akár több százezer tonnányi tiszta fehérje előállítását oldhatja meg. A rovarélelmiszer témáról itt írtunk korábban.

Forrás: magro.hu

A meghatározó szántóföldi kultúrákban – így a szója esetében is – gyakorlati tapasztalatok alapján összeállított, a hazai körülményekhez és termesztési elvárásokhoz jól adaptálódó fajtaválasztékot mutatunk be

A SAATEN-UNION törekszik a biztonságos és profitorientált gazdálkodást lehetővé tevő fajták és hibridek nemesítésére, amelyek alkalmasak az egészséges vetésforgó kialakítására. Ennek köszönhetően a gazdálkodók európai viszonylatban is jelentősen növekvő területen szereztek jó tapasztalatokat a SAATEN-UNION-tól származó szójafajtákkal. Portfóliónkat és termesztéstechnológiai javaslatainkat pedig az idei szezonban is tovább bővítjük.

Büszkék vagyunk arra, hogy szójakínálatunkat 2018 tavaszán két kiemelkedő, ám markánsan eltérő érésidejű fajtával – CORALINE és ANANDA – bővítettük. Az előttünk álló tavasz újdonsága pedig a KOPERNIKUS, melynél a versenyképes termőképesség és a kiemelkedő minőségi paraméterek együttese érdemel kitüntetett figyelmet. Tekintsük át részletesen a SAATEN-UNION-szójafajták jellemzőit és szakmai ajánlását!

Portfóliónk legújabb tagja, a KOPERNIKUS 2017 tavaszán került be a Nemzeti Fajtajegyzékbe. Termése különleges minőségű, hiszen kimagasló ProFat-értékű és azon belül kiugró fehérjetartalmú, ezért humán élelmezésre alkalmas.

Középkorai tenyészidejének (0/I) köszönhetően az ország egész területén eredményesen termeszthető. A fajta féldeterminált növekedési típusú, döntő hányadban közepes, 75–85 cm-es növénymagasságú és jó állóképességű. A növények kompenzációs képessége jó vagy átlagon felüli, így a KOPERNIKUS az 55–60 csíra/m2 vetőmagnorma mellett duplagabona- (25 cm), cukorrépa- (45–50 cm) és akár kukoricasortávon (75 cm) is kiválóan teljesít. Az állomány kifejezetten egészséges, a szklerotíniának nagyon jól ellenáll. Ezermagtömege átlagos, 175–195 gramm.

A maghéj és a magvak köldöke fehér, ami a magas fehérjetartalommal együtt az élelmiszer-ipari felhasználást és a speciális igényű takarmánygyártást is lehetővé teszi.

A CORALINE valódi tendenciatörő fajta, mert párosítja az igen korai (00) érésidőt a meglepően nagy és stabil termőképességgel. Állományszárítás nélkül korán betakarítható, ezért remek előveteménye a szeptemberi vetésű őszi gabonáknak. A fajta determinált növekedésű, kiváló állóképességű, közepes, 75–90 cm-es növénymagassággal. A CORALINE-nál ajánlott a 60–65 csíra/m2, valamint a gabona- (12,5 cm), duplagabona- (25 cm), illetve a cukorrépasortávnál (45–50 cm) nem szélesebb sortáv. Öntözve másodvetésben is eredményesen termeszthető. Az éréscsoportra jellemzően fontos a teljes érést követően jól időzítve betakarítani az állományt, hogy a szemveszteséget elkerüljük.

A szintén új ANANDA fajtajelöltként a NÉBIH szója-fajtakísérleti rendszerét a korai (0) éréscsoportban kiváló eredménnyel zárta. 2017 tavaszán a standardokhoz mért szemterméseredménye a három vizsgálati év átlagában kimagasló, rel. 115,9% volt, ezzel a Nemzeti Fajtalistára kerülhetett. Sőt, a NÉBIH korai éréscsoportjának legújabb standard szójája lett. Az ANANDA a korai fajták érésidejével, de a középérésűek kimagasló termőképességével rendelkezik, amivel az ország valamennyi termőtáján biztonsággal termeszthető. Kísérleteink eredményei, továbbá az országban számos helyszínről begyűjtött megfigyeléseink is alátámasztják, hogy sikerességének záloga jó ütemű fejlődése és az egészséges, gyorsan záródó állomány.

A kimagasló termőképességben meghatározó az ANANDA generatív habitusa, kiváló állóképessége, a pergéstől és betakarítási veszteségektől mentes állománya. A fajtát középmagas (95–105 cm), rövid szárközű, mérsékelten elágazó, ún. féldeterminált típusú, egészséges hüvelyekkel gazdagon berakódott növények jellemzik. Levélzete a tenyészidő végén egyenletesen leszárad, biztosítva az átlagosan 165–195 gramm ezerszemtömegű, világosbarna köldökű magok kitelítődését és a takarmányozási szempontból kedvező beltartalmi mutatóit. Termesztését a növények jó kompenzációs képessége alapján duplagabona- (25,0 cm), cukorrépa- (45–50 cm) és akár kukoricasortávon (75 cm), 50–55 mag/m2 sűrűségben javasoljuk.

A SAATEN-UNION teljesen megújult szójaportfóliójának tagjaival sikeresen szervezhető az árumagtermelés, amit a gombaölő szerrel csávázott és oltóanyaggal kezelt, hazánkban előállított minőségi vetőmag is garantál. Ne feledje, szójavetőmagjaink 3 millió magot tartalmazó MaxiPack kiszerelésben kerülnek forgalomba.

Varga Gábor
termékfejlesztési vezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu

Forrás: agroinform.hu

A három olajosnövény jövedelmezősége több év átlagában hasonlóan alakul, tulajdonképpen bármelyiknek lenne esélye kiugrani a mezőnyből. Ám mindegyik kultúrában vannak olyan tényezők, amelyek határt szabhatnak a területi kiterjedésének, illetve bizonytalanná teszik a hosszabb távú sorsát

A tavalyi 77 ezer hektár után idén csak 63 ezer hektárnyi területen tenyészett a szója hazánkban. Nem azért, mintha nem lenne egy szerethető növény, de a termelők egészen hozzászoktak, hogy több jogcímen is kedvezményekben részesülnek a kultúra után – ezek közül egyet elveszítettek idén. A termeléshez kötött támogatás azonban továbbra is jár utána – idén mintegy 65 ezer forint jut a szójára hektáronként. Azok, akik kitartottak a növény mellett, egyre jobban értenek hozzá. Idén 2,8 tonnás országos átlagot sikerült produkálniuk a magyar termelőknek – ez megegyezik az európai átlaghozammal.

szoja_vetesterulet-2018

Idén ennyit fialtak az olajosok

A szójabab ára tonnánként átlagosan 104 ezer forint volt a betakarítás után. 2,8 tonnás átlaghozammal számolva ez  291 ezer forintot jelentett a termelőnek, aki mintegy 230 ezer forintot költött el rá. A különbözet: 61 ezer forint, amihez hozzájön a fentebb említett 65 ezer forintos támogatás. A szója összesen 116 ezer forinttal gazdagította a termelőt hektáronként.

A vetélytárs olajosnövények hektáronkénti eredménye pedig így alakult: a napraforgót októberben 92 ezer forintos átlagáron vették át, és szintén 2,8 tonnás átlagtermést hozott, így hektáronként 257 ezer forintos bevétellel gazdagította a termelőt. Ezt a növényt nagyon különböző költségszinteken termelik az országban, a szűken értelmezett önköltség hektáronként 190 ezer forintra tehető. A különbözet: 67 ezer forint.

A repce a betakarítást követően mintegy 105 ezer forintot ért, átlaghozama szintén 2,8 tonna volt. Költséges kultúra lévén, hektáronként 250 ezer forintot vitt el a 294 ezer forintos bevételből. (A költségemelkedés oka a drágább csávázó anyag, vagy a kettővel többször elvégzett állománypermetezés.) A különbözet: 44 ezer forint.

Jövedelmezőséget tekintve tehát a szója lehetne az ország favoritnövénye, támogatás nélkül is a második legjobban fizető kultúra az olajosok között – az idei számok alapján mindenképpen. Több év átlagában inkább azt mondhatjuk: a három növény hektáronkénti jövedelmezősége fej fej mellett alakul: hol egy picit „repcésebb” évjárat van, hol egy picit „naprásabb”, hol pedig a szója örül a megfelelő ütemben érkező csapadéknak, és természetesen a piaci viszonyok is változnak. Az egyes növények területi kiterjedését tekintve mégis a repce bővülése a legszembetűnőbb hazánkban.

Mi lesz a sorsuk?

Néhány évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az alapvetően hűvös, csapadékos klímát kedvelő repce átlépheti a 250 ezer hektáros “lélektani” határt. És mégis megtette. Az ország nyugati és észak-keleti régójában általánosan kedvelt növénnyé vált, amit stabil piaci helyzete és jó elővetemény-hatása is indokol. Hosszabb távon elbizonytalaníthatja a növény pozícióját, hogy a bioüzemanyagok terén egyre kevésbé elfogadottak az “elsőgenerációs” alapanyagok, illetve a hatóanyagok visszavonása miatt egyre költségesebbé válik a repce növényvédelme.

A napraforgó a szárazabb keleti országrészek kedvence. Sajnos kifejezetten rossz az elővetemény-hatása, amit feledtet, hogy ez a legolcsóbban előállítható olajosnövény. 2017-ben hihetetlen expanziónak lehettünk szemtanúi. Piacát az ukrán napraforgóolaj-kínálat bővülése veszélyezteti, ára az utóbbi időben mélyen a másik két olajosnövényé alatt mozog. A 700 ezer hektáros vetésterület már azt jelentette, hogy a napraforgó sűrűbben került vissza önmaga után, mint az kívánatos lenne, ez viszont megnövelte a gombás betegségekkel szembeni védekezés költségeit. Az alacsony átvételi ár és az emelkedő ráfordítás együttesen a vetési kedv csökkenését eredményezte idén.

A szójának leginkább az éghajlati korlátok szabnak határt hazánkban, amit a nemesítők igyekeznek tompítani. A kormány öntözésfejlesztési programja elvileg szintén növelheti a termőterületét. Piaca elég stabil, a kérdés inkább az, hogy mennyire nőhet  a GMO-mentes termék iránti fizetőképes kereslet Európában, ne adj’ isten hazánkban. A megtermelt szója döntő hányada ma nem sokkal aratás után elhagyja az országot, feldolgozása sem itt történik meg. Ebben a kultúrában még bőven akadnak olyan pontok, amelyeken fejleszteni lehet. Sorsára nagy hatással van a politikai szándék, melynek egyik megnyilvánulása az extra támogatás is.

Forrás: agrarszektor.hu

Útjára indul a KARINTIA szója roadshow. Fókuszban az éghajlatváltozás

Sárvár, Győr, Pécs, Baja, Orosháza, Szerencs – 2018. 12. 11 – 2019. 01. 31.

Az ország 6 helyszínén várja Önt a TIMAC AGRO, HORSCH, BASF és az FMC a KARINTIA SZÓJA ROADSHOW elnevezésű szója szakmai rendezvényen.

Az előző évekhez hasonló magas színvonalat, a növényvédelemmel, tápanyag-utánpótlással és terménykereskedelemmel kapcsolatos legújabb információk mellett NÉMETH Lajos és Dr. NÓGRÁDI György neves vendégeink is garantálják. A szakmai rendezvényen az alábbi témákra is választ kapunk:

  • Mit mutatnak az éghajlati modellek Magyarországon?
  • Milyen változások várhatók a hőmérsékletben illetve csapadékban?
  • Mire számíthatunk az agrártámogatások terén a 2021–2027-es költségvetési ciklusban?
  • Változások előtt Európa “Kérdezz – Felelek” Nógrádi Györggyel

A szakmai rendezvénysorozatunkon a részvétel ingyenes, ugyanakkor előzetes regisztrációhoz kötött.

Részletekért látogasson el www.karintia.hu honlapra!

image-1

Forrás: Agrárium hírlevél

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója (GMO-mentes) termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Nagy István agrárminiszter tegnap, a Budapesten tartott Szója Fórumon. A tárcavezető a NAK és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület rendezvényén ismertette, hogy idén, hazánkban,  60 ezer hektáron, mintegy 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonna termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik. A cél, hogy legalább százezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsunk elő, mivel az import mintegy fele kiváltható lenne. Kitért arra is, hogy a világon, tíz éven belül negyven százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból, vagy fehérjenövényekből lehet előállítani. (AMB)

Forrás: Magyar Hírlap (2018. december 4.)

Az Európai Unióban is komoly hiány van, az itt megtermelt 2,5 millió tonnával szemben az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület „Szója Fórum” címmel rendezvényt tart Budapesten, 2018. december 3-án.

Helyszín: Vajdahunyad Vár – Magyar Mezőgazdasági Múzeum – konferencia terem

Időpont: 2018. december 3.,  10:00 – 13:30

Részletek: itt

 

Fontosabb témák:

  • Takarmányozási célú GMO-mentes szójabab termesztésének lehetőségei helyes agrotechnológia alkalmazása mellett a közép-magyarországi régióban
  • Szójapiaci kilátások 2018/2019.
  • A 2018. évi Magyar Szója bemutatók termesztési és beltartalmi eredményeinek bemutatása

Forrás: nak.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága napraforgó és szója fajtabemutatót tart 2018. augusztus 28-án, Székkutason

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI) napraforgó és szója fajtabemutatót tart, amelyre tisztelettel meghívjuk az érdeklődőket.

Helyszín: Székkutasi Növényfajta-kísérleti Állomás (6821 Székkutas, I. körzet / 75. Pf:15, GPS: 46.519983, 20.523707)

 Időpont: 2018. augusztus 28. (kedd), 10:00 – 14:00 óra

 

Napirendi pontok, témák, előadók:

 

9.30 – 10.00    Regisztráció
10.00 – 10.15  Megnyitó és köszöntő – Lukács József, elnökhelyettes (NÉBIH-NKI)
10.15 – 10.30  Köszöntő – Szél István, elnök (NAK Csongrád Megyei Igazgatóság)
10.30 – 10.40 A Székkutasi Növényfajta-kísérleti Állomás tevékenységének bemutatása -Török Dénes, állomásvezető (NÉBIH-NKI)
10.40 – 11.00  A napraforgó fajtahasználata és fajtakísérletek -Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.00 – 11.10  A szója fajtahasználata és fajtakísérletek – Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.10 – 11.20  Utazás a fajtakísérleti bemutató parcellákhoz – GPS: 46.519983, 20.523707
11.20 – 12.50  Fajtabemutató, konzultáció -Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
12.50 – 13.00  Visszatérés az állomásra
13.00 – 14.00  Ebéd

 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kamara által létrehozott internetes felületen lehet: REGISZTRÁCIÓ

 

Tisztelettel kérjük, hogy a helyszíni regisztrációjához szíveskedjen kamarai kártyáját vagy őstermelői igazolványát magával hozni!

 

Forrás: NAK Kamarai Hírek

Állományszárítás és kipergés csökkentés egy menetben, az Arysta ajánlásával

A napraforgó és szója állományszárítása az elmúlt években egyre kevésbé megkerülhető technológiai elemmé vált. Ennek okai csak részben kereshetők a növények biológiai tulajdonságai között. Bár tény, hogy a napraforgó kaszatok és szója hüvelyek egyenetlen érése következtében állományszárítás hiányában nőhet a betakarításkori veszteség, illetve az azt megelőző madárkár mértéke, a fő ok mégis az, hogy a legtöbb évjáratban a beavatkozás nélkül nehezen ütemezhetővé válik a betakarítás, az esetleg fellépő növénykórtani és gyomosodási problémák pedig további gondokat okozhatnak. A korán beköszöntő csapadékos időszak növeli a betakarításkori veszteséget, rontja a betakarított termés minőségét, és töredékére csökkentheti a betakarítás területteljesítményét

Az Arysta termékpalettájáról több készítmény is alkalmazható a napraforgó és a szója betakarítását elősegítendő.

„Lábon” szárításra Elastiq Ultra

A szója kíméletes szárítására felhasználható az Elastiq Ultra készítmény 1,0 l/ha dózisban. Ez a technológia kizárólag gyommentes, egészséges állomány esetén alkalmazható. Kijuttatása a magok 30-35%-os nedvességtartalmánál javasolt, amikor a hüvelyek már sárgás, barnás színt vesznek fel. Kijuttatását követően a betakarításra kb. 3-4 hét múlva kerülhet sor.

Az Elastiq Ultra napraforgóban történő felhasználásának célja, hogy biztonságosabbá tegye a növény természetes érési folyamatát. Felhasználásával megóvhatjuk a növényt a túlszáradástól, a visszanedvesedéstől, mérsékelhetjük a tányér deformációjából és annak széteséséből, valamint a madárkárból eredő termésveszteséget. A féligáteresztő membrán a tányér hátsó felületén alakul ki, és itt akadályozza meg, hogy az ismétlődő esőzésekből, valamint az erősebb páralecsapódásokból adódó visszanedvesedés és újbóli kiszáradás megtörténhessen, megelőzve ezzel a tányér szövetének idő előtti szétesését. Az Elastiq Ultra 1,5 l/ha-os dózisát önmagában gyommentes, egészséges napraforgó állományban használhatjuk, a kaszatok 35-40%-os nedvességtartalmánál kijuttatva, a tervezett betakarítás előtt 2-3 héttel. Ebben az állapotban a növényen már szabad szemmel is jól láthatók az érés kezdeti jelei, a tányér hátsó része és a tányér alatti szárrész citromsárga színűvé változik.

Évelő gyomokkal erősen fertőzött területekre: Kapazin + Elastiq Ultra

A Kapazin 2,0-5,0 l/ha-os dózisa együttesen kijuttatható az Elastiq Ultra készítménnyel a napraforgó állományszárítása során. Különösen azokon a területeken ajánlott a kombináció használata, amelyek gyomnövényekkel – különösen évelő egy- és kétszikű fajokkal erősen fertőzöttek. Ebben az esetben a glifozát hatóanyag – akár több évre kiterjedő – gyomirtó hatását is ki tudjuk használni. Kijuttatására a tervezett betakarítás előtt 10-14 nappal kerüljön sor, a kaszatok 20-30%-os nedvességtartalmánál. Vetőmag-előállításban a Kapazin használata nem javasolt. Igény a gyors hatáskifejtésre: Solaris + Elastiq UltraDeszikkáló szereink közül a Solaris biztosítja a leggyorsabb állományszárító hatást. Tankkombinációban kijuttatható az Elastiq Ultra hatásfokozó készítménnyel. A kezelést napraforgóban a kaszatok 25-30%-os nedvességtartalmánál, a tervezett betakarítás előtt 7-10 nappal kell elvégezni.

Szójában a kezelést követően 5-7 nappal kezdhető meg az aratás, a magok 35-40%-os nedvességtartalmánál. Különösen ajánlott a kombináció használata a napraforgó vetőmag-előállítása során, ugyanis a kaszatok biológiai beérését követően a csírázási értékekre a kombinációnak nincs hatása. A Solaris kizárólag takarmányozási célra termesztett szójában használható. A javasolt dózis napraforgóban Solaris 2,0 l/ha + Elastiq Ultra 0,75-1,0 l/ha, szójában Solaris 2,5 l/ha + Elastiq Ultra 0,5-0,8 l/ha.

A veszteségmentes betakarítás kulcsa a “testreszabott” Elastiq csomagok alkalmazásában rejlik.

Gazdag termést és sikeres betakarítást kívánunk minden gazdálkodónak az Arysta nevében!

Forrás: Agrárágazat, 2018. augusztusi szám

Az átlagot meghaladó, hektáronként 3,5-4 tonnás szójatermésre számít a fehérjenövény második legnagyobb Baranya megyei termelője, a mohácsi Margittasziget 92 Kft. ügyvezetője. Eberhardt György szerint a növényeknek 5-8 fokkal alacsonyabb hőmérséklet, és néhány jótékony eső kedvezne

Eberhardt György az MTI érdeklődésére közölte: a mintegy 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot előállító cég baranyai termésátlagai általában 3 tonna és 4,1 tonna között alakul. Becslése szerint az idei mennyiség annak felső értéke – 3,5 és 4 tonna – körül várható.

A térségben idén eddig leesett 510 milliméter csapadéknak köszönhetően a szójanövények “sokkal jobb állapotban vannak”, mint az elmúlt évben. A csapadéknak köszönhetően viszont “a kelleténél vegetatívabb lett a növény” –jegyezte meg.

A hőség miatt a szójabab érése is kicsivel előrébb tart az ilyenkor megszokottnál, a középérésű fajták betakarítása augusztus végén kezdődik. A növényeken azonban sok helyen hiányoznak a hüvelyek, egyes területeken pedig újra kezdett virágozni a szója – mondta el az agronómus.

Magyarországon 55-60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranyában. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel. Országosan a szója hektáronkénti átlagos termésmennyisége 2,5 és 3 tonna között mozog.

Forrás: agroinform.hu

Európában a lengyelek voltak az elsők, akik úgy döntöttek, hogy az uniós szinten lazuló szabályokkal szembemenve megtiltják a génmódosított növények termesztését, sőt, a takarmány-összetevők közül is száműzik az ilyen alapanyagokat. Ilyen messzire egyik tagállam sem merészkedett Európában – mi sem -, de mint kiderült, a lengyelek is túl nagy fába vágták a fejszét

Lengyelországban 2006-ban született meg az a jogszabály, amelyik  a géntechnológiával módosított (GM) összetevőket száműzi a takarmánygyártásból.  A törvény azt is tartalmazza, hogy az importált szójaliszt mennyiségét folyamatosan csökkenteni kell a hazai felhasználásban, helyette helyi, alternatív fehérjeforrásokat kell előnyben részesíteni. A jogszabály fokozatos megvalósítást tett lehetővé: 2018-ig adott türelmi időt az ilyen tápok etetésére.

A génmódosított növények szabadföldi termesztése Lengyelországban is tilos (egyébként Európa egyetlen tagállamában sem lehet GM-szóját vetni). Eközben a közösség évente 33 millió tonna szójaterméket szállít be – elsősorban állati takarmányozás céljából. Az import hozzávetőlegesen 65 százalékát a szójaliszt teszi ki. A maradék szójalisztigényt az európai gyártók elégítik ki – 85 százalékban import szójababból.

A 2006-os lengyel jogszabály szigorúbb az európainál, és megtiltja a génmódosított alapanyagok – köztük  a GM-szójából készült liszt – felhasználását az állatok takarmányozására.
Csakhogy a dinamikusan fejlődő lengyel sertés- és pulykaszektor számára létszükséglet ez a takarmányalkotó, így aztán folyton tologatják a megvalósítás határidejét. A mostani jogszabály módosítás 2024-ig ad türelmi időt. A helyzet érthető: Európa legnagyobb pulykatartó országa 2017-ben 7 millió tonna takarmányt gyártott le a szektor számára, míg a sertéseknek 2,2 millió tonna táp készült. Mindehhez a lengyelek éves szinten több mint 2 millió tonna szójalisztet importálnak, ami a növényi eredetű fehérjeforrások 80 százalékát teszi ki. A felhasznált szójaliszt 95 százaléka pedig GM-szójából származik. A repce, napraforgó és borsó feldolgozásával nyert hazai fehérjeforrás az állattenyésztés igényeinek csak mintegy ötödét képes fedezni.

A számok dacára a lengyel vezetés célja, hogy az elkövetkező 5 évben megfelezze a behozott GM-szója mennyiségét, ami tekintve a fehérjeéhség mértékét, továbbra is lehetetlen küldetésnek tűnik. Ha valóban ragaszkodnának a hazai fehérjeforrásokhoz, azzal elveszítenék a versenyképességüket. Az importált szójaliszt ugyanis jóval olcsóbb, mint a hazai eredetű fehérjeforrás. Mindezek fényében szinte biztosra vehető, hogy ez a GMO-szabályozás nemcsak a legszigorúbb, de a legformálhatóbb is Európában: úgy nyúlik, mint a rétestészta.

Forrás: agrarszektor.hu
Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
full-fat szója monex-45 extruder monex-75 extruder extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség