Találatok erre a kategóriára: ‘Szójatermesztés’

A szója, mint pillangós, kalciumigényes növény. Legtöbben tudjuk ezt, mégsem általános gyakorlat a szója vetését megelőző kalciumpótlás. Pedig a szója több okból is igényelné!

Egyik dolog a növény élettani igénye a kalcium mint tápelem iránt, a másik a talaj kémhatásával szemben támasztott igénye. A harmadik éppen a szója gyökérzete és az ott élő nitrogénmegkötő baktériumok tevékenysége miatti fokozott talajsavanyító hatás a nem pillangós növények hasonló hatásához képest, amely többszörös lehet. A fokozott savanyítást a szóját követő kultúra is meg fogja érezni, ezért több szempontból is alapvető technológiai elem kell(ene), hogy legyen a talaj meszezése. A talaj a növénytermesztésben egyébként is olyannyira meghatározó tényező, hogy sok esetben a talajra irányuló egyszerűbb javító művelet pozitív hatása a későbbiekben is mindenre kihat – talajállapotra, művelhetőségre, tápanyag-szolgáltató képességre, vízháztartásra és még sorolhatnánk. Ilyen beavatkozás a talajmeszezés is. Nem véletlenül mondjuk, hogy egy egyszerű talajjavítási műveletről van szó, különösen, ha egy kis időt szánunk a talajsavanyodás alapproblémájának megértésére, a meszezés hatásmechanizmusának és következményeinek megismerésére, amelynek lényege egyébként szintén egyszerűen megérthető:1. a talaj savanyodása, a kalcium fokozatos eltűnése a talajból (1. ábra), 2. a probléma megoldása a kalcium kellő mennyiségben történő visszajuttatása a talajba (2. ábra), 3. a kellő mennyiségű kalcium visszapótlását a megfelelő mennyiségű MÉSSZEL lehet elérni.

 
1. ábra. A talaj savanyodása, a kalcium fokozatos eltűnése a talajból

 

Miért fontos a talaj-pH helyreállítása? A talaj kémhatásának semleges irányba történő elmozdításával az alábbi hatások jelentkeznek:

  1. javuló talajszerkezet,
  2. könnyebb művelhetőség,
  3. lényegesen jobb víz-, levegő- és hőgazdálkodás,
  4. javuló műtrágya-hasznosulás,
  5. intenzívebbé váló talajélet.

Felmerül a kérdés, hogy mit nevezünk optimális pH-tartománynak a szója esetében, amelyet meg kell céloznunk? Egyes ajánlások (pl. több hazai szakirodalom vagy akár az Iowa State University ide vonatkozó több évtizedes tapasztalatai) alapján a talaj kémhatása közel semleges legyen, ami 6,5-7 pH-értéket jelent. Ez a tartomány egybeesik a szója számára nélkülözhetetlen gyökérgümő-baktériumok igényével. Ennek ismerete megválaszolja azt a kérdést is, hogy mi az a határérték, amely alatt már szükségessé válik a talaj kémhatásának javítása valamilyen meszező anyaggal. Gyakorlatilag a 6,5 pH-érték alatti talajkémhatásnál már kívül esünk az ideális tartományon, azaz érdemes meszezni.

1. kép. Savanyodás: a pillangósok speciális esete

Ismerve a szója termőhelyi és éghajlati igényét, érdemes körüljárni a talajkémhatás és a talaj vízháztartása közötti kapcsolatot. A savanyodás oka leginkább a kalcium fokozatos eltűnése a talajból, aminek során a kalcium helyét jellemzően egyre inkább a legegyszerűbb pozitív töltésű hidrogénionok veszik át. Ennek következtében a talajszerkezet megváltozik, a morzsalékos szerkezet egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már a szerkezet nélkülinek nevezhető állapot felé, porozitása drasztikusan csökken, eltűnnek a pórusok, amelyek a talaj jó víz- és levegőgazdálkodását tennék lehetővé, és először enyhébb, később drasztikus talajtömörödéssel kell szembenézni. Az ilyen talaj művelhetősége romlik, nehezül, a művelésre nem jól reagál, a nem megfelelő vízmegtartó képesség miatt csapadék után belvizes lesz, nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra. Az ilyen talajtól nem várhatjuk a maximumot, sok esetben az elfogadható eredményt sem tudjuk produkálni vele, és ez a folyamat megfelelő beavatkozás nélkül magától nem fog rendbe jönni.

2. ábra. A meszezés hatására módosult talajállapot

 

Meszezés hatására ezzel ellentétes folyamat indul meg a talajban. A savanyú kémhatásért felelős hidrogénionok helyére fokozatosan visszaépül a kalcium, elindul a szerkezet szempontjából kívánatos nagyobb aggregátumok képződése, és közöttük megjelennek a talaj víz-, levegő- és hőgazdálkodása szempontjából nélkülözhetetlen pórusok. Az ilyen talaj a megnövekedett pufferelő képességéből adódóan nagyságrendekkel több vizet képes befogadni és tárolni, aminek a mai szélsőséges csapadékviszonyok között egyre nagyobb jelentősége és hatása lesz a termesztés sikerességére.

Néhány gondolat erejéig nézzük meg a kalcium jelentőségét a növénytáplálásban is. Első lépésként értelemszerűen vissza kell, hogy térjünk a talajhoz, mivel a talaj ellátottsága meghatározza, hogy a növény gyökérzete milyen mennyiségű kalciumhoz fér hozzá. És a növény meg is tesz mindent, hogy az ott lévő kalciumhoz hozzáférjen, aminek legtöbbször a talaj további kalciumvesztése az eredménye, így gyakran áll elő az a helyzet, hogy a talajból is tovább fogy a kalcium, és a növénynek sem jut elég… pedig a kalcium az élet egyik legfontosabb építőköve. Kulcsszerepe van ugyanis a sejtfal építésében, a szilárdítószövetekben és a növényekben számos létfontosságú anyagcsere-folyamatban részt vesz – gondoljunk bele ennek jelentőségébe olyan vitalitású és robusztus növények esetében, mint pl. a napraforgó. Még egy fontos pont: 5,5 pH-érték alatt ugrásszerűen megnő a talajban lévő nehézfémek mobilizációja, így a növények számára való felvehetőségük, ami (enyhébb esetben akár kevéssé észrevehető) termésdepressziót, súlyosabb esetben komoly degenerációkat és rossz minőségű termést eredményez.

Nem kérdés tehát a meszezés jelentősége – de hogyan érdemes hozzálátnunk?

Első lépésként mindenképp javasolt talajunk állapotának felmérése, professzionális mintavételezéssel és elemzéssel és ehhez kapcsolódó – a talaj kémhatásának javítására is részleteiben kiterjedő! – szaktanácsadással. Pontos adatok nélkül a meszezés éppúgy kockázatos, mint saját magunk gyógyításához egy ismeretlen gyógyszerrel hasraütésszerűen megállapított dózissal hozzálátni. A túlmeszezés – a pH lúgos tartományba billentése – éppúgy káros, mint a kozmetikázási kategóriába tartozó, a talajvizsgálatok és az arra alapozott professzionális szaktanács alapján megállapított hatóanyagdózis töredékének kijuttatása, utóbbi esetben ráadásul elmegy a kedvünk ettől, és elhanyagolunk egy kulcsfontosságú beavatkozást.

A dózis meghatározása alapvetően – egyebek mellett – három tényezőn alapul:

  1. a talajvizsgálat eredménye – pH-érték, szervesanyag-ellátottság, kötöttség, jobb esetben a hidrolitos aciditás értéke (y1),
  2. a hatóanyag típusa – kalcium-karbonát, kalcium-magnézium-karbonát (dolomit), kalcium-oxid,
  3. A 2. ponttal szoros összefüggésben a talajjavításra használt meszező anyag oldódási dinamikája – amelyről a legritkábban esik szó. (Pedig logikus; például egy karbonát kőzet egyszerű, nem túl finom leőrlésével előállított kőpor kémiailag könnyen kiszámítható mennyiségű kalciumot tartalmaz, de annak beoldódása akár éveket is igénybe vehet, miközben a savanyító hatások folyamatosan érvényesülnek, és könnyen ellensúlyozzák az adott évben oldatba kerülhető kalcium hatását.)

Hogyan lépjünk tovább, ha megvan a talajvizsgálati eredmény és a dózis?


A következő lépés a meszezésre számunkra legalkalmasabb termék kiválasztása. Érdemes olyan megoldást választani, amelyet a saját technológiánkba különösebb probléma nélkül beillesztve, rendszeresen, időben is rugalmasan tudunk felhasználni – azaz tárolni, mozgatni, kijuttatni.

Kalcium-karbonát termékeknél mindenképp vegyük figyelembe a termék jellegét. Ömlesztett kőőrleményeknél a szemcseméret egyértelműen meghatározza az oldhatóságot, amely egészen kis szemcseméret esetén is nehezen megjósolható (ezeket elsősorban nem a talajnedvesség, hanem a talaj savas anyagai oldják), illetve fel kell készülni a nagy tömegű anyag kijuttatására. Dolomitos őrlemények alkalmazása előtt feltétlenül ellenőrizzük le még egyszer a talajminta alapján megállapított magnéziumszintet, mert a magnézium – ellentétben a kalciummal – nem mobilis elem, könnyen eljuthatunk a túlzott ellátottsági szintre, amely felborítja az ásványok, ionok arányát, és antagonisztikus hatásokat okoz egyéb tápelemekkel. Kalcium-karbonát hatóanyagú granulátumok esetében gondoljuk át a következőket:

  1. Mennyi a talajvizsgálati eredmény alapján kiszámított mészdózis?
  2. Ehhez mérten mennyi a termék gyártójának ajánlott dózisa?
  3. Mennyi a termék tonnánkénti ára?

Amennyiben a 2. és 3. pont ütközik az elsővel (alacsony dózis, magas tonnánkénti költség), minimum gondoljuk át még egyszer a lehetőségeket, mielőtt döntünk.

A legtöbbek számára optimális megoldás a magas kalciumtartalmú szemcsés, röpítőtárcsával a műtrágyákéhoz hasonló egyenletes és széles szórásképpel szórható, big-bag-es kiszerelésben könnyen kezelhető, mozgatható, kalcium-oxid alapú termék. Az ilyen mésztermék könnyedén beilleszthető a műtrágyázási logisztikába és kijuttatási technológiába, gyors hatású, a koncentráltsága miatt hektáronként kisebb, kezelhető dózisban kijuttatható anyag, ami időben is komoly rugalmasságot ad, gyors oldhatósága miatt tavaszi és őszi meszezésre is alkalmas, bizonyos feltételekkel állományban is.

Mikor hajtsuk végre a meszezéssel történő talajjavítást?

Mészkőőrlemények hagyományos kijuttatási ideje a betakarítás utáni meszezés.

Karbonát hatóanyagú granulátumok tavasszal és ősszel egyaránt kijuttathatóak, de minden esetben kérdezzük meg a termék gyártóját.

3. ábra. A meszezés hatása – talajszerkezet-javulás

4. ábra. A meszezés hatása a vízmegtartó képességre

Kalcium-oxid hatóanyagú, szemcsés termék esetében, annak gyors oldhatóságának, gyors hatásának köszönhetően a kijuttatás ideje rendkívül rugalmasan illeszthető a technológiába. Összesen két olyan időszak van, amikor nem alkalmazható:1. közvetlenül a vetéssel egy menetben (minimum 1 héttel a vetés előtt ajánlott kijuttatni és sekélyen bedolgozni),2. erősen bokrosodott, nagy levelű, „összezárt” állományban (a szemcsék a talajra hulljanak, ne a növényre).

A fentieket kivéve az ilyen anyag gyakorlatilag bármikor használható, amikor a területre rá lehet menni, és csapadék sem akadályoz a kijuttatásban.

Állományban történő kezeléseknél ügyeljünk arra, hogy a növények felülete ne legyen erősen nedves! A talajkémhatás javítására a megoldások tehát a ma gazdálkodója számára is elérhetőek. Éljenek a lehetőséggel, és ne hagyják, hogy a talajsavanyodás tovább limitálja hozamaikat! A probléma magától nem fog mérséklődni vagy megszűnni.

SZERZŐ: WÁGNER JÓZSEF ÜZLETFEJLESZTŐ

Forrás: mezohir.hu

A szója nélkülözhetetlen a modern, intenzív állattartás számára, emellett humán táplálékként is jelentős növényünk. Hazánkban is fellelhetők a szójából készült különböző élelmiszeripari termékek (pl. tofu, szójatej, olaj, szójaliszt, szójaizolátum, szójakoncentrátum, extrudált termékek, húsanalógok, texturált szójaféleségek stb.). Mind takarmányozási, mind élelmiszeripari szempontból fontos a szója minősége

A szója takarmányozási és humán felhasználási értékét kedvező beltartalma adja. A szója nyersfehérje-tartalma 35-42%, olajtartalma 18-22%, szénhidráttartalma 30-35%, szárazanyag-tartalomra vonatkoztatva. A szójabab rendkívül koncentrált tápanyagforrás, a nyersfehérje-tartalom és az olajtartalom együttesen 55-60% körüli. A fehérje- és olajtartalom együttes százalékos arányát a PO-index fejezi ki, és cél, hogy ennek értéke legalább 60% legyen. A szójabab nyersrosttartalma 3,8-6,4% között változik, aminek 25-50%-a emészthető. A szója értékét elsősorban magas fehérjetartalma és kedvező aminosav-összetétele adja. A növények között a szója tartalmazza a legtöbb esszenciális aminosavat. A szójafehérjék közül a globulinok (60-70%) és az albuminok (57%) fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben. Aminosavak közül kiemelkedő a szója glutaminsav-tartalma, magas a leucin és izoleucin-, valamint jelentős az aszparaginsav-, arginin- és lizintartalma is.

Az esszenciális aminosavak közül a szója metionin-, cisztin- és a treonintartalma is számottevő. A szóját nagy olajtartalma miatt világszerte az olajnövények közé sorolják. A világ növényiolaj-felhasználásának kb. 30%-a szója eredetű. Az 1920-30-as években az USA-ban a szója „karrierje” is a szójababot feldolgozó olajütők létesítésével indult. A szója olaja sokoldalúan felhasználható, kiváló minőségű étolaj, valamint ipari felhasználásra is alkalmas. Felhasználható lakk, zománc- és nyomdafesték készítésére, bőrök kikészítésére, valamint szappan-, műanyag-, linóleum- és gliceringyártásra is. A szójabab olajtartalma fajtától és termesztési körülményektől függően 15-26% között változik. A szójaolaj a félig száradó olajok csoportjába tartozik. Kedvező fizikai és kémiai sajátosságai miatt széleskörű a felhasználása. A szójaolajnak magas a kedvező étrendi hatással bíró telítetlen zsírsav-tartalma, ezen belül a két telítetlen kettős kötést tartalmazó linolsav- (50% feletti arány) és a három telítetlen kettős kötést tartalmazó linolénsav- (10% feletti) tartalma jelentős. A szójának 2-3% körüli a lecitintartalma. A lecitin az egyik legfontosabb természetes felületaktív anyag. Felhasználják az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a vegyiparban stabilizáló és emulgeáló hatása miatt. Emellett antioxidáns hatása is kedvező. A szója amellett, hogy kalóriadús táplálék, többféle vitamin és biológiailag aktív vegyület (pl. fitoszterinek) forrása. Vitaminok közül kiemelkedő az A-, az E-, a K-, a B6-, a B12- és a niacintartalma. A szójabab gazdag ásványi anyagokban. Ásványi anyagok közül nagyobb mennyiségben tartalmaz magnéziumot, kalciumot, foszfort, valamint nem elhanyagolható a szeléntartalma sem.

A szója beltartalmi értéke mellett meg kell említeni azokat a vegyületeket is, amelyek takarmányozási vagy táplálkozás-élettani szempontból hátrányosak. A szója viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz antinutritív anyagokat. Az antinutritív anyagok a táplálék tápanyagainak érvényesülését rontják, a növekedést, súlygyarapodást lassítják. A szójában a legfontosabb antinutritív anyag a tripszin inhibitor, amely a fehérjék emésztésében szerepet játszó tripszin nevű enzim működését gátolja, aminek következtében csökken a fehérje emészthetősége. A tripszin inhibitor hőre érzékeny, a szójabab hőkezelésével ezek a vegyületek inaktiválódnak. Nemesítési célkitűzés, hogy olyan szójafajtákat állítsanak elő a nemesítők, amelyeknek tripszininhibitor-tartalma alacsony, és hőkezelés nélkül, nyersen is etethetők állatokkal. A nyugalmi állapotban lévő szójabab kémiai összetétele örökletesen meghatározott tulajdonság, fajtajelleg, azonban az egyes minőséget meghatározó beltartalmi komponensek mennyiségét és egymáshoz viszonyított arányát a termesztési körülmények és az alkalmazott agrotechnika befolyásolja. Különösen a magvak fehérje- és olajtartalma mutat változást eltérő termesztési körülmények mellett. A szója minőségét az évjárat és a talajtípus alapvetően meghatározza. A szója melegigényes növény, és érzékenyen reagál a csapadékhiányra és a levegő alacsony relatív páratartalmára. A virágzáskori, júniusi csapadékellátottság a fehérjetartalom alakulására kedvező hatású, azonban a szója fehérjetartalmát az érés idejében fellépő bőséges csapadékellátottság vagy öntözés általában csökkenti. Kedvezőtlen a fehérjetartalom alakulására az érés vége felé, a betakarítást megelőzően jellemző magas relatív páratartalom. Érés idején a hőmérséklet növekedése viszont kedvező hatású a fehérjetartalom alakulására. A nyári (júniusi, júliusi) csapadékmennyiség növekedésével az olajtartalom kismértékben csökkenhet.

Az augusztusi magas hőmérséklet és szárazság a termésmennyiségen túlmenően a minőségre is kedvezőtlen hatású. A szójamag fehérje- és olajtartalmának alakulására a tápanyagellátásnak van a legnagyobb szerepe. A minőség szempontjából is fontos a harmonikus NPK-ellátás. Optimális tápanyagellátás mellett a fehérjetartalom kismértékben növelhető, az olajtartalom kismértékben csökken. Az egyoldalú N-ellátás a fehérjetartalmat szembetűnően növeli, mérsékelt N-ellátás és nagyobb adagú P- és K-ellátás mellett a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom növekszik. A túlzott és egyoldalú tápanyagellátás sem a termés mennyisége, sem a stabilitása, sem a minőség szempontjából nem célravezető. 2018-ban Debrecen mellett kiváló tápanyag- és vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező mészlepedékes csernozjom talajon, egy halastó közelében beállított agrotechnikai kísérletünkben a tápanyagellátás és az öntözés hatását vizsgáltuk a szója fehérje- és olajtartalmának alakulására.

A kontroll és az N70+PK tápanyagszinteken a kísérletben szereplő 2 fajta átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 35,04, illetve 35,07% volt, a tápanyag-ellátottsági szintek között nem tapasztaltunk lényeges eltérést (1. ábra). Öntözve az átlagos fehérjetartalom a kontroll kezelésben 38,39%-ra, az N70+PK-kezelés hatására 37,45%-ra növekedett. A legnagyobb fehérjetartalmat öntözetlenül (39,19%) és öntözve (38,77%) is az N140+PK tápanyagszinten értük el. Az öntözés hatására a két vizsgált fajta átlagos olajtartalma mindhárom tápanyag-ellátottsági szinten csökkent (2. ábra). Az olajtartalmat a növekvő műtrágyaadagok öntözetlenül kismértékben csökkentették, öntözve az N70+PK tápanyagszinten értük el a legnagyobb olajtartalmat (22,32%). Öntözés hatására a szójamag fehérjetartalma általában növekszik, olajtartalma többnyire kismértékben csökken, azonban a fajta-összehasonlító kísérletünkben 2018-ban 31 fajtát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy öntözés hatására a fajták többségénél csökkent a fehérjetartalom (20 fajta), és 19 fajta esetében csökkent az olajtartalom. A fajták átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 36,94%, öntözve 36,48% volt. A fajták fehérjetartalma nagy változatosságot mutatott a fehérjetartalom-változást illetően. A többségnél a fehérjetartalom változása elenyésző volt öntözés hatására, míg egyes fajták fehérjetartalmának csökkenése a 2,5-3,0%-ot is meghaladta. 4 fajtánál a fehérjetartalom növekedése meghaladta az 1%-ot öntözés hatására. 2018-ban az olajtartalom a vizsgált 31 fajta átlagában öntözetlenül 22,68%, öntözve 22,56% volt (3. ábra). A vizsgált fajták átlagos olajtartalmát tekintve az eltérés nem számottevő az öntözött és az öntözetlen kezeléseket illetően, azonban az egyes fajták olajtartalmának változása között jelentős eltérést tapasztaltunk. A fajták többségénél a csökkenés kismértékű volt, azonban néhány fajta olajtartalma 1-1,63%-kal csökkent. Azoknál a fajtáknál, ahol az öntözés az olajtartalmat növelte, ez a növekedés kismértékű volt, azonban 3 vizsgált fajtánál az olajtartalom 1-2,6%-kal emelkedett.

A szója minősége szempontjából lényeges a betakarítás, valamint esetenként a lombtalanítás időpontjának körültekintő megválasztása. Az állomány egyenetlen érése, illetve a túl korán végzett lombtalanítás mennyiségi és minőségi veszteséget is okoz. Ennek oka a növény érésének biológiájában keresendő. Az érés utolsó 1015 napján a mag víztartalma 40-50% körüli értékről 12-15% körülire csökken. A magvak víztartalmának csökkenése mellett azonban a fehérje- és olajtartalom még növekszik. Ugyanazon növényen, sőt ugyanabban a hüvelyben sem azonos a magvak minősége. A magvak fehérjetartalma az alsó emeleteken magasabb, a csúcs irányába haladva a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom pedig a fehérje- és olajtartalom között fennálló negatív korrelációnak köszönhetően a növény csúcsi részén a legmagasabb, az alsó hüvelyemeletek irányába csökken. Lényeges, hogy olyan fajtákat termesszünk, amelyeknél érés során az alsó hüvelyek nem nyílnak fel, nem pergetik a már megérett magvakat. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szója minősége elsősorban fajtatulajdonság, azonban a termőterület talaja, az évjárathatás és az alkalmazott agrotechnika a termésmennyiségen kívül a szója minőségét is befolyásolja.

SZERZŐ:
DR. ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS
DEBRECENI EGYETEM
MÉK, NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Forrás: mezohir.hu

A szója jövedelmező fehérje- és olajnövény, de komoly odafigyelést igényel, tápanyagszükségletének kielégítése mind az elemek, mind a víz szempontjából döntő jelentőségű

A szója nagy mennyiségű, kiváló minőségű fehérjét és olajat tartalmaz. Átlagosan 40%-os fehérje- és 20%-os olajtartalmával jóval magasabb a fehérjetartalma, mint más, hagyományos szántóföldi kultúrák növényeinek. Pillangósként a gyökérgümőkön élő Rhizobium-baktériumok által megtermelt nitrogént hasznosítja.

1. kép: a kálium növeli a szója ezerszemtömegét (mindkét oldalon 60 szem látható) 50 kg K2O/ha hatása a szójára, forrás: IPI-NCSR Projekt, India

 

2. kép: Különböző tápelemhiány tünetek szójánál, forrás: K+S KALI GmbH

 

3. kép: A gyökérgümőkön élő Rhizobium baktériumok szerepe: (balra) megfelelően fejlődött állomány, (jobbra) fejlődésben elmaradt állomány, forrás: Ohyama és társai (2013)

 

4. kép: Káliumhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

 

5. kép: Magnéziumhiány szóján, fotó: IPNI, L. Prochnow

 

6. kép: Foszforhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

 

7. kép: Nitrogénhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH
A szója speciális gyökérnedveket képes kiválasztani, amivel mobilizálni tudja a talaj azon foszforformáit, amelyek a hagyományos szántóföldi növényeink számára nem mobilizálhatóak. A káliumot és magnéziumot karógyökerén és szerteágazó mellékgyökerein keresztül veszi fel. A nitrogénszükségletének 70-80%-át a gümőbaktériumain keresztül fedezi. A gümőbaktériumok (Rhizobiumok) a 6-7-es pH-t kedvelik, ebben a kémhatású tartományban vehető fel több mikroelem is. Azonban érzékenyen reagálnak a nitrátra, ezért erre figyelni kell vetés előtt, érdemes talajvizsgálattal ellenőrizni.

Ha a baktériumoltással problémák adódtak, ill. ha tavasszal tartósan nedves időjárás volt, a vetés kivilágosodhat, ez esetben 40-60 kg/ha ammónium formájában adott nitrogén segíthet, vagy levélen keresztül is juttathatunk ki nitrogént, ami nem érinti közvetlenül a Rhizobiumokat, ekkor adjunk a levélen keresztül egyidejűleg magnéziumot és ként is 10 kg/ha adagban EPSO Top-pal, és 10-20 kg/ha karbamidot.

A virágzás idején szintén megnövekszik a szója nitrogénigénye, ekkor figyeljünk, hogy ne adagoljuk túl, mert a túladagolással azt érjük el, hogy elhúzódik a virágzás és az ezerszemtömege csökkenni fog.

Hektáronként 3 tonna terméssel kb. 57 kg foszfort (foszfor-pentoxidban kifejezve), 76 kg káliumot (kálium-oxidban kifejezve), 9 kg kálciumot (kalcium-oxidban kifejezve), 38 kg ként (kén-trioxidban kifejezve) és 12 kg magnéziumot (magnézium-oxidban kifejezve) vonunk ki a talajból.

 

8. kép: Kénhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

 

9. kép: Bórhiány szóján, fotó: Arkansas Soybean Production Handbook, Chapter 5

 

10. kép: Mangánhiány szóján, fotó: Arkansas Soybean Production Handbook, Chapter 5
A szója viszonylag kevés vizet igényel termesztése során, azonban a virágzás idején érzékenyen reagál a szárazságra. Különösen a virágzás kezdetén, annak az első 3 hetében kritikus a megfelelő vízellátás számára. Megfelelő káliumpótlással azonban segíthetünk a szárazság miatti stresszhelyzet kezelésében, mivel jobb lesz a szója vízhasznosítása. A szója különösen az intenzív növekedés idején igényli a nagyobb kálium mennyiséget. Káliummal a termés és a minőség fokozható:

- kálium szükséges számos enzim aktiválásához, a vízháztartás szabályozásához, az asszimiláták elszállításához (pl. cukrok, keményítők);

- a kálium nélkülözhetetlen a szénhidrát- és fehérje-anyagcseréhez és ezáltal a vegetatív növekedés, becő- és magképzéshez;

- megfelelő kálium-ellátással csök kenhet az érés előtti becőkártételek mennyisége;

- a káliumnak pozitív hatása van a szója minőségére is: kevesebb az aszott, ráncos, elszíneződött szem.

A szója kénigénye 25-30 kg S/ha. A kedvező N:S arány 7:1-hez. A tavaszi mineralizáció során ugyan szabadul fel valamennyi kén a talajból, de ezt a kénigényt nem tudja kielégítően fedezni, különösen szárazság és alacsony hőmérséklet esetén.

A talajból felvett kén először a baktériumok fehérjéinek felépítésére fordítódik, majd másodsorban a növényi fehérjeképzésre.

A szója gyors növekedésű növény, nagy zöldtömeget fejleszt, ezért megfelelő magnéziumellátásra szorul a levélképzéshez és a fotoszintézishez. A magnézium egyebek mellett biztosítja a növényen belül a megtermelt asszimiláták szállítását, így:

- a Rhizobiumok ellátását és ezáltal a növény nitrogén-felvételét;

- a gyökerek ellátását és ezáltal a növény tápanyag- és vízfelvételét;

- a szemek telítődését és ezáltal az ezerszemtömeget.

Továbbá magnézium szükséges az olajok és fehérjék képzéséhez is.

 

Sikeres szójatermesztést kívánunk!

Dr. Zsom Eszter zsom.eszter@t-online.hu

Forrás: agraragazat.hu

Országos Szója Fórum 2018

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület közösen tartotta meg december elején, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a 2018. évi „Szója Fórum” rendezvényt, ahová az ország minden részéről érkeztek vendégek.

Folyamatosan növekvő fehérjeigény

A fórum résztvevőit Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke köszöntötte, aki előadásában kiemelte: az elmúlt évtizedek során és napjainkban is világszerte folyamatosan növekszik a fehérjeigény.

Az Európai Unióban óriási a fehérjehiány: a csupán mintegy 2,5 millió tonna megtermelt szója mellé a Közösség 14 millió tonna szójabab és 18 millió tonna szójaliszt importjára kényszerül. A hazai szójafelhasználás 600-700 ezer tonna körüli, de a 2015. évi rekordévben is „csak” 77 ezer hektáron termesztették. Összességében elmondható, hogy bőven akad még potenciál a hazai szójatermesztésben.

Stratégiai megállapodás a sikeres szójatermesztésért

A rendezvényen háromoldalú stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Zászlós Tibor alelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Dr. Gyuricza Csaba főigazgató a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, valamint Vadász Attila elnök a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület képviseletében. A megállapodás célja egyebek mellett elérhetővé tenni a szójatermesztők számára a legfrissebb kutatási eredményeket és innovációkat, hogy azok a gyakorlatban is mielőbb alkalmazhatók legyenek. Dr. Gyuricza Csaba elmondta, hogy 2017-ben kezdték kidolgozni a nemzeti fehérjetakarmány-programot, aminek alkalmazását 2019-ben elindítják; ennek segítségével 4-5 éven belüli cél a szójaterület garantált növekedése.

Vadász Attila arról számolt be, hogy egyesületük több éven át dolgozott a stratégiai megállapodás megvalósulásáért, azért, hogy a gazdálkodók még eredményesebben termeszthessék a fehérjenövényeket. Napjainkban a szója genetikai potenciálja 6-7 tonna hektáronkénti termés előállítását tenné lehetővé; ezt a lehetőséget ki kell használni, s el kell érni legalább a stabil 3 tonna körüli átlagot.

A hazai szóját itthon használjuk fel!

Dr. Nagy István előadásában jó eredménynek értékelte a szója 2018-as 2,9 tonnás termésátlagát. A cél természetesen ennek növelése, s az is, hogy a magyar gazdálkodók minél nagyobb területen termeszthessenek szóját.

A nemzetközi előrejelzések szerint 10 éven belül az emberiségnek 40 százalékkal több fehérjére lesz szüksége. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy Magyarország hazai forrásból elégíthesse ki a fehérjeigényét, amihez különféle termesztési ösztönzők is szükségesek. A jelenlegi legfontosabb lépés, hogy az itthon megtermelt szóját hazánkban használjuk fel, s mielőbb elmondhassuk, a magyar élelmiszeripar garantáltan GMO-mentes.

Az agrárminiszter megfelelő célkitűzésnek tartja, hogy a hazai szójafelhasználás felét (300-350 ezer tonna) akár 3 éven belül Magyarországon állítsuk elő.

Seiwerth Gábor-díj

A Lajtamag Kft. egykori tulajdonosaként Seiwerth Gábor mindig kereste a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket és innovációkat. Kezdeményezésére alakult a Magyar Szója Nonprofit Kft., majd a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület. Sokat tett a hazai szójatermesztés népszerűsítéséért. Sajnos 2016-ban tragikus balesetben elhunyt. Emlékének megőrzésére alapították a Seiwerth Gábor-díjat, amit olyan szakemberek vehetnek át, akik sokat tettek a magyar szója és a fehérjenövények termesztéséért.

Az elismerést első alkalommal dr. Nagy István agrárminiszter és Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője adta át dr. Balikó Sándornak, Falusi Jánosnak és dr. Bódis Lászlónak.

Az ünnepélyes pillanatokat követően a takarmányozási célú GMO-mentes szójabab termesztésének lehetőségeiről, a szójapiaci kilátásokról, valamint a 2018. évi, a Magyar Szója által szervezett bemutatók termesztési és beltartalmi eredményeiről is hallhattak előadásokat a vendégek, aki számos, gyakorlatban is alkalmazható tapasztalattal térhettek haza.

Forrás: mezohir.hu

Hazánkban a szója az egyik legfontosabb fehérjetartalmú takarmánynövény, amely 36-40% közötti fehérjetartalma, kedvező aminosav-összetétele, magas esszenciálisaminosav-tartalma miatt nélkülözhetetlen az intenzív állattartásban

Fehérjetartalma mellett olajtartalma is jelentős. Olajtartalma 20% körüli, a világ növényiolaj-felhasználásának közel 30%-a szója eredetű. A szója humán felhasználása is számottevő (olaj, szójatej, tofu, stb.). Takarmányozási és élelmiszeripari célokra főként extrahált szójadarát használnak, de a szója tömegtakarmányként (zöldtakarmány, széna, szilázs) is felhasználható.

Magyarország állattenyésztésének fehérjeigénye nagyjából 600-800 ezer tonna. Ezt saját belső előállítással nem tudjuk biztosítani az állattenyésztés számára, ezért az extrahált szójadara importjára szorulunk. Ugyanakkor szójaexportunk is jelentős. Mivel Magyarországon a génmódosított (GMO) növények termesztését moratórium tiltja, a hazánkban előállított szója GMO-mentes. A GMO-mentes szója a világpiacon magasabb áron értékesíthető, mint a GMO-szója, emiatt a megtermelt szójamennyiségünk jelentős része exportra kerül, helyette a világpiacról olcsóbb áron GMO-szója feldolgozása során keletkezett extrahált szójadarát importálunk. 2016-ban a FAO adatai alapján 121,5 millió hektáron termesztettek szóját világszerte.

A szója vetésterületének 75%-án, körülbelül 90 millió hektáron génmódosított fajtákat termesztenek, azonban a GMO-mentes takarmánynövények termesztése Európában egyre nagyobb prioritást kap. Európában a GMO-mentes szóját termelő országok több érdekképviseletet hoztak létre az elmúlt évek során (Duna Szója Szövetség, Európai Szója Nyilatkozat). A 2012ben indult Duna Szója Szövetség jóvoltából a Duna-régióban a GMO-mentes szója vetésterülete 700 ezer hektárra nőtt. 2017-ben Magyarország kezdeményezésére számos európai ország aláírta az Európai Szója Nyilatkozatot. A kezdeményezéssel nem csak az Európai Unió határain belül, de egész Európában növelnék a GMO-mentes szója termesztését és felhasználását.

Magyarországon a szója kiemelten támogatott kultúra, a kötelező támogatási szinten felül a kormányzat által kiegészített támogatásban részesül. A szója vetésterülete hazánkban az elmúlt évek során jelentősen növekedett. Magyarországon 2014-ben még alig haladta meg a szója vetésterülete a 40 ezer hektárt, 2015-ben már 72,5 ezer hektáron termesztettünk szóját. 2016ban, főként a 2015-ös, szója számára kedvezőtlen évjárat hatására a vetésterülete 60 ezer hektár körül alakult, majd 2017-ben ismét meghaladta a 70 ezer hektárt (1. ábra). Ösztönző hatású volt a szója termesztésére, hogy néhány évig a zöldítési programban is elszámolható kultúra volt, de 2018-től csak akkor számolható el zöldítésben, ha az állományban semmiféle peszticidet nem használnak. A szója vetésterületének növelésével függetlenedjünk a fehérjeszükségletünk kielégítése céljából a világpiacról behozott GMO-szójából készült extrahált szójadarától!

A szója nagyobb arányú termesztésével az import GMO-szója-függőségünk egy része kiváltható lenne. A szója termesztésének számos előnye van, a termesztése azonban magas szintű szaktudást igényel. A vetésszerkezetbe jól beilleszthető, kedvező elővetemény-értékkel bíró hüvelyes növény. A hazai vetésszerkezet gabonacentrikus, a szántóterület 70%-án gabonanövényeket termesztünk, a hüvelyes növények részaránya sajnos alacsony, csupán 2% körüli. A szójával szimbiózisban élő Rhizobium japonicum baktériumok a levegő nitrogéntartalmát megkötik, emiatt a szója nitrogénpótlást csak a kezdeti fejlődése során igényel. A szóját hazánkban célszerű oltani, mivel ezek a baktériumok nem honosak a talajainkban. A sikeres növénytermesztésnek három alappillére van: az ökológiai feltételek, a biológiai alapok és az agrotechnikai tényezők. Ezeknek az alapoknak a minősége, színvonala, valamint a köztük lévő kapcsolat és összhang alapvetően befolyásolja egy adott növényfaj termeszthetőségét, termesztésének eredményességét.

A továbbiakban a biológiai alapok jelentőségét emeljük ki. A sikeres szójatermesztés egyik kulcsfontosságú eleme a fajtaválasztás. A Nemzeti Fajtajegyzékben 2018-ban 51 szójafajta szerepelt, de számos olyan fajtát forgalmaznak és termesztenek Magyarországon, melyeket más európai uniós tagállamban regisztráltak. A szója növekedési típusát tekintve lehet korlátozott (determinált) vagy folyamatos, indeterminált jellegű. A determinált fajtáknál a vegetatív és a generatív szakasz jól elkülönül egymástól, az első virágok megjelenésével a hajtás növekedése leáll. Ezeket a típusokat az Egyenlítőhöz közeli termőhelyeken termesztik. Az indeterminált fajtáknál a vegetatív és a reprodukciós szakaszban átfedés van, a hajtás növekedése az utolsó levélszinten fejlődő virágok megjelenéséig tart. Alkalmazkodóképességük kiváló, extenzív körülmények között is termeszthetőek. A Magyarországon termesztett fajták zöme ebbe a csoportba tartozik. Hazánkban terjed a szemideterminált (féldeterminált) fajták termesztése is. Ezek a típusok a determinált és indeterminált fajták keresztezéséből származnak, és átmenetet képeznek a két típus között. Termőképességük és állóképességük jó, de intenzív termesztéstechnológiát igényelnek. A szójafajták legfontosabb értékmérő tulajdonsága a termőképesség, az alkalmazkodóképesség a termesztési körülményekhez, a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni rezisztencia, tolerancia, a megfelelő érésidő, jó szárszilárdság, a lombhullató jelleg, az alsó hüvelyek talajfelszíntől való távolsága, valamint a magas fehérje- és olajtartalom. Fontos továbbá, hogy éréskor a hüvelyek ne nyíljanak fel, ne pergessék a magokat.

A hazánkban termeszthető szójafajtákkal 3-4 t/ha-os termésmennyiség érhető el. A hosszabb tenyészidejű fajták termőképessége általában jobb, mint a korai és igen korai érésű fajtáké, azonban egyes évjáratokban a korai éréscsoportba tartozó fajtákkal érhetünk el jobb eredményt. A fajtákban rejlő genetikai potenciál csak megfelelő termesztési körülmények mellett realizálódhat. A szója igényes növény, nagyon érzékeny a termőhely klimatikus és edafikus adottságaira. A termesztés sikerének érdekében emiatt alapvető fontosságú a termőhely alapos ismerete: a talajtípus és az ökológiai viszonyok (csapadékellátottság, hőmérsékleti viszonyok és a mikroklíma) figyelembe vétele. A klimatikus és talajadottságok alapján körülbelül 300 ezer hektár alkalmas a szója termesztésére Magyarországon. Termesztésére a legjobb talajaink alkalmasak. Vízigényes kultúra, azonban vízigényén túl a levegő páratartalmára is rendkívül érzékeny: alacsony relatív páratartalom hatására a fejlődő hüvelyeket lerúgja, ami jelentős terméscsökkenést eredményezhet. Emiatt a szója termesztésére a folyóvölgyek és a tavak közelében lévő területek a legalkalmasabbak. Fajtaválasztás során elsődleges szempont, hogy a termőhelyi adottságainkhoz legjobban adaptálható fajtákat termesszük. A felszíni vizektől távolabb eső területeken, a termésbiztonság érdekében célszerű a szóját öntözni, a szója vízigénye, valamint a párás mikroklíma kialakítása érdekében is.

Fajtaválasztás során a fajták tenyészidejének hossza alapvetően fontos tulajdonság. A szójafajtákat érésidő szerint csoportosítjuk. Érésidő alapján Magyarországon 5 csoportba sorolják be a fajtákat. A szuperkorai (000) érésű fajták vegetációs ideje 80 napnál rövidebb. Az igen korai (00) fajták tenyészideje 80-100 nap, a korai éréscsoportba tartozó fajtáké (0) 100-120 nap. A középérésű fajták (I) tenyészideje 120-140 nap közötti, hazánkban ezek a legelterjedtebbek. A késői éréscsoport (II) fajtáinak tenyészideje 140 napnál hosszabb, termesztésük csak az ország déli részén javasolható. Az éréscsoportok tenyészideje között 10-15 nap eltérés van, azonban egyes évjáratokban az éréscsoportok számára szükséges tenyészidő hossza az átlagostól akár 15-30 nappal is eltérhet, a szója egyes fenológiai szakaszaiban tapasztalható fény- és hőmérsékleti viszonyok alapján. Magyarországon csak azok a fajták termeszthetők biztonsággal, amelyek hazai körülmények között legkésőbb szeptember közepére beérnek, tenyészidejük maximum 150-160 nap. Őszi vetésű utóvetemények előtt célszerű korai éréscsoportba tartozó fajtát, tavaszi vetésű utóvetemények elé a hosszabb tenyészidejű fajtákat választani. Azokban a gazdaságokban, ahol nagyobb területen folyik szójatermesztés, célszerű különböző éréscsoportba tartozó fajtákat termeszteni, területünk nagysága és betakarítókapacitásunk figyelembevétele mellett.

Ezzel növekszik a termésbiztonság, a betakarítás ideje pedig széthúzható, aminek hatására csökken a betakarításkori munkacsúcs és a betakarítás időjárási kockázata. Az ország északi területein, a lassan felmelegedő termőhelyeken a legrövidebb tenyészidejű fajták termesztése ajánlott. A 000-ás tenyészidejű fajták akár másodvetésre is alkalmasak lehetnek, megfelelő színvonalú agrotechnika mellett. A korai (0) éréscsoportba tartozó fajták az ország egész területén biztonsággal termeszthetők.  A hosszabb tenyészidejű fajták (I) potenciális termőképessége magasabb, azonban termesztésük során figyelembe kell venni a biztonságos beérést és az utóveteményt. A fajták állóképessége, szárszilárdsága örökletes jelleg, de ezt a környezeti tényezők és az agrotechnika is befolyásolja. A szükségesnél nagyobb adagú N-műtrágya, az öntözés és a nem megfelelő állománysűrűség serkenti a vegetatív növekedést, ezáltal növekedhet a megdőlés veszélye.

A fajtaválasztásunkat meghatározza a termesztési cél. Takarmány célú termesztésre a legtöbb fajta alkalmas, a humán célú termesztésnél fontos a beltartalmi mutatókon kívül a magküllem és a szemnagyság. Vannak kifejezetten étkezési célra nemesített fajták a regisztrált fajták között. A fajtakínálat a szójatermesztő szakemberek számára bőséges. Ahhoz, hogy megfelelő eredményt érjünk el szójatermesztéssel, a bőséges kínálatból azokat a fajtákat célszerű választani, melyek az adott termőhely adottságaihoz és az agrotechnika színvonalához legjobban adaptálhatóak. Ebből a célból a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén évente fajta-összehasonlító kísérletet állítunk be. 2018-ban már 31 fajtát teszteltünk. Kísérleti eredményeink alapján a hajdúsági löszhát területén legjobb eredménnyel termeszthető fajtákat ki tudjuk választani, és eredményeinkkel hozzájárulunk a szója fajtaspecifikus termesztéstechnológiájának fejlesztéséhez a Hajdúságban.

SZERZŐ: DR. ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS, DEBRECENI EGYETEM MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Forrás: mezohir.hu

TANULMÁNY

A szója, amellett, hogy termesztésének számos agronómiai előnye van, olyan igényes növény, amely a sikeres termesztés érdekében precíz, pontos agrotechnikát igényel

Magyarországon leginkább az időjárási adottságaink jelentik a korlátot a szója termesztésének szempontjából, mivel ez melegigényes, vízigényes és a levegő relatív páratartalmára is igényes növényünk. A szója számára a mély termőrétegű, kedvező levegő-, hő- és vízgazdálkodású, semleges körüli pH-értékű talajaink a legalkalmasabbak.

Talajigényét tekintve elmondható, hogy azok a talajok, amelyeken sikeresen termeszthető kukorica, a szója számára is kedvezőek. Magyarország vetésszerkezete az elmúlt időszakban leegyszerűsödött: szántóterületünk nagyjából 70%-án gabonaféléket termesztünk. A szója a vetésszerkezetbe könnyen beiktatható, termesztéséhez speciális gépeket, eszközöket nem igényel.

Talajra gyakorolt hatása kedvező, gyökérzete talajszerkezet-javító hatású, gyökér- és szármaradványai növelik a talaj szervesanyag- és nitrogénkészletét. A szója gyökérgümőin Rhizobium japonicum baktériumok élnek szimbiózisban a növénnyel, hektáronként évente 40-60 kg, növények által hasznosítható nitrogénvegyülettel gazdagítják a talajt. Emiatt is például kiváló előveteménye a kukoricának, illetve az október elejéig betakarításra kerülő szója a kalászosok számára is jó elővetemény lehet. A hosszabb tenyészidejű fajták az őszi kalászosok számára már kevésbé kedvezőek, a talaj vízkészletét jobban kimerítik, és betakarításuk időpontja október elejére eshet. Amennyiben őszi kalászost tervezünk vetni a szója lekerülését követően, célszerű rövidebb tenyészidejű fajtát választani. A hosszabb tenyészidejű fajták elővetemény-értékét az őszi kalászosok szempontjából a szója elfásodó szármaradványa is ronthatja.

A szója számára azok az elővetemények kedvezőek, amelyek után még az ősz folyamán jó minőségben el lehet végezni a talaj-előkészítést. A szója legjobb előveteményei a kalászos gabonák, legkedvezőbb, ha a szóját két kalászos közé vetik. A kukorica is elfogadható elővetemény a szója számára, az USA-ban a szóját kukoricával váltva termesztik.

A szója számára a mély termőrétegű, kedvező levegő-, hő- és vízgazdálkodású, semleges körüli pH-értékű talajaink a legalkalmasabbak

 

A vízigényes és a későn betakarításra kerülő kultúrák (pl. cirokfélék, cukorrépa) a szója számára rossz előveteménynek számítanak. Évelő pillangósok, hüvelyes növények és önmaga után 4 évig ne termesszük ugyanazon a területen, a kórokozók fokozottabb fellépése miatt. Napraforgó és repce után a szója a fehérpenészes rothadás miatt 3-5 évig nem termeszthető, emellett az imazamox hatóanyagra ellenálló napraforgó a szójából állományban nem irtható vegyszeresen. A talajművelésnél fontos szempont, hogy a szója a mélyre hatoló gyökérzete miatt igényli a mélyművelést. A betakarítási veszteségek csökkentése érdekében egyenletes, jó minőségű talajfelszínt igényel. A szója vízigényes növény, emiatt a talajművelés vízmegőrző célt is kell hogy szolgáljon. Kalászos gabonák betakarítása után a vízmegőrzés szempontjából is fontos a tarlóhántás elvégzése és a tarló zárása, majd az árvakelések és gyomnövények kelése után a tarlóápolás.

A szója igényli a periodikus mélyművelést, a száraz talajállapot mellett végzett középmély- vagy mélylazítást meghálálja. Az alapművelés szója alá többnyire 30-35 cm mélyen végzett mélyszántás, de talajlazítás esetén középmély (25-30 cm) szántás is alkalmazható. Későn betakarításra kerülő, nagy tömegű szármaradványt hagyó elővetemények után a szárzúzást követően végezzük el a mélyszántást. A szántást ősszel célszerű durván elművelni. A tavaszi talajművelés fő feladata a simítózás és a magágykészítés. A magágy-előkészítést többnyire kombinátorral végzik, 4-5 cm mélyen. A szója tápanyagigényes növény. Tápelemigényét teljes mértékben műtrágyákkal biztosítjuk, szerves trágya kijuttatása sem a szója, sem az 1-2 éves előveteményei alá nem ajánlott.

Annak ellenére, hogy tápanyagigényes, csak mérsékelt adagú műtrágya-hatóanyagot juttassunk ki! A szója természetes tápanyag-hasznosító képessége jó. Nagyon jól beépíti a feltáródó növényi maradványokat és az elővetemény által nem hasznosított tápanyagokat is. A szója viszonylag kevés N-műtrágyát igényel (legfeljebb 40-70 kg/ha hatóanyag), mert a Rhizobium japonicum baktériumok nitrogénigényének körülbelül 40%-át fedezik azáltal, hogy jelentős mennyiségű légköri nitrogént kötnek meg. A szimbiózis kialakulásáig szükséges a szója nitrogénszükségletét kielégíteni. A nagy adagú N-műtrágya rossz termékenyülést és elhúzódó érést eredményez, továbbá károsan befolyásolja a Rhizobium baktériumok aktivitását is. A P és a K fokozza a gyökérgümő-képződés mértékét, a nagyarányú N-műtrágya azonban csökkenti a Rhizobium baktériumok számát és aktivitását. Mag- vagy talajoltás nélkül nagyobb mennyiségű nitrogén kijuttatása javasolt.

Annak ellenére, hogy a szója melegigényes, tolerálja a korai vetést. A szóját akkor vessük, amikor a talaj hőmérséklete a vetésmélységben tartósan elérte a 8oC-ot. Az ország déli-délkeleti részén április 15-20-a között lehet elkezdeni a vetését, az ország északabbi részein 1-2 héttel később. A korábbi vetésű növények beérése biztonságosabb, de a túl korai vetés elhúzódó csírázást és hiányos kelést eredményez. A szója másodvetésben vagy zöldtakarmány, szilázskészítés céljára június közepéig-végéig vethető. A szóját általában 45-50 cm-es sortávolságra vetjük, ilyen sortávolság mellett lehetőség van mechanikai sorközművelésre.

A szója vethető duplagabona sortávolságra (24 cm) is, ekkor művelőutas vetéssel a növényápolási munkák taposási kár nélkül megoldhatók. Ez a vetési mód csak helyesen megválasztott, precíz vegyszeres gyomirtási technológia mellett alkalmazható eredményesen.

A szója csírázás során a sziklevelét felhozza a talajfelszín fölé, ezért 3-5 cm mélyre vessük. A 6 cm-nél mélyebb és a 3 cm-nél sekélyebb vetés is hiányos kelést, egyenetlen állományt eredményez. A hektáronkénti kivetett csíra 450-650 ezer db. A vetőmagnorma meghatározásánál figyelembe kell venni a vetőmag használati értéke mellett azt is, hogy az önritkulás mértéke 15-25% között alakulhat. A hektáronkénti kivetett vetőmagmennyiség 90-120 kg. Azokon a területeken, ahol korábban nem termesztettek szóját, a talajt vagy a vetőmagot oltani kell. Az oltás hatására a termésmennyiség 15-25%-kal, a zöldtermés 10-15%-kal, a nyersfehérje-tartalom 1-3%-kal növekedhet. Ott, ahol rendszeres a szójatermesztés, az oltás elhagyható. A magvak oltásakor az oltóanyagot csávázószerként viszik fel a vetőmagvak felületére. A mag oltása és a vetésidő között minél rövidebb idő teljen el!

Az oltott vetőmagvakat célszerű fénytől védett, hűvös helyen tárolni. A talajoltást közvetlenül a vetés előtt végezzük, és dolgozzuk be azonnal az oltóanyagot a talajba, mert a Rhizobium baktériumokat károsítja a napfény. A szimbiózis a kelést követően 3-4 héttel, az első lomblevelek megjelenésekor jön létre. Szűkített kapás sortávolságra történő vetésnél mechanikai gyomirtásra a lombkorona záródásáig van lehetőség. Általában 2, esetleg 3 alkalommal végezhető sorköz-kultivátorozás. A kultivátorozással a talaj felső 4-6 cm-es rétege lazul, javul a vízbefogadó- és -elvezetőképessége. A talaj felső rétegének lazítása a nitrogéngyűjtő baktériumok szaporodását, működését is serkenti. A szója virágzásig szárazságtűrő, a korán megkezdett öntözést kerülni kell.

Virágzás-hüvelykötés-magtelítődés időszakában a szója 160-180 mm vizet igényel, ami többnyire csak mesterséges vízpótlással elégíthető ki. Az öntözést laza talajokon a virágzás kezdetén, kötöttebb talajokon a virágzás kezdete után 10-15 nappal érdemes elkezdeni, és a hüvelykötés befejeződéséig célszerű öntözni.

Érés kezdetén az öntözést abba kell hagyni, mert az ekkor kijuttatott víz késlelteti és egyenetlenné teszi az érést. A szója a virágzás kezdetétől vízigényes, és a vízigényén túl érzékenyen reagál a levegő alacsony páratartalmára. A párás mikroklímát kedveli, legjobb termés 85-90%-os páratartalom mellett érhető el. Alacsony légköri páratartalomra virágelrúgással reagál, és csökken a hüvelykötés mértéke. Emiatt az öntözési fordulók és az öntözési normák tervezésekor a szója páratartalom-igényét is figyelembe kell venni.

Öntözéskor a szántóföldi vízkapacitás 80%-áig töltsük fel a talaj vízkészletét. A levegőtlen talaj elvonja az oxigént a nitrogéngyűjtő baktériumoktól, és növeli a gombás fertőzés kockázatát. Öntözött állományban a fehérjetartalom rendszerint csökken, az olajtartalom növekszik. 2018-ban, egy tó közelében beállított szántóföldi kísérletünkben az öntözés a termésmennyiséget a fajták egy részénél növelte, azonban több fajta hozama csökkent vagy nem változott számottevően.

Az éréscsoportokba tartozó fajták átlagos termésmennyiségét tekintve a felszíni víz közelsége mellett a legrövidebb tenyészidejű fajták hozama növekedett leginkább öntözés hatására. A hosszabb tenyészidejű fajtáknál a hatalmas biomasszatömegből következő állóképességi problémák és a betegségek fokozottabb megjelenése miatt öntözés hatására a termésmennyiség a vizsgált fajták átlagában nem változott számottevően, vagy esetenként csökkent. Felszíni víz közelségében a szója öntözésének eredménye, különösen a hosszabb tenyészidejű fajták esetében évjáratfüggő, de azokon a termőhelyeken, ahol a párás mikroklíma a termőhely adottságainak következtében nem biztosított, a termésbiztonság érdekében ajánlott a szója öntözése.

Hazai körülmények között a szója augusztus végétől október közepéig érik. Magként szárítva, tárolva akkor takarítjuk be, amikor a csúcsi hüvelyek is barnák, és bennük a magok alakja, színe a fajtára jellemző, a magok nedvességtartalma 14-17%, valamint a növények lombozata már elsárgult és lehullott. 13-14%-os nedvességtartalom melletti betakarítás az ideális.

Azok a fajták, amelyek hajlamosak a hüvely felnyílására és a magpergetésre, 16-17%-os nedvességtartalom mellett takaríthatók be, a pergési veszteség minimalizálása érdekében. 12%-os magnedvesség-tartalom alatt és 18-20%-os nedvességtartalom felett megnő a betakarítási veszteség. Helyes fajtaválasztással a szója október közepéig, végéig állományszárítás nélkül is beérik. Erőteljes gyomfertőzés esetén azonban szükség lehet betakarítás előtt állományszárításra. A betakarításnál a kombájn precíz beállítására különös gondot kell fordítani, mivel a szója magja a magas fehérje- és olajtartalma miatt sérülékeny. Helytelen kombájnbeállítás mellett a magtörés mértéke jelentősen megnő. Fontos a helyesen megválasztott haladási és vágási sebesség, valamint az alacsony tarlót vágó flexibilis adapter használata. 9-10 cm-es tarló mellett a vágási veszteség csupán 5%, 15-20 cm-es tarlónál már 12% is lehet.

Betakarítást követően alacsonyabb nedvességtartalmú magot célszerű szárítás előtt előtisztítani, majd kíméletesen szárítani. A szója 12% alatti nedvességtartalom mellett tárolható.

A szója a virágzás kezdetétől vízigényes, és a vízigényén túl érzékenyen reagál a levegő alacsony páratartalmára!

SZERZŐ:
ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS
DEBRECENI EGYETEM MÉK

Forrás: mezohir.hu

A Gabonakutató szója nemesítése mindössze két évtizedes múltra tekint vissza, ám ebben a rövid időszakban is sikerült maradandót alkotnunk. Kiváló fajtákkal, területre és fajtára adaptált agrotechnikával és kiváló minőségű, prémium kategóriás vetőmaggal állunk a termelők rendelkezésére

szoja10Suedina – koraiság, magas termés és – fehérjetartalom

A Suedina kiemelkedő terméspotenciállal rendelkezik. Tenyészideje 120-125 nap, az ország északi területein is biztonsággal beérik. Az ezerszemtömege nagyon magas, 220-240 gramm, valamint fehérjetartalma is átlagon felüli, 40-42%. Jól alkalmazkodik az eltérő környezeti viszonyokhoz. A 2018-as évben több helyen 4 tonna feletti terméssel takarították be, magas ezerszemtömegének köszönhetően valamint a koraisága miatt a nyár végi komoly aszály sokkal kevésbé károsította, magja kitelt, ezzel biztosítva a kiváló termésátlagot.

Bahia – intenzív technológia, terméscsúcsok

Jó talajokra, intenzív technológiához ajánlott középérésű szójafajta. Folyton-növő, erős bokrosodási hajlammal. Alacsony tripszin-inhibitor tartalma miatt direkt etetésre is alkalmas fajta. A növény barna szőrözöttségű, betegségekre nem fogékony. A 2018. évi üzemi kísérletekben több helyen jóval 5 tonna felett termett. Tenyészideje miatt az ország teljes területén sikeresen termelhető.

Aires – koraiság, kimagasló termés

Kiváló terméspotenciállal rendelkező, alacsony tripszin-inhibitor tartalmú fajta. Termesztését nem csak azoknak ajánljuk, akik feltárás nélküli takarmányozásban gondolkodnak, hiszen kiváló állóképességgel és agronómiai tulajdonságokkal rendelkező szójáról beszélünk. Koraisága miatt jó előveteménye a kalászosoknak, még az ország északi területein is sikerrel termeszthető, garantáltan beérik. A fehérjetartalma kiemelkedő, betegségekre nem fogékony, rövidebb tenyészideje ellenére termése jóval 4 t/ha feletti.

Pannónia kincse – igazi kincs a termelőknek!

Méltán az egyik legkedveltebb fajta. Sikerének igazi titka a kiváló alkalmazkodóképességében rejlik. Középérésű, ideális az ország klasszikus szójatermő területeire. Az odafigyelést meghálálja, ideális körülmények között termése meghaladja az 5 tonnát hektáronként. Köldöke fehér, megegyezik a maghéj színével, ezért kiválóan alkalmas a biotermesztésre is, ebben segíti a kiemelkedő betegség-ellenállósága is. A beltartalmi értékei, magas fehérje- és olajtartalma miatt a humán élelmezésben is fontos szerepet tölt be.

Prémium minőségű vetőmag

A GK szóják minőségét garantálja a zárt termelési rendszer a vetőmag előállításban. Folyamatos kontroll mellett kizárólag készre oltott és gombaölő szerrel kezelt vetőmagot hozunk forgalomba. Ezzel biztosítjuk a tökéletes kelést, tőszámot és a gümőképződést. A magok felületére a HiCoat® Super oltóanyagot visszük fel, mely a vetésig garantálja a magas baktériumszámot.

Forrás: agraragazat.hu

Az elfogadott fehérjeprogram végrehajtása nem úgy halad, ahogy tervezték. Jelenleg is dolgoznak azon, hogy a megvalósításhoz szükséges források rendelkezésre álljanak. Elsősorban a gazdálkodók részvételétől és termelési, beruházási hajlandóságától függ a nemzeti fehérjestratégia sikere – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója egy siófoki agrárkonferencián

A témáról az Agro Napló írt, ezt az anyagot szemléztük. A NAIK koordinálhatja majd a program végrehajtását, ennek érdekében jövőre már kiemelten szerepelnek e célok a saját kutatási és innovációs célkitűzések között. Erre jelentős forrásokat összpontosítunk majd. Továbbá az agrártárca is támogatást biztosít majd ehhez – ismertette a program jelenlegi helyzetét a főigazgató. Szavai szerint ezen túlmenően tervezik a gazdasági szereplők, egyetemek és kutatóintézetek megkeresését is, hogy közösen kezdjék el a már rendelkezésre álló keretek között a fehérjeprogram feladatainak végrehajtását.

Gyuricza Csaba szerint a magyar mezőgazdaság a legtöbb fontos terményből képes az önellátásra, a fehérjetakarmányok esetében ezt elsősorban a szója miatt nem sikerült elérni. Igaz, egész Európára jellemző gond, hogy mindössze a szója-, illetve fehérjeszükséglet 10 százalékát tudja helyben előállítani, ezen felül pedig behozatalra szorul.

A lehetőség adott hazánkban, a jövőben pedig több támogatás várható

Magyarországon annyival kedvezőbb a helyzet, hogy minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy a fehérjeszükségletünket önellátásban fedezni tudjuk – mondta Gyuricza Csaba, hozzátéve azt, hogy érdemben ezért elsősorban a gazdasági szereplők tehetnek, mivel a kormány ezt nem tudja és nem fogja megoldani. Az állam feladata ugyanis az, hogy támogatások, ösztönzők révén nyújtson segítséget a fehérjekérdés megoldásához. Ennek kezdeményei már most is megvannak a támogatáspolitikában. A korábbiakhoz képest már most jelentős előrelépés mutatkozik a fehérjenövények termeléshez kötött támogatásával. De még messze nem tartunk ott, hogy minden, a támogatáspolitikában rejlő lehetőséget kihasználtunk volna – mondta a főigazgató.

Gyuricza Csaba szerint abszurd, és mielőbbi változtatásra szorul az a hazai szójaágazatban tapasztható helyzet, hogy miközben nem tudjuk előállítani az ország szükségleteit fedező mennyiséget, még a megtermelt gmo-mentes termény is kivitelre kerül. Egyelőre még piaci előnyt számunkra a magyar gmo-mentesség. Ám az állattenyésztés fehérjeigénye miatt nem valósítható meg a teljes értéklánc gmo-mentessége – mondta.

Hiányzik a szaktudás

A hazai szójatermesztést kapcsán nem valósítható meg az az elképzelés, hogy a teljes, lehetséges 230 ezer hektáros termőterületet kihasználjuk, és a terményt belföldön használjuk fel fehérjetakarmányként. A 100 ezer hektáros vetésterület már elérhetőbb, de nem a kormányzat dolga, hogy az első lépéseket megtegye, hanem az ágazati szereplőké, mivel a legnagyobb akadály az, hogy hiányzik a kukoricával, vagy más hagyományos kultúrákkal összevetésben versenyképes termeléshez szükséges szaktudás – mondta.

További nagy kihívást jelent, hogy az öntözési lehetőség megteremtése nélkül nem érhető el még a 100 ezer hektáros vetésterület sem. Hosszabb távon elképzelhetetlen lesz az öntözés nélküli szójatermesztés, mivel eljön az az idő, amikor Magyarországon csak ezzel biztosítható a termelésbiztonság – folytatta Gyuricza Csaba.

A fehérjeprogram további részeiről elmondta, hogy a szójaterület növelésének ösztönzésén túl tervezik az alternatív fehérjenövények termesztésbe vonását, új takarmányozási receptúrák kidolgozását, valamint innovatív takarmány-feldolgozási technológiák és a kapcsolódó minőségbiztosítási rendszerek kidolgozását. Ezen túlmenően nagy jelentősége lesz a kukorica, napraforgó vagy akár a repce ipari melléktermékek felhasználásának. Illetve akár a rovarfehérje-előállításnak, amivel Magyarország akár több százezer tonnányi tiszta fehérje előállítását oldhatja meg. A rovarélelmiszer témáról itt írtunk korábban.

Forrás: magro.hu

A meghatározó szántóföldi kultúrákban – így a szója esetében is – gyakorlati tapasztalatok alapján összeállított, a hazai körülményekhez és termesztési elvárásokhoz jól adaptálódó fajtaválasztékot mutatunk be

A SAATEN-UNION törekszik a biztonságos és profitorientált gazdálkodást lehetővé tevő fajták és hibridek nemesítésére, amelyek alkalmasak az egészséges vetésforgó kialakítására. Ennek köszönhetően a gazdálkodók európai viszonylatban is jelentősen növekvő területen szereztek jó tapasztalatokat a SAATEN-UNION-tól származó szójafajtákkal. Portfóliónkat és termesztéstechnológiai javaslatainkat pedig az idei szezonban is tovább bővítjük.

Büszkék vagyunk arra, hogy szójakínálatunkat 2018 tavaszán két kiemelkedő, ám markánsan eltérő érésidejű fajtával – CORALINE és ANANDA – bővítettük. Az előttünk álló tavasz újdonsága pedig a KOPERNIKUS, melynél a versenyképes termőképesség és a kiemelkedő minőségi paraméterek együttese érdemel kitüntetett figyelmet. Tekintsük át részletesen a SAATEN-UNION-szójafajták jellemzőit és szakmai ajánlását!

Portfóliónk legújabb tagja, a KOPERNIKUS 2017 tavaszán került be a Nemzeti Fajtajegyzékbe. Termése különleges minőségű, hiszen kimagasló ProFat-értékű és azon belül kiugró fehérjetartalmú, ezért humán élelmezésre alkalmas.

Középkorai tenyészidejének (0/I) köszönhetően az ország egész területén eredményesen termeszthető. A fajta féldeterminált növekedési típusú, döntő hányadban közepes, 75–85 cm-es növénymagasságú és jó állóképességű. A növények kompenzációs képessége jó vagy átlagon felüli, így a KOPERNIKUS az 55–60 csíra/m2 vetőmagnorma mellett duplagabona- (25 cm), cukorrépa- (45–50 cm) és akár kukoricasortávon (75 cm) is kiválóan teljesít. Az állomány kifejezetten egészséges, a szklerotíniának nagyon jól ellenáll. Ezermagtömege átlagos, 175–195 gramm.

A maghéj és a magvak köldöke fehér, ami a magas fehérjetartalommal együtt az élelmiszer-ipari felhasználást és a speciális igényű takarmánygyártást is lehetővé teszi.

A CORALINE valódi tendenciatörő fajta, mert párosítja az igen korai (00) érésidőt a meglepően nagy és stabil termőképességgel. Állományszárítás nélkül korán betakarítható, ezért remek előveteménye a szeptemberi vetésű őszi gabonáknak. A fajta determinált növekedésű, kiváló állóképességű, közepes, 75–90 cm-es növénymagassággal. A CORALINE-nál ajánlott a 60–65 csíra/m2, valamint a gabona- (12,5 cm), duplagabona- (25 cm), illetve a cukorrépasortávnál (45–50 cm) nem szélesebb sortáv. Öntözve másodvetésben is eredményesen termeszthető. Az éréscsoportra jellemzően fontos a teljes érést követően jól időzítve betakarítani az állományt, hogy a szemveszteséget elkerüljük.

A szintén új ANANDA fajtajelöltként a NÉBIH szója-fajtakísérleti rendszerét a korai (0) éréscsoportban kiváló eredménnyel zárta. 2017 tavaszán a standardokhoz mért szemterméseredménye a három vizsgálati év átlagában kimagasló, rel. 115,9% volt, ezzel a Nemzeti Fajtalistára kerülhetett. Sőt, a NÉBIH korai éréscsoportjának legújabb standard szójája lett. Az ANANDA a korai fajták érésidejével, de a középérésűek kimagasló termőképességével rendelkezik, amivel az ország valamennyi termőtáján biztonsággal termeszthető. Kísérleteink eredményei, továbbá az országban számos helyszínről begyűjtött megfigyeléseink is alátámasztják, hogy sikerességének záloga jó ütemű fejlődése és az egészséges, gyorsan záródó állomány.

A kimagasló termőképességben meghatározó az ANANDA generatív habitusa, kiváló állóképessége, a pergéstől és betakarítási veszteségektől mentes állománya. A fajtát középmagas (95–105 cm), rövid szárközű, mérsékelten elágazó, ún. féldeterminált típusú, egészséges hüvelyekkel gazdagon berakódott növények jellemzik. Levélzete a tenyészidő végén egyenletesen leszárad, biztosítva az átlagosan 165–195 gramm ezerszemtömegű, világosbarna köldökű magok kitelítődését és a takarmányozási szempontból kedvező beltartalmi mutatóit. Termesztését a növények jó kompenzációs képessége alapján duplagabona- (25,0 cm), cukorrépa- (45–50 cm) és akár kukoricasortávon (75 cm), 50–55 mag/m2 sűrűségben javasoljuk.

A SAATEN-UNION teljesen megújult szójaportfóliójának tagjaival sikeresen szervezhető az árumagtermelés, amit a gombaölő szerrel csávázott és oltóanyaggal kezelt, hazánkban előállított minőségi vetőmag is garantál. Ne feledje, szójavetőmagjaink 3 millió magot tartalmazó MaxiPack kiszerelésben kerülnek forgalomba.

Varga Gábor
termékfejlesztési vezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu

Forrás: agroinform.hu

A három olajosnövény jövedelmezősége több év átlagában hasonlóan alakul, tulajdonképpen bármelyiknek lenne esélye kiugrani a mezőnyből. Ám mindegyik kultúrában vannak olyan tényezők, amelyek határt szabhatnak a területi kiterjedésének, illetve bizonytalanná teszik a hosszabb távú sorsát

A tavalyi 77 ezer hektár után idén csak 63 ezer hektárnyi területen tenyészett a szója hazánkban. Nem azért, mintha nem lenne egy szerethető növény, de a termelők egészen hozzászoktak, hogy több jogcímen is kedvezményekben részesülnek a kultúra után – ezek közül egyet elveszítettek idén. A termeléshez kötött támogatás azonban továbbra is jár utána – idén mintegy 65 ezer forint jut a szójára hektáronként. Azok, akik kitartottak a növény mellett, egyre jobban értenek hozzá. Idén 2,8 tonnás országos átlagot sikerült produkálniuk a magyar termelőknek – ez megegyezik az európai átlaghozammal.

szoja_vetesterulet-2018

Idén ennyit fialtak az olajosok

A szójabab ára tonnánként átlagosan 104 ezer forint volt a betakarítás után. 2,8 tonnás átlaghozammal számolva ez  291 ezer forintot jelentett a termelőnek, aki mintegy 230 ezer forintot költött el rá. A különbözet: 61 ezer forint, amihez hozzájön a fentebb említett 65 ezer forintos támogatás. A szója összesen 116 ezer forinttal gazdagította a termelőt hektáronként.

A vetélytárs olajosnövények hektáronkénti eredménye pedig így alakult: a napraforgót októberben 92 ezer forintos átlagáron vették át, és szintén 2,8 tonnás átlagtermést hozott, így hektáronként 257 ezer forintos bevétellel gazdagította a termelőt. Ezt a növényt nagyon különböző költségszinteken termelik az országban, a szűken értelmezett önköltség hektáronként 190 ezer forintra tehető. A különbözet: 67 ezer forint.

A repce a betakarítást követően mintegy 105 ezer forintot ért, átlaghozama szintén 2,8 tonna volt. Költséges kultúra lévén, hektáronként 250 ezer forintot vitt el a 294 ezer forintos bevételből. (A költségemelkedés oka a drágább csávázó anyag, vagy a kettővel többször elvégzett állománypermetezés.) A különbözet: 44 ezer forint.

Jövedelmezőséget tekintve tehát a szója lehetne az ország favoritnövénye, támogatás nélkül is a második legjobban fizető kultúra az olajosok között – az idei számok alapján mindenképpen. Több év átlagában inkább azt mondhatjuk: a három növény hektáronkénti jövedelmezősége fej fej mellett alakul: hol egy picit „repcésebb” évjárat van, hol egy picit „naprásabb”, hol pedig a szója örül a megfelelő ütemben érkező csapadéknak, és természetesen a piaci viszonyok is változnak. Az egyes növények területi kiterjedését tekintve mégis a repce bővülése a legszembetűnőbb hazánkban.

Mi lesz a sorsuk?

Néhány évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az alapvetően hűvös, csapadékos klímát kedvelő repce átlépheti a 250 ezer hektáros “lélektani” határt. És mégis megtette. Az ország nyugati és észak-keleti régójában általánosan kedvelt növénnyé vált, amit stabil piaci helyzete és jó elővetemény-hatása is indokol. Hosszabb távon elbizonytalaníthatja a növény pozícióját, hogy a bioüzemanyagok terén egyre kevésbé elfogadottak az “elsőgenerációs” alapanyagok, illetve a hatóanyagok visszavonása miatt egyre költségesebbé válik a repce növényvédelme.

A napraforgó a szárazabb keleti országrészek kedvence. Sajnos kifejezetten rossz az elővetemény-hatása, amit feledtet, hogy ez a legolcsóbban előállítható olajosnövény. 2017-ben hihetetlen expanziónak lehettünk szemtanúi. Piacát az ukrán napraforgóolaj-kínálat bővülése veszélyezteti, ára az utóbbi időben mélyen a másik két olajosnövényé alatt mozog. A 700 ezer hektáros vetésterület már azt jelentette, hogy a napraforgó sűrűbben került vissza önmaga után, mint az kívánatos lenne, ez viszont megnövelte a gombás betegségekkel szembeni védekezés költségeit. Az alacsony átvételi ár és az emelkedő ráfordítás együttesen a vetési kedv csökkenését eredményezte idén.

A szójának leginkább az éghajlati korlátok szabnak határt hazánkban, amit a nemesítők igyekeznek tompítani. A kormány öntözésfejlesztési programja elvileg szintén növelheti a termőterületét. Piaca elég stabil, a kérdés inkább az, hogy mennyire nőhet  a GMO-mentes termék iránti fizetőképes kereslet Európában, ne adj’ isten hazánkban. A megtermelt szója döntő hányada ma nem sokkal aratás után elhagyja az országot, feldolgozása sem itt történik meg. Ebben a kultúrában még bőven akadnak olyan pontok, amelyeken fejleszteni lehet. Sorsára nagy hatással van a politikai szándék, melynek egyik megnyilvánulása az extra támogatás is.

Forrás: agrarszektor.hu

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-75 extruder monex-75 extruder szója extruder üzem szója extruder üzem szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség