Szója és gabona extruder gyártás, forgalmazás

Találatok erre a kategóriára: ‘szója vetőmag’

A szója jövedelmező fehérje- és olajnövény, de komoly odafigyelést igényel, tápanyagszükségletének kielégítése mind az elemek, mind a víz szempontjából döntő jelentőségű

A szója nagy mennyiségű, kiváló minőségű fehérjét és olajat tartalmaz. Átlagosan 40%-os fehérje- és 20%-os olajtartalmával jóval magasabb a fehérjetartalma, mint más, hagyományos szántóföldi kultúrák növényeinek. Pillangósként a gyökérgümőkön élő Rhizobium-baktériumok által megtermelt nitrogént hasznosítja.

1. kép: a kálium növeli a szója ezerszemtömegét (mindkét oldalon 60 szem látható) 50 kg K2O/ha hatása a szójára, forrás: IPI-NCSR Projekt, India

2. kép: Különböző tápelemhiány tünetek szójánál, forrás: K+S KALI GmbH

3. kép: A gyökérgümőkön élő Rhizobium baktériumok szerepe: (balra) megfelelően fejlődött állomány, (jobbra) fejlődésben elmaradt állomány, forrás: Ohyama és társai (2013)

4. kép: Káliumhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

5. kép: Magnéziumhiány szóján, fotó: IPNI, L. Prochnow

6. kép: Foszforhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

7. kép: Nitrogénhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH
A szója speciális gyökérnedveket képes kiválasztani, amivel mobilizálni tudja a talaj azon foszforformáit, amelyek a hagyományos szántóföldi növényeink számára nem mobilizálhatóak. A káliumot és magnéziumot karógyökerén és szerteágazó mellékgyökerein keresztül veszi fel. A nitrogénszükségletének 70-80%-át a gümőbaktériumain keresztül fedezi. A gümőbaktériumok (Rhizobiumok) a 6-7-es pH-t kedvelik, ebben a kémhatású tartományban vehető fel több mikroelem is. Azonban érzékenyen reagálnak a nitrátra, ezért erre figyelni kell vetés előtt, érdemes talajvizsgálattal ellenőrizni.

Ha a baktériumoltással problémák adódtak, ill. ha tavasszal tartósan nedves időjárás volt, a vetés kivilágosodhat, ez esetben 40-60 kg/ha ammónium formájában adott nitrogén segíthet, vagy levélen keresztül is juttathatunk ki nitrogént, ami nem érinti közvetlenül a Rhizobiumokat, ekkor adjunk a levélen keresztül egyidejűleg magnéziumot és ként is 10 kg/ha adagban EPSO Top-pal, és 10-20 kg/ha karbamidot.

A virágzás idején szintén megnövekszik a szója nitrogénigénye, ekkor figyeljünk, hogy ne adagoljuk túl, mert a túladagolással azt érjük el, hogy elhúzódik a virágzás és az ezerszemtömege csökkenni fog.

Hektáronként 3 tonna terméssel kb. 57 kg foszfort (foszfor-pentoxidban kifejezve), 76 kg káliumot (kálium-oxidban kifejezve), 9 kg kálciumot (kalcium-oxidban kifejezve), 38 kg ként (kén-trioxidban kifejezve) és 12 kg magnéziumot (magnézium-oxidban kifejezve) vonunk ki a talajból.

8. kép: Kénhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

9. kép: Bórhiány szóján, fotó: Arkansas Soybean Production Handbook, Chapter 5

10. kép: Mangánhiány szóján, fotó: Arkansas Soybean Production Handbook, Chapter 5
A szója viszonylag kevés vizet igényel termesztése során, azonban a virágzás idején érzékenyen reagál a szárazságra. Különösen a virágzás kezdetén, annak az első 3 hetében kritikus a megfelelő vízellátás számára. Megfelelő káliumpótlással azonban segíthetünk a szárazság miatti stresszhelyzet kezelésében, mivel jobb lesz a szója vízhasznosítása. A szója különösen az intenzív növekedés idején igényli a nagyobb kálium mennyiséget. Káliummal a termés és a minőség fokozható:

- kálium szükséges számos enzim aktiválásához, a vízháztartás szabályozásához, az asszimiláták elszállításához (pl. cukrok, keményítők);

- a kálium nélkülözhetetlen a szénhidrát- és fehérje-anyagcseréhez és ezáltal a vegetatív növekedés, becő- és magképzéshez;

- megfelelő kálium-ellátással csök kenhet az érés előtti becőkártételek mennyisége;

- a káliumnak pozitív hatása van a szója minőségére is: kevesebb az aszott, ráncos, elszíneződött szem.

A szója kénigénye 25-30 kg S/ha. A kedvező N:S arány 7:1-hez. A tavaszi mineralizáció során ugyan szabadul fel valamennyi kén a talajból, de ezt a kénigényt nem tudja kielégítően fedezni, különösen szárazság és alacsony hőmérséklet esetén.

A talajból felvett kén először a baktériumok fehérjéinek felépítésére fordítódik, majd másodsorban a növényi fehérjeképzésre.

A szója gyors növekedésű növény, nagy zöldtömeget fejleszt, ezért megfelelő magnéziumellátásra szorul a levélképzéshez és a fotoszintézishez. A magnézium egyebek mellett biztosítja a növényen belül a megtermelt asszimiláták szállítását, így:

- a Rhizobiumok ellátását és ezáltal a növény nitrogén-felvételét;

- a gyökerek ellátását és ezáltal a növény tápanyag- és vízfelvételét;

- a szemek telítődését és ezáltal az ezerszemtömeget.

Továbbá magnézium szükséges az olajok és fehérjék képzéséhez is.

Sikeres szójatermesztést kívánunk!

Dr. Zsom Eszter zsom.eszter@t-online.hu

Forrás: agraragazat.hu

A meghatározó szántóföldi kultúrákban – így a szója esetében is – gyakorlati tapasztalatok alapján összeállított, a hazai körülményekhez és termesztési elvárásokhoz jól adaptálódó fajtaválasztékot mutatunk be

A SAATEN-UNION törekszik a biztonságos és profitorientált gazdálkodást lehetővé tevő fajták és hibridek nemesítésére, amelyek alkalmasak az egészséges vetésforgó kialakítására. Ennek köszönhetően a gazdálkodók európai viszonylatban is jelentősen növekvő területen szereztek jó tapasztalatokat a SAATEN-UNION-tól származó szójafajtákkal. Portfóliónkat és termesztéstechnológiai javaslatainkat pedig az idei szezonban is tovább bővítjük.

Büszkék vagyunk arra, hogy szójakínálatunkat 2018 tavaszán két kiemelkedő, ám markánsan eltérő érésidejű fajtával – CORALINE és ANANDA – bővítettük. Az előttünk álló tavasz újdonsága pedig a KOPERNIKUS, melynél a versenyképes termőképesség és a kiemelkedő minőségi paraméterek együttese érdemel kitüntetett figyelmet. Tekintsük át részletesen a SAATEN-UNION-szójafajták jellemzőit és szakmai ajánlását!

Portfóliónk legújabb tagja, a KOPERNIKUS 2017 tavaszán került be a Nemzeti Fajtajegyzékbe. Termése különleges minőségű, hiszen kimagasló ProFat-értékű és azon belül kiugró fehérjetartalmú, ezért humán élelmezésre alkalmas.

Középkorai tenyészidejének (0/I) köszönhetően az ország egész területén eredményesen termeszthető. A fajta féldeterminált növekedési típusú, döntő hányadban közepes, 75–85 cm-es növénymagasságú és jó állóképességű. A növények kompenzációs képessége jó vagy átlagon felüli, így a KOPERNIKUS az 55–60 csíra/m² vetőmagnorma mellett duplagabona- (25 cm), cukorrépa- (45–50 cm) és akár kukoricasortávon (75 cm) is kiválóan teljesít. Az állomány kifejezetten egészséges, a szklerotíniának nagyon jól ellenáll. Ezermagtömege átlagos, 175–195 gramm.

A maghéj és a magvak köldöke fehér, ami a magas fehérjetartalommal együtt az élelmiszer-ipari felhasználást és a speciális igényű takarmánygyártást is lehetővé teszi.

A CORALINE valódi tendenciatörő fajta, mert párosítja az igen korai (00) érésidőt a meglepően nagy és stabil termőképességgel. Állományszárítás nélkül korán betakarítható, ezért remek előveteménye a szeptemberi vetésű őszi gabonáknak. A fajta determinált növekedésű, kiváló állóképességű, közepes, 75–90 cm-es növénymagassággal. A CORALINE-nál ajánlott a 60–65 csíra/m², valamint a gabona- (12,5 cm), duplagabona- (25 cm), illetve a cukorrépasortávnál (45–50 cm) nem szélesebb sortáv. Öntözve másodvetésben is eredményesen termeszthető. Az éréscsoportra jellemzően fontos a teljes érést követően jól időzítve betakarítani az állományt, hogy a szemveszteséget elkerüljük.

A szintén új ANANDA fajtajelöltként a NÉBIH szója-fajtakísérleti rendszerét a korai (0) éréscsoportban kiváló eredménnyel zárta. 2017 tavaszán a standardokhoz mért szemterméseredménye a három vizsgálati év átlagában kimagasló, rel. 115,9% volt, ezzel a Nemzeti Fajtalistára kerülhetett. Sőt, a NÉBIH korai éréscsoportjának legújabb standard szójája lett. Az ANANDA a korai fajták érésidejével, de a középérésűek kimagasló termőképességével rendelkezik, amivel az ország valamennyi termőtáján biztonsággal termeszthető. Kísérleteink eredményei, továbbá az országban számos helyszínről begyűjtött megfigyeléseink is alátámasztják, hogy sikerességének záloga jó ütemű fejlődése és az egészséges, gyorsan záródó állomány.

A kimagasló termőképességben meghatározó az ANANDA generatív habitusa, kiváló állóképessége, a pergéstől és betakarítási veszteségektől mentes állománya. A fajtát középmagas (95–105 cm), rövid szárközű, mérsékelten elágazó, ún. féldeterminált típusú, egészséges hüvelyekkel gazdagon berakódott növények jellemzik. Levélzete a tenyészidő végén egyenletesen leszárad, biztosítva az átlagosan 165–195 gramm ezerszemtömegű, világosbarna köldökű magok kitelítődését és a takarmányozási szempontból kedvező beltartalmi mutatóit. Termesztését a növények jó kompenzációs képessége alapján duplagabona- (25,0 cm), cukorrépa- (45–50 cm) és akár kukoricasortávon (75 cm), 50–55 mag/m² sűrűségben javasoljuk.

A SAATEN-UNION teljesen megújult szójaportfóliójának tagjaival sikeresen szervezhető az árumagtermelés, amit a gombaölő szerrel csávázott és oltóanyaggal kezelt, hazánkban előállított minőségi vetőmag is garantál. Ne feledje, szójavetőmagjaink 3 millió magot tartalmazó MaxiPack kiszerelésben kerülnek forgalomba.

Varga Gábor
termékfejlesztési vezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu

Forrás: agroinform.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület „Szója Fórum” címmel rendezvényt tart Budapesten, 2018. december 3-án.

Helyszín: Vajdahunyad Vár – Magyar Mezőgazdasági Múzeum – konferencia terem

Időpont: 2018. december 3.,  10:00 – 13:30

Részletek: itt

Fontosabb témák:

Forrás: nak.hu

Magyarországon 60-70 ezer hektáron 120-130 ezer tonna GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) szója termesztése folyik, amit a szójaimport kiváltása érdekében növelni kell – mondta Nagy István agrárminiszter az Új nemesítési technikák és génmódosítás konferencián

A szakmai rendezvényt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a jövő nemzedékek szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör szervezte. A konferencián a génmódosításban megjelent új technológiát, a génszerkesztést, illetve az arra vonatkozó európai, valamint magyar szabályozást járták körbe.

A miniszter hozzátette, a célkitűzések között szerepel, hogy legalább 300 ezer tonna szóját állítson elő az ország, amivel a szójaimport mintegy fele kiváltható lenne. Ennek elősegítése érdekében nemcsak állami támogatások állnak rendelkezésre, hanem megkezdődött a kutatóintézetek, nemesítő állomások ösztönzése is. Kiemelte, hogy az ország GMO-mentessége érték, és a jövőben ezzel megfelelően kell gazdálkodni.

Nagy István kifejtette, hogy rohamos mértékben fejlődnek és egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes új mezőgazdasági biotechnológiai eljárások, amelyek egyike a gén- vagy genomszerkesztés. Az eljárás abban tér el a már jól ismert géntechnológiai eljárásoktól, hogy a korábbiaknál célzottabban és elvileg nagyobb pontossággal változtatható meg a genetikai állomány. Alacsony eszközigénye, költséghatékonysága és egyszerűsége is hozzájárulhat gyors terjedéséhez. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humángyógyászati és ipari hasznosítását célzó kutatások is folynak.

Ugyanakkor a gyorsan fejlődő, új, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezeteket megfelelő egészségügyi és környezeti kockázati elemzések nélkül nem szabad engedélyezni. Ezeknél az új eljárásoknál az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani.

Nagy István felidézte, hogy hosszú évek tárgyalásainak eredményeként 2015-ben a tagállamok szakminiszterei elfogadták azt az európai uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy maguk dönthessenek a GMO-k köztermesztésbe bevonásáról. Magyarországon a GMO-mentes politika eredményeként genetikailag módosított növény a köztermesztésbe nem került, a termesztés jelenleg is teljes körűen tiltott Magyarországon. Az Országgyűlés 2006-ban az összes parlamenti párt egyetértésével elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és meghatározta az ennek eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat, amelyek teljesítéséről a kormány kétévente jelentést készít.

Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója. Az ország nagy figyelmet fordít a vetőmagok, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, így az importáló országok biztosak lehetnek abban, hogy az innen származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek. 2016-tól a GMO-mentes védjegy biztosítja a fogyasztók tájékoztatását, valamint annak bevezetése a biztonságérzet miatt piaci előnyökkel is jár.

Az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én kiadott ítéletében kimondta: a génszerkesztési technológiák által előállított termékeknek is meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, illetve címkézni kell azokat. A bíróság indoklása szerint ezek az új módszerek olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetsége közleményében.

Az Európai Bíróság döntése egyértelmű jogi helyzetet teremtett: minden olyan terméket, amelyet az új génszerkesztési technológiák segítségével állítottak elő, genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak) kell tekinteni – hangsúlyozta Roszík Péter, a konferencia egyik társszervezője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.

Ennek fényében, ami hátra van, az a Bíróság döntésének gyakorlatba ültetése. Ezért a kormánynak  biztosítania kell, hogy mostantól ne kerülhessenek ki a környezetbe az új géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított olyan szervezetek, amelyek nem estek át a megfelelő engedélyezési folyamaton.

Szükséges, hogy a hazai ellenőrző hatóságok rendelkezzenek megfelelő módszerekkel az új technológiákkal előállított GMO-k kimutatására annak érdekében, hogy megakadályozzuk az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetek bejutását hazánkba – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. Uniós szinten pedig fel kell lépni annak elkerülése érdekében, hogy az engedéllyel nem rendelkező génmódosított termények és élelmiszerek bejussanak az európai piacra.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója februárban e témában kiadott közleményében is rámutatott:

Amennyiben egy szakkérdés eldöntésében a tudományos megítélés bizonytalan, akkor a védett jogok megfelelő érvényesítése érdekében tudományos kutatásokon alapuló, alapos kockázatelemzést folytassunk le, illetve végső soron a lehető legszűkebb értelmezés mentén döntsünk, nem adva teret az esetleg később már nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán visszafordítható következményeknek.

Forrás: agroinform.hu

Jelentősen felforgathatja a szójapiacot is az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja, és ez biztosan hatással lesz Magyarország szójatermelésére is – hangzott el a Portfolio Nyugat-magyarországi Agrárfórumán Pápán. Jelenleg nagyon kevés szóját termelünk, pedig e növény jövedelmezőségi szempontból még a kukoricát is megelőzi. A néhány évvel ezelőtt látványosan megélénkült szójatermesztési kedv mostanra láthatóan visszaesett, pedig ha megfelelően választanának fajtát a gazdálkodók, sokkal kevesebb GMO-s importra szorulna az ország

Kedvezők a kilátások Magyarországon a szójatermelésben, de az ágazat teljesítménye nagyban függ a világpiac alakulásától – mondta Kőrös Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetője. Az elmúlt két hónapban emelkedtek itthon a szójaárak, a hazai piacon a termelők tonnánként 110-115 ezer forintos felvásárlási ajánlatokat kaptak. A világ déli részén hamarosan befejeződik a betakarítás, csaknem 340 millió tonna szójára lehet majd számítani, ami megfelel a várakozásoknak. Meglepő azonban, hogy a száraz időjárás miatt Argentínában 32 százalékkal lett kevesebb a termés. A 2017-2018-as szezonban világszinten több volt a felhasználás, mint a termelés, így az átmenő készletek két százalékos csökkenéssel 92 millió tonnára apadtak.

Egyre élesedik a kereskedelmi háború Kína és Amerika között, mivel Kína nem akarja beengedni az országba az USA-ból származó szóját – hangsúlyozta a fejlesztési vezető. Kína 96-97 millió tonnás éves szójaigényét Brazíliából szeretné beszerezni, de óvatosan tapogatózik az orosz piacon is. Eddig mindössze 300 ezer tonna szója áramlott az ázsiai országba Oroszországból, most azonban a 800 ezer tonnát is elérheti e mennyiség. Az amerikai szójatermelőket erősen érintheti majd a kialakult helyzet, kérdés ugyanis, hol helyezik majd el megtermelt szójájukat.

A takarmánygyártó cégek nem örülnek annak, ha emelkednek a szójaárak, mivel szinte minden takarmánynak ez az egyik összetevője – tette hozzá Makai Szabolcs, a Cargill Takarmány Zrt. elnök-vezérigazgatója. A legjobb megoldás ilyenkor, ha más termékekkel igyekeznek pótolni a fehérjeforrást, és szójamentes takarmányt állítanak elő. A szóját azonban nem lehet teljes mértékben kiváltani, mert ahhoz túlságosan értékes.

Magyarországra rengeteg – 650 ezer tonna – szója érkezik évente, pedig a cél az lenne, hogy ezt mi termeljük meg. Az elnök-vezérigazgató szerint a fehérjetartalomban érezhető különbségek vannak a hazai és az import szója között. A külföldről beérkező szója hiába magasabb fehérjetartalommal rendelkezik, döntően GMO-s, a magyar ezzel szemben GMO-mentes, de nem olyan jó minőségű.

Magyarországon jelenleg 45-50 szójafajtát használnak a termelők – mondta Kőrösi Tibor. Vannak rövidebb tenyészidejű fajták, amelyeket az ország bármely területén lehet termeszteni, a hosszabb érésidejűeket azonban nem, így a helyes fajtaválasztás fontos. A szakember szerint azért csökkent a szója vetésterülete látványosan az elmúlt években, mert sok gazdálkodó rosszul választotta meg a fajtát, és már betakarítani sem tudta.

A Nemzeti Fehérjeprogramban kitűzött 100 ezer hektárnyi szója elérhető cél, és a megoldás az lenne, ha a néhány évvel ezelőtt szójatermeléssel próbálkozó gazdák visszatérnének a piacra. A szója ugyanis viszonylag olcsón előállítható növény, 2,5 tonnás hektáronkénti termés mellett pedig jövedelmezőség szempontjából a kukoricánál jobb eredményre képes támogatások nélkül is.

Forrás: agrarszektor.hu

A világ szójababtermelése megugrott, de a hírek hallatán a kezdeti árcsökkenés ismét visszakorrigálni látszik a piacon. Októberben eldől, hogy sikerül-e Brazíliának elhódítania az USA-tól a világelső szójatermelő címét. Nálunk és Ukrajnában viszont nagyot esett a szója termőterülete. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy ez 40 százalékos emelkedést hozhat az egy hektárra eső támogatásban

Brazíliában 117 millió tonna szójababot arattak le, ami mindenkori rekordnak számít (+3% vs 2017). Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy idén átvegyék az USA-tól a világ legnagyobb szójatermelője címét. Az Egyesült Államokban ugyanis 116,5 millió babra van kilátás az USDA becslése szerint. Persze az aratás még messze van. Meglepetésre Argentína is meghazudtolta a korábbi előrejelzéseket, és végül megközelítette a 2016-ban felállított csúcsot: 56 millió tonna szójababot hordott a raktárakba.

Eközben Európában minden szem Ukrajnára szegeződött, ahol viszont továbbra is a napraforgó termőterületét növelték, olyannyira, hogy idén a tavalyi 2 millió hektárról 1,5 millió hektárra esett a szójabab vetésterülete. Össztermésben ennél kevesebb veszteséggel számolnak, de a mintegy 15 százalékos csökkenés így is előre borítékolható.

Magyarországon mindössze 55 ezer hektárt foglal el idén az ez olajos kultúra, ami hatalmas visszaesés a tavalyi 77 ezer hektár után. A termeléshez kötött támogatások keretösszegét 7 évre előre euróban határozták meg, és minden évben ugyanannyi pénzt osztanak szét az aktuális termőterületre. Mivel a  szója vetésterülete a tavalyi évhez képest 30 százalékkal csökkent, a forint-euró árfolyam pedig kitartóan gyengébbnek mutatkozik a 2017. évinél, ezért tekintélyes támogatásemelkedésre van kilátás (a végső összeget a szeptember 30-i árfolyam alapján határozzák meg).

120 ezer forintos babár mellett a szója már kéttonnás termés mellett is termel egy szerény jövedelmet, támogatással együtt pedig az idei év egyik nyertese lehet. Már csak egy szerencsés időjárásért kell fohászkodnunk…

Forrás: agrarszektor.hu

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI AGRÁRFÓRUM 2018 (Pápa, 2018. május 25.)

A Pápai Agrárexpo első számú szakmai rendezvénye

Rövid áttekintés:

Mi vár a magyar agráriumra 2018-ban és azután? Milyen kihívást jelenthet a magyar húsiparban az afrikai sertéspestis? Mennyi támogatást fizetnek ki a Vidékfejlesztési Programban? Mire számíthat a szójaágazat 2018-ban? Mit tartogat a gabona-és takarmánypiac számára az idei év?

Ha választ akar kapni a hazai agrárium legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseire, jöjjön el a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra, ahol nem csak kiváló szakmai program és kapcsolatépítési lehetőségek, hanem igazi agrárshow várja: gyakorlati, gép-, tenyészállat bemutatók, lovas programok, vadásznap és gyermekprogramok is gondoskodnak a kilátogatók szórakoztatásáról – és ez csak néhány példa a Pápai Agrárexpó látványprogramjaiból.

Kiemelt témáink lesznek többek között:

• Újjáalakult agrárkamara: mit tesznek az agrárpiaci szereplők érdekében?
• Merre tovább magyar agrárium? – Pártok szakpolitikusai az agrárium jövőjéről
• Túl a nehezén: a Vidékfejlesztési Program aktualitásai és eredményei
• A sertéspestis árnyékában – Kihívások és piaci lehetőségek a magyar húsiparban
• Precíziós technológiák a szarvasmarhatartó telepeken
• Mi vár a szójaágazatra 2018-ban?
• Árak, trendek és prognózisok a gabona-és takarmánypiacon

Előadóink lesznek többek között:

• Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, Agrár Kompetencia Központ Erste Bank Zrt.
• Papp Gergely, szakmai főigazgató-helyettes, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
• Petőházi Tamás, GOSZ elnök, kamarai osztályelnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége
• Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft.
• Csala Károly, ellátási lánc igazgató, MCS Vágóhíd Zrt.
• Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
• Harangozó Gábor, Vidékfejlesztési Kabinet elnöke, MSZP
• Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
• Kőrösi Tibor, fejlesztési vezető, Karintia Kft.
• Kovács László, ügyvezető igazgató, Pápai Hús Kft.
• Leskó Tamás, üzleti ügyvezető igazgató-helyettes, Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
• Magyar Zoltán, országgyűlési képviselő, Jobbik
• Makai Szabolcs, elnök-vezérigazgató, Cargill Takarmány Zrt.
• Menczel Lászlóné, titkár, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
• Nemes Imre, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettes, NÉBIH
• Reng Zoltán, vezérigazgató, Hungrana
• Strausz Zsolt, kereskedelmi igazgató, Készenlét Zrt.

A helyek száma korlátozott ezért javasoljuk a mielőbbi jelentkezést!  A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött >>  REGISZTRÁCIÓ

Forrás: agrarszektor.hu hírlevele

A cikkben összefoglaljuk a legfőbb tudnivalókat, amelyek a sikeres szójatermesztéshez szükségesek hagyományos technológiával és növényvédő szer használata nélkül is

Hosszas előkészülést követően bemutatta a szaktárca azt az új védjegyet, amellyel elsősorban a hazai, tudatos fogyasztói réteg elvárásainak felelhetnek meg az embléma használói. A minisztérium több száz gazdaság gyors csatlakozásával számol

“A védjegy tulajdonosa a Földművelésügyi Minisztérium, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítségével állami garanciát nyújt a vásárlók számára a védjegy használatára jogosult termék GMO-mentességét illetően” – fogalmazott a szaktárca vezetője, Fazekas Sándor a mai sajtóeseményen. A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország mindig is élen járt a génmódosított élelmiszerek elleni harcban, a Duna menti Szója Nyilatkozat és a GMO-mentes Európáért Mozgalom kezdeményezője. Az embléma formai világát a matyóhímzés uralja, amely a hagyományos értékek melletti elköteleződést szimbolizálja, míg a színvilága  a nemzeti hovatartozást fejezi ki.

“Külföldi piacainkon tudják, hogy az ország GMO-mentes terület. A hazai fogyasztók egy része viszont igényli ezt az új védjegyet, más részükben pedig tudatosítanunk kell az élelmiszer-biztonság fontosságát. A magyar ellenőrzés szigorú, idegen génnel szennyezett vetőmagot sem 2016-ban, sem 2017-ben nem találtunk” – folytatta a miniszter. A védjegy használójának egyetlen kötelezettséget kell vállalnia: a termék valamennyi alapanyagának nyomon követhetően GMO-mentesnek kell lennie.

Bognár Lajos, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár szerint ez nem ró dokumentációs terhet a gazdaságokra, hiszen az alkalmazott vetőmagnak eddig is rendelkeznie kellett ilyen igazolással, csupán a papírok gondosabb megőrzésére kell vállalkozniuk. A takarmánygyártás terén azonban tudomásul kell venni, hogy az országba beérkező szója génmódosított. Éppen ezért indult útjára a Nemzeti Fehérjetakarmány Program, melynek keretében alternatív fehérjeforrások előállítására ösztönzik a termelőket, gabonafeldolgozókat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a védjegyhez rövid időn belül több száz gazdaság csatlakozik.

Forrás: agrarszektor.hu

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.