Találatok erre a kategóriára: ‘Szója’

A három olajosnövény jövedelmezősége több év átlagában hasonlóan alakul, tulajdonképpen bármelyiknek lenne esélye kiugrani a mezőnyből. Ám mindegyik kultúrában vannak olyan tényezők, amelyek határt szabhatnak a területi kiterjedésének, illetve bizonytalanná teszik a hosszabb távú sorsát

A tavalyi 77 ezer hektár után idén csak 63 ezer hektárnyi területen tenyészett a szója hazánkban. Nem azért, mintha nem lenne egy szerethető növény, de a termelők egészen hozzászoktak, hogy több jogcímen is kedvezményekben részesülnek a kultúra után – ezek közül egyet elveszítettek idén. A termeléshez kötött támogatás azonban továbbra is jár utána – idén mintegy 65 ezer forint jut a szójára hektáronként. Azok, akik kitartottak a növény mellett, egyre jobban értenek hozzá. Idén 2,8 tonnás országos átlagot sikerült produkálniuk a magyar termelőknek – ez megegyezik az európai átlaghozammal.

szoja_vetesterulet-2018

Idén ennyit fialtak az olajosok

A szójabab ára tonnánként átlagosan 104 ezer forint volt a betakarítás után. 2,8 tonnás átlaghozammal számolva ez  291 ezer forintot jelentett a termelőnek, aki mintegy 230 ezer forintot költött el rá. A különbözet: 61 ezer forint, amihez hozzájön a fentebb említett 65 ezer forintos támogatás. A szója összesen 116 ezer forinttal gazdagította a termelőt hektáronként.

A vetélytárs olajosnövények hektáronkénti eredménye pedig így alakult: a napraforgót októberben 92 ezer forintos átlagáron vették át, és szintén 2,8 tonnás átlagtermést hozott, így hektáronként 257 ezer forintos bevétellel gazdagította a termelőt. Ezt a növényt nagyon különböző költségszinteken termelik az országban, a szűken értelmezett önköltség hektáronként 190 ezer forintra tehető. A különbözet: 67 ezer forint.

A repce a betakarítást követően mintegy 105 ezer forintot ért, átlaghozama szintén 2,8 tonna volt. Költséges kultúra lévén, hektáronként 250 ezer forintot vitt el a 294 ezer forintos bevételből. (A költségemelkedés oka a drágább csávázó anyag, vagy a kettővel többször elvégzett állománypermetezés.) A különbözet: 44 ezer forint.

Jövedelmezőséget tekintve tehát a szója lehetne az ország favoritnövénye, támogatás nélkül is a második legjobban fizető kultúra az olajosok között – az idei számok alapján mindenképpen. Több év átlagában inkább azt mondhatjuk: a három növény hektáronkénti jövedelmezősége fej fej mellett alakul: hol egy picit „repcésebb” évjárat van, hol egy picit „naprásabb”, hol pedig a szója örül a megfelelő ütemben érkező csapadéknak, és természetesen a piaci viszonyok is változnak. Az egyes növények területi kiterjedését tekintve mégis a repce bővülése a legszembetűnőbb hazánkban.

Mi lesz a sorsuk?

Néhány évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az alapvetően hűvös, csapadékos klímát kedvelő repce átlépheti a 250 ezer hektáros “lélektani” határt. És mégis megtette. Az ország nyugati és észak-keleti régójában általánosan kedvelt növénnyé vált, amit stabil piaci helyzete és jó elővetemény-hatása is indokol. Hosszabb távon elbizonytalaníthatja a növény pozícióját, hogy a bioüzemanyagok terén egyre kevésbé elfogadottak az “elsőgenerációs” alapanyagok, illetve a hatóanyagok visszavonása miatt egyre költségesebbé válik a repce növényvédelme.

A napraforgó a szárazabb keleti országrészek kedvence. Sajnos kifejezetten rossz az elővetemény-hatása, amit feledtet, hogy ez a legolcsóbban előállítható olajosnövény. 2017-ben hihetetlen expanziónak lehettünk szemtanúi. Piacát az ukrán napraforgóolaj-kínálat bővülése veszélyezteti, ára az utóbbi időben mélyen a másik két olajosnövényé alatt mozog. A 700 ezer hektáros vetésterület már azt jelentette, hogy a napraforgó sűrűbben került vissza önmaga után, mint az kívánatos lenne, ez viszont megnövelte a gombás betegségekkel szembeni védekezés költségeit. Az alacsony átvételi ár és az emelkedő ráfordítás együttesen a vetési kedv csökkenését eredményezte idén.

A szójának leginkább az éghajlati korlátok szabnak határt hazánkban, amit a nemesítők igyekeznek tompítani. A kormány öntözésfejlesztési programja elvileg szintén növelheti a termőterületét. Piaca elég stabil, a kérdés inkább az, hogy mennyire nőhet  a GMO-mentes termék iránti fizetőképes kereslet Európában, ne adj’ isten hazánkban. A megtermelt szója döntő hányada ma nem sokkal aratás után elhagyja az országot, feldolgozása sem itt történik meg. Ebben a kultúrában még bőven akadnak olyan pontok, amelyeken fejleszteni lehet. Sorsára nagy hatással van a politikai szándék, melynek egyik megnyilvánulása az extra támogatás is.

Forrás: agrarszektor.hu

Az USA és Kína közötti kereskedelmi háborút 90 napra felfüggesztették a G20 találkozón. A termény fronthavi jegyzése megközelítette a 340 dollárt tonnánként a chicagói árutőzsdén december első részében. Az európai térségben továbbra is az USA-ból származó áru maradt a legversenyképesebb

Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború 90 napos felfüggesztése volt az egyik eredménye a november végén tartott G20 találkozónak, ami pozitív hatással volt az USA-ban termelt szójabab árára. A termény fronthavi jegyzése megközelítette a 340 dollár (USD)/tonna szintet a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) december első dekádjában. A szójabab kikötői ára (US FOB Gulf) 11 dollárral 335 dollár/tonnára emelkedett 2018. október 12. és november 22. között az észak-amerikai országban. Ugyanakkor a kereskedelmi háború felfüggesztése a dél-amerikai szójabab árára nyomást gyakorolt: Argentínában 40 dollárral 357 dollár/tonnára (FOB Up River), Brazíliában 42 dollárral 371 dollár/tonnára (FOB Paranagua) esett a termény kikötői ára október 11. és november 22. között. Az Ukrajnában feladott termény ára (FOB Fekete-tenger) 5 dollárral 350 dollár/tonnára mérséklődött ezalatt. Az európai térségben ezekkel a változásokkal együtt az USA-ból származó áru maradt a legversenyképesebb.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint a belföldi újtermésű szójababot átlagosan 108 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron vásárolták a feldolgozók, kereskedők november utolsó hetében. A feldolgozók ezzel egy időben átlagosan 130 ezer forint/tonna körüli áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették a full-fat szóját (33 százalék fehérje-, 12 százalék olaj- és legfeljebb 12 százalék víztartalmú). A kereskedők 2018 novemberében tonnánként 107-109 ezer forint (FCA Koper, FCA Velence) körüli importáron kötöttek szerződést a 2018. november – 2019. január között jórészt Brazíliából érkező GM-szójadarára.

Forrás: magro.hu

Útjára indul a KARINTIA szója roadshow. Fókuszban az éghajlatváltozás

Sárvár, Győr, Pécs, Baja, Orosháza, Szerencs – 2018. 12. 11 – 2019. 01. 31.

Az ország 6 helyszínén várja Önt a TIMAC AGRO, HORSCH, BASF és az FMC a KARINTIA SZÓJA ROADSHOW elnevezésű szója szakmai rendezvényen.

Az előző évekhez hasonló magas színvonalat, a növényvédelemmel, tápanyag-utánpótlással és terménykereskedelemmel kapcsolatos legújabb információk mellett NÉMETH Lajos és Dr. NÓGRÁDI György neves vendégeink is garantálják. A szakmai rendezvényen az alábbi témákra is választ kapunk:

  • Mit mutatnak az éghajlati modellek Magyarországon?
  • Milyen változások várhatók a hőmérsékletben illetve csapadékban?
  • Mire számíthatunk az agrártámogatások terén a 2021–2027-es költségvetési ciklusban?
  • Változások előtt Európa “Kérdezz – Felelek” Nógrádi Györggyel

A szakmai rendezvénysorozatunkon a részvétel ingyenes, ugyanakkor előzetes regisztrációhoz kötött.

Részletekért látogasson el www.karintia.hu honlapra!

image-1

Forrás: Agrárium hírlevél

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója (GMO-mentes) termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Nagy István agrárminiszter tegnap, a Budapesten tartott Szója Fórumon. A tárcavezető a NAK és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület rendezvényén ismertette, hogy idén, hazánkban,  60 ezer hektáron, mintegy 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonna termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik. A cél, hogy legalább százezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsunk elő, mivel az import mintegy fele kiváltható lenne. Kitért arra is, hogy a világon, tíz éven belül negyven százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból, vagy fehérjenövényekből lehet előállítani. (AMB)

Forrás: Magyar Hírlap (2018. december 4.)

Az Európai Unióban is komoly hiány van, az itt megtermelt 2,5 millió tonnával szemben az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület „Szója Fórum” címmel rendezvényt tart Budapesten, 2018. december 3-án.

Helyszín: Vajdahunyad Vár – Magyar Mezőgazdasági Múzeum – konferencia terem

Időpont: 2018. december 3.,  10:00 – 13:30

Részletek: itt

 

Fontosabb témák:

  • Takarmányozási célú GMO-mentes szójabab termesztésének lehetőségei helyes agrotechnológia alkalmazása mellett a közép-magyarországi régióban
  • Szójapiaci kilátások 2018/2019.
  • A 2018. évi Magyar Szója bemutatók termesztési és beltartalmi eredményeinek bemutatása

Forrás: nak.hu

Időpont: 2018. november 28. – 29.   Helyszín: Siófok, Hotel Azúr Wellness **** 

A regisztráció és a teljes program itt található!

2 nap, 17 szekció, 57 téma, 111 előadó! – vasárnap éjfélig normál áron regisztrálhat!


IV/D Szekció: Időzített fehérjebomba: saját lábunkra állnánk

Párhuzamos szekció, Marbella II terem

 

2018. november 28.

15:40 – 15:55  Fokozódó fehérjeéhség – Az új nemzeti fehérjeprogram lehetőségei

Előadó: Gyuricza Csaba, főigazgató, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

15:55 – 16:10  A szója jelene és jövője Magyarországon

Előadó: Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft.

16:10 – 17:10 Kerekasztal-beszélgetés: Hogyan profitálhatunk a nemzeti fehérjeprogramból?

Takarmányozási receptúrák és dilemmák

Moderátor: Petőházi Tamás, elnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége

Beszélgetés résztvevői:

  • Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft.
  • Bustyaházai László, ügyvezető igazgató, UBM Feed Kft.
  • Gyuricza Csaba, főigazgató, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
  • Kulik Zoltán, vezérigazgató, Vitafort Zrt.
  • Makai Szabolcs, elnök-vezérigazgató, Cargill Takarmány Zrt.
  • Párkányi Gábor, üzletágvezető (Agriculture, Food and Life), SGS Hungária Kft.
  • Reng Zoltán, CEO, Hungrana Kft.

Forrás: portfolio.hu

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. 2018. szeptember 4-én Kiszomborban tartotta hagyományos őszi fajtabemutatóját, ahol a gazdálkodók a számos szakmai előadás mellett megismerhették portfóliójuk újdonságait.

Köszöntőjében Dr. Szarka Béla, a Gabonakutató ügyvezető igazgatója kiemelte: a GK egy új irányt követ, fontos feladaton, változáson megy át, aminek legfőbb üzenete a megújulás. Elsősorban a versenyképességre és a gazdálkodók maximális kiszolgálására fókuszálnak. A cég stabilitását erősítvén a rendezvényen megtudhattuk, hogy Dr. Szarka Béla további 5 évig vezeti a kft-t.

Újdonságokból nem volt hiány

mar_az_igen_koraitol_a_kozeperesuig_kinal_szojavetoma_0Kukoricaportfóliónk egyik fontos újdonsága a KENÉZ DUO, ami a jól ismert Kenéz hibridünk Focus Ultra rezisztens változata. A hibrid jellemzőkben és agronómiai tulajdonságokban – a gyomirtási technológia kivételével – megegyezik a Kenézzel. Azoknak a gazdáknak ajánljuk, akiknek visszatérő gondot jelent az egyszikű gyomok elleni küzdelem. Ez a speciális kukorica egy bizonyos gyomirtószerrel kezelhető, emiatt könnyebben termeszthető. Napraforgóban a GK Milia CL egy korai clearfieldes anyag, amiből 2019-ben lesz vetőmagunk, most zajlik az előállítás, és van egy másodéves fajtajelöltünk is, ami újdonság lesz. Szójában végre az igen korai (00) éréscsoportban is van kínálatunk, mégpedig a Suedina. Ezzel az igen koraitól a középérésűig lefedjük a kínálatot, emellett van még négy másik középérésű fajta, amelyek elismerése idén várható. Silócirkok közül új anyagok a GK Erik és GK Balázs, ezekből komoly mennyiségű vetőmagunk lesz jövőre. Mind a kettő nagyon különleges és extrém magas terméspotenciállal rendelkező silócirok, ráadásul kiemelkedő az állóképességük is. Új, nagy termőképességű búzák is jelentek meg kínálatunkban, ezek közül több szálkás, amire már nagy igény volt. Most, szeptember 4-én elmondhatom, hogy alig van búzavetőmag a raktárainkban, szinte mindent sikerült értékesíteni az elmúlt másfél hónapban, így sikeres kalászos-szezont könyvelünk el a Gabonakutatónál – nyilatkozta Virágné Pintér Gabriella kereskedelmi igazgató.

 

Miért is GK szója?

Bizonyára sokan hallottak már a Szója Akadémiáról, melynek fő értéke az, hogy nemcsak egy jó genetikát, hanem egy jó tudáscsomagot is szeretnének átadni, aminek a végeredménye, hogy a lehető legtöbbet hozza anyagilag a szójatermesztőknek. A szójatermesztés ökonómiájáról és tápanyagellátásáról Garamszegi Tibor területi képviselő prezentált, aki előadása végén kitért, hogy miért válasszunk a GK palettájáról szójavetőmagot.

A GK vetőmagokat zárt termeltetési rendszerben állítják elő, fémzárolásuk kizárólag a saját üzemeikben történik. Nagy választékkal rendelkeznek érésidő tekintetében, modern, hatékony oltással látják el a vetőmagjaikat, ami a szójatermesztés egyik kardinális pontja, hiszen hogy ott legyenek a gümők a gyökéren, az a korszerű szójaoltással érhető el. A gümőképződés hiánya vagy megléte akár 0,51 tonna hiányt/többletet jelenthet hektáronként. Négy fajtából kettő közvetlenül etethető. Tőszám szempontjából nagyon rugalmasak. Korszerű, frakcionált magra történő kiszerelést biztosítanak a termelők részére, tehát egységes méretben kapják a vetőmagot, és nem mellékesen háttértámogatást is nyújtanak a termesztés során, mely a vetőmag árában benne van, így nincs külön tanácsadási díj. És végül kiváló logisztikával pontosan, időben házhoz viszik a vetőmagot.

A Gabonakutató Kft. ezekkel az alapértékekkel fejleszti fajtáit, hibridjeit a magyar gazdálkodóknak.

Kalmár Nárcisz

Felvételeink: http://www.agraragazat.hu/galeriak

Forrás: agraragazat.hu októberi lapszáma

Folyik a szója betakarítása. Az elmúlt napok piaci eseményei ismételten rámutattak, a vámháború nem csak azokat érinti, akik közvetlenül szemben állnak egymással, hanem azokat is, akik csak alkalmazkodni kénytelenek a folyamatokhoz. Mi persze az utóbbiakhoz tartozunk, és ezt érezhetjük a szójabab itthoni árában is.

A szójabab ára Chicagóban 10 éve nem látott mélyponton van, ennek is eredménye, hogy az európai import megugrott, és már külön megállapodás is létrejött arról, hogy az EU több észak-amerikai babot vesz. Ez jó annak, akinek vennie kell, de a termelőnél fordított a helyzet: aki eddig nem adta el terményét, az egyre rosszabbul jár, hiszen egyre olcsóbban tudja csak megtenni ezt.

Korábban az uniós import nagy részét kitevő brazil szójabab ma nem versenyképes az Egyesült Államokból érkező terménnyel, amelyiknek a jegyzései tonnánként 50 dollárral alacsonyabbak most. Ebben minden bizonnyal közrejátszik az, hogy az USA Kína felé kevesebb mennyiséget exportálhat a vámháború miatt, ezért más utakat keres a hüvelyes növénynek. A kínálat azonban nem csak innen érkezik, hanem a szomszédból is, ezért a mi értékesítési lehetőségeinket a fekete-tengeri, illetve a rotterdami kikötőbe beérkező áruk árszintje is befolyásolja.

Ebből adódnak most a gondok. A tavaszi időszakban a jegyzések 450 USD/t (126 ezer Ft/t) körül alakultak Rotterdamban, most viszont az ide érkező amerikai árura és a fekete-tengeri kikötőkbe érkező szójababra is a 360 USD/t (101 ezer Ft/t) körüli ár érvényes. Így akinek nem kell kifejezetten a GMO-mentes, magyar szójabab, az csak ennyit hajlandó fizetni érte. Az elmúlt évek exportszámai alapján van esélye annak, hogy kivitelünk nagy része továbbra is az EU-n belülre kerül, de az árverseny itt is érvényesül.

Nem szoktunk erre gondolni, de a KSH statisztikái alapján az import bab mennyisége már meghaladja az exportunkét, és ebből az is következik, hogy a belföldi árakat az is letörheti, ha a román, az ukrán vagy a szerb eredetű áru árszintje drasztikusan esik. A nemzetközi piaci jegyzések alapján ezért biztosra vehető, hogy a le nem lekötött szójáért a feldolgozók nem fizetik meg azt az árat, amit hónapokkal ezelőtt.

A 110 ezer forintos tonnánkénti itthoni ár sajnos nem maradhat fenn. Ezt mutatja az is, hogy a legutóbbi vételi ajánlatok már 100 ezer forint alatt járnak.

A reális piaci értékről jól informál a hozzánk legközelebbi, bolognai árutőzsde jegyzése. Itt az olasz szójabab legutóbb 330-335 EUR/t körüli áron (106-108 ezer Ft/t) mozgott, ebből levonva a kamionos fuvarköltséget és egy dunántúli paritást nézve már alig érheti el a fehérjenövény ára a 95 ezer forintot. A helyzet arra ösztönözhet, hogy adjuk el még most, amit lehet, de itt szól közbe a szállítás problémája: nincs autó, vonat, amit elvigye az újonnan felkínált mennyiséget. Megint szembesülni kell azzal, hogy az azonnali, 1-3 héten belüli szállítás lehetősége jószerivel megszűnt, és ez nem kereskedői ügyeskedés számlájára írható.

A vevők túlnyomó része ma már ütemezett szállítást kér, és aki ezt először biztosítja, azé a lehetőség.

Aki nem kötötte le időben a terményt, annak most legalább 2,5 tonnás hektáronkénti hozamot kell felmutatnia a plusszos szezonzáráshoz. A helyzeten némiképp javít, hogy idén kevesebb területen vetették el a növényt, ezért magasabb a szétosztható termeléshez kötött támogatás, valamint tavalyhoz képest gyengébb a magyar valuta árfolyama is, ami szintén emeli az euróban érkező juttatás forintösszegét. Leginkább most azok az állattartók és takarmánygyártók örülhetnek, akik eddig kivártak, és nem vásárolták meg korábban a fehérjenövényt: már jóval olcsóbban szerezhetik be a takarmánynak valót.

Bidló Gábor, terménypiaci elemző
Prudens Ceres Kft.

Forrás: agrarszektor.hu

Duplájára – 25-ről több mint 50 százalékra – nőtt tavalyhoz képest az amerikai szójabab részesedése az Európai Unió behozatalában. Így az Egyesült Államok vált a legnagyobb szójaexportőrré az uniós piacon

Kétszeresére nőtt az amerikai szójabab részesedése az Európai Unió teljes importjában az egy évvel korábbihoz képest, így ma már az Egyesült Államok messze a legnagyobb exportőr az EU-piacon – közölte az Európai Bizottság. Az USA részesedése jelenleg 52 százalék a teljes uniós behozatalban, szemben a tavaly azonos időszaki 25 százalékkal, ami mintegy 133 százalékos emelkedést jelent. A második helyezett Brazília az import 40 százalékát biztosítja, ezt követi Kanada és Paraguay (2,3 százalék), illetve Uruguay (1,7 százalék).

A bizottságot vezető Jean-Claude Juncker a Donald Trump amerikai elnökkel való július 25-i tárgyalásán ígéretet tett arra, hogy növelni fogják az amerikai szójabab európai behozatalát. A washingtoni találkozót követően az EU kéthavi jelentéstételi mechanizmust vezetett be az amerikai-európai szójabab-kereskedelem alakulásával kapcsolatban.

Forrás: agrarszektor.hu

Magyarországon 60-70 ezer hektáron 120-130 ezer tonna GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) szója termesztése folyik, amit a szójaimport kiváltása érdekében növelni kell – mondta Nagy István agrárminiszter az Új nemesítési technikák és génmódosítás konferencián

A szakmai rendezvényt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a jövő nemzedékek szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör szervezte. A konferencián a génmódosításban megjelent új technológiát, a génszerkesztést, illetve az arra vonatkozó európai, valamint magyar szabályozást járták körbe.

A miniszter hozzátette, a célkitűzések között szerepel, hogy legalább 300 ezer tonna szóját állítson elő az ország, amivel a szójaimport mintegy fele kiváltható lenne. Ennek elősegítése érdekében nemcsak állami támogatások állnak rendelkezésre, hanem megkezdődött a kutatóintézetek, nemesítő állomások ösztönzése is. Kiemelte, hogy az ország GMO-mentessége érték, és a jövőben ezzel megfelelően kell gazdálkodni.

Nagy István kifejtette, hogy rohamos mértékben fejlődnek és egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes új mezőgazdasági biotechnológiai eljárások, amelyek egyike a gén- vagy genomszerkesztés. Az eljárás abban tér el a már jól ismert géntechnológiai eljárásoktól, hogy a korábbiaknál célzottabban és elvileg nagyobb pontossággal változtatható meg a genetikai állomány. Alacsony eszközigénye, költséghatékonysága és egyszerűsége is hozzájárulhat gyors terjedéséhez. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humángyógyászati és ipari hasznosítását célzó kutatások is folynak.

Ugyanakkor a gyorsan fejlődő, új, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezeteket megfelelő egészségügyi és környezeti kockázati elemzések nélkül nem szabad engedélyezni. Ezeknél az új eljárásoknál az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani.

Nagy István felidézte, hogy hosszú évek tárgyalásainak eredményeként 2015-ben a tagállamok szakminiszterei elfogadták azt az európai uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy maguk dönthessenek a GMO-k köztermesztésbe bevonásáról. Magyarországon a GMO-mentes politika eredményeként genetikailag módosított növény a köztermesztésbe nem került, a termesztés jelenleg is teljes körűen tiltott Magyarországon. Az Országgyűlés 2006-ban az összes parlamenti párt egyetértésével elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és meghatározta az ennek eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat, amelyek teljesítéséről a kormány kétévente jelentést készít.

Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója. Az ország nagy figyelmet fordít a vetőmagok, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, így az importáló országok biztosak lehetnek abban, hogy az innen származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek. 2016-tól a GMO-mentes védjegy biztosítja a fogyasztók tájékoztatását, valamint annak bevezetése a biztonságérzet miatt piaci előnyökkel is jár.

Az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én kiadott ítéletében kimondta: a génszerkesztési technológiák által előállított termékeknek is meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, illetve címkézni kell azokat. A bíróság indoklása szerint ezek az új módszerek olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetsége közleményében.

Az Európai Bíróság döntése egyértelmű jogi helyzetet teremtett: minden olyan terméket, amelyet az új génszerkesztési technológiák segítségével állítottak elő, genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak) kell tekinteni – hangsúlyozta Roszík Péter, a konferencia egyik társszervezője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.

Ennek fényében, ami hátra van, az a Bíróság döntésének gyakorlatba ültetése. Ezért a kormánynak  biztosítania kell, hogy mostantól ne kerülhessenek ki a környezetbe az új géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított olyan szervezetek, amelyek nem estek át a megfelelő engedélyezési folyamaton.

Szükséges, hogy a hazai ellenőrző hatóságok rendelkezzenek megfelelő módszerekkel az új technológiákkal előállított GMO-k kimutatására annak érdekében, hogy megakadályozzuk az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetek bejutását hazánkba – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. Uniós szinten pedig fel kell lépni annak elkerülése érdekében, hogy az engedéllyel nem rendelkező génmódosított termények és élelmiszerek bejussanak az európai piacra.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója februárban e témában kiadott közleményében is rámutatott:

Amennyiben egy szakkérdés eldöntésében a tudományos megítélés bizonytalan, akkor a védett jogok megfelelő érvényesítése érdekében tudományos kutatásokon alapuló, alapos kockázatelemzést folytassunk le, illetve végső soron a lehető legszűkebb értelmezés mentén döntsünk, nem adva teret az esetleg később már nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán visszafordítható következményeknek.

Forrás: agroinform.hu

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-45 extruder monex-75 extruder monex-45 extruder szója extruder üzem extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség