Találatok erre a kategóriára: ‘Nemzeti Agrárgazdasági Kamara’

A génszerkesztés látszik az egyedüli megoldásnak arra, hogy a haszonnövények teljesítményjavulásával érdemben növekedjen a szántóföldi növénytermelés árbevétele és nyeresége  – írta az agrarszektor.hu

Látványosan, összesen 20-30 százalékkal romlott Magyarországon a szántóföldi növénytermelés jövedelmezősége az elmúlt években – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ehhez a növekvő költségek és a csökkenő felvásárlási árak is hozzájárultak, de a negatív változások jórészt annak tudhatók be, hogy a gazdálkodók csak átlagos terméseket takaríthattak be. Ennek hátterében pedig az állt, hogy a növények időjárással, illetve kártevőkkel és kórokozókkal szembeni kitettsége jelentősen növekedett, így a lehetségesnél jóval kisebb terméseredményekre voltak csak képesek.

Petőházi Tamás szerint a jövedelmezőség helyreállításához arra lenne szükség, hogy a 250-350 ezer forint közöttire tehető mai hektáronkénti árbevételt érzékelhetően növelni lehessen. Ehhez viszont olyan fajták kellenének, amelyek ellenállóbbak a természeti hatásokkal szemben. Ezek gyors és stabil előállításához az elnök szerint ma nem látszik más megoldás, mint a génszerkesztés, amely új géntechnikai eljárásként egyre inkább terjed a világban.

Bár ma már nemzetközi szinten is egyre többen fogadják el, hogy az új genetikai eljárásként terjedő génszerkesztés nem genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozását, hanem a haszonnövények precíziós nemesítését jelenti, hazai alkalmazásáról továbbra is viták folynak.

Forrás: nak.hu

A kormány kormányhatározatban tette közzé, miszerint szükségesnek tartja az öntözésfejlesztési stratégia megalkotását. A megvalósításhoz a nemzetgazdasági minisztert utasítja a határozat arra, hogy az idei központi költségvetésből 195 millió forint álljon rendelkezésre. A belügyminiszter pedig készítse elő az öntözésfejlesztési stratégiát, amelyet legkésőbb 2018.április 30-ig a kormány elé kell terjesztenie

Öntözésfejlesztési stratégia megalkotását tartja szükségesnek a kormány a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent kormányhatározat szerint. A megvalósítás érdekében a kormány felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve, készítsen Magyarország területére öntözési katasztert a talajvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi korlátok, a növénytermesztési feltételek, az öntözésfejlesztési igény, valamint az öntözésre alkalmas területek figyelembevételével ez év december 31-ig.

A határozat felhívja a belügyminisztert, hogy a földművelésügyi miniszterrel együttműködve mutassa be a hatékony öntözéses gazdálkodás elterjesztéséhez és működtetéséhez szükséges műszaki, infrastrukturális feltételrendszert, és a humánerőforrás- és pénzügyierőforrás-igényt. Ezen kívül készítsen szakmai stratégiát az öntözésfejlesztéshez szükséges jelenlegi és távlati infrastrukturális és vízkészlet-gazdálkodási lehetőségekről. A teljesítés határideje 2018. február 28.

Szintén a belügyminisztert utasítja a határozat, hogy – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bevonásával, a földművelésügyi miniszterrel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve – készítse elő az öntözésfejlesztési stratégiát. Ha ezt megtette, terjessze azt a kormány elé jóváhagyásra legkésőbb 2018. április 30-ig.

A nemzetgazdasági miniszternek gondoskodnia kell, hogy az öntözésfejlesztési stratégia elkészítéséhez – egyszeri jelleggel – rendelkezésre álljon a feladat végrehajtására az idei központi költségvetéséből 195 millió forint.

Emellett biztosítson 55 millió forintot, szintén e cél teljesítésére a költségvetés Földművelésügyi Minisztérium fejezet terhére az Agrárgazdasági Kutató Intézet javára.

A földművelésügyi miniszternek – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és a belügyminiszterrel együttműködve – meg kell vizsgálnia a stratégiához szükséges feltételrendszert. Ezután javaslatot kell tennie az együttes működtetéshez és a termelői közösségek kialakításához szükséges feladat-, pénzügyi- és szabályozási feltételrendszerre, jövő év január végéig.

A kormányhatározat felhívja a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg az öntözési célú víztározási lehetőségeket, vizsgálja felül a kettős működésű rendszerek, valamint a belvízrendszerek üzemeltetését a védekezés fenntartása és a víz visszatartása, továbbá a tározása érdekében.

Határozza meg továbbá a védekezés fenntartását, a belvizek területen hagyását, a víz visszatartását, tározását szolgáló lehetséges területeket. Ennek a határideje is 2018. január 31.

A földművelésügyi miniszter feladata lesz, hogy a belügyminiszter által szolgáltatott alapadatok felhasználásával a víz komplex hasznosítása érdekében vizsgálja meg, és tegyen javaslatot a víz hasznosítása céljából a környezetvédelmi szempontból is előnyös vizes élőhelyek kialakítását szolgáló területekre. Ennek határideje jövő év, február 28.

Forrás: agrarszektor.hu

Mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programból (VP) a szaktanácsadási projektek finanszírozására, a gazdálkodók pedig már ez év őszén ismét pályázhatnak a támogatott szaktanácsadásra. A csoportos szaktanácsadás ingyenes lesz, az egyéni szaktanácsadásnak pedig csak a 10 százalékát kell majd kifizetniük a gazdálkodóknak

Már idén ősszel újra pályázhatnak a gazdálkodók támogatott szaktanácsadásra. A Vidékfejlesztési Programból mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a szaktanácsadási projektek finanszírozására. A támogatott szaktanácsadást a gazdálkodók egyénileg és csoportosan is igénybe vehetik – mondta Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Az éves keret egyéni igénybevétel esetén évente 800 euró, vagyis mintegy 240-250 ezer forint, csoportos tanácsadás esetén pedig 150 euró, azaz mintegy 45-50 ezer forint igényelhető. A pénzt a tanácsadó szervezeteknek kell megpályázniuk. A gazdálkodóknak az egyéni szaktanácsadás költségének csak 10 százalékát, évente mintegy 25 ezer forintot kell kifizetniük. A csoportos szaktanácsadás pedig teljesen ingyenes. A program várhatóan ötéves ideje alatt mintegy 74 ezer gazdálkodónak nyújthat segítséget a támogatott szaktanácsadás – közölte a NAK elnöke.

A NAK 2014-től látja el a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szervezését, és a mezőgazdasági szaktanácsadók munkájának értékelését. A NAK végzi továbbá a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkársági feladatait és üzemelteti a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működését segítő integrált elektronikus rendszert is – tájékoztatott Győrffy Balázs.

Emellett a kamara kapcsolatot tart fenn az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel, a nemzetközi kapcsolatok keretében képviseli a magyar mezőgazdasági szaktanácsadást. Az agrárkamarához került még a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói engedély kiadása, a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzék vezetése, valamint a támogatott szaktanácsadói tevékenység szervezése, koordinálása is.

A NAK mostani nyilvántartása szerint jelenleg csaknem ezren végeznek aktív szaktanácsadást az ágazatban. Közülük 498-an feleltek meg a támogatott szaktanácsadási követelményeknek – jegyezte meg a NAK elnöke.

Forrás: agrarszektor.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara beadta az országos jégkármérséklő rendszer kiépítésére vonatkozó pályázatát. Sikeres elbírálás estén közel egy év múlva már üzemelhet is. Az üzemeléssel jelentős értéket lehet megmenteni az agráriumban

Az eddig se volt titok, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pályázik az országos jégeső-elhárító rendszer kiépítésére a Vidékfejlesztési Program keretein belül, erről a NAK elnöke, Győrffy Balázs többször beszámolt az elmúlt hónapokban.
Az előkészületek lezárultak, a kamara április 13-án benyújtotta az országos jégkármérséklő rendszer megvalósításra vonatkozó konkrét pályázati anyagot– ezt ugyancsak a kamara elnöke jelentette be április 19-i sajtótájékoztatóján.

50 ezer hektáron volt kár tavaly

Adódik a kérdés: mi a különbség a két elnevezés között? Mint Győrffy Balázs kitért rá, nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a jégesőt teljesen elhárítani, azt nullára csökkenteni nem lehet, ellenben az általa okozott károkat igenis lehet mérsékelni, ezért pontosabb és kifejezőbb ez az új elnevezés. Hogy szükség van a természeti jelenség elleni védekezésre azt egy adattal támasztotta alá: az utóbbi 35 évben a biztosított mezőgazdasági káresemények 20 százalékát a jégeső okozta. 2016-ban például az Alföldön és a Somlói borvidéken pusztított jelentősebben, összességében pedig 50 ezer hektár területen keletkezett jégesőkár.

Szétporlasztva

A NAK elnöke úgy fogalmazott, hogy a kamara erőteljesen lobbizott azért, hogy a védekező rendszer kialakítása bekerüljön a VP-be. És miután ez megtörtént, a NAK az előkészítés során három lehetőséget vizsgált meg: a rakétás, a repülős és a talajgenerátoros módszert. A rakétásat a katonai és a polgári repülés esetleges akadályozása miatt hamar elvetették, és végül a talajgenerátoros megoldást választották. Már csak azért is, mert 1991 óta Baranya, Somogy és Tolna megyék területén a NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés már üzemeltet egy ilyen eszközöket alkalmazó rendszert – amelynek eddigi működési tapasztalatai nagyon jók –, és a kamara rendszere kvázi ehhez csatlakozik hozzá.

A jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüstjodidot juttatnak nagy koncentrációban – a jégszemek kialakulását megelőzően – a zivatarfelhőkbe. Így több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a jégeső-darabok mérete kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán pedig tovább csökken a méretük.

Győrffy Balázs szerint a NEFELA eddigi és más országok tapasztalatai is azt mutatják, hogy az ezüstjodid alkalmazása nem káros az emberi egészségre és a természetre, de biztonságképpen a kamara készíttet erről egy környezeti hatástanulmányt is.

Lefedett ország

A NAK egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseit használja majd, és a riasztás után, 2-3 órával a jégeső megjelenése előtt hozzák működésbe a talajgenerátorokat. Ezeknek csak egy része – kb. 200 darab – lesz automatizált, a többségét manuálisan kell majd működésbe hozni; előbbit olyan pontokra telepítik, amelyek megközelítése nehézkes. A „kézi vezérlésűekhez” a kamara önkéntesek jelentkezését is várja majd.

A kiépítés során 843 darab új generátort helyeznek el. Ezzel és a NEFELA 141 darab állomásával összesen 984 darab generátor üzemel majd, és mint a NAK-elnök megjegyezte, ez a mennyiség védekezés szempontjából az ország teljes egészét lefedi. Három régiót hoznak létre: a kelet-magyarországit, a közép-magyarországit, az észak-dunántúlit, illetve kibővítik a jelenleg a NEFELA kezelésében működő dél-dunántúli régiót. A régiók határvonalát logisztikai számítások határozták meg, nem illeszkednek megyehatárokhoz.

A bal oldalt látható generátor kulcsa a rendszernek

Győrffy Balázs hangsúlyozta, mindez sikeresen elbírált pályázat esetén valósul meg, de úgy vélte, jó esély van arra, hogy a kamara kapja meg ezt a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű feladatot. A NAK lesz a rendszer működtetője a Földművelésügyi Minisztériummal megkötendő működtetési szerződés alapján. A három új régióban egy kamarai tulajdonú társaság, míg a régiben a NEFELA lesz az üzemeltető.
Az elbírálásig a kamara nem jogerős érvényű közbeszerzési eljárásokat ír ki a generátorok és az egyéb szükséges eszközök beszerzésére, hogy tartani lehessen a startnak szánt 2018. május 1-i határidőt.

Komoly értékmentés

Azt is megjegyezte a NAK elnöke, hogy a rendszer kiépítése és üzemeltetése a gazdálkodóknak plusz pénzbe nem kerül. A kiépítés 1,8 milliárd forintos költségét a VP fedezi – illetve ehhez a kamara kisebb saját forrást is hozzátesz –, az éves, becslések szerint közel 1,5 milliárd forintos üzemeltetési költséget az agrár-kárenyhítési alapból tudja majd lehívni a NAK a működtetési szerződés szerint, és ebből finanszírozza majd a két üzemeltető szervezetet.

A NEFELA számításai szerint minden, a rendszer használatára fordított 1 forint 33 forint termelési értéket ment meg csak az agráriumban. Ezt figyelembe véve az évi 1,5 milliárd forint ráfordítás minden esztendőben 50 milliárd forint érték megmentését jelenti.

Forrás: nak.hu

Elégedettek a gazdálkodók a kamarai szolgáltatások színvonalával. A pályázati tanácsadóknak köszönhetően egyre több termelő érheti el az európai uniós támogatásokat, a tápanyag-gazdálkodási terv segítségével pedig környezet- és költségkímélő módon gazdálkodhatnak a termelők.

Egyre jobban erősíti szolgáltatói szerepét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, e körbe tartozik a pályázati tanácsadás is. A NAK Pályázati Tanácsadói Hálózata révén közel 400 ezer tagjának segít a megfelelő európai uniós támogatások kiválasztásában. A rendszerben dolgozó szakemberek nemcsak a tervezésben és a dokumentumok összeállításában nyújthatnak segítséget a gazdáknak, munkájukra a megvalósítás során is számíthatnak a kamarai tagok.

Grubits Márton őstermelő nemrég borászati felhíváshoz kért segítséget az egyik tanácsadótól. A NAKlapnak elmondta, korábban Pécselyen, a történelmi borvidékhez tartozó területen vásárolt egyhektáros szőlőültetvényen szeretne egy kisebb borászatot létrehozni. A szerkezetátalakítási támogatásnak köszönhetően korábban 0,3 hektárt már újratelepítettek, a fennmaradó terület egy részén alakítanák ki a kézműves borászatot. A beruházáshoz európai uniós támogatást is igénybe vennének. A présház mellett különböző eszközök és berendezések beszerzésére szeretnének pályázni.
– A kamarai tanácsadó hálózaton keresztül kerestem pályázatírót. Bár szerződést egyelőre nem kötöttünk, már eddig is nagyon sokat segített a dokumentumok összeállításában – emelte ki. Az őstermelő elégedett a szolgáltatással. Úgy véli, egy hozzáértő tanácsadóra szükség van ahhoz, hogy a készülő pályázatuk sikeres legyen.

A megfelelő szakmai tanácsadásra minden eddiginél nagyobb az igény az agráriumban. Mivel a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a gazdálkodók jelentős része nem maga készíti el a pályázatát, a kamara létrehozta a tanácsadói hálózatát, amelynek keretében a pályázatírókat minősíti, hogy a tagok a legfelkészültebb tanácsadók közül választhassák ki a számukra megfelelőt. Eddig 235 pályázati tanácsadó regisztrált a hálózatba, közülük 45-en szerezték már meg a szükséges engedélyt, a további tanácsadók képzése, engedélyezési folyamata jelenleg is zajlik.

Hasonlóan hasznos, ám már jó ideje elérhető szolgáltatásként kérhetik a kamarától a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítését a tagok. Simon Gábor családi gazdálkodó a NAKlapnak elmondta: hosszú évek óta a kamara szakembereit bízza meg a munkával. Mivel nitrátérzékeny területen gazdálkodnak és részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási programban is, ezért előírás, hogy minden évben készítsenek tápanyag-gazdálkodási tervet. Ötévente talajmintát is vesznek, a kamarától kapott terv pedig jó iránymutatást ad ahhoz, hogy milyen tápanyagokkal lássák el a földet. A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazda 1,5 hektáron diót is termeszt, így az ültetvény tápanyag-gazdálkodási tervét is a kamara készíti el minden évben. Az átadott anyag a családi gazdálkodó szerint egyszerűen kezelhető, egyértelmű ajánlásokat tartalmaz. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy eredményesen tudjanak gazdálkodni és betartsák a szükséges előírásokat is.

Az egész országban elérhető ez a szolgáltatás. A tapasztalatok szerint egyre nő azon gazdálkodók száma, akik kötelezettség nélkül, csupán szakmai alapon kérik a tápanyag-gazdálkodási terveket. Ezzel a helyes mezőgazdasági gyakorlatok betartása mellett környezet- és költségkímélő módon gazdálkodhatnak a termelők. A szolgáltatás keretében a szakemberek a talajvizsgálati eredmények figyelembevételével besorolják a termőföldet a megfelelő termőhelyi kategóriába, majd a kategóriában előírt hatóanyag-mennyiségek alapján elkészítik a szaktanácsokat tartalmazó dokumentumokat. A szakmai hátteret a Magyar Tudományos Akadémia Innováció Nagydíjas trágyázási szaktanácsadási rendszere biztosítja.

Forrás: nak.hu

OUTLOOK konferencia – exkluzív tartalom, limitált helyek!

Az AKI, a NAK és az ENSZ FAO közös konferenciát szervez exkluzív külföldi előadók részvételével. A konferencia nyelve az angol, magyar nyelvre szinkrontolmácsolás biztosított. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött!

Az Agrárgazdasági Kutató intézet (AKI) ezúton tisztelettel meghívja Önt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) REU közreműködésével 2017. május 9-én megrendezésre kerülő,

A rövid távú agrárpiaci kilátások környezeti fenntarthatósági vetülete (The Environmental Sustainability Dimension of Short-term Outlooks for Agricultural Markets) című nemzetközi konferenciára.

Helyszín: Budapest Kongresszusi Központ (Novotel Budapest City, 1123 Budapest, Jagelló út 1-3.)

Koncepció: Magyarországon az élelmiszer-gazdaság szereplői egyelőre nem fordítanak kellő figyelmet a mezőgazdasági termelés természeti erőforrásokra gyakorolt hatásaira. A fenntarthatóság kérdésköre azonban egyre nagyobb fontossággal bír, és a negatív környezeti hatások csökkentését célzó szabályozók, valamint kötelezettségek felvállalására utaló önkéntes szabványok már rövid távon is elkerülhetetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. Ezért az Agrárgazdasági Kutató Intézet a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatalával együttműködve, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával nemzetközileg elismert szakértőket hív össze Európa különböző térségeiből, akik szakmai tapasztalataikra alapozva a környezeti fenntarthatóság összefüggésében vázolják az agrárpiaci trendeket, különös tekintettel a takarmányok és állati eredetű termékek értékláncaira. A konferencia egyedülálló iparági betekintést kínál: felhívja az érintettek figyelmét azokra a kihívásokra, amelyeket a kormányzat által, illetve a vállalati felelősségvállalás keretében előírt környezeti fenntarthatósági követelmények támasztanak, és rámutat olyan innovatív módszerekre és eszközökre, amelyek a versenyképesség javítása érdekében segítenek megbirkózni e kihívásokkal.

PROGRAM:

08:30–09:00 Regisztráció, vendégek fogadása

09:00–09:05 Konferencia megnyitása: Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium

09:05–09:10 Köszöntő: Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

09:10–09:30 Nyitóelőadás, előadó: Vladimir Rakhmanin, főigazgató-helyettes, Európa és Közép-Ázsia regionális képviselője, FAO

BLOKK I.

09:30–09:50 Kilátások Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet gabonapiacán, különös tekintettel a takarmány-alapanyagok fehérjetartalmára és mikotoxin-szennyezettségére (Outlook for cereal markets in Europe, North Africa and the Middle East with a focus on protein content and mycotoxin contamination of feed stuffs)

Előadó: Guljahan Kurbanova, közgazdász, FAO

2 / 3

09:50–10:10 A bioipari melléktermékek jelentősége a keveréktakarmány-gyártás fenntarthatóságában (Importance of bio-industry co-products for the sustainability of the compound feed industry)

Előadó: Nicolas Martin, szakpolitikai tanácsadó, Európai Takarmánygyártók Szövetsége

10:10–10:30 Az USA szójababtermelésének környezeti fenntarthatósága (Environmental sustainability of US soybean production)

Előadó: Brent Babb, európai, közel-keleti és észak-afrikai regionális igazgató, USSEC

10:30–10:50 Stratégiák a nitrogénműtrágya alkalmazására (Nitrogen fertiliser management strategies)

Előadó: Elisabeth Bömcke, mezőgazdasági szakpolitikai tanácsadó, Fertilizers Europe

10:50–11:00 Kávészünet

BLOKK II.

11:10–11:30 Európa húsértékláncainak kilátásai a környezeti fenntarthatóság aspektusából (Outlook for European meat value chains from the aspect of environmental sustainability)

Előadó: Richard A. Brown, igazgató, GIRA

11:30–11:50 A spanyol sertéságazat felemelkedése: miként járulhat hozzá az integráció a környezeti fenntarthatósághoz? (The rise of the Spanish pig sector: how can integrations contribute to environmental sustainability?)

Előadó: Pablo Bernardos, Sertés-, Baromfi- és Kisállatenyésztési Szolgálat vezetője, Mezőgazdasági, Halászati, Élelmezésügyi és Környezeti Minisztérium, Spanyolország

11:50–12:10 Az EU tejtermelésének regionalizálódása és ennek környezeti következményei (Regionalisation in EU milk production and its environmental implications)

Előadó: Roel Jongeneel, kutató, Wageningeni Egyetem

12:10–12:30 A precíziós baromfitartás és a környezeti fenntarthatóság (Precision poultry farming and environmental sustainability)

Előadó: Nan-Dirk Mulder, globális állatifehérje-piaci vezető elemző, Rabobank

12:30–12:50 A takarmánykiegészítők fenntarthatósági és környezeti hatásai (Sustainability and environmental impacts of feed additives)

Előadó: Nelleke Barning, globális külső kommunikációs igazgató, DSM Nutritional Products

3 / 3

12:50–13:00 Zárszó

Juhász Anikó, főigazgató, AKI

13:00–14:00 Büféebéd

14:00–15:30 PÁRHUZAMOS FÓRUMOK

1. Csoport: Növénytermesztés

14:00–14:20 Bevezető előadás: A növénytermesztés környezeti fenntarthatósága Magyarországon

Előadó: Potori Norbert, igazgató, AKI

14:20–15:30 Kérdések és válaszok az I. BLOKK előadóival

2. Csoport: Állattenyésztés

14:00–14:20 Bevezető előadás: Az állattenyésztés környezeti fenntarthatósága Magyarországon

Előadó: Kujáni Katalin, szakértő, Discovery Kft.

14:20–15:30 Kérdések és válaszok a II. BLOKK előadóival

A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

A szervezők magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítanak.

A regisztrációs felület a lenti hivatkozásra kattintva érhető el, 2017. április 30-ig.

  REGISZTRÁCIÓS FELÜLET (HIVATKOZÁS) »

MUNKAGÉPEK A TEREPEN

Az I. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva az ország egyik legnagyobb szántóföldi szakmai rendezvénye lesz, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével közösen szervez, közel 40 hektáros területen.

Kíváncsi, mire képesek a nagy monstrumok, munkaeszközök, gépek hétköznapi, szántóföldi körülmények között? Nem csak egy kiállítóterem falai közt nézné meg, hanem „akcióban”, esetleg ki is próbálná őket?

Május 31-én és június 1-jén megteheti személyesen, Mezőfalván! A Mezőfalvai Zrt. területén, mintegy tíz hektáron dübörögnek majd több tízezernyi lóerővel a mezőgazdasági gépek és gépkapcsolatok.

Időpont: 2017. május 31. – június 1., helyszín a Fejér megyei Mezőfalva.

ÚJSZERŰ RENDEZVÉNY – A SZERVEZŐK SZEMÉVEL

Győrffy Balázs NAK-elnök: „A kamara számos külföldi példát alapul véve, azokat a magyar viszonyokra alkalmazva szervezi meg szántóföldi napokat. Azt a célt tűztük ki, hogy ez a két nap széles körű tájékozódási pont legyen a gazdálkodóknak, és a gépbemutatók mellett a demóparcelláknál termesztéstechnológiai újdonságokkal is készülünk, hogy aztán az első kézből kapott információkat a gazdák beépíthessék a napi munkába. Kiemelt figyelmet szentelünk a precíziós gazdálkodásnak is, megmutatva, hogyan működnek ezen eszközök a gyakorlatban.”
Harsányi Zsolt MEGFOSZ-elnök: „A hagyományteremtő rendezvénynek idén a permetezés lesz a fókuszában. A fővárosi AgrárgépShow-n is az átlagnál nagyobb érdeklődés mutatkozott ez iránt, így várhatóan júniusban is jelentős lesz a figyelem, másfelől a környezetvédelmi szempontú gazdálkodás miatt szintén előtérben van a permetezés.”

Agrárgépek munka közbenMezőfalván az állógépes bemutató mellett egy helyen, egy időben lehet megtekinteni a széles körű gépkínálatot és az új technológiákat a gyakorlatban. Az állógépes bemutató mellett a NAK és a hazai mezőgazdasági gépforgalmazók, gépgyártók nagyon fontosnak tartják, hogy ezeket az újdonságokat szántóföldi körülmények között, látványos, gyakorlati bemutatókkal is közel hozzák az érdeklődőknek.

Növénykultúrák bemutatója – most kerül a földbe a „kiállítási anyag”2017 március közepétől április elejéig-közepéig kerülnek elvetésre a mezőfalvai vetéstechnológiai terepen az ősszel kialakított mikroparcellákba számos kiállító cég „termékei” , amiket a tavasszal nitrogénnel fejtrágyázunk, majd növényvédelemben részesítünk. Mindezzel (pártatlan gondozás mellett!) lehetőség nyílik arra, hogy a legújabb nemesítési és kutatási eredményeket egy helyen bemutassák ezek a cégek, olyan fajtákat, hibrideket, amelyek nagy és biztonságos termést ígérnek a gazdáknak.

Technika és technológia – a gyakorlatban fajtasorok, mikroparcellák bemutatása az ország egyik legnagyobb szántóföldi mozgó- és állógép bemutatója a legkorszerűbb technológiák egy helyen megtalálható a szektor teljes kínálata gyakorlati és statikus bemutató testközelből megismerhetőek a gépek, kipróbálhatók a technológiák élő precíziós gazdálkodási bemutatók látványos próbapályán géptesztek ingyenes belépés és parkolás családi programok

Forrás: NAK hírlevél

Meghívó a Pápai Agrárexpo szakkiállításra és vásárra

2017. május 19-21. között immár 21. alkalommal kerül megrendezésre a Pápai Agrárexpo, amely a Nyugat-Dunántúl kiemelt jelentőségű mezőgazdasági szakkiállítása és vására. A háromnapos, hosszú évek óta sikeres, 2016-ban több mint tizenkétezer látogatót vonzó rendezvényt idén is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezi.

Az agrárexpó ezúttal is kiváló lehetőséget biztosít a régió agrárgazdasági szereplőinek a bemutatkozásra, a potenciális üzletfelekkel való találkozásra és a tartalmas kikapcsolódásra. A rendezvénynek egyúttal fontos célja az is, hogy a gazdálkodók megismerkedhessenek az innovatív termékekkel és technológiákkal, eljussanak hozzájuk a legújabb szakmai információk.

Örömmel várjuk jelentkezését a XXI. Pápai Agrárexpóra. További tájékoztatás a jelentkezési lapon található, mely az alábbi linken tekinthető meg:  JELENTKEZÉSI LAP

Forrás: NAK hírlevél

A helyszín külső alaprajza pedig az alábbi hivatkozáson keresztül érhető el: TÉRKÉP

Meghívó a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom–Esztergom Megyei Szervezete
által megrendezésre kerülő gazdafórumára

Tisztelettel:

Dr. Balogh Zoltán
elnök

Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé – mondta Lázár János az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának keddi ülésén.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a testület előtt az előző év munkájáról szóló tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig.

– Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnénk elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél – mondta Lázár János. Közölte, vidékfejlesztésre 1294 milliárd forintos uniós támogatás jut a teljes – több mint 8900 milliárd forintos – uniós kasszából. Ez „óriási lehetőség kell legyen a mezőgazdaság számára”. A miniszter szerint a vidékfejlesztésben a kormányprogram szerint a támogatások 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságok, 20 százalékát a nagygazdaságok felé szeretnék fordítani. Közölte azt is, hogy húszmilliárd forintos többletkeretet biztosítanak arra, hogy a nagyüzemek jó pályázatai támogatásban részesülhessenek. Az agárképzésről szólva elmondta, a kormányfő kifejezett célja az agrár-felsőoktatás erősítése. Az állami földárverések lebonyolításról Lázár János elmondta, hogy „az értékesítés módját illetően jogorvoslati kérelem lényegében nincs”. Meggyőződése szerint a földtulajdonhoz juttatás a mezőgazdaság fontos problémáját oldja meg hosszú évtizedekre.
– Jövőre megszünteti a tevékenységét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) több részre bontják. A kifizetések egyszerűsítése és a bürokráciacsökkentés volt a célja az MVH átszervezésének, célszerű, ha egy országban egy kifizető ügynökség van ­– mondta Lázár.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az agrárképzés fontosságát hangsúlyozta, és mint mondta, a versenyképességhez szaktudással rendelkező, jól képzett gazdálkodó rétegre van szükség.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: a Vidékfejlesztési Program pályázatai egyszerre szolgálják a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítését, a vidéki munkahely-teremtést, a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok közötti 80-20 százalékos arány kialakítását. A programban 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímre. Eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel.

– A pályázatok iránt nagy az érdeklődés – mondta. Ilyen volt a kertészek munkáját támogató, 66 milliárd forintos pályázat, amelyre 70 milliárdot is meghaladta az igénylés, és a településképet meghatározó épületek felújítását szolgáló 27 milliárdos keretű is, amelyre 76 milliárd volt az igény. Közölte, a jogos igények kielégítésére, ahol lehet többletforrásokat is bevonnak. A környezetgazdálkodásra 20 milliárd, a kertészetre 15 milliárd forint pluszpénz jut. Kiss Miklós Zsolt továbbá hozzátette, hogy a gazdák nyugodtak lehetnek, ügyeiket ugyanazok az emberek, ugyanolyan pontosan intézik akkor is, amikor a kincstár veszi át a kifizető ügynökség feladatait.

Forrás: nak.hu