Találatok erre a kategóriára: ‘Nemzeti Agrárgazdasági Kamara’

Országos Szója Fórum 2018

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület közösen tartotta meg december elején, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a 2018. évi „Szója Fórum” rendezvényt, ahová az ország minden részéről érkeztek vendégek.

Folyamatosan növekvő fehérjeigény

A fórum résztvevőit Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke köszöntötte, aki előadásában kiemelte: az elmúlt évtizedek során és napjainkban is világszerte folyamatosan növekszik a fehérjeigény.

Az Európai Unióban óriási a fehérjehiány: a csupán mintegy 2,5 millió tonna megtermelt szója mellé a Közösség 14 millió tonna szójabab és 18 millió tonna szójaliszt importjára kényszerül. A hazai szójafelhasználás 600-700 ezer tonna körüli, de a 2015. évi rekordévben is „csak” 77 ezer hektáron termesztették. Összességében elmondható, hogy bőven akad még potenciál a hazai szójatermesztésben.

Stratégiai megállapodás a sikeres szójatermesztésért

A rendezvényen háromoldalú stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Zászlós Tibor alelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Dr. Gyuricza Csaba főigazgató a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, valamint Vadász Attila elnök a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület képviseletében. A megállapodás célja egyebek mellett elérhetővé tenni a szójatermesztők számára a legfrissebb kutatási eredményeket és innovációkat, hogy azok a gyakorlatban is mielőbb alkalmazhatók legyenek. Dr. Gyuricza Csaba elmondta, hogy 2017-ben kezdték kidolgozni a nemzeti fehérjetakarmány-programot, aminek alkalmazását 2019-ben elindítják; ennek segítségével 4-5 éven belüli cél a szójaterület garantált növekedése.

Vadász Attila arról számolt be, hogy egyesületük több éven át dolgozott a stratégiai megállapodás megvalósulásáért, azért, hogy a gazdálkodók még eredményesebben termeszthessék a fehérjenövényeket. Napjainkban a szója genetikai potenciálja 6-7 tonna hektáronkénti termés előállítását tenné lehetővé; ezt a lehetőséget ki kell használni, s el kell érni legalább a stabil 3 tonna körüli átlagot.

A hazai szóját itthon használjuk fel!

Dr. Nagy István előadásában jó eredménynek értékelte a szója 2018-as 2,9 tonnás termésátlagát. A cél természetesen ennek növelése, s az is, hogy a magyar gazdálkodók minél nagyobb területen termeszthessenek szóját.

A nemzetközi előrejelzések szerint 10 éven belül az emberiségnek 40 százalékkal több fehérjére lesz szüksége. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy Magyarország hazai forrásból elégíthesse ki a fehérjeigényét, amihez különféle termesztési ösztönzők is szükségesek. A jelenlegi legfontosabb lépés, hogy az itthon megtermelt szóját hazánkban használjuk fel, s mielőbb elmondhassuk, a magyar élelmiszeripar garantáltan GMO-mentes.

Az agrárminiszter megfelelő célkitűzésnek tartja, hogy a hazai szójafelhasználás felét (300-350 ezer tonna) akár 3 éven belül Magyarországon állítsuk elő.

Seiwerth Gábor-díj

A Lajtamag Kft. egykori tulajdonosaként Seiwerth Gábor mindig kereste a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket és innovációkat. Kezdeményezésére alakult a Magyar Szója Nonprofit Kft., majd a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület. Sokat tett a hazai szójatermesztés népszerűsítéséért. Sajnos 2016-ban tragikus balesetben elhunyt. Emlékének megőrzésére alapították a Seiwerth Gábor-díjat, amit olyan szakemberek vehetnek át, akik sokat tettek a magyar szója és a fehérjenövények termesztéséért.

Az elismerést első alkalommal dr. Nagy István agrárminiszter és Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője adta át dr. Balikó Sándornak, Falusi Jánosnak és dr. Bódis Lászlónak.

Az ünnepélyes pillanatokat követően a takarmányozási célú GMO-mentes szójabab termesztésének lehetőségeiről, a szójapiaci kilátásokról, valamint a 2018. évi, a Magyar Szója által szervezett bemutatók termesztési és beltartalmi eredményeiről is hallhattak előadásokat a vendégek, aki számos, gyakorlatban is alkalmazható tapasztalattal térhettek haza.

Forrás: mezohir.hu

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója (GMO-mentes) termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Nagy István agrárminiszter tegnap, a Budapesten tartott Szója Fórumon. A tárcavezető a NAK és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület rendezvényén ismertette, hogy idén, hazánkban,  60 ezer hektáron, mintegy 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonna termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik. A cél, hogy legalább százezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsunk elő, mivel az import mintegy fele kiváltható lenne. Kitért arra is, hogy a világon, tíz éven belül negyven százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból, vagy fehérjenövényekből lehet előállítani. (AMB)

Forrás: Magyar Hírlap (2018. december 4.)

Az Európai Unióban is komoly hiány van, az itt megtermelt 2,5 millió tonnával szemben az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület „Szója Fórum” címmel rendezvényt tart Budapesten, 2018. december 3-án.

Helyszín: Vajdahunyad Vár – Magyar Mezőgazdasági Múzeum – konferencia terem

Időpont: 2018. december 3.,  10:00 – 13:30

Részletek: itt

 

Fontosabb témák:

  • Takarmányozási célú GMO-mentes szójabab termesztésének lehetőségei helyes agrotechnológia alkalmazása mellett a közép-magyarországi régióban
  • Szójapiaci kilátások 2018/2019.
  • A 2018. évi Magyar Szója bemutatók termesztési és beltartalmi eredményeinek bemutatása

Forrás: nak.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága napraforgó és szója fajtabemutatót tart 2018. augusztus 28-án, Székkutason

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI) napraforgó és szója fajtabemutatót tart, amelyre tisztelettel meghívjuk az érdeklődőket.

Helyszín: Székkutasi Növényfajta-kísérleti Állomás (6821 Székkutas, I. körzet / 75. Pf:15, GPS: 46.519983, 20.523707)

 Időpont: 2018. augusztus 28. (kedd), 10:00 – 14:00 óra

 

Napirendi pontok, témák, előadók:

 

9.30 – 10.00    Regisztráció
10.00 – 10.15  Megnyitó és köszöntő – Lukács József, elnökhelyettes (NÉBIH-NKI)
10.15 – 10.30  Köszöntő – Szél István, elnök (NAK Csongrád Megyei Igazgatóság)
10.30 – 10.40 A Székkutasi Növényfajta-kísérleti Állomás tevékenységének bemutatása -Török Dénes, állomásvezető (NÉBIH-NKI)
10.40 – 11.00  A napraforgó fajtahasználata és fajtakísérletek -Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.00 – 11.10  A szója fajtahasználata és fajtakísérletek – Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.10 – 11.20  Utazás a fajtakísérleti bemutató parcellákhoz – GPS: 46.519983, 20.523707
11.20 – 12.50  Fajtabemutató, konzultáció -Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
12.50 – 13.00  Visszatérés az állomásra
13.00 – 14.00  Ebéd

 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kamara által létrehozott internetes felületen lehet: REGISZTRÁCIÓ

 

Tisztelettel kérjük, hogy a helyszíni regisztrációjához szíveskedjen kamarai kártyáját vagy őstermelői igazolványát magával hozni!

 

Forrás: NAK Kamarai Hírek

A génszerkesztés látszik az egyedüli megoldásnak arra, hogy a haszonnövények teljesítményjavulásával érdemben növekedjen a szántóföldi növénytermelés árbevétele és nyeresége  – írta az agrarszektor.hu

Látványosan, összesen 20-30 százalékkal romlott Magyarországon a szántóföldi növénytermelés jövedelmezősége az elmúlt években – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ehhez a növekvő költségek és a csökkenő felvásárlási árak is hozzájárultak, de a negatív változások jórészt annak tudhatók be, hogy a gazdálkodók csak átlagos terméseket takaríthattak be. Ennek hátterében pedig az állt, hogy a növények időjárással, illetve kártevőkkel és kórokozókkal szembeni kitettsége jelentősen növekedett, így a lehetségesnél jóval kisebb terméseredményekre voltak csak képesek.

Petőházi Tamás szerint a jövedelmezőség helyreállításához arra lenne szükség, hogy a 250-350 ezer forint közöttire tehető mai hektáronkénti árbevételt érzékelhetően növelni lehessen. Ehhez viszont olyan fajták kellenének, amelyek ellenállóbbak a természeti hatásokkal szemben. Ezek gyors és stabil előállításához az elnök szerint ma nem látszik más megoldás, mint a génszerkesztés, amely új géntechnikai eljárásként egyre inkább terjed a világban.

Bár ma már nemzetközi szinten is egyre többen fogadják el, hogy az új genetikai eljárásként terjedő génszerkesztés nem genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozását, hanem a haszonnövények precíziós nemesítését jelenti, hazai alkalmazásáról továbbra is viták folynak.

Forrás: nak.hu

A kormány kormányhatározatban tette közzé, miszerint szükségesnek tartja az öntözésfejlesztési stratégia megalkotását. A megvalósításhoz a nemzetgazdasági minisztert utasítja a határozat arra, hogy az idei központi költségvetésből 195 millió forint álljon rendelkezésre. A belügyminiszter pedig készítse elő az öntözésfejlesztési stratégiát, amelyet legkésőbb 2018.április 30-ig a kormány elé kell terjesztenie

Öntözésfejlesztési stratégia megalkotását tartja szükségesnek a kormány a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent kormányhatározat szerint. A megvalósítás érdekében a kormány felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve, készítsen Magyarország területére öntözési katasztert a talajvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi korlátok, a növénytermesztési feltételek, az öntözésfejlesztési igény, valamint az öntözésre alkalmas területek figyelembevételével ez év december 31-ig.

A határozat felhívja a belügyminisztert, hogy a földművelésügyi miniszterrel együttműködve mutassa be a hatékony öntözéses gazdálkodás elterjesztéséhez és működtetéséhez szükséges műszaki, infrastrukturális feltételrendszert, és a humánerőforrás- és pénzügyierőforrás-igényt. Ezen kívül készítsen szakmai stratégiát az öntözésfejlesztéshez szükséges jelenlegi és távlati infrastrukturális és vízkészlet-gazdálkodási lehetőségekről. A teljesítés határideje 2018. február 28.

Szintén a belügyminisztert utasítja a határozat, hogy – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bevonásával, a földművelésügyi miniszterrel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve – készítse elő az öntözésfejlesztési stratégiát. Ha ezt megtette, terjessze azt a kormány elé jóváhagyásra legkésőbb 2018. április 30-ig.

A nemzetgazdasági miniszternek gondoskodnia kell, hogy az öntözésfejlesztési stratégia elkészítéséhez – egyszeri jelleggel – rendelkezésre álljon a feladat végrehajtására az idei központi költségvetéséből 195 millió forint.

Emellett biztosítson 55 millió forintot, szintén e cél teljesítésére a költségvetés Földművelésügyi Minisztérium fejezet terhére az Agrárgazdasági Kutató Intézet javára.

A földművelésügyi miniszternek – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és a belügyminiszterrel együttműködve – meg kell vizsgálnia a stratégiához szükséges feltételrendszert. Ezután javaslatot kell tennie az együttes működtetéshez és a termelői közösségek kialakításához szükséges feladat-, pénzügyi- és szabályozási feltételrendszerre, jövő év január végéig.

A kormányhatározat felhívja a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg az öntözési célú víztározási lehetőségeket, vizsgálja felül a kettős működésű rendszerek, valamint a belvízrendszerek üzemeltetését a védekezés fenntartása és a víz visszatartása, továbbá a tározása érdekében.

Határozza meg továbbá a védekezés fenntartását, a belvizek területen hagyását, a víz visszatartását, tározását szolgáló lehetséges területeket. Ennek a határideje is 2018. január 31.

A földművelésügyi miniszter feladata lesz, hogy a belügyminiszter által szolgáltatott alapadatok felhasználásával a víz komplex hasznosítása érdekében vizsgálja meg, és tegyen javaslatot a víz hasznosítása céljából a környezetvédelmi szempontból is előnyös vizes élőhelyek kialakítását szolgáló területekre. Ennek határideje jövő év, február 28.

Forrás: agrarszektor.hu

Mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programból (VP) a szaktanácsadási projektek finanszírozására, a gazdálkodók pedig már ez év őszén ismét pályázhatnak a támogatott szaktanácsadásra. A csoportos szaktanácsadás ingyenes lesz, az egyéni szaktanácsadásnak pedig csak a 10 százalékát kell majd kifizetniük a gazdálkodóknak

Már idén ősszel újra pályázhatnak a gazdálkodók támogatott szaktanácsadásra. A Vidékfejlesztési Programból mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a szaktanácsadási projektek finanszírozására. A támogatott szaktanácsadást a gazdálkodók egyénileg és csoportosan is igénybe vehetik – mondta Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Az éves keret egyéni igénybevétel esetén évente 800 euró, vagyis mintegy 240-250 ezer forint, csoportos tanácsadás esetén pedig 150 euró, azaz mintegy 45-50 ezer forint igényelhető. A pénzt a tanácsadó szervezeteknek kell megpályázniuk. A gazdálkodóknak az egyéni szaktanácsadás költségének csak 10 százalékát, évente mintegy 25 ezer forintot kell kifizetniük. A csoportos szaktanácsadás pedig teljesen ingyenes. A program várhatóan ötéves ideje alatt mintegy 74 ezer gazdálkodónak nyújthat segítséget a támogatott szaktanácsadás – közölte a NAK elnöke.

A NAK 2014-től látja el a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szervezését, és a mezőgazdasági szaktanácsadók munkájának értékelését. A NAK végzi továbbá a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkársági feladatait és üzemelteti a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működését segítő integrált elektronikus rendszert is – tájékoztatott Győrffy Balázs.

Emellett a kamara kapcsolatot tart fenn az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel, a nemzetközi kapcsolatok keretében képviseli a magyar mezőgazdasági szaktanácsadást. Az agrárkamarához került még a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói engedély kiadása, a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzék vezetése, valamint a támogatott szaktanácsadói tevékenység szervezése, koordinálása is.

A NAK mostani nyilvántartása szerint jelenleg csaknem ezren végeznek aktív szaktanácsadást az ágazatban. Közülük 498-an feleltek meg a támogatott szaktanácsadási követelményeknek – jegyezte meg a NAK elnöke.

Forrás: agrarszektor.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara beadta az országos jégkármérséklő rendszer kiépítésére vonatkozó pályázatát. Sikeres elbírálás estén közel egy év múlva már üzemelhet is. Az üzemeléssel jelentős értéket lehet megmenteni az agráriumban

Az eddig se volt titok, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pályázik az országos jégeső-elhárító rendszer kiépítésére a Vidékfejlesztési Program keretein belül, erről a NAK elnöke, Győrffy Balázs többször beszámolt az elmúlt hónapokban.
Az előkészületek lezárultak, a kamara április 13-án benyújtotta az országos jégkármérséklő rendszer megvalósításra vonatkozó konkrét pályázati anyagot– ezt ugyancsak a kamara elnöke jelentette be április 19-i sajtótájékoztatóján.

50 ezer hektáron volt kár tavaly

Adódik a kérdés: mi a különbség a két elnevezés között? Mint Győrffy Balázs kitért rá, nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a jégesőt teljesen elhárítani, azt nullára csökkenteni nem lehet, ellenben az általa okozott károkat igenis lehet mérsékelni, ezért pontosabb és kifejezőbb ez az új elnevezés. Hogy szükség van a természeti jelenség elleni védekezésre azt egy adattal támasztotta alá: az utóbbi 35 évben a biztosított mezőgazdasági káresemények 20 százalékát a jégeső okozta. 2016-ban például az Alföldön és a Somlói borvidéken pusztított jelentősebben, összességében pedig 50 ezer hektár területen keletkezett jégesőkár.

Szétporlasztva

A NAK elnöke úgy fogalmazott, hogy a kamara erőteljesen lobbizott azért, hogy a védekező rendszer kialakítása bekerüljön a VP-be. És miután ez megtörtént, a NAK az előkészítés során három lehetőséget vizsgált meg: a rakétás, a repülős és a talajgenerátoros módszert. A rakétásat a katonai és a polgári repülés esetleges akadályozása miatt hamar elvetették, és végül a talajgenerátoros megoldást választották. Már csak azért is, mert 1991 óta Baranya, Somogy és Tolna megyék területén a NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés már üzemeltet egy ilyen eszközöket alkalmazó rendszert – amelynek eddigi működési tapasztalatai nagyon jók –, és a kamara rendszere kvázi ehhez csatlakozik hozzá.

A jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüstjodidot juttatnak nagy koncentrációban – a jégszemek kialakulását megelőzően – a zivatarfelhőkbe. Így több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a jégeső-darabok mérete kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán pedig tovább csökken a méretük.

Győrffy Balázs szerint a NEFELA eddigi és más országok tapasztalatai is azt mutatják, hogy az ezüstjodid alkalmazása nem káros az emberi egészségre és a természetre, de biztonságképpen a kamara készíttet erről egy környezeti hatástanulmányt is.

Lefedett ország

A NAK egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseit használja majd, és a riasztás után, 2-3 órával a jégeső megjelenése előtt hozzák működésbe a talajgenerátorokat. Ezeknek csak egy része – kb. 200 darab – lesz automatizált, a többségét manuálisan kell majd működésbe hozni; előbbit olyan pontokra telepítik, amelyek megközelítése nehézkes. A „kézi vezérlésűekhez” a kamara önkéntesek jelentkezését is várja majd.

A kiépítés során 843 darab új generátort helyeznek el. Ezzel és a NEFELA 141 darab állomásával összesen 984 darab generátor üzemel majd, és mint a NAK-elnök megjegyezte, ez a mennyiség védekezés szempontjából az ország teljes egészét lefedi. Három régiót hoznak létre: a kelet-magyarországit, a közép-magyarországit, az észak-dunántúlit, illetve kibővítik a jelenleg a NEFELA kezelésében működő dél-dunántúli régiót. A régiók határvonalát logisztikai számítások határozták meg, nem illeszkednek megyehatárokhoz.

A bal oldalt látható generátor kulcsa a rendszernek

Győrffy Balázs hangsúlyozta, mindez sikeresen elbírált pályázat esetén valósul meg, de úgy vélte, jó esély van arra, hogy a kamara kapja meg ezt a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű feladatot. A NAK lesz a rendszer működtetője a Földművelésügyi Minisztériummal megkötendő működtetési szerződés alapján. A három új régióban egy kamarai tulajdonú társaság, míg a régiben a NEFELA lesz az üzemeltető.
Az elbírálásig a kamara nem jogerős érvényű közbeszerzési eljárásokat ír ki a generátorok és az egyéb szükséges eszközök beszerzésére, hogy tartani lehessen a startnak szánt 2018. május 1-i határidőt.

Komoly értékmentés

Azt is megjegyezte a NAK elnöke, hogy a rendszer kiépítése és üzemeltetése a gazdálkodóknak plusz pénzbe nem kerül. A kiépítés 1,8 milliárd forintos költségét a VP fedezi – illetve ehhez a kamara kisebb saját forrást is hozzátesz –, az éves, becslések szerint közel 1,5 milliárd forintos üzemeltetési költséget az agrár-kárenyhítési alapból tudja majd lehívni a NAK a működtetési szerződés szerint, és ebből finanszírozza majd a két üzemeltető szervezetet.

A NEFELA számításai szerint minden, a rendszer használatára fordított 1 forint 33 forint termelési értéket ment meg csak az agráriumban. Ezt figyelembe véve az évi 1,5 milliárd forint ráfordítás minden esztendőben 50 milliárd forint érték megmentését jelenti.

Forrás: nak.hu

Elégedettek a gazdálkodók a kamarai szolgáltatások színvonalával. A pályázati tanácsadóknak köszönhetően egyre több termelő érheti el az európai uniós támogatásokat, a tápanyag-gazdálkodási terv segítségével pedig környezet- és költségkímélő módon gazdálkodhatnak a termelők.

Egyre jobban erősíti szolgáltatói szerepét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, e körbe tartozik a pályázati tanácsadás is. A NAK Pályázati Tanácsadói Hálózata révén közel 400 ezer tagjának segít a megfelelő európai uniós támogatások kiválasztásában. A rendszerben dolgozó szakemberek nemcsak a tervezésben és a dokumentumok összeállításában nyújthatnak segítséget a gazdáknak, munkájukra a megvalósítás során is számíthatnak a kamarai tagok.

Grubits Márton őstermelő nemrég borászati felhíváshoz kért segítséget az egyik tanácsadótól. A NAKlapnak elmondta, korábban Pécselyen, a történelmi borvidékhez tartozó területen vásárolt egyhektáros szőlőültetvényen szeretne egy kisebb borászatot létrehozni. A szerkezetátalakítási támogatásnak köszönhetően korábban 0,3 hektárt már újratelepítettek, a fennmaradó terület egy részén alakítanák ki a kézműves borászatot. A beruházáshoz európai uniós támogatást is igénybe vennének. A présház mellett különböző eszközök és berendezések beszerzésére szeretnének pályázni.
– A kamarai tanácsadó hálózaton keresztül kerestem pályázatírót. Bár szerződést egyelőre nem kötöttünk, már eddig is nagyon sokat segített a dokumentumok összeállításában – emelte ki. Az őstermelő elégedett a szolgáltatással. Úgy véli, egy hozzáértő tanácsadóra szükség van ahhoz, hogy a készülő pályázatuk sikeres legyen.

A megfelelő szakmai tanácsadásra minden eddiginél nagyobb az igény az agráriumban. Mivel a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a gazdálkodók jelentős része nem maga készíti el a pályázatát, a kamara létrehozta a tanácsadói hálózatát, amelynek keretében a pályázatírókat minősíti, hogy a tagok a legfelkészültebb tanácsadók közül választhassák ki a számukra megfelelőt. Eddig 235 pályázati tanácsadó regisztrált a hálózatba, közülük 45-en szerezték már meg a szükséges engedélyt, a további tanácsadók képzése, engedélyezési folyamata jelenleg is zajlik.

Hasonlóan hasznos, ám már jó ideje elérhető szolgáltatásként kérhetik a kamarától a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítését a tagok. Simon Gábor családi gazdálkodó a NAKlapnak elmondta: hosszú évek óta a kamara szakembereit bízza meg a munkával. Mivel nitrátérzékeny területen gazdálkodnak és részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási programban is, ezért előírás, hogy minden évben készítsenek tápanyag-gazdálkodási tervet. Ötévente talajmintát is vesznek, a kamarától kapott terv pedig jó iránymutatást ad ahhoz, hogy milyen tápanyagokkal lássák el a földet. A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazda 1,5 hektáron diót is termeszt, így az ültetvény tápanyag-gazdálkodási tervét is a kamara készíti el minden évben. Az átadott anyag a családi gazdálkodó szerint egyszerűen kezelhető, egyértelmű ajánlásokat tartalmaz. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy eredményesen tudjanak gazdálkodni és betartsák a szükséges előírásokat is.

Az egész országban elérhető ez a szolgáltatás. A tapasztalatok szerint egyre nő azon gazdálkodók száma, akik kötelezettség nélkül, csupán szakmai alapon kérik a tápanyag-gazdálkodási terveket. Ezzel a helyes mezőgazdasági gyakorlatok betartása mellett környezet- és költségkímélő módon gazdálkodhatnak a termelők. A szolgáltatás keretében a szakemberek a talajvizsgálati eredmények figyelembevételével besorolják a termőföldet a megfelelő termőhelyi kategóriába, majd a kategóriában előírt hatóanyag-mennyiségek alapján elkészítik a szaktanácsokat tartalmazó dokumentumokat. A szakmai hátteret a Magyar Tudományos Akadémia Innováció Nagydíjas trágyázási szaktanácsadási rendszere biztosítja.

Forrás: nak.hu

OUTLOOK konferencia – exkluzív tartalom, limitált helyek!

Az AKI, a NAK és az ENSZ FAO közös konferenciát szervez exkluzív külföldi előadók részvételével. A konferencia nyelve az angol, magyar nyelvre szinkrontolmácsolás biztosított. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött!

Az Agrárgazdasági Kutató intézet (AKI) ezúton tisztelettel meghívja Önt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) REU közreműködésével 2017. május 9-én megrendezésre kerülő,

A rövid távú agrárpiaci kilátások környezeti fenntarthatósági vetülete (The Environmental Sustainability Dimension of Short-term Outlooks for Agricultural Markets) című nemzetközi konferenciára.

Helyszín: Budapest Kongresszusi Központ (Novotel Budapest City, 1123 Budapest, Jagelló út 1-3.)

Koncepció: Magyarországon az élelmiszer-gazdaság szereplői egyelőre nem fordítanak kellő figyelmet a mezőgazdasági termelés természeti erőforrásokra gyakorolt hatásaira. A fenntarthatóság kérdésköre azonban egyre nagyobb fontossággal bír, és a negatív környezeti hatások csökkentését célzó szabályozók, valamint kötelezettségek felvállalására utaló önkéntes szabványok már rövid távon is elkerülhetetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. Ezért az Agrárgazdasági Kutató Intézet a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatalával együttműködve, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával nemzetközileg elismert szakértőket hív össze Európa különböző térségeiből, akik szakmai tapasztalataikra alapozva a környezeti fenntarthatóság összefüggésében vázolják az agrárpiaci trendeket, különös tekintettel a takarmányok és állati eredetű termékek értékláncaira. A konferencia egyedülálló iparági betekintést kínál: felhívja az érintettek figyelmét azokra a kihívásokra, amelyeket a kormányzat által, illetve a vállalati felelősségvállalás keretében előírt környezeti fenntarthatósági követelmények támasztanak, és rámutat olyan innovatív módszerekre és eszközökre, amelyek a versenyképesség javítása érdekében segítenek megbirkózni e kihívásokkal.

PROGRAM:

08:30–09:00 Regisztráció, vendégek fogadása

09:00–09:05 Konferencia megnyitása: Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium

09:05–09:10 Köszöntő: Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

09:10–09:30 Nyitóelőadás, előadó: Vladimir Rakhmanin, főigazgató-helyettes, Európa és Közép-Ázsia regionális képviselője, FAO

BLOKK I.

09:30–09:50 Kilátások Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet gabonapiacán, különös tekintettel a takarmány-alapanyagok fehérjetartalmára és mikotoxin-szennyezettségére (Outlook for cereal markets in Europe, North Africa and the Middle East with a focus on protein content and mycotoxin contamination of feed stuffs)

Előadó: Guljahan Kurbanova, közgazdász, FAO

2 / 3

09:50–10:10 A bioipari melléktermékek jelentősége a keveréktakarmány-gyártás fenntarthatóságában (Importance of bio-industry co-products for the sustainability of the compound feed industry)

Előadó: Nicolas Martin, szakpolitikai tanácsadó, Európai Takarmánygyártók Szövetsége

10:10–10:30 Az USA szójababtermelésének környezeti fenntarthatósága (Environmental sustainability of US soybean production)

Előadó: Brent Babb, európai, közel-keleti és észak-afrikai regionális igazgató, USSEC

10:30–10:50 Stratégiák a nitrogénműtrágya alkalmazására (Nitrogen fertiliser management strategies)

Előadó: Elisabeth Bömcke, mezőgazdasági szakpolitikai tanácsadó, Fertilizers Europe

10:50–11:00 Kávészünet

BLOKK II.

11:10–11:30 Európa húsértékláncainak kilátásai a környezeti fenntarthatóság aspektusából (Outlook for European meat value chains from the aspect of environmental sustainability)

Előadó: Richard A. Brown, igazgató, GIRA

11:30–11:50 A spanyol sertéságazat felemelkedése: miként járulhat hozzá az integráció a környezeti fenntarthatósághoz? (The rise of the Spanish pig sector: how can integrations contribute to environmental sustainability?)

Előadó: Pablo Bernardos, Sertés-, Baromfi- és Kisállatenyésztési Szolgálat vezetője, Mezőgazdasági, Halászati, Élelmezésügyi és Környezeti Minisztérium, Spanyolország

11:50–12:10 Az EU tejtermelésének regionalizálódása és ennek környezeti következményei (Regionalisation in EU milk production and its environmental implications)

Előadó: Roel Jongeneel, kutató, Wageningeni Egyetem

12:10–12:30 A precíziós baromfitartás és a környezeti fenntarthatóság (Precision poultry farming and environmental sustainability)

Előadó: Nan-Dirk Mulder, globális állatifehérje-piaci vezető elemző, Rabobank

12:30–12:50 A takarmánykiegészítők fenntarthatósági és környezeti hatásai (Sustainability and environmental impacts of feed additives)

Előadó: Nelleke Barning, globális külső kommunikációs igazgató, DSM Nutritional Products

3 / 3

12:50–13:00 Zárszó

Juhász Anikó, főigazgató, AKI

13:00–14:00 Büféebéd

14:00–15:30 PÁRHUZAMOS FÓRUMOK

1. Csoport: Növénytermesztés

14:00–14:20 Bevezető előadás: A növénytermesztés környezeti fenntarthatósága Magyarországon

Előadó: Potori Norbert, igazgató, AKI

14:20–15:30 Kérdések és válaszok az I. BLOKK előadóival

2. Csoport: Állattenyésztés

14:00–14:20 Bevezető előadás: Az állattenyésztés környezeti fenntarthatósága Magyarországon

Előadó: Kujáni Katalin, szakértő, Discovery Kft.

14:20–15:30 Kérdések és válaszok a II. BLOKK előadóival

 

A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

A szervezők magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítanak.

A regisztrációs felület a lenti hivatkozásra kattintva érhető el, 2017. április 30-ig.

  REGISZTRÁCIÓS FELÜLET (HIVATKOZÁS) »
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok extruder páraelszívóval monex-45 extruder monex-75 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex szaraz_kutyatap_gyarto
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség