Találatok erre a kategóriára: ‘Gyomirtás’

A cikkben összefoglaljuk a legfőbb tudnivalókat, amelyek a sikeres szójatermesztéshez szükségesek hagyományos technológiával és növényvédő szer használata nélkül is

Az utóbbi években sokan kezdtek minden tapasztalat nélkül a szója termesztésébe. A zöldítés ökológiai jelentőségű területeit (EFA területek) érintő változások 2018-ban azonban sok kevés tapasztalattal rendelkező gazdálkodót visszariaszt a szója termesztésétől, annak ellenére, hogy hagyományos, növényvédő szert használó termesztéstechnológia mellett a SAPS és a termeléshez kötött fehérje-növény-támogatás igénybe vehető.

A nagy szójatermesztők és újonnan kipróbálók is egyetértenek abban, hogy ez a növény nagy szakértelmet kíván. A következőkben szeretnénk néhány támpontot adni a sikeres szójatermesztésre mindkét termesztés technológiában.

Az, hogy melyik termesztési technológiát lehet megvalósítani természetesen a gazdaság gépparkjától is függ, mivel

a szója gyomirtása a termesztés kritikus eleme.

Hagyományos technológiát alkalmazva általánosan bevált a preemergens és az egyszeri posztemergens gyomirtás. A herbicid választásnál érdemes figyelembe venni a fajta érzékenységét is. Ott, ahol rendelkezésre áll a gyomfésű és a sorközművelő kultivátor, megvalósítható a gyomirtószer-mentes szójatermesztés. Másfelől a termesztési körzet adottságait is érdemes figyelembe venni, hiszen nem mindenhol lehet desszikálás nélkül betakarítani a szóját.

szója

A szója növényvédelménél érdemes figyelembe venni a fajta érzékenységét és a terület természeti adottságait – (fotó: Shutterstock)

A termesztési típustól függetlenül a következő technológiai elemeket érdemes figyelembe venni a sikeres szójatermesztéshez:

- A talaj legyen jó levegő- és vízgazdálkodású.

- A terület ne legyen erősen gyomos, illetve előveteményben (kukorica) ne alkalmazzanak a szóját is károsító herbicidet. A gyomos táblán nem csak többlet költséget jelent a gyomirtás, hanem a növények egyenetlen fejlődését és érését okozzák, ezáltal terméscsökkenést is.

- 12 °C-nál hidegebb talajba ne kerüljön a mag, a gyors és egyenletes keléshez a 14-16 °C-os talajhőmérséklet az optimális.

- Javasoljuk a baktériummal csávázott, fémzárolt vetőmagot megvásárolni! A gümők kifejlődését gátolja a nagy mennyiségű nitrogén, ezért a talajadottságoktól függően egyáltalán nem, vagy csak 30-40 kg/ha N műtrágya kerüljön kijuttatásra.

- Az igen korai, korai és középérésű fajták számára a 45 cm-es sortáv az optimális. Ha erre nincs lehetőség, a 24 és a 75 cm-es sortáv is alkalmazható, de ezek csak megfelelő fajta alkalmazásával nem okoznak alacsonyabb termést. A 75 cm-es sortáv esetén figyelembe kell venni azt is, hogy a vegetáció során a sorok nem zárnak össze, ami nehézséget okozhat a terület gyommentesen tartásában.

- Minden szójafajta magmérete és csírázóképessége eltérő, ezért, ha már eldöntöttük, milyen sortávra vetünk, a következő képletek segítségével érdemes kiszámolni az optimális tőszámot, mert a túlzottan sűrű / tág állomány kórtani problémákkal, illetve terméskieséssel járhat.

Tőtávolság (cm)= 1.000.000 * Hé (%)/(növény/ha) *sortávolság (cm)Hé (%)= tisztaság (%) * csíraképesség (%) /100

- Fontos a betakarítási idő helyes megválasztása, 16-18 %-os a betakarítási nedvesség és a kombájn megfelelő beállításai mellett az aratási veszteség minimalizálható.

Végezetül szeretnénk kiemelni a fajtaválasztás fontosságát. Csak olyan fajtát érdemes választani, amelyik az adott körülmények között biztonsággal beérik. A potenciális termőképesség genetikailag meghatározott, az alkalmazott növényszám, a növényenkénti nódusz szám és a hüvelyenkénti magszám pedig a fajtától függ, amit a környezeti hatások (hőmérséklet, talajadottságok, csapadék mennyiség) és az agrotechnika befolyásol.

A Lajtamag Kft. több éves termesztési és kutatási tapasztalatokkal rendelkezik a szója termesztésében, melynek tükrében bátran ajánljuk figyelmébe fajtáinkat:

ES Mentor- igen korai (00)
Az igen korai éréscsoport kiemelkedő képességű fajtája. Koraiságából következik, hogy desszikálás nélkül betakarítható. Rendkívül stabil szárú, jó állóképességű. A fajta jellegzetes, kompakt megjelenését adja, hogy a felső nóduszokon a hüvelyek szinte csokorba rendeződnek. A termés jelentős része rendeződik ide, így jól betakarítható. Hektáronkénti fehérjehozama kiemelkedő. Világos köldökű, humán felhasználásra is alkalmas fajta. Gyomirtás során kerülni kell a metribuzin hatóanyagú szereket.

Eider- középérésű (1)
Magas terméspotenciállal rendelkező, középérésű fajta. Egyenletesen érik be, ezért jól betakarítható. Magpergésre nem hajlamos. A jó betakaríthatóságot tovább fokozza, hogy az alsó hüvelyek magasan, a talaj felett 15 cm körül helyezkednek el. Szára stabil, igen jó állóképességű, megdőlésre nem hajlamos. Betegség ellenálló fajta.Elsősorban az ország déli, fő szójatermő régióiba ajánljuk a termesztését. Csapadékos évjáratban a deszikkálást ajánlott betervezni.

Világos köldöke humán feldolgozásra is alkalmassá teszi, illetve magas fehérje tartalma miatt igen kedvelt élelmezési alapanyag. Lila virágú. Ezermagtömege magas. Növénymagassága és kezdeti fejlődése közepes.

Steara- középérésű (1)
Kiemelkedő termőképességű, fajtáink közül a leghosszabb tenyészidejű. Rendkívül jó hozamot biztosít az ország déli területein. A középérésű csoport elején érik, de termésmennyisége eléri vagy meg is haladja a későbbi érésű fajtákét. Így a tenyészidő és a termőképesség kiváló kombinációját testesíti meg. Elhúzódó, csapadékos évjáratban deszikkálása ajánlott. Magja kisméretű, köldöke sötét színű.

SzójaLajtamag vetőmagjaink Rhizobiummal oltottak, csávázott és csávázatlan formában is kérhetőek.
Válasszon magas termőképességű fajtáink közül és kérje szaktanácsadóink segítségét az Ön területére és gépparkjára szabva!

Forrás: agroinform.hu

Biológiai talajművelés

Termésnövelők, biostimulánsok és bioeffektív megoldások

Az egészséges termőtalaj olyan különleges rendszer (ökoszisztéma), ami önműködő módon, a saját rendje, törvényei, a saját életereje által, természetesen képes a növényeket ellátni. Ezzel szemben az intenzív, a termésre, a hozamra figyelő gazdálkodás során a növénytáplálást, az elvárt termékenységet, de a növényvédelmet is külsőleg, műtrágyákkal, egyéb kémiai növényvédő szerekkel,mesterséges, művi úton lehet elérni. A lehetséges negatív ökológiai következmények miatt terjednek az élő mikroorganizmusokat vagy azok anyagait, enzimeit, kivonatait is tartalmazó termésnövelők, bio- vagy baktérium-trágyák, illetve biostimuláns termékek. Az életigenlő biológiai alapú talajművelés során az ember szerepe, hogy önmagát is a rendszer, az ökoszisztéma részének tekintve környezetbarát és fenntartható bioeffektív módon avatkozzon be a természet rendjébe.

A szója oltása

A cikksorozatban lehetőséget adtunk az olvasói kérdésekre is. A legtöbb kérdés a szója talaj-/növény-oltásával kapcsolatosan érkezett. Többen panaszkodtak, hogy a szójához ajánlott oltóanyagok használata ellenére sem találnak nitrogén-kötő gümőket a szója gyökerén és vajon mi lehet ennek az oka? Vegyük sorra a szója-oltással kapcsolatos ismereteket.

Használok talajoltót, de mégsem találok gyökérgümőket. Miért nincsenek?

A talajoltó készítmények nagyon sokfélék. Még ha a szójára ajánlják is, akkor sem biztos, hogy az a biológiai nitrogén-kötés kialakítására alkalmas. A gyökérgümőket csak azok a baktériumok képezik, amelyek a növénnyel egy „intim” kapcsolatot, „szimbiózist” tudnak kialakítani és csak ezt követően lesz kölcsönösen hasznos az együttélés a baktériumok nitrogén-kötése által. A növény a nitrogént aminosavak, fehérjék anyagába építi be és saját növekedésére fordítja. A folyamatban a növényi igény ezáltal nem külsőleg bevitt nitrogén műtrágyákkal valósulhat meg.  A szója oltására ajánlott termékek nem mindegyike tartalmaz megfelelő N2-kötő baktériumokat. Találkozhatunk olyan talajoltóval is, amiben az oltóanyag nem alakít ki kapcsolatot a szójával és ezért nem hatásos. A legtöbb (szójához is ajánlott) kereskedelmi oltóanyagban nem a növényhez specifikus, hanem általános, mindegyik növényhez megfeleltethető, illetve növény nélkül is használható, „szabadon-élő” nitrogén-kötő baktérium, az Azotobacter genusz fajai és törzsei találhatók. Az így létrejött nitrogén igen kevés (5-15 kg/ha) és nem fedezi a növényi igényt.

A hatékony nitrogén-mennyiséget biztosító gyökérgümőket csak a szójával szimbiózist kialakítani tudó baktériumok hozzák létre. Biológiai nitrogén-kötés a pillangós növények gyökérrendszerében az úgynevezett gyökérgümőkben valósul meg. Ezekben a különös kis „kamrácskákban” a baktériumok zavartalanul tudják a molekuláris N2-t felbontani, hogy az alkalmas legyen a növénytáplálásra. A levegő 78%-a ilyen szabadon felhasználható (de más élőlények számára mégsem hozzáférhető, nem megbontható) nitrogéngázból áll. A szimbiózisban egymásra-talált két közreműködő partner a növény és a baktérium igényes

egymás társaságára, a szója gazdanövények csak a hozzájuk illő baktériummal „hajlandók” együttélni. Ahány pillangós növény szinte annyiféle nitrogén-kötő faj létezik. A szójával ennek megfelelően kizárólag a Bradyrhizobium japonicum nevű baktérium faj tud szimbiózist kialakítani. Ha hatékony szimbiózist akarunk, akkor célszerű ellenőrizni, hogy az oltóanyag tartalmaz-e B. japonicum törzseket (is)? A szója Amerikából került hazánkba és mivel itthon még korábban ezt a növényt nem termesztették, így a rhizobium partner is hiányozhat a talajainkból. A szója idehaza a megfelelő szimbionta rhizobium baktérium nélkül csak úgy terem meg, ha a biológiai természetes nitrogén-kötő képesség helyett külsőleg adjuk a növény igényét fedező nitrogén-műtrágyákat.

Lehet-e fokozni a gümő-képzést második vagy a harmadik évi újra-termesztéssel?

A következő évekre, ha újra-termesztjük az adott talajban a szóját, akkor a rhizobium baktériumokkal történő oltás nélkül is több gyökérgümő lesz a növényen. Ennek oka, hogy a növény előidézi az ilyen „mikro-segítők” elszaporodását a talajban, hiszen ezzel a növény csak jól járhat. Az adott talajban már az első évben is előfordulhatott valamennyi „alvó”, nyugalmi állapotú „japonicum” baktérium és azok az első év során fel tudtak szaporodni. Ehhez az is kell, hogy a talajban a felvehető nitrogén mennyisége a növény fejlődésével párhuzamosan ne fedezze teljes mértékben a növényi igényt. A sok műtrágya visszaveti a természetes úton történő biológiai nitrogén-kötést, mert a jól ellátott növény nem igényli a mikrobák természetes segítségét, nem kell ezzel is törődnie, energiát befektetnie e-nélkül is elvan. Tarka koronafürt (Coronilla varia) takarmány-növény termesztésénél tapasztaltuk, hogy gyengén humuszos homok-talajban mindössze 45 kg indító (starter) N-műtrágyára volt szükség az optimális biológiai nitrogén-kötés kialakulásához. A starter biztosította a növény kezdeti fejlődését, később pedig rá lett utalva arra, hogy azt követően a baktériumok is dolgozzanak. Ezzel 140 kg/ha nitrogén kiadását lehetett megspórolni a természet erejével.

Mindegyik szójára ajánlott oltóanyag hasznos? Melyiket válasszam?

A talajoltó termékek között a nitrogén-kötő baktériumok jelenléte a leggyakoribb. A nitrogén az egyik leginkább szükséges makro-tápelem, amelyre minden növénynek a legnagyobb mennyiségben szüksége van. A szójánál a nitrogénnel való ellátást csak a Bradyrhizobium japonicum biztosítja. Az oltóanyagok gyakran tartalmaznak még egyéb, pl. szabadon élő, vagy asszociatív nitrogén-kötő baktériumokat is, mint pl. az Azotobacter, Azospirillum genuszhoz tartozó nitrogén-kötőket. Az asszociatív szimbiózisnál nincsenek gyökérgümők, ezek a baktériumok a gyökérbelsőben élnek. A szójával való hasznosságuk nem biztos, hogy megvalósul. A nitrogén-kötők mellett a leggyakoribb biotrágyák a nehezen felvehető foszfor (P) oldására és a növény felé történő mobilizálására képesek. Olyan szerves savakat választanak ki, amelyek oldják az agyagásványokkal organo-minerális komplexek formájában kötött és így a növény számára nehezen felvehető foszfor-tápelemeket. A leghatékonyabbak ebben az arbuszkuláris mikorrhiza gombák (AMF), amelyek szintén szimbionták, azaz „kölcsönösen hasznos együttélést” tudnak kialakítani gazdanövényükkel, ha a körülmények ezt lehetővé teszik. AMF szimbiózis a magasabb-rendű növények 80%-ánál előfordul, így a szójánál is hasznos lehet. Szintén foszforoldó hatásúak még a spóra-képző (Bacillus) nemzetség fajai is a talajoltó készítményekben. A növényi szármaradványok bontására is számos talajoltó-készítmény van forgalomban. Erre nem csak a baktériumok alkalmasak, de sugárgombákra és fonalas gombákra is szükség lehet. A cellulóz és a lignin lebontásához többféle mikrobából álló konzorciumra van rendszerint szükség. Az ásványosítás (mineralizáció) egy folyamat, ahol az egyik mikroba a másikat követi a hosszú molekula cukrokra bontása közben. Gyakran előfordul, hogy a lebontás megakad, ha például elfogy a talajból az enzim-aktivitáshoz szükséges mikroelem. Így alakul ki pl. az ún. pentozán hatás is, ha a nagy szén-tartalmú szalma lebontása közben az erős mikrobás aktivitás elhasználja a talajból a nitrogént és ennek hiányában toxikus anyagok keletkezhetnek. A cellulózlebontókat ezért nem tanácsos egyedül használni, olyan konzorciumi oltóanyag kell, ami nitrogént, foszfort, káliumot és egyéb tápelemeket is biztosítani tud a folyamathoz. Jól működő talaj(mikro)biológiai tevékenységre van szükség a szója termesztése és a mikrobiális oltásokkal történő javítása során is. Általában elmondható, hogy szimbionta mikrobák, nitrogén-kötők és foszfor-mobilizálók (japonicum baktérium, mikorrhiza gomba, spórás foszforoldók) és a cellulóz-lignin lebontására alkalmas sugár-, élesztő és fonalas gombák is szükségesek az egészséges talajhoz. Minél több mikroba típus és faj alkotja az oltóanyagot, annál inkább kialakul a teljes talajélet és „felpörög” a mikrobiális aktivitás is. A talajoltók alkalmazásánál általános elvként elmondható, hogy „a talajt kell táplálni, nem a növényt”, ami a szójánál és a pillangósoknál úgy módosul, hogy a növényre specifikus kapcsolatra is figyelve, a „neki-való partnert is” vigyük a talajba, lehetőség szerint.

Lehet-e együtt alkalmazni a talajoltókat a gomba- rovar- és gyomirtószerekkel?

A gümősödés elmaradását okozhatják a mezőgazdasági kemikáliák is. Ezek a vegyszerek a xenobiotikumok, azaz a mesterséges életidegen anyagok sorába tartoznak, így károsak lehetnek a hasznos baktériumokra is. Ezt a tényt úgy lehetne kivédeni, hogy a magra került csávázószertől távolabbra kerülne a hasznos mikrobás oltóanyag, hogy ne oltsák ki egymás hatását. Kérdés persze, hogy akkor hova kerüljenek azok a gyomirtószerek, amelyeket a mikrobiális lebontás akadályozására még további vegyszerekkel, úgynevezett hatásfokozókkal (extenderekkel, antidótumokkal) is ellátnak, hogy a mikrobákat gátolva, ölve azok ne bomoljanak könnyen le a talajban. A gyomirtókkal el lehet érni a gyommentes állományt, de akár a mikroba-mentes (steril?) talajt is. És akkor ismét jöhetnek a műtrágyák és az újabb növényvédőszerek, illetve a külsőleg bevitt baktérium-trágyák. A természetben semmi sincs ok és következmények nélkül. Ismernünk kell az ökológiai törvényszerűségeket ahhoz, hogy a talaj egészségi állapota, jobb működőképessége által a mi emberi életünk, egészségünk is jobbá váljon. Az ökoszisztéma-törvényeket és a biológiai gondolkodást követő, ÉLETet óvó gazdálkodással javul a talajélet, a talajminőség és a talajerő. Nem csak a termékenység, hanem a talajegészség és ellenálló (pufferképesség) is.
A fizikai-kémiai tulajdonságok mellett a biológiai mutatók jeleznek, óva intenek és megoldást is adnak. Bioeffektív (www.biofector.info) alkalmazásokkal az élő szervezeteket tartalmazó oltóanyagok hatása igazodik az adott talajhoz és talaj-növény rendszerhez. Ilyen talaj-diagnosztikai szolgáltatást a Szent István Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszékén valósítunk meg.

 

Az ide vonatkozó tudást új szakirányú továbbképzéssel is megalapozzuk, 2018 februárjában a Tanszék gondozásában „biológiai talajerő-gazdálkodó mérnök” és „biológiai talajerő-gazdálkodó szakember” képzést indítunk, amihez szakirányú alapdiplomával rendelkező jelentkezőket várunk. További információ a http://talajesviz.kertk.szie.hu honlapon található.

 

Prof. Dr. Biró Borbála, DSc.
egyetemi tanár,
az MTA doktora
talajbirologia@gmail.com

 

Forrás: Agrárágazat, 2017. november (agraragazat.hu, magyarszoja.hu)

2018. január 9. Tamási, Művelődési Központ, 9:00

18_01_09_tamasi_1Forrás: agraragazat.hu

Figyelni, tanulni és a kedvező adottságú területeken kihasználni a szójatermesztésben rejlő lehetőségeket!” – Ezekre biztatja a termelőket a Sumi Agro a hazai szójatermesztés 200 éves történetének évfordulóján

200 éve vetettek szóját először Magyarországon, amely jubileum alkalmából a Sumi Agro Hungary Kft. szója szakmai napot tartott az ország két helyszínén.

A rendezvény mohácsi programjai történelmi emlékhelyünk festői környezetében és egyben az ország talán egyik legjobb adottságú termőterületein kerültek bemutatásra.

A gyomirtás kardinális kérdés!

A 200 éves évfordulóra sikerült két gyomirtási technológiai újdonságot is bemutatnia a Sumi Agro fejlesztőinek. Ezen apropó alkalmából a társaság a hazai szójatermesztés gazdálkodói és a téma iránt érdeklődők számára szakmai napot tartott. A programok során a Sumi Agro munkatársai 2 éves kísérletek gyakorlati tapasztalatait osztották meg a gazdálkodókkal.

A Szója Nap programjain két helyszínre bontva vehettek részt a termelők. Az obszervatórium előadásain a résztvevők az elméleti tudásukat mélyíthették el – míg a herbáriumban 54 kisparcellán mutatta be a Sumi Agro a legkülönbözőbb gyomirtási technológiák tanulságait. Szabó Roland, a Sumi Agro Hungary Kft. szakmai- és termékmenedzsere szerint a gazdálkodók visszajelzései alapján az a legfontosabb, hogy naprakész információkat kapjanak – gyomirtás szempontjából az egyik legproblémásabb növényről: a szójáról.

“Egyszerre kellene nagyon markáns gyomirtási teljesítményt megvalósítani úgy, hogy mindeközben a szóját a lehető legjobban kíméljük.”

– nyilatkozta Szabó Roland. A szakember arra a közismert problémára is kitért, miszerint a szójában alkalmazható aktív hatóanyagok és engedélyezett gyomirtó szerek száma nem bővül, hanem folyamatosan szűkül, ezzel is megnehezítve a termelők dolgát.

Sumi Agro “Szója Nap” herbárium állomás Mohács határában, madártávlatból – fotó: Agroinform.hu

“A probléma marad, miközben a választási lehetőség, illetve a szerrotáció nagyon korlátozott. – Így kellene egyre hatékonyabban és egyre eredményesebben gazdálkodni. Ez egy igazán nagy kihívás.”

Folyamatos problémák elé állítja a termelőket a parlagfű, a fehér libaparéj és a varjúmák is.

Ha valakinek ez sem lenne elég, a gazdákat sújtó nehézségek közé kell még sorolnunk az időjárási anomáliákat is, amelyek közül például az özönvíz és a jég is végig söpört a mohácsi bemutató parcelláink állományain. Minket sem kímél a szélsőséges időjárás, ám ez sokkal súlyosabb probléma, amikor egy termelő gazdaság jövedelmezőségét veszélyezteti mindez.” – számolt be észrevételeiről Szabó Roland.

“Felhívnám a figyelmet az ajánlott gyomirtási dózis betartásának fontosságára!”

– figyelmeztetett a szakember.

A kísérleti táblák állományai között szándékosan dupla gyomirtószer-dózissal kezelt parcellákat is bemutatott a Sumi Agro csapata, azzal a céllal, hogy elrettentsék a látvánnyal a gazdálkodókat a pontatlan vegyszer-adagolástól.

Jaj, csak szóját ne…!

Gyakran hallhatjuk, hogy a termelők félelmeiket vagy távolságtartásukat fejezik ki a szójatermesztéssel kapcsolatban. Egy részről érthető ez a hozzáállás, ám sok esetben alaptalanok a félelmek.

Szabó Roland a Szója Nap előadásai alkalmával kiemelte a szójatermesztésben a termőhelyi adottságok jelentőségét.

“A szója növény rendkívül igényes – többek között a légköri páratartalomra, így ahol a területi adottságok nincsenek meg, ott nem szabad kockáztatni és ajánlott más kultúrával foglalkozni.

Ahol azonban a klimatikus viszonyok és a szándék is megvan arra, hogy mindent a pontos időben megadjunk a szójanövénynek, amit a technológia kíván – ott a termelők számíthatnak a Sumi Agro szakembereinek- és a készítményeinek a segítségére.”

Forrás: agroinform.hu

A poloskák és a levéltetvek jelen vannak a napraforgótáblákban, a kukoricában már károsít a gyapottok bagolylepke. Az Agroinform.hu 2017. 25. heti előrejelzése

A múlt héten folytatódott a száraz, meleg időjárás országunkban, mely a hét második felére és hétvégére valamelyest mérséklődött, majd a mostani napokra ismét a csúcsokat közelíti. Csapadék csupán 1-2 nap hullott, szeszélyes területi eloszlásban, 1-7 mm mennyiségben. A nagyobb mennyiséget a nyugati határszélen mérték. A zivatarokhoz csatlakozó viharos szél és jégeső sem javított az aktuális állapoton.

A hőmérséklet tipikusan nyáriasan meleg volt nappal, de éjszakára sem hűlt vissza túlságosan. Ehhez társult még az alacsony páratartalom, 40-75 % közötti értékkel. Levélnedvesség borítottságot alig lehetett észlelni, inkább csak a kevés csapadék után 1-2 órára. A meteorológiai előrejelzés hasonló meleg napokat mutat a következő időszakra is, bár egy-két zivatar előfordulhat, helyileg nagy mennyiségű esővel, átmeneti erős széllel. Amint tudjuk, ez a csapadékforma hasznosul a legkevésbé.

A kalászosok közül az őszi búza már délen a teljes éréshez közelít, az ország döntő részén viaszos állapotban van, de a hűvösebb nyugati tájakon még a tejesérés is megtalálható. Az őszi árpára inkább a teljes érés, illetve viaszérés vége a jellemző. A gabonafélék levélfelszáradása folyamatos, az állományok jó részén csak a felső 2 levélemelet zöld (főleg az őszi búzán). Az őszi árpa táblák többnyire elsárgultak.

A gabonalisztharmat betegség terjedése lelassult, őszi árpában megállt. A korompenész terjedése kismértékben nőtt, lombon 1-5 %-os (gyenge) fertőzés jellemző az állomány ~30-40 %-án. A kalászon is 1-5 %-nyi korompenész fertőzés figyelhető meg.

Fuzáriummal fertőzött kalász továbbra is észlelési szinten fordult elő a vizuális felvételezések során. A betegség fertőzéséhez a múlt heti 1-2 esősebb nap is kedvező volt, de már csak felületi fertőzés alakult ki. A tartósan száraz időjárás miatt ezután sem valószínű erősebb fertőzés.

Az őszi káposztarepce becői elérték a végleges nagyságot, az érés halad előre. A kártevők már eltűntek a táblákról. A betegségek közül a szklerotíniás betegség továbbra is észlelési szinten található meg azon területeken, ahol több volt a csapadék. A lisztharmat viszonylag későn jelent meg, közepes-erős mértékű fertőzéssel van jelen az állományokban a dunántúli területeken. A tünetek a felsőbb becőkön is megjelentek.

A napraforgó állományok intenzív növekedésben vannak, a gyengébbek 8-10 leveles, míg a jobb táblákon már csillagbimbós állapotot ért el a növény. A károsítók közül a tripszek, atkák felszaporodása, kártétele nem nőtt napraforgóban. A fertőzés egyelőre megmaradt a táblák szegélyein.

Érdekes a poloskák – levéltetvek együttese. A Dunántúlon a poloskák fertőzése jelentős, levéltetű szinte elhanyagolható, míg a keleti országrészen pontosan fordítva. A meleg, száraz időjárás kedvez a poloskáknak, a Dunántúlon már átlagosan 3-4 db imágó/növény, közepes fertőzés alakult ki. A párosodás, tojásrakás folyamatos, amelynek tünete a növények ~50-70 %-án látszik. Védekezés feltétlen szükséges a napraforgó érzékeny csillagbimbós állapota miatt, tiakloprid, acetamiprid vagy valamely piretroid (lambda-cihalotrin, gamma-cihalotrin, deltametrin, stb.) hatóanyagtartalmú készítménnyel.

A Tiszántúlon a poloskák betelepedése, népessége sokkal alacsonyabb, így ott a védekezéssel még lehet várni. Észlelési szintű egy-két táblán a levéltetvek előfordulása, de általánosságban mentesek a területek a Dunántúlon, míg a Tiszántúlon ez tűnik veszélyesebbnek. A védekezés még nem indult el.

A szója fejlődése már az elágazódások képződésénél tart. E növénynél is az aszály és a gyomos területek okoznak elsődlegesen gondot. A kártevők közül a tripszek és atkák szaporodásának az elmúlt hét sem szabott gátat, sokkal inkább kedvezett a kártevőknek. Egy-egy levélkén (alsó) 6-8 db tripszlárva található, kisebb részt előnimfa, nimfa is előfordul. A fertőzés a növényen belül is terjed felfelé, nemcsak az alsó, hanem a középső és már a felső lombzóna is veszélyben van, így mindenképpen szükséges a növényvédő szeres beavatkozás. Szükséghelyzeti engedéllyel csak a Mospilan 20 SG alkalmazható, melynek használatát a növényvédelmi hatósághoz be kell jelenteni. Az atkák esetében főleg kifejlett alakok vannak jelen, a tojásrakás folyamatos (4-5 mozgó atka/levélke főleg a táblaszéleken).

Forrás: agroinform.hu

Talajegészségügyi mérésekkel a biztonságosabb, jobb minőségű kukorica- és szójatermésért

A tél közeledtével a gazdák már a tavaszi vetésre készítik elő a talajt. A hagyományos megoldások mellett egyre népszerűbb a talajtakaró növények alkalmazása is, ami nemcsak a vízháztartás és a nitrogénhasznosítás szempontjából hasznos, de a növényvédelem hatékony kiegészítője is a legfrissebb kutatások szerint.

A talajtakaró növények őszi vetése nem újkeletű módszer, de a rendszeres talajegészségügyi méréseknek és a tudományos megközelítésnek köszönhetően mostanra pontosabb képet kaptunk arról, miben és milyen mértékben hasznosíthatják a gazdák a talajtakaró keverékeket – olvasható a Syngenta blogon.

A Corn and Soybean Digest beszámolója szerint az amerikai kukoricatermesztők körében egyre népszerűbb a rozs alapú keverékek köztes terményként történő felhasználása. A farmerek elsősorban a kukoricasorok között vetik be a talajtakaró növényeket, amelyek

javítják a vízháztartást, csökkentik a nitrogénveszteséget és hosszú távon segítenek a gyomok elleni küzdelemben.

„Ha egy farm gyakorlatilag halott, alacsony a karbonszint, a talajtakarók nagyot lendíthetnek a helyzeten” – mondta el a lapnak Matt Van Slyke agronómus, aki jelenleg hat Illinois-ban tevékenykedő nagygazdaságban segít az őszi talajmenedzsmentben.

Egy tonna talajtakaró növény átlagosan 400 kilogramm biológiailag hasznosítható szenet tartalmaz, megfelelően időzített vetésükkel a gazdák szinte kanalanként adagolhatják a tápanyagokat az alapterményeiknek. Van Slyke mérései szerint

a nitrogénhasznosulás mintegy kétszeresére javul

a módszert alkalmazó gazdák esetében. Az elmúlt két év mérései szerint a talajtakarók sorközi vetésének köszönhetően a kukorica mintegy hat héten keresztül fejlődhet „konkurencia” nélkül, de a technológia a szójatermesztők esetében is bevált.

Van Slyke mérései és a Pennsylvania Egyetem hasonló témájú kutatása szerint sorközi vetéssel érezhetően csökkenti a gyomirtók felhasználását. Az első tapasztalatok szerint a szójaföldeken érezhetően visszaszorultak a libatop és a betyárkórófélék, és folytatódik a kutatás a talajtakarók növényvédelmi hatékonyságáról.

Forrás: agroinform.com

Az új kutatás fényt derít arra, hogy mely gének felelősek a gyomirtó szereknek ellenálló gaz-populációk kialakulásáért

A gyomirtók (azonos módon ható gyomirtó szerek) éveken át tartó folyamatos használata nyomán rezisztencia alakulhat ki, így egyre nehezebb a különböző növénykultúrák gyommentesítése. A Syngenta támogatásával megvalósuló új kutatás fényt derít arra, hogy mely gének felelősek a gyomirtó szereknek ellenálló gaz-populációk kialakulásáért.

A disznóparéj rengeteg fejfájást okoz a kukoricát és szóját termesztő gazdák körében. Ez a szívós gyomféle ugyanis képes arra, hogy a leggyakrabban használt gyomirtókkal szemben ellenálló telepeket alakítson ki. “Ha ugyanazt a készítményt alkalmazzuk huzamosabb ideig, a gyomoknak csak egy nagyon kis része marad meg, és szaporodik, ezek viszont már ellenállóak lesznek a szerrel szemben. Mintha szelektálással kifejezetten rezisztens gyomokat próbálnánk termeszteni” – összegezte a problémát a Phys.org-nak nyilatkozva Rong Ma, az illinoisi Egyetem posztdoktori kutatója.

A növények alapvetően két módszerrel védekezhetnek a gyomirtók ellen: jellemző esetben egy mutáció megakadályozza, hogy a vegyszerben található molekulák összekapcsolódjanak azokkal a fehérjékkel, amelyeket el kéne pusztítaniuk, így a szer hatástalan marad. Ez a folyamat ismert és jól beazonosítható.

Előfordul azonban, hogy a gyomok más módon védekeznek: a metabolikus rezisztencia lehetővé teszi a számukra, hogy enzimeikkel “kimossák” az irtószert (vegyszert), mielőtt az elérné a célját, a fehérjéket.

A kutatók már azonosították a védekezésre használta enzim típusokat, de nem tudják, pontosan melyik enzim felelős egy adott gyomirtóval szembeni ellenálló képesség kialakításáért. Ezt hivatott orvosolni a Syngenta által támogatott kutatási program. Ennek során sugárzó anyaggal megjelölt gyomirtót fecskendeznek egy-egy levélbe, majd megfigyelik, mennyi szer maradt a levélben, miután a növény megpróbálta feldolgozni. Minél alacsonyabb a vegyszermaradvány szintje, annál ellenállóbb a gyom az adott vegyszerre.

A mérések közelebb vitték a szakértőket a rezisztenciáért felelős gén azonosításához, Rong Ma és kollégái úgy látják, a levél befecskendezési módszert gyakorlatilag bármilyen gyomfélén alkalmazhatják, és a közeljövőben gyorsteszteket dolgozhatnak ki a rezisztencia kimutatására.

Forrás: agroinform.com

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Az Agrárszektor.hu a magyar szójatermesztésről kérdezett mezőgazdasági szakembereket – 2.

Az 1. részben két szakember osztotta meg velünk véleményét a hazai szójatermesztés jelenlegi helyzetéről. Sok, értékes ismerethez is jutottunk e növény tulajdonságaival, termesztésével kapcsolatban. A 2. részben folytatódik a szaktanácsadás: Molnár Szabolcs rávilágít a legfontosabb tényezőkre és teendőkre a szója növényvédelme terén.

Molnár Szabolcs, termékfelelős, BASF

A szója vetésterülete a korábbi 40 ezer hektárról 2015-ben 77 ezer hektár fölé emelkedett. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a szója kiemelten támogatott kultúra lett, így több mint kétszer akkora támogatást vehettek igénybe a termesztők a szója után, mint más szántóföldi kultúrák esetében. Egyes vélemények szerint a szója vetésterülete néhány éven belül akár a 100 ezer hektárt is meghaladhatja Magyarországon.

Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a szója termesztésére a hazai szántó területek csak kisebb része alkalmas a növény speciális igényei miatt (mély termőrétegű, jó vízmegőrző képességű mezőségi talajok, nagy vízigény, különösen a virágzás, hüvelykötődés, magtelítődés időszakában). A növény talaj és klimatikus igényei elég speciálisak, meleg- és vízigényes növénynek számít, ezért a főbb szója termesztő területek ott alakultak ki Magyarországon, ahol ezek a feltételek adottak a termesztéséhez. A legnagyobb szója vetésterülettel Tolna megye rendelkezik, de nagyobb területen található meg Vas, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Zala, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben is.

A másik tényező, amely korlátozhatja a hazai szója termesztés növekedését, a megfelelő szakértelem hiánya. Magyarországon a tradicionális szójatermesztők rendelkeznek megfelelő ismerettel a szója termesztésével kapcsolatban, viszont a termesztést most elkezdő termelőknél ez sok esetben hiányzik. A szója termesztése során figyelembe kell venni a növény környezeti igényeit, a termesztéstechnológia sajátosságait, például a szója helyét a vetésforgóban, a talaj-előkészítés, a fajta kiválasztás, a tápanyagellátás és a vetés speciális szempontjait.

Ha a szója növényvédelméről beszélünk, akkor az első és legfontosabb feladat a gyomok elleni hatékony védelem. A szója kezdeti gyomelnyomó képessége gyenge, ezért ha a talaj víz- és tápanyagkészletéért folyó versenyben alulmarad a gyomokkal szemben, a szójatermesztés gazdaságossága már a kezdeteknél megkérdőjelezhető. Ráadásul a gyomos szója nehezebben, és nagyobb veszteséggel takarítható be.

A szója gyommentesen tartása komplex feladat, amely még a nagy gyakorlattal rendelkező szója termesztőket is gyakran komoly kihívás elé állítja. A gyomirtás nehézsége több okból fakad. Először is a szója gyomösszetétele, amely leginkább a kukorica illetve a napraforgó gyomviszonyaihoz hasonlítható. Ez azt jelenti, hogy a szója területeken előforduló gyomflórában egyaránt megtalálhatók a magról kelő és évelő egy- és kétszikű gyomok. Ezekre a gyomnövényekre jellemző, hogy életformájukból adódóan a talaj különböző mélységéből csíráznak, így egy részük a szójával együtt kel ki, míg mások a szója kikelését követően jelennek meg a területen.

A másik probléma a gyomirtásra felhasználható hatóanyagok száma. Jelenleg a szója vetés utáni, kelés előtti gyomirtására csupán hét hatóanyag használható, míg kelés után a széles levelű gyomok ellen csupán három. Ráadásul több hatóanyag hatásmechanizmusa nagyon hasonló, tehát ha jól megnézzük igen csak szűkös a választék. A harmadik probléma, a már említett kezdeti gyenge gyomelnyomó képesség, azaz a szója kikelése után több hét is eltelik, amíg leveleivel betakarja talajt, megakadályozva ezzel a gyomnövények újabb csírázását. Különösen igaz ez a széles sortávú (45, 70 cm) vetések esetén.

A szója gyomirtása tulajdonképpen már a terület kiválasztásával és az elővetemény gyomirtásával elkezdődik. Nem szerencsés az évelő kétszikű gyomokkal erősen fertőzött területekre szóját vetni (például mezei acat, szulákfélék), hiszen e gyomok ellen jelenleg nincs megbízható megoldás a kultúrában. Ellenük igen hatékony gyomirtó szerek állnak rendelkezésre kalászosokban és kukoricában, így a védekezésre ezekben a kultúrákban koncentráljunk.

A másik fontos alapelv, hogy a szóját vetés után minden esetben azonnal kezeljük valamilyen alap gyomirtó szerrel. Ezeknek a készítményeknek a hatásához csapadék szükséges ugyan, de ha a kezelést követő néhány napon belül megérkezik az eső, a gyomok jelentős része már az első lépésben „megfogható”, azaz ki sem fognak kelni. Akkor is érdemes ezt megcsinálni, ha a kezelést követő időszak csapadékban szegényebb, hiszen az alap gyomirtó szerek hatása – még ha csökkentett mértékben is – de ekkor is érezhető lesz. A szerválasztásnál akkor járunk el helyesen, ha nem egy hatóanyagban gondolkodunk, hanem hatóanyag kombinációt választunk, ezzel ugyanis nagyban növelhetjük az alapgyomirtásunk hatékonyságát.

Egy jó alapkezeléssel a sekélyről csírázó gyomokat tudjuk hatékonyan kiiktatni a területről, a mélyről csírázó gyomok ellen viszont külön védekezés szükséges. Ezt már a kikelt szójában kell elvégezni. A legjobb hatást akkor érjük el, ha a gyomokat azok legérzékenyebb állapotában kezeljük. Ez az egyéves egyszikűeknél az 1 – 3 leveles (gyökérváltás előtti), az egyéves kétszikűeknél pedig a 2 – 4 valódi lombleveles állapot. Különösen igaz ez a szója talán két legveszélyesebb gyomnövénye, a parlagfű és a fehér libatop esetében. Ezek a gyomnövények vastag viaszrétegük miatt nehezen kontrollálhatók, megkésett kezelés esetén pedig szinte biztos a túlélésük.

A rovarok tekintetében a takácsatkák okozhatnak komoly kárt. Tömeges fellépésükre száraz, meleg nyarakon számíthatunk. A kórokozók megjelenése és az általuk okozott kár nagymértékben függ az adott év időjárásától. A baktériumos betegségek mellett esetenként a szója peronoszpóra, a fehérpenész, a szója hamuszürke szárkorhadása, illetve a fuzárium léphet fel.

Forrás: agrarszektor.hu

Sikeres rendezvényt tudhat maga mögött a Magyar Szója Nonprofit Kft.!

 

2015. november 17-én került megrendezésre a Földművelésügyi Minisztériumban a „Szójatermesztés 2015. évi tapasztalatai és jövőbeli lehetőségei” témájú tanácskozás.

A rendezvényen több, mint száz, a szója iránt érdeklődő gazdálkodó, feldolgozó, takarmányipari képviselő és más pontokon kapcsolódó szakember vett részt. Az érdeklődők nagy létszáma köszönhető többek közt a javuló piaci lehetőségeknek és az idei évben elindult szemes pillangósok támogatásának.

 

Seiwerth Gábor, a Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében kiemelte, hogy sikeres évet tudhat maga mögött a szója ágazat, hiszen a 2015-ös évben közel 77 ezer ha-on termeltek szóját Magyarországon. Az aszály nem kedvezett a növénynek, azonban a termésátlag csökkenés országos átlagban nem éri el a 20%-ot az előző évhez képest. Ez is mutatja a szója magas szintű tűrőképességét a többi növényhez képest.

Az ügyvezető bejelentette, hogy a tagság könnyebb bővíthetősége érdekében 2015. november 12-én megalakult a Magyar Szója Egyesület. A cégbírósági bejegyzést követően elindulhat a tagok csatlakozása. Így a Kft. által képviselt célok szélesebb körben is megvalósulhatnak.

 

A megnyitót követően Gergely Márta Julianna, az FM munkatársa beszélt a szója termeléshez kötött támogatásáról, illetve a növény más támogatásokhoz való kapcsolódásáról. Ismertette a 2015. évi szója termőterületek méretét megyékre bontva, illetve az újonnan induló AKG-támogatás kapcsán kiemelte, hogy nem lesz korlátozás e vetésváltás szabályokban, mint ahogy az az előző AKG-ban megszokott volt.

 

Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke felhívta a figyelmet a szójatermesztés sarkalatos pontjaira. Mint minden növénynél, a szójánál is nagyon fontos a megfelelő a termőhely és a jó fajtaválasztás és nem elhanyagolható az agrotechnika sem. Beszámolt az idei évi ellenőrzési tapasztalatokról. A támogatást igénylők közel 8%-át ellenőrizte a hivatal és az ellenőrzöttek 1%-a esetében nem volt szója a területen!

Papp Gergely, a NAK főigazgató helyettese kiemelte, hogy a szójatermelők esetében 14 nappal kitolta az FM a határidőt a beküldendő dokumentumokra vonatkozóan. Ez nagyon sok gazdának jelentett segítséget, hiszen a nyári aszály, majd az októberi csapadékos időjárás sokakat próbára tett. Az előadása végén utalt rá, hogy a GMO-mentes szója iránti igény tovább növelheti a keresletet, így továbbra is nagy potenciált rejt magában ez a növény.

Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_1_2015Érdiné dr. Szekeres Rozália, az FM főosztályvezetője beszélt a GMO-mentes jelölés helyzetéről. Mint ismert, elfogadásra vár az a jogszabály, mely a hazai takarmányok és élelmiszeripari termékek jelölését tenné lehetővé. Ez a lépés nagyban segítheti mind a termelőket, mind a feldolgozókat a termékeik értékesítésében, és a fogyasztókat is, a termékválasztásban. A régiónkban már több pozitív példa is akad az ilyen jelölések hasznosságára. Ilyen pl. a Donau Soya Szövetség által kialakított védjegy rendszer.

Marija Kalentic a Duna Szója Szövetség kelet-európai vezetője a szünet után a Duna Szója védjegy jelentőségéről és az abban rejlő lehetőségekről beszélt. A fokozódó érdeklődés miatt már bevezetésre került az Európai Szója védjegy is, hiszen bizonyos piacok igenis igénylik a GMO-mentes szóját. Ilyen pl. Ausztria, Svájc és Németország. Kiemelkedő, hogy Szerbia meg tudja termelni magának a számára szükséges éves GMO-mentes szója mennyiséget. Fontos ez azért, mert GMO-t tartalmazó terméket nem importálnak, így a megtermelt élelmiszerek is GMO-mentesek.

Dr. Balikó Sándor a 2015. évi termelési tapasztalatokról beszélt és a jövőbeli lehetőségekről. Előadásában ismertette az idei év szélsőséges időjárási viszonyait a korábbi évekhez képest. Felhívta a figyelmet a gyomok elleni védekezésre, a szója betegségeire és kártevőire. Kiemelte, hogy a már ismert, de korábban nem vizsgált jelenség is hangsúlyos volt a szójában: a gyomirtószer-érzékenység. Ez olyan károsodást okozhat a növényekben, amely visszafordíthatatlan és akár teljes pusztuláshoz is vezethet. Nagyon fontos a szója növényvédelme, hiszen a szójánál ez az egyik döntő momentum a termesztés sikerét tekintve.

 

Dr. Tikász Ildikó, az AKI osztályvezetője érdekfeszítő statisztikákat mutatott az EU szójatermelő országainak adataiból. Kiemelte, hogy a 2015-ös évben újonnan belépő gazdaságok többsége 10-30 ha közötti területen termelt szóját. A szója versenyképessége csapadékos években kiváló, szárazabb években viszont a gyengébb termőképességű szójatermő területeken bízhatunk a más növényekkel szembeni nagyobb profitban.

Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója betekintést nyújtott a szója aktuális világpiaci helyzetébe. Előadásában elmondta, hogy a folyamatosan növekvő világpiaci igények növekvő szójatermelést hoznak magukkal. A nemzetközi piacokon már lehet látni, hogy a GMO-mentes szója esetében felárat fizet a piac. Ez hazánkban azonban nem érzékelhető egyelőre.Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_3_2015

Az előadásokat követően a moderátor, dr. Bódis László kívánt a hallgatóságnak sok sikert a munkában, kapcsolódjon az bármilyen szállal is a szójához!

/Bányai Tibor/
Az előadásanyagok itt érhetők el.

Forrás: magyarszoja.hu

A szója kémiai védelmében ajánlott pre- és posztemergens gyomirtószerek

A szója vetése után, kelése előtt használható gyomirtószerek (preemergens gyomirtás)

alkalmazásuk: vetés után 3 napon belül

Magról kelő egyszikűek esetén:

  • Dimetenamid-p,
  • Dimetenamid-p + Pendimetalin,
  • Pendimetalin,
  • Propizoklór,
  • S-metolaklór

Disznóparéjfajok esetén:

  • Dimetenamid-p,
  • Dimetenamid-p + Pendimetalin,
  • Flumioxazin,
  • Linuron,
  • Metribuzin,
  • Pendimetalin

Fehér libatop esetén:

  • Dimetenamid-p + Pendimetalin,
  • Flumioxazin,
  • Linuron,
  • Metribuzin,
  • Pendimetalin

Csatttanó maszlag:

  • Flumoxazin,
  • Klomazon,
  • Metribuzin

Selyemmályva:

  • Dimetenamid-p + Pendimetalin,
  • Flumioxazin,
  • Klomazon,
  • Metribuzin,
  • Pendimetalin

 Szerbtövisfajok:

  • Flumioxazin,
  • Metribuzin

Keserűfűfélék:

  • Dimetenamid-p + Pendimetalin,
  • Flumioxazin,
  • Klomazon,
  • Linuron,
  • Metribuzin,
  • Pendimetalin

Május közepe lévén, megindult a szójanövények levélfejlődése. A szója 2-4 leveles állapotától a virágzás kezdetéig, a gyomnövények tömeges kelése után, azok 2-4 leveles fejlettsége esetén ajánlott a posztemergens gyomirtás. A javasolt herbicidek a következők:

Magról kelő egyszikűek:

  • Cikloxidim,
  • Kletodim,
  • Propaquizafop,
  • Quizalofop-P-etil,
  • Quizalofop-P-tefuril,

Évelő egyszikű:

  • Cikloxidim,
  • Kletodim,
  • Propaquizafop,
  • Quizalofop-P-etil,
  • Quizalofop-P-tefuril,

Parlagfű:

  • Imazamox,
  • Tifenszulfuron metil

Disznóparéjfajok, fehér libatop, csattanó maszlag, selyemmályva, szerbtövisfajok, keserűfűfélék, napraforgó árvakelés:

  • Bentazon,
  • Imazamox,
  • Tifenszulfuron metil

Évelő kétszikűek:

  • Bentazon,
  • Imazamox

Forrás: Agrárium, 2014. márciusi szám

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder monex-75 extruderrfej szója extruder üzem traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum