Találatok erre a kategóriára: ‘Gyomirtás’

Míg az amerikai kontinens elfogadja a genetikailag módosított szervezeteket, addig Ázsia és főként Európa jóval távolságtartóbb az ügyben. Európában – nemzetközi kereskedelmi nyomásra – elvileg vethetőek bizonyos GMO-k, a gyakorlatban a legtöbb államban mégis tilos a termesztésük. A fogyasztásuk azonban nem, így meglehetősen szemforgató a közösség magatartása. Nézzük, mi a helyzet a világ többi részén!

A genetikai módosítás célja sokféle lehet, de a gyakorlatban a herbicidtoleranciára helyeződött a kutatások fókusza. A totális gyomirtóknak ellenálló fajták az USA szójaállományának 93 százalékát teszik ki, de kukoricából, repcéből, cukorrépából és gyapotból is jelentős területeken termesztenek – jellemzően a glifozát hatóanyagnak – ellenálló vonalakat. A tengerentúlon sikertörténetnek bizonyult a bogaraknak és molyoknak ellenálló növények kifejlesztése is, ezek döntően a Bacillus thuringiensis baktérium egyik -   a rovarok számára toxikus anyagot termelő – génjének köszönhetik az ellenálló képességüket. Közismerten kukoricák rendelkeznek ezzel a képességgel, de a gyapotba is beépítették.

Ma már a genetikailag módosított növények egyszerre több ilyen képességgel is rendelkezhetnek, illetve megjelentek a beltartalmat átalakító genetikai módosítások is. Utóbbira példa a burgonyakeményítő összetételének megváltoztatása, vagy a megvágott alma barnulásának lassítása.

Miért nem szeretjük?

A génmódosított növényekkel kapcsolatban a leggyakoribb ellenvetés a környezeti kockázatok növekedése, a másik az elfogyasztásukkal járó egészségügyi kockázat. Utóbbit az eddig megjelenő tanulmányok részben alátámasztották, részben megcáfolták – nincs konszenzus az ügyben. Az első kifogás azonban jogos, mivel a glifozát felhasználása elképesztően megugrott a herbicidrezisztens kultúrnövények elterjedésével. Mivel a totális gyomirtók közül messze ez a legnagyobb mennyiségben alkalmazott hatóanyag a világban, nem csoda, ha időközben a természet is ellenlépéseket tett, és megjelentek a szernek természetes módon ellenálló gyombiotípusok is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége 2018. szeptember 20-21-én rendezi meg a II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőhegyest. Az ország legnagyobb szántóföldi kiállítása keretében több szakmai konferenciát, fórumot is szerveznek.

A nagyszabású kiállítás – melynek 42 hektáros terület ad otthont – keretében megrendezésre kerülő „Országos Szakmai Nap Konferencia” kiemelt témái az agrárgazdaság aktualitásai, illetve a termelői kihívások, a gabonapiaci lehetőségek. Részletes program ITT.

A „Fókuszban a humusz” szakmai konferencia célja, hogy az érdeklődők számára ismertesse a klímatudatos talajművelést, a talaj védelmének fontosságát, a humusz jelentőségét. A talaj megfelelő használata, védelme jelentős mértékben kihat a költségekre és terméseredményekre, a talaj pufferkapacitása révén csökkentheti a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket. További részletek a rendezvényről ITT.

A „PREGA Start” konferencia a precíziós gazdálkodás témakörére épül, PREGA könyvbemutatót is tartanak, illetve szó lesz arról, hogy miként érdemes elkezdeni a precíziós gazdálkodást, illetve kerekasztal-beszélgetést szerveznek a hazai termelői tapasztalatokról. A PREGA Start konferencia programja és a jelentkezési űrlap megtalálható ITT.

A II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőhegyes kiállítás weboldala: www.szantofoldinapok.hu, ill. https://www.facebook.com/II.NAKSZANTOFOLDINAPOK/

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Forrás: agroinform.hu

Állományszárítás és kipergés csökkentés egy menetben, az Arysta ajánlásával

A napraforgó és szója állományszárítása az elmúlt években egyre kevésbé megkerülhető technológiai elemmé vált. Ennek okai csak részben kereshetők a növények biológiai tulajdonságai között. Bár tény, hogy a napraforgó kaszatok és szója hüvelyek egyenetlen érése következtében állományszárítás hiányában nőhet a betakarításkori veszteség, illetve az azt megelőző madárkár mértéke, a fő ok mégis az, hogy a legtöbb évjáratban a beavatkozás nélkül nehezen ütemezhetővé válik a betakarítás, az esetleg fellépő növénykórtani és gyomosodási problémák pedig további gondokat okozhatnak. A korán beköszöntő csapadékos időszak növeli a betakarításkori veszteséget, rontja a betakarított termés minőségét, és töredékére csökkentheti a betakarítás területteljesítményét

Az Arysta termékpalettájáról több készítmény is alkalmazható a napraforgó és a szója betakarítását elősegítendő.

„Lábon” szárításra Elastiq Ultra

A szója kíméletes szárítására felhasználható az Elastiq Ultra készítmény 1,0 l/ha dózisban. Ez a technológia kizárólag gyommentes, egészséges állomány esetén alkalmazható. Kijuttatása a magok 30-35%-os nedvességtartalmánál javasolt, amikor a hüvelyek már sárgás, barnás színt vesznek fel. Kijuttatását követően a betakarításra kb. 3-4 hét múlva kerülhet sor.

Az Elastiq Ultra napraforgóban történő felhasználásának célja, hogy biztonságosabbá tegye a növény természetes érési folyamatát. Felhasználásával megóvhatjuk a növényt a túlszáradástól, a visszanedvesedéstől, mérsékelhetjük a tányér deformációjából és annak széteséséből, valamint a madárkárból eredő termésveszteséget. A féligáteresztő membrán a tányér hátsó felületén alakul ki, és itt akadályozza meg, hogy az ismétlődő esőzésekből, valamint az erősebb páralecsapódásokból adódó visszanedvesedés és újbóli kiszáradás megtörténhessen, megelőzve ezzel a tányér szövetének idő előtti szétesését. Az Elastiq Ultra 1,5 l/ha-os dózisát önmagában gyommentes, egészséges napraforgó állományban használhatjuk, a kaszatok 35-40%-os nedvességtartalmánál kijuttatva, a tervezett betakarítás előtt 2-3 héttel. Ebben az állapotban a növényen már szabad szemmel is jól láthatók az érés kezdeti jelei, a tányér hátsó része és a tányér alatti szárrész citromsárga színűvé változik.

Évelő gyomokkal erősen fertőzött területekre: Kapazin + Elastiq Ultra

A Kapazin 2,0-5,0 l/ha-os dózisa együttesen kijuttatható az Elastiq Ultra készítménnyel a napraforgó állományszárítása során. Különösen azokon a területeken ajánlott a kombináció használata, amelyek gyomnövényekkel – különösen évelő egy- és kétszikű fajokkal erősen fertőzöttek. Ebben az esetben a glifozát hatóanyag – akár több évre kiterjedő – gyomirtó hatását is ki tudjuk használni. Kijuttatására a tervezett betakarítás előtt 10-14 nappal kerüljön sor, a kaszatok 20-30%-os nedvességtartalmánál. Vetőmag-előállításban a Kapazin használata nem javasolt. Igény a gyors hatáskifejtésre: Solaris + Elastiq UltraDeszikkáló szereink közül a Solaris biztosítja a leggyorsabb állományszárító hatást. Tankkombinációban kijuttatható az Elastiq Ultra hatásfokozó készítménnyel. A kezelést napraforgóban a kaszatok 25-30%-os nedvességtartalmánál, a tervezett betakarítás előtt 7-10 nappal kell elvégezni.

Szójában a kezelést követően 5-7 nappal kezdhető meg az aratás, a magok 35-40%-os nedvességtartalmánál. Különösen ajánlott a kombináció használata a napraforgó vetőmag-előállítása során, ugyanis a kaszatok biológiai beérését követően a csírázási értékekre a kombinációnak nincs hatása. A Solaris kizárólag takarmányozási célra termesztett szójában használható. A javasolt dózis napraforgóban Solaris 2,0 l/ha + Elastiq Ultra 0,75-1,0 l/ha, szójában Solaris 2,5 l/ha + Elastiq Ultra 0,5-0,8 l/ha.

A veszteségmentes betakarítás kulcsa a “testreszabott” Elastiq csomagok alkalmazásában rejlik.

Gazdag termést és sikeres betakarítást kívánunk minden gazdálkodónak az Arysta nevében!

Forrás: Agrárágazat, 2018. augusztusi szám

A cikkben összefoglaljuk a legfőbb tudnivalókat, amelyek a sikeres szójatermesztéshez szükségesek hagyományos technológiával és növényvédő szer használata nélkül is

Biológiai talajművelés

Termésnövelők, biostimulánsok és bioeffektív megoldások

A szója oltása

2018. január 9. Tamási, Művelődési Központ, 9:00

Forrás: agraragazat.hu

Figyelni, tanulni és a kedvező adottságú területeken kihasználni a szójatermesztésben rejlő lehetőségeket!” – Ezekre biztatja a termelőket a Sumi Agro a hazai szójatermesztés 200 éves történetének évfordulóján

A poloskák és a levéltetvek jelen vannak a napraforgótáblákban, a kukoricában már károsít a gyapottok bagolylepke. Az Agroinform.hu 2017. 25. heti előrejelzése

A múlt héten folytatódott a száraz, meleg időjárás országunkban, mely a hét második felére és hétvégére valamelyest mérséklődött, majd a mostani napokra ismét a csúcsokat közelíti. Csapadék csupán 1-2 nap hullott, szeszélyes területi eloszlásban, 1-7 mm mennyiségben. A nagyobb mennyiséget a nyugati határszélen mérték. A zivatarokhoz csatlakozó viharos szél és jégeső sem javított az aktuális állapoton.

A hőmérséklet tipikusan nyáriasan meleg volt nappal, de éjszakára sem hűlt vissza túlságosan. Ehhez társult még az alacsony páratartalom, 40-75 % közötti értékkel. Levélnedvesség borítottságot alig lehetett észlelni, inkább csak a kevés csapadék után 1-2 órára. A meteorológiai előrejelzés hasonló meleg napokat mutat a következő időszakra is, bár egy-két zivatar előfordulhat, helyileg nagy mennyiségű esővel, átmeneti erős széllel. Amint tudjuk, ez a csapadékforma hasznosul a legkevésbé.

A kalászosok közül az őszi búza már délen a teljes éréshez közelít, az ország döntő részén viaszos állapotban van, de a hűvösebb nyugati tájakon még a tejesérés is megtalálható. Az őszi árpára inkább a teljes érés, illetve viaszérés vége a jellemző. A gabonafélék levélfelszáradása folyamatos, az állományok jó részén csak a felső 2 levélemelet zöld (főleg az őszi búzán). Az őszi árpa táblák többnyire elsárgultak.

A gabonalisztharmat betegség terjedése lelassult, őszi árpában megállt. A korompenész terjedése kismértékben nőtt, lombon 1-5 %-os (gyenge) fertőzés jellemző az állomány ~30-40 %-án. A kalászon is 1-5 %-nyi korompenész fertőzés figyelhető meg.

Fuzáriummal fertőzött kalász továbbra is észlelési szinten fordult elő a vizuális felvételezések során. A betegség fertőzéséhez a múlt heti 1-2 esősebb nap is kedvező volt, de már csak felületi fertőzés alakult ki. A tartósan száraz időjárás miatt ezután sem valószínű erősebb fertőzés.

Az őszi káposztarepce becői elérték a végleges nagyságot, az érés halad előre. A kártevők már eltűntek a táblákról. A betegségek közül a szklerotíniás betegség továbbra is észlelési szinten található meg azon területeken, ahol több volt a csapadék. A lisztharmat viszonylag későn jelent meg, közepes-erős mértékű fertőzéssel van jelen az állományokban a dunántúli területeken. A tünetek a felsőbb becőkön is megjelentek.

A napraforgó állományok intenzív növekedésben vannak, a gyengébbek 8-10 leveles, míg a jobb táblákon már csillagbimbós állapotot ért el a növény. A károsítók közül a tripszek, atkák felszaporodása, kártétele nem nőtt napraforgóban. A fertőzés egyelőre megmaradt a táblák szegélyein.

Érdekes a poloskák – levéltetvek együttese. A Dunántúlon a poloskák fertőzése jelentős, levéltetű szinte elhanyagolható, míg a keleti országrészen pontosan fordítva. A meleg, száraz időjárás kedvez a poloskáknak, a Dunántúlon már átlagosan 3-4 db imágó/növény, közepes fertőzés alakult ki. A párosodás, tojásrakás folyamatos, amelynek tünete a növények ~50-70 %-án látszik. Védekezés feltétlen szükséges a napraforgó érzékeny csillagbimbós állapota miatt, tiakloprid, acetamiprid vagy valamely piretroid (lambda-cihalotrin, gamma-cihalotrin, deltametrin, stb.) hatóanyagtartalmú készítménnyel.

A Tiszántúlon a poloskák betelepedése, népessége sokkal alacsonyabb, így ott a védekezéssel még lehet várni. Észlelési szintű egy-két táblán a levéltetvek előfordulása, de általánosságban mentesek a területek a Dunántúlon, míg a Tiszántúlon ez tűnik veszélyesebbnek. A védekezés még nem indult el.

A szója fejlődése már az elágazódások képződésénél tart. E növénynél is az aszály és a gyomos területek okoznak elsődlegesen gondot. A kártevők közül a tripszek és atkák szaporodásának az elmúlt hét sem szabott gátat, sokkal inkább kedvezett a kártevőknek. Egy-egy levélkén (alsó) 6-8 db tripszlárva található, kisebb részt előnimfa, nimfa is előfordul. A fertőzés a növényen belül is terjed felfelé, nemcsak az alsó, hanem a középső és már a felső lombzóna is veszélyben van, így mindenképpen szükséges a növényvédő szeres beavatkozás. Szükséghelyzeti engedéllyel csak a Mospilan 20 SG alkalmazható, melynek használatát a növényvédelmi hatósághoz be kell jelenteni. Az atkák esetében főleg kifejlett alakok vannak jelen, a tojásrakás folyamatos (4-5 mozgó atka/levélke főleg a táblaszéleken).

Forrás: agroinform.hu

Talajegészségügyi mérésekkel a biztonságosabb, jobb minőségű kukorica- és szójatermésért

A talajtakaró növények őszi vetése nem újkeletű módszer, de a rendszeres talajegészségügyi méréseknek és a tudományos megközelítésnek köszönhetően mostanra pontosabb képet kaptunk arról, miben és milyen mértékben hasznosíthatják a gazdák a talajtakaró keverékeket – olvasható a Syngenta blogon.

A Corn and Soybean Digest beszámolója szerint az amerikai kukoricatermesztők körében egyre népszerűbb a rozs alapú keverékek köztes terményként történő felhasználása. A farmerek elsősorban a kukoricasorok között vetik be a talajtakaró növényeket, amelyek

javítják a vízháztartást, csökkentik a nitrogénveszteséget és hosszú távon segítenek a gyomok elleni küzdelemben.

„Ha egy farm gyakorlatilag halott, alacsony a karbonszint, a talajtakarók nagyot lendíthetnek a helyzeten” – mondta el a lapnak Matt Van Slyke agronómus, aki jelenleg hat Illinois-ban tevékenykedő nagygazdaságban segít az őszi talajmenedzsmentben.

Egy tonna talajtakaró növény átlagosan 400 kilogramm biológiailag hasznosítható szenet tartalmaz, megfelelően időzített vetésükkel a gazdák szinte kanalanként adagolhatják a tápanyagokat az alapterményeiknek. Van Slyke mérései szerint

a nitrogénhasznosulás mintegy kétszeresére javul

a módszert alkalmazó gazdák esetében. Az elmúlt két év mérései szerint a talajtakarók sorközi vetésének köszönhetően a kukorica mintegy hat héten keresztül fejlődhet „konkurencia” nélkül, de a technológia a szójatermesztők esetében is bevált.

Van Slyke mérései és a Pennsylvania Egyetem hasonló témájú kutatása szerint sorközi vetéssel érezhetően csökkenti a gyomirtók felhasználását. Az első tapasztalatok szerint a szójaföldeken érezhetően visszaszorultak a libatop és a betyárkórófélék, és folytatódik a kutatás a talajtakarók növényvédelmi hatékonyságáról.

Forrás: agroinform.com

Az új kutatás fényt derít arra, hogy mely gének felelősek a gyomirtó szereknek ellenálló gaz-populációk kialakulásáért

A gyomirtók (azonos módon ható gyomirtó szerek) éveken át tartó folyamatos használata nyomán rezisztencia alakulhat ki, így egyre nehezebb a különböző növénykultúrák gyommentesítése. A Syngenta támogatásával megvalósuló új kutatás fényt derít arra, hogy mely gének felelősek a gyomirtó szereknek ellenálló gaz-populációk kialakulásáért.

A disznóparéj rengeteg fejfájást okoz a kukoricát és szóját termesztő gazdák körében. Ez a szívós gyomféle ugyanis képes arra, hogy a leggyakrabban használt gyomirtókkal szemben ellenálló telepeket alakítson ki. “Ha ugyanazt a készítményt alkalmazzuk huzamosabb ideig, a gyomoknak csak egy nagyon kis része marad meg, és szaporodik, ezek viszont már ellenállóak lesznek a szerrel szemben. Mintha szelektálással kifejezetten rezisztens gyomokat próbálnánk termeszteni” – összegezte a problémát a Phys.org-nak nyilatkozva Rong Ma, az illinoisi Egyetem posztdoktori kutatója.

A növények alapvetően két módszerrel védekezhetnek a gyomirtók ellen: jellemző esetben egy mutáció megakadályozza, hogy a vegyszerben található molekulák összekapcsolódjanak azokkal a fehérjékkel, amelyeket el kéne pusztítaniuk, így a szer hatástalan marad. Ez a folyamat ismert és jól beazonosítható.

Előfordul azonban, hogy a gyomok más módon védekeznek: a metabolikus rezisztencia lehetővé teszi a számukra, hogy enzimeikkel “kimossák” az irtószert (vegyszert), mielőtt az elérné a célját, a fehérjéket.

A kutatók már azonosították a védekezésre használta enzim típusokat, de nem tudják, pontosan melyik enzim felelős egy adott gyomirtóval szembeni ellenálló képesség kialakításáért. Ezt hivatott orvosolni a Syngenta által támogatott kutatási program. Ennek során sugárzó anyaggal megjelölt gyomirtót fecskendeznek egy-egy levélbe, majd megfigyelik, mennyi szer maradt a levélben, miután a növény megpróbálta feldolgozni. Minél alacsonyabb a vegyszermaradvány szintje, annál ellenállóbb a gyom az adott vegyszerre.

A mérések közelebb vitték a szakértőket a rezisztenciáért felelős gén azonosításához, Rong Ma és kollégái úgy látják, a levél befecskendezési módszert gyakorlatilag bármilyen gyomfélén alkalmazhatják, és a közeljövőben gyorsteszteket dolgozhatnak ki a rezisztencia kimutatására.

Forrás: agroinform.com

Fotó: Shutterstock