Találatok erre a kategóriára: ‘Agrárkutatás’

November 28-29-én rendezi meg a Portfolio.hu az év egyik legkiemelkedőbb agráreseményét, az Agrárszektor Konferenciát. A kétnapos siófoki eseményen – amelyre várják a NAK-tagokat is – az agrárium legaktuálisabb és legégetőbb témáiról kaphatnak fontos információkat a résztvevők

Az Agrárszektor Konferencia legfontosabb célja, hogy az agrárgazdasági szereplők első kézből tájékozódhassanak a gazdálkodásukat, döntéseiket érintő legaktuálisabb témákról. A november 28-29-i kétnapos konferencia lehetőséget nyújt arra, hogy szinte valamennyi olyan kérdést napirendre lehessen tűzni, amely ma a hazai agrárium szempontjából fontos.

A siófoki tanácskozás programjában szerepelnek az idei és a jövő évi agrártámogatási lehetőségek, illetve a kialakítás alatt álló, 2020 utáni uniós közös agrárpolitika leglényegesebb változásai. Szó lesz arról, mennyi támogatásra számíthatnak a gazdálkodók rövid és hosszútávon, illetve milyen feltételeket kell teljesíteniük az agrárforrások megszerzéséhez.

A szervezők tervei szerint a konferenciát Nagy István agrárminiszter nyitja meg, Phil Hogan mezőgazdaságért felelős uniós biztos pedig videóüzenetben foglalja majd össze az Európai Bizottság (EB) legfontosabb agrártörekvéseit, és e témában a konferencián várhatóan előadást tart az EB magas rangú képviselője is. Neves külföldi szakértők kerekasztal-beszélgetésben elemzik majd, hogy milyen helyzetben vannak a visegrádi országok, illetve a közép-kelet-európai uniós tagállamok termelői, és milyen esélyeik lehetnek a jövőben az uniós agrárpiacon. Emellett a konferencián előadóként részt vesznek az államigazgatás csúcsvezetői, illetve a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb felvásárló és integrátor cégei, szakpolitikai döntéshozói is. Továbbá a konferencia előadói foglalkoznak majd a földügyi szabályozás, a hazai agráradózás és az agrárintegrációs-szerződéskötési szabályozás legfontosabb változásaival, de napirendre kerül az öntözési stratégia és a digitális agrárstratégia és a nemzeti fehérjeprogram is.

Ezen kívül a résztvevők tájékozódhatnak az inputpiacok – a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédőszer-felhasználás – legfontosabb változásairól, illetve a takarmányozást, a precíziós gazdálkodást, a mezőgazdasági gépbeszerzést-gépfinanszírozást és az agrárhitelhez jutást érintő kérdésekről is.  Külön részletes szekciók foglalkoznak majd az állategészségügyi helyzettel, illetve az állattenyésztési és az élelmiszeripari támogatási-fejlesztési esélyekkel. Emellett a konferencia pozitív példákat igyekszik kínálni az egyes ágazatokban megvalósított, sikeres innovációkról, illetve a generációváltás problémáiról és megvalósítási lehetőségeiről is.

A siófoki konferencia részletes, még nem végleges programjáról itt lehet tájékozódni. A Portfolio a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai számára kedvezményes részvételi lehetőséget biztosít. A jelentkezési és regisztrációs lehetőségekről szintén a konferencia internetes oldalán lehet tájékozódni.

(Forrás: portfolio.hu/nak.hu)

Magyarországon 60-70 ezer hektáron 120-130 ezer tonna GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) szója termesztése folyik, amit a szójaimport kiváltása érdekében növelni kell – mondta Nagy István agrárminiszter az Új nemesítési technikák és génmódosítás konferencián

A szakmai rendezvényt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a jövő nemzedékek szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör szervezte. A konferencián a génmódosításban megjelent új technológiát, a génszerkesztést, illetve az arra vonatkozó európai, valamint magyar szabályozást járták körbe.

A miniszter hozzátette, a célkitűzések között szerepel, hogy legalább 300 ezer tonna szóját állítson elő az ország, amivel a szójaimport mintegy fele kiváltható lenne. Ennek elősegítése érdekében nemcsak állami támogatások állnak rendelkezésre, hanem megkezdődött a kutatóintézetek, nemesítő állomások ösztönzése is. Kiemelte, hogy az ország GMO-mentessége érték, és a jövőben ezzel megfelelően kell gazdálkodni.

Nagy István kifejtette, hogy rohamos mértékben fejlődnek és egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes új mezőgazdasági biotechnológiai eljárások, amelyek egyike a gén- vagy genomszerkesztés. Az eljárás abban tér el a már jól ismert géntechnológiai eljárásoktól, hogy a korábbiaknál célzottabban és elvileg nagyobb pontossággal változtatható meg a genetikai állomány. Alacsony eszközigénye, költséghatékonysága és egyszerűsége is hozzájárulhat gyors terjedéséhez. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humángyógyászati és ipari hasznosítását célzó kutatások is folynak.

Ugyanakkor a gyorsan fejlődő, új, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezeteket megfelelő egészségügyi és környezeti kockázati elemzések nélkül nem szabad engedélyezni. Ezeknél az új eljárásoknál az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani.

Nagy István felidézte, hogy hosszú évek tárgyalásainak eredményeként 2015-ben a tagállamok szakminiszterei elfogadták azt az európai uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy maguk dönthessenek a GMO-k köztermesztésbe bevonásáról. Magyarországon a GMO-mentes politika eredményeként genetikailag módosított növény a köztermesztésbe nem került, a termesztés jelenleg is teljes körűen tiltott Magyarországon. Az Országgyűlés 2006-ban az összes parlamenti párt egyetértésével elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és meghatározta az ennek eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat, amelyek teljesítéséről a kormány kétévente jelentést készít.

Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója. Az ország nagy figyelmet fordít a vetőmagok, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, így az importáló országok biztosak lehetnek abban, hogy az innen származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek. 2016-tól a GMO-mentes védjegy biztosítja a fogyasztók tájékoztatását, valamint annak bevezetése a biztonságérzet miatt piaci előnyökkel is jár.

Az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én kiadott ítéletében kimondta: a génszerkesztési technológiák által előállított termékeknek is meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, illetve címkézni kell azokat. A bíróság indoklása szerint ezek az új módszerek olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetsége közleményében.

Az Európai Bíróság döntése egyértelmű jogi helyzetet teremtett: minden olyan terméket, amelyet az új génszerkesztési technológiák segítségével állítottak elő, genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak) kell tekinteni – hangsúlyozta Roszík Péter, a konferencia egyik társszervezője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.

Ennek fényében, ami hátra van, az a Bíróság döntésének gyakorlatba ültetése. Ezért a kormánynak  biztosítania kell, hogy mostantól ne kerülhessenek ki a környezetbe az új géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított olyan szervezetek, amelyek nem estek át a megfelelő engedélyezési folyamaton.

Szükséges, hogy a hazai ellenőrző hatóságok rendelkezzenek megfelelő módszerekkel az új technológiákkal előállított GMO-k kimutatására annak érdekében, hogy megakadályozzuk az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetek bejutását hazánkba – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. Uniós szinten pedig fel kell lépni annak elkerülése érdekében, hogy az engedéllyel nem rendelkező génmódosított termények és élelmiszerek bejussanak az európai piacra.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója februárban e témában kiadott közleményében is rámutatott:

Amennyiben egy szakkérdés eldöntésében a tudományos megítélés bizonytalan, akkor a védett jogok megfelelő érvényesítése érdekében tudományos kutatásokon alapuló, alapos kockázatelemzést folytassunk le, illetve végső soron a lehető legszűkebb értelmezés mentén döntsünk, nem adva teret az esetleg később már nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán visszafordítható következményeknek.

Forrás: agroinform.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége 2018. szeptember 20-21-én rendezi meg a II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőhegyest. Az ország legnagyobb szántóföldi kiállítása keretében több szakmai konferenciát, fórumot is szerveznek.

A nagyszabású kiállítás – melynek 42 hektáros terület ad otthont – keretében megrendezésre kerülő „Országos Szakmai Nap Konferencia” kiemelt témái az agrárgazdaság aktualitásai, illetve a termelői kihívások, a gabonapiaci lehetőségek. Részletes program ITT.

A „Fókuszban a humusz” szakmai konferencia célja, hogy az érdeklődők számára ismertesse a klímatudatos talajművelést, a talaj védelmének fontosságát, a humusz jelentőségét. A talaj megfelelő használata, védelme jelentős mértékben kihat a költségekre és terméseredményekre, a talaj pufferkapacitása révén csökkentheti a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket. További részletek a rendezvényről ITT.

A „PREGA Start” konferencia a precíziós gazdálkodás témakörére épül, PREGA könyvbemutatót is tartanak, illetve szó lesz arról, hogy miként érdemes elkezdeni a precíziós gazdálkodást, illetve kerekasztal-beszélgetést szerveznek a hazai termelői tapasztalatokról. A PREGA Start konferencia programja és a jelentkezési űrlap megtalálható ITT.

A II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőhegyes kiállítás weboldala: www.szantofoldinapok.hu, ill. https://www.facebook.com/II.NAKSZANTOFOLDINAPOK/

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

 

Forrás: agroinform.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága napraforgó és szója fajtabemutatót tart 2018. augusztus 28-án, Székkutason

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI) napraforgó és szója fajtabemutatót tart, amelyre tisztelettel meghívjuk az érdeklődőket.

Helyszín: Székkutasi Növényfajta-kísérleti Állomás (6821 Székkutas, I. körzet / 75. Pf:15, GPS: 46.519983, 20.523707)

 Időpont: 2018. augusztus 28. (kedd), 10:00 – 14:00 óra

 

Napirendi pontok, témák, előadók:

 

9.30 – 10.00    Regisztráció
10.00 – 10.15  Megnyitó és köszöntő – Lukács József, elnökhelyettes (NÉBIH-NKI)
10.15 – 10.30  Köszöntő – Szél István, elnök (NAK Csongrád Megyei Igazgatóság)
10.30 – 10.40 A Székkutasi Növényfajta-kísérleti Állomás tevékenységének bemutatása -Török Dénes, állomásvezető (NÉBIH-NKI)
10.40 – 11.00  A napraforgó fajtahasználata és fajtakísérletek -Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.00 – 11.10  A szója fajtahasználata és fajtakísérletek – Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.10 – 11.20  Utazás a fajtakísérleti bemutató parcellákhoz – GPS: 46.519983, 20.523707
11.20 – 12.50  Fajtabemutató, konzultáció -Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
12.50 – 13.00  Visszatérés az állomásra
13.00 – 14.00  Ebéd

 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kamara által létrehozott internetes felületen lehet: REGISZTRÁCIÓ

 

Tisztelettel kérjük, hogy a helyszíni regisztrációjához szíveskedjen kamarai kártyáját vagy őstermelői igazolványát magával hozni!

 

Forrás: NAK Kamarai Hírek

2018. AUGUSZTUS 10. – HAJDÚSÁGI EXPO

Helyszín: Hajdúböszörmény, Hajdúsági Expo, Radnóti u. 3.

 

A Hajdúsági Expo elsőszámú szakmai rendezvénye

A hazai agrárium egyik legfontosabb központja a Hajdúság, ahol élelmiszer-gazdaságunk csaknem minden meghatározó ágazata jelentős szerepet tölt be. A térség egyik legnagyobb agárkonferenciája már negyedik éve a Portfolio Kelet-magyarországi Agrárfóruma, amelyet minden év augusztusában, a Hajdúsági Expo keretein belül rendezünk meg. A félnapos konferencián a fő fókuszt a kapcsolatépítési lehetőségek mellett az elsőrangú szakmai program kapja. A programba vállalatvezetőket, gazdálkodókat, élvonalbeli szakértőket és a szakpolitika döntéshozóit hívjuk meg, akik a hazai agrárium legaktuálisabb kérdéseiről, a térség és az ország gazdasági kilátásairól, valamint versenyképességéről, illetve a régió mezőgazdaságát és feldolgozóiparát hangsúlyosan érintő témákról osztják meg véleményüket.

További részletek »

Előadóink lesznek többek között:

  • Bidló Gábor, ügyvezető igazgató, Budagabona Kft.
  • Csáti Tamás, tulajdonos, Karád Agrár Kft.
  • Farkas Sándor, miniszterhelyettes, Agrárminisztérium
  • Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Jakab István, elnök, MAGOSZ, az Országgyűlés alelnöke
  • Makai Szabolcs, elnök-vezérigazgató, Cargill Takarmány Zrt.
  • Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség
  • Reng Zoltán, vezérigazgató, Hungrana Kft.
  • Sántha Imre, ügyvezető igazgató, Formula-GP Kft.
  • Wágner József, mezőgazdasági üzletfejlesztő, Carmeuse Hungária Kft.

Összes előadónk »

Kiemelt témáink lesznek többek között:

  • Újjáalakult agrárkamara: mit tesznek az agrárpiaci szereplők érdekében?
  • Merész tervek: teljes reform előtt a magyar agráradózás?
  • Túl a nehezén: a Vidékfejlesztési Program aktualitásai és eredményei
  • Finanszírozás az agráriumban – Gépfinanszírozás, gépfejlesztési támogatások, támogatás-előfinanszírozás, agrárhitelezés
  • Szántóföldi növénytermesztés: szélsőséges időjárás, termésmennyiségek, takarmánypiac, új fehérjeprogram, nemzetközi trendek

Bővebben >>

A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Forrás: agraragazat.hu

A génszerkesztés látszik az egyedüli megoldásnak arra, hogy a haszonnövények teljesítményjavulásával érdemben növekedjen a szántóföldi növénytermelés árbevétele és nyeresége  – írta az agrarszektor.hu

Látványosan, összesen 20-30 százalékkal romlott Magyarországon a szántóföldi növénytermelés jövedelmezősége az elmúlt években – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ehhez a növekvő költségek és a csökkenő felvásárlási árak is hozzájárultak, de a negatív változások jórészt annak tudhatók be, hogy a gazdálkodók csak átlagos terméseket takaríthattak be. Ennek hátterében pedig az állt, hogy a növények időjárással, illetve kártevőkkel és kórokozókkal szembeni kitettsége jelentősen növekedett, így a lehetségesnél jóval kisebb terméseredményekre voltak csak képesek.

Petőházi Tamás szerint a jövedelmezőség helyreállításához arra lenne szükség, hogy a 250-350 ezer forint közöttire tehető mai hektáronkénti árbevételt érzékelhetően növelni lehessen. Ehhez viszont olyan fajták kellenének, amelyek ellenállóbbak a természeti hatásokkal szemben. Ezek gyors és stabil előállításához az elnök szerint ma nem látszik más megoldás, mint a génszerkesztés, amely új géntechnikai eljárásként egyre inkább terjed a világban.

Bár ma már nemzetközi szinten is egyre többen fogadják el, hogy az új genetikai eljárásként terjedő génszerkesztés nem genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozását, hanem a haszonnövények precíziós nemesítését jelenti, hazai alkalmazásáról továbbra is viták folynak.

Forrás: nak.hu

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

A szójatermesztés vonatkozásában a tavalyi évről általában az mondható el, hogy a szója magas vízigényét az időjárás egyes országrészekben ki tudta elégíteni, a gyomirtások a bemosó csapadékot megkapták, így nem volt probléma az alapkezelések hatékonyságával

Hogyan alakult országszerte?

A szójaállományok országosan nyár elején vegyes képet mutattak, amit nagyban befolyásolt, hogy a vetés és a gyomirtás mennyi csapadékot kapott. Baranya és Tolna megyékben az alapgyomirtások jól sikerültek a csapadékeloszlástól és a csapadék mennyiségétől függően. Fejérben, Zalában, Somogyban inkább a szárazság okozott gondot, ezért az alapgyomirtó szerek hatása kevésbé volt hatékony. Északnyugat-Magyarországon, Vas megyében több volt a csapadék, mint Győr-Moson-Sopron megyében. Kevés eső volt a Szigetközben. Az alapgyomirtások a lokális esőnek megfelelően sikerültek. A Duna völgyében, Pakstól délre a szója táblák megkapták a szükséges bemosócsapadékot, sőt, egyes területeken többet is, mint ami kívánatos lett volna. Ebben a térségben az alapgyomirtások kiválóan sikerültek. Északkelet-Magyarországon inkább a sok csapadék okozott gondot, a vetéseket és az alapgyomirtást is több helyen csak szakaszosan tudták elvégezni.

 

A szükséges kezelések

A Pledge alapgyomirtó azokon a területeken, ahol a megfelelő mennyiségű bemosócsapadékot megkapta, kiválóan működött. Néhány helyen, ahol szárazabb körülmények voltak, felülkezelést kellett alkalmazni.

Aki betartotta az előírt technológiát és az ezzel kapcsolatos szabályokat, elvégezte az alapkezelést, ill. ahol szükséges volt a felülkezelést is, ott nem volt probléma a gyomirtással.

 

Fontos a jó fajtamegválasztás!

A köztermesztésben kiváló fajták közül lehet választani – pl. Sponsor, Isidor –, a genetikai terméspotenciált e fajtáknál egyre jobban ki lehet használni.

A fajtaválasztást érdemes alaposan átgondolni, legyen korai és középérésű, de kissé tolódjon el a korábbi éréscsoport irányába.

A megfelelő mennyiségű csapadékkal azonban nem volt arányban a napfénytartam, így ott, ahol kevés volt, elhúzódott a tenyészidő, és adott esetben ez a magyarázata, hogy a korai fajták tulajdonképpen majdnem jobb eredményt hoztak, mint a késői tenyészidejűek az elhúzódó, megkésett betakarítás miatt.

Vetésidő

Aki későn tudott vetni, ill. ahol elcsúszott 2-3 héttel a vetésidő, az belekerült a betakarításkori csapadékos időszakba, ott viszont előjöttek a növényegészségügyi (Sclerotinia), a vetésváltási hiányosságok, és ott visszaköszönt úgy a termés minőségében, mint a mennyiségben is a sok csapadék.

 

Hatékony védelem

A szója-termőterületeken, miután megjelent a kórokozó, a Sumi Agro Hungary Kft. engedélyeztette a Topsin M 70 WDG gombaölő szer szükséghelyzeti felhasználását szklerotíniás betegség (Sclerotiniasclerotiorum) ellen, így lehetőség volt a beavatkozások elvégzésére. Kártevők vonatkozásában a tavalyi évben elmondható volt, hogy a vándorpoloska folyamatosan terjed, szinte minden szójatermesztő területen megtalálható volt.

 

Beltartalom

A betakarítás plusz költségét – a késői fajták esetében – a szárítás jelentette.

Általában termőhely kérdése a fajták beltartalmi értékeinek alakulása, de a beltartalmi értékek is megfelelőek voltak. A fehérje- és az olajtartalom a szója esetében elsősorban genetikai kérdés, de okszerű tápanyag-utánpótlási technológiával 1-2%-ban lehetőség van növelni a beltartalmi értékeket. A technológia mellé tudatosan ajánljuk felszívódó lombtrágyáinkat!

A Biozufre kéntartalmú felszívódó lombtrágya a fehérje-bioszintézist fokozó hatása mellett mellékhatással bír az atkákra és egyes szívó kártevőkre.

Ez a szója esetében a szárazabb időjárási körülmények között előnyös lehet. A Sergomil-L60 réztartalmú felszívódó lombtrágya elsősorban elősegíti a polifenolok és a fitoalexinek képződését, melyek a növényi védekező mechanizmus elsődleges anyagai, ezáltal fokozza az ellenálló képességet a külső hatásokkal (pl. vízhiány) szemben.

A felszívódó lombtrágyák majd a technológiának része kell, hogy legyenek a termesztés további eredményessége jegyében.

 

Összességében

…a szója esetében, minden nehézség ellenére, a tavalyi évben jó közepes eredmények születtek, és eredményes volt a termesztése.

A Szójamag Kft., a Margitta-Sziget 99 Kft., a Sumi Agro Hungary Kft. mindent elkövetnek, hogy a szójatermelők szakmai felkészítése vonatkozásban, 2018ban is komplett „szerviz” szolgáltatást biztosítsanak.

Dr. Bárány Sándor, Szójamag Kft., és Steiner István, Sumi Agro Kft.

Kiadvány, amelyben megjelent:

Forrás: agraragazat.hu

Hatalmas harc bontakozik ki a nagy nemzetközi mezőgazdasági inputanyaggyártó vállalatcsoportok között az amerikai szójapiacért. Komoly veszélybe került a Monsanto eddigi vezető szerepe, mert a BASF és a DowDuPont is nagyobb szeletet szeretne szakítani magának a piacból

Meginoghat a Monsanto eddigi vezető szerepe az Amerikai Egyesült Államok 40 milliárd dollárosra becsült szójabab-piacán. A Reuters szerint ugyanis most megnyílhat a piac a versenytársak számára is, mivel a Monsanto egyik legnépszerűbb, glifozát hatóanyagú herbicidjével szemben egyre inkább rezisztenssé válnak a gyomnövények. Számos amerikai gazdaságban keletkeztek emiatt nem várt terméskárok, és ezt a rivális cégek most ki is akarják használni.

A BASF és a DowDuPont is arra készül, hogy olyan szójafajtákat dobjon piacra, amelyeket saját géntechnológiájukkal módosítottak. A tét az, hogy ki irányíthatja a következő farmergenerációk termelését, amely meghatározó szereppel bír az USA exportjában is.

A Monsantonak azért is sok lehet a vesztenivalója, mert a szója a legfontosabb takarmány-alapanyag a szarvasmarha-, a sertés-, a csirke- és a halszektorban is. A versenytársak megjelenése komoly kockázatot jelenthet a Monsanto piacon lévő termékeinek, amelyek versenyképessége és értékesítése is visszaeshet egyes szakértői vélemények szerint.

A BASF a Reuters szerint a további lépések előtt most arra vár, hogy a Monsanto és a Bayer lezárja 63,5 milliárd dolláros fúzióját. A Monsanto-felvásárlás kapcsán ugyanis a Bayer korábban aláírt egy megállapodást, amelynek keretében 5,9 milliárd euróért elad bizonyos Crop Science üzletágakat a BASF-nek.

Az eladni kívánt eszközök között megtalálható a Bayer globális glufozinát-ammónium részlege és lényegében a vállalat összes szántóföldi vetőmaggal foglalkozó üzletága, illetve az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés is. Az értékesítésre kijelölt vetőmagrészlegek között megtalálható a globális gyapotmag-, az észak-amerikai és európai repcemag- és a szójamag-üzletág. Az ügylet része a kapcsolódó szellemi tulajdonok és létesítmények, valamint több mint 1800 alkalmazott átadása, elsősorban az Egyesült Államokban, Németországban, Brazíliában, Kanadában és Belgiumban.

A DowDuPont terjeszkedését egyelőre nehezíti, hogy a vállalatcsoport pillanatnyilag új szójafajtájának kínai engedélyezésére vár. A z ázsiai ország jóváhagyás ugyanis alapot adhatna ahhoz, hogy a DowDuPont felfuttassa a kínai exportra szánt szójatermelést az USA-ban. Ha a DowDuPont megkapná a kínai engedélyt, szakmai vélemények szerint a cég az egyik legnagyobb termelésirendszer-beruházását hozhatná létre az Egyesült Államok piacán.

Forrás: agrarszektor.hu

Biológiai talajművelés

Termésnövelők, biostimulánsok és bioeffektív megoldások

Az egészséges termőtalaj olyan különleges rendszer (ökoszisztéma), ami önműködő módon, a saját rendje, törvényei, a saját életereje által, természetesen képes a növényeket ellátni. Ezzel szemben az intenzív, a termésre, a hozamra figyelő gazdálkodás során a növénytáplálást, az elvárt termékenységet, de a növényvédelmet is külsőleg, műtrágyákkal, egyéb kémiai növényvédő szerekkel,mesterséges, művi úton lehet elérni. A lehetséges negatív ökológiai következmények miatt terjednek az élő mikroorganizmusokat vagy azok anyagait, enzimeit, kivonatait is tartalmazó termésnövelők, bio- vagy baktérium-trágyák, illetve biostimuláns termékek. Az életigenlő biológiai alapú talajművelés során az ember szerepe, hogy önmagát is a rendszer, az ökoszisztéma részének tekintve környezetbarát és fenntartható bioeffektív módon avatkozzon be a természet rendjébe.

A szója oltása

A cikksorozatban lehetőséget adtunk az olvasói kérdésekre is. A legtöbb kérdés a szója talaj-/növény-oltásával kapcsolatosan érkezett. Többen panaszkodtak, hogy a szójához ajánlott oltóanyagok használata ellenére sem találnak nitrogén-kötő gümőket a szója gyökerén és vajon mi lehet ennek az oka? Vegyük sorra a szója-oltással kapcsolatos ismereteket.

Használok talajoltót, de mégsem találok gyökérgümőket. Miért nincsenek?

A talajoltó készítmények nagyon sokfélék. Még ha a szójára ajánlják is, akkor sem biztos, hogy az a biológiai nitrogén-kötés kialakítására alkalmas. A gyökérgümőket csak azok a baktériumok képezik, amelyek a növénnyel egy „intim” kapcsolatot, „szimbiózist” tudnak kialakítani és csak ezt követően lesz kölcsönösen hasznos az együttélés a baktériumok nitrogén-kötése által. A növény a nitrogént aminosavak, fehérjék anyagába építi be és saját növekedésére fordítja. A folyamatban a növényi igény ezáltal nem külsőleg bevitt nitrogén műtrágyákkal valósulhat meg.  A szója oltására ajánlott termékek nem mindegyike tartalmaz megfelelő N2-kötő baktériumokat. Találkozhatunk olyan talajoltóval is, amiben az oltóanyag nem alakít ki kapcsolatot a szójával és ezért nem hatásos. A legtöbb (szójához is ajánlott) kereskedelmi oltóanyagban nem a növényhez specifikus, hanem általános, mindegyik növényhez megfeleltethető, illetve növény nélkül is használható, „szabadon-élő” nitrogén-kötő baktérium, az Azotobacter genusz fajai és törzsei találhatók. Az így létrejött nitrogén igen kevés (5-15 kg/ha) és nem fedezi a növényi igényt.

A hatékony nitrogén-mennyiséget biztosító gyökérgümőket csak a szójával szimbiózist kialakítani tudó baktériumok hozzák létre. Biológiai nitrogén-kötés a pillangós növények gyökérrendszerében az úgynevezett gyökérgümőkben valósul meg. Ezekben a különös kis „kamrácskákban” a baktériumok zavartalanul tudják a molekuláris N2-t felbontani, hogy az alkalmas legyen a növénytáplálásra. A levegő 78%-a ilyen szabadon felhasználható (de más élőlények számára mégsem hozzáférhető, nem megbontható) nitrogéngázból áll. A szimbiózisban egymásra-talált két közreműködő partner a növény és a baktérium igényes

egymás társaságára, a szója gazdanövények csak a hozzájuk illő baktériummal „hajlandók” együttélni. Ahány pillangós növény szinte annyiféle nitrogén-kötő faj létezik. A szójával ennek megfelelően kizárólag a Bradyrhizobium japonicum nevű baktérium faj tud szimbiózist kialakítani. Ha hatékony szimbiózist akarunk, akkor célszerű ellenőrizni, hogy az oltóanyag tartalmaz-e B. japonicum törzseket (is)? A szója Amerikából került hazánkba és mivel itthon még korábban ezt a növényt nem termesztették, így a rhizobium partner is hiányozhat a talajainkból. A szója idehaza a megfelelő szimbionta rhizobium baktérium nélkül csak úgy terem meg, ha a biológiai természetes nitrogén-kötő képesség helyett külsőleg adjuk a növény igényét fedező nitrogén-műtrágyákat.

Lehet-e fokozni a gümő-képzést második vagy a harmadik évi újra-termesztéssel?

A következő évekre, ha újra-termesztjük az adott talajban a szóját, akkor a rhizobium baktériumokkal történő oltás nélkül is több gyökérgümő lesz a növényen. Ennek oka, hogy a növény előidézi az ilyen „mikro-segítők” elszaporodását a talajban, hiszen ezzel a növény csak jól járhat. Az adott talajban már az első évben is előfordulhatott valamennyi „alvó”, nyugalmi állapotú „japonicum” baktérium és azok az első év során fel tudtak szaporodni. Ehhez az is kell, hogy a talajban a felvehető nitrogén mennyisége a növény fejlődésével párhuzamosan ne fedezze teljes mértékben a növényi igényt. A sok műtrágya visszaveti a természetes úton történő biológiai nitrogén-kötést, mert a jól ellátott növény nem igényli a mikrobák természetes segítségét, nem kell ezzel is törődnie, energiát befektetnie e-nélkül is elvan. Tarka koronafürt (Coronilla varia) takarmány-növény termesztésénél tapasztaltuk, hogy gyengén humuszos homok-talajban mindössze 45 kg indító (starter) N-műtrágyára volt szükség az optimális biológiai nitrogén-kötés kialakulásához. A starter biztosította a növény kezdeti fejlődését, később pedig rá lett utalva arra, hogy azt követően a baktériumok is dolgozzanak. Ezzel 140 kg/ha nitrogén kiadását lehetett megspórolni a természet erejével.

Mindegyik szójára ajánlott oltóanyag hasznos? Melyiket válasszam?

A talajoltó termékek között a nitrogén-kötő baktériumok jelenléte a leggyakoribb. A nitrogén az egyik leginkább szükséges makro-tápelem, amelyre minden növénynek a legnagyobb mennyiségben szüksége van. A szójánál a nitrogénnel való ellátást csak a Bradyrhizobium japonicum biztosítja. Az oltóanyagok gyakran tartalmaznak még egyéb, pl. szabadon élő, vagy asszociatív nitrogén-kötő baktériumokat is, mint pl. az Azotobacter, Azospirillum genuszhoz tartozó nitrogén-kötőket. Az asszociatív szimbiózisnál nincsenek gyökérgümők, ezek a baktériumok a gyökérbelsőben élnek. A szójával való hasznosságuk nem biztos, hogy megvalósul. A nitrogén-kötők mellett a leggyakoribb biotrágyák a nehezen felvehető foszfor (P) oldására és a növény felé történő mobilizálására képesek. Olyan szerves savakat választanak ki, amelyek oldják az agyagásványokkal organo-minerális komplexek formájában kötött és így a növény számára nehezen felvehető foszfor-tápelemeket. A leghatékonyabbak ebben az arbuszkuláris mikorrhiza gombák (AMF), amelyek szintén szimbionták, azaz „kölcsönösen hasznos együttélést” tudnak kialakítani gazdanövényükkel, ha a körülmények ezt lehetővé teszik. AMF szimbiózis a magasabb-rendű növények 80%-ánál előfordul, így a szójánál is hasznos lehet. Szintén foszforoldó hatásúak még a spóra-képző (Bacillus) nemzetség fajai is a talajoltó készítményekben. A növényi szármaradványok bontására is számos talajoltó-készítmény van forgalomban. Erre nem csak a baktériumok alkalmasak, de sugárgombákra és fonalas gombákra is szükség lehet. A cellulóz és a lignin lebontásához többféle mikrobából álló konzorciumra van rendszerint szükség. Az ásványosítás (mineralizáció) egy folyamat, ahol az egyik mikroba a másikat követi a hosszú molekula cukrokra bontása közben. Gyakran előfordul, hogy a lebontás megakad, ha például elfogy a talajból az enzim-aktivitáshoz szükséges mikroelem. Így alakul ki pl. az ún. pentozán hatás is, ha a nagy szén-tartalmú szalma lebontása közben az erős mikrobás aktivitás elhasználja a talajból a nitrogént és ennek hiányában toxikus anyagok keletkezhetnek. A cellulózlebontókat ezért nem tanácsos egyedül használni, olyan konzorciumi oltóanyag kell, ami nitrogént, foszfort, káliumot és egyéb tápelemeket is biztosítani tud a folyamathoz. Jól működő talaj(mikro)biológiai tevékenységre van szükség a szója termesztése és a mikrobiális oltásokkal történő javítása során is. Általában elmondható, hogy szimbionta mikrobák, nitrogén-kötők és foszfor-mobilizálók (japonicum baktérium, mikorrhiza gomba, spórás foszforoldók) és a cellulóz-lignin lebontására alkalmas sugár-, élesztő és fonalas gombák is szükségesek az egészséges talajhoz. Minél több mikroba típus és faj alkotja az oltóanyagot, annál inkább kialakul a teljes talajélet és „felpörög” a mikrobiális aktivitás is. A talajoltók alkalmazásánál általános elvként elmondható, hogy „a talajt kell táplálni, nem a növényt”, ami a szójánál és a pillangósoknál úgy módosul, hogy a növényre specifikus kapcsolatra is figyelve, a „neki-való partnert is” vigyük a talajba, lehetőség szerint.

Lehet-e együtt alkalmazni a talajoltókat a gomba- rovar- és gyomirtószerekkel?

A gümősödés elmaradását okozhatják a mezőgazdasági kemikáliák is. Ezek a vegyszerek a xenobiotikumok, azaz a mesterséges életidegen anyagok sorába tartoznak, így károsak lehetnek a hasznos baktériumokra is. Ezt a tényt úgy lehetne kivédeni, hogy a magra került csávázószertől távolabbra kerülne a hasznos mikrobás oltóanyag, hogy ne oltsák ki egymás hatását. Kérdés persze, hogy akkor hova kerüljenek azok a gyomirtószerek, amelyeket a mikrobiális lebontás akadályozására még további vegyszerekkel, úgynevezett hatásfokozókkal (extenderekkel, antidótumokkal) is ellátnak, hogy a mikrobákat gátolva, ölve azok ne bomoljanak könnyen le a talajban. A gyomirtókkal el lehet érni a gyommentes állományt, de akár a mikroba-mentes (steril?) talajt is. És akkor ismét jöhetnek a műtrágyák és az újabb növényvédőszerek, illetve a külsőleg bevitt baktérium-trágyák. A természetben semmi sincs ok és következmények nélkül. Ismernünk kell az ökológiai törvényszerűségeket ahhoz, hogy a talaj egészségi állapota, jobb működőképessége által a mi emberi életünk, egészségünk is jobbá váljon. Az ökoszisztéma-törvényeket és a biológiai gondolkodást követő, ÉLETet óvó gazdálkodással javul a talajélet, a talajminőség és a talajerő. Nem csak a termékenység, hanem a talajegészség és ellenálló (pufferképesség) is.
A fizikai-kémiai tulajdonságok mellett a biológiai mutatók jeleznek, óva intenek és megoldást is adnak. Bioeffektív (www.biofector.info) alkalmazásokkal az élő szervezeteket tartalmazó oltóanyagok hatása igazodik az adott talajhoz és talaj-növény rendszerhez. Ilyen talaj-diagnosztikai szolgáltatást a Szent István Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszékén valósítunk meg.

 

Az ide vonatkozó tudást új szakirányú továbbképzéssel is megalapozzuk, 2018 februárjában a Tanszék gondozásában „biológiai talajerő-gazdálkodó mérnök” és „biológiai talajerő-gazdálkodó szakember” képzést indítunk, amihez szakirányú alapdiplomával rendelkező jelentkezőket várunk. További információ a http://talajesviz.kertk.szie.hu honlapon található.

 

Prof. Dr. Biró Borbála, DSc.
egyetemi tanár,
az MTA doktora
talajbirologia@gmail.com

 

Forrás: Agrárágazat, 2017. november (agraragazat.hu, magyarszoja.hu)
Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás full-fat szója monex-75 extruder szója felbontó daráló extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség