Találatok erre a kategóriára: ‘Kísérlet’

Magyarországon 60-70 ezer hektáron 120-130 ezer tonna GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) szója termesztése folyik, amit a szójaimport kiváltása érdekében növelni kell – mondta Nagy István agrárminiszter az Új nemesítési technikák és génmódosítás konferencián

A szakmai rendezvényt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a jövő nemzedékek szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör szervezte. A konferencián a génmódosításban megjelent új technológiát, a génszerkesztést, illetve az arra vonatkozó európai, valamint magyar szabályozást járták körbe.

A miniszter hozzátette, a célkitűzések között szerepel, hogy legalább 300 ezer tonna szóját állítson elő az ország, amivel a szójaimport mintegy fele kiváltható lenne. Ennek elősegítése érdekében nemcsak állami támogatások állnak rendelkezésre, hanem megkezdődött a kutatóintézetek, nemesítő állomások ösztönzése is. Kiemelte, hogy az ország GMO-mentessége érték, és a jövőben ezzel megfelelően kell gazdálkodni.

Nagy István kifejtette, hogy rohamos mértékben fejlődnek és egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes új mezőgazdasági biotechnológiai eljárások, amelyek egyike a gén- vagy genomszerkesztés. Az eljárás abban tér el a már jól ismert géntechnológiai eljárásoktól, hogy a korábbiaknál célzottabban és elvileg nagyobb pontossággal változtatható meg a genetikai állomány. Alacsony eszközigénye, költséghatékonysága és egyszerűsége is hozzájárulhat gyors terjedéséhez. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humángyógyászati és ipari hasznosítását célzó kutatások is folynak.

Ugyanakkor a gyorsan fejlődő, új, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezeteket megfelelő egészségügyi és környezeti kockázati elemzések nélkül nem szabad engedélyezni. Ezeknél az új eljárásoknál az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani.

Nagy István felidézte, hogy hosszú évek tárgyalásainak eredményeként 2015-ben a tagállamok szakminiszterei elfogadták azt az európai uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy maguk dönthessenek a GMO-k köztermesztésbe bevonásáról. Magyarországon a GMO-mentes politika eredményeként genetikailag módosított növény a köztermesztésbe nem került, a termesztés jelenleg is teljes körűen tiltott Magyarországon. Az Országgyűlés 2006-ban az összes parlamenti párt egyetértésével elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és meghatározta az ennek eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat, amelyek teljesítéséről a kormány kétévente jelentést készít.

Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója. Az ország nagy figyelmet fordít a vetőmagok, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, így az importáló országok biztosak lehetnek abban, hogy az innen származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek. 2016-tól a GMO-mentes védjegy biztosítja a fogyasztók tájékoztatását, valamint annak bevezetése a biztonságérzet miatt piaci előnyökkel is jár.

Az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én kiadott ítéletében kimondta: a génszerkesztési technológiák által előállított termékeknek is meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, illetve címkézni kell azokat. A bíróság indoklása szerint ezek az új módszerek olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetsége közleményében.

Az Európai Bíróság döntése egyértelmű jogi helyzetet teremtett: minden olyan terméket, amelyet az új génszerkesztési technológiák segítségével állítottak elő, genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak) kell tekinteni – hangsúlyozta Roszík Péter, a konferencia egyik társszervezője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.

Ennek fényében, ami hátra van, az a Bíróság döntésének gyakorlatba ültetése. Ezért a kormánynak  biztosítania kell, hogy mostantól ne kerülhessenek ki a környezetbe az új géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított olyan szervezetek, amelyek nem estek át a megfelelő engedélyezési folyamaton.

Szükséges, hogy a hazai ellenőrző hatóságok rendelkezzenek megfelelő módszerekkel az új technológiákkal előállított GMO-k kimutatására annak érdekében, hogy megakadályozzuk az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetek bejutását hazánkba – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. Uniós szinten pedig fel kell lépni annak elkerülése érdekében, hogy az engedéllyel nem rendelkező génmódosított termények és élelmiszerek bejussanak az európai piacra.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója februárban e témában kiadott közleményében is rámutatott:

Amennyiben egy szakkérdés eldöntésében a tudományos megítélés bizonytalan, akkor a védett jogok megfelelő érvényesítése érdekében tudományos kutatásokon alapuló, alapos kockázatelemzést folytassunk le, illetve végső soron a lehető legszűkebb értelmezés mentén döntsünk, nem adva teret az esetleg később már nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán visszafordítható következményeknek.

Forrás: agroinform.hu

A génszerkesztés látszik az egyedüli megoldásnak arra, hogy a haszonnövények teljesítményjavulásával érdemben növekedjen a szántóföldi növénytermelés árbevétele és nyeresége  – írta az agrarszektor.hu

Látványosan, összesen 20-30 százalékkal romlott Magyarországon a szántóföldi növénytermelés jövedelmezősége az elmúlt években – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ehhez a növekvő költségek és a csökkenő felvásárlási árak is hozzájárultak, de a negatív változások jórészt annak tudhatók be, hogy a gazdálkodók csak átlagos terméseket takaríthattak be. Ennek hátterében pedig az állt, hogy a növények időjárással, illetve kártevőkkel és kórokozókkal szembeni kitettsége jelentősen növekedett, így a lehetségesnél jóval kisebb terméseredményekre voltak csak képesek.

Petőházi Tamás szerint a jövedelmezőség helyreállításához arra lenne szükség, hogy a 250-350 ezer forint közöttire tehető mai hektáronkénti árbevételt érzékelhetően növelni lehessen. Ehhez viszont olyan fajták kellenének, amelyek ellenállóbbak a természeti hatásokkal szemben. Ezek gyors és stabil előállításához az elnök szerint ma nem látszik más megoldás, mint a génszerkesztés, amely új géntechnikai eljárásként egyre inkább terjed a világban.

Bár ma már nemzetközi szinten is egyre többen fogadják el, hogy az új genetikai eljárásként terjedő génszerkesztés nem genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozását, hanem a haszonnövények precíziós nemesítését jelenti, hazai alkalmazásáról továbbra is viták folynak.

Forrás: nak.hu

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

Nemcsak a vegetáriánusok és a tofuimádók fogyasztanak szóját Németországban, hanem a húson keresztül gyakorlatilag mindenki, hiszen a szóját egyre szélesebb körben használják takarmányozásra – írta a Deutsche Welle portálja, összehasonlításul hozzátéve, hogy amíg 1960-ban 17 millió tonna szójabab termett világszerte, addig tavaly már 335 millió tonnát takarítottak be. És ennek jó oka van.

A szójabab körülbelül 40 százalék fehérjét tartalmaz, emellett megtalálható benne szinte az összes aminosav vagy fehérje, amelyek nélkülözhetetlenek számunkra. A búzával együtt fogyasztva pedig szinte ugyanolyan tápláló, mint a hús, ha nem jobban” – mondta Volker Hahn, a Hohenheimi Egyetem szójababkutatója, aki szeretne sok szóját termeszteni Németországban.

Mint mondja, az európai igény csupán negyede terem meg a kontinensünkön, de ezt az arány növelni kellene – írja a Syngenta blog. Dél-Németország és Ausztria naposabb, melegebb területein jó a terméshozam, de északabbra már más a helyzet.

Tavasszal, vetés után a hajtásoknak több melegre lenne szükségük, másrészt a június-júliusi virágzás idején nem ritka, hogy éjjel 10 fok alá csökken a hőmérséklet Németországban, ami káros a növény számára. Ezért Hahn munkatársaival hidegtűrő szójababfajtát kíván kitenyészteni. A WHO becslése szerint ugyanis 2050-re

a szója iránti globális kereslet eléri az 500 millió tonnát,

tehát egyre fontosabb választ adni a kérdésre, hogy sikerül-e a szóját olyan hűvösebb régiókban is termeszteni, mint Észak-Németország.

Forrás: agroinform.hu

Országos Szója Fórum 2017

A szakmai fórum a szójatermesztőket foglalkoztató kérdéseket járja körül

A Magyar Szója Nonprofit Kft. szervezésében december 5-én, Budapesten megvalósuló szakmai fórumán többek között a zöldítés változásairól és a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról is informálódhatnak az érdeklődők, továbbá megismerhetik a hazai termelésű szójabab és származékai legfrissebb, 2017-es táplálóanyag-tartalmi adatait.

A részletes program itt érhető el, regisztrálni december 1-jéig lehet emailben, az info@magyarszoja.hu címen.

További információért kattintson ide.

szója

Forrás: agroinform.hu

A közeljövőben várhatóan behozható lesz az EU-ba az első három olyan szójafajta, amelyeket génmódosítás útján rezisztenssé tettek három különböző peszticiddel (Glifozát, Isoxaflutol és 2,4-D) szemben.

Az EU illetékes bizottsága a szeptemberi ülésén nem tudta megszerezni a szótöbbséget a behozatal betiltására. A különböző vegyszerek kockázatfelmérésével foglalkozó, független Testbiotech Intézet fentiekkel kapcsolatban kifogásolja, hogy az engedélyt a kísérleti parcellákon alkalmazott, hektáronként egy kg glifozátterhelés alapján adták ki, holott a gyakorlatban minimum 4, de akár 8 kg-ot is kiszórnak ebből a szerből hektáronként. A másik két vegyszert illetően pedig nem szolgáltattak adatokat a kockázatfelméréshez. Ezért szerintük a szóban forgó fajták behozatala komoly veszélyt rejt magában az emberi egészségre – írja a wetter.com.

Az Európai Parlament egy héttel korábban kifogást nyújtott be egy másik, két fajta peszticiddel szemben rezisztens szójafajta behozatala ellen azzal az indoklással, hogy nem készültek olyan tanulmányok, amelyek alapján a humán- és állategészségügyi ártalmasság kizárható, sőt egy független vizsgálat szerint a 2,4 D hatóanyaga embriófejlődési rendellenességet okozhat, emellett hormonrendszert károsító hatást is tulajdonítanak neki. Ennek ellenére itt sem sikerült szótöbbséget szerezni a fajta EU-ba történő behozatalának megtiltására. Így jelenleg az EU-ban már 13 génmódosított szójafajtát engedélyeznek élelmezési és takarmányozási célra. Persze a tagállamok önállóan döntenek a GM-növények engedélyezéséről az országukban.

Szójafajtákkal kapcsolatban a legfrissebb fórumtémáinkat megtalálja ide kattintva.

Forrás: agroinform.hu

Az adott parcella körülményei között a legjobb terméseredmény érhető el a tervezéshez és betakarításhoz szükséges programcsomaggal

A Monsanto biotechnológiai óriáscég 12-18 hónapon belül digitális szolgáltatásokat kíván indítani brazil mezőgazdasági termelők részére – írja a news.agropages.com. Az USA-ban a Climate FieldView nevű kereskedelmi szolgáltatást már több mint 100.000 farmer veszi igénybe, és 37 millió hektáron alkalmazza.

digitalis_novenyvedelem

Fotó: Shutterstock

A program indításakor a brazil termelők a tervezéshez és betakarításhoz szükséges programcsomagokhoz juthatnak hozzá, főleg a szójatermesztésre irányítva. Később ugyanezt a szolgáltatást más, fontos növényekre is kiterjesztik. Az alapkoncepció szerint a termelők minden olyan információt megkaphatnak a termelés egyes mozzanataihoz, ami lehetővé teszi, hogy egy adott parcella körülményei között egy adott növényből a legjobb eredményt érjék el. A programban részt vevő termelők mezőgazdasági gépei szenzorokkal vannak ellátva, amelyek az adatokat a Monsanto központi gépeihez továbbítják.

Minden egyes tábla viselkedésének adatait számítógépen folyamatosan visszaküldik a Monsantonak az esetleg szükséges korrekciók elvégzése céljából. A szolgáltatásért fizetendő díjat még nem rögzítették, előtte néhány hónapon keresztül tesztelik a rendszert Brazília különböző államaiban. Rodrigo Santos, a Monsanto dél-amerikai koordinátora szerint a rendszer „jelentős többlettermést biztosít a megrendelők részére“.

A mezőgazdaság digitalizációjáról és a precíziós gazdálkodás legújabb megoldásairól mindent megtudhat az Agroinform.hu által szervezett III. PREGA Konferencián 2017. február 22-én.

Forrás: agroinform.com

Talajegészségügyi mérésekkel a biztonságosabb, jobb minőségű kukorica- és szójatermésért

A tél közeledtével a gazdák már a tavaszi vetésre készítik elő a talajt. A hagyományos megoldások mellett egyre népszerűbb a talajtakaró növények alkalmazása is, ami nemcsak a vízháztartás és a nitrogénhasznosítás szempontjából hasznos, de a növényvédelem hatékony kiegészítője is a legfrissebb kutatások szerint.

A talajtakaró növények őszi vetése nem újkeletű módszer, de a rendszeres talajegészségügyi méréseknek és a tudományos megközelítésnek köszönhetően mostanra pontosabb képet kaptunk arról, miben és milyen mértékben hasznosíthatják a gazdák a talajtakaró keverékeket – olvasható a Syngenta blogon.

A Corn and Soybean Digest beszámolója szerint az amerikai kukoricatermesztők körében egyre népszerűbb a rozs alapú keverékek köztes terményként történő felhasználása. A farmerek elsősorban a kukoricasorok között vetik be a talajtakaró növényeket, amelyek

javítják a vízháztartást, csökkentik a nitrogénveszteséget és hosszú távon segítenek a gyomok elleni küzdelemben.

„Ha egy farm gyakorlatilag halott, alacsony a karbonszint, a talajtakarók nagyot lendíthetnek a helyzeten” – mondta el a lapnak Matt Van Slyke agronómus, aki jelenleg hat Illinois-ban tevékenykedő nagygazdaságban segít az őszi talajmenedzsmentben.

Egy tonna talajtakaró növény átlagosan 400 kilogramm biológiailag hasznosítható szenet tartalmaz, megfelelően időzített vetésükkel a gazdák szinte kanalanként adagolhatják a tápanyagokat az alapterményeiknek. Van Slyke mérései szerint

a nitrogénhasznosulás mintegy kétszeresére javul

a módszert alkalmazó gazdák esetében. Az elmúlt két év mérései szerint a talajtakarók sorközi vetésének köszönhetően a kukorica mintegy hat héten keresztül fejlődhet „konkurencia” nélkül, de a technológia a szójatermesztők esetében is bevált.

Van Slyke mérései és a Pennsylvania Egyetem hasonló témájú kutatása szerint sorközi vetéssel érezhetően csökkenti a gyomirtók felhasználását. Az első tapasztalatok szerint a szójaföldeken érezhetően visszaszorultak a libatop és a betyárkórófélék, és folytatódik a kutatás a talajtakarók növényvédelmi hatékonyságáról.

Forrás: agroinform.com

Szója és kukorica fajtabemutatót tartanak a NAK társszervezésében, szeptember 13-án, Szombathelyen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Vetőmagszövetség és Termék Tanács (VSzT) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) szója és kukorica fajtabemutatót tart, amelyre tisztelettel meghívják az érdeklődőket. nak_logo_png

Helyszín: NÉBIH Növényfajta-kísérleti Állomás, Szombathely, Komárom u. 34. (GPS: 47.199827,16.64928)
Időpont: 2016. szeptember 13. (kedd) 10:00 – 14:30 óra

Program:

9.30 – 10.00           Regisztráció
10.00 – 10.20         Köszöntő beszédek – NÉBIH-NKI képviselője, NAK Vas megyei képviselője
10.20 – 10.30         A Szombathelyi Növényfajta-kísérleti Állomás tevékenységének bemutatása – Póczik Miklós, állomásvezető (NÉBIH-NKI)
10.30 – 10.45        A kukorica fajtahasználat és fajtakísérletek – Joszt-Takács Nóra, témavezető (NÉBIH-NKI)
10.45 – 11.00        A Magyar Szója Nonprofit Kft helye és szerepe a magyar szójatermesztésben – Dr. Novák László, Magyar Szója Nonprofit Kft.
11.00 – 11.15        A szója fajtahasználat és fajtakísérletek – Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.15 – 13.15        Fajtabemutató a fajtakísérleti parcellák mellett – Joszt-Takács Nóra, témavezető, (NÉBIH-NKI), Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI), Cégképviseletek részéről rövid hozzászólási, konzultációs lehetőség
13.15 – 14.30    Ebéd

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kamara által létrehozott internetes felületen lehet: https://miniapp.nak.hu/nak-regisztracio/naknebihnki20160913/

Forrás és a teljes cikk: nak.hu

Az új kutatás fényt derít arra, hogy mely gének felelősek a gyomirtó szereknek ellenálló gaz-populációk kialakulásáért

A gyomirtók (azonos módon ható gyomirtó szerek) éveken át tartó folyamatos használata nyomán rezisztencia alakulhat ki, így egyre nehezebb a különböző növénykultúrák gyommentesítése. A Syngenta támogatásával megvalósuló új kutatás fényt derít arra, hogy mely gének felelősek a gyomirtó szereknek ellenálló gaz-populációk kialakulásáért.

A disznóparéj rengeteg fejfájást okoz a kukoricát és szóját termesztő gazdák körében. Ez a szívós gyomféle ugyanis képes arra, hogy a leggyakrabban használt gyomirtókkal szemben ellenálló telepeket alakítson ki. “Ha ugyanazt a készítményt alkalmazzuk huzamosabb ideig, a gyomoknak csak egy nagyon kis része marad meg, és szaporodik, ezek viszont már ellenállóak lesznek a szerrel szemben. Mintha szelektálással kifejezetten rezisztens gyomokat próbálnánk termeszteni” – összegezte a problémát a Phys.org-nak nyilatkozva Rong Ma, az illinoisi Egyetem posztdoktori kutatója.

A növények alapvetően két módszerrel védekezhetnek a gyomirtók ellen: jellemző esetben egy mutáció megakadályozza, hogy a vegyszerben található molekulák összekapcsolódjanak azokkal a fehérjékkel, amelyeket el kéne pusztítaniuk, így a szer hatástalan marad. Ez a folyamat ismert és jól beazonosítható.

Előfordul azonban, hogy a gyomok más módon védekeznek: a metabolikus rezisztencia lehetővé teszi a számukra, hogy enzimeikkel “kimossák” az irtószert (vegyszert), mielőtt az elérné a célját, a fehérjéket.

A kutatók már azonosították a védekezésre használta enzim típusokat, de nem tudják, pontosan melyik enzim felelős egy adott gyomirtóval szembeni ellenálló képesség kialakításáért. Ezt hivatott orvosolni a Syngenta által támogatott kutatási program. Ennek során sugárzó anyaggal megjelölt gyomirtót fecskendeznek egy-egy levélbe, majd megfigyelik, mennyi szer maradt a levélben, miután a növény megpróbálta feldolgozni. Minél alacsonyabb a vegyszermaradvány szintje, annál ellenállóbb a gyom az adott vegyszerre.

A mérések közelebb vitték a szakértőket a rezisztenciáért felelős gén azonosításához, Rong Ma és kollégái úgy látják, a levél befecskendezési módszert gyakorlatilag bármilyen gyomfélén alkalmazhatják, és a közeljövőben gyorsteszteket dolgozhatnak ki a rezisztencia kimutatására.

Forrás: agroinform.com

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-75 extruder monex-75 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex szója extruder üzem extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség