Találatok erre a kategóriára: ‘Kísérlet’

A szója nélkülözhetetlen a modern, intenzív állattartás számára, emellett humán táplálékként is jelentős növényünk. Hazánkban is fellelhetők a szójából készült különböző élelmiszeripari termékek (pl. tofu, szójatej, olaj, szójaliszt, szójaizolátum, szójakoncentrátum, extrudált termékek, húsanalógok, texturált szójaféleségek stb.). Mind takarmányozási, mind élelmiszeripari szempontból fontos a szója minősége

A szója takarmányozási és humán felhasználási értékét kedvező beltartalma adja. A szója nyersfehérje-tartalma 35-42%, olajtartalma 18-22%, szénhidráttartalma 30-35%, szárazanyag-tartalomra vonatkoztatva. A szójabab rendkívül koncentrált tápanyagforrás, a nyersfehérje-tartalom és az olajtartalom együttesen 55-60% körüli. A fehérje- és olajtartalom együttes százalékos arányát a PO-index fejezi ki, és cél, hogy ennek értéke legalább 60% legyen. A szójabab nyersrosttartalma 3,8-6,4% között változik, aminek 25-50%-a emészthető. A szója értékét elsősorban magas fehérjetartalma és kedvező aminosav-összetétele adja. A növények között a szója tartalmazza a legtöbb esszenciális aminosavat. A szójafehérjék közül a globulinok (60-70%) és az albuminok (57%) fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben. Aminosavak közül kiemelkedő a szója glutaminsav-tartalma, magas a leucin és izoleucin-, valamint jelentős az aszparaginsav-, arginin- és lizintartalma is.

Az esszenciális aminosavak közül a szója metionin-, cisztin- és a treonintartalma is számottevő. A szóját nagy olajtartalma miatt világszerte az olajnövények közé sorolják. A világ növényiolaj-felhasználásának kb. 30%-a szója eredetű. Az 1920-30-as években az USA-ban a szója „karrierje” is a szójababot feldolgozó olajütők létesítésével indult. A szója olaja sokoldalúan felhasználható, kiváló minőségű étolaj, valamint ipari felhasználásra is alkalmas. Felhasználható lakk, zománc- és nyomdafesték készítésére, bőrök kikészítésére, valamint szappan-, műanyag-, linóleum- és gliceringyártásra is. A szójabab olajtartalma fajtától és termesztési körülményektől függően 15-26% között változik. A szójaolaj a félig száradó olajok csoportjába tartozik. Kedvező fizikai és kémiai sajátosságai miatt széleskörű a felhasználása. A szójaolajnak magas a kedvező étrendi hatással bíró telítetlen zsírsav-tartalma, ezen belül a két telítetlen kettős kötést tartalmazó linolsav- (50% feletti arány) és a három telítetlen kettős kötést tartalmazó linolénsav- (10% feletti) tartalma jelentős. A szójának 2-3% körüli a lecitintartalma. A lecitin az egyik legfontosabb természetes felületaktív anyag. Felhasználják az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a vegyiparban stabilizáló és emulgeáló hatása miatt. Emellett antioxidáns hatása is kedvező. A szója amellett, hogy kalóriadús táplálék, többféle vitamin és biológiailag aktív vegyület (pl. fitoszterinek) forrása. Vitaminok közül kiemelkedő az A-, az E-, a K-, a B6-, a B12- és a niacintartalma. A szójabab gazdag ásványi anyagokban. Ásványi anyagok közül nagyobb mennyiségben tartalmaz magnéziumot, kalciumot, foszfort, valamint nem elhanyagolható a szeléntartalma sem.

A szója beltartalmi értéke mellett meg kell említeni azokat a vegyületeket is, amelyek takarmányozási vagy táplálkozás-élettani szempontból hátrányosak. A szója viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz antinutritív anyagokat. Az antinutritív anyagok a táplálék tápanyagainak érvényesülését rontják, a növekedést, súlygyarapodást lassítják. A szójában a legfontosabb antinutritív anyag a tripszin inhibitor, amely a fehérjék emésztésében szerepet játszó tripszin nevű enzim működését gátolja, aminek következtében csökken a fehérje emészthetősége. A tripszin inhibitor hőre érzékeny, a szójabab hőkezelésével ezek a vegyületek inaktiválódnak. Nemesítési célkitűzés, hogy olyan szójafajtákat állítsanak elő a nemesítők, amelyeknek tripszininhibitor-tartalma alacsony, és hőkezelés nélkül, nyersen is etethetők állatokkal. A nyugalmi állapotban lévő szójabab kémiai összetétele örökletesen meghatározott tulajdonság, fajtajelleg, azonban az egyes minőséget meghatározó beltartalmi komponensek mennyiségét és egymáshoz viszonyított arányát a termesztési körülmények és az alkalmazott agrotechnika befolyásolja. Különösen a magvak fehérje- és olajtartalma mutat változást eltérő termesztési körülmények mellett. A szója minőségét az évjárat és a talajtípus alapvetően meghatározza. A szója melegigényes növény, és érzékenyen reagál a csapadékhiányra és a levegő alacsony relatív páratartalmára. A virágzáskori, júniusi csapadékellátottság a fehérjetartalom alakulására kedvező hatású, azonban a szója fehérjetartalmát az érés idejében fellépő bőséges csapadékellátottság vagy öntözés általában csökkenti. Kedvezőtlen a fehérjetartalom alakulására az érés vége felé, a betakarítást megelőzően jellemző magas relatív páratartalom. Érés idején a hőmérséklet növekedése viszont kedvező hatású a fehérjetartalom alakulására. A nyári (júniusi, júliusi) csapadékmennyiség növekedésével az olajtartalom kismértékben csökkenhet.

Az augusztusi magas hőmérséklet és szárazság a termésmennyiségen túlmenően a minőségre is kedvezőtlen hatású. A szójamag fehérje- és olajtartalmának alakulására a tápanyagellátásnak van a legnagyobb szerepe. A minőség szempontjából is fontos a harmonikus NPK-ellátás. Optimális tápanyagellátás mellett a fehérjetartalom kismértékben növelhető, az olajtartalom kismértékben csökken. Az egyoldalú N-ellátás a fehérjetartalmat szembetűnően növeli, mérsékelt N-ellátás és nagyobb adagú P- és K-ellátás mellett a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom növekszik. A túlzott és egyoldalú tápanyagellátás sem a termés mennyisége, sem a stabilitása, sem a minőség szempontjából nem célravezető. 2018-ban Debrecen mellett kiváló tápanyag- és vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező mészlepedékes csernozjom talajon, egy halastó közelében beállított agrotechnikai kísérletünkben a tápanyagellátás és az öntözés hatását vizsgáltuk a szója fehérje- és olajtartalmának alakulására.

A kontroll és az N70+PK tápanyagszinteken a kísérletben szereplő 2 fajta átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 35,04, illetve 35,07% volt, a tápanyag-ellátottsági szintek között nem tapasztaltunk lényeges eltérést (1. ábra). Öntözve az átlagos fehérjetartalom a kontroll kezelésben 38,39%-ra, az N70+PK-kezelés hatására 37,45%-ra növekedett. A legnagyobb fehérjetartalmat öntözetlenül (39,19%) és öntözve (38,77%) is az N140+PK tápanyagszinten értük el. Az öntözés hatására a két vizsgált fajta átlagos olajtartalma mindhárom tápanyag-ellátottsági szinten csökkent (2. ábra). Az olajtartalmat a növekvő műtrágyaadagok öntözetlenül kismértékben csökkentették, öntözve az N70+PK tápanyagszinten értük el a legnagyobb olajtartalmat (22,32%). Öntözés hatására a szójamag fehérjetartalma általában növekszik, olajtartalma többnyire kismértékben csökken, azonban a fajta-összehasonlító kísérletünkben 2018-ban 31 fajtát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy öntözés hatására a fajták többségénél csökkent a fehérjetartalom (20 fajta), és 19 fajta esetében csökkent az olajtartalom. A fajták átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 36,94%, öntözve 36,48% volt. A fajták fehérjetartalma nagy változatosságot mutatott a fehérjetartalom-változást illetően. A többségnél a fehérjetartalom változása elenyésző volt öntözés hatására, míg egyes fajták fehérjetartalmának csökkenése a 2,5-3,0%-ot is meghaladta. 4 fajtánál a fehérjetartalom növekedése meghaladta az 1%-ot öntözés hatására. 2018-ban az olajtartalom a vizsgált 31 fajta átlagában öntözetlenül 22,68%, öntözve 22,56% volt (3. ábra). A vizsgált fajták átlagos olajtartalmát tekintve az eltérés nem számottevő az öntözött és az öntözetlen kezeléseket illetően, azonban az egyes fajták olajtartalmának változása között jelentős eltérést tapasztaltunk. A fajták többségénél a csökkenés kismértékű volt, azonban néhány fajta olajtartalma 1-1,63%-kal csökkent. Azoknál a fajtáknál, ahol az öntözés az olajtartalmat növelte, ez a növekedés kismértékű volt, azonban 3 vizsgált fajtánál az olajtartalom 1-2,6%-kal emelkedett.

A szója minősége szempontjából lényeges a betakarítás, valamint esetenként a lombtalanítás időpontjának körültekintő megválasztása. Az állomány egyenetlen érése, illetve a túl korán végzett lombtalanítás mennyiségi és minőségi veszteséget is okoz. Ennek oka a növény érésének biológiájában keresendő. Az érés utolsó 1015 napján a mag víztartalma 40-50% körüli értékről 12-15% körülire csökken. A magvak víztartalmának csökkenése mellett azonban a fehérje- és olajtartalom még növekszik. Ugyanazon növényen, sőt ugyanabban a hüvelyben sem azonos a magvak minősége. A magvak fehérjetartalma az alsó emeleteken magasabb, a csúcs irányába haladva a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom pedig a fehérje- és olajtartalom között fennálló negatív korrelációnak köszönhetően a növény csúcsi részén a legmagasabb, az alsó hüvelyemeletek irányába csökken. Lényeges, hogy olyan fajtákat termesszünk, amelyeknél érés során az alsó hüvelyek nem nyílnak fel, nem pergetik a már megérett magvakat. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szója minősége elsősorban fajtatulajdonság, azonban a termőterület talaja, az évjárathatás és az alkalmazott agrotechnika a termésmennyiségen kívül a szója minőségét is befolyásolja.

SZERZŐ:
DR. ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS
DEBRECENI EGYETEM
MÉK, NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Forrás: mezohir.hu

2018-ban a szója növény került vizsgálatra a NÉBIH és a Magyar Talajbaktérium gyártók és -Forgalmazók Szakmai Szervezete közreműködésével. Már harmadik éve folyik a baktériumkészítményekkel kezelt és kezeletlen (kontroll) területek eredményeinek összehasonlítása a NÉBIH pécsi Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán. 2016-ban a kukorica, 2017-ben az őszi árpa bizonyította a talajoltás hozamnövelő és termésminőség javító hatását

Magyarországon célkitűzés, hogy a hazai termelésű, GMO-mentes szója minél inkább itthon kerüljön felhasználásra. Jelenleg jelentős része kerül külpiacra, míg több százezer tonna GM-szóját, extrahált szójadarát importálunk. Az import szója fehérjetartalma általában meghaladja a hazai szójáét. Tehát nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is javítani szükséges.

Az eredményekről

A vizsgálat a Baranya megyei Szalántán, Ramann-féle barna erdőtalajon, 90 m2-es parcellákon, 4 ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben valósult meg. A tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi munkálatok egységesen, egy időben, azonos technológiával történtek.

Termésátlagok

A termésátlagoknál látható, hogy mindegyik talajoltóval kezelt terület terméseredménye meghaladja a két kontrollt, illetve a standard nitrogénkezelést. Az egyes oltóanyagok különböző mértékben növelték a termésátlagot, a növekmény a kontroll átlagokhoz viszonyítva 14,7-34,3% között mozgott.

A gümőszám alakulása

A pillangósvirágú növények biológiájából ered, hogy gyökérzetükön szimbionta Rhizóbium baktériumok nitrogénkötő gümőket képeznek. Minél több és jól, aktívan működő gümő található a növényen, annál egészségesebb és dinamikusabb fejlődésű a szója. A gümőzés nagyban meghatározza a termésátlagokat is. Az oltóanyaggal kezelt növényeknél átlag 12,61 és 14,18 darab gümőt találtak növényenként, míg a kezeletlen átlag csak 11,05 darab volt.

Nyersfehérje-tartalom

A nyersfehérje-tartalom a két kezeletlen terület átlagaival összehasonlítva 82,9-178,4% közötti emelkedést mutatott a különböző oltóanyagokkal történt kezelésekben. Megjegyezzük, hogy a Standard N tábla termésének nyersfehérje-tartalma – egy kivétellel –felülmúlta az oltóanyaggal kezelt területek eredményét.

A fenti grafikonok azt mutatják, hogy a talajoltó baktériumokkal, illetve Bradyrhizobium törzset tartalmazó oltóanyagokkal kezelt területeken a szója jelentősen jobban teljesített mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, mint a kezeletlen táblákon.

Dr. Pénzes Éva

Forrás, és grafikonok: agraragazat.hu

A 2018-as év véget ért. Az új esztendőben a gazdálkodó ember is számot vet az elmúlt év eseményeivel, gondjaival, sikereivel; tervez, és keresi a jobb művelés lehetőségeit. Számot vet a Magyar Talajbaktérium Gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete is az év tanulságaival, és tervezi a jövőt, melynek célja a növénytermesztő ember, gazdaság segítése és támogatása a termőfölddel való jobb és felelősebb gazdálkodás érdekében

A megalakulás óta eltelt évek sorra hozták a megvalósítandó feladatokat és az elvégzett munka sikerét. A kukorica, a sörárpa, a szója független, NÉBIH általi talajoltásos, évenkénti üzemi vizsgálatai jelentős minőségi és mennyiségbeli pozitív eltérést hoztak a mikrobiális talajélet regenerálásával, a kezeletlen területekkel szemben. A szója a 2018. évi növénykultúra volt a vizsgálatok sorában. Örömmel jelezzük, hogy a talajoltás eredményeként jelentős többlethozamokról számolhatunk be. Részletesen a beltartalmi értékek vizsgálati adatainak ismertetésével a következő lapszámok valamelyikében jelenik meg majd írásunk.

Hangsúly a talajvédelmen

A 2018-as év igen jelentős eredménye, hogy ebben az évben ismételten – mint folytatása a 2017-ben megkezdett eseménysorozatnak – egy asztalhoz ültek a talajok védelmében a témában érintett és elismert döntéshozó szakemberek. A nyáreleji kerekasztal-találkozó tanulsága az, hogy jobban, szélesebb körben – nemcsak az agrártársadalomban – szükséges a tájékoztatás a talajromlás megállítása, a talajok minőségének megőrzése és javítása terén. Fontos a jövő generációjának átfogó, hiteles ismeretanyag átadása, így az okszerű, fenntartható talajművelés és a minőségi tápanyagpótlás, a talajélet regenerálása talajoltó-, tarlóbontó-készítmények folyamatos alkalmazásával. A kerekasztalnál megkezdett munka eredménynek tartjuk, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter megnyilatkozásaiban is a talajélet védelme érdekében foglalt állást. A szakmai egyeztetést a szervezet 2019-ben is folytatja.

Nagyon nehéz feladat a társadalomban és ezzel együtt az agráriumban is a résztvevők olyan szemléletváltását elérni, mely már nem az évtizedes beidegződéseken, a felvásárlói piaci nyomáson, az inputanyagok felhasználásának fokozása érdekében megfogalmazott, sokszor eltúlzott reklámokon alapszik. Egyik oldalról a baktériumok és a gombák a mezőgazdaság károsítóiként szerepelnek mint patogén élőlények, más oldalról talajoltó-szakmai szervezetünk a hasznos baktériumtörzsek és gombák nélkülözhetetlen szerepét, fontosságát, hasznát kívánja tudatosítani, igazolni.

Tervek és tennivalók

Még alig kezdődött el az új év, de a Magyar Talajbaktérium Gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete már a tennivalókat, feladatokat, célokat is megfogalmazta. Tervezi a szakmai kerekasztal építő beszélgetéseinek folytatását, új növénykultúrákkal, termőtalaj-típusokkal a NÉBIH független talajoltásos üzemi vizsgálatok továbbvitelét.

Az új EU-s szabályozás hatására várhatón bővül a termésnövelő-készítmények magyarországi piaca, megjelenhetnek nagyüzemi előállítók és forgalmazók. Ez megerősíthet bennünket abban, hogy a többéves NÉBIH-kísérleteket még magasabb szinten folytassuk, ezáltal is bizonyítva, hogy a több évtizedes tapasztalat és kutatói munka eredményeként a hazai talajokra adaptált talajoltó-készítmények hatékonyan működnek. A talajélet megóvása és javítása érdekében a legoptimálisabb megoldást továbbra is a magyar fejlesztésű mikrobiológiai termékek biztosítják a gazdálkodók számára.

Sok munka vár ránk. Örömmel tesszük, bár sokszor fáradtan, de lendülettel. Ugyanis a termőföld otthont, életet és élelmet ad az emberiségnek. Feladatunk megőrizni a termőföld egészségét, amely létünk, egészségünk alapját adja.

Forrás: agraragazat.hu

Magyarországon 60-70 ezer hektáron 120-130 ezer tonna GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) szója termesztése folyik, amit a szójaimport kiváltása érdekében növelni kell – mondta Nagy István agrárminiszter az Új nemesítési technikák és génmódosítás konferencián

A szakmai rendezvényt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a jövő nemzedékek szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör szervezte. A konferencián a génmódosításban megjelent új technológiát, a génszerkesztést, illetve az arra vonatkozó európai, valamint magyar szabályozást járták körbe.

A miniszter hozzátette, a célkitűzések között szerepel, hogy legalább 300 ezer tonna szóját állítson elő az ország, amivel a szójaimport mintegy fele kiváltható lenne. Ennek elősegítése érdekében nemcsak állami támogatások állnak rendelkezésre, hanem megkezdődött a kutatóintézetek, nemesítő állomások ösztönzése is. Kiemelte, hogy az ország GMO-mentessége érték, és a jövőben ezzel megfelelően kell gazdálkodni.

Nagy István kifejtette, hogy rohamos mértékben fejlődnek és egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes új mezőgazdasági biotechnológiai eljárások, amelyek egyike a gén- vagy genomszerkesztés. Az eljárás abban tér el a már jól ismert géntechnológiai eljárásoktól, hogy a korábbiaknál célzottabban és elvileg nagyobb pontossággal változtatható meg a genetikai állomány. Alacsony eszközigénye, költséghatékonysága és egyszerűsége is hozzájárulhat gyors terjedéséhez. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humángyógyászati és ipari hasznosítását célzó kutatások is folynak.

Ugyanakkor a gyorsan fejlődő, új, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezeteket megfelelő egészségügyi és környezeti kockázati elemzések nélkül nem szabad engedélyezni. Ezeknél az új eljárásoknál az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani.

Nagy István felidézte, hogy hosszú évek tárgyalásainak eredményeként 2015-ben a tagállamok szakminiszterei elfogadták azt az európai uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy maguk dönthessenek a GMO-k köztermesztésbe bevonásáról. Magyarországon a GMO-mentes politika eredményeként genetikailag módosított növény a köztermesztésbe nem került, a termesztés jelenleg is teljes körűen tiltott Magyarországon. Az Országgyűlés 2006-ban az összes parlamenti párt egyetértésével elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és meghatározta az ennek eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat, amelyek teljesítéséről a kormány kétévente jelentést készít.

Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója. Az ország nagy figyelmet fordít a vetőmagok, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, így az importáló országok biztosak lehetnek abban, hogy az innen származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek. 2016-tól a GMO-mentes védjegy biztosítja a fogyasztók tájékoztatását, valamint annak bevezetése a biztonságérzet miatt piaci előnyökkel is jár.

Az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én kiadott ítéletében kimondta: a génszerkesztési technológiák által előállított termékeknek is meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, illetve címkézni kell azokat. A bíróság indoklása szerint ezek az új módszerek olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetsége közleményében.

Az Európai Bíróság döntése egyértelmű jogi helyzetet teremtett: minden olyan terméket, amelyet az új génszerkesztési technológiák segítségével állítottak elő, genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak) kell tekinteni – hangsúlyozta Roszík Péter, a konferencia egyik társszervezője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.

Ennek fényében, ami hátra van, az a Bíróság döntésének gyakorlatba ültetése. Ezért a kormánynak  biztosítania kell, hogy mostantól ne kerülhessenek ki a környezetbe az új géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított olyan szervezetek, amelyek nem estek át a megfelelő engedélyezési folyamaton.

Szükséges, hogy a hazai ellenőrző hatóságok rendelkezzenek megfelelő módszerekkel az új technológiákkal előállított GMO-k kimutatására annak érdekében, hogy megakadályozzuk az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetek bejutását hazánkba – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. Uniós szinten pedig fel kell lépni annak elkerülése érdekében, hogy az engedéllyel nem rendelkező génmódosított termények és élelmiszerek bejussanak az európai piacra.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója februárban e témában kiadott közleményében is rámutatott:

Amennyiben egy szakkérdés eldöntésében a tudományos megítélés bizonytalan, akkor a védett jogok megfelelő érvényesítése érdekében tudományos kutatásokon alapuló, alapos kockázatelemzést folytassunk le, illetve végső soron a lehető legszűkebb értelmezés mentén döntsünk, nem adva teret az esetleg később már nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán visszafordítható következményeknek.

Forrás: agroinform.hu

A génszerkesztés látszik az egyedüli megoldásnak arra, hogy a haszonnövények teljesítményjavulásával érdemben növekedjen a szántóföldi növénytermelés árbevétele és nyeresége  – írta az agrarszektor.hu

Látványosan, összesen 20-30 százalékkal romlott Magyarországon a szántóföldi növénytermelés jövedelmezősége az elmúlt években – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ehhez a növekvő költségek és a csökkenő felvásárlási árak is hozzájárultak, de a negatív változások jórészt annak tudhatók be, hogy a gazdálkodók csak átlagos terméseket takaríthattak be. Ennek hátterében pedig az állt, hogy a növények időjárással, illetve kártevőkkel és kórokozókkal szembeni kitettsége jelentősen növekedett, így a lehetségesnél jóval kisebb terméseredményekre voltak csak képesek.

Petőházi Tamás szerint a jövedelmezőség helyreállításához arra lenne szükség, hogy a 250-350 ezer forint közöttire tehető mai hektáronkénti árbevételt érzékelhetően növelni lehessen. Ehhez viszont olyan fajták kellenének, amelyek ellenállóbbak a természeti hatásokkal szemben. Ezek gyors és stabil előállításához az elnök szerint ma nem látszik más megoldás, mint a génszerkesztés, amely új géntechnikai eljárásként egyre inkább terjed a világban.

Bár ma már nemzetközi szinten is egyre többen fogadják el, hogy az új genetikai eljárásként terjedő génszerkesztés nem genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozását, hanem a haszonnövények precíziós nemesítését jelenti, hazai alkalmazásáról továbbra is viták folynak.

Forrás: nak.hu

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

Nemcsak a vegetáriánusok és a tofuimádók fogyasztanak szóját Németországban, hanem a húson keresztül gyakorlatilag mindenki, hiszen a szóját egyre szélesebb körben használják takarmányozásra – írta a Deutsche Welle portálja, összehasonlításul hozzátéve, hogy amíg 1960-ban 17 millió tonna szójabab termett világszerte, addig tavaly már 335 millió tonnát takarítottak be. És ennek jó oka van.

A szójabab körülbelül 40 százalék fehérjét tartalmaz, emellett megtalálható benne szinte az összes aminosav vagy fehérje, amelyek nélkülözhetetlenek számunkra. A búzával együtt fogyasztva pedig szinte ugyanolyan tápláló, mint a hús, ha nem jobban” – mondta Volker Hahn, a Hohenheimi Egyetem szójababkutatója, aki szeretne sok szóját termeszteni Németországban.

Mint mondja, az európai igény csupán negyede terem meg a kontinensünkön, de ezt az arány növelni kellene – írja a Syngenta blog. Dél-Németország és Ausztria naposabb, melegebb területein jó a terméshozam, de északabbra már más a helyzet.

Tavasszal, vetés után a hajtásoknak több melegre lenne szükségük, másrészt a június-júliusi virágzás idején nem ritka, hogy éjjel 10 fok alá csökken a hőmérséklet Németországban, ami káros a növény számára. Ezért Hahn munkatársaival hidegtűrő szójababfajtát kíván kitenyészteni. A WHO becslése szerint ugyanis 2050-re

a szója iránti globális kereslet eléri az 500 millió tonnát,

tehát egyre fontosabb választ adni a kérdésre, hogy sikerül-e a szóját olyan hűvösebb régiókban is termeszteni, mint Észak-Németország.

Forrás: agroinform.hu

Országos Szója Fórum 2017

A szakmai fórum a szójatermesztőket foglalkoztató kérdéseket járja körül

A Magyar Szója Nonprofit Kft. szervezésében december 5-én, Budapesten megvalósuló szakmai fórumán többek között a zöldítés változásairól és a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról is informálódhatnak az érdeklődők, továbbá megismerhetik a hazai termelésű szójabab és származékai legfrissebb, 2017-es táplálóanyag-tartalmi adatait.

A részletes program itt érhető el, regisztrálni december 1-jéig lehet emailben, az info@magyarszoja.hu címen.

További információért kattintson ide.

szója

Forrás: agroinform.hu

A közeljövőben várhatóan behozható lesz az EU-ba az első három olyan szójafajta, amelyeket génmódosítás útján rezisztenssé tettek három különböző peszticiddel (Glifozát, Isoxaflutol és 2,4-D) szemben.

Az EU illetékes bizottsága a szeptemberi ülésén nem tudta megszerezni a szótöbbséget a behozatal betiltására. A különböző vegyszerek kockázatfelmérésével foglalkozó, független Testbiotech Intézet fentiekkel kapcsolatban kifogásolja, hogy az engedélyt a kísérleti parcellákon alkalmazott, hektáronként egy kg glifozátterhelés alapján adták ki, holott a gyakorlatban minimum 4, de akár 8 kg-ot is kiszórnak ebből a szerből hektáronként. A másik két vegyszert illetően pedig nem szolgáltattak adatokat a kockázatfelméréshez. Ezért szerintük a szóban forgó fajták behozatala komoly veszélyt rejt magában az emberi egészségre – írja a wetter.com.

Az Európai Parlament egy héttel korábban kifogást nyújtott be egy másik, két fajta peszticiddel szemben rezisztens szójafajta behozatala ellen azzal az indoklással, hogy nem készültek olyan tanulmányok, amelyek alapján a humán- és állategészségügyi ártalmasság kizárható, sőt egy független vizsgálat szerint a 2,4 D hatóanyaga embriófejlődési rendellenességet okozhat, emellett hormonrendszert károsító hatást is tulajdonítanak neki. Ennek ellenére itt sem sikerült szótöbbséget szerezni a fajta EU-ba történő behozatalának megtiltására. Így jelenleg az EU-ban már 13 génmódosított szójafajtát engedélyeznek élelmezési és takarmányozási célra. Persze a tagállamok önállóan döntenek a GM-növények engedélyezéséről az országukban.

Szójafajtákkal kapcsolatban a legfrissebb fórumtémáinkat megtalálja ide kattintva.

Forrás: agroinform.hu

Az adott parcella körülményei között a legjobb terméseredmény érhető el a tervezéshez és betakarításhoz szükséges programcsomaggal

A Monsanto biotechnológiai óriáscég 12-18 hónapon belül digitális szolgáltatásokat kíván indítani brazil mezőgazdasági termelők részére – írja a news.agropages.com. Az USA-ban a Climate FieldView nevű kereskedelmi szolgáltatást már több mint 100.000 farmer veszi igénybe, és 37 millió hektáron alkalmazza.

digitalis_novenyvedelem

Fotó: Shutterstock

A program indításakor a brazil termelők a tervezéshez és betakarításhoz szükséges programcsomagokhoz juthatnak hozzá, főleg a szójatermesztésre irányítva. Később ugyanezt a szolgáltatást más, fontos növényekre is kiterjesztik. Az alapkoncepció szerint a termelők minden olyan információt megkaphatnak a termelés egyes mozzanataihoz, ami lehetővé teszi, hogy egy adott parcella körülményei között egy adott növényből a legjobb eredményt érjék el. A programban részt vevő termelők mezőgazdasági gépei szenzorokkal vannak ellátva, amelyek az adatokat a Monsanto központi gépeihez továbbítják.

Minden egyes tábla viselkedésének adatait számítógépen folyamatosan visszaküldik a Monsantonak az esetleg szükséges korrekciók elvégzése céljából. A szolgáltatásért fizetendő díjat még nem rögzítették, előtte néhány hónapon keresztül tesztelik a rendszert Brazília különböző államaiban. Rodrigo Santos, a Monsanto dél-amerikai koordinátora szerint a rendszer „jelentős többlettermést biztosít a megrendelők részére“.

A mezőgazdaság digitalizációjáról és a precíziós gazdálkodás legújabb megoldásairól mindent megtudhat az Agroinform.hu által szervezett III. PREGA Konferencián 2017. február 22-én.

Forrás: agroinform.com

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok full-fat szója monex-45 extruder szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyartogep
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség