Szója és gabona extruder gyártás, forgalmazás

Találatok erre a kategóriára: ‘Információk’

Szeptember 15-éig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást, szeptember 30-áig lehet aszálykárt bejelenteni

Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2019. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a Magyar Államkincstár-számlára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja.

Az idei egységes kérelemben bejelentett területek mérete és a termesztett növénykultúrák figyelembevételével a gazdálkodóknak kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyről a Magyar  Államkincstár júliusi határozatában tájékoztatta az érintett gazdákat.

Amennyiben a jelzett határidőig a Magyar Államkincstár számlájára nem érkezett be a kárenyhítési hozzájárulás a 2019. kárenyhítési évre vonatkozóan, a károsult termelő nem részesülhet kárenyhítő juttatásban, függetlenül attól, hogy az egyéb támogatási feltételek esetleg teljesültek.

A termelők a 2019. kárenyhítési évben eddig összesen 278.000 hektár területre jelentettek be kárt. A legnagyobb területre, 144.000 hektárra aszálykárt, 37.000 hektárra jégesőkárt, míg 31.000 hektárra viharkárt jelentettek.

A termelőknek a még be nem takarított kultúrákkal kapcsolatban legkésőbb szeptember 30-ig van lehetőségük bejelenteni a 2019. évi aszálykárt.

Forrás: agroinform.hu

A Magyarországon megtermelt szójamennyiség belföldi megőrzését és az ágazat kifehérítését szolgálná egy hazai feldolgozóüzem, ezért annak létesítése stratégiai cél – mondta Nagy István agrárminiszter Mohácson

A Margitta-sziget 92 Kft. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szója fajtabemutató rendezvényén a miniszter emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon megtermelt szója kiváló minőségű, mégis külföldre kell szállítani feldolgozás céljából, mert az országban nincs ilyen üzem.

A miniszter azt ígérte, a kormányzat saját eszközeivel segíteni fogja egy hazai üzem megépítését és munkába állítását, mert annak segítségével egyebek mellett növekedhet a megtermelt szója mennyisége. Az üzem hozzájárul a GMO-mentes magyar szója hazai felhasználásának fokozásához és az ágazat kifehérítését is szolgálja.

Emlékeztetett: az Európai Unió a fehérjetartalmú takarmánynövényekből hiánnyal küzd, igényei kétharmadát csak importból tudja fedezni. A genetikailag módosított növényi fehérjeimport kiszorítását is szolgálja tehát a növényi-fehérje termelés fejlesztése.

Megerősítette: a kormány célja, hogy a alaptörvénynek megfelelően csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek legyenek a magyar boltok polcain, a családok asztalán. Ennek pedig alapfeltétele, mondta, hogy az élelmiszer-előállítás a lehető legnagyobb mértékben génmódosítástól mentes alapanyagokra épüljön –beleértve a takarmányozást is.

Mivel a takarmányok jelentős hányadát kitevő szójából az ország önellátottsága 15-20 százalékos, jelentős importra szorul Magyarország is. A kormány célkitűzése ezért, az ellátás biztonságának növelése, a génmódosított szója felhasználásának csökkentése, a takarmányok alternatív fehérjeforrásokkal való kiegészítése és megtermelt GMO-mentes szója belföldi értékesítésének és termőterületének növelése.

Nagy István bejelentette: annak érdekében, hogy a mintegy 60 ezer hektáron szóját termelő 3500 gazdálkodó a jövőben élni tudjon a haszonnövény valamennyi értékesítési lehetőségével, kezdeményezték az Európai Bizottságnál a magyar szója kedvező üvegházhatású gázkibocsátási értékeinek elfogadását. A Magyarországon megtermelt szója nem rendelkezik még fenntarthatósági tanúsítvánnyal, ezért a biodízel üzemek még nem tudnak igénybe venni uniós támogatásokat az üzemanyaggyártási tevékenységükhöz.

Mint mondta, a nagyobb profittermelő képesség mellett a tanúsítvánnyal növelni lehet az energiafüggetlenséget.

A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi tervezet szerint az Európai Unióban 2021 után is fennmarad a termeléshez kötött támogatási forma az ágazatban, ugyanakkor a keretek még nem véglegesek. Azt mondta, a kormány azért fog küzdeni, hogy a következő időszakban a fehérjenövények termesztéshez kötött támogatása se arányaiban, se összegszerűen ne változzon.

A szója fajtabemutatónak a fehérjenövény egyik legnagyobb hazai termelője a mohácsi Margitta-sziget 92 Kft. adott otthont. A cég mintegy 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot állít elő, közel száz embernek ad munkát; 2018-ban 4 milliárd forintos árbevételt és 400 millió forintos adózott eredményt ért el.

Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranyában. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel. Országosan a szója hektáronkénti átlagos terméshozama 2,5 és 3 tonna között mozog.

Forrás: agroinform.hu

Nitrogénműtrágyák helyett nitrifikáló baktériumok

Az amerikai Purdue Egyetem kutatói Jianxin Ma professzor irányításával megállapították, hogy a szójanövény termése elméletileg jelentősen növelhető a növény gyökereivel szimbiózisban élő nitrifikáló baktériumcsomók számának szabályozásával – írja a purdue.edu.

A kísérletek egyértelműen bizonyították, hogy a csomók számának növelése – a légköri nitrogén fokozott megkötésével – a hektáronkénti terméseredmény növekedését vonja maga után. A kutatócsoport által legújabban felfedezett génszerkesztési eljárás nyomán megoldható a légköri nitrogént megkötő rizóbium baktériumok gyökércsomóinak növelése, miután a csomók kapcsolatba lépnek a szójanövény génjeivel. A szójatermesztők általában nagyadagú nitrogénműtrágyák alkalmazásával igyekeznek növelni a termést, ez azonban felesleges, mert a nitrogénműtrágyázás fékezi a csomóképződést.

Az USDA jelentős támogatást biztosít az Egyetem által végzett kutatásokhoz, mivel meg van győződve arról, hogy annak eredményei a jövőben hozzájárulnak a szója és általában a pillangósvirágú növények termelési hatékonyságának számottevő javításához. A kutatások eredményeit a Science folyóiratban közölték.

A teljes angol nyelvű cikk ITT elérhető.

Forrás: agroinform.hu

Papp Imre és Daoda Zoltán a szójatermesztésről, a mikrobiológiai beavatkozásokról, a talajéletről

Az ország szójavetőmag-igényének 5%-át egy 150 éve még őserdővel borított területen termeszti a Pap és Papp Kft. A vetőmag-előállításhoz fűződő hozzáértő és gondos technológiának csaknem két évtizede része a különféle mikrobiológiai oltóanyagok alkalmazása, így a hoboli gazdaság része a DemoFarm-hálózatnak is. Az viszont kevéssé érthető, hogy – Papp Imre szavait figyelve – a sikerrel és kimagasló jövedelmezőséggel termeszthető szója miért nem szerez magának újabb és újabb híveket a hazai gazdatársadalom körében

Adottságok őserdei talajokon

Száz-százhúsz éve még szinte áthatolhatatlanul sűrű, őseredeti erdő borította a Szigetvártól délre található Hobol vidékét, ahol jelenleg csaknem 600 hektáron folyik szántóföldinövény-termesztés a Pap és Papp Kft. égisze alatt. A klasszikus szántó-kultúrák mellett a fő növény a szója, amelyet idén 200 hektáron vetettek az átlagosan 17 aranykoronás földeken. – A vidék fő előnyét a Dráva és a holtágai felől meglévő párás levegő és a fontos mikroelemekben gazdag talajok adják. Ez azért fontos, mert meggyőződésem szerint csak ott érdemes belefogni a szójatermesztésbe, ahol ez az utóbbi feltétel biztosított. Nem kell belőlük sok, de amennyire szükség van, az nélkülözhetetlen, mert lombtrágyával sem lehet pótolni – vág rögtön a technológiai fogások közepébe Papp Imre. Az eredetileg gépész végzettségű gazdaságvezető elsősorban a molibdén, a mangán és a vas szerepét emeli ki. Kérdésünkre maga is makacs dilemmának nevezi, hogy a szójatermesztés – minden kormányzati szorgalmazás és gazdasági kilátás ellenére – nem terjed Magyarországon.

Fogások

– Kétségtelen, hogy a szójatermesztéshez komoly figyelem kell, különösen a gyomok és a fehérpenészes rothadás elleni védelemben. De a védekezés megtanulható, és a támogatásokat is hozzávéve kiemelkedő jövedelmezőséget biztosít ez a növény – hangoztatja Papp Imre.

A gazdaságban hármas vetésforgóval – szója, gabona, kukorica – dolgoznak. A gazdaságvezető szerint a legfontosabb a kétszikű gyomok elleni védelem, különösen az alapkezelést követő, 2-4 leveles időszakban. – Akkor lesz jó a szójánk, ha gyommentes a terület, de még így is 2-3 felülkezelésre szükség lehet az időjárástól függően. A megtisztított állományban aztán elkél a biostimulátoros kezelés, hiszen a gyomirtási stresszből segítjük kihozni a növényt, és ilyenkor akár már egy hét alatt is takarni fogja a talajt a levél – összegzi Imre. A Pap és Papp Kft. ugyanakkor számol vele, hogy a 45 cm-es sortávra való szemenkénti vetés később fedi le a talajt, viszont a kultúra sorközművelhető, és a 45 cm-es sorba vetett magok együttesen könnyebben törik át a rossz szerkezetű, lecserepesedett talajt, a tőtáv ugyanis 3,5-5 cm. A gazdálkodó hozzáteszi: sok gazda gabonasortávra vet (12,5-15 cm), ami ugyan egyenletesebb fedést ad, de a nagyobb tőtáv miatt a növények nehezebben repesztik meg a lecserepesedett réteget, és a tábla nem sorközművelhető.

A szóját egyébként erős, gyors és erőteljes regenerálódó képességű növénynek írják le, s ezt Hobolon is gyakran tapasztalták egyegy jégverés vagy a szabályosan végrehajtott növényvédelmi kezelés után is, amikor a hirtelen jött csapadék a tábla egy részén „megemelte” a talajba juttatott vegyszert, s az pár négyzetméteren megégette a növényszárat. – A védekezésnek része a biológiai megoldás is: mi vinasszal és a szklerotíniával szemben hatékony Trichomax-szal dolgozunk: ez utóbbi olyan hiperparazita gombát tartalmaz, ami erősíti a gombaölők hatását, fékezi a fertőzést.

Ha nem lustul, jól jövedelmez

A tartamkísérleteknek, az AGRO.bio Demo Farm-hálózat tagjaként bemutatóknak is otthont adó gazdaságban az említett mikroelemek mellett a hektáronkénti 120 kilós K-pótlásra, a 30 kilós alapműtrágyaként kijuttatott kénre és a meszezésre is ügyelnek. – Ősszel, a kukorica után juttatjuk ki a meszet, tavasszal meg kálipótlást adunk, így akár 5-6 mázsával nagyobb termésre számíthatunk – számol be tapasztalatairól Papp Imre, aki hozzáteszi: beigazolódott, hogy a mikrobiológiai oltóanyagok révén, a jobb tápanyag-feltáródás eredményeként mindössze 30 kilós, a vetés előtt kijuttatott N-műtrágya is elegendő egy szezonban. – Nem kell több: mintha ellustulna a szója, ha minden nitrogén kívülről kap meg: látszik a gümőkön, hogy megköti, megtermeli magának, amire szüksége van!

Ahogy említettük, Papp Imre szerint a nem kifejezetten műtrágyaigényes szója már átlagos termés esetén is az egyik legnagyobb hasznot hajtó növény. – Mi állítjuk elő a hazai szójavetőmag-mennyiség 5 százalékát. Nálunk volt már 6 tonnás termés is tavaly, de 3,5-4 tonnás hozamot minden évben általánosan produkál. Így az átlagos, durván 250 ezres hektárköltséggel szemben általában 400 ezres árbevétellel lehet kalkulálni, és ha ehhez még hozzávesszük a fehérje- és alaptámogatást, akkor mondható, hogy bő 200 ezres tiszta haszon képezhető – összegzi az eredményt a hoboli gazda. Mindezek után azzal magyarázza a hazai termelők ódzkodását a szójától, hogy fáradtságosnak tartják a termesztéstechnológia, különösen a növényvédelem miatt. – Pedig a Duna völgyében, a párásabb vidékeken minden bizonnyal sokan jól járnának, mert stabil és tartósan kedvező árakon fizető piaca van a szójának!

Azt is megtudjuk, hogy a gazdatársak a környékről gyakorta érdeklődnek a Demo Farmon követett gyakorlat iránt. Van, akit a gazdaság új megoldásokra való nyitottsága, másokat a szójatermesztésben is alkalmazott bio-oltóanyagok gyakorlata vonz ide. – Mi a 2000-es évektől alkalmazzuk a mikrobiológiai oltóanyagokat, és tapasztaljuk a hatást, de mindenkinek elmondjuk, hogy ezen a téren nem lehet azonnali, látványos változást tapasztalni. Mi használunk BactoFilt a szójában, használunk talajoltót és szárbontót. Nő a termésátlag, javul a talajok állapota, jobb a művelhetőség, de nem csodaszerűen történik ez, hanem folyamatként – mondja Papp Imre.

Mielőtt elfogynak a talajaink…

Idén négy éve hozta létre a Demo Farm-hálózatot az AGRO.bio Hungary Kft., azzal a többcélú törekvéssel, hogy üzemi körülmények között tegye hozzáférhetővé, mérhetővé, bemutathatóvá a mikrobiológiai készítmények hatását. Daoda Zoltán szakmai igazgató szerint évtizedes lemaradásban vagyunk a talajminőség javításában, a talaj biológiai aktivitásának helyreállításában.

– Üzleti vagy szakmai, ökológiai motiváció áll a Demo Farm-hálózat létrehozása és a mikrobiológiai termékek kifejlesztése mögött?

– Szerintem elmondható, hogy nem ismerjük a talajainkat, nem gondolunk bele, hogy nemcsak kémiai és fizikai alapon működő „támasztóközegről” van szó, hanem rendkívül összetett, kifinomult biológiai aktivitással rendelkező, élő közegről. Az intenzív mezőgazdaság elmúlt évtizedeiben erre nem figyeltünk, és most, ha elkezdjük mérni a különféle paramétereket – humuszmennyiség, giliszták száma, víz- és levegőáteresztő-képesség –, akkor azt látjuk, hogy hamarosan a talajok kimerüléséhez, végleges eltűnéséhez érünk. Nem csoda, hogy volt olyan szakember, aki már a 2010-ben prognosztizálta, hogy 50-60 év múlva elfogynak a termőtalajok.

– Mi az önök szakmai munkájának az alapja?

– A mi alapelvünk az, hogy elsősorban a talajt kell táplálni, mert ha az minőségileg jól és okszerűen megvalósul, akkor a növény képes hozni a genetikai állományában rejlő potenciált. A műtrágyázással ma már megoldható, hogy az intenzív termesztésű, nagy hozamú haszonnövények megkapják a szükséges tápanyagokat, arra viszont kevésbé ügyelünk, hogy ebből mennyi hasznosul. Ez függ a talaj kémhatásától, függ a tápanyag felvehetőségétől, állapotától, formulájától. A mikrobiológiai készítmények egy részét, a talajoltókat én néha egy a világon bárhol bevethető deszantos katonai elitalakulatnak nevezem: kijuttatjuk a leromlott, biológiailag legyengült termőtalajra, gondosan és gyorsan bekeverjük, aztán azok ott elvégzik a dolgukat, és utána átadják a helyüket az őshonosoknak. Egy milligramm ilyen készítmény 5 milliárd talajhasznos baktériumot tartalmaz, elképzelhető, milyen hatékonyan megteremti azokat a feltételeket – talajszemcse- és baktériumnyálka-képződés, talajszerkezet-javulás, humuszosodás –, ami aztán biztosítja a növény optimális tápanyagfelvételét, a talaj jó szerkezetét és művelhetőségét, a talaj nedvességmegtartó-képességét. Ugyanígy a cellulózbontó készítmények abban segítenek, hogy a szárkezelés megfelelő módon történjen, lehetőleg útját állva a mulcshagyó technológiáknál fenyegető kórokozó-elszaporodásnak és a pentozán-hatásnak.

– Mennyi idő kell a változáshoz? Mit tapasztalnak a termelők észrevételei alapján?

– A Demo Farmokhoz tartozó üzemi méretű gazdaságok hálózatánál az elmúlt pár év alatt elvégzett 25 ezer vizsgálat eredménye ma már alapot ad a következtetések levonására. Egy táblázatunk ki is mutatja: már az első évben nagyobb N-felvételt eredményez a jobb N-kötés, javul a csírázás a jobb hormon- és vitamintermeléssel, gátolt a patogén gombák szaporodása, javul a tápanyag-hasznosulás és javul a P- és K-feltáródás. A 2. évtől sorban jönnek ehhez a következő előnyök: a jobb talajszerkezet révén jelentősen kevesebb az üzemanyag-felhasználás, a 4. évtől csökken az aszálykár, az 5. évtől nő a szervesanyag-tartalom, vagyis humuszosodik a talaj, és egyre több a legmeggyőzőbb szemmel is látható mutató: a giliszták száma.

– Költség–megtérülés-alapon ez kimutatható?

– Ha csak azt vesszük, hogy több mázsás termésnövekedés érhető el, ha csak 10-15%-kal nő az üzemanyag-megtakarítás, vagy kevesebb műtrágyával is jobb hatást érünk el, akkor a komplex mikrobiológiai termékeink kijuttatásával járó néhányezer forintos kiadás csak kis töredéke az elért jövedelemtöbbletnek.

A Demo Farm-hálózat ezt mutatja be a gazdáknak: nemcsak termékekről van szó, hanem összetett, átfogó technológiai javaslatcsomagokról. Több tartamkísérlet, a farmokon folyó mérések adatai mind azt szolgálják, hogy a termelők megalapozott adatok alapján hozhassanak döntést. Ez a klímaváltozás korában mind fontosabb, nemcsak szavakban kell fenntarthatóságot emlegetni. Javítani lehet és kell a talajok állapotát, védeni az eróziótól, a kiszáradást vagy belvizesedést okozó szerkezeti leromlástól a vegyszerezés hatásaitól, és biztosítani kell, hogy stabil, felvehető formában álljanak rendelkezésre benne a tápanyagok.

Forrás: agraragazat.hu

Már 28. alkalommal rendezik meg a Kelet-Magyarország leghatékonyabb mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítását, a debreceni Farmer-Expót 2019. augusztus 15-18. között. A mezőgazdaság minden ágát lefedő rendezvény a közönségprogramok mellett aktuális témákat érintő szakmai konferenciákat is szervez

A 28. Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági Szakkiállítás ünnepélyes megnyitója augusztus 15-én 10 órától lesz a Debreceni Egyetem Böszörményi úti kampuszának színháztermében.

A rendezvény védnöke Dr. Áder János köztársasági elnök. Az Agrárfórum fő előadója ebben az évben is Nagy István agrárminiszter lesz, aki az ökológiai fenntarthatóság, víz, vízgazdálkodás és ehhez kapcsolódó tudástranszfer témakörében ad elő. A megnyitón Rui Almeida, a portugál CONSULAI – Consultadoria Agro-Industrial ügyvezetője gyakorlati fókuszú előadást tart a portugáliai alquevai víztározó működéséről és az ottani mezőgazdaság fejlődésére gyakorolt hatásairól. Idén sem maradhat el a NAK Hajdú-Bihar megyei szervezete által megtartandó, kenyér megáldásával egybekötött Kenyérünnep, a mely a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program egyik fontos megyei állomása.

A kiállítás második napján, augusztus 16-án 13 órától helyet biztosítunk a kárpát-medencei agrárszakembereknek egy gazdasági párbeszédre az ukrán-magyar-román üzletember találkozó keretében, melyre a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szervezésében kerül sor.

Szakmai konferenciákban is bővelkedik a négynapos kiállítás.

-Augusztus 15-én „Digitalizáció a sertéstartásban” és „A klímaváltozás hatásai a zöldség- és gyümölcstermesztésben” címmel várják az érdeklődőket a hazai és külföldi előadók.
-Augusztus 16-án folytatódnak az állattenyésztés kérdéseivel foglalkozó előadások: „Mindennapi megoldások a sertéstartásban”; „Tartási, takarmányozási válaszok a XXI. század kihívásaira a szarvasmarha-ágazatban” és „Baromfitenyésztési Konferencia” címmel kerülnek megrendezésre a konferenciák. Ugyanezen a napon első alkalommal kerül sor a növénytermesztési konferenciára „Fenntartható kukoricatermesztés” címmel,
-augusztus 18-án pedig szakmai továbbképzést tart a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség a hazai gazdálkodóknak. A szakmai konferenciákon való részvételen a szaktanácsadóknak krediteket írnak jóvá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezete a sportcsarnokban kialakított 130 négyzetméteres közösségi standján termelői piaccal, szakmai konzultációkkal, kamarai szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyereményjátékkal és egyéb színes programokkal várja tagjait, partnereit.

Nyitva tartás: augusztus 15. (csütörtök): 10:00-18:00; augusztus 16. (péntek): 10:00-18:00; augusztus 17. (szombat): 10:00-18:00; augusztus 18. (vasárnap): 10:00-18:00.

Belépőjegy: 1500 Ft.

További részletek itt.

Forrás: nak.hu

Ha ismerem az eladásra szánt gabonának, olajmagvaknak a piaci értékesítést meghatározó paramétereit, tulajdonságait, könnyebben és előnyösebben értékesíthetem terményemet

Bogáncslepke (Vanessa cardui)

A bogáncslepke egyedszámának ugrásszerű növekedése tapasztalható országszerte – figyelmeztette a szójatermesztőket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján. A bogáncslepke a szóján kívül a napraforgóra és a cukorrépára is veszélyt jelent, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhat.

Jelenleg nincs engedélyezett rovarölő szer a bogáncslepke elleni védekezésre a szójában, ezért szükséghelyzeti engedély kérelmet kell benyújtani kártevő lepkefajok elleni védekezésre más kultúrában engedélyezett rovarölő szerre. A kérelmet a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához kell eljuttatni.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A szójatermesztés egyik kritikus fenológiai fázisa a virágzás és hüvelykötődés időszaka. A növény ekkor magas levegő páratartalmat és csapadékos, hűvösebb periódust igényel a jó terméskötődéshez és hüvelykitelítődéshez

A magyarországi időjárási körülmények között egyre gyakrabban fordul elő, hogy ez a nyári (június-július) időszak talaj- és akár légköri aszállyal köszönt be. A szójatermesztők többségének nincs lehetősége a növény megnövekedett víz- és páraigényének öntözés formájában történő kielégítésére. Az aszályos, hőstresszes időszakban a növényre fajtától függően jellemző, levélemeletenkénti 5-8 db virágból csupán 2-3 db termékenyül, és képződik belőle hüvely. E hiányos kötődéshez a gátolt mikroelem-felvétel is hozzájárul.

A stresszes időjárás által okozott, akár 40-50%-os terméskiesés jelentős mérséklésére kínál a KWIZDA Wuxal Ascofol lombtrágyázási megoldást.

E szuszpenziós lombtrágya mikroelemekben (B:3,0; Mn:0.8; Zn:0,5 m/m%) és természetes növekedésszabályozó anyagokban, növényi hormonokban gazdag. Több mint 51%-os algatartalmával a piac egyik legtöményebb algatartalmú biostimulátora. Növényi hormontartalma (citokininek, betainok, auxinok, giberellinek) elősegíti a sejtosztódást, késlelteti a növény öregedési folyamatait, javítja a stressztűrést, fokozza a virágképződést és terméskötődést. Alginát-tartalma a szója aszálytűrő-képességét növeli.

Kiváló esőállósággal, folyamatos tápanyagleadással, nagy hatékonysággal, kémhatás-stabilizáló tulajdonsággal, valamint szuperkelatizációval rendelkezik.

A jó ár-érték arányú Wuxal Ascofol a virágzási, hüvelykötődési időszakban 2,5-3 l/ha dózisban 200-250 l/ha vízmennyiséggel kipermetezve elősegíti az szója virágzását, termékenyülését és hüvelymegtartását, valamint ezermagtömeg növelő hatásával a hektáronkénti betakarítható szójabab termést növeli.

Forrás: agraragazat.hu

A sikeres szójatermesztés alapkövetelménye a szükséges napsütéses órák számán és a növény számára kívánatos hőösszegen kívül a humuszban gazdag, mély fekvésű, jó víztartó képességű, kiváló kultúrállapotú, párásabb mikroklímájú talajok megléte

Mivel a szója kezdeti fejlődése viszonylag gyenge erélyű és hosszantartó folyamat, így a gyomelnyomó képessége is szerény. Fokozza a problémát, hogy a gazdálkodók jelentős része széles sortávra (45–50–75 cm!) veti a szóját, ami így tág teret hagy a gyomok kelésének, fejlődésének, ill. a károkozásuknak is. A gyomok elleni védekezést az is nehezíti, hogy a többi kapásnövényhez képest később záródik az állomány, vagyis hosszabb ideig kell gyommentesen tartani, míg a gyomelnyomó képessége kialakul.

További gondot jelent a kultúrnövényben engedélyezett herbicid hatóanyagok csekély száma. Kockázatos technológiai elem a termesztésében a csak állománygyomirtást preferáló gondolkodás. A szójagyomirtási problémákra nyújt kiváló megoldást a Szója Flex (Command 48 EC+Stomp Aqua) technológiai termékpár. A két készítmény közös tulajdonsága, hogy hatóanyagaik a talajszemcsékhez jól kötődnek, nagyobb eső hatására sem mosódik ki, a talaj felső 2-3 cm-ében marad.

A Szója Flex erőssége a magról kelő egyszikű gyomok elleni jó hatékonyság, valamint a kitűnő szelektivitás a kultúrnövényre nézve. A Command 48 EC ezenfelül számos kétszikű, nehezen irtható gyom ellen hatékony (selyemmályva, parlagfű, csattanó maszlag stb.). A klorofill és a karotinoid bioszintézisét gátolja, ezáltal a gyomok kifehéredve pusztulnak el. Hatástartamát egyszerű meghatározni: 120 mm összcsapadék, amely a hazai éghajlati körülmények mellett általában több havi csapadékot jelent.

A Stomp Aqua a sejtosztódást gátolja, megakadályozza a gyomok kelését és az egyszikű gyomoknál a gyökérnövekedést, gyökérváltást. Fontos magról kelő kétszikű gyomok közül a hatásspektrumába beletartoznak a libatopok, disznóparéjfélék, stb.

A szója vetését követően 2-3 napon belül kell kijuttatni a Szója Flex termékpárt aprómorzsás talajfelszínre, 250-300 liter/ha lémennyiséggel. A kedvező hektárköltsége mellett 15-20 mm bemosó csapadékot követően a szójatermesztés gyommentes indítását alapozza meg.

Forrás: agraragazat.hu

A szója nélkülözhetetlen a modern, intenzív állattartás számára, emellett humán táplálékként is jelentős növényünk. Hazánkban is fellelhetők a szójából készült különböző élelmiszeripari termékek (pl. tofu, szójatej, olaj, szójaliszt, szójaizolátum, szójakoncentrátum, extrudált termékek, húsanalógok, texturált szójaféleségek stb.). Mind takarmányozási, mind élelmiszeripari szempontból fontos a szója minősége

A szója takarmányozási és humán felhasználási értékét kedvező beltartalma adja. A szója nyersfehérje-tartalma 35-42%, olajtartalma 18-22%, szénhidráttartalma 30-35%, szárazanyag-tartalomra vonatkoztatva. A szójabab rendkívül koncentrált tápanyagforrás, a nyersfehérje-tartalom és az olajtartalom együttesen 55-60% körüli. A fehérje- és olajtartalom együttes százalékos arányát a PO-index fejezi ki, és cél, hogy ennek értéke legalább 60% legyen. A szójabab nyersrosttartalma 3,8-6,4% között változik, aminek 25-50%-a emészthető. A szója értékét elsősorban magas fehérjetartalma és kedvező aminosav-összetétele adja. A növények között a szója tartalmazza a legtöbb esszenciális aminosavat. A szójafehérjék közül a globulinok (60-70%) és az albuminok (57%) fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben. Aminosavak közül kiemelkedő a szója glutaminsav-tartalma, magas a leucin és izoleucin-, valamint jelentős az aszparaginsav-, arginin- és lizintartalma is.

Az esszenciális aminosavak közül a szója metionin-, cisztin- és a treonintartalma is számottevő. A szóját nagy olajtartalma miatt világszerte az olajnövények közé sorolják. A világ növényiolaj-felhasználásának kb. 30%-a szója eredetű. Az 1920-30-as években az USA-ban a szója „karrierje” is a szójababot feldolgozó olajütők létesítésével indult. A szója olaja sokoldalúan felhasználható, kiváló minőségű étolaj, valamint ipari felhasználásra is alkalmas. Felhasználható lakk, zománc- és nyomdafesték készítésére, bőrök kikészítésére, valamint szappan-, műanyag-, linóleum- és gliceringyártásra is. A szójabab olajtartalma fajtától és termesztési körülményektől függően 15-26% között változik. A szójaolaj a félig száradó olajok csoportjába tartozik. Kedvező fizikai és kémiai sajátosságai miatt széleskörű a felhasználása. A szójaolajnak magas a kedvező étrendi hatással bíró telítetlen zsírsav-tartalma, ezen belül a két telítetlen kettős kötést tartalmazó linolsav- (50% feletti arány) és a három telítetlen kettős kötést tartalmazó linolénsav- (10% feletti) tartalma jelentős. A szójának 2-3% körüli a lecitintartalma. A lecitin az egyik legfontosabb természetes felületaktív anyag. Felhasználják az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a vegyiparban stabilizáló és emulgeáló hatása miatt. Emellett antioxidáns hatása is kedvező. A szója amellett, hogy kalóriadús táplálék, többféle vitamin és biológiailag aktív vegyület (pl. fitoszterinek) forrása. Vitaminok közül kiemelkedő az A-, az E-, a K-, a B6-, a B12- és a niacintartalma. A szójabab gazdag ásványi anyagokban. Ásványi anyagok közül nagyobb mennyiségben tartalmaz magnéziumot, kalciumot, foszfort, valamint nem elhanyagolható a szeléntartalma sem.

A szója beltartalmi értéke mellett meg kell említeni azokat a vegyületeket is, amelyek takarmányozási vagy táplálkozás-élettani szempontból hátrányosak. A szója viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz antinutritív anyagokat. Az antinutritív anyagok a táplálék tápanyagainak érvényesülését rontják, a növekedést, súlygyarapodást lassítják. A szójában a legfontosabb antinutritív anyag a tripszin inhibitor, amely a fehérjék emésztésében szerepet játszó tripszin nevű enzim működését gátolja, aminek következtében csökken a fehérje emészthetősége. A tripszin inhibitor hőre érzékeny, a szójabab hőkezelésével ezek a vegyületek inaktiválódnak. Nemesítési célkitűzés, hogy olyan szójafajtákat állítsanak elő a nemesítők, amelyeknek tripszininhibitor-tartalma alacsony, és hőkezelés nélkül, nyersen is etethetők állatokkal. A nyugalmi állapotban lévő szójabab kémiai összetétele örökletesen meghatározott tulajdonság, fajtajelleg, azonban az egyes minőséget meghatározó beltartalmi komponensek mennyiségét és egymáshoz viszonyított arányát a termesztési körülmények és az alkalmazott agrotechnika befolyásolja. Különösen a magvak fehérje- és olajtartalma mutat változást eltérő termesztési körülmények mellett. A szója minőségét az évjárat és a talajtípus alapvetően meghatározza. A szója melegigényes növény, és érzékenyen reagál a csapadékhiányra és a levegő alacsony relatív páratartalmára. A virágzáskori, júniusi csapadékellátottság a fehérjetartalom alakulására kedvező hatású, azonban a szója fehérjetartalmát az érés idejében fellépő bőséges csapadékellátottság vagy öntözés általában csökkenti. Kedvezőtlen a fehérjetartalom alakulására az érés vége felé, a betakarítást megelőzően jellemző magas relatív páratartalom. Érés idején a hőmérséklet növekedése viszont kedvező hatású a fehérjetartalom alakulására. A nyári (júniusi, júliusi) csapadékmennyiség növekedésével az olajtartalom kismértékben csökkenhet.

Az augusztusi magas hőmérséklet és szárazság a termésmennyiségen túlmenően a minőségre is kedvezőtlen hatású. A szójamag fehérje- és olajtartalmának alakulására a tápanyagellátásnak van a legnagyobb szerepe. A minőség szempontjából is fontos a harmonikus NPK-ellátás. Optimális tápanyagellátás mellett a fehérjetartalom kismértékben növelhető, az olajtartalom kismértékben csökken. Az egyoldalú N-ellátás a fehérjetartalmat szembetűnően növeli, mérsékelt N-ellátás és nagyobb adagú P- és K-ellátás mellett a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom növekszik. A túlzott és egyoldalú tápanyagellátás sem a termés mennyisége, sem a stabilitása, sem a minőség szempontjából nem célravezető. 2018-ban Debrecen mellett kiváló tápanyag- és vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező mészlepedékes csernozjom talajon, egy halastó közelében beállított agrotechnikai kísérletünkben a tápanyagellátás és az öntözés hatását vizsgáltuk a szója fehérje- és olajtartalmának alakulására.

A kontroll és az N70+PK tápanyagszinteken a kísérletben szereplő 2 fajta átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 35,04, illetve 35,07% volt, a tápanyag-ellátottsági szintek között nem tapasztaltunk lényeges eltérést (1. ábra). Öntözve az átlagos fehérjetartalom a kontroll kezelésben 38,39%-ra, az N70+PK-kezelés hatására 37,45%-ra növekedett. A legnagyobb fehérjetartalmat öntözetlenül (39,19%) és öntözve (38,77%) is az N140+PK tápanyagszinten értük el. Az öntözés hatására a két vizsgált fajta átlagos olajtartalma mindhárom tápanyag-ellátottsági szinten csökkent (2. ábra). Az olajtartalmat a növekvő műtrágyaadagok öntözetlenül kismértékben csökkentették, öntözve az N70+PK tápanyagszinten értük el a legnagyobb olajtartalmat (22,32%). Öntözés hatására a szójamag fehérjetartalma általában növekszik, olajtartalma többnyire kismértékben csökken, azonban a fajta-összehasonlító kísérletünkben 2018-ban 31 fajtát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy öntözés hatására a fajták többségénél csökkent a fehérjetartalom (20 fajta), és 19 fajta esetében csökkent az olajtartalom. A fajták átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 36,94%, öntözve 36,48% volt. A fajták fehérjetartalma nagy változatosságot mutatott a fehérjetartalom-változást illetően. A többségnél a fehérjetartalom változása elenyésző volt öntözés hatására, míg egyes fajták fehérjetartalmának csökkenése a 2,5-3,0%-ot is meghaladta. 4 fajtánál a fehérjetartalom növekedése meghaladta az 1%-ot öntözés hatására. 2018-ban az olajtartalom a vizsgált 31 fajta átlagában öntözetlenül 22,68%, öntözve 22,56% volt (3. ábra). A vizsgált fajták átlagos olajtartalmát tekintve az eltérés nem számottevő az öntözött és az öntözetlen kezeléseket illetően, azonban az egyes fajták olajtartalmának változása között jelentős eltérést tapasztaltunk. A fajták többségénél a csökkenés kismértékű volt, azonban néhány fajta olajtartalma 1-1,63%-kal csökkent. Azoknál a fajtáknál, ahol az öntözés az olajtartalmat növelte, ez a növekedés kismértékű volt, azonban 3 vizsgált fajtánál az olajtartalom 1-2,6%-kal emelkedett.

A szója minősége szempontjából lényeges a betakarítás, valamint esetenként a lombtalanítás időpontjának körültekintő megválasztása. Az állomány egyenetlen érése, illetve a túl korán végzett lombtalanítás mennyiségi és minőségi veszteséget is okoz. Ennek oka a növény érésének biológiájában keresendő. Az érés utolsó 1015 napján a mag víztartalma 40-50% körüli értékről 12-15% körülire csökken. A magvak víztartalmának csökkenése mellett azonban a fehérje- és olajtartalom még növekszik. Ugyanazon növényen, sőt ugyanabban a hüvelyben sem azonos a magvak minősége. A magvak fehérjetartalma az alsó emeleteken magasabb, a csúcs irányába haladva a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom pedig a fehérje- és olajtartalom között fennálló negatív korrelációnak köszönhetően a növény csúcsi részén a legmagasabb, az alsó hüvelyemeletek irányába csökken. Lényeges, hogy olyan fajtákat termesszünk, amelyeknél érés során az alsó hüvelyek nem nyílnak fel, nem pergetik a már megérett magvakat. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szója minősége elsősorban fajtatulajdonság, azonban a termőterület talaja, az évjárathatás és az alkalmazott agrotechnika a termésmennyiségen kívül a szója minőségét is befolyásolja.

SZERZŐ:
DR. ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS
DEBRECENI EGYETEM
MÉK, NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Forrás: mezohir.hu