Szója és gabona extruder gyártás, forgalmazás

Találatok erre a kategóriára: ‘Hírek’

A Magyarországon megtermelt szójamennyiség belföldi megőrzését és az ágazat kifehérítését szolgálná egy hazai feldolgozóüzem, ezért annak létesítése stratégiai cél – mondta Nagy István agrárminiszter Mohácson

A Margitta-sziget 92 Kft. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szója fajtabemutató rendezvényén a miniszter emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon megtermelt szója kiváló minőségű, mégis külföldre kell szállítani feldolgozás céljából, mert az országban nincs ilyen üzem.

A miniszter azt ígérte, a kormányzat saját eszközeivel segíteni fogja egy hazai üzem megépítését és munkába állítását, mert annak segítségével egyebek mellett növekedhet a megtermelt szója mennyisége. Az üzem hozzájárul a GMO-mentes magyar szója hazai felhasználásának fokozásához és az ágazat kifehérítését is szolgálja.

Emlékeztetett: az Európai Unió a fehérjetartalmú takarmánynövényekből hiánnyal küzd, igényei kétharmadát csak importból tudja fedezni. A genetikailag módosított növényi fehérjeimport kiszorítását is szolgálja tehát a növényi-fehérje termelés fejlesztése.

Megerősítette: a kormány célja, hogy a alaptörvénynek megfelelően csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek legyenek a magyar boltok polcain, a családok asztalán. Ennek pedig alapfeltétele, mondta, hogy az élelmiszer-előállítás a lehető legnagyobb mértékben génmódosítástól mentes alapanyagokra épüljön –beleértve a takarmányozást is.

Mivel a takarmányok jelentős hányadát kitevő szójából az ország önellátottsága 15-20 százalékos, jelentős importra szorul Magyarország is. A kormány célkitűzése ezért, az ellátás biztonságának növelése, a génmódosított szója felhasználásának csökkentése, a takarmányok alternatív fehérjeforrásokkal való kiegészítése és megtermelt GMO-mentes szója belföldi értékesítésének és termőterületének növelése.

Nagy István bejelentette: annak érdekében, hogy a mintegy 60 ezer hektáron szóját termelő 3500 gazdálkodó a jövőben élni tudjon a haszonnövény valamennyi értékesítési lehetőségével, kezdeményezték az Európai Bizottságnál a magyar szója kedvező üvegházhatású gázkibocsátási értékeinek elfogadását. A Magyarországon megtermelt szója nem rendelkezik még fenntarthatósági tanúsítvánnyal, ezért a biodízel üzemek még nem tudnak igénybe venni uniós támogatásokat az üzemanyaggyártási tevékenységükhöz.

Mint mondta, a nagyobb profittermelő képesség mellett a tanúsítvánnyal növelni lehet az energiafüggetlenséget.

A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi tervezet szerint az Európai Unióban 2021 után is fennmarad a termeléshez kötött támogatási forma az ágazatban, ugyanakkor a keretek még nem véglegesek. Azt mondta, a kormány azért fog küzdeni, hogy a következő időszakban a fehérjenövények termesztéshez kötött támogatása se arányaiban, se összegszerűen ne változzon.

A szója fajtabemutatónak a fehérjenövény egyik legnagyobb hazai termelője a mohácsi Margitta-sziget 92 Kft. adott otthont. A cég mintegy 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot állít elő, közel száz embernek ad munkát; 2018-ban 4 milliárd forintos árbevételt és 400 millió forintos adózott eredményt ért el.

Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranyában. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel. Országosan a szója hektáronkénti átlagos terméshozama 2,5 és 3 tonna között mozog.

Forrás: agroinform.hu

Nitrogénműtrágyák helyett nitrifikáló baktériumok

Az amerikai Purdue Egyetem kutatói Jianxin Ma professzor irányításával megállapították, hogy a szójanövény termése elméletileg jelentősen növelhető a növény gyökereivel szimbiózisban élő nitrifikáló baktériumcsomók számának szabályozásával – írja a purdue.edu.

A kísérletek egyértelműen bizonyították, hogy a csomók számának növelése – a légköri nitrogén fokozott megkötésével – a hektáronkénti terméseredmény növekedését vonja maga után. A kutatócsoport által legújabban felfedezett génszerkesztési eljárás nyomán megoldható a légköri nitrogént megkötő rizóbium baktériumok gyökércsomóinak növelése, miután a csomók kapcsolatba lépnek a szójanövény génjeivel. A szójatermesztők általában nagyadagú nitrogénműtrágyák alkalmazásával igyekeznek növelni a termést, ez azonban felesleges, mert a nitrogénműtrágyázás fékezi a csomóképződést.

Az USDA jelentős támogatást biztosít az Egyetem által végzett kutatásokhoz, mivel meg van győződve arról, hogy annak eredményei a jövőben hozzájárulnak a szója és általában a pillangósvirágú növények termelési hatékonyságának számottevő javításához. A kutatások eredményeit a Science folyóiratban közölték.

A teljes angol nyelvű cikk ITT elérhető.

Forrás: agroinform.hu

Már 28. alkalommal rendezik meg a Kelet-Magyarország leghatékonyabb mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítását, a debreceni Farmer-Expót 2019. augusztus 15-18. között. A mezőgazdaság minden ágát lefedő rendezvény a közönségprogramok mellett aktuális témákat érintő szakmai konferenciákat is szervez

A 28. Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági Szakkiállítás ünnepélyes megnyitója augusztus 15-én 10 órától lesz a Debreceni Egyetem Böszörményi úti kampuszának színháztermében.

A rendezvény védnöke Dr. Áder János köztársasági elnök. Az Agrárfórum fő előadója ebben az évben is Nagy István agrárminiszter lesz, aki az ökológiai fenntarthatóság, víz, vízgazdálkodás és ehhez kapcsolódó tudástranszfer témakörében ad elő. A megnyitón Rui Almeida, a portugál CONSULAI – Consultadoria Agro-Industrial ügyvezetője gyakorlati fókuszú előadást tart a portugáliai alquevai víztározó működéséről és az ottani mezőgazdaság fejlődésére gyakorolt hatásairól. Idén sem maradhat el a NAK Hajdú-Bihar megyei szervezete által megtartandó, kenyér megáldásával egybekötött Kenyérünnep, a mely a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program egyik fontos megyei állomása.

A kiállítás második napján, augusztus 16-án 13 órától helyet biztosítunk a kárpát-medencei agrárszakembereknek egy gazdasági párbeszédre az ukrán-magyar-román üzletember találkozó keretében, melyre a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szervezésében kerül sor.

Szakmai konferenciákban is bővelkedik a négynapos kiállítás.

-Augusztus 15-én „Digitalizáció a sertéstartásban” és „A klímaváltozás hatásai a zöldség- és gyümölcstermesztésben” címmel várják az érdeklődőket a hazai és külföldi előadók.
-Augusztus 16-án folytatódnak az állattenyésztés kérdéseivel foglalkozó előadások: „Mindennapi megoldások a sertéstartásban”; „Tartási, takarmányozási válaszok a XXI. század kihívásaira a szarvasmarha-ágazatban” és „Baromfitenyésztési Konferencia” címmel kerülnek megrendezésre a konferenciák. Ugyanezen a napon első alkalommal kerül sor a növénytermesztési konferenciára „Fenntartható kukoricatermesztés” címmel,
-augusztus 18-án pedig szakmai továbbképzést tart a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség a hazai gazdálkodóknak. A szakmai konferenciákon való részvételen a szaktanácsadóknak krediteket írnak jóvá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezete a sportcsarnokban kialakított 130 négyzetméteres közösségi standján termelői piaccal, szakmai konzultációkkal, kamarai szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyereményjátékkal és egyéb színes programokkal várja tagjait, partnereit.

Nyitva tartás: augusztus 15. (csütörtök): 10:00-18:00; augusztus 16. (péntek): 10:00-18:00; augusztus 17. (szombat): 10:00-18:00; augusztus 18. (vasárnap): 10:00-18:00.

Belépőjegy: 1500 Ft.

További részletek itt.

Forrás: nak.hu

Bogáncslepke (Vanessa cardui)

A bogáncslepke egyedszámának ugrásszerű növekedése tapasztalható országszerte – figyelmeztette a szójatermesztőket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján. A bogáncslepke a szóján kívül a napraforgóra és a cukorrépára is veszélyt jelent, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhat.

Jelenleg nincs engedélyezett rovarölő szer a bogáncslepke elleni védekezésre a szójában, ezért szükséghelyzeti engedély kérelmet kell benyújtani kártevő lepkefajok elleni védekezésre más kultúrában engedélyezett rovarölő szerre. A kérelmet a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához kell eljuttatni.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A szójatermesztés egyik kritikus fenológiai fázisa a virágzás és hüvelykötődés időszaka. A növény ekkor magas levegő páratartalmat és csapadékos, hűvösebb periódust igényel a jó terméskötődéshez és hüvelykitelítődéshez

A magyarországi időjárási körülmények között egyre gyakrabban fordul elő, hogy ez a nyári (június-július) időszak talaj- és akár légköri aszállyal köszönt be. A szójatermesztők többségének nincs lehetősége a növény megnövekedett víz- és páraigényének öntözés formájában történő kielégítésére. Az aszályos, hőstresszes időszakban a növényre fajtától függően jellemző, levélemeletenkénti 5-8 db virágból csupán 2-3 db termékenyül, és képződik belőle hüvely. E hiányos kötődéshez a gátolt mikroelem-felvétel is hozzájárul.

A stresszes időjárás által okozott, akár 40-50%-os terméskiesés jelentős mérséklésére kínál a KWIZDA Wuxal Ascofol lombtrágyázási megoldást.

E szuszpenziós lombtrágya mikroelemekben (B:3,0; Mn:0.8; Zn:0,5 m/m%) és természetes növekedésszabályozó anyagokban, növényi hormonokban gazdag. Több mint 51%-os algatartalmával a piac egyik legtöményebb algatartalmú biostimulátora. Növényi hormontartalma (citokininek, betainok, auxinok, giberellinek) elősegíti a sejtosztódást, késlelteti a növény öregedési folyamatait, javítja a stressztűrést, fokozza a virágképződést és terméskötődést. Alginát-tartalma a szója aszálytűrő-képességét növeli.

Kiváló esőállósággal, folyamatos tápanyagleadással, nagy hatékonysággal, kémhatás-stabilizáló tulajdonsággal, valamint szuperkelatizációval rendelkezik.

A jó ár-érték arányú Wuxal Ascofol a virágzási, hüvelykötődési időszakban 2,5-3 l/ha dózisban 200-250 l/ha vízmennyiséggel kipermetezve elősegíti az szója virágzását, termékenyülését és hüvelymegtartását, valamint ezermagtömeg növelő hatásával a hektáronkénti betakarítható szójabab termést növeli.

Forrás: agraragazat.hu

A szója jövedelmező fehérje- és olajnövény, de komoly odafigyelést igényel, tápanyagszükségletének kielégítése mind az elemek, mind a víz szempontjából döntő jelentőségű

A szója nagy mennyiségű, kiváló minőségű fehérjét és olajat tartalmaz. Átlagosan 40%-os fehérje- és 20%-os olajtartalmával jóval magasabb a fehérjetartalma, mint más, hagyományos szántóföldi kultúrák növényeinek. Pillangósként a gyökérgümőkön élő Rhizobium-baktériumok által megtermelt nitrogént hasznosítja.

1. kép: a kálium növeli a szója ezerszemtömegét (mindkét oldalon 60 szem látható) 50 kg K2O/ha hatása a szójára, forrás: IPI-NCSR Projekt, India

2. kép: Különböző tápelemhiány tünetek szójánál, forrás: K+S KALI GmbH

3. kép: A gyökérgümőkön élő Rhizobium baktériumok szerepe: (balra) megfelelően fejlődött állomány, (jobbra) fejlődésben elmaradt állomány, forrás: Ohyama és társai (2013)

4. kép: Káliumhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

5. kép: Magnéziumhiány szóján, fotó: IPNI, L. Prochnow

6. kép: Foszforhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

7. kép: Nitrogénhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH
A szója speciális gyökérnedveket képes kiválasztani, amivel mobilizálni tudja a talaj azon foszforformáit, amelyek a hagyományos szántóföldi növényeink számára nem mobilizálhatóak. A káliumot és magnéziumot karógyökerén és szerteágazó mellékgyökerein keresztül veszi fel. A nitrogénszükségletének 70-80%-át a gümőbaktériumain keresztül fedezi. A gümőbaktériumok (Rhizobiumok) a 6-7-es pH-t kedvelik, ebben a kémhatású tartományban vehető fel több mikroelem is. Azonban érzékenyen reagálnak a nitrátra, ezért erre figyelni kell vetés előtt, érdemes talajvizsgálattal ellenőrizni.

Ha a baktériumoltással problémák adódtak, ill. ha tavasszal tartósan nedves időjárás volt, a vetés kivilágosodhat, ez esetben 40-60 kg/ha ammónium formájában adott nitrogén segíthet, vagy levélen keresztül is juttathatunk ki nitrogént, ami nem érinti közvetlenül a Rhizobiumokat, ekkor adjunk a levélen keresztül egyidejűleg magnéziumot és ként is 10 kg/ha adagban EPSO Top-pal, és 10-20 kg/ha karbamidot.

A virágzás idején szintén megnövekszik a szója nitrogénigénye, ekkor figyeljünk, hogy ne adagoljuk túl, mert a túladagolással azt érjük el, hogy elhúzódik a virágzás és az ezerszemtömege csökkenni fog.

Hektáronként 3 tonna terméssel kb. 57 kg foszfort (foszfor-pentoxidban kifejezve), 76 kg káliumot (kálium-oxidban kifejezve), 9 kg kálciumot (kalcium-oxidban kifejezve), 38 kg ként (kén-trioxidban kifejezve) és 12 kg magnéziumot (magnézium-oxidban kifejezve) vonunk ki a talajból.

8. kép: Kénhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

9. kép: Bórhiány szóján, fotó: Arkansas Soybean Production Handbook, Chapter 5

10. kép: Mangánhiány szóján, fotó: Arkansas Soybean Production Handbook, Chapter 5
A szója viszonylag kevés vizet igényel termesztése során, azonban a virágzás idején érzékenyen reagál a szárazságra. Különösen a virágzás kezdetén, annak az első 3 hetében kritikus a megfelelő vízellátás számára. Megfelelő káliumpótlással azonban segíthetünk a szárazság miatti stresszhelyzet kezelésében, mivel jobb lesz a szója vízhasznosítása. A szója különösen az intenzív növekedés idején igényli a nagyobb kálium mennyiséget. Káliummal a termés és a minőség fokozható:

- kálium szükséges számos enzim aktiválásához, a vízháztartás szabályozásához, az asszimiláták elszállításához (pl. cukrok, keményítők);

- a kálium nélkülözhetetlen a szénhidrát- és fehérje-anyagcseréhez és ezáltal a vegetatív növekedés, becő- és magképzéshez;

- megfelelő kálium-ellátással csök kenhet az érés előtti becőkártételek mennyisége;

- a káliumnak pozitív hatása van a szója minőségére is: kevesebb az aszott, ráncos, elszíneződött szem.

A szója kénigénye 25-30 kg S/ha. A kedvező N:S arány 7:1-hez. A tavaszi mineralizáció során ugyan szabadul fel valamennyi kén a talajból, de ezt a kénigényt nem tudja kielégítően fedezni, különösen szárazság és alacsony hőmérséklet esetén.

A talajból felvett kén először a baktériumok fehérjéinek felépítésére fordítódik, majd másodsorban a növényi fehérjeképzésre.

A szója gyors növekedésű növény, nagy zöldtömeget fejleszt, ezért megfelelő magnéziumellátásra szorul a levélképzéshez és a fotoszintézishez. A magnézium egyebek mellett biztosítja a növényen belül a megtermelt asszimiláták szállítását, így:

- a Rhizobiumok ellátását és ezáltal a növény nitrogén-felvételét;

- a gyökerek ellátását és ezáltal a növény tápanyag- és vízfelvételét;

- a szemek telítődését és ezáltal az ezerszemtömeget.

Továbbá magnézium szükséges az olajok és fehérjék képzéséhez is.

Sikeres szójatermesztést kívánunk!

Dr. Zsom Eszter zsom.eszter@t-online.hu

Forrás: agraragazat.hu

2018-ban a szója növény került vizsgálatra a NÉBIH és a Magyar Talajbaktérium gyártók és -Forgalmazók Szakmai Szervezete közreműködésével. Már harmadik éve folyik a baktériumkészítményekkel kezelt és kezeletlen (kontroll) területek eredményeinek összehasonlítása a NÉBIH pécsi Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán. 2016-ban a kukorica, 2017-ben az őszi árpa bizonyította a talajoltás hozamnövelő és termésminőség javító hatását

Magyarországon célkitűzés, hogy a hazai termelésű, GMO-mentes szója minél inkább itthon kerüljön felhasználásra. Jelenleg jelentős része kerül külpiacra, míg több százezer tonna GM-szóját, extrahált szójadarát importálunk. Az import szója fehérjetartalma általában meghaladja a hazai szójáét. Tehát nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is javítani szükséges.

Az eredményekről

A vizsgálat a Baranya megyei Szalántán, Ramann-féle barna erdőtalajon, 90 m²-es parcellákon, 4 ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben valósult meg. A tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi munkálatok egységesen, egy időben, azonos technológiával történtek.

Termésátlagok

A termésátlagoknál látható, hogy mindegyik talajoltóval kezelt terület terméseredménye meghaladja a két kontrollt, illetve a standard nitrogénkezelést. Az egyes oltóanyagok különböző mértékben növelték a termésátlagot, a növekmény a kontroll átlagokhoz viszonyítva 14,7-34,3% között mozgott.

A gümőszám alakulása

A pillangósvirágú növények biológiájából ered, hogy gyökérzetükön szimbionta Rhizóbium baktériumok nitrogénkötő gümőket képeznek. Minél több és jól, aktívan működő gümő található a növényen, annál egészségesebb és dinamikusabb fejlődésű a szója. A gümőzés nagyban meghatározza a termésátlagokat is. Az oltóanyaggal kezelt növényeknél átlag 12,61 és 14,18 darab gümőt találtak növényenként, míg a kezeletlen átlag csak 11,05 darab volt.

Nyersfehérje-tartalom

A nyersfehérje-tartalom a két kezeletlen terület átlagaival összehasonlítva 82,9-178,4% közötti emelkedést mutatott a különböző oltóanyagokkal történt kezelésekben. Megjegyezzük, hogy a Standard N tábla termésének nyersfehérje-tartalma – egy kivétellel –felülmúlta az oltóanyaggal kezelt területek eredményét.

A fenti grafikonok azt mutatják, hogy a talajoltó baktériumokkal, illetve Bradyrhizobium törzset tartalmazó oltóanyagokkal kezelt területeken a szója jelentősen jobban teljesített mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, mint a kezeletlen táblákon.

Dr. Pénzes Éva

Forrás, és grafikonok: agraragazat.hu

Hazánkban a szója az egyik legfontosabb fehérjetartalmú takarmánynövény, amely 36-40% közötti fehérjetartalma, kedvező aminosav-összetétele, magas esszenciálisaminosav-tartalma miatt nélkülözhetetlen az intenzív állattartásban

Fehérjetartalma mellett olajtartalma is jelentős. Olajtartalma 20% körüli, a világ növényiolaj-felhasználásának közel 30%-a szója eredetű. A szója humán felhasználása is számottevő (olaj, szójatej, tofu, stb.). Takarmányozási és élelmiszeripari célokra főként extrahált szójadarát használnak, de a szója tömegtakarmányként (zöldtakarmány, széna, szilázs) is felhasználható.

Magyarország állattenyésztésének fehérjeigénye nagyjából 600-800 ezer tonna. Ezt saját belső előállítással nem tudjuk biztosítani az állattenyésztés számára, ezért az extrahált szójadara importjára szorulunk. Ugyanakkor szójaexportunk is jelentős. Mivel Magyarországon a génmódosított (GMO) növények termesztését moratórium tiltja, a hazánkban előállított szója GMO-mentes. A GMO-mentes szója a világpiacon magasabb áron értékesíthető, mint a GMO-szója, emiatt a megtermelt szójamennyiségünk jelentős része exportra kerül, helyette a világpiacról olcsóbb áron GMO-szója feldolgozása során keletkezett extrahált szójadarát importálunk. 2016-ban a FAO adatai alapján 121,5 millió hektáron termesztettek szóját világszerte.

A szója vetésterületének 75%-án, körülbelül 90 millió hektáron génmódosított fajtákat termesztenek, azonban a GMO-mentes takarmánynövények termesztése Európában egyre nagyobb prioritást kap. Európában a GMO-mentes szóját termelő országok több érdekképviseletet hoztak létre az elmúlt évek során (Duna Szója Szövetség, Európai Szója Nyilatkozat). A 2012ben indult Duna Szója Szövetség jóvoltából a Duna-régióban a GMO-mentes szója vetésterülete 700 ezer hektárra nőtt. 2017-ben Magyarország kezdeményezésére számos európai ország aláírta az Európai Szója Nyilatkozatot. A kezdeményezéssel nem csak az Európai Unió határain belül, de egész Európában növelnék a GMO-mentes szója termesztését és felhasználását.

Magyarországon a szója kiemelten támogatott kultúra, a kötelező támogatási szinten felül a kormányzat által kiegészített támogatásban részesül. A szója vetésterülete hazánkban az elmúlt évek során jelentősen növekedett. Magyarországon 2014-ben még alig haladta meg a szója vetésterülete a 40 ezer hektárt, 2015-ben már 72,5 ezer hektáron termesztettünk szóját. 2016ban, főként a 2015-ös, szója számára kedvezőtlen évjárat hatására a vetésterülete 60 ezer hektár körül alakult, majd 2017-ben ismét meghaladta a 70 ezer hektárt (1. ábra). Ösztönző hatású volt a szója termesztésére, hogy néhány évig a zöldítési programban is elszámolható kultúra volt, de 2018-től csak akkor számolható el zöldítésben, ha az állományban semmiféle peszticidet nem használnak. A szója vetésterületének növelésével függetlenedjünk a fehérjeszükségletünk kielégítése céljából a világpiacról behozott GMO-szójából készült extrahált szójadarától!

A szója nagyobb arányú termesztésével az import GMO-szója-függőségünk egy része kiváltható lenne. A szója termesztésének számos előnye van, a termesztése azonban magas szintű szaktudást igényel. A vetésszerkezetbe jól beilleszthető, kedvező elővetemény-értékkel bíró hüvelyes növény. A hazai vetésszerkezet gabonacentrikus, a szántóterület 70%-án gabonanövényeket termesztünk, a hüvelyes növények részaránya sajnos alacsony, csupán 2% körüli. A szójával szimbiózisban élő Rhizobium japonicum baktériumok a levegő nitrogéntartalmát megkötik, emiatt a szója nitrogénpótlást csak a kezdeti fejlődése során igényel. A szóját hazánkban célszerű oltani, mivel ezek a baktériumok nem honosak a talajainkban. A sikeres növénytermesztésnek három alappillére van: az ökológiai feltételek, a biológiai alapok és az agrotechnikai tényezők. Ezeknek az alapoknak a minősége, színvonala, valamint a köztük lévő kapcsolat és összhang alapvetően befolyásolja egy adott növényfaj termeszthetőségét, termesztésének eredményességét.

A továbbiakban a biológiai alapok jelentőségét emeljük ki. A sikeres szójatermesztés egyik kulcsfontosságú eleme a fajtaválasztás. A Nemzeti Fajtajegyzékben 2018-ban 51 szójafajta szerepelt, de számos olyan fajtát forgalmaznak és termesztenek Magyarországon, melyeket más európai uniós tagállamban regisztráltak. A szója növekedési típusát tekintve lehet korlátozott (determinált) vagy folyamatos, indeterminált jellegű. A determinált fajtáknál a vegetatív és a generatív szakasz jól elkülönül egymástól, az első virágok megjelenésével a hajtás növekedése leáll. Ezeket a típusokat az Egyenlítőhöz közeli termőhelyeken termesztik. Az indeterminált fajtáknál a vegetatív és a reprodukciós szakaszban átfedés van, a hajtás növekedése az utolsó levélszinten fejlődő virágok megjelenéséig tart. Alkalmazkodóképességük kiváló, extenzív körülmények között is termeszthetőek. A Magyarországon termesztett fajták zöme ebbe a csoportba tartozik. Hazánkban terjed a szemideterminált (féldeterminált) fajták termesztése is. Ezek a típusok a determinált és indeterminált fajták keresztezéséből származnak, és átmenetet képeznek a két típus között. Termőképességük és állóképességük jó, de intenzív termesztéstechnológiát igényelnek. A szójafajták legfontosabb értékmérő tulajdonsága a termőképesség, az alkalmazkodóképesség a termesztési körülményekhez, a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni rezisztencia, tolerancia, a megfelelő érésidő, jó szárszilárdság, a lombhullató jelleg, az alsó hüvelyek talajfelszíntől való távolsága, valamint a magas fehérje- és olajtartalom. Fontos továbbá, hogy éréskor a hüvelyek ne nyíljanak fel, ne pergessék a magokat.

A hazánkban termeszthető szójafajtákkal 3-4 t/ha-os termésmennyiség érhető el. A hosszabb tenyészidejű fajták termőképessége általában jobb, mint a korai és igen korai érésű fajtáké, azonban egyes évjáratokban a korai éréscsoportba tartozó fajtákkal érhetünk el jobb eredményt. A fajtákban rejlő genetikai potenciál csak megfelelő termesztési körülmények mellett realizálódhat. A szója igényes növény, nagyon érzékeny a termőhely klimatikus és edafikus adottságaira. A termesztés sikerének érdekében emiatt alapvető fontosságú a termőhely alapos ismerete: a talajtípus és az ökológiai viszonyok (csapadékellátottság, hőmérsékleti viszonyok és a mikroklíma) figyelembe vétele. A klimatikus és talajadottságok alapján körülbelül 300 ezer hektár alkalmas a szója termesztésére Magyarországon. Termesztésére a legjobb talajaink alkalmasak. Vízigényes kultúra, azonban vízigényén túl a levegő páratartalmára is rendkívül érzékeny: alacsony relatív páratartalom hatására a fejlődő hüvelyeket lerúgja, ami jelentős terméscsökkenést eredményezhet. Emiatt a szója termesztésére a folyóvölgyek és a tavak közelében lévő területek a legalkalmasabbak. Fajtaválasztás során elsődleges szempont, hogy a termőhelyi adottságainkhoz legjobban adaptálható fajtákat termesszük. A felszíni vizektől távolabb eső területeken, a termésbiztonság érdekében célszerű a szóját öntözni, a szója vízigénye, valamint a párás mikroklíma kialakítása érdekében is.

Fajtaválasztás során a fajták tenyészidejének hossza alapvetően fontos tulajdonság. A szójafajtákat érésidő szerint csoportosítjuk. Érésidő alapján Magyarországon 5 csoportba sorolják be a fajtákat. A szuperkorai (000) érésű fajták vegetációs ideje 80 napnál rövidebb. Az igen korai (00) fajták tenyészideje 80-100 nap, a korai éréscsoportba tartozó fajtáké (0) 100-120 nap. A középérésű fajták (I) tenyészideje 120-140 nap közötti, hazánkban ezek a legelterjedtebbek. A késői éréscsoport (II) fajtáinak tenyészideje 140 napnál hosszabb, termesztésük csak az ország déli részén javasolható. Az éréscsoportok tenyészideje között 10-15 nap eltérés van, azonban egyes évjáratokban az éréscsoportok számára szükséges tenyészidő hossza az átlagostól akár 15-30 nappal is eltérhet, a szója egyes fenológiai szakaszaiban tapasztalható fény- és hőmérsékleti viszonyok alapján. Magyarországon csak azok a fajták termeszthetők biztonsággal, amelyek hazai körülmények között legkésőbb szeptember közepére beérnek, tenyészidejük maximum 150-160 nap. Őszi vetésű utóvetemények előtt célszerű korai éréscsoportba tartozó fajtát, tavaszi vetésű utóvetemények elé a hosszabb tenyészidejű fajtákat választani. Azokban a gazdaságokban, ahol nagyobb területen folyik szójatermesztés, célszerű különböző éréscsoportba tartozó fajtákat termeszteni, területünk nagysága és betakarítókapacitásunk figyelembevétele mellett.

Ezzel növekszik a termésbiztonság, a betakarítás ideje pedig széthúzható, aminek hatására csökken a betakarításkori munkacsúcs és a betakarítás időjárási kockázata. Az ország északi területein, a lassan felmelegedő termőhelyeken a legrövidebb tenyészidejű fajták termesztése ajánlott. A 000-ás tenyészidejű fajták akár másodvetésre is alkalmasak lehetnek, megfelelő színvonalú agrotechnika mellett. A korai (0) éréscsoportba tartozó fajták az ország egész területén biztonsággal termeszthetők.  A hosszabb tenyészidejű fajták (I) potenciális termőképessége magasabb, azonban termesztésük során figyelembe kell venni a biztonságos beérést és az utóveteményt. A fajták állóképessége, szárszilárdsága örökletes jelleg, de ezt a környezeti tényezők és az agrotechnika is befolyásolja. A szükségesnél nagyobb adagú N-műtrágya, az öntözés és a nem megfelelő állománysűrűség serkenti a vegetatív növekedést, ezáltal növekedhet a megdőlés veszélye.

A fajtaválasztásunkat meghatározza a termesztési cél. Takarmány célú termesztésre a legtöbb fajta alkalmas, a humán célú termesztésnél fontos a beltartalmi mutatókon kívül a magküllem és a szemnagyság. Vannak kifejezetten étkezési célra nemesített fajták a regisztrált fajták között. A fajtakínálat a szójatermesztő szakemberek számára bőséges. Ahhoz, hogy megfelelő eredményt érjünk el szójatermesztéssel, a bőséges kínálatból azokat a fajtákat célszerű választani, melyek az adott termőhely adottságaihoz és az agrotechnika színvonalához legjobban adaptálhatóak. Ebből a célból a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén évente fajta-összehasonlító kísérletet állítunk be. 2018-ban már 31 fajtát teszteltünk. Kísérleti eredményeink alapján a hajdúsági löszhát területén legjobb eredménnyel termeszthető fajtákat ki tudjuk választani, és eredményeinkkel hozzájárulunk a szója fajtaspecifikus termesztéstechnológiájának fejlesztéséhez a Hajdúságban.

SZERZŐ: DR. ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS, DEBRECENI EGYETEM MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Forrás: mezohir.hu

A Gabonakutató szója nemesítése mindössze két évtizedes múltra tekint vissza, ám ebben a rövid időszakban is sikerült maradandót alkotnunk. Kiváló fajtákkal, területre és fajtára adaptált agrotechnikával és kiváló minőségű, prémium kategóriás vetőmaggal állunk a termelők rendelkezésére

Suedina – koraiság, magas termés és – fehérjetartalom

A Suedina kiemelkedő terméspotenciállal rendelkezik. Tenyészideje 120-125 nap, az ország északi területein is biztonsággal beérik. Az ezerszemtömege nagyon magas, 220-240 gramm, valamint fehérjetartalma is átlagon felüli, 40-42%. Jól alkalmazkodik az eltérő környezeti viszonyokhoz. A 2018-as évben több helyen 4 tonna feletti terméssel takarították be, magas ezerszemtömegének köszönhetően valamint a koraisága miatt a nyár végi komoly aszály sokkal kevésbé károsította, magja kitelt, ezzel biztosítva a kiváló termésátlagot.

Bahia – intenzív technológia, terméscsúcsok

Jó talajokra, intenzív technológiához ajánlott középérésű szójafajta. Folyton-növő, erős bokrosodási hajlammal. Alacsony tripszin-inhibitor tartalma miatt direkt etetésre is alkalmas fajta. A növény barna szőrözöttségű, betegségekre nem fogékony. A 2018. évi üzemi kísérletekben több helyen jóval 5 tonna felett termett. Tenyészideje miatt az ország teljes területén sikeresen termelhető.

Aires – koraiság, kimagasló termés

Kiváló terméspotenciállal rendelkező, alacsony tripszin-inhibitor tartalmú fajta. Termesztését nem csak azoknak ajánljuk, akik feltárás nélküli takarmányozásban gondolkodnak, hiszen kiváló állóképességgel és agronómiai tulajdonságokkal rendelkező szójáról beszélünk. Koraisága miatt jó előveteménye a kalászosoknak, még az ország északi területein is sikerrel termeszthető, garantáltan beérik. A fehérjetartalma kiemelkedő, betegségekre nem fogékony, rövidebb tenyészideje ellenére termése jóval 4 t/ha feletti.

Pannónia kincse – igazi kincs a termelőknek!

Méltán az egyik legkedveltebb fajta. Sikerének igazi titka a kiváló alkalmazkodóképességében rejlik. Középérésű, ideális az ország klasszikus szójatermő területeire. Az odafigyelést meghálálja, ideális körülmények között termése meghaladja az 5 tonnát hektáronként. Köldöke fehér, megegyezik a maghéj színével, ezért kiválóan alkalmas a biotermesztésre is, ebben segíti a kiemelkedő betegség-ellenállósága is. A beltartalmi értékei, magas fehérje- és olajtartalma miatt a humán élelmezésben is fontos szerepet tölt be.

Prémium minőségű vetőmag

A GK szóják minőségét garantálja a zárt termelési rendszer a vetőmag előállításban. Folyamatos kontroll mellett kizárólag készre oltott és gombaölő szerrel kezelt vetőmagot hozunk forgalomba. Ezzel biztosítjuk a tökéletes kelést, tőszámot és a gümőképződést. A magok felületére a HiCoat® Super oltóanyagot visszük fel, mely a vetésig garantálja a magas baktériumszámot.

Forrás: agraragazat.hu

A 2018-as év véget ért. Az új esztendőben a gazdálkodó ember is számot vet az elmúlt év eseményeivel, gondjaival, sikereivel; tervez, és keresi a jobb művelés lehetőségeit. Számot vet a Magyar Talajbaktérium Gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete is az év tanulságaival, és tervezi a jövőt, melynek célja a növénytermesztő ember, gazdaság segítése és támogatása a termőfölddel való jobb és felelősebb gazdálkodás érdekében

A megalakulás óta eltelt évek sorra hozták a megvalósítandó feladatokat és az elvégzett munka sikerét. A kukorica, a sörárpa, a szója független, NÉBIH általi talajoltásos, évenkénti üzemi vizsgálatai jelentős minőségi és mennyiségbeli pozitív eltérést hoztak a mikrobiális talajélet regenerálásával, a kezeletlen területekkel szemben. A szója a 2018. évi növénykultúra volt a vizsgálatok sorában. Örömmel jelezzük, hogy a talajoltás eredményeként jelentős többlethozamokról számolhatunk be. Részletesen a beltartalmi értékek vizsgálati adatainak ismertetésével a következő lapszámok valamelyikében jelenik meg majd írásunk.

Hangsúly a talajvédelmen

A 2018-as év igen jelentős eredménye, hogy ebben az évben ismételten – mint folytatása a 2017-ben megkezdett eseménysorozatnak – egy asztalhoz ültek a talajok védelmében a témában érintett és elismert döntéshozó szakemberek. A nyáreleji kerekasztal-találkozó tanulsága az, hogy jobban, szélesebb körben – nemcsak az agrártársadalomban – szükséges a tájékoztatás a talajromlás megállítása, a talajok minőségének megőrzése és javítása terén. Fontos a jövő generációjának átfogó, hiteles ismeretanyag átadása, így az okszerű, fenntartható talajművelés és a minőségi tápanyagpótlás, a talajélet regenerálása talajoltó-, tarlóbontó-készítmények folyamatos alkalmazásával. A kerekasztalnál megkezdett munka eredménynek tartjuk, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter megnyilatkozásaiban is a talajélet védelme érdekében foglalt állást. A szakmai egyeztetést a szervezet 2019-ben is folytatja.

Nagyon nehéz feladat a társadalomban és ezzel együtt az agráriumban is a résztvevők olyan szemléletváltását elérni, mely már nem az évtizedes beidegződéseken, a felvásárlói piaci nyomáson, az inputanyagok felhasználásának fokozása érdekében megfogalmazott, sokszor eltúlzott reklámokon alapszik. Egyik oldalról a baktériumok és a gombák a mezőgazdaság károsítóiként szerepelnek mint patogén élőlények, más oldalról talajoltó-szakmai szervezetünk a hasznos baktériumtörzsek és gombák nélkülözhetetlen szerepét, fontosságát, hasznát kívánja tudatosítani, igazolni.

Tervek és tennivalók

Még alig kezdődött el az új év, de a Magyar Talajbaktérium Gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete már a tennivalókat, feladatokat, célokat is megfogalmazta. Tervezi a szakmai kerekasztal építő beszélgetéseinek folytatását, új növénykultúrákkal, termőtalaj-típusokkal a NÉBIH független talajoltásos üzemi vizsgálatok továbbvitelét.

Az új EU-s szabályozás hatására várhatón bővül a termésnövelő-készítmények magyarországi piaca, megjelenhetnek nagyüzemi előállítók és forgalmazók. Ez megerősíthet bennünket abban, hogy a többéves NÉBIH-kísérleteket még magasabb szinten folytassuk, ezáltal is bizonyítva, hogy a több évtizedes tapasztalat és kutatói munka eredményeként a hazai talajokra adaptált talajoltó-készítmények hatékonyan működnek. A talajélet megóvása és javítása érdekében a legoptimálisabb megoldást továbbra is a magyar fejlesztésű mikrobiológiai termékek biztosítják a gazdálkodók számára.

Sok munka vár ránk. Örömmel tesszük, bár sokszor fáradtan, de lendülettel. Ugyanis a termőföld otthont, életet és élelmet ad az emberiségnek. Feladatunk megőrizni a termőföld egészségét, amely létünk, egészségünk alapját adja.

Forrás: agraragazat.hu