Találatok erre a kategóriára: ‘Hírek’

Duplájára – 25-ről több mint 50 százalékra – nőtt tavalyhoz képest az amerikai szójabab részesedése az Európai Unió behozatalában. Így az Egyesült Államok vált a legnagyobb szójaexportőrré az uniós piacon

Kétszeresére nőtt az amerikai szójabab részesedése az Európai Unió teljes importjában az egy évvel korábbihoz képest, így ma már az Egyesült Államok messze a legnagyobb exportőr az EU-piacon – közölte az Európai Bizottság. Az USA részesedése jelenleg 52 százalék a teljes uniós behozatalban, szemben a tavaly azonos időszaki 25 százalékkal, ami mintegy 133 százalékos emelkedést jelent. A második helyezett Brazília az import 40 százalékát biztosítja, ezt követi Kanada és Paraguay (2,3 százalék), illetve Uruguay (1,7 százalék).

A bizottságot vezető Jean-Claude Juncker a Donald Trump amerikai elnökkel való július 25-i tárgyalásán ígéretet tett arra, hogy növelni fogják az amerikai szójabab európai behozatalát. A washingtoni találkozót követően az EU kéthavi jelentéstételi mechanizmust vezetett be az amerikai-európai szójabab-kereskedelem alakulásával kapcsolatban.

Forrás: agrarszektor.hu

Magyarországon 60-70 ezer hektáron 120-130 ezer tonna GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) szója termesztése folyik, amit a szójaimport kiváltása érdekében növelni kell – mondta Nagy István agrárminiszter az Új nemesítési technikák és génmódosítás konferencián

A szakmai rendezvényt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a jövő nemzedékek szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör szervezte. A konferencián a génmódosításban megjelent új technológiát, a génszerkesztést, illetve az arra vonatkozó európai, valamint magyar szabályozást járták körbe.

A miniszter hozzátette, a célkitűzések között szerepel, hogy legalább 300 ezer tonna szóját állítson elő az ország, amivel a szójaimport mintegy fele kiváltható lenne. Ennek elősegítése érdekében nemcsak állami támogatások állnak rendelkezésre, hanem megkezdődött a kutatóintézetek, nemesítő állomások ösztönzése is. Kiemelte, hogy az ország GMO-mentessége érték, és a jövőben ezzel megfelelően kell gazdálkodni.

Nagy István kifejtette, hogy rohamos mértékben fejlődnek és egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes új mezőgazdasági biotechnológiai eljárások, amelyek egyike a gén- vagy genomszerkesztés. Az eljárás abban tér el a már jól ismert géntechnológiai eljárásoktól, hogy a korábbiaknál célzottabban és elvileg nagyobb pontossággal változtatható meg a genetikai állomány. Alacsony eszközigénye, költséghatékonysága és egyszerűsége is hozzájárulhat gyors terjedéséhez. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humángyógyászati és ipari hasznosítását célzó kutatások is folynak.

Ugyanakkor a gyorsan fejlődő, új, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezeteket megfelelő egészségügyi és környezeti kockázati elemzések nélkül nem szabad engedélyezni. Ezeknél az új eljárásoknál az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani.

Nagy István felidézte, hogy hosszú évek tárgyalásainak eredményeként 2015-ben a tagállamok szakminiszterei elfogadták azt az európai uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy maguk dönthessenek a GMO-k köztermesztésbe bevonásáról. Magyarországon a GMO-mentes politika eredményeként genetikailag módosított növény a köztermesztésbe nem került, a termesztés jelenleg is teljes körűen tiltott Magyarországon. Az Országgyűlés 2006-ban az összes parlamenti párt egyetértésével elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és meghatározta az ennek eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat, amelyek teljesítéséről a kormány kétévente jelentést készít.

Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója. Az ország nagy figyelmet fordít a vetőmagok, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, így az importáló országok biztosak lehetnek abban, hogy az innen származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek. 2016-tól a GMO-mentes védjegy biztosítja a fogyasztók tájékoztatását, valamint annak bevezetése a biztonságérzet miatt piaci előnyökkel is jár.

Az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én kiadott ítéletében kimondta: a génszerkesztési technológiák által előállított termékeknek is meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, illetve címkézni kell azokat. A bíróság indoklása szerint ezek az új módszerek olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetsége közleményében.

Az Európai Bíróság döntése egyértelmű jogi helyzetet teremtett: minden olyan terméket, amelyet az új génszerkesztési technológiák segítségével állítottak elő, genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak) kell tekinteni – hangsúlyozta Roszík Péter, a konferencia egyik társszervezője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.

Ennek fényében, ami hátra van, az a Bíróság döntésének gyakorlatba ültetése. Ezért a kormánynak  biztosítania kell, hogy mostantól ne kerülhessenek ki a környezetbe az új géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított olyan szervezetek, amelyek nem estek át a megfelelő engedélyezési folyamaton.

Szükséges, hogy a hazai ellenőrző hatóságok rendelkezzenek megfelelő módszerekkel az új technológiákkal előállított GMO-k kimutatására annak érdekében, hogy megakadályozzuk az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetek bejutását hazánkba – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. Uniós szinten pedig fel kell lépni annak elkerülése érdekében, hogy az engedéllyel nem rendelkező génmódosított termények és élelmiszerek bejussanak az európai piacra.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója februárban e témában kiadott közleményében is rámutatott:

Amennyiben egy szakkérdés eldöntésében a tudományos megítélés bizonytalan, akkor a védett jogok megfelelő érvényesítése érdekében tudományos kutatásokon alapuló, alapos kockázatelemzést folytassunk le, illetve végső soron a lehető legszűkebb értelmezés mentén döntsünk, nem adva teret az esetleg később már nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán visszafordítható következményeknek.

Forrás: agroinform.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége 2018. szeptember 20-21-én rendezi meg a II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőhegyest. Az ország legnagyobb szántóföldi kiállítása keretében több szakmai konferenciát, fórumot is szerveznek.

A nagyszabású kiállítás – melynek 42 hektáros terület ad otthont – keretében megrendezésre kerülő „Országos Szakmai Nap Konferencia” kiemelt témái az agrárgazdaság aktualitásai, illetve a termelői kihívások, a gabonapiaci lehetőségek. Részletes program ITT.

A „Fókuszban a humusz” szakmai konferencia célja, hogy az érdeklődők számára ismertesse a klímatudatos talajművelést, a talaj védelmének fontosságát, a humusz jelentőségét. A talaj megfelelő használata, védelme jelentős mértékben kihat a költségekre és terméseredményekre, a talaj pufferkapacitása révén csökkentheti a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket. További részletek a rendezvényről ITT.

A „PREGA Start” konferencia a precíziós gazdálkodás témakörére épül, PREGA könyvbemutatót is tartanak, illetve szó lesz arról, hogy miként érdemes elkezdeni a precíziós gazdálkodást, illetve kerekasztal-beszélgetést szerveznek a hazai termelői tapasztalatokról. A PREGA Start konferencia programja és a jelentkezési űrlap megtalálható ITT.

A II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőhegyes kiállítás weboldala: www.szantofoldinapok.hu, ill. https://www.facebook.com/II.NAKSZANTOFOLDINAPOK/

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

 

Forrás: agroinform.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága napraforgó és szója fajtabemutatót tart 2018. augusztus 28-án, Székkutason

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI) napraforgó és szója fajtabemutatót tart, amelyre tisztelettel meghívjuk az érdeklődőket.

Helyszín: Székkutasi Növényfajta-kísérleti Állomás (6821 Székkutas, I. körzet / 75. Pf:15, GPS: 46.519983, 20.523707)

 Időpont: 2018. augusztus 28. (kedd), 10:00 – 14:00 óra

 

Napirendi pontok, témák, előadók:

 

9.30 – 10.00    Regisztráció
10.00 – 10.15  Megnyitó és köszöntő – Lukács József, elnökhelyettes (NÉBIH-NKI)
10.15 – 10.30  Köszöntő – Szél István, elnök (NAK Csongrád Megyei Igazgatóság)
10.30 – 10.40 A Székkutasi Növényfajta-kísérleti Állomás tevékenységének bemutatása -Török Dénes, állomásvezető (NÉBIH-NKI)
10.40 – 11.00  A napraforgó fajtahasználata és fajtakísérletek -Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.00 – 11.10  A szója fajtahasználata és fajtakísérletek – Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.10 – 11.20  Utazás a fajtakísérleti bemutató parcellákhoz – GPS: 46.519983, 20.523707
11.20 – 12.50  Fajtabemutató, konzultáció -Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
12.50 – 13.00  Visszatérés az állomásra
13.00 – 14.00  Ebéd

 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kamara által létrehozott internetes felületen lehet: REGISZTRÁCIÓ

 

Tisztelettel kérjük, hogy a helyszíni regisztrációjához szíveskedjen kamarai kártyáját vagy őstermelői igazolványát magával hozni!

 

Forrás: NAK Kamarai Hírek

Állományszárítás és kipergés csökkentés egy menetben, az Arysta ajánlásával

A napraforgó és szója állományszárítása az elmúlt években egyre kevésbé megkerülhető technológiai elemmé vált. Ennek okai csak részben kereshetők a növények biológiai tulajdonságai között. Bár tény, hogy a napraforgó kaszatok és szója hüvelyek egyenetlen érése következtében állományszárítás hiányában nőhet a betakarításkori veszteség, illetve az azt megelőző madárkár mértéke, a fő ok mégis az, hogy a legtöbb évjáratban a beavatkozás nélkül nehezen ütemezhetővé válik a betakarítás, az esetleg fellépő növénykórtani és gyomosodási problémák pedig további gondokat okozhatnak. A korán beköszöntő csapadékos időszak növeli a betakarításkori veszteséget, rontja a betakarított termés minőségét, és töredékére csökkentheti a betakarítás területteljesítményét

Az Arysta termékpalettájáról több készítmény is alkalmazható a napraforgó és a szója betakarítását elősegítendő.

„Lábon” szárításra Elastiq Ultra

A szója kíméletes szárítására felhasználható az Elastiq Ultra készítmény 1,0 l/ha dózisban. Ez a technológia kizárólag gyommentes, egészséges állomány esetén alkalmazható. Kijuttatása a magok 30-35%-os nedvességtartalmánál javasolt, amikor a hüvelyek már sárgás, barnás színt vesznek fel. Kijuttatását követően a betakarításra kb. 3-4 hét múlva kerülhet sor.

Az Elastiq Ultra napraforgóban történő felhasználásának célja, hogy biztonságosabbá tegye a növény természetes érési folyamatát. Felhasználásával megóvhatjuk a növényt a túlszáradástól, a visszanedvesedéstől, mérsékelhetjük a tányér deformációjából és annak széteséséből, valamint a madárkárból eredő termésveszteséget. A féligáteresztő membrán a tányér hátsó felületén alakul ki, és itt akadályozza meg, hogy az ismétlődő esőzésekből, valamint az erősebb páralecsapódásokból adódó visszanedvesedés és újbóli kiszáradás megtörténhessen, megelőzve ezzel a tányér szövetének idő előtti szétesését. Az Elastiq Ultra 1,5 l/ha-os dózisát önmagában gyommentes, egészséges napraforgó állományban használhatjuk, a kaszatok 35-40%-os nedvességtartalmánál kijuttatva, a tervezett betakarítás előtt 2-3 héttel. Ebben az állapotban a növényen már szabad szemmel is jól láthatók az érés kezdeti jelei, a tányér hátsó része és a tányér alatti szárrész citromsárga színűvé változik.

Évelő gyomokkal erősen fertőzött területekre: Kapazin + Elastiq Ultra

A Kapazin 2,0-5,0 l/ha-os dózisa együttesen kijuttatható az Elastiq Ultra készítménnyel a napraforgó állományszárítása során. Különösen azokon a területeken ajánlott a kombináció használata, amelyek gyomnövényekkel – különösen évelő egy- és kétszikű fajokkal erősen fertőzöttek. Ebben az esetben a glifozát hatóanyag – akár több évre kiterjedő – gyomirtó hatását is ki tudjuk használni. Kijuttatására a tervezett betakarítás előtt 10-14 nappal kerüljön sor, a kaszatok 20-30%-os nedvességtartalmánál. Vetőmag-előállításban a Kapazin használata nem javasolt. Igény a gyors hatáskifejtésre: Solaris + Elastiq UltraDeszikkáló szereink közül a Solaris biztosítja a leggyorsabb állományszárító hatást. Tankkombinációban kijuttatható az Elastiq Ultra hatásfokozó készítménnyel. A kezelést napraforgóban a kaszatok 25-30%-os nedvességtartalmánál, a tervezett betakarítás előtt 7-10 nappal kell elvégezni.

Szójában a kezelést követően 5-7 nappal kezdhető meg az aratás, a magok 35-40%-os nedvességtartalmánál. Különösen ajánlott a kombináció használata a napraforgó vetőmag-előállítása során, ugyanis a kaszatok biológiai beérését követően a csírázási értékekre a kombinációnak nincs hatása. A Solaris kizárólag takarmányozási célra termesztett szójában használható. A javasolt dózis napraforgóban Solaris 2,0 l/ha + Elastiq Ultra 0,75-1,0 l/ha, szójában Solaris 2,5 l/ha + Elastiq Ultra 0,5-0,8 l/ha.

A veszteségmentes betakarítás kulcsa a “testreszabott” Elastiq csomagok alkalmazásában rejlik.

Gazdag termést és sikeres betakarítást kívánunk minden gazdálkodónak az Arysta nevében!

Forrás: Agrárágazat, 2018. augusztusi szám

Az átlagot meghaladó, hektáronként 3,5-4 tonnás szójatermésre számít a fehérjenövény második legnagyobb Baranya megyei termelője, a mohácsi Margittasziget 92 Kft. ügyvezetője. Eberhardt György szerint a növényeknek 5-8 fokkal alacsonyabb hőmérséklet, és néhány jótékony eső kedvezne

Eberhardt György az MTI érdeklődésére közölte: a mintegy 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot előállító cég baranyai termésátlagai általában 3 tonna és 4,1 tonna között alakul. Becslése szerint az idei mennyiség annak felső értéke – 3,5 és 4 tonna – körül várható.

A térségben idén eddig leesett 510 milliméter csapadéknak köszönhetően a szójanövények “sokkal jobb állapotban vannak”, mint az elmúlt évben. A csapadéknak köszönhetően viszont “a kelleténél vegetatívabb lett a növény” –jegyezte meg.

A hőség miatt a szójabab érése is kicsivel előrébb tart az ilyenkor megszokottnál, a középérésű fajták betakarítása augusztus végén kezdődik. A növényeken azonban sok helyen hiányoznak a hüvelyek, egyes területeken pedig újra kezdett virágozni a szója – mondta el az agronómus.

Magyarországon 55-60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranyában. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel. Országosan a szója hektáronkénti átlagos termésmennyisége 2,5 és 3 tonna között mozog.

Forrás: agroinform.hu

A mutagenezis útján nyert szervezetek genetikailag módosított élőlényeknek (GMO) minősülnek, ezért az uniós GMO-irányelv hatálya alá tartoznak, így vonatkoznak rájuk a szabályozásban szereplő kötelezettségek is – közölte döntését az Európai Unió Bírósága szerdán

Az Európai Bíróság ítélete tehát kimondja, hogy az új génszerkesztési technológiák, mint a precíziós nemesítés sem mentesülnek a GMO-kra vonatkozó uniós szabályozás alól, ezt az elővigyázatosság elvével és a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülésével indokolták:

A bíróság kimondta, hogy a mutagenezis új technikái útján nyert szervezetek kizárása a GMO-irányelv hatálya alól veszélyeztetné az irányelvnek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülésére irányuló célját. Egyben sértené az elővigyázatosság elvét, amelyet az irányelv szintén meg kíván valósítani.

Ebből következik, hogy a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell, amelyek az irányelv elfogadása óta jelentek meg.

Az ügy előzménye, hogy egy francia mezőgazdasági szakszervezet több másik szövetséggel a francia államtanácsnál támadta meg azt a francia szabályozást, amely felmentést ad a mutagenezis útján nyert szervezetek esetében az EU géntechnológiával módosított szervezetekről szóló irányelve által előírt kötelezettségek alól.

A mezőgazdasági kisvállalkozók érdekeit védő szakszervezet nyolc másik szervezettel közös keresetében arra hivatkozott, hogy a mutagenezis technikái az idők során változtak, így álláspontjuk szerint bizonyos gyomirtó szernek ellenálló vetőmagfajták alkalmazásával fennáll a kockázata annak, hogy a környezet, valamint az emberi és állati egészség jelentősen károsodik, hasonlóképpen, mint a transzgenezis (élő szervezetek genomjának módosítása idegen faj DNS-ének beépítésével) esetében.

A mutagenezis a transzgenezistől eltérően olyan technikák összessége, amely valamely élő faj genomjának (teljes örökítő információjának) megváltoztatását teszi lehetővé, idegen DNS beültetése nélkül. A mutagenezis technikái tették lehetővé például a bizonyos szelektív gyomirtó szereknek ellenálló vetőmagfajták kifejlesztését.

Nemrég Nagy István, agrárminiszter megengedően beszélt az ilyen nemesítési technológiákról, szerinte nem génmódosításról (GMO-ról), hanem támogatásra érdemes növénynemesítésről beszélhetünk akkor, ha egy adott élőlényen belül hajtunk végre biotechnológiai változtatásokat és így módosul a genetikai összetétele.

A luxembourgi központú uniós törvényszék azonban mostani ítéletében aláhúzta, a mutagenezis révén előállított szervezetek GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő.

A bíróság azonban azt is megállapította, hogy nem kell alkalmazni a GMO-irányelvet olyan technikák során nyert szervezetekre, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott.

A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az ilyen szervezeteket az uniós jog tiszteletben tartása mellett a GMO-irányelvben meghatározott vagy más kötelezettségeknek vessék alá. A tagállamok tehát ezen a területen az uniós jog és különösen az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett jogszabályokat fogadhatnak el.

A Magyar Természetvédők Szövetsége az MTI-hez eljuttatott közleményében méltatta, hogy a döntés megvédi az uniós élelmiszer-biztonsági és nyomon követhetőségi előírásokat. A természetvédők szerint az uniós bíróság döntése egyértelművé tette, hogy ezekre az új technikákra is vonatkozik a génmódosított mezőgazdaságnak a magyar Alaptörvényben rögzített tiltása.

Forrás: agroinform.hu

2018. AUGUSZTUS 10. – HAJDÚSÁGI EXPO

Helyszín: Hajdúböszörmény, Hajdúsági Expo, Radnóti u. 3.

 

A Hajdúsági Expo elsőszámú szakmai rendezvénye

A hazai agrárium egyik legfontosabb központja a Hajdúság, ahol élelmiszer-gazdaságunk csaknem minden meghatározó ágazata jelentős szerepet tölt be. A térség egyik legnagyobb agárkonferenciája már negyedik éve a Portfolio Kelet-magyarországi Agrárfóruma, amelyet minden év augusztusában, a Hajdúsági Expo keretein belül rendezünk meg. A félnapos konferencián a fő fókuszt a kapcsolatépítési lehetőségek mellett az elsőrangú szakmai program kapja. A programba vállalatvezetőket, gazdálkodókat, élvonalbeli szakértőket és a szakpolitika döntéshozóit hívjuk meg, akik a hazai agrárium legaktuálisabb kérdéseiről, a térség és az ország gazdasági kilátásairól, valamint versenyképességéről, illetve a régió mezőgazdaságát és feldolgozóiparát hangsúlyosan érintő témákról osztják meg véleményüket.

További részletek »

Előadóink lesznek többek között:

  • Bidló Gábor, ügyvezető igazgató, Budagabona Kft.
  • Csáti Tamás, tulajdonos, Karád Agrár Kft.
  • Farkas Sándor, miniszterhelyettes, Agrárminisztérium
  • Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Jakab István, elnök, MAGOSZ, az Országgyűlés alelnöke
  • Makai Szabolcs, elnök-vezérigazgató, Cargill Takarmány Zrt.
  • Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség
  • Reng Zoltán, vezérigazgató, Hungrana Kft.
  • Sántha Imre, ügyvezető igazgató, Formula-GP Kft.
  • Wágner József, mezőgazdasági üzletfejlesztő, Carmeuse Hungária Kft.

Összes előadónk »

Kiemelt témáink lesznek többek között:

  • Újjáalakult agrárkamara: mit tesznek az agrárpiaci szereplők érdekében?
  • Merész tervek: teljes reform előtt a magyar agráradózás?
  • Túl a nehezén: a Vidékfejlesztési Program aktualitásai és eredményei
  • Finanszírozás az agráriumban – Gépfinanszírozás, gépfejlesztési támogatások, támogatás-előfinanszírozás, agrárhitelezés
  • Szántóföldi növénytermesztés: szélsőséges időjárás, termésmennyiségek, takarmánypiac, új fehérjeprogram, nemzetközi trendek

Bővebben >>

A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Forrás: agraragazat.hu

Európában a lengyelek voltak az elsők, akik úgy döntöttek, hogy az uniós szinten lazuló szabályokkal szembemenve megtiltják a génmódosított növények termesztését, sőt, a takarmány-összetevők közül is száműzik az ilyen alapanyagokat. Ilyen messzire egyik tagállam sem merészkedett Európában – mi sem -, de mint kiderült, a lengyelek is túl nagy fába vágták a fejszét

Lengyelországban 2006-ban született meg az a jogszabály, amelyik  a géntechnológiával módosított (GM) összetevőket száműzi a takarmánygyártásból.  A törvény azt is tartalmazza, hogy az importált szójaliszt mennyiségét folyamatosan csökkenteni kell a hazai felhasználásban, helyette helyi, alternatív fehérjeforrásokat kell előnyben részesíteni. A jogszabály fokozatos megvalósítást tett lehetővé: 2018-ig adott türelmi időt az ilyen tápok etetésére.

A génmódosított növények szabadföldi termesztése Lengyelországban is tilos (egyébként Európa egyetlen tagállamában sem lehet GM-szóját vetni). Eközben a közösség évente 33 millió tonna szójaterméket szállít be – elsősorban állati takarmányozás céljából. Az import hozzávetőlegesen 65 százalékát a szójaliszt teszi ki. A maradék szójalisztigényt az európai gyártók elégítik ki – 85 százalékban import szójababból.

A 2006-os lengyel jogszabály szigorúbb az európainál, és megtiltja a génmódosított alapanyagok – köztük  a GM-szójából készült liszt – felhasználását az állatok takarmányozására.
Csakhogy a dinamikusan fejlődő lengyel sertés- és pulykaszektor számára létszükséglet ez a takarmányalkotó, így aztán folyton tologatják a megvalósítás határidejét. A mostani jogszabály módosítás 2024-ig ad türelmi időt. A helyzet érthető: Európa legnagyobb pulykatartó országa 2017-ben 7 millió tonna takarmányt gyártott le a szektor számára, míg a sertéseknek 2,2 millió tonna táp készült. Mindehhez a lengyelek éves szinten több mint 2 millió tonna szójalisztet importálnak, ami a növényi eredetű fehérjeforrások 80 százalékát teszi ki. A felhasznált szójaliszt 95 százaléka pedig GM-szójából származik. A repce, napraforgó és borsó feldolgozásával nyert hazai fehérjeforrás az állattenyésztés igényeinek csak mintegy ötödét képes fedezni.

A számok dacára a lengyel vezetés célja, hogy az elkövetkező 5 évben megfelezze a behozott GM-szója mennyiségét, ami tekintve a fehérjeéhség mértékét, továbbra is lehetetlen küldetésnek tűnik. Ha valóban ragaszkodnának a hazai fehérjeforrásokhoz, azzal elveszítenék a versenyképességüket. Az importált szójaliszt ugyanis jóval olcsóbb, mint a hazai eredetű fehérjeforrás. Mindezek fényében szinte biztosra vehető, hogy ez a GMO-szabályozás nemcsak a legszigorúbb, de a legformálhatóbb is Európában: úgy nyúlik, mint a rétestészta.

Forrás: agrarszektor.hu

A génszerkesztés látszik az egyedüli megoldásnak arra, hogy a haszonnövények teljesítményjavulásával érdemben növekedjen a szántóföldi növénytermelés árbevétele és nyeresége  – írta az agrarszektor.hu

Látványosan, összesen 20-30 százalékkal romlott Magyarországon a szántóföldi növénytermelés jövedelmezősége az elmúlt években – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ehhez a növekvő költségek és a csökkenő felvásárlási árak is hozzájárultak, de a negatív változások jórészt annak tudhatók be, hogy a gazdálkodók csak átlagos terméseket takaríthattak be. Ennek hátterében pedig az állt, hogy a növények időjárással, illetve kártevőkkel és kórokozókkal szembeni kitettsége jelentősen növekedett, így a lehetségesnél jóval kisebb terméseredményekre voltak csak képesek.

Petőházi Tamás szerint a jövedelmezőség helyreállításához arra lenne szükség, hogy a 250-350 ezer forint közöttire tehető mai hektáronkénti árbevételt érzékelhetően növelni lehessen. Ehhez viszont olyan fajták kellenének, amelyek ellenállóbbak a természeti hatásokkal szemben. Ezek gyors és stabil előállításához az elnök szerint ma nem látszik más megoldás, mint a génszerkesztés, amely új géntechnikai eljárásként egyre inkább terjed a világban.

Bár ma már nemzetközi szinten is egyre többen fogadják el, hogy az új genetikai eljárásként terjedő génszerkesztés nem genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozását, hanem a haszonnövények precíziós nemesítését jelenti, hazai alkalmazásáról továbbra is viták folynak.

Forrás: nak.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel full-fat szója Monex szojaextruder alkatrész gyártás szója extruder üzem szója felbontó daráló extruder alkatrész gyártás
Agroinform közösség
Extruder archívum