Találatok erre a kategóriára: ‘Hírek’

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI AGRÁRFÓRUM 2018 (Pápa, 2018. május 25.)

A Pápai Agrárexpo első számú szakmai rendezvénye

Rövid áttekintés:

Mi vár a magyar agráriumra 2018-ban és azután? Milyen kihívást jelenthet a magyar húsiparban az afrikai sertéspestis? Mennyi támogatást fizetnek ki a Vidékfejlesztési Programban? Mire számíthat a szójaágazat 2018-ban? Mit tartogat a gabona-és takarmánypiac számára az idei év?

Ha választ akar kapni a hazai agrárium legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseire, jöjjön el a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra, ahol nem csak kiváló szakmai program és kapcsolatépítési lehetőségek, hanem igazi agrárshow várja: gyakorlati, gép-, tenyészállat bemutatók, lovas programok, vadásznap és gyermekprogramok is gondoskodnak a kilátogatók szórakoztatásáról – és ez csak néhány példa a Pápai Agrárexpó látványprogramjaiból.

Kiemelt témáink lesznek többek között:

• Újjáalakult agrárkamara: mit tesznek az agrárpiaci szereplők érdekében?
• Merre tovább magyar agrárium? – Pártok szakpolitikusai az agrárium jövőjéről
• Túl a nehezén: a Vidékfejlesztési Program aktualitásai és eredményei
• A sertéspestis árnyékában – Kihívások és piaci lehetőségek a magyar húsiparban
• Precíziós technológiák a szarvasmarhatartó telepeken
• Mi vár a szójaágazatra 2018-ban?
• Árak, trendek és prognózisok a gabona-és takarmánypiacon

Előadóink lesznek többek között:

• Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, Agrár Kompetencia Központ Erste Bank Zrt.
• Papp Gergely, szakmai főigazgató-helyettes, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
• Petőházi Tamás, GOSZ elnök, kamarai osztályelnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége
• Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft.
• Csala Károly, ellátási lánc igazgató, MCS Vágóhíd Zrt.
• Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
• Harangozó Gábor, Vidékfejlesztési Kabinet elnöke, MSZP
• Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
• Kőrösi Tibor, fejlesztési vezető, Karintia Kft.
• Kovács László, ügyvezető igazgató, Pápai Hús Kft.
• Leskó Tamás, üzleti ügyvezető igazgató-helyettes, Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
• Magyar Zoltán, országgyűlési képviselő, Jobbik
• Makai Szabolcs, elnök-vezérigazgató, Cargill Takarmány Zrt.
• Menczel Lászlóné, titkár, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
• Nemes Imre, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettes, NÉBIH
• Reng Zoltán, vezérigazgató, Hungrana
• Strausz Zsolt, kereskedelmi igazgató, Készenlét Zrt.

A helyek száma korlátozott ezért javasoljuk a mielőbbi jelentkezést!  A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött >>  REGISZTRÁCIÓ

Forrás: agrarszektor.hu hírlevele

Jóval az igények alatt termelnek jelenleg szóját Magyarországon, mivel a szükséges 600 ezer tonna helyett jelenleg mindössze 150-200 ezer tonna terem, a hiányzó mennyiséget pedig döntően rosszabb minőségű, GMO-s termékekkel kell pótolni külföldről. A 2022-ig 8 milliárd forintból megvalósított Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy közel duplájára növekedjen a szója vetésterülete Magyarországon

Magyarország évi 600 ezer tonna szóját és 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest mindössze 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát pedig külpiacon értékesítik, a jó minőségű, GMO-mentes termékkel ugyanis jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget ugyanakkor rosszabb minőségű, külföldről behozott olcsóbb GMO-s termékkel pótolják a magyar termelők – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Az idén indult Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy a szója vetésterülete a jelenlegi 60-65 ezer hektárról akár 100 ezer hektárra növekedjen Magyarországon. Ugyanakkor még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérje igényét lefedje, ezért alternatív megoldásokra lenne szükség. Egyik ilyen például a különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékek felhasználása, jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére – tette hozzá a főigazgató.

A 2022-ig tartó ötéves Nemzeti Fehérje Programra a kormány 8 milliárd forintot szán, amelyből 360 ezer forintot marketing célokra hagytak jóvá. Az idén 500 millió forint már elkölthető a keretből.

Forrás: agrarszektor.hu

Hosszas előkészülést követően bemutatta a szaktárca azt az új védjegyet, amellyel elsősorban a hazai, tudatos fogyasztói réteg elvárásainak felelhetnek meg az embléma használói. A minisztérium több száz gazdaság gyors csatlakozásával számol

“A védjegy tulajdonosa a Földművelésügyi Minisztérium, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítségével állami garanciát nyújt a vásárlók számára a védjegy használatára jogosult termék GMO-mentességét illetően” – fogalmazott a szaktárca vezetője, Fazekas Sándor a mai sajtóeseményen. A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország mindig is élen járt a génmódosított élelmiszerek elleni harcban, a Duna menti Szója Nyilatkozat és a GMO-mentes Európáért Mozgalom kezdeményezője. Az embléma formai világát a matyóhímzés uralja, amely a hagyományos értékek melletti elköteleződést szimbolizálja, míg a színvilága  a nemzeti hovatartozást fejezi ki.

“Külföldi piacainkon tudják, hogy az ország GMO-mentes terület. A hazai fogyasztók egy része viszont igényli ezt az új védjegyet, más részükben pedig tudatosítanunk kell az élelmiszer-biztonság fontosságát. A magyar ellenőrzés szigorú, idegen génnel szennyezett vetőmagot sem 2016-ban, sem 2017-ben nem találtunk” – folytatta a miniszter. A védjegy használójának egyetlen kötelezettséget kell vállalnia: a termék valamennyi alapanyagának nyomon követhetően GMO-mentesnek kell lennie.

Bognár Lajos, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár szerint ez nem ró dokumentációs terhet a gazdaságokra, hiszen az alkalmazott vetőmagnak eddig is rendelkeznie kellett ilyen igazolással, csupán a papírok gondosabb megőrzésére kell vállalkozniuk. A takarmánygyártás terén azonban tudomásul kell venni, hogy az országba beérkező szója génmódosított. Éppen ezért indult útjára a Nemzeti Fehérjetakarmány Program, melynek keretében alternatív fehérjeforrások előállítására ösztönzik a termelőket, gabonafeldolgozókat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a védjegyhez rövid időn belül több száz gazdaság csatlakozik.

Forrás: agrarszektor.hu

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

A hír egy brazil piacelemző cégtől származik, az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) becslése nem ennyire optimista. A betakarításnak és számvetésnek még messze nincs vége

Brazíliában március 30-ig a tervezett terület 71%-án végeztek a betakarítási munkákkal -  jelezte az AgRural. A brazil piacelemző cég becslése szerint  a dél-amerikai államban idén mindenkori rekordot dönthet a szója termelése: 118,9 millió tonnát várnak, 4 százalékkal több termést, mint 2017-ben. Ha ez igaz, akkor az USDA 113 millió tonnás becslését is alaposan felülmúlják a brazilok, és idén fej fej mellett végezhetnek az USA-val a világ legnagyobb szójatermelője címért folytatott versenyben.

A szójabab pillanatnyi tőzsdei jegyzésein nem látszanak a Brazíliából érkező kedvező hírek. Itthon is változatlanul 120 ezer forint körüli  tonnánkénti áron vásárolnák fel – ha volna a piacon. A hazai termés kétharmada exportra kerül, elsősorban Ausztriába (a kivitel 70 százaléka). Az idén várható termőterület nagysága ágazati szakértők szerint 60-65 ezer hektár körül várható.

Forrás: agrarszektor.hu

A Pannon-Mag-Agrár Kft. szója fajtaajánlatai:

A 2017-es évben is helyeztünk ki új szójafajtákat vetőmagtermelő partnereinknél, a már meglévőkkel egyetemben. Az állandóságot jelentő ES MENTOR és ES GLADIATOR mellett, az utóbbi időben két újnak mondható fajtát ismerhettek meg a gazdatársak itt a Szigetközben. A SAFRANA és a SPHERA, mely a RAGT-Semences (Rouergue Auvergne Gévaudan Tarnais) nemesítőház két ígéretes fajtája

A tavalyi évben 60 hektáron kaphattunk tapasztalati értékeket a két fajtáról, mind terméshozam, mind pedig beltartalmat illetően.

Magyarországi viszonyok között igen korai, korai és középérésű szójafajtákat ismerhettünk meg, legfőképp amióta plusztámogatással ösztönzik a termelőket hazánkban is. Kínálatunkban mindhárom éréstípus képviselteti magát. Az ország északi részén az legfőképp az igenkorai fajták érnek be biztonsággal, délre haladva pedig a korai és középérésű fajtákkal tudunk nagy biztonsággal dolgozni.

Legrégebb óta termeltetett és értékesített szójafajtánk az ES MENTOR (igen korai), mely igazi egyéniség a szójafajták között, mindamellett, hogy kiváló terméshozamra képes, egész jó beltartalmi paraméterek mellett. Évek óta a országosan 3,5 és 4,5 tonnás terméshozamokat könnyen produkáló fajtánk, melyhez egy 40% fehérje- és egy 22% körüli olajtartalom tartozik. Kedvelt fajta, hisz betakarítás szempontjából jól illeszthető a vetésforgóba is, mivel 120-130 napon belül beérik.

Szójatermesztőink közül egyre többen ismerkedtek meg a Mentor fajtát ostromló ES GLADIATOR szójafajtánkkal. Ez a fajta már korai éréscsoportba tartozik, de csak mintegy 5-7 nap különbség van – pluszban – a két fajta között tenyészidőszakát illetően. A Gladiator fajta képes az 4-5 tonna termésmennyiségre, mintegy 37-40% fehérje- és 21-23% olajtartalom mellett. Ezen felül úgy gondoljuk, hogy ahol a Mentor fajta megtermelhető, ott az ES GLADIATOR is.

2017-ben, – mint azt tapasztaltuk -, az ország nagy részét aszály sújtotta. Ez a két új fajta szaporítási területén sem volt másként. Ennek ellenére Győr-Moson-Sopron megyében mintegy 60 hektáron kihelyezett SAFRANA és SPHERA szójafajta jól produkált.

SPHERA (középkorai) fajtánk az aszályos idő ellenére is a 3,5-4,5 tonnás termésátlagot bőven meghaladta hektáronként, mintegy 39-41% fehérjetartalom kíséretében. Ellenálló képessége tapasztalataink szerint az elvártaknak megfelelő, pergésre való hajlam nem jellemző, alsó hüvelymagassága a betakarítást nem veszélyezteti.

Előző fajtához hasonlóan a SAFRANA (középérésű) fajta is ígéretesnek bizonyul éréscsoportjában. E fajta az 4-5 tonna feletti termésmennyiséget is képes meghaladni, mintegy 41%-os fehérjetartalom kíséretében. Betegségekkel szembeni ellenálló képessége jónak bizonyult, előző fajtához hasonlóan az állóképessége is kiváló. Alsó hüvelymagassága is kellően magasnak bizonyult – a betakarítást nem veszélyezteti.

Amennyiben jól választjuk meg a termőterületet és hozzá a fajtát, valamint a helyes növényvédelmi technológiát, úgy nagy valószínűséggel termelhetik sikerrel Önök is ezeket a fajtákat. Nyilvánvalóan a magas termésátlagokhoz a kellő csapadékmennyiség is szükséges, ha az nem elegendő és van módunk öntözésre, akkor be kell vetnünk mindent, hogy a kritikus időszakban (kelés, – esetleges bemosó csapadék – virágzás, hüvelykötés, szemtelítődés) a vízmennyiség biztosítva legyen a fajtának.

Vállalatunk a szójatermesztési szaktanácsadást illetően szívesen áll a vásárlók rendelkezésére a fajtaválasztástól, növényvédelmi szaktanácsadáson keresztül a betakarításig. Amennyiben a szójatermesztéssel kapcsolatban felkeltettük érdeklődését kérjük, látogasson el honlapunkra (http://www.pannonmag.hu), illetve kövessen bennünket a Facebook oldalunkon.

Szűcs Ádám

Pannon-Mag-Agrár Kft.

Mosonmagyaróvár

Forrás: agraragazat.hu

A legmegfelelőbb szójafajta kiválasztásához nagy segítséget nyújt az egyik előző bejegyzésünk, melyet ide kattintva olvashat: általános segítség a fajtaválasztásban

Idén Argentína és Brazília is kevesebb szóját takaríthat be az USDA előrejelzése szerint, így a szója világpiaci ára jónak ígérkezik. Itthon a termeléshez kötött támogatás ad lendületet a kultúrának. A kilátások tehát nem rosszak – még akkor sem, ha a növény kiszorul a zöldített területből

A zöldítési előírások szigorodása miatt idén egy picit csökkenhet a tavalyi 77 ezer hektáros szójatermő terület, de lényeges változás – a hektár alapon járó fehérjenövény-prémium miatt – nem várható. A „zöldített” területen vegetációban nem végezhető peszticides kezelés, ami a szója esetében azt jelenti, hogy sem a gombák, sem a rovarkártevők ellen nem lehet az állományban védekezni. A gyomirtás pedig komoly felkészültséget és szaktudást igényel a beszűkült szerpaletta miatt. Vetés, illetve kelés előtt 7 hatóanyagot lehet bevetni 8-féle készítményben, míg kelés után már csak 4-et – összegzi a kihívásokat dr. Bárány Sándor ismert szójavetőmag-előállító és szójatermelő.

Egyszóval a szójások úgy érzik, már így is nehéz volt az életük, a további szerkorlátozás egyet jelent azzal, hogy a szóját nem számolják bele a zöldített területbe. Aki viszont „megtanulta” ezt a növényt, az most már nem engedi ki a keze közül. A fehérjenövény termeléshez kötött támogatása így is kompenzálja a technológiai nehézségeket.

Hogyan számolunk, ha kiesett a zöldítésből?

A terület 5%-án kell valamilyen módon teljesíteni a környezetvédelmi előírásokat. Magyarországon legtöbben a nitrogénkötő növényeket (szója, borsó, lucerna…), a másodvetést (olajretek, mustár, facélia, len…) és az ugaroltatást választották az előírás teljesítésére. A súlyzó faktoroknak köszönhetően a legkisebb területtel a parlag tudta az 5%-os elvárást teljesíteni (1-es szorzó), ám ez csak viszi a pénzt. 0,7-es szorzóval lehetett figyelembe venni a pillangósokkal bevetett területet, ami jóval több terület lekötését jelentette, viszont hozta a pénzt. Ráadásul fehérjenövény-prémium is járt érte (szójáért, borsóért mintegy 60 ezer Ft/ha, lucernáért mintegy 22 ezer Ft/ha).

Ha a szója mintegy 70 ezer hektáros területe kiesik a zöldítésből, akkor legalább 160 ezer hektárral kell növelni a másodvetésre kijelölt terület nagyságát, az ugyanis csak 0,3-as szorzóval vehető figyelembe a zöldített terület kalkulálásakor. Ez bizonyára így is lesz, ami a tavaszi vetésű növények előtt tovább növeli a talajok szervesanyag-készletét. Ez persze nehezen számszerűsíthető előny a gazdák számára. Fanatikusnak kell lenni ahhoz, hogy a talajművelés, a vetőmag és vetés, majd a beforgatás költségének és időigényének örülni tudjon a termelő.

Megszállott szójások

De egyre profibbak és eltökéltebbek a szójások is. „Itt, Baranyában, mi komolyan vesszük a szóját. Vannak persze Borsodban és a Bács-Kiskun Duna melletti földjein is nagy szójások” – engedi meg Bárány Sándor. Szerinte sok még a tanulnivaló a növénnyel, de nagyok a lehetőségek is. A GMO-mentes szójababra egyre nagyobb az igény, keresleti piaccal kell számolni.

A szójatechnológia előnyös vonásai:

• 67 engedélyezett fajtából válogathatnak a hazai termelők. Ma már létezik 85 napos szója is, amelyik őszi árpa (de akár különleges konzervipari növények mint a kapor vagy spenót) után másodvetésben is megterem 2-2,5 tonnát.
• Gabona-sortávtól kukorica-sortávig (12-76) többféle térállásban is vethető, ezért a géppark adottságaihoz igazítható.
• Ha csak a technológiai igényt tekintjük, akkor általánosságban a hosszabb tenyészidejű, robusztusabb fajták mehetnek tág sortávra és az ország déli régióiba, míg a rövidebb tenyészidejű, filigránabb fajták duplagabona vagy akár gabona-sortávra, az ország északibb régióiba. A humuszos vályog talajok több növényt képesek kinevelni (sűrítés), míg a homokos vályog kevesebbet (tágabb tér).
• Oltóanyagot használjunk a nitrogénkötés segítésére. Ha ez megvan, egy indító nitrogénadagot leszámítva nem lesz gondunk erre a tápanyagra, viszont az utóvetemény meghálálja majd a pillangós előveteményt.
• Biológiai készítményekkel mérsékelni lehet a gombás betegségek esélyét, így a szerhasználatot.
• Deszikkálva és ragasztva a koraibb fajták is minimális veszteséggel kombájnolhatók.

Bárány Sándor francia fajtákkal foglalkozik, de szép számmal vannak német, svájci, kanadai, osztrák nemesítésű szóják is a vetőmagpiacon, sőt, megjelentek az ukránok is.

Szója fajtaajánlatok

Magyarországon a 0 és 00 éréscsoport az, amelyik mindenütt biztonsággal beérik, az I-es éréscsoportot már inkább a déli országrészben használják. A hosszabb tenyészidő ebben az esetben is valamivel magasabb terméspotenciált jelent. Az alábbiakban a legnépszerűbb és a legújabb fajtákból adunk ízelítőt

A magas termőképesség jogos elvárás, de emellett nem szabad elfeledkezni róla, hogy a Magyarországon előállított szója többsége külföldön kerül értékesítésre, ahol a fehérjetartalma is számít. Az is fontos, hogy az adott fajta hazai viszonyok között is jól teljesítsen, átlag feletti betegség-ellenálló képességgel rendelkezzen, emellett megdőlésre se legyen hajlamos – tanácsolja Balogh László, az Euralis termékmenedzsere.

A vetőmag-forgalmazó cég fajtái közül az ES Mentor Európában a legnagyobb, Magyarországon éréscsoportjában a legnagyobb területen termesztett, korai (0) fajta. Sikerének titka a kiemelkedő termőképesség (4,9 t/ha) és az évjárati stabilitás. Megdőlésre egyáltalán nem hajlamos, deszikkálást nem igényel. Az átlagosan 73 cm magas növény alsó hüvelyeit 13 cm magasan hozza. Sclerotinia-toleranciája nagyon jó. Az ország minden szójatermesztésre alkalmas területén sikeresen termeszthető.

Az I-es éréscsoportba tartozó Isidor a legnagyobb területen vetett fajta Magyarországon. Érésideje miatt termesztése az ország középső/déli termőhelyein javasolt, ahol üzemi körülmények között rekordtermésre képes. Kiemelkedő évjárati stabilitás és termőképesség (5,2 t/ha) jellemzi. Az átlagosan 88 cm magas állomány megdőlésre nem hajlamos, emellett betegség-ellenállósága is kiemelkedő. Az Euralis 2017-ben bevezetett új fajtája az I. csoportba tartozó ES Pallador. Képességeit jól mutatja, hogy 2014 óta folyamatosan nemcsak éréscsoportjában, hanem valamennyi szójával összevetve is a legmagasabb termést éri el a Nébih regisztrációs kísérleteiben.

A Lajtamag is szaporít Euralis szójákat, de foglalkozik az RAGT és a Syngenta fajtáival is. Réder Richárd kereskedelmi vezető most az SY Eliot képességeit emeli ki. A hazai viszonyok között ez a 110-120 napos fajta mindenütt biztonsággal és deszikkálás nélkül beérik. Rövidebb tenyészideje ellenére magas a terméspotenciálja: 4-4,5 tonnára képes, amit szilárd száron hordoz. Fehérje- és olajtartalma kiváló. A középérésű csoportból a csak a Lajtamagnál kapható Stearát emeli ki a szakember. Mind terméspotenciálban, mind évjárat-stabilitásban kiváló fajta, amelyik 5 tonna feletti termésre is képes. Beltartalmi mutatói szintén kiugróak.

Az RWA Magyarország Kft. olyan kanadai nemesítésű fajtákkal dolgozik, amelyek az ausztriai és hazai szaporítási fokokat követően kerülnek a köztermesztésbe. Ilyen a DH-4173, a Maggy és a Wallace. Előnyük, hogy rendkívül hidegtűrők, 10 fokos talajhőmérsékletnél elvethetők, így érnek be szeptember végén – magyaráz Szemerits Balázs vetőmagtechnikus. Magasak, 80, illetve 100 centisek, az alsó hüvelyeket 13-15 centire hordják a talajtól. Megdőlésre nem hajlamosak, betegségekkel szemben jó ellenálló képességgel rendelkeznek. Nagyjából 135–140 nap alatt válnak betakaríthatóvá, víztartalmukat gyorsan leadják, ezért jellemzően nem igényelnek desszikkálást vagy szárítást. Termésük a tavalyi száraz nyár ellenére üzemi szinten is 3,5–4 tonna volt. Fehérjetartalmuk 33%, olajtartalmuk 21% körül alakult. A Wallace az előbbieknél kisebb, mintegy 75 centi magasságot ér el, de alsó hüvelyeit ez is magasan, 14 centire a talajtól hordja. Érésideje megegyezik az előbbiekével. Termőképessége üzemi szinten 3-3,5 tonna/ha között alakul.

Közismert fajtának számít a szegedi Gabonakutató által forgalmazott Pannónia Kincse. Nagyot termő, megdőlésre nem hajlamos fajta. Intenzív körülmények között 5 tonnás termésre képes, évjárat-stabilitása kiváló, öntözés nélkül is számítani lehet rá. Fehérje- és olajtartalma is magas. A Gabonakutató kínálatában olyan alacsony tripszininhibítor-tartalmú, korai fajták is szerepelnek, amelyek előkezelés nélkül, korlátozás mellett, közvetlenül etethetők (Aires, Bahia). A szegedi fajták a szárazabb, extenzívebb körülmények átlagon felüli tolerálásával emelkednek ki a mezőnyből.

Forrás: agrarszektor.hu

Előrejelzés a zöldítési szabályozás tükrében

Míg a világpiacon töretlenül növekszik a szója vetésterülete, Magyarországon új kihívások előtt állnak a szójatermesztők. A vetésterület jelentős emelkedését követően válaszút előtt állunk. Marad vagy megy a szója? Több tucat szója szakmai rendezvény évente, konferenciák, fajtabemutatók. Miért ilyen fontos Önöknek ez a növény? Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével beszélgettünk

A cikk írásakor fejeztük be azt a szójaszakmai előadásokkal tűzdelt országjárást, ahol rekord mennyiségű gazdát sikerült az ország 9 pontján megszólítanunk. Ha a résztvevők számából kellene csupán kiindulnunk, akkor nem fájna a fejünk a hazai fehérjefüggőség megoldása miatt. Természetesen nem minden érdeklődőből válik szójatermesztő. Egy tudásigényes növényről beszélünk. Akik eljöttek a szakmai rendezvényeinkre, nekik a visszajelzések alapján minden bizonnyal sikerült használható információval szolgálnunk.

Egy jogszabály-változásnak köszönhetően szemből jön a szél, de hogy jutottunk el idáig?

– 2014-ben még nem sokkal haladta meg a szója vetésterülete hazánkban a 40.000 hektárt. Néhány ezer gazdaság magas szinten termesztette a szóját. 2015-től aztán földindulásszerű, 80%-os termőterület emelkedés volt tapasztalható. Az első évet követően – részben az új belépők tapasztalatlanságának, részben pedig a kedvezőtlen időjárási körülményeknek köszönhetően némi visszalépés következett a vetésterületben. Talán mondhatjuk úgy is, hogy letisztult a piac. Maradtak az elszántabb, nagyobb körültekintéssel gazdálkodó termelők. 2017-re 65.800 hektáron vetettük a szóját, ami – ha a 2014-es évet tekintjük kiindulópontnak -, több, mint 50%-os emelkedést jelent.

A szója termelési önköltsége 170.000 – 210.000 Ft/ha körül mozog, vagyis 2 tonna körül már jövedelmezővé válik a termesztése. Ehhez jön még az a pl. kukorica és búza esetében hiányzó termeléshez kötött támogatás, ami több mint 67.000 Ft/ha körül alakult. Óriási összegről beszélünk, hiszen a termelési költség közel harmadát teszi ki ez az extra támogatás.

A termeléshez kötött támogatás minden bizonnyal jelentős szereppel bírt a szója növekvő sikerében. Mi a garancia arra, hogy marad ez a támogatás?

A következő évben a termeléshez kötött támogatás összege véleményünk szerint 70.000 Ft/ha fölé fog emelkedni. Ennek oka, hogy a szója és a borsó vetésterülete minden bizonnyal – köszönhetően a zöldítési támogatás jogszabályi változásának – néhány százalékkal bár, de csökkenni fog. A termeléshez kötött támogatás összege viszont egy fix keretösszeg, mely a szemes fehérjenövények vetésterületével visszaosztva, egy hektárra vetítve arányosan csökken vagy pedig növekszik. Amennyiben tehát az egy kalapban lévő szója és borsó (=szemes fehérjenövények) vetésterülete csökkenni fog, úgy annak arányával fog az egy hektárra jutó extra támogatás összege növekedni. Hosszabb távon sincs véleményem szerint mitől aggódni, ami a támogatást illeti. Az EU 2030-ra a hazaihoz hasonló, óriási mértékű növényi fehérjefüggőséget egészen 50%-ra szeretné lecsökkenteni. Ennek elérése érdekében a fehérjenövények vetése hosszú távon, tehát a következő pénzügyi ciklusokban is reflektorfényben marad. Ez garantálhatja a szója termeléshez kötött támogatásának fennmaradását, megtartva ezzel a vetési kedvet az EU-ban. A támogatás megszerzése tudomásunk szerint továbbra is könnyen teljesíthető lesz, csupán a fémzárolt vetőmag használatát, a gazdálkodási napló vezetését és a hektáronkénti egy tonnás termést kell tudnunk igazolni.

Ha jól értem, úgy számolnak, hogy 65.000 hektár alá nem fog a közeljövőben jelentősen csökkenni a szója vetésterülete?

Nagy kérdés a folytatás. Az idén januártól életbe lépő zöldítési szabályváltozás eredményeképp a zöldítés során nem használhatunk ugyanis kemikáliákat. A szóját viszont 89%-ban elszámolták a gazdák a zöldítéshez. Ezt az arányt látva nem igazán dőlhettünk hátra. A gyomosodás megelőzése létkérdése a szója termesztésének. Kellő tudás és gépesítettség megléte nélkül nem javasoljuk, hogy növényvédőszer használata nélkül vágjanak bele a gazdák a szója termesztésébe. Megoldást jelenthet ugyanakkor, ha a szója kikerül a zöldítésből helyét pedig a másodvetésű zöldítő keverékek veszik át. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy míg a szója zöldítési területi szorzószáma (=súlyozási tényező) 0,7, addig a zöldítő keverék esetében az csupán 0,3, vagyis 1 hektár szóját 2,3 hektár zöldítő másodvetésű keverék fog tudni csak helyettesíteni. Fontos, hogy a tervezésnél ezt minden kép vegyük figyelembe! A 2018-as szója vetésterületet tekintve úgy gondolom, hogy nem fogunk 60.000 ha alá esni.

Sikerült meggyőzni a gazdákat a folytatásról?

Összességében a visszajelzéseket látva, optimisták vagyunk. Az ország nyugati részén, Baranyában és az É-K régióban nincs mitől aggódni, hiszen a 2017-es 2,5-3 tonnás megyei átlagok minden bizonnyal a folytatás irányába terelik a gazdákat. A Békés és Csongrád megyei 1,6-1,8 tonnás átlagait látva ugyanakkor nem dőlhetünk hátra.

Egyre többet hallani az új Nemzeti Fehérjeprogramról. Mennyiben befolyásolhatja ez a program a szója jövőjét?

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója rendszeresen személyesen is beszámol a program fontosabb mérföldköveiről. A szója vetésterülete néhány éven belül 100.000 ha fölé kell, hogy emelkedjen, csökkentve ezzel a hazai fehérjefüggőséget. A legfőbb kihívást mégis a megtermelt kiváló minőségű GMO mentes szója itthon tartása jelenti. A terület növekedés elérésében és a termés megtartásában jelentős, milliárdos összeg fog rendelkezésre állni. A fehérjeprogram keretein belül a termesztés támogatásának részleteit minden bizonnyal heteken belül a gazdák is megismerhetik.

Sándor Ildikó

Ésszerű, növekvően támogatott és ígéretes a fehérjenövény-termesztés mind több hazai régióban

Miután Vas megye legnagyobb agrárcége, a Karintia országosan is az egyik legnagyobb szója-portfólióval rendelkezik, logikus és előrelátó stratégiának tűnik, hogy a cég Nyugat-Magyarország felől az Alföld északi és dél-keleti térségei felé terjeszkedik 2018-ban. Meggyőződésesek, kétkedők és elfogulatlan érdeklődők is fontos válaszokat kaptak arra, hogyan látja a szója jövőjét a Karintia a cég decemberi fórumán

Stabilan jövedelmező

A vetőmag-, terményműtrágya- és növényvédőszer-forgalmazás mellett a kalászos- és szójafajták szegmensében idéntől már országos lefedettséget, illetve utóbbinál a hazai piac egyik legnagyobb portfólióját bírja a Karintia Kft. Az osztrák anyacég magyar leányvállalatát 20 éve vezető Bene Zoltán a Karintia pécsi szakmai napján rámutatott: a terménykereskedelemben a szója, a bio- és sörárpa előtt intenzív növekedési pálya áll. – Törődésigényes kultúrák, de több okból is megéri a fáradozás. A szója támogatottsága a jövőben várhatóan nőni fog, stabilan jövedelmező a termesztése és értékesítése, továbbá szerepel a zöldítési programban, aminek a révén további támogatásokkal rendelkezik – összegezte előadásában Bene Zoltán, aki szerint a termeléshez kötött, jelenleg bő 67 ezres támogatás akár 70 ezer fölé is nőhet hektáronként.

E magyarországi termesztésű fehérjenövény mellett szól annak GMO-mentes volta, továbbá a biotermesztésbe vont termesztők piaci előnye. Magyar szemmel vonzó perspektívákkal kecsegtető, beszédes adat, hogy míg a teljes hazai szója-vetésterület az osztrákéval egybevethető, odakint a bio-nyilvántartású szója háromszor akkora teret foglal el. Emögött jól felfogott üzleti-jövedelmezőségi előnyök mutathatók ki – hangsúlyozta Bene Zoltán.

Globális növekedés

A Karintia ezért azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy vegyék ki a szóját a zöldítési programból (ahol célszerűbb speciális, jövedelmező zöldítőkeverékek alkalmazása), továbbá azt, hogy ne egy, hanem több év távlatában, alaposan jártasságot és hozzáértést szerezve bízzanak a szója gazdaságos termeszthetőségében. – Gyakran tapasztaljuk, hogy akik belevágnak a szójatermesztésbe, azok félinformációk vagy egy gyengébb évjárat miatt gyorsan lemondanak róla. Mi küldetésünknek tekintjük, hogy a vetőmagtól a technológiáig eljuttassuk a jövedelmező fehérjenövény-termesztés lehetőségét mind több magyar gazdához – mutatott rá Bene Zoltán.

Szavait megerősítette a terménypiaci kilátásokat elemző szakember is. Pirkó Péter szerint éppen a stabil értékesítési lehetőségek magyarázzák a szója-vetésterület globális növekedését, amelyek előrevetítik, hogy 2050-re a ma 351 millió tonnás világtermelés eléri majd az 530 milliót. A magyarországi termelésnek is vannak távlatai: az évi 160 ezer tonnás termésnek sokszorosát, akár 500 ezer tonnát is képes volna piacra dobni a hazai ágazat.

További lendület

Bene Zoltán végül szólt a 8 milliárdos állami fehérjeprogram adta lehetőségekről is. Úgy véli, a jelentős állami termesztés- és kutatási-fejlesztési támogatás az említetteken felül is további lendületet adhat az ágazatnak Magyarországon. E nemzetgazdasági szintű folyamatban a Karintia is kiveszi a részét a termesztéstechnológiai ismeretek és az inputanyag biztosítása terén is.

Kohout Zoltán

Forrás: agraragazat.hu (2018. január)