Találatok erre a kategóriára: ‘Géta Kft.’

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

Tisztelt Olvasóink, Látogatóink!

Az Agrárágazat 2017. augusztus havi különszámában – egészen pontosan a 38-39. oldalon -, találtunk egy értékes, lényegretörő cikket, mely a fehérjedús takarmány-alapanyagok feldolgozásával, s azok emészthetőségi mutatóival kapcsolatos.  Az itt felsorolt mérési eredmények, melyek a nyers szójababra, a full-fat szójára, a szójapogácsára, és a szójadarára vonatkoznak, megerősítik, és alátámasztják saját gyártású, MONEX szójaextrudereink minőségi és hatékonysági mutatóit! MONEX 75

A cikk megtekintéséhez kattintson ide!  Teljes képernyős módban is használható!

MONEX-45 szemből

OUTLOOK konferencia – exkluzív tartalom, limitált helyek!

Az AKI, a NAK és az ENSZ FAO közös konferenciát szervez exkluzív külföldi előadók részvételével. A konferencia nyelve az angol, magyar nyelvre szinkrontolmácsolás biztosított. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött!

Az Agrárgazdasági Kutató intézet (AKI) ezúton tisztelettel meghívja Önt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) REU közreműködésével 2017. május 9-én megrendezésre kerülő,

A rövid távú agrárpiaci kilátások környezeti fenntarthatósági vetülete (The Environmental Sustainability Dimension of Short-term Outlooks for Agricultural Markets) című nemzetközi konferenciára.

Helyszín: Budapest Kongresszusi Központ (Novotel Budapest City, 1123 Budapest, Jagelló út 1-3.)

Koncepció: Magyarországon az élelmiszer-gazdaság szereplői egyelőre nem fordítanak kellő figyelmet a mezőgazdasági termelés természeti erőforrásokra gyakorolt hatásaira. A fenntarthatóság kérdésköre azonban egyre nagyobb fontossággal bír, és a negatív környezeti hatások csökkentését célzó szabályozók, valamint kötelezettségek felvállalására utaló önkéntes szabványok már rövid távon is elkerülhetetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. Ezért az Agrárgazdasági Kutató Intézet a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatalával együttműködve, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával nemzetközileg elismert szakértőket hív össze Európa különböző térségeiből, akik szakmai tapasztalataikra alapozva a környezeti fenntarthatóság összefüggésében vázolják az agrárpiaci trendeket, különös tekintettel a takarmányok és állati eredetű termékek értékláncaira. A konferencia egyedülálló iparági betekintést kínál: felhívja az érintettek figyelmét azokra a kihívásokra, amelyeket a kormányzat által, illetve a vállalati felelősségvállalás keretében előírt környezeti fenntarthatósági követelmények támasztanak, és rámutat olyan innovatív módszerekre és eszközökre, amelyek a versenyképesség javítása érdekében segítenek megbirkózni e kihívásokkal.

PROGRAM:

08:30–09:00 Regisztráció, vendégek fogadása

09:00–09:05 Konferencia megnyitása: Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium

09:05–09:10 Köszöntő: Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

09:10–09:30 Nyitóelőadás, előadó: Vladimir Rakhmanin, főigazgató-helyettes, Európa és Közép-Ázsia regionális képviselője, FAO

BLOKK I.

09:30–09:50 Kilátások Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet gabonapiacán, különös tekintettel a takarmány-alapanyagok fehérjetartalmára és mikotoxin-szennyezettségére (Outlook for cereal markets in Europe, North Africa and the Middle East with a focus on protein content and mycotoxin contamination of feed stuffs)

Előadó: Guljahan Kurbanova, közgazdász, FAO

2 / 3

09:50–10:10 A bioipari melléktermékek jelentősége a keveréktakarmány-gyártás fenntarthatóságában (Importance of bio-industry co-products for the sustainability of the compound feed industry)

Előadó: Nicolas Martin, szakpolitikai tanácsadó, Európai Takarmánygyártók Szövetsége

10:10–10:30 Az USA szójababtermelésének környezeti fenntarthatósága (Environmental sustainability of US soybean production)

Előadó: Brent Babb, európai, közel-keleti és észak-afrikai regionális igazgató, USSEC

10:30–10:50 Stratégiák a nitrogénműtrágya alkalmazására (Nitrogen fertiliser management strategies)

Előadó: Elisabeth Bömcke, mezőgazdasági szakpolitikai tanácsadó, Fertilizers Europe

10:50–11:00 Kávészünet

BLOKK II.

11:10–11:30 Európa húsértékláncainak kilátásai a környezeti fenntarthatóság aspektusából (Outlook for European meat value chains from the aspect of environmental sustainability)

Előadó: Richard A. Brown, igazgató, GIRA

11:30–11:50 A spanyol sertéságazat felemelkedése: miként járulhat hozzá az integráció a környezeti fenntarthatósághoz? (The rise of the Spanish pig sector: how can integrations contribute to environmental sustainability?)

Előadó: Pablo Bernardos, Sertés-, Baromfi- és Kisállatenyésztési Szolgálat vezetője, Mezőgazdasági, Halászati, Élelmezésügyi és Környezeti Minisztérium, Spanyolország

11:50–12:10 Az EU tejtermelésének regionalizálódása és ennek környezeti következményei (Regionalisation in EU milk production and its environmental implications)

Előadó: Roel Jongeneel, kutató, Wageningeni Egyetem

12:10–12:30 A precíziós baromfitartás és a környezeti fenntarthatóság (Precision poultry farming and environmental sustainability)

Előadó: Nan-Dirk Mulder, globális állatifehérje-piaci vezető elemző, Rabobank

12:30–12:50 A takarmánykiegészítők fenntarthatósági és környezeti hatásai (Sustainability and environmental impacts of feed additives)

Előadó: Nelleke Barning, globális külső kommunikációs igazgató, DSM Nutritional Products

3 / 3

12:50–13:00 Zárszó

Juhász Anikó, főigazgató, AKI

13:00–14:00 Büféebéd

14:00–15:30 PÁRHUZAMOS FÓRUMOK

1. Csoport: Növénytermesztés

14:00–14:20 Bevezető előadás: A növénytermesztés környezeti fenntarthatósága Magyarországon

Előadó: Potori Norbert, igazgató, AKI

14:20–15:30 Kérdések és válaszok az I. BLOKK előadóival

2. Csoport: Állattenyésztés

14:00–14:20 Bevezető előadás: Az állattenyésztés környezeti fenntarthatósága Magyarországon

Előadó: Kujáni Katalin, szakértő, Discovery Kft.

14:20–15:30 Kérdések és válaszok a II. BLOKK előadóival

 

A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

A szervezők magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítanak.

A regisztrációs felület a lenti hivatkozásra kattintva érhető el, 2017. április 30-ig.

  REGISZTRÁCIÓS FELÜLET (HIVATKOZÁS) »

Kedves Olvasóink!

Ezúton köszönjük, hogy 2016-ban felkeresték oldalunkat, hozzászóltak bejegyzéseinkhez, érdeklődtek termékeink iránt! Reméljük, sok, hasznos és értékes információval tudtunk szolgálni a szója termesztésével és feldolgozásával kapcsolatosan! 2016-ban előtérbe helyeztük az agrártámogatási rendszerről szóló híreket, és igyekeztünk összegyűjteni a magyar szójáról megjelent, valamennyi  posztot.

Bízunk benne, hogy továbbra is egyre többen tűzik ki célul e nagyszerű fehérjenövény termesztését hazánkban! Takarmányként való feldolgozásához praktikus segítséget nyújtunk, ha megtisztelnek megkeresésükkel, bizalmukkal! 

Kérjük, kövessék honlapunkat 2017-ben is, alakítsuk együtt a Magyar Szója jövőjét!

Köszönettel és üdvözlettel: Géta Kft.

karacsonyi_keret1

Karácsony – 2016.

 

Tavaly a szója magyarországi termőterülete a korábbi évekhez képest közel a duplájára, 77 ezer hektárra emelkedett. A GMO-mentes termény jó része azonban a magasabb eladási ár miatt külföldre vándorolt, és a hazai szükségleteket génmódosított alapanyagból készült import szójadarával kellett kielégíteni. A Pannonia Ethanol szerint ugyanakkor van alternatív fehérjeforrás: ez a száraz törköly, vagyis a DDGS

Az évszázad közepére, 2050-re a mostaninál 35%-kal több embert kell ellátni élelemmel, amihez új gépek, új technológiák és új műszaki megoldások szükségesek. A világ átalakul, egy újabb zöld forradalom részesei vagyunk – mondta Mark Turley, a Pannonia Ethanol Zrt. alapítója és tulajdonosa a közelmúltban megrendezett tengelici Agro Inno Show-n.

A felsoroláshoz hozzátehetjük azt is, hogy új alapanyagokra is szükség lesz, például az állati takarmányozásban, ahol a génmódosított szója kiváltására még mindig nem találtuk meg a megfelelő alternatívát. A magas fehérjetartalmú DDGS (száraz törköly) ugyanakkor jó eséllyel pályázik erre a szerepre, amint azt Árendás Editnek, a Pannonia Ethanol takarmányértékesítési vezetőjének előadásából is megtudhattuk. A Pannonia Gold márkanéven forgalomba hozott termék a vállalat száraz kidarálású technológiát alkalmazó dunaföldvári üzemében készül, és nemcsak GMO-mentes, de antibiotikumos kezeléstől is mentes kukoricából állítják elő.

A takarmányozás alapja a fehérjegazdálkodás, ám minden hazai igyekezet ellenére ebben továbbra is központi szerepe van a szójának. A zömmel az Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából származó, „kétes eredetű” (vagyis génmódosított alapanyagú) szójadara felhasználása ma még hihetetlen méreteket ölt. Ennek alátámasztására Árendás Edit felsorolt néhány meghökkentő adatot: 1 kg marhahús előállításához 175 g szója-alapanyagra van szükség, 1 kg sertéshúshoz viszont már 263 g-ra, míg 1 kg baromfihúshoz 575 g-ra, vagyis bőven több mint fél kilóra. Mivel a GMO-termékek egészségügyi kockázata egyelőre nem tisztázott, célszerű lenne a szóját teljes mértékben más alapanyagokkal kiváltani. Hiába kísérleteznek azonban Magyarországon is különféle helyettesítő növényekkel (a csillagfürttel például már évtizedek óta), a nagy áttörés továbbra sem következett be.

A Pannonia Ethanol évente 450 millió liter bioetanolt állít elő kukoricából, és melléktermékként csúcsminőségű takarmány, mintegy 350 ezer tonna DDGS ddgs(száraz törköly) keletkezik. A baromfitápokban ezt 10–15%-os mennyiségben tudják felhasználni, sertéstápokban azonban a 20–25%-ot, míg marhatápokban a 30%-ot is elérheti az arány. A homogén beltartalomnak és a stabil tápanyag-összetételnek köszönhetően a DDGS kiválóan emészthető. A magas fehérje- és energiatartalom nemcsak a tömeggyarapodáshoz járul hozzá, de marháknál például hatékonyan támogatja a tejtermelést, a xantofill-tartalom pedig kedvezően befolyásolja a tojás sárgájának és a baromfi bőrének sárga színét.

A dunaföldvári gyárban – nem mellékesen – évente 10 ezer tonna kukoricaolajat (DCO) is előállítanak. A piros színű folyadékot a törkölyből nyerik centrifugálással, és hasonlóan értékes terméknek számít. Javítja a fehérje-értékesülést, valamint magas az A-, D-, E- és K-vitamin tartalma is. Sertéstakarmányokban is alkalmazható, áldásos hatása viszont a baromfitenyésztésben mutatkozik meg leginkább. Luteinben és zeaxantinban gazdag, és ezek azok a színanyagok, amelyek a tojás, a bőr és a taraj szép, természetes színét adják. Az esszenciális zsírsavak a fiatal baromfinál gondoskodnak a növekedésről, az idegrendszer, a bőr- és a tollképzés folyamatáról. A telítetlen zsírsavak révén a kukoricaolaj kevésbé növeli a madarak elzsírosodását. A DDGS és a DCO személyében tehát máris jelen vannak a szója kiváltására alkalmas alapanyagok, csupán a gazdálkodóknak kellene egy kicsit bátrabban fordulniuk az új megoldások felé.

Forrás: agrarszektor.hu

Az Európai Unió mezőgazdaságának versenyképességi kulcstényezőiről tartott előadást Kis Miklós Zsolt, a Copa-Cogeca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke

A takarmányipar innovációs lehetőségeiről tartottak konferenciát 2016. június 9-én Brüsszelben, az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (a FEFANA és a FEFAC) rendezésében. Ennek keretében a takarmányokat érintő innovációs lehetőségekre és a gazdákkal történő együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt, a Copa-Cogeca – az európai gazdák és szövetkezetek érdekképviseleti szervezetének – alelnöke. fefana

Az európai mezőgazdaságnak a jövőben is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek között említendő a túlnépesedésből adódó növekvő kereslet az állati eredetű élelmiszerek iránt. További ilyen kihívás a globalizáció okozta változások a fogyasztási szokások területén, ami szintén az állati takarmányban használandó növényi fehérje iránti növekvő kereslethez vezet. Az Európai Unió pedig e téren rendkívüli mértékben függ az importtól, hiszen az állati takarmányhoz szükséges szójaliszt 70 százalékát Dél-Amerikából importálja.

“Kiemelten fontos, hogy mindezen kockázatokra milyen lépéseket tervezünk és teszünk.” – hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt.

Kutatási igények összehangolása és gyakorlati alkalmazása miatt szoros kapcsolatot kell tartani a gazdákkal. Be kell vonni őket az elképzelések kidolgozásától, az azok megvalósításáig tartó folyamatba. Ebben fontos szerep hárul a tanácsadási szolgáltatásokra, a képzésre és a pénzügyi támogatásokra is. Javítani kell a termelékenységet, és fokozni kell a gazdák piaci jelzésekhez és fogyasztói elvárásokhoz való alkalmazkodó-képességét.

Kis Miklós Zsolt kiemelte a körkörös gazdaság koncepciójának fontosságát, amelyben kulcsfontosságú az állati és növényi eredetű melléktermékek takarmányozási célú felhasználása. A gazdák már komoly erőfeszítéseket tesznek az élelmiszerpazarlás területén is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad elfelejteni: a takarmányhasználat hatékonyságának javítása mellett középpontban kell maradnia a biztonságnak.

Az előadásokat követően egy vitára került sor a panel résztvevők között. Kis Miklós hangsúlyozta, hogy „együtt gondolkozásra” van szükség, majd hozzátette, hogy az innováció befogadásához az érintett szereplők közötti bizalom elengedhetetlen. Jelenleg az innováció sokkal gyorsabb ütemben fejlődik, mint a gazdák és társadalom befogadási képessége, ezért nagyon fontos ebben a folyamatban a megfelelő egyensúly megtalálása.

Forrás: nak.hu

Kedves Olvasóink!

A Géta Kft. ezúton kíván Önöknek Minden Jót karácsony és újév ünnepének alkalmából! Kérjük, kövessenek minket 2016-ban is, hiszen friss hírekkel és széleskörű információval szolgálunk Önöknek a szójatermesztés, szójafeldolgozás, GMO-ügyek kapcsán! Kérdezzenek bátran, szóljanak hozzá cikkeinkhez, igyekszünk mihamarabb választ adni!

Szójafeldolgozás terén szintén szívesen fogadjuk telefonjaikat, – segítünk megoldást találni a kisebb gazdálkodóknak is! Ne feledjék mottónkat: “Semmi sem lehetetlen!”

Kellemes karácsonyi ünnepeket!

Kellemes karácsonyi ünnepeket!

 

Budapest ad helyszínt az első Innovatív Takarmányozási Világkonferenciának (WIANF) 2015. október 15. és 17. között

A konferenciasorozatot azzal a céllal rendezik meg, hogy bemutassák a gazdasági állatok takarmányozásában és a vele kapcsolatos tudományterületeken elért legújabb eredményeket, továbbá azok alkalmazásának lehetőségeit a fenntartható állattenyésztésben, biztosítva ezzel a jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszer alapanyagokat.

wianf-header

A világ állattenyésztésének egyik legnagyobb kihívása a huszonegyedik században az, hogy hogyan állítsunk elő megfelelő mennyiségben, minőségben és biztonságosan állati eredetű élelmiszert úgy, hogy a termelés nyomon követhető legyen és a termelés a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje. A fenti kihívásra adandó választ bonyolítja az a tény, hogy

• a világ népessége rohamosan növekszik (jelenleg 7 milliárd ember él a Földön)
• egyre nő a jó minőségű és biztonságos élelmiszer iránti igény
• csökken a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület az iparosítás, az új autópályák, a városfejlesztési programok, urbanizáció, talajerózió miatt;a klímaváltozás drámai hatással van a növénytermesztésre, állattenyésztésre és élelmiszer-termelésre
• egyre súlyosabbak a környezetterheléssel kapcsolatos problémák

Ismeretes, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos költségeknek kb. 70%-át a takarmányozási költségek teszik ki. Ezért, ha ezt a költséget csak néhány százalékkal sikerül csökkenteni, az már jelentős költségcsökkenést eredményezhet az élelmiszer alapanyag előállításban.

Az állati termék-előállítás hatékonyságának növelése érdekében különösen fontos a legújabb tudományos eredmények mielőbbi, a gyakorlatba történő bevezetése, azaz az innovációs idő lerövidítése. Az is egyértelmű, hogy a klasszikus takarmányozási ismeretek önmagukban már nem elegendőek napjaink kérdéseinek megválaszolására. Ezért a klasszikus takarmányozáson túl más tudományterületeket is be kell vonni az innovációs tevékenységbe, mint például táplálkozás-élettan, molekuláris biológia, molekuláris genetika, a táplálkozás immunológia, mikrobiológia, molekuláris táplálkozás, információs technológia, illetve a mérnöki tudomány bizonyos területeit.

A konferenciasorozat az elkövetkező évek során részletesen foglalkozik majd a fenti problémákkal. A tervek szerint a világkonferenciát kétévente rendezik meg, kezdetben Budapesten, majd később Európa más nagyvárosaiban. Minden alkalommal más-más téma kerül majd előtérbe. A meghívott főelőadók (keynote speaker-ek) a délelőtti plenáris üléseken tartják meg az előadásukat egy-egy 45 perces vitaindító előadás formájában. A délutáni szekcióüléseken 10-10 perces előadásokban és/vagy posztereken lehet ugyanazt a témát megvitatni.

Ebben az évben a konferencia célja annak bemutatása, hogy a klímaváltozás (elsősorban a hő-sokk) miképpen hat az állati eredetű élelmiszer-termelésre és a termék minőségére, továbbá hogyan csökkenthető a klímaváltozás káros hatása az állatok teljesítményére különböző takarmányozási módszerekkel. A konferencia további témája lesz a mikotoxinok hatásának bemutatása az állatok termelésére, az állati eredetű élelmiszer minőségére. A konferencia szintén kitér az alternatív fehérje- és energiaforrások felhasználására és a takarmány-adalékok új generációjára.
A konferencia elnöke Prof. Dr. Babinszky László, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék vezetője. A konferencia szakmai hátterét az elnökkel együtt a Nemzetközi Tudományos Tanács biztosítja, melynek tagjai a világ neves egyetemeinek elismert professzorai, kutatói (lásd konferencia weboldal).

A vitaindító előadásokat a szakterületükön világszerte elismert szakemberek tartják:
Dr. Michel Magnin, tudományos főtanácsadó, “MIXSCIENCE” INNOVÁCIÓS KÖZPONT, Franciaország – “Innováció a takarmányozásban”Prof. Dr. R. Marquardt, egyetemi tanár, MANITOBAI EGYETEM, Winnipeg, Kanada – “Mikotoxinok a gazdasági állatok takarmányában”Dr .D. Melchior és Dr. S. Ladirat, fejlesztési igazgatók, CARGILL Int. Co. USA – “Takarmány adalékok és a bél egészségi állapota”Dr. D. Renaudeau, tudományos főmunkatárs, állatlabor vezető, PEGASE, INRA, Franciaország – “Takarmányozási stratégiák a hő-stressz káros hatásának csökkentésére” Prof. M. Grashorn, egyetemi tanár, HOHENHEIMI EGYETEM, Németország – Alternatív fehérje- és energiaforrások a gazdasági haszonállatok takarmányozásában”

A konferencia időpontja: 2015. október 15-17.
A konferencia helyszíne: Novotel Budapest Centrum (1088 Budapest, Rákóczi út 43-45.)

A konferencia munkanyelve angol, tolmácsolást nem biztosítunk. A WIANF-konferencián való részvétel regisztrációhoz és regisztrációs díjhoz kötött. A regisztrációról, a jelentkezés feltételeiről, a vitaindító előadást tartókról (keynote speaker-ekről), és a Nemzetközi Tudományos Tanács tagjairól további információk IDE kattintva érhetők el. A konferencia támogatásának lehetőségeiről IDE kattintva tájékozódhatnak.

Forrás: agroinform.com

Igazán megtisztelő feladat volt és nagy örömünkre szolgált, hogy cégünket, a Géta Kft.-t bízta meg extruder üzem létesítésével ez az országban egyedülálló, kiemelt jelentőségű központ, a HáGK.

Az üzemet május 20-án adtuk át, hosszú hónapok munkájának eredményeként. Extruder gépsorunk immár 3 hónapja tökéletesen üzemel, és látja el a gödöllői telepen élő, 14 őshonos magyar fajtát és számos egyéb haszonállatfajtát értékes tápanyaggal Full-Fat (teljes olajtartalmú) szója, vagy gabonapehely formájában. (Extrudáló berendezéseink extrudált szóját, extrudált gabonát, gabonapelyhet, állati takarmányozásra alkalmas tápokat készítenek. Az extrudált gabona jóval könnyebben emészthető a fiatal állatok számára is, sőt, egészséges, fehérjedús tápanyag!)

Az üzem “lelke” egy Monex 45 gabona extruder, melyhez egy beépített daráló, hűtőcsiga, szójafelbontó, 2 db zsákoló tartály, valamint egy betároló csőcsiga tartozik, mobil tartállyal. A gép kezelése így szinte csak egy gombnyomásból áll, teljesen automatizált a feldolgozó rendszer. Helytakarékossági okokból a garatot a padlózat szintje alá süllyesztettük.

Extruder üzemHűtőcsiga darálóval szójafelbontóval és zsákoló tartályokkalMonex 45 extruder betároló csőcsigával, beépített darálóvalSüllyesztett garatMobil tartály töltés2Mobil tratály töltése

 

Az üzem kapacitása lehetővé teszi a bérfeldolgozást is. Szója és gabona extrudálása, ill. gabonapehely előállítása, takarmánygyártás ügyében a központ titkársága hívható a  +36 28 511 301 telefonszámon.  

Röviden  a HáGK-ról

A HáGK magas színvonalú, haszonállat-génmegőrző és -tenyésztő tevékenységet folytat, a tradicionális állatfajták és géntartalékok tenyész- és haszonértékének, genetikai sokféleségének megőrzése, illetve növelése; az állattenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszerek környezet-és természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi, piaci, valamint állategészségügyi követelményeknek való megfelelése; a nemzeti értéket képviselő fajták génjei, egyedei, illetve azok csoportjai, genetikai sokféleségük hosszú távú megőrzése érdekében. Segíti a korszerű, ökológiai szemléletű, környezetbarát és fenntartható állattenyésztéssel kapcsolatos új tudományos ismeretek szélesebb körben való elterjedését, eredményeinek megismerését, ehhez a legújabb biológiai, élettani és állattenyésztési, -tartási és takarmányozási ismereteket szolgáltatva, elősegítve az így elért eredmények hazai gazdálkodói gyakorlatba és oktatásba való beépülését. Kiemelten, saját feladat- és hatáskörben foglalkozik a kisállatfajtákkal és a krajnai méhekkel. Magyar baromfi génbankot tart fenn és fejleszt, és más, különösen veszélyeztetett magyar haszonállatfajtákkal kapcsolatos génbanki-génmegőrzési tevékenységet végez.

Több fronton veszi fel a harcot a génmódosított élelmiszerek ellen Magyarország. Az előkészítés előtt álló fehérjeprogram a többségében GM-szóját tartalmazó takarmányokat szorítaná ki a piacról. A GMO-mentes jelölés bevezetésével pedig a boltok polcain is egyre nagyobb hely juthat a „tiszta” élelmiszereknek.

 

Nemzeti szójaprogram elindításán dolgozik a Földművelésügyi Minisztérium. A kezdeményezés célja, hogy csökkentse a főként importból érkező, génmódosított szóját tartalmazó takarmányok arányát az állattenyésztésben. Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára elmondta: Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban, amely a hazai forrásokat jobban kihasználja, és megszünteti a függést a tengerentúli importtól az élelmiszerekben és állati takarmányban felhasznált szójababnál.

 

– Egy átfogó uniós fehérjenövény-program elengedhetetlen lenne, de egyelőre nincs jele annak, hogy az Európai Bizottság gondolkodna ebben – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Magyarország ezért külön utat választott és – csatlakozva a Duna-menti szójakezdeményezéshez – elindítja saját programját. Első lépésként a földművelésügyi tárca egyeztetésre hívta a tudomány, valamint az ipar képviselőit. A szójatermesztéssel, -feldolgozással, -értékesítéssel foglalkozó ágazat szereplői pedig kezdeményezték a szakmai szervezetté alakulásukat.

 

A Magyar Szója Nonprofit Kft. néven bejegyzett szervezet egyik legfontosabb feladatának az agrotechnikai és fajtaháttér felállítását tartja. A tárca szerint ők lehetnek azok, akik biztosítják a szaporítóanyagot, a vetőmagot a termelőknek, és árualapot termeltetnek. A magyar célok megvalósítását az uniós közös agrárpolitika is támogatja. Nagy István szerint a legnagyobb ösztönzést a fehérjenövényekre adható, termeléshez kötött támogatás adhat. Ennek összege hektáronként elérheti a hatvanezer forintot. Emellett folyamatban van a GMO-mentes jelöléssel kapcsolatos előkészítő munka is. A minisztérium szakértői az ágazati szereplőkkel egyeztetve alakítják ki a részletszabályokat. Az már biztos, hogy a GMO-mentes jelöléssel ellátott hús, tej és tojás nem származhat olyan állattól, amelyikkel génmódosított takarmányt etettek. Nagy István szerint ez a fogyasztók, a gazdák és az állatok szempontjából is számos előnnyel jár. – A fogyasztók igénylik és keresik az egészséges, GMO-mentes élelmiszert, a jelöléssel pont ezt az igényt tudják majd a termelők kielégíteni. Bízunk benne, hogy a védjeggyel ellátott terméket könnyebb lesz eladni, mert jobb pozíciót jelent majd a piacon – tette hozzá az államtitkár. A védjeggyel ellátott termékek már az idén megjelenhetnek a boltokban.

gmo

GMO-mentes felirat

Az Európai Unió szabályozása szerint ma minden terméken, amelyben a GMO-s összetevő meghaladja a 0,9 százalékot, azt külön fel kell tüntetni a csomagoláson. Az egyes állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen. Az úgynevezett inverz jelölést, vagyis a GMO-mentes védjegyet korábban Németországban, Franciaországban, Ausztriában és Luxemburgban vezették be.

Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyartogep
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség