Szója és gabona extruder gyártás, forgalmazás

Találatok erre a kategóriára: ‘Extrudálás’

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

Tisztelt Olvasóink, Látogatóink!

Az Agrárágazat 2017. augusztus havi különszámában – egészen pontosan a 38-39. oldalon -, találtunk egy értékes, lényegretörő cikket, mely a fehérjedús takarmány-alapanyagok feldolgozásával, s azok emészthetőségi mutatóival kapcsolatos.  Az itt felsorolt mérési eredmények, melyek a nyers szójababra, a full-fat szójára, a szójapogácsára, és a szójadarára vonatkoznak, megerősítik, és alátámasztják saját gyártású, MONEX szójaextrudereink minőségi és hatékonysági mutatóit!

A cikk megtekintéséhez kattintson ide!  Teljes képernyős módban is használható!

Igazán megtisztelő feladat volt és nagy örömünkre szolgált, hogy cégünket, a Géta Kft.-t bízta meg extruder üzem létesítésével ez az országban egyedülálló, kiemelt jelentőségű központ, a HáGK.

Az üzemet május 20-án adtuk át, hosszú hónapok munkájának eredményeként. Extruder gépsorunk immár 3 hónapja tökéletesen üzemel, és látja el a gödöllői telepen élő, 14 őshonos magyar fajtát és számos egyéb haszonállatfajtát értékes tápanyaggal Full-Fat (teljes olajtartalmú) szója, vagy gabonapehely formájában. (Extrudáló berendezéseink extrudált szóját, extrudált gabonát, gabonapelyhet, állati takarmányozásra alkalmas tápokat készítenek. Az extrudált gabona jóval könnyebben emészthető a fiatal állatok számára is, sőt, egészséges, fehérjedús tápanyag!)

Az üzem “lelke” egy Monex 45 gabona extruder, melyhez egy beépített daráló, hűtőcsiga, szójafelbontó, 2 db zsákoló tartály, valamint egy betároló csőcsiga tartozik, mobil tartállyal. A gép kezelése így szinte csak egy gombnyomásból áll, teljesen automatizált a feldolgozó rendszer. Helytakarékossági okokból a garatot a padlózat szintje alá süllyesztettük.

Az üzem kapacitása lehetővé teszi a bérfeldolgozást is. Szója és gabona extrudálása, ill. gabonapehely előállítása, takarmánygyártás ügyében a központ titkársága hívható a  +36 28 511 301 telefonszámon.  

Röviden  a HáGK-ról

A HáGK magas színvonalú, haszonállat-génmegőrző és -tenyésztő tevékenységet folytat, a tradicionális állatfajták és géntartalékok tenyész- és haszonértékének, genetikai sokféleségének megőrzése, illetve növelése; az állattenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszerek környezet-és természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi, piaci, valamint állategészségügyi követelményeknek való megfelelése; a nemzeti értéket képviselő fajták génjei, egyedei, illetve azok csoportjai, genetikai sokféleségük hosszú távú megőrzése érdekében. Segíti a korszerű, ökológiai szemléletű, környezetbarát és fenntartható állattenyésztéssel kapcsolatos új tudományos ismeretek szélesebb körben való elterjedését, eredményeinek megismerését, ehhez a legújabb biológiai, élettani és állattenyésztési, -tartási és takarmányozási ismereteket szolgáltatva, elősegítve az így elért eredmények hazai gazdálkodói gyakorlatba és oktatásba való beépülését. Kiemelten, saját feladat- és hatáskörben foglalkozik a kisállatfajtákkal és a krajnai méhekkel. Magyar baromfi génbankot tart fenn és fejleszt, és más, különösen veszélyeztetett magyar haszonállatfajtákkal kapcsolatos génbanki-génmegőrzési tevékenységet végez.

Új üzemünkben – Sajószentpéteren -, egy jelentős mennyiségű lóbab extrudálása szükségessé tette a helyben darálást.

A gépet a Géta Kft. gyártotta csévharaszti telephelyén: vagyis, ez egy MONEX típusú, saját tervezésű és gyártmányú pehelydarálógép.

Ennek használatával lehetőség van a kukorica és más gabonafélék extrudálás utáni helyben darálására, ami jelentősen segíti a felhasználást. A pelyhet így nem kell aprítás céljából elszállítani, majd visszaszállítani az üzembe.

A beruházás részleteiről érdeklődjön itt, hozzászólva a bejegyzéshez, vagy hívja a Géta Kft.-t honlapunk jobb oldali sávjában, vagy a “Kapcsolat” menüben megadott telefonszámon.

MONEX típusú pehelydarálógép – Géta Kft.

MONEX típusú pehelydarálógép – Géta Kft.

A szójából, mint fehérjedús növényből – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvő igényekhez képest elenyésző. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékű a 35 000–40 000 hektár szójatermő terület. De vajon miért nem akarnak a termelők szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselőit.

* * *

Dr. Balikó Sándor válasza:

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítői, -termesztői, -termeltetői, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmű választ megfogalmazni. Miért?

Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetővé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.

A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésű szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielőtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkező Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!

Miért termeljünk szóját? (Kralovánszky U. Pál után szabadon)

1. Célszerűségből:
- Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.
- Szükséges az emberi táplálkozásban.

2. Termesztési előnyök reményében:
- vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.

3. Gazdasági megfontolásokból:
- hosszú távú piaci lehetőséget jelent,
- nagyobb hozzáadott értéket biztosít,
- csökkenthetők a takarmányozási költségek,
- versenyképességet növel.

4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.

5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.

A terület növelésének feltételei – ahogy a szerző a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésű fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

MI A TEENDŐ?

Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerű „igazítani”. (Vetésváltási idő csökkentése!)

Hazai forrásból célszerű dotálni:
- a szántóföldi termelést,
- a szójafeldolgozók (full-fat) létesítését,
- a full-fat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.

A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az előzőekben megfogalmazott támogatásokat a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították!

* * *

Dr. Bárány Sándor (Agromédia Kft.) válasza:

Miért nem akarnak a gazdák szóját termelni? Megfordítom a kérdést. Mit akar a gazda termelni? Azt a növényt, melynek a termesztése neki biztos nyereséget hoz! Azt szeret termelni, aminek a termesztéséhez ért, a szaktudása, ismeretei, gépi-műszaki háttere is megvan hozzá. A szóját a gazdák kevésbé ismerik. Az ország 37 000 hektáros vetésterületének 40 százaléka, kb. 16 000 hektár Baranya megyében van. Itt a szója elfogadott, megbecsült és sikeresen termesztett növény. Az itteni tapasztalatokból kiindulva, azokat felhasználva kell a „térítő munkát” megkezdeni. A feladat nagy. Az ország extrahált szójadara behozatala kb. 600 000 tonna/év, ami szinte biztosan GM eredetű. A hazai termés évek átlagában 60–80 000 tonna szójabab. (Csak a nagyságrend érzékeltetésére: az USA 2013 januárjában Kínának 320 000 tonna extrahált szójadarát szállított hetente! Az éves magyar termés négyszeresét hetente!)

A szója termőterületének jelentős emeléséhez (80–100 000 hektárra) szükséges a jelenlegi támogatási rendszer átalakítása. A jelenlegi AKG-ban működő vetésváltási előírások – négyévenkénti pillangós – nem segítik elõ a kitűzött célt, és szakmailag sem indokoltak. Az USA kukorica-szója övezetében évtizedek óta kitűnően bevált a két növény váltótermesztése.

A területalapú támogatásból (EU forrásból és nemzeti kiegészítésből) ki lehetne emelni a szója – mint legfontosabb hazai fehérjeforrás – külön támogatását. Az extrahált szója kiváltására a hazánkban már működő takarmányfeldolgozási főként extrudáló technológia végtermékét, az extrudált szójadarát is támogatni lehetne. Erre a célra az állattenyésztési támogatások között is sor kerülhetne. A lényeg: a hazai előállítású feldolgozott szója ára versenyképes legyen az importból származó extrahált szójadarával.

A szójatermesztés technológiai termesztésében is rengeteg teendőnk van. A technológia kiemelten fontos része a növényvédelem. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek a világban a GMO előretörése miatt a növényvédelmi technológiai fejlesztéseiket visszafogták.

A hazai piacon ezért egy sajátos „maradékelv” érvényesül. Évről évre csökken a szójában felhasználható hatóanyagok száma. Pl. 2013-tól kivették a gyomirtásból a Propiziklór (proponit) hatóanyagot. Állati kártevők ellen nincs a szójában engedélyezett készítmény, a védekezést eseti engedély megkérésével kell megoldani. Ennek illetéke 50 000 Ft.

A szójaterület növelésére, „a fehérjeágazat” súlyának emelésére az eddigieknél jóval nagyobb együttműködésre és együttgondolkodásra van szükség.

A vertikum minden szereplőjének van feladata:

- Kormányzati, hatósági feladatok (támogatási feltételek kidolgozása, fejlesztés koordinálása).

- Mezőgazdasági szakigazgatási hatóságok (a vetőmag-előállítás, növényvédőszer-engedélyeztetés hatósági vizsgálatai).

- Kiemelt bemutató gazdaságok (fajtabemutatók, technológiai fejlesztések, öntözési kísérletek stb.).

- Szaksajtó (szakcikkek, híradások ismeretterjesztés).

A rendszerváltás után létrejött magángazdaságok, családi gazdaságok, társas vállalkozások között a birtoknagyság átlagos mérete csökkent. A szójatermesztésre alkalmas területek így gazdaságonként a tíz és több száz hektár sávban változnak. A feldolgozáshoz, értékesítéshez azonban komoly, homogén árualap szükséges. Ez nem képzelhető el a termelés integrációja nélkül. Az integrációban a termelőnek, az integrátornak és a feldolgozónak, a nagyfelvásárlónak is meg vannak a jól elkülöníthető feladatai.

* * *

Galankó Attila (Saatbau Linz Hungária Kft.) válasza:

A megszólítottságból kifolyólag személyes véleményemet fogalmazom meg, vállalva annak minden ódiumát. Ez azt jelenti, hogy megközelítésem abszolút a gyakorlati tapasztalatokon alapul, nem tudományos és matematikailag nem egyértelműen mérhető. Újat és különlegeset nem tudok, és nem akarok megfogalmazni, egyszerűen megerősítem azt, amit többen mások is gondolnak, vagy nem. Világunk olyan gyorsan, és sokszor minden tudományos előrejelzésnek ellentmondóan változik, hogy abszolút igazságokat manapság kijelenteni egyre nagyobb felelőtlenségnek tűnik, ráadásul minden szempontból a szélsőségek irányába mutatnak a kilengések. Ebbe a klímaváltozástól elkezdve a gazdasági változásokig az élet minden területe beletartozik.

Az, hogy Magyarországon az ökológiai feltételek a jelenlegi területek többszörösére lennének alkalmasak, az vitathatatlan tény. Ennek jeles bizonyítéka, hogy manapság olyan országokban kezdődött el és növekszik a szójatermesztés, ahol korábban nem, vagy alig létezett. Ez többek között az ökológiai változásoknak és a nemesítési eredményeknek köszönhető. Valóban el kell felejteni azt a tényt, amit még én is tanultam az egyetemen, mely szerint a szójatermesztés északi határa Magyarország, annak is a déli régiója. Ausztria példája fényesen bizonyítja, hogy ez ma már rég nem igaz. És persze a sógorok zárt termesztési rendszerben, a legmagasabb feldolgozottsági szintű végtermékig, humán felhasználásra hasznosítva hozzák a magyar polcokra (is) termékeiket, mi magyarok meg fogyasztjuk. Lásd, számos élelmiszerlánc szójaitalait. Mindez védett márkatermékként, kiváló érdekeltséget teremtve a folyamat minden résztvevőjének, termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek, fogyasztónak. A szójatermesztés elkezdődött Csehországban, bővül Szlovákiában, csak, hogy ne csak a szokásos nagyokat említsem. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi állapotának legfontosabb eleme az emberi tényező. A genetikai alapok folyamatosan fejlődnek, a technológia legtöbb eleme szintén hihetetlenül magas színvonalú, elsősorban a gépesítés. Nagy előrelépést valószínűleg a vegyszeres gyomirtás területén lehetne és kell még elérni, de vélhetően ebben is lesz előrelépés. Nagy szükség lenne a szóját kevésbé retardáló gyomirtó szerekre, mert sok szer kiváló hatású a gyomok ellen, de a szóját igen jelentősen visszafogja a fejlődésben.

Az alsó hüvelyszint magasságának kialakulásában szinte fontosabb szerepet játszik, mint a fajták genetikai adottságai, így növelik a betakarítási veszteséget. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez pont az egyik gyakorlati tény, amit nem mértem, de a gazdálkodó szakemberek szinte mindegyike kiemel.

Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi növekedésének legfontosabb tényezője az emberi tényező. Ez két oldalról is alapvető fontosságú. Ha van felső akarat és érdek, ami mozgatja a rendszert, akkor a szójatermesztés is fejlődhet. Ez manapság elsősorban a támogatási rendszert jelenti, mert e nélkül sajnos kevés dolog működik. Ráadásul a szójatermesztés nagyon rizikós vállalkozás, elsősorban a szója időjárás-érzékenysége miatt, így nem csodálható, hogy a gazdák óvatosak. Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés növekedésének ez a legfontosabb gátja.

Az emberi tényező másik fontos oldala az, amit a termelő jelent. Sikeres szójatermesztésre azok az igényes gazdálkodók számíthatnak, akik a legnagyobb technológiai fegyelmet képesek és akarnak a növényeiknek szentelni. Bár ez más növényekről, például a repcéről is elmondható, a szója termesztése is olyan, mint a növénytermesztés legmagasabb szintjét jelentő aprómag-termesztés, persze annak a valóban igényes, lelkiismeretes változata. Ehhez hasonlatosan, a szója komoly, apró részletekre odafigyelő gondoskodást igényel, de meghálálja. Véleményem szerint, a sikeres szójatermesztés bővülésének másik fontos eleme a magas színvonalú termelést megcélzó és felvállaló gazda.

Leírva talán kissé furcsának, de vitathatatlannak tűnik, hogy a népességrobbanás folyamatban van, az emberiség mindent felfal, feldolgoz és elfogyaszt. Így a mezőgazdasági termékeknek változó feltételű, de hosszú távon kétségtelenül biztos értékesítési kilátásai vannak. Ehhez itt van még az Istenadta csodás Kárpát-medence jelenleg is rendelkezésünkre álló kiváló adománya, rajtunk, embereken múlik, hogy mit teremtünk benne.

* * *

Bene László (Raiffeisen Agro Magyarország Kft.) válasza:

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon? Miután egy integrátorcégnek vagyok az ügyvezetője és emellett a vetőmag üzletág vezetője is, így több oldalról közelíteném meg a feltett kérdést.

A fajták oldaláról megközelítve a kérdést, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a szójafajták kimagasló eredményeket érnek el, évről évre magasabb és magasabb termést produkálva a korai éréscsoportban is. Tehát a fajta oldalról adott a lehetőség, hogy a szója elterjedjen Magyarországon.

A vetőmag oldaláról az látszik, hogy megindult a mennyiségi oldalról a minőségi oldalra történő váltás. Mit is értek ez alatt? A szója vetőmagot a legtöbb cégnél már nem kilogrammra, hanem szemre csomagolják ki. Emellett a szója rhizobium magra történő felvitele is egyre jobban terjed. Tehát a vetőmag oldalról is adott lenne a siker.

 A termelő oldaláról még látok tennivalót. Nagyon sokan még a 10–15 évvel ezelőtti szója technológiát alkalmazzák – különösen azon régiókban, ahol újonnan lépett be a vetésforgóba, miközben az utóbbi néhány évben nagyot változott a szója termesztésében a világ (kicsit hasonló a helyzet, mint a repcében volt 10 évvel ezelőtt). Ám biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években ez pozitív irányba fog mozdulni!

Az integrátorok részéről is van még tennivaló. A szója a legtöbb kereskedő cégnél a nagy kultúrák mellett csak egy „kiegészítő növényként” szerepel. Ezen szeretnénk, mint elkötelezett szója integrátor cég változtatni! Az idei évben megindítottuk a „Duna Szója” programunkat, amelynek keretén belül a GM-mentes szója termesztését szeretnénk Magyarországon (és anyacégünk támogatásával az egész Duna régióban) forszírozni!

Nonszensz, hogy több tízezer tonna GM szóját importálunk a tengeren túlról, miközben a potenciáljaink messze sincsenek kihasználva! A nagy élelmiszerláncokkal és a mezőgazdasági kormányzattal összefogva felárral tudjuk jutalmazni azon partnereinket, akik igazoltan GM-mentes szóját termesztenek, ezáltal kedvezőbbé téve a szója termesztését régiónkban!

Mi a magunk részéről (fajtáink mellett) ezt tudjuk a gazdáknak nyújtani annak érdekében, hogy sikeres növényként tudják termeszteni ezt a kiváló növényt!

* * *

Bene Zoltán (Karintia Kft.) válasza:

Igenis van realitása a vetésterület emelkedésének! A választ ugyanakkor elsősorban magunkban, integrátorokban kell keresnünk. Miért is?

A körülmények mind input oldalon, mind pedig az értékesítés frontján, hosszabb távon is megnyugtatóak. A szója termesztéstechnológiai és gazdasági előnyei ismertek. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a gazdák rendelkezésére állnak-e a megfelelő információk, kellő időben. Mit vessek? Kinek adjam el?

A vetőmagkínálatban jobbnál jobb fajták állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos már a fajtaválasztásnál szem előtt tartani a biztonságos betakaríthatóságot.

Hiába a kiváló genetika, ha nincs meg a kellő hektáronkénti csíraszám. Közismert, hogy az oltást követően jellemzően a gazdák nem végeztetnek csíravizsgálatot, pedig az oltás során a mag felületén keletkezett mikrorepedések jelentősen csökkenthetik a kijuttatott csírázóképes magok számát. Erre a sokak által alábecsült problémára is találtunk már megoldást! A Karintia Kft. a kezdetektől „új formában” hozza forgalomba a szója vetőmagjait. Szabadalmaztatott, kétkomponensű anyag (oltóanyag + növekedésserkentő) kerül a mag felületére felvitelre. A lényeg, hogy ez a folyamat még a fémzárolást megelőzőleg történik. Az alacsonyabb csíra%-ból eredő kockázatot tehát nem hárítjuk át a termelőkre.

Cégvezetőként rálátásom van a közép-európai szójakereskedelemre. A szójabab értékesíthetősége betakarítástól betakarításig megoldottnak mondható. A Karintia Kft. – a Mauthner Csoport tagjaként – ugyanakkor új piacok után kutatva Európában az elsők között csatlakozott a garantáltan GM-mentes szójabab termesztését felkaroló „Duna Soja” Szövetséghez. A projektünk lényege, hogy a nyomon követhetőség szabályait betartva termesztett, saját fajtájú szójabab értékesítését jelentős felárral is honoráljuk.

A megoldás tehát véleményem szerint a kellő szintű és korrekt tájékoztatásban rejlik!

Forrás: Agronapló

Szója extruder üzemünk átadás előtt, Sajószentpéteren

Örömmel értesítjük kedves olvasóinkat, hogy cégünk, a Géta Kft. hamarosan új szójaextruder üzemet nyit Sajószentpéteren, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében! Készítettünk néhány fotót az üzem átadása előtt, melyen egy MONEX-75 típusú szójaextruder gép látható a szójabab késztermékké alakításához szükséges kiegészítő berendezésekkel. Az üzem átadása után bővebb információval szolgálunk majd e nagyszerű eseményről!

Miért pont szója?

Szójával elsősorban annak érdemes foglalkoznia, aki sertésteleppel rendelkezik, pláne ha hajlandó 5-10 milliót egy saját extrudálóra áldozni. (Ezzel a szója emészthetőségét és fizikai állapotát is javítjuk, így válik alkalmassá a takarmányozásra.) Ekkor mélyen a piaci ára alatt, tonnánként 80-100 ezer forintból megteremthetjük a sertések fő fehérjeforrását. Kérődzők takarmányozására inkább lucerna vetése javasolt. Ennek rost- és karotintartalma számukra élettanilag kedvezőbb. Nem elhanyagolható szempont, hogy egy hektáron lucernával másfélszer több fehérjét lehet megtermelni, mint szójával! A két növény ökológiai igénye is eltérő: lucernával a szárazabb országrészekben, míg szójával a csapadékosabb területeken érdemes foglalkozni. Az évjárathatásra – talán meglepő módon – a szója kevésbé érzékeny, mint a többi pillangós növényünk.

Ha nincs állatunk, akkor is gondolnunk kell rá – akár rákényszerít az AKG, akár nem –, hogy időnként jót tennénk a talajnak egy pillangós főnövénnyel. Az utána következő gabona terméseredményeit egy tonnával is megemelheti. Babjára pedig nagy a kereslet. A két legnagyobb szójabab-feldolgozó/kereskedő érdekeltség az UBM Agro Zrt. és a Galldorf Zrt. Persze a Cargill Zrt. és a Bunge Zrt. is foglalkozik vele, noha messze nem ez a fő profiljuk. Mi kb. 35 ezer tonna szóját dolgozunk fel egy évben, ez a hazai termés közel fele. A full-fat szója nagy része itthon, az állattartók között talál gazdára, 400 kilométeren kívülre ugyanis nem kifizetődő elszállítani” – magyaráz Fülöp Péter, a Galldorf Zrt. értékesítési vezetője. „Most kb. 120 ezerért vesszük a babot, maga a full-fat szója 140-145 ezerbe kerül. Termelői szempontból a szójabab javára írható, hogy átvételi ára a repcééhez vagy a napraforgóéhoz viszonyítva sokkal stabilabb.” Hazánk jelenleg az állattartás fehérjeigényét 63%-ban szójából, 26%-ban napraforgó- és repcedarából fedezi.

Forrás: Haszon Agrár Magazin

Cégünk, azaz a Géta Kft. csévharaszti üzeme szintén aktívan részt kíván venni a hazai szójabab feldolgozásban! Bérfeldolgozással műszakonként kb. 10 tonna/óra mennyiségű szójababot “alakítunk át” fehérjében gazdag, magas tápértékű állati takarmánnyá.

Szója és gabona extrudereink teljesítménye:

MONEX 75                                           6 tonna/műszak

MONEX 45                                           4 tonna/műszak

MONEX 30                                         2,8 tonna/műszak

Jelenleg mindhárom géptípusból felújított extrudereket új szerszámokkal, 1 hónapos átfutási idővel, 50-60%-os áron kínálunk eladásra! Részletekért hívjon, vagy keressen minket e-mailben! Elérhetőségünk: Géta Kft.

Szójatermesztési tanácsok

A szója gyors és egyenletes kelésének egyik feltétele (ez döntően kihathat a termés egyenletes érésére is), hogy a talaj napi hőmérséklete legalább 12 Celsius fok legyen -, mely május eleji vetésidőt jelent. Vethető 15 cm-es sortávval, de inkább a kultivátorozható, 45 cm az ideális számára. Újabban kisebb tőtávolság mellett vetik 70-75 cm-es sorokba.

Valamennyi esetben egyre nehezebb a terület tisztán tartása. Bárány Sándor úgy fogalmazott: “szenvedés a gyomirtás”.  Ők alapkezeléssel tartják kordában az egy- és kétszikű gyomnövényeket.

Választható tehát a sorközművelés, a retro készítmények egyike-másika, valamint az ún. kenéses szerkijuttatás. A szója általában szépen díszlik, nem igényel gomba és rovar elleni védelmet. Nincs sok engedélyezett szer a szója esetében egyikre sem: ha baj támadna, egyedi engedélyt kell kérni a védekezésre.

A betakarítás akkor időszerű, ha lehullt a lombozat, a szemek zörögnek a hüvelyekben, s a hajtásvégek is szárazak. Ilyenkor a szenek víztartalma 14-18% körüli.

A gazdák számára fontos ismeretekkel álltak elő az egyes fajtatulajdonosok, forgalmazók, akik főként a nagy biztonsággal termeszthető, jó minőséget adó nemesítéseikre irányították a figyelmet. Ezek között szerepelt többek között hazai fajta, francia és osztrák egyaránt. Valamennyi szerepelt az országszerte megszervezett fajta- és technológiai bemutatókertekben, s mint az várható volt, szeptember első felére a “dupla nullás” fajták már beértek, addig a korai-közepes érésidejű növények még csak sárgultak.

Egy magyar gazda versenytársa a horvát (100 ezer tonna), az osztrák (130 ezer tonna), a szerb (370 ezer tonna), és az olasz (700 ezer tonna) termelő is.

Magyarország “súlyát” a GMO-mentes szójatermesztés arányának a növelése mellett emelné a saját szójabab feldolgozás is. Mint elhangzott, az UBM Agro érdekeltségébe tartozó környei feldolgozóüzem kapacitása 30 ezer tonna, ezentúl társvállalkozásban működtetik a szentesi üzemet, ahol évente akár 130 ezer tonnát is képesek befogadni a termelőktől. Forrás: Agrárágazat 2013 – október

*                    *                    *

Cégünk, azaz a Géta Kft. csévharaszti üzeme szintén aktívan részt kíván venni a hazai szójabab feldolgozásban! Bérfeldolgozással műszakonként kb. 10 tonna/óra mennyiségű szójababot “alakítunk át” fehérjében gazdag, magas tápértékű állati takarmánnyá.

Szója és gabona extrudereink teljesítménye:

MONEX 75                                           6 tonna/műszak

MONEX 45                                           4 tonna/műszak

MONEX 30                                         2,8 tonna/műszak

Jelenleg mindhárom géptípusból 50-60%-os áron, felújított extrudereket új szerszámokkal, 1 hónapos átfutási idővel árusítunk!

Közzéteszünk egy kísérleti zárójelentést, amit a Herceghalmi Kutató Intézettel készíttetett a Pamax Kft. abból a célból, hogy bemutassák és összehasonlítsák a különböző technológiákkal feldolgozott kukorica kedvező takarmányozási eredményeit a kezeletlen alapanyaggal szemben. A kísérleti kezelések a következők voltak:

• robbantás,
• extrudálás,
• bocchizás,
• kezeletlen (kontroll csoport)

A rendelkezésre bocsátott különböző hőkezelésű és kontroll kukoricák azonos tételből származtak.

A malac etetési kísérletet Békéscsabán, Bhrlik Andrásné sertéstelepén végezték ISV Pannonhibrid állománnyal.
Négy csoportot alakítottak ki, minden csoportban 8 alom malacai voltak, így egy-egy abrakkeveréket 8×10 malac fogyasztotta. Az alomsúlyokat a 30 napos választáskor méréssel megállapították, majd 42 napos korban – a prestarter táp fogyasztásának befejezésekor – a malacok súlyát ismét megmérték. A starter táp fogyasztása 42-68 napos korban folyt, amelynek végén az állatokat újból lemérték.

A teljes vizsgálati eredmény .pdf formátumú dokumentumban olvasható és tölthető le a jobb oldali sávban található “Letölthető dokumentumok” dobozból.

Tartalma: 

• Anyagcsere kísérleti leírás
• Malacnevelési, kísérleti leírás
• Különböző kezelésű kukoricák táplálóanyag-tartalmának és aminosav-összetételének összehasonlítása (táblázat)
• Malac prestarter és starter tápok összetétele és táplálóanyag-tartalma (táblázat)
• Választott malacok főbb teljesítményi mutatói eltérően kezelt kukoricák fogyasztásakor (táblázat)
• Különböző kezelésű kukoricák táplálóanyagainak emésztési együtthatói bélsár analízis alapján (táblázat)

A legjobb eredményeket az extrudálási technológiával készült takarmányt fogyasztó malacoknál mérték, nem kis büszkeségünkre…