Már a jövő év elején lehetővé válhat a génmódosított organizmusokat (GMO) tartalmazó, s az ezen összetevőktől mentes élelmiszerek megkülönböztetése a termékek címkéin – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István tájékoztatása szerint a jogszabályt úgy módosítaná, hogy lehetővé tenné a GMO-mentesség feltüntetését. Hozzátette: előreláthatóan már a tavaszi ülésszak végén, de legkésőbb őszi elején tárgyalhatja a módosítást.
A politikus reményei szerint a vásárlói elvárásoknak megfelelni igyekvő termelők lényegében kénytelenek lesznek áttérni azon takarmányozási módszerekre, amelyekkel ki lehetne váltani az import GMO-szóját. E kényszerűség – tette hozzá – egyébként gazdasági előnyökkel is jár a gazdálkodóknak, mert a jelenleg még kísérletezési stádiumban lévő hazai takarmánykeverék olcsóbb az import GMO-szójás változatnál. A tervek szerint a keverékkel kapcsolatos kísérletek nagyüzemi körülmények között tartott állatok esetében is véget érnek az év végére. Ezért 2016. elejétől már minden szempontból elő lesz készítve a GMO-mentes magyar
élelmiszerek boltokban való megjelenése.
Az államtitkár egyébként egy, a Mezőfalvai Zrt.-nél tartott sajtótájékoztatón jelentette be január 22-én, hogy Magyarország a GMO-mentes tej, hús és tojás előállítására készül. Jelezte, hogy az agrárkormányzat első lépésként a hazai állati takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga, a jelentős fehérjeforrásnak számító import szója kiváltását kezdte el. Mivel a többségében Dél-Amerikából származó növényt génmódosított eljárással termesztik, ezért új fehérje programot hirdettek, amelynek célja a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazása. A takarmányozási probléma megoldása érdekében bevonták a programba az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetet, valamint az agrár felsőoktatás kiemelt intézményeinek takarmányozással és állattenyésztéssel foglalkozó tanszékeit.
A világ génmódosított növény termelésének 99 százalékát négy fontos mezőgazdasági haszonnövény adja: a szója, a kukorica, a repce és a gyapot. Ezek közül Magyarországon nem ideálisak a klimatikus feltételek a szója termeléséhez sem. Mindez azért is fontos, mert miközben a hazai fehérjenövények – szója, csicseriborsó, lóbab, csillagfürt – termelési területe csökkent, megugrott az állattenyésztés importfehérjére alapozott takarmányozási gyakorlata, ami egyébként jelentős költségnövelő tényező: az állattenyésztés igényeit ezért jelenleg csak behozatallal lehet kielégíteni. Európa szójafehérje-ellátása az Egyesült Államoktól illetve egyes dél-amerikai országoktól függ, ahol engedélyezett a GMO-szója termesztése.
Az államtitkár kiemelte, hogy az állati takarmányozás megnövekedett energiaigényének fedezéséhez a gabonamagvak (kukorica, búza), a silózott takarmányok (silókukorica, fűszenázs, zöld gabona szenázs) többnyire megfelelő minőségben rendelkezésre állnak, de a tejtermelést biztosíró tehénállomány fehérjeellátása nem megnyugtató. Utóbbi megoldásaként szóba jöhet például az extrahált napraforgódara, az extrahált repcedara, a kukoricaglutén és a DDGS (kukorica alapú bio alkohol előállítás) szárított mellékterméke. Ez utóbbival kapcsolatban zajlanak az említett ígéretes kísérletek, amelyek előreláthatóan már az év vége előtt befejeződnek.
Forrás: NAK lap (III. évfolyam, 2. szám)