Skip to content
Szója- és gabonaextruder-gépgyártás, forgalmazás, beüzemelés
Szója és gabona extruder gyártás, forgalmazás
Telefon: 29 493 005; 30 9312 904
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Telephely: Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
  • Startoldal
  • Extruderek
    • Hogyan működik?
    • Új MONEX extruder eladás
    • Használt MONEX vétel/eladás
    • Traktorhajtású extruder
    • Kutyatápgyártó gép
  • Extruder alkatrészek
  • Szolgáltatások
  • Kapcsolat
    • GÉTA Kft.
    • Blog
  • GMO
  • Galéria

Gondolatok a szójáról

Startoldal > Bejegyzések > Gondolatok a szójáról

Gondolatok a szójáról

Szerkesztve: 2019-05-142019-11-15 szerkesztette: admin
0

A szója, mint pillangós, kalciumigényes növény. Legtöbben tudjuk ezt, mégsem általános gyakorlat a szója vetését megelőző kalciumpótlás. Pedig a szója több okból is igényelné!

Egyik dolog a növény élettani igénye a kalcium mint tápelem iránt, a másik a talaj kémhatásával szemben támasztott igénye. A harmadik éppen a szója gyökérzete és az ott élő nitrogénmegkötő baktériumok tevékenysége miatti fokozott talajsavanyító hatás a nem pillangós növények hasonló hatásához képest, amely többszörös lehet. A fokozott savanyítást a szóját követő kultúra is meg fogja érezni, ezért több szempontból is alapvető technológiai elem kell(ene), hogy legyen a talaj meszezése. A talaj a növénytermesztésben egyébként is olyannyira meghatározó tényező, hogy sok esetben a talajra irányuló egyszerűbb javító művelet pozitív hatása a későbbiekben is mindenre kihat – talajállapotra, művelhetőségre, tápanyag-szolgáltató képességre, vízháztartásra és még sorolhatnánk. Ilyen beavatkozás a talajmeszezés is. Nem véletlenül mondjuk, hogy egy egyszerű talajjavítási műveletről van szó, különösen, ha egy kis időt szánunk a talajsavanyodás alapproblémájának megértésére, a meszezés hatásmechanizmusának és következményeinek megismerésére, amelynek lényege egyébként szintén egyszerűen megérthető:1. a talaj savanyodása, a kalcium fokozatos eltűnése a talajból (1. ábra), 2. a probléma megoldása a kalcium kellő mennyiségben történő visszajuttatása a talajba (2. ábra), 3. a kellő mennyiségű kalcium visszapótlását a megfelelő mennyiségű MÉSSZEL lehet elérni.

 
1. ábra. A talaj savanyodása, a kalcium fokozatos eltűnése a talajból

 

Miért fontos a talaj-pH helyreállítása? A talaj kémhatásának semleges irányba történő elmozdításával az alábbi hatások jelentkeznek:

  1. javuló talajszerkezet,
  2. könnyebb művelhetőség,
  3. lényegesen jobb víz-, levegő- és hőgazdálkodás,
  4. javuló műtrágya-hasznosulás,
  5. intenzívebbé váló talajélet.

Felmerül a kérdés, hogy mit nevezünk optimális pH-tartománynak a szója esetében, amelyet meg kell céloznunk? Egyes ajánlások (pl. több hazai szakirodalom vagy akár az Iowa State University ide vonatkozó több évtizedes tapasztalatai) alapján a talaj kémhatása közel semleges legyen, ami 6,5-7 pH-értéket jelent. Ez a tartomány egybeesik a szója számára nélkülözhetetlen gyökérgümő-baktériumok igényével. Ennek ismerete megválaszolja azt a kérdést is, hogy mi az a határérték, amely alatt már szükségessé válik a talaj kémhatásának javítása valamilyen meszező anyaggal. Gyakorlatilag a 6,5 pH-érték alatti talajkémhatásnál már kívül esünk az ideális tartományon, azaz érdemes meszezni.

1. kép. Savanyodás: a pillangósok speciális esete

Ismerve a szója termőhelyi és éghajlati igényét, érdemes körüljárni a talajkémhatás és a talaj vízháztartása közötti kapcsolatot. A savanyodás oka leginkább a kalcium fokozatos eltűnése a talajból, aminek során a kalcium helyét jellemzően egyre inkább a legegyszerűbb pozitív töltésű hidrogénionok veszik át. Ennek következtében a talajszerkezet megváltozik, a morzsalékos szerkezet egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már a szerkezet nélkülinek nevezhető állapot felé, porozitása drasztikusan csökken, eltűnnek a pórusok, amelyek a talaj jó víz- és levegőgazdálkodását tennék lehetővé, és először enyhébb, később drasztikus talajtömörödéssel kell szembenézni. Az ilyen talaj művelhetősége romlik, nehezül, a művelésre nem jól reagál, a nem megfelelő vízmegtartó képesség miatt csapadék után belvizes lesz, nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra. Az ilyen talajtól nem várhatjuk a maximumot, sok esetben az elfogadható eredményt sem tudjuk produkálni vele, és ez a folyamat megfelelő beavatkozás nélkül magától nem fog rendbe jönni.

2. ábra. A meszezés hatására módosult talajállapot

 

Meszezés hatására ezzel ellentétes folyamat indul meg a talajban. A savanyú kémhatásért felelős hidrogénionok helyére fokozatosan visszaépül a kalcium, elindul a szerkezet szempontjából kívánatos nagyobb aggregátumok képződése, és közöttük megjelennek a talaj víz-, levegő- és hőgazdálkodása szempontjából nélkülözhetetlen pórusok. Az ilyen talaj a megnövekedett pufferelő képességéből adódóan nagyságrendekkel több vizet képes befogadni és tárolni, aminek a mai szélsőséges csapadékviszonyok között egyre nagyobb jelentősége és hatása lesz a termesztés sikerességére.

Néhány gondolat erejéig nézzük meg a kalcium jelentőségét a növénytáplálásban is. Első lépésként értelemszerűen vissza kell, hogy térjünk a talajhoz, mivel a talaj ellátottsága meghatározza, hogy a növény gyökérzete milyen mennyiségű kalciumhoz fér hozzá. És a növény meg is tesz mindent, hogy az ott lévő kalciumhoz hozzáférjen, aminek legtöbbször a talaj további kalciumvesztése az eredménye, így gyakran áll elő az a helyzet, hogy a talajból is tovább fogy a kalcium, és a növénynek sem jut elég… pedig a kalcium az élet egyik legfontosabb építőköve. Kulcsszerepe van ugyanis a sejtfal építésében, a szilárdítószövetekben és a növényekben számos létfontosságú anyagcsere-folyamatban részt vesz – gondoljunk bele ennek jelentőségébe olyan vitalitású és robusztus növények esetében, mint pl. a napraforgó. Még egy fontos pont: 5,5 pH-érték alatt ugrásszerűen megnő a talajban lévő nehézfémek mobilizációja, így a növények számára való felvehetőségük, ami (enyhébb esetben akár kevéssé észrevehető) termésdepressziót, súlyosabb esetben komoly degenerációkat és rossz minőségű termést eredményez.

Nem kérdés tehát a meszezés jelentősége – de hogyan érdemes hozzálátnunk?

Első lépésként mindenképp javasolt talajunk állapotának felmérése, professzionális mintavételezéssel és elemzéssel és ehhez kapcsolódó – a talaj kémhatásának javítására is részleteiben kiterjedő! – szaktanácsadással. Pontos adatok nélkül a meszezés éppúgy kockázatos, mint saját magunk gyógyításához egy ismeretlen gyógyszerrel hasraütésszerűen megállapított dózissal hozzálátni. A túlmeszezés – a pH lúgos tartományba billentése – éppúgy káros, mint a kozmetikázási kategóriába tartozó, a talajvizsgálatok és az arra alapozott professzionális szaktanács alapján megállapított hatóanyagdózis töredékének kijuttatása, utóbbi esetben ráadásul elmegy a kedvünk ettől, és elhanyagolunk egy kulcsfontosságú beavatkozást.

A dózis meghatározása alapvetően – egyebek mellett – három tényezőn alapul:

  1. a talajvizsgálat eredménye – pH-érték, szervesanyag-ellátottság, kötöttség, jobb esetben a hidrolitos aciditás értéke (y1),
  2. a hatóanyag típusa – kalcium-karbonát, kalcium-magnézium-karbonát (dolomit), kalcium-oxid,
  3. A 2. ponttal szoros összefüggésben a talajjavításra használt meszező anyag oldódási dinamikája – amelyről a legritkábban esik szó. (Pedig logikus; például egy karbonát kőzet egyszerű, nem túl finom leőrlésével előállított kőpor kémiailag könnyen kiszámítható mennyiségű kalciumot tartalmaz, de annak beoldódása akár éveket is igénybe vehet, miközben a savanyító hatások folyamatosan érvényesülnek, és könnyen ellensúlyozzák az adott évben oldatba kerülhető kalcium hatását.)

Hogyan lépjünk tovább, ha megvan a talajvizsgálati eredmény és a dózis?


A következő lépés a meszezésre számunkra legalkalmasabb termék kiválasztása. Érdemes olyan megoldást választani, amelyet a saját technológiánkba különösebb probléma nélkül beillesztve, rendszeresen, időben is rugalmasan tudunk felhasználni – azaz tárolni, mozgatni, kijuttatni.

Kalcium-karbonát termékeknél mindenképp vegyük figyelembe a termék jellegét. Ömlesztett kőőrleményeknél a szemcseméret egyértelműen meghatározza az oldhatóságot, amely egészen kis szemcseméret esetén is nehezen megjósolható (ezeket elsősorban nem a talajnedvesség, hanem a talaj savas anyagai oldják), illetve fel kell készülni a nagy tömegű anyag kijuttatására. Dolomitos őrlemények alkalmazása előtt feltétlenül ellenőrizzük le még egyszer a talajminta alapján megállapított magnéziumszintet, mert a magnézium – ellentétben a kalciummal – nem mobilis elem, könnyen eljuthatunk a túlzott ellátottsági szintre, amely felborítja az ásványok, ionok arányát, és antagonisztikus hatásokat okoz egyéb tápelemekkel. Kalcium-karbonát hatóanyagú granulátumok esetében gondoljuk át a következőket:

  1. Mennyi a talajvizsgálati eredmény alapján kiszámított mészdózis?
  2. Ehhez mérten mennyi a termék gyártójának ajánlott dózisa?
  3. Mennyi a termék tonnánkénti ára?

Amennyiben a 2. és 3. pont ütközik az elsővel (alacsony dózis, magas tonnánkénti költség), minimum gondoljuk át még egyszer a lehetőségeket, mielőtt döntünk.

A legtöbbek számára optimális megoldás a magas kalciumtartalmú szemcsés, röpítőtárcsával a műtrágyákéhoz hasonló egyenletes és széles szórásképpel szórható, big-bag-es kiszerelésben könnyen kezelhető, mozgatható, kalcium-oxid alapú termék. Az ilyen mésztermék könnyedén beilleszthető a műtrágyázási logisztikába és kijuttatási technológiába, gyors hatású, a koncentráltsága miatt hektáronként kisebb, kezelhető dózisban kijuttatható anyag, ami időben is komoly rugalmasságot ad, gyors oldhatósága miatt tavaszi és őszi meszezésre is alkalmas, bizonyos feltételekkel állományban is.

Mikor hajtsuk végre a meszezéssel történő talajjavítást?

Mészkőőrlemények hagyományos kijuttatási ideje a betakarítás utáni meszezés.

Karbonát hatóanyagú granulátumok tavasszal és ősszel egyaránt kijuttathatóak, de minden esetben kérdezzük meg a termék gyártóját.

3. ábra. A meszezés hatása – talajszerkezet-javulás

4. ábra. A meszezés hatása a vízmegtartó képességre

Kalcium-oxid hatóanyagú, szemcsés termék esetében, annak gyors oldhatóságának, gyors hatásának köszönhetően a kijuttatás ideje rendkívül rugalmasan illeszthető a technológiába. Összesen két olyan időszak van, amikor nem alkalmazható:1. közvetlenül a vetéssel egy menetben (minimum 1 héttel a vetés előtt ajánlott kijuttatni és sekélyen bedolgozni),2. erősen bokrosodott, nagy levelű, „összezárt” állományban (a szemcsék a talajra hulljanak, ne a növényre).

A fentieket kivéve az ilyen anyag gyakorlatilag bármikor használható, amikor a területre rá lehet menni, és csapadék sem akadályoz a kijuttatásban.

Állományban történő kezeléseknél ügyeljünk arra, hogy a növények felülete ne legyen erősen nedves! A talajkémhatás javítására a megoldások tehát a ma gazdálkodója számára is elérhetőek. Éljenek a lehetőséggel, és ne hagyják, hogy a talajsavanyodás tovább limitálja hozamaikat! A probléma magától nem fog mérséklődni vagy megszűnni.

SZERZŐ: WÁGNER JÓZSEF ÜZLETFEJLESZTŐ

Forrás: mezohir.hu

Cimke:: kalciumpótlás, meszezés, szója

KERESÉS

Termékeink, főbb szolgáltatásaink képekben

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Shadow
Slider

Világpiaci élő árfolyamok

Szójabab és szójaolaj

Szójabab élő árfolyam  

Forrás: finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam  

Forrás: finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam  

Forrás: finviz.com


A táblázatban szereplő információk tájékoztató jellegűek!!!

Friss hírek

  • Hihetetlen, hogy mi történik a szója árával 2022-12-19
  • Olajnövénypiaci jelentés – 2022. november 2022-11-14
  • Ez a növény sokat hozhat a konyhára: óriási biznisz lehet a magyar földeken 2022-10-26

Címkék

Agroinform agrártámogatás Duna Szója Szövetség extruder extrudálás fehérjenövény full-fat szója gabona extruder genetikailag módosított GM GMO GMO-mentes GMO-mentes szója gyomirtás Géta Kft. hektár hírek Karintia Szója Roadshow konferencia kukorica magyar szója Magyar Szója Nonprofit Kft. mezőgazdaság MONEX NAK napraforgó növénytermesztés növényvédelem repce szója szójabab szójadara szója extruder szója fehérje szója gyomirtása szója termesztés szójatermesztés szója vetőmag szója ára takarmány takarmánygyártás takarmányozás támogatás zöldítés ötlet

Agroinform közösség

Letölthető dokumentumok

Kísérleti zárójelentés (Herceghalmi Kutató Intézet, 2000.) 7 Mb MFB Gabona forgóeszköz hitelprogram
Géta Kft.
Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
+36 29 493 005; +36 30 9312 904
+36 29 493 537
martabarnabas@gmail.com

Szója feldolgozás Monex extruderrel

https://youtu.be/G1uYL90zv-Q

Keresés a honlapon

Régebbi bejegyzések

Szója extruder gyártás és forgalmazás - Géta Kft. | Monor-Com, LKO Monor-Com honlap
Scroll Up
Kedves Olvasó! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket (cookie-kat) alkalmazunk. A honlapunk használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Ok