Részlet Nagy István parlamenti államtitkár hajdúböszörményi expón tartott beszédéből

Luxus, hogy 6-8 hónapig “üresen” tartsuk a földeket

A parlamenti államtitkár megragadta az alkalmat, hogy a magyar mezőgazdaságban szükséges változtatásokról is szóljon. Mint kifejtette: azt látjuk, hogy versenytársaink jó szereplése és a világkészletek növekedése miatt nyomottak az árak, nem egyszer önköltség alattiak, ezért mind inkább előtérbe kell helyezni azt a gazdálkodási szemléletet,  amely nemcsak az adott növény betakarítási mennyiségével és az elért eladási árral kalkulál: egy adott terület gazdálkodására kell koncentrálni!  Azaz nem lehet azt a luxust megengedni, hogy 6-8 hónapig üresen tartsuk a földeket. Egyre inkább oda kell figyelni arra, hogy a másodvetéseknek mekkora szerepük lehet (az ökológiai zöldítésen is túl – jegyezte meg).

A másodvetéssel egységnyi földterületről több terményt tudnak betakarítani, így a versenyképesség nagyban javítható.

“Nagyon szeretném, hogy amit apáink, nagyapáink csináltak – másodvetésként takarmányt termeltek az állataik számára –, az a magyar mezőgazdaság egésze számára gyakorlat lenne. 

Ma már nem elegendő a józan paraszti ész

Szeretném felhívni a figyelmüket arra is – mondta a portfolio.hu Kelet-Magyarországi Agrárfóruma hallgatóságának –, hogy elfelejtettük az ásványi anyagok pótlását. Hiába teszünk egyre több és több műtrágyát, az egyre kevésbé fog felszívódni, mert nincsenek meg azok az ionok és oldószerek, amelyek révén hasznosítani tudná a növény. Nélkülözhetetlen az ásványi anyagok szerepe, továbbá a szerves trágyák alkalmazása a talajjavításban. Már csak azért is, mert a talajban élő mikroorganizmusok száma az elmúlt ötven évben a 10 százalékára esett vissza. Ez megmagyarázza azt is, miért nem olyan ízű a répa, mint amilyent nagyanyánk kertjében ettünk gyerekkorunkban.

Azért is megkerülhetetlen, hogy ezekről beszéljünk, mert a termésátlag függ ettől, és ezáltal a versenyképesség is.

Mivel a gazdálkodáshoz manapság már nem elegendő a józan paraszti ész, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy a mezőgazdaság szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokába kerüljenek. Az agrártárca is tisztában van az oktatás jövőt alakító szerepével, ezért hosszabb távon az a célja, hogy 2-3 agrárképzési központ jöjjön létre. Ezek az alapképzéstől kezdve a doktori iskolán át a kutatóintézetekig lefednék az oktatást és a kutatás-fejlesztést. A többi intézmény a területi igényeknek megfelelő specializált ismereteket szolgáltatná.

Ősztől védjegy lesz a GMO-mentességet jelölő címke

A világpiac mennyiségi igényeinek a magyar mezőgazdaság nem képes megfelelni, a kereskedelem nyitottságának való “kitettségünket” minőségi termékekkel kell ellensúlyoznunk – hívta fel a figyelmet Nagy István. Ehhez minden adottságunk megvan, és ezt igénylik a hazai vásárlók is.

Ezzel összefüggésben szólt a GMO-mentesség fontosságáról, és bejelentette: a GMO-mentesség jelölésével kapcsolatos rendelet október végére-november elejére hatályba lép. Bízik abban, hogy ezzel a védjeggyel is erősíteni lehet a magyar termékek,  a magyar élelmiszerek versenyképességét.

Új fehérjeprogram kell!

A megoldásra váró problémák sorában megkerülhetetlennek nevezte egy új fehérjeprogram kialakítását. Magyarországon ugyanis az állatállomány takarmányozását nagyban befolyásolja az a 200 ezer  tonna import szója, amely Dél-Amerikából érkezik, és ennélfogva “természetesen” génmódosított – taglalta. Állattenyésztésünknek jelenleg ez az alapja, ezt szigorúan ki kell váltani. Erre többféle lehetőség is van. Például fel kell fedeznünk a hagyományos takarmánynövényeket, amelyek ráadásul másodvetés céljára is kiválóan megfelelnek.

Azt a problémát is felvetette, hogy – “ha hiszik, ha nem” – évente 3,6 milliárd forint megy el az állati hullák kezelésére. Azért, mert kapzsiságból, hozzá nem értésből kérődző állatoknak is adnak húslisztet, ezért ezeket “ki kell vonni a forgalomból”. Komolyan át kellene gondolni az állati eredetű lisztek alkalmazását a takarmányozásban  – vetette fel a hajdúböszörményi expo szakmai közönségének.

Forrás és teljes cikk: agroinform.com