Míg a fehérjenövények között a világtermelésben a szója áll az első helyen, addig Magyarországon jelenleg mindössze 40 ezer hektáron terem, s a kedvezőtlen időjárás miatt szeptember közepén a szakértők 80 ezer tonnára becsülik a várható idei termés mennyiségét.

Magyarországon a nyolcvanas évek végén előbbre járt a szójatermelés egy akkori programnak köszönhetően, pedig alig 2 ezer forinttal támogatták a termesztőket. Napjainkban a folyamatosan emelkedő takarmányárak és a GMO-mentes növénytermesztés igénye ismét előtérbe állítja a szóját, amelynek főbb termőterületeit Bács-Kiskun, Baranya és Vas megyében találni. A nemesítésnek köszönhetően mára eltolódtak a termeszthetőség északi határai, így a vetésforgóba akár az északi országrészeinken is sikerrel illeszthetik a gazdálkodók a szóját. A szója Közép-Lengyelországban is jövedelmező, s nemcsak a meleg-párás szántóföldekkel bíró Brazíliában, Argentínában és USA-ban.

A mosonmagyaróvári fórumon Mándi Lajosné Dr. nemesítő, a Lajtamag Kft. szójapályázat program vezetője ecsetelte a szója kísérletük tanulságait. A kft. kísérleti kertjében május elsején 15 fajtát vetettek el24, 36 és 48 centiméter sortávok mellett, különböző tápanyagszintet követve. A széles sortávú vetéseket kapálták, kultivátorozták. A gyomirtószeres kezelés az egyes fajtákat meggyötörte, főleg a nyári záportól hirtelen szárba szökkent növényeket. A legfőbb tanulság – két év eredményeit összegezve -, hogy Magyarország északi térségeiben nagy biztonsággal az igen korai éréscsoportba tartozó fajták termeszthetők, ellenben a déli megyékben jól fizetőek a II. éréscsoport tagjai is. Általában igaz, hogy ott sikeres a szója, ahol eredményes a kukorica fejlődése is. Nincs jelentős különbség az egyes fajták genetikai jellemzőiben, a fajtákban rejlő előnyök a termesztés technológiájával aknázhatók ki. A termesztés alapkérdése a helyes fajtaválasztás, amelyet befolyásol a vetésterület adottsága, a termelő felkészültsége, a vetésforgóba illesztés, valamint, hogy mi a termelő piaci célja (takarmány, élelmiszer, vagy vetőmag).  Fontos szempont a döntésben az adott fajta tenyészideje, termőképessége, szárszilárdsága, ökológiai alkalmazkodó képessége és a betegségekre való fogékonysága, ellenállósága is.

“Napraforgó, szója, repce és lucerna után sose vessék!” – hangoztatta a szakember. Számítások szerint már hektáronként 2 tonna mennyiség felett jövedelmező a szójatermesztés. Az Agromédia esetében az összköltség hektáronként 209 ezer forint volt legutóbb, így 50-60 ezer forint nyereséget könyveltek a szója után.

A szója esetében is tejed a szántás nélküli talajművelés, de ha szalma- vagy tarlómaradványok vannak, azt lehetőleg mélyre kell aládolgozni.  Az oltóporos kezelés ajánlott, főleg ott, ahol korábban nem volt szója. Csávázással 5-8%-kal növelhető a termés mennyisége.

Folytatjuk…

Forrás: Agrárágazat 2013 – október