Nő a szójavetési kedv Magyarországon, amit csak fokozni fog, hogy az új költségvetési ciklusban termeléshez kötött támogatás kapcsolódhat hozzá. Az unió részint a környezetvédők, részint a fogyasztók GM-ellenessége miatt arra kényszerül, hogy a többi fehérjenövényt is kedvezményekben részesítse. Vajon ez mire lesz elég?
Hazánkban elméletileg 300 ezer hektár lenne alkalmas a szója termesztésére, a jelenlegi 40 ezer helyett. De a 100 ezer hektárt senki nem vonja kétségbe. Magyarország szójaigénye évente mintegy 500-600 ezer tonna szójadara és kb. 50-70 ezer tonna szójabab és fullfat szója. Ebből mi 80 ezer tonna körüli mennyiséget termelünk meg. A saját termelésű bab a belföldi igény alig 15%-át fedezi. 300 ezer hektárral elméletben a teljes szójaigényünk kielégíthető lenne. De van erre reális esély?
A volt szocialista országok a ’80-as években még lendületesen termelték a szóját. Mi 66 ezer, Bulgária 100 ezer, Románia 550 ezer (!) szójatermő területtel rendelkezett. A bolgárok mára elfeledkeztek róla, a románok is egyre könnyebb utakat kerestek a meggazdagodásra, aminek végül áldozatául esett a növény. 1999-ben herbicidrezisztens GM-szójával kezdtek el foglalkozni, ezt a csatlakozásuk pillanatáig (2007. január 1.) 130 ezer hektáron termesztették. Az Unióban azonban nem engedélyezett a GM-szója termesztése, így Romániában egyik pillanatról a másikra 45 ezer hektárra esett a faj termőterülete. A növény gyommentesítése herbicid-rezisztencia nélkül ugyanis szakmailag sokkal nagyobb kihívás, mint egyszerűen végignyomni az állományt egy totális gyomirtóval. Nyolc év alatt kicsit ellustultak a termelők. Pedig a szlovének, olaszok és osztrákok példája azt mutatja: génmódosítás nélkül is gazdaságosan termeszthető növényről van szó.
Pláne, hogy az elmúlt 25 évben maga a szója is alaposan átalakult. Magyarországi átlagtermése 1,6 tonnáról 2,2 tonnára emelkedett hektáronként, a profi gazdaságok pedig 4-4,5 tonnára is képesek. Pedig maguk a nemesítőházak nem is iparkodtak túlzottan, hiszen a GM-mentes szója vetésterülete oly kicsi a világban, hogy nem éri meg foglalkozni vele. Babja ráadásul visszavethető. A mai szójafajták mégis nagyobb termésbiztonsággal hozzák a magas átlagokat, a szárazságot és a hideget is jobban tűrik. Az osztrák átlaghozam az elmúlt 10 évben nem esett 2,5 tonna alá, az aszályos 2011-ben és 2012-ben is 2,8 tonnás országos átlagot produkáltak. Vetésterületük a magyarországival nagyjából megegyező, 35-38 ezer hektár. Semmi okuk, hogy jobbak legyenek nálunk, kapjuk össze egy kicsit magunkat!
Forrás: Haszon Agrár Magazin