A tagállamnak a támogatási borítékja 30%-át kötelezően a környezeti célok megvalósítását segítő intézkedésekre kell felhasználnia, amelyek célja a víz, föld minőségének, a biodiverzitás, valamint a vidéki táj megőrzése, illetve a klímaváltozás megakadályozása és az ahhoz történő alkalmazkodás. Ez lesz az ún. zöldítés, melynek összege előreláthatóan hektáronként 81 euró lesz (ez az összeg a gazda minden hektárjára jár). Ezért az összegért cserébe azonban a zöldítés 3 feltételét teljesíteni kell (mindenkinek azokat, amelyek rájuk vonatkoztathatóak). Lesznek azonban olyan gazdaságok, amelyek különböző okokból mentesülnek egy, vagy több intézkedés alól. (Az ökológiai gazdálkodást folytató üzemnek az az egysége, amely ilyen gazdálkodást folytat, automatikusan mentesül a zöldítés alól.)

Alapesetben a zöldítésnek 3 követelménye lesz:

1. termény-diverzifikáció,
2. ökológiai célterület létesítése (EFA),
3. állandó legelők arányának megőrzése.

• Diverzifikáció (csak szántóföldön kell teljesíteni!)

10-30 hektár közötti méretű szántóföld esetében, amely nem teljes egészében árasztásos művelés alá esik, legalább 2 különböző növényt kell termeszteni. Egy növény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek.

30 hektár szántón felül legalább 3 különféle növényt kell termeszteni. Ez esetben is a főnövény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek, 2 növény pedig maximum 95%-án terülhet el.

A maximális területhatárt nem kell alkalmazni azokban az estekben, amikor a főnövény több mint 75%-ban gyep, szálastakarmány, vagy ugaroltatott terület. A fennmaradó területre azonban továbbra is érvényes, hogy a fő növény nem foglalhat el nagyobb területet, mint 75%, kivéve ha gyep, szálastakarmány, vagy ugaroltatott terület.

 Mentesülnek az alábbi területek:

• 75%-ban gyep, fűszálas takarmány, vagy ugaroltatott terület, vagy ezek kombinációjával fedett területek, amennyiben a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;
• 75%-ban állandó gyep, szálastakarmány, vagy elárasztott terület, illetve ezek kombinációja, amennyiben a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;

Az őszi és tavaszi vetésű növény két külön terménynek minősül, még abban az esetben is, ha egyazon fajhoz tartoznak.

 

• Állandó gyepterület

Az állandó gyepterületek mértékét tagállami/regionális szinten meg kell őrizni. Ehhez 2015-ben a tagállam egy referenciaértéket állít fel a 2012-es és a 2015-ös állandó legelőként bejelentett területnagyság alapján, amelyhez képest maximum 5%-kal csökkenhet a gyepek aránya. Állandó gyepnek számít minden olyan állandó legelő, amelyet 2012-ben annak jelentettek be, illetve minden 2015-ben állandó gyephasznosítású területként megjelölt terület, még ha azt 2012-ben nem is állandó gyepként jelentették be. Az így meghatározott terület nagyságát a 2015-ben jogosult mezőgazdasági terület nagyságához kell viszonyítani. Az így kapott érték legfeljebb 5 százalékponttal csökkenhet.

Amennyiben a megengedett érték alá csökken a gyepterületek aránya, a tagállam üzem szintű döntést hoz, hogy azok a gazdálkodók, akik felszántották legelőiket, alakítsák vissza. (Ez alól kivételt képez, ha a csökkenés abból ered, hogy a szántóföldek nagy arányát erdősítették be (de nem rövid vágásfordulójú fásszárú, vagy gyorsnövésű energiaerdő, vagy karácsonyfa), hiszen az erdősítés jelentős környezeti hatást eredményez.)

· Ökológiai célterület (EFA) (csak szántó esetén kell teljesíteni!)

Amennyiben a szántó területe 15 hektárnál nagyobb, annak legalább 5%-ának megfelelő méretű területen 2015. január 1-jétől EFA-t kell létrehozni (ez az üzem más területén is lehet, nem feltétlenül a szántón kell kialakítani, csak annak mértékében van megjelölve). A Bizottság 2017. március 31-ig hatástanulmányt készít, amely alapján ezt az értéket 7%-ra emelheti.

Ökológiai célterületbe az alábbi elemek számíthatóak be, eltérő súlyozással (pl: fasor: 10/méter, azaz a fasort méterben mérik, 1 métere 10 m2 ökológiai célterületnek felel meg):

• az ugaroltatott területet; (1)
• a teraszokat; (2)
• illetve a tájképi elemeket, még ha azok nem támogatott területen helyezkednek is el; (sövény: 10/méter; különálló fa 30/darab; fasor 10/méter); tó (1,5/m2); vízfolyam (6/méter)
• vagy a határsávokat, amelyek lehetnek gyeppel fedettek, amennyiben jól elkülönül a szomszédos jogosult területtől; (9/méter)
• mezőgazdasági erdősített területeket, amelyek agrártámogatást kapnak; (1/m2)
• erdőmenti határsávokat, amelyek jogosult területek;
• olyan rövid vágásfordulójú sarjerdőt, amelyen nem használnak műtrágyát, vagy növényvédőszert; (0,3/m2)
• köztes növényeket, vagy zöldtakarót, csíráztatásra használt területet, ültetvényt (kizárólag súlyozva); (0,3/m2)
• nitrogén megkötő növényeket (0,7/m2)  —->> szója!
  

Az EFA-nak az üzem mezőgazdasági területén kell elhelyezkednie.

 Kivételek:

• ha a mezőgazdasági terület több mint 75%-a állandó gyep, vagy elárasztott terület és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;
• ha több mint 75%-a gyep, szálastakarmány, ugar, vagy hüvelyes növénnyel borított és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt.

[Az EFA teljesíthető lesz várhatóan 2016-tól

• regionálisan, a tagállam által kijelölt területen és a kijelölt gazdacsoportok számára;
• kollektíven, egymással szomszédos területeken, amelyeken összefüggő EFA-t kell alkotniuk. A tagállam jelöli ki, hol lehetséges ilyen, és további kötelességeket róhat ki a csoportosan teljesítő gazdákra. Legfeljebb 10-en alkothatnak egy csoportot és minden gazdának egy meghatározott mértékű EFA-val kell részt vennie benne.]

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara