Miért pont szója?

Szójával elsősorban annak érdemes foglalkoznia, aki sertésteleppel rendelkezik, pláne ha hajlandó 5-10 milliót egy saját extrudálóra áldozni. (Ezzel a szója emészthetőségét és fizikai állapotát is javítjuk, így válik alkalmassá a takarmányozásra.) Ekkor mélyen a piaci ára alatt, tonnánként 80-100 ezer forintból megteremthetjük a sertések fő fehérjeforrását. Kérődzők takarmányozására inkább lucerna vetése javasolt. Ennek rost- és karotintartalma számukra élettanilag kedvezőbb. Nem elhanyagolható szempont, hogy egy hektáron lucernával másfélszer több fehérjét lehet megtermelni, mint szójával! A két növény ökológiai igénye is eltérő: lucernával a szárazabb országrészekben, míg szójával a csapadékosabb területeken érdemes foglalkozni. Az évjárathatásra – talán meglepő módon – a szója kevésbé érzékeny, mint a többi pillangós növényünk.

Ha nincs állatunk, akkor is gondolnunk kell rá – akár rákényszerít az AKG, akár nem –, hogy időnként jót tennénk a talajnak egy pillangós főnövénnyel. Az utána következő gabona terméseredményeit egy tonnával is megemelheti. Babjára pedig nagy a kereslet. A két legnagyobb szójabab-feldolgozó/kereskedő érdekeltség az UBM Agro Zrt. és a Galldorf Zrt. Persze a Cargill Zrt. és a Bunge Zrt. is foglalkozik vele, noha messze nem ez a fő profiljuk. Mi kb. 35 ezer tonna szóját dolgozunk fel egy évben, ez a hazai termés közel fele. A full-fat szója nagy része itthon, az állattartók között talál gazdára, 400 kilométeren kívülre ugyanis nem kifizetődő elszállítani” – magyaráz Fülöp Péter, a Galldorf Zrt. értékesítési vezetője. „Most kb. 120 ezerért vesszük a babot, maga a full-fat szója 140-145 ezerbe kerül. Termelői szempontból a szójabab javára írható, hogy átvételi ára a repcééhez vagy a napraforgóéhoz viszonyítva sokkal stabilabb.” Hazánk jelenleg az állattartás fehérjeigényét 63%-ban szójából, 26%-ban napraforgó- és repcedarából fedezi.

Forrás: Haszon Agrár Magazin