Az aratás időszaka egyben a számvetésé is. Egyrészről annak a megállapítása, hogy egy-egy kultúra mekkora termést adott, illetve hogyan alakultak az értékesítési árak. Vagyis nyereséges volt-e, vagy rosszabb esetben veszteséggel termesztettük az adott kultúrát
Ez a számvetés egyben a következő vetési időszakra vonatkozó döntésünket is megalapozza. Érdemes-e ezt vagy azt a növényt termeszteni, növeljük vagy csökkentsük az adott kultúra területét jövőre? A terményárak és a termésátlagok mellett a gazda figyelembe kell hogy vegye esetenként a jogszabályi háttér változását is.
A következő esztendőtől pl. a szójatermesztők egy részét elbizonytalaníthatja az, hogy a pillangósokat a zöldítés körében csak akkor veszik figyelembe, ha a termesztését vegyszer nélkül folytatják. A szója vetésterülete az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, köszönhetően annak, hogy eddig nemcsak a zöldítésben kapott helyet, hanem közel 50 ezer Ft/ha támogatást kapott, amely a fehérjenövényekre vonatkozott.
Csak zárójelben említem meg, hogy a szóját az olajos növények közé sorolják világszerte, ám nálunk a magas fehérjetartalma miatt a közhiedelem fehérjenövényként tartja számon.
|
||||||||||||
Ezt az emelkedést megtörheti a fent említett jogszabályi háttér változása, pedig a hazai termelés a magyarországi felhasználási igényeknek így is csak kb. a 20 százalékát fedezte. A szója termesztésére hazánkban a déli országrész melegebb, csapadékosabb tájegységei a legalkalmasabbak. Ám az új fajták megjelenésével a termesztés a hűvösebb, de párás északabbi régiókban is történhet. Ugyanarra a területre növényvédelmi okokból négyévente kerülhet vissza.
Az erőteljes karógyökerei 1,5-2 méterre is lehatolnak a talajba. A jelentős mennyiségű gyökérszőröket viszont 20-30 cm-es mélységben találjuk. Ez nem véletlen, hiszen a szója is, mint a többi pillangósvirágú rokona, a gyökérszőrökön a levegő nitrogénjét megkötő gümőket képez. Ezzel a szervvel a növény fejlődésének kezdeti stádiuma után nitrogénből önellátóvá lesz. A gyökérgümők kialakulása csak úgy jöhet létre, ha a gazdanövény találkozik a vele szimbiózist kialakító rhizobium baktériummal, a szója esetében a Bradyrhizobium japonicum-mal.
A gümők kialakulásának folyamata szójagyökéren
Ez a baktérium hazánkban nem őshonos, ezért, hogy a találkozó létrejöhessen, oltással a talajba kell juttatnunk. Hazánkban a szakirodalmak korábban úgy vélték, hogy az oltás elmaradhat, ha a területen korábban már termeltek szóját. Ezek az elméletek nem vették figyelembe azt, hogy a rhizobium törzsek általában is érzékenyek egyes gyomirtó szerekre, ezért számuk 2-3 év alatt drasztikusan lecsökken. Nem érdemes tehát az oltást, mely egyébként sem számottevő költség, elmulasztani.
„A szója többféle hormont is termel. Legfontosabb fitoösztrogénei a genisztin és daidzin nevű izoflavonok. A genisztein és a daidzein a növény számára több szempontból létfontosságú. A növény gyökere választja ki őket, segítségükkel kémiailag vonzza a gümőbaktériumokat. A genisztein egyébként a rovarok ellen is hat. A szója fitoösztrogénjeivel befolyásolja az őt fogyasztani kívánó állatok szaporodását. Rossz években nő a koncentráció, ezzel azok szaporodása csökken. Így kevés termés esetén is marad elég mag a földön. Olyan években, amikor bő a termés, a hatóanyag-tartalom csökken, ekkor a gazdag termés egy részét fogyasztóik, például madarak messzire viszik, így terjesztve a növényt.” Forrás: EU.L.E.N-SPIEGEL 4/2008. Az Európai Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos információs szolgálata. 14. évfolyam, 2008. július 28.
Az oltást többféleképpen is végezhetjük. Jelenleg az a leggyakoribb, hogy a vetőmagot már készen, azaz rhizobiummal oltott és fungiciddel csávázott formában vásároljuk (biogazdálkodás esetén nem alkalmazhatunk csávázott vetőmagot, ellentétben oltott szaporítóanyag alkalmazható). Végezhetjük magunk is a magoltást, az oltóanyagot (por vagy folyadék formában) a vetést közvetlenül megelőzve visszük föl a magra, vagy a vetéssel egy menetben úgy, hogy a vetőgép tartályába por alakban juttatjuk a rhizobiumokat. A magoltási eljárásoknál lényegesen hatékonyabb az, ha a teljes táblán végezzük az oltást. Ehhez jelenleg néhány készítmény áll rendelkezésre.
Az oltás úgy történhet, hogy pl. 1 liter/ha BIOFIL talaj pH specifikus készítményhez 0,2 liter/ha BIOFIL Szója oltóanyagot adunk, és kipermetezés után vagy azzal egy menetben a talajba dolgozzuk.
A teljes terület-kezelés hatékonyságát fokozza, hogy így a mixben lévő egyes baktériumtörzsek erőteljes gyökérfejlődést indítanak el, és ezzel a rhizobium megtelepedése a nagyszámú gyökérszőrön biztosan megtörténik.
A befertőződést akadályozó tényezők:
• A területről hiányzó rhizobium törzs – nem őshonos, gyomirtó szer hatása
• Hibásan megválasztott rhizobium törzs – nem specifikus
• Gyenge hatékonyságú oltóanyag – alacsony csíraszám, túl kis kijuttatott mennyiség, túl nagy távolság a növénytől
• Túlzott nitrogénellátás – a növény nem jelez a rhizobiumnak
/fotók: Terragro Kft./
Emellett a talajspecifikus készítményben lévő törzsek több növénypatogén gombát is képesek visszaszorítani.
Laboratóriumi vizsgálat szójával
A kezelést BIOFIL Normál + BIOFIL Szója oltóanyaggal végezték szántóföldi dózisban
A szójavetőmagot gyakran fungicid csávázószerrel kezelten kapjuk. A csávázáshoz alkalmazott hatóanyagok egy része bizonyítottan károsítja a rhizobiumokat, ezért is célszerű a teljes területoltást választanunk. Ebben az esetben ugyanis a kijuttatott baktériumok mennyisége több százszorosa más eljáráshoz viszonyítva.
A zöldítésről szóló rendelet módosításából kiderül, hogy ha vegyszer nélkül termesztjük a fehérjenövényt, pl. szóját, úgy az továbbra is a program része marad. Természetesen a talajbaktériummal történő tápanyagfeltárás és a rhizobium oltás a biogazdálkodásban engedélyezett eljárás.
Egyes gyomirtó szerek kivonása a termesztésből a szójagyomirtást is megnehezítette, a biotermesztésben ezt megoldjuk mechanikusan.
További információt talál a Terragro Kft. oldalán, vagy keresse a cég szaktanácsadóit.
Forrás: agroinform.hu