Meg kell erősíteni a szójatermesztést Magyarországon – állítják szakértők, hozzátéve, hogy ezt a célkitűzést nem az étkezési, hanem a takarmányozási kihívások indokolják. A világpiaci árak magasak, emellett hazánkban tilos a genetikailag módosított növénytermesztés, amely így értékesebbé teszi a növényt.
A világ legnagyobb szójatermesztő országait az amerikai kontinensen találjuk. A szakemberek szerint azonban az úgynevezett monokultúrás szójatermelés nem tartható fenn sokáig. Ennek oka az egyre ellenállóbb gyomnövények elszaporodása, amelyek ellen növényvédő szeres védekezés alkalmaztak a helyi gazdák. A gyomnövények azonban az egyre nagyobb adagokkal szemben is ellenállóvá válnak, ráadásul a növényvédő szeres védekezést nem lehet tovább növelni, mert az már alkalmatlanná tenné a talajt a növénytermesztésre. E változások hatására a szója világpiaci ára hamarosan emelkedésnek indulhat a szakemberek szerint. A másik problémát az okozza,hogy a tengerentúli szójaültetvények nagy részén genetikailag módosított növényeket termesztenek. Ezért fordulhat elő, hogy habár hazánk alaptörvénye tartalmazza a genetikailag módosított növénykultúrák termesztésének, felhasználásának tiltását, a génmódosított szója mégis megtalálható az élelmiszerekben.
A szójáról sok ellentmondásos állítás látott napvilágot, vannak, akik kimondottan értékes növénynek és a hússal egyenértékű élelmiszernek tartják. Egyesek szerint viszont kimondottan káros az egészségre magas fitoösztrogén tartalma miatt. A fitoösztrogén olyan vegyületek gyűjtőneve, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ezáltal bizonyos élettani folyamatokat kiváltani.
A felmérések szerint a világ szójatermelésének nyolcvan százaléka GM, emellett a keresztezések következtében fontos odafigyelni az import vetőmagokra is. A 2013-as adatok szerint a szója vetésterülete hazánkban meghaladja a 40 ezer hektárt, azonban hazai termésű szója csak a belföldi felhasználás ötödét fedezi. Elsősorban takarmányozási célokra több mint 650 ezer tonnát importáltunk tavaly. A következő években azonban megháromszorozódhat aszója vetésterülete a már említett növekvő piaci igényeknek és szűkülő importnak köszönhetően. Magyarország éghajlata, talajminősége kiválóan alkalmas a szójatermesztéshez, leginkább a Duna és a Dráva menti területeken. A szója talaj- és vízigényes növény, páradús termőhelyeken adja a legjobb termést. Gyökérzete erős, intenzíven kihasználja a talaj készleteit. A növény igényei felvetik azt a problémát, hogy sok helyen az országban termesztése csak akkor oldható meg, ha a mezőgazdasági területek öntözhetősége kiépül. A másik ok, amiért hazánk szójanagyhatalommá válhat, hogy itthon kizárólag GM-mentes szóját lehet termeszteni, amelynek a világpiaci ára lényegesen magasabb, emellett sokkal keresettebb, pedig egy tonna szója felvásárlási ára 140 ezer forint körül van.
Forrás: Magyar Hírlap (2014. 09. 22.)