Az EU-s fogyasztók ellenérzést táplálnak a GMO-kkal szemben, amely hatásaként az élelmiszeripar egyre több olyan terméket dob a piacra, ami GMO-mentes alapanyagokból készül. Azonban épp a GMO-mentes szójaalapanyagok beszerzése okozza a kereskedőknek a legnagyobb fejtőrést a szűkülő kínálat miatt.
Az EU piacát jelentősen befolyásolja a GMO-mentes termékek iránti kereslet. A fogyasztók számára a GMO-mentesség többlet értéket képvisel az EU-ban, miután a biotechnológiát nagyfokú bizalmatlanság övezi a tisztázatlan környezeti- és humán-egészségügyi hatásai miatt.
A fogyasztók preferenciáját az élelmiszeripar is felismerte és egyre több élelmiszerlánc vállalja, hogy termékei garantáltan GMO-mentes alapanyagokból készülnek. Ez azt is jelenti, hogy a GM-mentes szója iránt bővül a kereslet és jelentős részpiaci szegmenst képvisel a EU-ban.
Globális szinten az EU rendelkezik a legnagyobb kereslettel a GMO-mentes szója iránt. A GMO-mentes alapanyag kereslete 15-30 százalék közé tehető (6-12 millió tonna) a teljes közösségi szója felhasználás arányában. Azonban jelentős eltérések jellemzik a tagországokat: nagy igény tapasztalható Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Svédországban. Ezzel szemben Spanyolországban, Portugáliában, Dániában és Hollandiában kevés figyelmet szentelnek a piaci szereplők a GMO-mentes termékeknek.
A baromfi és szarvasmarha ágazatban jelentkezik a legnagyobb igény a GMO-mentes szója iránt. A baromfihús, a tojás és a tej jelentik azokat a stratégiai termékeket, amelyeknél az érintett élelmiszerláncok leginkább megkövetelik a GMO-mentességet. Közösségi szinten a baromfi táp körülbelül 15 százaléka készül GMO-mentes szójából. Ez az érték szarvasmarha takarmányokban 10 százalékot tesz ki. Egyelőre a sertés vertikumban kisebb kereslet (2-3 százalék) tapasztalható az ilyen prémium termékek vonatkozásában.
Ugyanakkor az EU kínálati korlátokkal küzd a GMO-mentes szója szűk globális piaca miatt. A becslések szerint a világpiacon 8-15 millió tonna GMO-mentes szója érhető el az EU számára. Ez a mennyiség csak egy szerényebb hányadát – hozzávetőlegesen 25-40 százalékát – fedi le az EU teljes felhasználásának. Brazília tekinthető a legfontosabb beszállítónak. A jövőben India és Ukrajna szerepe erősödhet a kínálat biztosításában. Ugyanakkor a két utóbbi országra jellemző élelmiszer-biztonsági (pl.: szalmonella) problémák és illegális GMO-s területek (elsősorban Ukrajnában) jelentős korlátokat szabnak a kereskedelmi lehetőségeknek.
A GMO-mentes szójáért jelentős felárat kérnek a kereskedők a világpiacon. A prémium alapja a GMO-mentes termékek előállításánál felmerülő szegregációs költségek, illetve a GM technológia elhagyása miatt elmaradó haszon. A GMO-mentes szójadara felára 100 dollár/tonna körül mozog (ábra) 2014 elején.
A GMO-mentes termények felárának növekedésére lehet számítani a világpiacon, miután a GMO-k gyors térhódítása következtében szűkülnek a hagyományos szójaterületek a főbb exportőr országokban. Az EU így mindinkább kénytelen alternatív – elsősorban saját – forrásokból biztosítani a GMO-mentes alapanyagok iránti növekvő belső keresletét. Ez jelentős ösztönzést ad az úniós GMO-mentes szója termesztés bővítéséhez. A prémium termény részpiacát elsősorban a világpiaci ár, a fogyasztók vásárlóereje és a GMO-s termények kockázati megítélése határozza meg a jövőben.
Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.