Ahol el lehet rontani
A GM-mentes szója vetésterülete olyan kicsi a világban, hogy a vegyszergyártók nem tartják érdemesnek foglalkozni vele, így szerény a felhasználható készítmények száma. A szója tág sorközű (45 centi), alacsony növény, teljesen kifejlett állapotban sem zárja úgy a sorokat, mint a kukorica, ez pedig igencsak kedvez a parlagfűnek. Tudják ezt a földhivatal ellenőrei is, akik júliustól gyakran kilátogatnak a szójás gazdaságokba.
A sorköz ugyan alkalmas a kultivátorozásra, jót is tesz a növénynek, de a parlagfű megmarad a sorokban. Olyan évjáratokban, mint a tavalyi volt, nehéz vele boldogulni. A szója ugyanis későn került földbe, vontatottan, foghíjasan kelt, aztán a szárazság gyötörte. Bezzeg a nyári aszályban elemében volt a parlagfű. A sorokban a főnövényt is túlnőtte. „Kitaláltuk, hogy tapadásfokozóval kevert totális gyomirtót teszünk a tankba, és szivacsot tekerünk a keretre. A szórófejből alacsony nyomással épp csak annyi vegyszer került a keretre, hogy átitatódjon, de ne csepegjen. Ezt húztuk át a parlagfűn. Nem volt más megoldás” – emlékezik az extrém helyzetre a Szabadszentkirályi Zrt. ágazatvezetője, Kovács Gábor. Náluk jól előkészített, gyommentes, sík magágyba kerül a vetőmag. Utóbbinak a betakarításkor van jelentősége. Bár már öt éve foglalkoznak a pillangóssal, még mindig használnak hozzá hektáronként egy zacskónyi nitrogénkötő baktériumot tartalmazó oltóport is, ami 1500-1600 forintba kerül. Aztán preemergensen kap a tábla egy Pledge-s alapkezelést a magról kelő kétszikűek ellen, és drukkolnak, hogy jöjjön rá egy kis bemosó csapadék. Később is résen kell lenni, mert a gyom több hullámban kel, és nem mindegy, mekkora a haszonnövény és mekkora a parlagfű. Van olyan helyzet, hogy a szója még túl kicsi a védekezéshez, közben a parlagfű meg túlnövi azt a 4 leveles állapotot, amikor igazán hatékony lenne ellene a vegyszer. Szabadszentkirályon állományban osztott kezeléssel még kétszer permeteznek Refine-nal és Pulsarral.
A gyomirtási, kapálási munkacsúcs sajnos más kultúrák gépigényével is ütközik, ezért májusban, júniusban nagy a kapkodás. De aki kiismerte a szója gyengéjét, megbirkózik vele, és minden további nélkül produkálja a 3 tonnás átlagot, ahogy a Baranya megyei cég is. Az utolsó rizikós pont a betakarítás. Kulcsfontosságú, hogy egyenletes talajfelszínünk legyen, ezt kopírozva, a növény szárat alacsonyan, a legalsó, legkövérebb hüvelyek alatt el tudja vágni a gép. Egy speciális szójaasztal egyébként 8-10 millió forintba kerül, de megéri. Talán tudni érdemes még, hogy szóját a topramezon és mezotrion használata után ne vessünk; továbbá érdemes a szintén kukoricában felhasznált sulkotrion hatóanyagot és a kalászosokban alkalmazott egyes szulfonil-karbamidokat is kerülni. Egyéb kockázata nincs a növénynek.
Állati fehérje: muszáj
Miután Nagy-Britanniában a 1980-as évek végén kitört szivacsos agyhártyagyulladás (BSE) és az állati fehérje etetése között kapcsolatot találtak, egyre szigorúbb takarmányozási előírásokat vezettek be, míg végül 2001-től mindennemű állati fehérje etetését megtiltották az Unióban. A hiányzó mennyiség pótlása azóta sem oldódott meg, ezért Európa visszakozott a kérdésben: 2013-tól az akvakultúrában, idéntől a sertések takarmányában, jövőre pedig a baromfik tápjában is megjelenhet egy fajidegen, nem kérődző állat hús- és vérlisztje (keresztetetés). A takarmánygyártók azonban úgy vélik: nem olyan olcsók már ezek sem. Ugyanis a pet food, az állateledel-gyártás mindent felszív a piacról, vásárlói pedig teljesen árérzéketlenek. A legkisebb pénzű nyugdíjas is, aki magának csak csirkelábat vásárol, megveszi a macskájának a Whiskast. A magyar pet food ipar pedig alaposan megizmosodott az utóbbi években, hatalmas piacra leltünk ugyanis Oroszországban.
Forrás: Haszon Agrár Magazin